Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-21 / 114. (562.) szám

üfcrda, május 21. Miért végeztek ki két katonát 1.918-ban a pozsonyi várromban? Az egyik védőügyvéd elmondja tudósítónknak a hat év előtti titkot A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása Pozsony, május 20. A pozsonyi várromról az utóbbi időben misztikus históriák keringtek bécsi, sőt bel­földi — prágai — lapokban. A várrom restau­rálásával kapcsolatban az egyik prágai lap visszaemlékezéseket közölt arról, hogy kik nyerték már halálukat a titokzatos falak kö­zött. Petöcz vértanú-alispánt 1849-ben végez­tette ki az osztrák szoldateszka, azután csönd borult a mohos falakra, mígnem 1918-ban, a háború vége előtt pár hónappal két hazatért lázadó katona élete nyert ott befejezést. Mindkettőt golyó általi halálra Ítélte a had­bíróság és mind a kettőt puskacső elé állítot­ták: agyonlőtték. Akkoriban csak suttogva beszéltek róla és bár a hadbirósági tárgya­lás nyilvános volt, azon katonákon kívül más nem jelent meg, a kivégzés pedig a legna­gyobb titokban ment végbe, úgy, hogy a la­pok sem hoztak róla tudósítást. Most, hogy hat év után egyes lapok meg­lehetősen hézagos értesülést! cikkeket közöl­nek a várrom titkáról, érdekesnek tartotta a P. M. H. tudósítója,' hogy fölkeresse a halálra ítélt katonák egyik védőjét: Gombai ízsó dr. régi pozsonyi ügyvédet, aki a következőket volt szives elmondani: — 1918 júniusában tele volt Pozsony az orosz fogságból hazatérő katonákkal, úgyne­vezett „Heimkehrendekkel44. Ezek a háborút és fogságot megkóstolt emberek rendkívül el voltak keseredve, hogy nem engedték őket haza nyomban a családjaikhoz, hanem a ká­derjükhöz kellett bevonulni és még két hóna­pot rászolgálni. Ezért tört ki az úgynevezett pozsonyi „vizi kaszárnyában41 a lázadás, amelynek fő mozgatói a vád szerint két cseh nemzetiségű katona volt. Körülbelül nyolc embert tartóztatott le a katonai ügyészség lázadásra való szövetkezés büntette címén. A vád szerint a lázadás elfojtására az udvarra kijövő őrmestert íetíleg inzultálták. — A katonai bíróság 1918 junius 7-én reggel arról, értesített engem, hogy fontos hadbirósági tárgyaláson hivatalból kirendelt védőként jelenjek meg a keresztutcái hivata­los helyiségben. Itt tartották meg a főtár­gyalást Pietrovszky lengyel származású had­bíró-ezredes elnökletével. Az én védencem Scsapik nevű cseh katona volt, akivel tol­mács utján érintkeztem. A másik fővádlottat Egry dr. pozsonyi ügyvédtársam védte. A védelem akörül forgott, hogy tulajdonképpen ki volt az, aki az őrmestert tettleg inzultálta. — A vádhatóság az első két vádlottra — statárium lévén! — golyó általi halált indít­ványozott. Megborzadtunk e szóra, mert tud­tuk, hogy ha meghozzák az Ítéletet, nincs ke­gyelem. Caiss D. Móric tábornok, jelenleg innsbrucki lakos, volt a város katonai pa­rancsnoka, aki a ..Neues Wiener Journal­ban mostanában szintén hozzászólt a hat év előtti lázadáshoz. — Három napig tartó tárgyalás után, amelyen csak katonai egyének vetted részt, azt a határozatot hozták, hogy az ítéletet másnap délután két órakor a várromban hir­detik ki. Meglepett bennünket, védőket, ez a szokatlan döntés. Miért nem a hadbíróságon? Miért éppen az ominózus várromban? Rossz sejtelmektől gyötörve töltöttem az éjszakát. Másnap délután két órakor pontosan megje­lentünk a várromon. — Legnagyobb meglepetésünkre a várrom bejáratánál íranciskánus baráttal találtuk magunkat szembe, aki teljes papi ornátusban vonult ki. Tudtuk, mit jelent ez, — A várrom udvarán csak a hadbíróság tagjai voltak jelen Pietrovszky ezredessel, az ügyésszel. Ott volt a városi rendőrkapitány­ság egyik kiküldötte is. Civilek csak mi kel­ten voltunk. — Kihirdették a halálos ítéletet és azt, hogy két óra múlva végrehajtják.- Scsapik elitéit, aki a tárgyaláson is rendkívül izgatottan viselkedett, az Ítélet hal­latára lcborult Pietrovszky ezredes elé, át­karolta lábát és úgy kérte, hogy kegyelmez­zen. A másik teljesen nyugodt volt. Arcizma sem rándult meg, sem ekkor, sem a kivég- . zésnél. , 1 — En még egy utolsó kísérletet tettem védencem megmentésére. Odamentem az cz­lentkezők nem akadtak, tehát kirendeltek ötöt) agyonlőtte őket. Ez utolsó aktusnál' mái­én nőm voltam jelen. — A lázadók közül a többi hat snlyos várfogságbüntetést kapott, de azóta már bi­zonyára szabad emberek. Caiss D. Móric ka­tonai parancsnok még él, Pietrovszky ezre­desről úgy hallottam, nemrég halt meg. Ez a hiteles leírása a most oly sokat em­legetett pozsonyi Schlossberg titkának. Ér­dekes, hogy a hadbíróság nem enged bete­kintést az iratokba még a volt védőknek sem. R. J. A virágdíszben pompázó Marienbad Á kövér és sovány fürdővendégek — A száznyolcvan kilós hentesmester — A uszerződtetett” madarak és a „szerződtetett14 mókus A! Prágai Magyar Hírlap eredeti riportja Marienbad, május 20. Végre: annyi hűvös és esős nap után megérkezett a várva-várt igazi tavasz. Ma­rienbad virágdíszbe öltözött. A gyümölcs­fák rügyei íöilbasadtak, a pázsit üde zöld és a levegő ózondus lett. A sétányokon szá­zan és százan hallgatják a zenekar játékát. Ma már a könnyű nyári toalettek dominál­nak, míg néhány nappal ezelőtt a hölgyek prémíosbundában és az urak télikabátban itták a különböző források vizét. Köztudomású, hogy Marienbadban ad­nak találkát egymásnak a világ legkövérebb emberei, de nem olyan közismert az a tény, hogy a vérszegények, a soványak itten meg­híznak és erőhöz jutnak. A hires Kreuzbrun- nen vize fogyaszt, míg például az Ambro- sius-forrás vastartalmú vize szaporítja a vö­rös vér sejt eket; a Rudolf-f orrás pedig a ve- sebají gyógyítja. A délutáni hangverseny kezdetekor a sétány két végén levő két fő forrásnál gyülekeznek a fürdővendégeik legnagyobb része. Az egyiknél a kövérek, a másiknál a soványak. A kékbóbitás, szőke leányok fürgén töltik meg a színes ivópoha­rakat, melyekből karcsú üvegcsöveken szív­ják a páciensek a vizet. Két irányból meg­indul a menet: balról a szuszogó kövérek, jobbról a vérszegények és soványak. A sé- tálak száma napról-napra szaporodik. A legújabb vendéglista közel fhatszáz személy­ről számol be, de mire ezek a sorok nyom­tatásban megjelennek, a vendégek száma meg fogja haladni az ezret! A társaság, ami a nemzetiséget illeti, meglehetősen vegyes. A belföldieken kívül van itt magyar, német, osztrák, francia, lengyel, svéd, norvég, an­gol, amerikai, argentínai, észt, let. finn, holland, olasz, szerb, sőt kínai páciens is. Az exotikus országokat ez utóbbin kívül há­rom délafrikai fürdővendég képviseli, akik közül a ,,legsúlyosabb tekintély41 egy dél­afrikai miniszter neje. Az aris>ztokráciát több főnemesen kívül Viktória német her­cegnő és Bolifras bárónő képviseli. Az évröl-évre visszatérő külföldiek ez idén meglepetéssel állapították meg, hogy a németnyelvű föliratok mellé, vagy elé min­denütt odakerült a cseh fölirat is. A hatóság a kellő nyomás igénybevételéivel rákénysze- ritette a kávéházak, éttermek bárok és mu­latok tulajdonosaira, hogy helyiségeiket ál­lamnyelven is megjelöljék. Arról nem is ér­demes beszélni, hogy az utcák, terek, sétá­nyok és a középületek nevei szintén két nyelven vannak föltüntetve. A fordítással azonban baj van. Az igazhitű csehnek égnek mered minden haja szála. Ha a fordítás hi­bás, is, az nem baj. Fő, hogy cseh: hiszen az idegen ngy sem érti. A cseh föliratok olvasásán kiv>ül van itt azonban más szórakozás is bőven. A Forst- wartén cigányok muzsikálnak az uzsona- kávéhöz, .a Bellevuen ötórai tea mellett vi­dám simímizés folyik. De nem csak itt, hanem mindenütt táncolnak a fogyókúrát tartók; atAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAg I rorsiworte ! — 3 Reggeli és uzsonnakávé — Gyö- £ nyörii kirándulóhely pompás ki- »► < látással — Cigányzene. £-CTyT77TV7T777r77?7777y77TTT7777777777T7T77T7TV7 0©©©©©©®®©®®©©©©©®©©©©©©©©©©©©©© 1 VILLA STAIK larisilbad I I - 1 €> Szobák penzióval és penzió nélkül g 0Q©@®©®©®®S©©8©©9©©8©®©©®0©3©Ö©U „Heluefla" magyar cukrászda Haupísírasse Budapesti desserí- és mignonkülönle­gességek — Marienbad! mandiilaoshja szállítás ETABLiSSEMENT BELLEVUE Kávéház — Étterem Naponta délelőtt és délután dijlalan hangverseny t»BBBHBBBBBBBI»OBBBBBBBBBBaSBaH«ISHillB«BBBBaBBBBaBnBBSBBBnn*!e!>IB0BnHBSiaBBnBeBBaBB»BaBBaB i „Harienbader Mühle“ | m m Szálló, étterem és kávéház. .. Napi penzió 35 koronától, SSy 5 \SS5jY szoba 15 koronától följebb « ^ llauptstrdssc 8^: g j un S m H ■ aaiiHNxafffliflfliRii rbibiiiíbhsbbbbwob »■■*■■■■«■■■ ■■■»bb*®hbbbbbbbbbh«»«iiibiiibbbbbiiibbbsibii8i»biihiim»« v-©®©©©©©©©©®®©©©®©©®©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©®©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©# i Mmhaus £ondon j | XmmwtsticMsse. | f.ff&Gze’.ffi* csafádí fiwzr. <az és «r fiirdUfi &öx.~ 5 ® reafféwjt 13 ft«»ronóitór a © 1966 és laímlenüM ftérd a d’ráőai 7fí«é*iar Jfirfapoif magyar vagH. a fe fapod ex? még pedig orvosi utasításra: hiszen a tánc is fogyaszt. Szórakozás van itt bőven: korán reggel a forrásoknál séta/hangverseny. Dél­előtt hegymászás. Délután alvás, ezután sé­ta, tánc és sétahangverseny. Este pedig szín­ház és mulatók. A brünni német színház együttese ma két hete megkezdte a játék­idényt. Színre hozta Molnár Ferenc „Doktor ur“ ciimiü vigjátékát is, mellyel nagy sikert aratott. Színház után a bárok lépnek üzembe. Áz Osborne-barban Derschatta Joe po­zsonyi zeneszerző zongorázik, Derschatta neve fogalom Marienbadban; mulattatni sen­ki sem tud úgy, mint ez a magyar fiú, aki mérnöki oklevelét félre téve, teljesen a ze­nének szenteli magát. Magyar van itt több is. A fürdőorvoso­kon kívül van itt magyar cukrász is. aki olyan süteményeket és tortákat készít, hogy a Gerbaoudnál elkényeztetett pestiek . sem győzik eléggé dicsérni. A szegény kövérek fájó szívvel tekintenek a sok édességre, melytől eltiltotta őket a doktor bácsi s bá­natosan harapnak a fagylalt mellé szerví­rozott marienbadi ostyába. Én — hála1 Istennek — nem tartozóm c szánalomramél- tóak közé. Nekem szabad híznom, sőt kell is, apropos! Hizni legjobban a Stark-villában le­het. Stark dr. naponta mérlegre ülteti a pá­cienseit s jaj annak, aki egy grammal is ke­vesebb súlyú mer lenni, mint ahogy azt elő­írja neki. A fürdő látványossága: egy száznyolc­van kiló súlyú svájci hentesmester, aki min­den esztendőben itt nyaral, már megérkezett, Ez az ur évről-évre lead itten tizenöt-húsz kiló hájat. amelyet azután a téli hónapok alatt ismét magára szed. Még nem volt sze­rencsém hozzá. Hir szerint kerüli .a nyilvá­nos szereplést. Azok azonban, akik látták, azt állítják, hogy kerek, mint egy léggömb s cipőjét legfeljebb két tükör segítségével lát­hatja. Állandóan összecsukható széket hor­doz magával és séta közben három percen- kint öt percet pihen, nagyon derék, jósziyü bácsi lehet, mert sé"a közben csemegével látja el a marienbadi verebeket, amelyek egész a pocakjáig merészkednek. Itt még kell jegyeznem, hogy a verebeken kívül ren­geteg énekesmadár is üdül itten. Életemben néni láttam' még annyi i különböző szinü és különböző hangú madarat egy csoportban. Ezeknek a madaraknak nagyon jól megy a soruk. Gyógydijat nem fizetnek és az előzé­keny fürdőbérlő 'igazgatóság mégis gondos­kodik róluk. Gyönyörű fészkeket, ezer káp­rázatos kis madárpalotákat építtetett az ága­kon. A rossz nyelvek azt állítják*- hogy az igazgatósággal szerződéses viszonyban van­nak s akordban énekelnek. Ezt azonban néni hiszem én sem. A madarakon kívül van itt egy állítólag szintén szerződtetett mókus is. Ez annyira megszokta azt, hogy féltő gonddal gondos­kodnak róla, hogy sokszor maga is részt vesz a korzózásban. Ez a Mókus — kény­telen vagyok nagy M-mel írni a nevét — a minap a főutcán jártamkor mellém szegődött s akkor sem hagyott el, amikor betértem a ..Marienbader Müible“-be. Annyira meg vol­tam illetődve e szokatlan megtiszteltetéstől, hogy a szokásos egy pohár helyett két po­hár sört rendeltem. A Mókus urnák azonban' valószínűen nem találtam el az Ízlését, mert az egy szökéssel az utcán, egy másikkal a parkban és egy harmadikkal a fa tetején ter­mett s — úgy rémlett — gúnyosan mosoly­gott rám. Holnap bepanaszolom a direkció­nál. (—nyei.) — (Kolumbácsi légy Ruszinszkóban.) Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviselő az elmúlt napokban a kolumbácsi légy által okozott kálók megtérítése ügyében, amelyek — mint jelentettük — számos ruszinszkói gazda állatállományát érte. közbenjárt a föld- mivelésügyi minisztériumban, ahol a szüksé­ges óvintézkedéseken kívül megfelelő gyors­segélyt követelt a károsult gazdák részére. A minisztérium a Korláth által adott felvilá­gosítás szerint a szükséges óvintézkedéseket megtette és külön bizottságot küldött ki a helyszínére a károk összeírása végett. A gyorssegélyekre fedezet nincs, azt csak tör­vényhozási utón lehet előteremteni. redeshez es halk hangon, szinte suttogva, Ke­gyelmet kértem részére. Kijelentette, hogy kegyelmet ő nem adhat, a katonai főhatóság .az ítélet végrehajtása mellett döntött. — Két óra múlva a két delikvenst a kő­fal mellé állították és öt katona (önként je­0CXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^XXXXXXXX30000CXXXXXXXX.CXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX:000CXXXXXXXXXXXXXXX3O

Next

/
Oldalképek
Tartalom