Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-12 / 84. (532.) szám

4 Szombat, április 12, wuufaj*­tartotta öt vissza a munkától. Közismert dolog volt az, hogy kevés ember dolgozott annyit, m;i.nt Stiimmes Hugó. Hetekkel ezelőtt régi betegsége rosszabbodott, úgy hogy or­vosai operációs beavatkozást tartottak szük­ségesnek. Az operáció azonban későn jött s érmék következmények ént hasháríyagyul- iatdás lépett föl, amelyet kritikussá tett .az a körülmény, hogy csütörtökön két oldali tüdő­gyulladást konstatáltak az orvosok. A teg­napi napon már nem volt kétséges az, hogy Stinnes száméira már csak órákat jelent az étet Stinmes halála gyászba bontotta özve­gyét és öt gyermekét. Az öt gyermek közül három fin, akik közül a legfiatalabb tizennyolc esztendős. A két lánya közül az e.gyik férjnél van. Az öt gyermek közül négy a SÉirrnes-féíe vállaliatoknál fejt ki tevékeny- Séget. Valószínű, hogy • Stinmes halállá nyo- jnán a váMatokiat meg fogják osztani a gyermekek között. A Stinmes halálos betegségiének Ilire a bediini tőzsdén érthető izgalmat váltott ki és általánosan számolnak azzal, hogy Sfinnes halála következtéiben a német nagyipar ér­tékei legalább időlegesen lányba irányzatot vesznek föl. A berlini lapok részletesen foglalkoznak Stínnies halálával. A Kreuz-Zeitung szerint Sfimvas a magángazdasági koncentrációnak zseniális müvét terem-tette meg, amely közös gazdálkodást alapelvek szerint dolgozik. A lap hangoztatja, hogy Stinmes szociális gon­dolkodású ember volt, aki elvett üzemedben is érvényesítette. A Deutsche Altgememe Zeitung kiemeli, hogy Stanes törekvése arra frányák, hogy Németország és Franciaor­szág között megtalálja a közös gazdasági működés alapját és megteremtse a valódi békeáUapotot. A Getnmaimia szerint Stirmes gazdasági karcenfráCióii Németországot a világpiacon versenyképessé tették. A Ber­liner Tagablatt kiemeli a nagy német ipari királynak egyszerű étetonódljáit és rámutat arra a tragikus sorsra, aime-iy az alkotások tetőpontján érte azt' a- zseniális gazdasági vezért, akinek halála még a poétikai el len- felek körében is mély és őszinte részvétet váltott ki, Berlin, április 11. Stinmes már teg­nap délelőtt érezte, hogy állapota remény­telen és így a tegnapi nap folyamán megtette az utolsó intézkedéseit. Előbb a fiait kérette magához és az azokkal folytatott beszélgetések után a feleségét ás nővérét hivatta. A Sítones kezében öss-zpontosult immlkát két fia Stiriríes Hugó és Sí puncs Ed- miimd dr. veszik át, akik már hosszabb idő óta működtek atyjuk üzemeiben. London, április 11. A londoni lapok ha­sábos nekrolóban foglalkoznak Stinnes ha­lálával. Kivétel nélkül úgy emlékeznek meg róla, mint szívtelen és a háborúból vagyont kovácsoló emberről, akinek egyetlen élet­célja volt a saját kapzsiságának kielégítése. Paris, április 11. A francia lapok konsta­tálják, hogy Stlnnessel a német iparnak egyik leghatalmasabb személyisége és a német politikának egyik legbefolyásosabb •fényezője tűnt el. A Matiin azt mondja, hogy S finnesben mérhetetlen vsát .a büszkeség, csodálatra­méltó volt a fantázia és teljesen érzéketlen volt a lélki9merete. Németország veresége súlyos csapás vdt reá nézve, de nem béní­totta meg működését. A német birodalom pénzügyii válságát a saját javára használta ki, — A Petit Párisién azt inja, hagy Stinnes reprezentánsa volt annak a német generá­cióinak, mely kizáróan csak a saját anyagi érdekért tartja szem előtt. Azok után az emberek irtán, akik a háború, a blokád és az infláció következtében tetteik gazdagok, nem T E E KtVMAO S C H O KO t A 31 E N HARMELADEN M/iNDEEN, RÖSÍNEM W E I N E mid LIKŐRE marad vissza sem egy miü, sem egy eszme,, legfeljebb eigy nagyságáiban egyedülálló vagyon, emlékezete, amely vagyon azonban a hazának romjaiból keletkezett. — A Jour­Brüsszel, április 11. Theunis miniszter- elnök tegnap a belga kamarában nyilatkozott a Ruhr-megszállásról és a szakértői javasla­tokról. A Ruhr-megszállásra azért volt szük­ség, — mondotta — hogy Németország előtt érthetővé tegyék, hogy előnyösebb számára, ha fizet, mintha megvárja azt, hogy torkon- ragadják. Reméli, hogy a szakértők javasla­tai alapját fogják alkotni a jóvátételi kérdés végleges rendezésének. Berlin, április 11. A birodalmi kormány, a mai ülésén, a szajkóitok javaslatával fctgűatl- kozott. Lapjelentések szerint a kormány a szakértői jelentésekkel egybefüggő kérdések szabályozását nem halasztja a választások utánra. A pénzügyi érdekképviseletek — a Vosslische Zeitung szerint — szintén azon a nézeten vannak, hogy a német politikáinak érdeke, hogy a jó váltét eh bizottság felszólí­tásának engedve, minél hamarabb foglaljanak állást a szakértői javaslattal kapcsolatosan s ezért a közelii napokban összeültnek, hogy a javaslattal behatóan foglalkozzanak. Páris, április 11. A Petit Párisién szerint francia politikai körökben a szakértők javas­latát egészében elfogadhatónak találják, egyes részletváltoz-tatásoktól eltekintve, me­lyeket azonban a. terv egységének megvál­toztatása nélkül végre lehetne hajtani. Fran­cia részről azt hiszik, hogy Dawes tervét csak akkor lehet megvalósítani, ha tökéletes egyetértés jön létre a szövetségesek között arra nézve, hogy a szövetségesek kölcsönö­sen kötelezettséget vállalnak arra, hogy Né­metországtól a terv végrehajtását fogják kö­Páris, április 11. Franciaországban az érdeklődés most egy uj háború msmoire felé irányul, amelyet Ribot adott ki, aki a háború alatt hoszabb ideig vdt Franciaország miniszter elnöke. Ribot politikai visszaemlékezéseit egy barát­jához intézett levelek formáljáb?m adja s kü­lönösen azokról a kísértetekről ir, amelyeket a központi hatalmak tettek a béke érdekék un. Legérdekesebb részük az 1917-ben tör­tént béketörekvéseik leírása és ezek ia ré­szek megvilágítanak sok olyan dolgot, mely eddig nem volt teljesen tisztázva. Ribot azt ábi ti a, hogy a francia kormány minden béké­re iránynlló kísérletet gondosan mérlegelés hogy annak oka, hogy a béke 1917 tavaszan nem jöttit létre, nolia Stockholmban és az eu­rópai kormányoknál beható tárgyalás folyt erről, egyedül arra vezethető vissza, hogy a béke után törekvő Károíy király II. Vil­mos császár békeakaratát túlbecsülte és szándékait nem ösmerte. Ribot !kliije|enti, hogy meg volt győződve arról, hogy Károly kiráü'y becsületes béke- szándékkal küldte Sixfus pármai herceget a béke érdekében folytatandó tárgyalásokra Parisba. Ezt azonban Károly király csak a saját felelősségére tette. Nem lépett érintke­zésibe e kérdésiben megelőzően a német csá­szárral, Valószínűnek tartja azonban, hogy Vilmos császár tudott e tárgyalásokról éls kíváncsian leste azok eredményét. Poinearé 1917 március 31-én fogadta Sbrtns páirmai herceget az Elytséeben. A tár­gyalásnál Riibotot Jufós Caimbon képvisel e. A herceg átadta Poinca- Vak Károly király levelének másolatát. Ebben a levélben arra kérte Károly király a herceget, hogy Pomca- rénnk adja bizalmasan tudomására, högy Ő minden erejével és személyes befolyásá­val arra fog törekedni szövetségeseinél, hogy Franciaország jogos igényeit F.lzász- Lotharingiára megvédje. A levél szerint Belgiumot teljes szuverénPásában vissza kell állítani. Károly király megígérte, hogy Szerbia ismét visszakapja függetlenségét és kivezető utat kap az Adriai tengerhez. Poincarénak azonnal föltűnt, hogy Károly király levelében egy sor említés sincs Olaszországról. Ribot mindenekelőtt Lloyd Georggal akart tanácskozni, mielőtt ioiy- tatja a tárgyalásokat. Ribot és Lloyd Ge­orge 1917 április 11-én találkoztak Folkes- toneban. Ribot ezt mondta: — Az osztrák császár leve'ét hoztam önnek. I loyd Ge­orge erre fölkiáltott: — Ez a békét jelenti. na! kije leüti, hogy' Stinnes éppen abban a pillán atban halt meg, amikor a szakértői bizottságok itétefet mondtak a iélekinélküli művökről. ’ veíelm- A láp megjegyzi, hogy miután Poin- caré ma délelőtt Barthoiival tárgyait és a jóvátételi bizottság többi tagjai is abban a helyzetben lesznek, hogy kormányaik fölfo­gását képviseljék, nincs kizárva, hogy a tár­gyalások már hivatalos jellegűek lesznek, ha­csak az olasz delegátus ahhoz nem ragaszko­dik, hogy mindaddig, amíg nem beszélt Mus- sohnivel, ne hozzanak határozatot. — A Matin azt irja, hogy Franciaország mindaddig nem egyezhetik bele a Ruhr-zálognak a szakértők általános rendszerébe való besor ozásába, amíg meg nem lesz a kellő biztosítéka arra nézve, hogy azon a napon, amikor Németor­szágnak meg kell kezdeni a pénzbeli fizetése­ket, valamennyi szövetséges állam mellette fog állni. — Pertinax az Echo de Parisban ki­jelenti, hogy Franciaország nőm határozhatja el egykönnyen magát és kétségkívül a követ­kezőket fogja előföltételként követelni: 1. a valóságos szavatossági rendszer megalkotá­sát, 2. a szövetségközi kölcsönök szabályo­zását, legalább is Angliával szemben, 3. vala­mennyi szövetséges részéről ünnepies kötele­zettség vállalását arra, hogy részt vesznek a Ruhrvidék újabb gazdasági megszállásában abban az esetben, ha Németország újabb vét­séget követne el, 4. a megszállott területeken a status quo állapotának mindaddig való főn tartását, amíg Németország el nem fogadta a szövetségesek valamennyi javaslatát, 5. a megszálló csapatoknak a Ruhrvidéken való meghagyását, 6. a rajna—westfáliai vasutak élére külön igazgatótanács kirendelését a megszálló csapatokkal való összeköttetés biztosítására. Lloyd George, ragaszkodott ahhoz, hogy a hízaünias tárgyalásokba Sóninmót is . be kell vonni és rá Ikeüij bírni arra. hogy az olasz kormány vonja vissza Triestre vonatkozó igényéit s hogy ezzel szemben Szimimában kapnak kárpótlási Amikor Som uniónak tudo­mására jutott, hogy Anglia és Farncíaország hajlandó az olasz expanziót Szmirnáig enged­ni, azt hitte, hogy ez a török város már a kezében van és diadal ittasan folytatta a ta­nácskozásokat. A tanácskozások már annyira előrehalad­tak, hogy Károly király levelére választ akartak küldeni, mikor hirtelen és váratla­nul az a hir érkezett, hogy Károly király küfönbékeajánlatoít tett Oroszországnak. Az antant ezután nem tartotta szüksé­gesnek, hogy számoljon egy olyan hatalom­mal, amely nyíltan gyöngéinek érzi -pozíció­ját és ezért úgy ezt az ajánlatot, mint a kö­vetkező békeíiápéseket a győzelem bizonyos­ságának 'tudatával utasította vissza. Az orosz szovjet ellenforradalomtól fél Berlin, április 11. A szovjetkormány az utób­bi napokban Moszkvában számos arisztokratát letartóztatott. Parisból érkező hirek szerint ezek a letartóztatások kapcsolatban vannak Nikolaje- vics Nlkoláj nagyherceg tervezett akciójával és egy orosz ellenkorntány alakításának tervével. A német arany jegybank a megvalósítás előtt Berlin, április 11. Lapjelen lések szerint a Birodalmi Bank körlevelet intézett azokhoz a konzorciumokhoz, melyek részesedésit vál­laltak az aranyjegykíboasátó bank alapításá- ban. A körlevélekben a részvényéitékek hu­szonöt százalékának befizetését kérik. A Vos- sisdlve Zeitung szerint az aranyjegykibocsá- tó bank statútumai válósziinüen ima oste fogják nyilvánosságra hozni. Rövid táviratok * Peking. A pénzügyminiszter lemondott. * Bérűn. A keresztény vasutasinteruadonále flórenci kongresszusán a német osztály képviselői a né­meteknek az internacionáleból való kilépését je­lentettek be, azzal a megokol ássál, hogy a német szakszervezetek nem működhetnek együtt a fran­cia és belga szakszervezetekkel, azoknak a hábo­rús vétkesség kérdésében elfoglalt álláspontja miatt. A Kout-affér megvizsgálás; háromnegyed évig fog tartani Pozsony, április 11. Kout kapitány megvesztegetési ügyében a vizsgálat valószínűen nyolc-kilenc hónapot fog igénybe venni, mert át kell vizsgálni mindazokat az aktákat, amelyek a bolsevista károk megállapítására vonatkoznak. Stelzin- ger törzskapitány, volt eperjesi helyőrségi parancsnokot, akinek szintén szerepe van a botrányban, a kassai hadosztálybirósági fog­házból a pozsonyi hadosztálybirósági fog­házba szállították be, hogy a vizsgálatot mind a két letartóztatott katonatiszt és Hegyi László dr. ügyvéd ellen egységesen lefolytat­hassák- Azokat az egyéneket is felelősségre fogják vonni, akik jogosulatlan módon jutot­tak kártérítéshez, vagy pedig többet kaptak, mint amennyi őket megillette volna. Mind­ezektől a tulfizetett összegeket vissza fogják követelni. A pozsonyi helyőrség egy tisztjét névtelen följelentés alapján letartóztatták. Az illető ártatlansága kiderült, mire szabadon bocsátották. Ha Pasics győz, lángba borai a Balkán Prága, április- 11. A kolozsvári Újság a jugoszláv kor­mányválság kül- és belpolitikai jelentőségé­vel foglalkozva, megállapítja, hogy a jugo­szláv ellenzéki biok nem a kormányrajutásért küzd, hanem az európai béke szempontjából nagyjelentőségű akciót folytat, amikor meg akarja akadályozni a Pasics háta mögött álló nagyszerb katonai párt törekvéseit, amelynek eltökélt szándéka betömi Bulgáriába és ezzel fölforgatni Enrópa békéjét. Hivatkozik a lap Radics bécsi kijelentéseire, amely szerint Pasics nem akar nyíltan háborút üzenni Bulgá­riának, hanem csak ugynevezett expozíciót szervezni, hogy a Balkánon újabb Ruhrvidé- ket teremtsen. Radicsnak ez az információja és az em­lített kolozsvári lapnak fejtegetéséi • teljesen födik azt az információnkat, amelynek alap­ján az elmúlt héten egyik vezető cikkünkben mérlegeltük annak tehetőségét, hogy Pasics bukásával kapcsolatosan uj helyzet állhat elő a középeurópai politikában. Pasics a királynál Belgrád, április 11. A király tegnap viszr szaérkezett Belgrádba- Pasics miniszterelnök azonnal kihallgatáson jelent meg a királynál és jelentést tett neki az ellenzéki biok ülésé­ről és határozatáról. Jugoszláv politikai kö­rök az ellenzéki biok tegnapi határozatát egy nagyjelentőségű akció első lépésének tekintik. Radics konferenciára hívja össze az elnyomott nemzeti kisebbségeket Prága, április 11. A Národni Listy arról értesül Belgrádból, hogy Korosecnek, a szlo­vén néppárt vezérének legutóbbi audienciája alkalmával olyan okiratokat mutattak föl, amelyekbe^ állitóan kitűnik, hogy Radics bécsi tartózkodása alatt szovjet részről nagy pénzösszegeket fizettek ki propagandacéíok- ra. A nyugtákat Radics sajátkezűén irta alá. A szóbanforgó okiratokat Be’grádba Miloje- vics bécsi jugoszláv követ vitte le egy héttel ezelőtt. Már akkor is arról beszéltek, hogy ezeknek az okiratoknak tartalma szenzációs. Ezek az okiratok bizonyos szerepet játszottak a legutóbbi kormányválság megoldásában Is. A Národni Listy egyébként arról értesül, hogy Radics a legközelebbi időben Becsben tanácskozásra hívja össze a középeurópai el­nyomott nemzeti kisebbségek képviselőit és ezen a tanácskozáson a szudétanémetek és a szlovákok is részt vesznek. A rusziuszkói kommunisták válasza Malypetmek. Gáti, Mondok, Szedorják és Siaifnaukó rniiszániszkói kommunista képviselők egy ujabib sürgős iuterpeíí.ációju(kbam élesen visszautasítják Matypetr beIügymiruisztemek a kommunista képviselőik ama interpelláció­jára adott válaszát, amelyben követelték, hogy a kormány nyilatkozzék a rusziuszkói állapotokról. Az interpelláció a többi között a következőiket mondja: „Annak a minisz­ter mek, aki személyében fellelés azokért az üldözésekért és választási csalásokiért, ame­lyeket aíz alárendelt nufsztjnszkói hatóságok elkövettek, van bátorsága vál aszában azt állítani, hogy nem a nép hibája, hogy nehe­zére esett helyes fölfogással és öntudatos döntéssel végreflraijtenii a választási aktust. Az a miniszter, akinek politikai fölfogása nem ismert más kormányzati eszközt mint a nép üldözését, a korrupciót és a választási csalást, válaszában rá mer mutatni a rwszia- szkói „analfabéták41 óriási százalékára. Vissza utasítjuk ezt a provokációt és a sér­tést, amelyet a köztársaság bélügynrimsztere a pusztiniszkjj.i nép arcába dobott.4* Miért hiúsult meg 1917-ben a béke? Ribot emlékiratai — Károíy király küfönbékeakciójának részletei Theunis optimista nyilatkozata A német kormány még a választások előtt dönt a szakértői javaslatok főiott

Next

/
Oldalképek
Tartalom