Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)
1924-05-01 / 99. (547.) szám
25 Csütörtök, május 1. kerülne. Kiiméletién, kegyetlen rendcsínáló- toént kel, Európával szeniiben fellépnie. Végeredményben Európa is jól járna, — ami rá nézve ma már életszükséglet: békét' nyerne — s Amerika is nyugodtan élvezhetné a világháború utján szerzett óriási előnyeit, vagyis hogy is mondja a közmondás: az amerikai kecske is jóllaknék s az öreg európai káposzta se roilládra el. Az alsátóz elfogadta a munkáskor mány badgetjét lll€rlíi CSil i §iÍ!€fSftt€§£fí ll€í€ii€l€§€ cselen illü! reszt a i€iicl illcilniiS Strescmann a francia imperialista politika elles — Theunis ás ilymans holnap utásznak Londonba Prága, április 30. Snowden kincstári kancellár tegnap az angol alsóház elé terjesztene a munkáskor- rrrány költségvetéséi:, amely az úgynevezett Mac-Kenna vámökat, vagyis az a u tomöml őik - ra, filmekre, órákra és hangszerekre vonatkozó behozatali vámokat ez év augusztus elsejétől megszünteti. Emelett a költségvetési javaslat a tegnapi számunkban említett vátm- és adóleszállitásokat tartalmazza. A kincstári kancellár 790 millió fontos köfcs égvetési '.erjeszt elő, amely a 828 milliós bevétellel szemben 38 millió fö lő leget mutat ki. Ennek terhére 34 millió korona értékű adóleszállitásokat javasol. A kincstári kancellár javaslatát Horné vdit unionista kincstári ikencellár melegen üdvözölte. Asquitih kijelentette a liberálisok neveiben, hagy a költségvetés egészséges Pénzügyi alapelveken épül föl s hogy a javaslatokhoz hozzájárul Az alsóház ezután a kötségvetési javaslatot formálisan egyhangúan elfogadta. London, április 30. Snowden költségvetési expozéját az összes lapok igen kedvezően fogadják. Megállapítják, hogy Snowden .a vámok leszállításával a kevésbé tehetős osztályok megélhetését tette könnyebbé anélkül, hogy a polgárságra nehezedő jövedelmi adóterhet fölemelte volna. Megállapítják, hogy a murfkáskormány költségvetésének nincs forradalmi karaktere. A konzervatív és liberális államférfiak úgy tekintik ezt a javaslatot, mint amelyet a két párt közül bármelyik beterjeszthetett volna. London, április 30. A Snowden 'által beterjesztett költségvetést az angol politikai közvélemény rendkívül népszerűén fogadja. A Times szerint Snowden tegnapi beszéde a liberálisok és a munkáspárt között az ellentéteket praktikusan eltüntette. A é^vábbi vita nem okozhat nehézségeket, mert á kormányjavaslatok többsége biztosítva van. Mindössze a konzervatívok részéről hallatszanak kifogások, különösen a Mac-Kenna- vámok megszüntetése miatt. A konzervatívok azonban remélik azt, hogy a vámok megszüntetésének időpontjáig megfelelő propaganda utján meg tudják változtatni a közhangulatot. & wvt<m£Bg€ZT g©vfcdtotficrf««sft • nái Prága, április 30. A tegnapi u-.raiaips francia koimmümkék- kcl szemben, arm.ef.yeik azt hangoztatták, hogy Theurnis és Hyanans párisi tartózikodása alatt teljes megegyezés jött létre a toncjia és balga kormány között a szakértői terveC. 'kérdésében, mia Párisiből azt a híradást vettük, hogy a hivatalos kcmimünikékineik az .a része, mely a tárgyalások továbbfolytatását helyezi kilátásba, a diplomácia nyelvéiről a hétköznapi egyenes beszédre lefordítva atny- nyit jelent, hogy a belga és francia álláspontot nem sikerült összeegyeztetni. Párisi politikai körök úgy tudják, hegy a belga miniszterek Macdonalddal és Musso- 'iiniiivel folytatott tanácskozásuk után ismét elviszik az antant-béke teher vad t és szuette o jaj ágát. Párásba és ismét tárgyalni fognak minden béke szuette politikusával: Poimcané- val. A Voilltia-ügynökség megerősíti azt a jelentést, hogy a belga miniszteriek május közepén Milanóba utaznak s ott találkozni fog-1 rak Mussolinival A Volt a-jelentés ennek a találkozásnak nagy jelentőséget tuíájdoniit. A jóvátételt kérdésnek antamt-fromiján egyébként semmi jelentősebb esemény nem .történt, mindössze annyi érdemiéi megeimlité'st, hogy a jóvátétel bizottság tegnapi ülésén elnapolta a német kormány válaszának tárgyalását, ami egészen érthető akikor, am"kor a jóvátétel bizottságban képviselve lévő an- tantálianrak között az egységes állásfoglalásról szó sem lehet. A tegnapi nap folyamán megérkezett Japánnak és Jugoszláviának válasza a jóvátétel bizottságokhoz a szakértői javaslatokra nézve. A japán válasz rövid', rendkívül szívélyes és a szakértői javaslatokkal szemben elragadtatással teljes és lojális. A két tűzben vasat tartó Jugoszlávia sok tekintetben a francia válasz kópiájának tekinthető feleletet küldött, amennyiben egyrészt elfogadja a szakértői tervet, másrészt kifogásolja azt, hogy a jóvátételekből Jugoszláviát hét százalékos részesedés illeti. , A jóvátételi kérdésnek németországi szakaszán jelentősebb esemény volt Stresemann küSügyminiis z temek tegnapi magdebuTgi beszéde, amelyben kijelentette, hogy a szakértőknek az a megállapítása, hogy Németország az első három esztendőben nem fizethet, mert minden fizetés veszélyeztetné a német pénz- egységet, összetöri a Németországgal szemben, vétkesség gyanánt emlegetett hazugságok egyikét, amellyel Porncaré a Ruhrmeg- szállás óta egész politikáját igazolni igyekezett, azt mondván, hogy Németország fizethet és nem akar fizetni. Ezzel az állítással szemben a szakértők világosan megmondották, hogy Németország nem fizethet s nem Is szabad fizetnie. Ezzel értékét veszítette a német politikává! szemben eddig hangoztatott legerősebb morális kifogás. Mai jelentéseink: Köln, április 30. (Havas.) A rajnai nagyiparosok igazgatási bizottsága egyhangúan elhatározta, hogy a szakértői javaslatokat a jóvátételi kérdés rendié zésének tárgyalási alapjául elfogadja. Berlin, április 30. Stresemann magde- burgi beszédében ezeket mondotta: — Azt, hogy mi ,a szakértői javaslatokra igennel válaszoltunk, Parisban mint a légiké vés,bbé kívánatos dolgot fogták fel Nagyon szkeptikus vagyok a tekintetben, hegy Anglia abban a helyzetben van, hegy Franckor szaggal szemben sokat tudhat keresztülvinni. Ezzel szemben az Egyesült Államok jobb helyzetben van, mert o az összes államok hitelezője. Végül ezeket mondotta: — Ama kérdés eldöntése élőit állunk, vájjon XIV. Lajos politikáját keresztül telhet-e vinni a huszadik században, ÍC ll lP ÍS ll ni.i CSAK mMAOT-“ NAL VEGYEN iMSSA. FÖ-UTCA 25. 1779 hogy Franciaország a Rajna mellett marad-e és továbbra is magáénak vallja imperialista céljai érdekében a világ legnagyobb fegyverkovácsait vagy megtörik ez a francia imperializmus és helyreáll a birodalmi egység. Mivel-ma a politikát a pénzügyi kérdések elé helyezem, azt mondom, hogy számalomra- méltó kormány lenne .az, mely nem tenne meg mindent a Rajna és Ruhr visszaszerzése érdekében. London, április 30. A Times brüsszeli tudósítója jelenti hogy Theunis és Hymans ka- bioeltfőnökeikkel csütörtökön délelőtt Londonba utaznak, ahol pénteken tanácskozni fognak a belga követtel s azután Chequersbe utaznak, ahol szombatig Macdoniald vendégei lesznek. Szombaton délután visszautaznak Brüsszelbe. A brüsszeli angol követ tegnap délutáni hosszasabban tanácskozott Hymans- sal Berlin, április 30. A LokalanzeSger párisi tudósítójának alkalma volt tegnap egy mértékadó személyiséggel beszélgetést folytatni Morgan párisi és londoni tárgyalásairól és azt a folvilágosifást kapta, hogy ezeknél a tárgyalásoknál különösen három kérdésről van szó. 1. A szakértői javaslatnak hiányát alkotja az, hogy a nyolcszáz millió aranymárkás kölcsönről nem tartalmaz kamatfizetési és egységes törlesztési tervet. Morgan arra nézve keresett tehát Parisban és Londonban íölvilágoslást, miképpen gondolkodnak e hiány kitöltéséről. 2. Morgan a párisi tárgyalásainál nem hagyott kétséget az iránt, hogy abban az esetben, ha Amerika a kölcsön céljaira pénzt adna, tudnia kell,hogy milyen formában történik a visszafizetés garantálása. 3. Mindez azonban föltétlenül megkívánja a szövetségesek megegyezését és pedig egy bizonyos megegyezést a szövetségközi adósságokra nézve is. Különben Amerika semmi esetre sem hajlandó e kölcsönre pénzt adni. Amerika nem viseltetik Európával szemben közönyösen London, április 30. Kullog lomdoiniL amerikai ikövet a volt amerikai-brit háborús misszió reggelijén mondott beszédében 'küljelernttette, h-ogy az angol—amerikai barátság befejezeti tény. Sohasem volt ez a barátság az amerikai .nép körében oly általános, mint; ima. Utalt Kullog az amerikai sajtó képviselői .előtt tett Goohdige nyilaokozatára, mely szerint minden alap meg van arra, hogy a szakértők jelentése a jóvátételi probléma praktikus megoldásának alkossa bázisát. Bízom abban, — mondotta — hogy ez a terv minden európai kormány számára oly metódusként kínálkozik, amely utján a bonyolult jóvátételi probléma végleges megoldásához lehet jutni a kölcsönös engedékenység utján. A fegyver- szünet óta nem volt nagyobbjelentőségü esemény Európára nézve. A követ kijelentette, hogy Európában gyakrabban hallható az, hogy az Egyesült Államok nem érdeklődik Európa ügyei iránt. Ez nem igaz. Az amerikai nép nem viseltetik az európai viszonyokkal szemben közönyösen. LondGn, április 30. Newyorki Reuter-ie- lentés szerint Young és Robinson odaérkeztek és közös nyilatkozatokban kijelentették, hogy Amerikának részt kell vennie a jóvátételi terv keresztülvitelében, különösen a Németországnak adandó kölcsönben, amely egészséges tőkeelhelyezés és amelyért biztos kezességek kínálkoznak. Ez a kölcsön megadja a Dáves-tervnek hatóerejét arra, hogy Európa gazdasági helyzetét és vásárlási képességét ismét helyreállítsa és a békének és együttműködésnek korszakához vezethet. Tárcarovatunk: Szombat: Nyáry Andor: Az ördög és az asszony. Vasárnap: Segesdy Lászlói Arckép (vers), — Marőthy Jenő: Eső előtt, eső után. Alig virrad .. Álomban jártam, álomra vártam nyáréjszaka sötét selymén, s hallí-hlvó szóval, simogatóval ajkad kelyhét kerestem én. Remegve várom szomjazó számon ajkad bársonya hogy simul... ...Fáradtan lépek... ... hüsek az éjek... ... alig virrad, már alkonyul... Kárpáti K. Jenő. A messzilátó — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Lőrinczy György. Csaknem egy órai séta után kissé fáradtan állottak meg a hegy tövében és széjjelbámultak. Föl, az erdő összeboruló koszorújára, amely hallgatagon takarta be a hegy oldalát s a tetőn szürkéid sziklaoromra, mely izzott a verőfény tüzében. Az erdőből égnek meredt a fazsindelyes, deszkából tökölt messzilátó, kémlelve a tájékot és fölényesen tekintve alá. Szerpentin-ut kanyargóit föl hozzá, amit a szépitő egyesület vágatott a rengetegben, hogy kényelmesen megenyhitse a meredélyt. A fiatalok jókedvre derültek; tetszett nekik a kép. A természet szeszélyes és csodálatos játéka imponált nekik. Gyönyörködtek a változatosságban és az arányok nagyságában. Maguk is szinte megnőttek a heggyel, az erdővel, a sziklával. Négyen voltak: két leány, meg két férfi. A nyaralótelepröl rándultak ki, hogy hagyományos szokás szerint a messzilátóból nézzék meg a világot. Mert a világ onnan is, mint mindenünnen, másnak látszik. Törék Lenke Lágody Ferivel és Halápy Emmi Kígyós Bélával. Még egyik se volt vőlegény meg menyasszony. Még a sárga karikagyűrű egyiknek az ujján se ragyogott, de a szemükben már ott tétovázott a vágy és a boldogság sejtelme vagy aggodalma s talán az első csók emléke is. Egyszóval: már ugy néztek egymásra és ugy beszéltek, mint akik megértik, amit a pillantás mond. Idáig is ugy jöttek, mint ió szövetségesek, akik segítik egymást: kiki a maga párjával. Megtartva a huszonöt-harminc lépésnyi távolságot, ne- ! hogy a közelség megzavarja a bizalmas sut- I togást. A szerelem csak ugy élvezetes, ha titkai vannak, amiket senkise lát. Ki hallotta, mit fecsegtek az utón? Senkise. Az édes semmiségeket, amiket a szem villáma kisér vagy pirulás követ. Mikor a szerpentinánál találkoztak, minden egyszerre megszakadt, lígy tettek, mintha mindanégyen megfeledkeznének, vagy semmit sem tudnának arról, ami az utón történt. Lágody Feri fölnézett a hegyre, majd a szerpentinát méregette. — Merre közelebb? — kérdezte. Halápy Emmi viszont elébb a szerpentinán nézett végig, azután föl, a messzilátóra. — Nem szeretem a kerülő utakat, — szólt. Nem szeretem az utat. Nekem ne parancsoljon, merre menjek. Arra megyek, amerre akarok! Oda, ahová akarok. Egyenest. Toronyirányt. — Egyenest? A meredeknek? — kérdezte majdnem megijedve Kígyós Béla. — Hiszen csak négykézláb mászhatna az ember. Törék Lenke leült a padra. Azt is a szépítő egyesület állította ide, azoknak, akik elfáradnak. — Én bizony nem megyek tovább. Inkább itt pihenek. Az ember máris beleizzad. Nem érdemes ilyen erőfeszítést tenni. Ezért! Emmi kissé gúnyosan mosolygott. — Pedig anélkül semmire se megyen az ember. Na, jön, Béla? Kigyós Béla kedvetlenül forgatta a fejét. Olyan szelíd, szinte leányos férfi volt — Jobb itt, idelenn, a völgyben. Az ember minek törje magát! Úgyis hiába. Csak épp, hogy ott legyen? A leány Lágodyhoz fordult. — Maga se? A fiú fölpattant. — Hogyne! Mindenesetre! Akarom! Föl akarok jutni! Nekivágtak a meredeknek. A bozót ut- jokaí állta, elhárították. A haraszt megcsúszott a lábuk alatt, a galyakba kapaszkodtak. Néha egymást húzták föl, kézenfogva. Fáradságos ut volt, de följutottak. A messzilátó lépcsőin már vígan ugráltak föl és a fazsindelyes tető alól széjjelnéztek. A tájék csakugyan nagyszerű volt. Alant a sziklák közé szorult tó. Köröskörül az erdő. Fölötte a kék végtelenség. — És azok lenn maradtak! — nevetett Emmi. — A puha emberek mindig lenn maradnak, — szólt Lágody. — Az embernek akarnia kell! Ha ... A leány szeme feléje szikrázott. — Igen, akarni! Az akadály a fő, amit legyűr az ember. Letekintettek a mélységbe. A szivük hevesebben dobogott. Már értették egymást. Sajnálkozva, kicsinyléssel, majdnem tneg^/?J04lJUrrnXrMMP Mnun—rnAYT»;v.\i^w-;r?3ow iidt iiwi pr- Valódi Schroll-féle ”n,a^l‘ lenvászaak SeMtlonofe, vásznait, ereioraok és damasztok nagy választékban jjf minden Damaszt-aaztalíiemüeK. Kész nöifeltérnemiiek. SzenMuSroms.% szélességbe;!* Schroll-Schlffon 7* wémmm 6 korona szoborral szemben i
