Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-11 / 83. (531.) szám
Ifi. évfolyam 83. (531.) szám Prága, péntek, 1924 április 11 í’lóflaetési árak bel* ea külföldön: Bsrés* évre 300 Ke, félévre 150 Ke, negyedévre 76 KÍ, egy hónapra 26 Kő, — Egyes szám ára 1*20 Ke. — Szerkesztőség: Prága II., Sté- pánská-uliee 40. I. Telefon : 30340. — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova nlioe 18. «t. Telefon 6707. szám, — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — if'||.'!H'^,WPWII—IJW.4I- WMI1W' ■lU?gr,<n'^3gr T-» Főszerkesztő: PETROGALU OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Rnszinszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Vakság és süketség (fi.) Prága, április 10. A képviselőház tegnapi és a szenátus mai ülése kiemelkedő fejezete a prágai parlament történetének, mivel ezen az ülésen nyílt először alkalmuk Ruszinszkó képviselőinek és szenátorainak arra, hogy öt esztendeig tartó alkotmáuyonkivüli állapot után a parlament fórumán elmondhassák népük panaszait és fölhozzák annak követeléseit. A képnek, amelyet a ruszinszkói állapotokról festettek, komor a tónusa. Nemcsak az ellenzéki Korláth, Kurtyák és Gáti, de Gagatkó és Neéas kormánypárti szónokok beszédéből is íölhangzott a szerencsétlen ruszinszkói őslakosság segélykiáltása: „segítsetek rajtunk minél előbb, mert szenvedéseink pohara immár csordulásig megtelt/4 A kormány tegnap meggyőződhetett arról, hogy mindaz, amit mi már évek óta hangoztatunk, nem üres agyrém, hanem a dolgok helyes meglátásán átszűrt szomorú valóság. Azzal, hogy a parlamenti választásokat megejtették, a kormány urai még távolról sem tették meg kötelességüket a nép iránt. Amikor az ellenzék egyes köreiből a.z a nagyon is jogosult kívánság merült fői. hogy a ruszinszkói állapotokat beható ír; 'iménti vita tárgyává tegyék, a beliig*‘jr* kiváltság teljesítése eiő! azzal a cinikusan kurta válasszal tért ki, hogy a kormány a választások elrendelésével eléggé kifejezésre hozta azt az érdeklődést, amellyel Ruszin- szkó sorsa iránt viseltetik. Malypetr belügyminiszternek ez a válasza bennünket a legkevésbé sem nyugtathat meg. Nem nyugtathat meg először azért, mert hiszen előttünk nem titok, hogy a kormány nem a saját jószántából rendelte el a választásokat, hanem egyedül azért, mert azt a népszövetség követelte. De nem nyugtathat meg bennünket azért se, mivel a parlamenti választások megtartását legfeljebb prelúdiumnak tekinthetjük, amely egymagában véve még semmit sem jelent a békeszerződésekben biztosított autonómia teljességének megvalósitásából. A kormány csak a szojmi választások elrendelésével és az őslakosok sorából kikerülő, de a többségben levő ellenzéki pártok bizalmát élvező kormányzó kinevezésével fogja tanuielét adni annak, hogy őszintén és fön- tartás nélkül kívánja megvalósítani azt az önkormányzatot, amelyek megadására magát a világ müveit népei előtt ünneplésen lekötelezte. A kormány eddig semmivel sem mutatta ki, hogy komolyan gondol e kötelezettségének beváltására. Ellenkezőleg: rabulisztiká- jának gazdag tárházából mondva csinált ürügyeket ráncigáit elő, hogy valamivel megint megokolhassa az autonómia kitolását. Így született meg az az okoskodás, hogy a választások eredménye újabb bizonyítéka a ruszin nép „éretlenségének", az „évszázados elnyomatásnak" és „az ellenzék demagógiájának". Olyan ürügyek ezek, amelyeknek hallatára a kormány augurjai is egymás szemébe nevetnek. Medvecky Lajos, aki pedig nem tartozik a kényes politikusok közé, a Venkovban ma megjelent nyilatkozatában áperte kijelentette, hogy ezek igen naiv és nagyon gyönge kifogások. Ideje volna már, hogy az egész koalíció tisztába jöjjön ezzel és csúfos vereségének valamennyi politikai következményét levonja. Azok a frázisok, amelyeket a kormánypárti lapok eddig elpuf- fogtattak, kellemes olvasmányok lehetnek talán azoknak a koalíciós képviselőknek szá- 'mára, akik az i&azi helyzetet sem látni, sem arról hallani nem akarnak, de nem lehetnek üdvösek az államra nézve, amelyet mérhetetlen veszedelmekkel fenyeget a koalíció vaksága és süketsége. értsék inár meg egyszer, hogy amikor mi mindennap kénytelenek vagyunk rölhány- torgat.nl a mai kormányzati rendszer bűneit, ostorozni a kormány mulasztásait, vádat emelni közegeinek könnyelműsége ellen és a világba kikiáltani a nép elégedetlenségét, akkor eszünk ágában sincsen, hogy „az állam gyökereit aláássuk/' Az államnak nem azok az ellenségei, akik a hihetetlen korrupciót megszüntetni akarják, az egészségtelen centralizmust támadják és az állam egyes alkotórészeinek, valamint nemzeteinek boldogulásáért küzdenek, hanem azok, akik magukat az állammal azonosítva tétlenül nézik a viszonyok elfajulását és erőszakos eszközökkel akadályozzák meg a nép óhajtásának őszinte megnyilvánulását. Azok az állam ellenségei, akik kicsinyes praktikákkal megakadályozták, hogy a ruszinszkói magyarságnak két képviselője vonulhasson be a törvényhozás házába és azok, akik any- nyira vakmeröek voltak, hogy a nyitrai nagymegyében meghamisították a nép igazi akaratát Mert higyjék el, ezzel az eljárásukkal nem szolgálják az állam javát. Az állam java ugyanis nem abban rejlik, hogy a kormánynak eggyel több mandátuma legyen a képviselőházban és kettővel több valamelyik megyei képviselőtestületben, hanem abban, hogy az állam minden polgára megbízik annak szerveiben és intézményeiben. Mi annak a rendszernek vagyunk az ellenségei, amely ezt megakadályozza és ezért csudálkoznunk kell azon, hogy a kormány egyes lapjai bi- zonyosfoku meglepetéssel úgy kommentálják Korláth tegnapi beszédét, hogy ez „a csehszlovák köztársaság főn tartás nélkül való elismerésével" kezdődött, hiszen mi egyfelől eddig sem tévesztettük szem elől a tények valóságos alakulását, de másfelől a jövőben sem akarjuk megváltoztatni a mai. kormányzati rendszerrel szemben követett irányunkat. lilább nagyarányy mandátum-panama A rokickárok meghamisították a választási jegyzőkönyveket — A hivatalos jelentés tízezer szavazattal többel: mutat ki, mint amennyit leadtak — A nyitramegyei válts? hallatlan botránya Pozsony, április 10. A nyaramé gyei váíaszfcásökiral kiadott hivatalos jelentés tízezerrel több szavazót mutatott ki, műit amennyi szeptember 30-án leszavtazott. Ez a! nagy szavazatkifönbség már az eredmény kihirdetése után is bizojedehnes anyagot mutatja be az ellenzéki kluboknak. Az ellenzéki pártok megtámadják a választásokat Pozsony, április 10- (Pozsonyi tudósítónk teiefonjelentése.) A nyitramegyei választásokat valószínűen újból meg fogják semmisíteni, mert az ellenzéki pártok azokat megíöílebbeztéb. A szlovák néppárton kívül a keresztényszoeiáiis párt és a magyar kisgazdapárt is petíciót szándékozik benyújtani.. Igen sok helyen a jegyzők a választási bizottságból egyszerűen kitessékelték az ellenzéki tagokat és meghamisították a választások eredményét. Az ellenőrzés hiánya miatt igen sok helyen megtörtént, hogy le nem szavazott választók szavazatait csatolták a kormánypárti szavazatokhoz. Rövidesen kinevezik a tizenegy darabontot A Ceské Siovo arról értesül, hogy. a kormány még e héten kinevezi a megyei képv- selőtestülsek.vdzeueigy tagját. A. tizenegy megválasztott é-s öt hivattaiból kirendelt kormánypárti taggal együtt Így huszonhét kormánypárti és huszonnégy ellenzéki tagja lenne ia bizottságnak. Kérdés azonban, hogy a megyei 'képviselőtestület a készülő ellenzéki fetebbezések mi*att egyáltalában összeülhet-e a közei jövőben. A lipfószeatmiklosi megye bizottságának első ülése A 1 i'ptó’szentmiktósi nagymegyei bizott- | ság dsö illését április 24-éré 'hívták össze. Az \ ütésen a, bizottsági tagok fogadalmat fognak. tenni és itnagaíaikátják az állandó bizottságokat. Az öílenzék telijes számban fötvouu! és deklarációt olvas föl,’.amelyben tiltakozni fog a régi megyék megszüntetése és a kormány által kinevezett bizottsági tagok működése elten és egyszersmind követein1 .fogja a .nagy megyéikre vonatkozó törvény hatályon kívül helyezését. Egrg fcrenc beszéde a szenátusban uyos kételyekre adott okot, különösen azért, mert e szavazatók. „véletlenül" a roloická- roík javára estek. Most azután kiderült, hogy szó sincs arról, mintha lényegesen több szavazatot adtak volna le vasárnap, hanem a roónldkárok szavazataihoz egyszerűen ümzá- csaipitaík soha le nem adott szavazatokat is, vagy pedig az éSlenzéiki pártok szavazatait Ítélték oda a roltniokáirokuak. Erről az újabb nagy politikai botrányról először a Siovák számolt be az alábbiakban: A nyitrai választások alkalmával egyet-* len egy szavazóval több sem szavazott le és az a bizonyos tízezer szavazat csupán agrárius hazugság, szemtelen hamisítvány és hallatlan lopás... Az agráriusok a választási eredmények végleges kimutatásában tízezer szavazattöbbséget mutatnak ki. Ezeket a szavazatokat a következőképpen szerezték: a magyar községekben, ahol a választási biztosok csupán magyarok voltak, a jegyzők olyan jegyzőkönyveket írattak velük alá, amelyekből ezek egy szót sem értettek. Ezekben a jegyzőkönyvekben hamisan volt föl- tüntetve a szavazatok száma; még pedig vagy több szavazat volt abban feltüntetve az agráriusok javára, mint amennyit valóban kaptak, vagy pedig az ellenzéki szavazatokat az agráriusok javára könyvelték el. Egyéb községekben a jegyző arra kényszeri tette a választási bizottság tagjait, hogy Írjanak alá öt üres ivet és egy eredeti példányt. Mig az argalások az eredeti példány szerint például Afsókereskényben 141 szavazatot kaptak, addig a választásokról kiadott hivatalos jelentésben az áll, hogy 315 szavazatot kaptak. Ugyanez az eset történt Felsőkereskényben, ahol az argalások javára leadott 28 szavazat helyett 40 szavazatot könyveltek el. Ivánkán az argalás szavazatok tényleges számát 128- j ról 196-ra, Sarlóskaszán pedig 126-ról 144-rej hamisították. Nyitragerencsérben a szavazást | akkor zárták le, amikor a nép a templomból ki jövet, szavazni akart. Buday képviselő, a szlovák néppárt választási bizottságának tagja április 9-én Prágába utazott, ahol az agráriusok hamisítványairól összeállított terPrága, április 10. A szenátus ma esti ülésének egyedüli érdekessége Egry Ferenc szenátor'* beszéde volt, akit igen nagy figyelemmel hallgattak meg. Az ülésről alábbi tudósításunk számol be: A napirend első pontja az örökbefogadási jog kodifikálására vonatkozó javaslat amelynek értelmében ilyen gyermeket mindenki örökbe fogadhat, akinek nincsen törvényes gyermeke. Olyan ember, akinek törvényes gyermeke van. törvénytelen gyermekét csak akkor fogadhatja örökbe, ha nem valamelyik szülő érvényes házasságának idejében fo- gantatott Az örökbefogadónak negyven évnél idősebbnek kell lennie, az örökbefogadott gyermeknek pedig tizennyolc évvel fiaía- labbnak, mint az örökbefogadó. Az örökbefogadott saját családjában megtartja jogait, az uj családban pedig törvényes örökjoga, köteles részre és eltartásra való igénye van. A javaslatot Mayr Harting (német keresztényszociális) szakszerű jogi fejtegetései után elfogadták. Érdekes, hogy az ellenzéki pártok közül a német agráriusok a javaslat mellett, szavaztak. A büntetések föltételes felfüggesztéséről szóló törvény novellája került ezután szóba, amely fölött Spiegel (német demokrata) gyakorolt bírálatot. A következő szónok Egry Ferenc (őslakosok autonóm pártja): Minden szó, amit a szenátusban el fog mondani, a köztársaság lakosságának javát és boldogságát fogja célozni és az igazság fogja diktálni minden cselekvését. A javaslat iránt bizalmatlansággal viseltetik, mert megtanult kételkedni a kormány minden Ígéretében és minden szándékában. A saint-germaini szerződés által biztosított autonómia csak az őslakosság szivében van meg. A nép vérzik és pusztul a „csatlakozás" óta. A választás a nép elégedetlenségét, sőt haragját bizonyítja. A Fölvidék föklmivesnépe és az ipari munkásság egyaránt a legnagyobb nyomorral küzd. A százötezer főnyi magyarság iskoláit elvették, tősgyökeres magyar gyermekeket érthetetlen nyelven tanítanak. A nép vallási és erkölcsi nívóját lerombolják, halálos tusába kergetik a iclekezeteket és a hit templomait véres verekedések színhelyévé változtatják. Ruszinszkó határait nem a megállapodások értelmében jelölték ki. néprajzilag és földrajzilag hozzátartozó területeket elvettek tőle, amiből a lakosságnak óriási kára támadt. A földreform éppen leginkább rászorult népet nem juttatja földhöz. Az állami munkákban idegen vállalkozók és idegen munkások részeséinek. Ruszinszkó legfőbb kincsének, a nagy kiterjedésű erdőknek tervezett bérbeadása tekintetében attól fél, hogy az e vidék teljes elkarsztositását fogja előidézni. A folyók szabályozására nincsen elegendő pénz, de más célokra van elég. A polgárságot elviselhetetlen terhek nyomják. A hi- telszövetekzeteket megszüntették, a hadi- kölcsönök ügye rendezetlen, a pénzbeváltás által okozott igazságtalanságokat még mindig nem szüntették meg. Fölveti a kérdést. hogy mi lesz az üldözött hivatalnokokkal és az öreg nyugdíjasokkal. Az állampolgárságot a polgárok kínzására és megfélemlítésére használják föl. A kisebbségi jogokat figyelembe sem veszik. Ruszinszkó gazdasági élete teljesen tönkrement. Bortermelése és marba tenyésztése 100 cseit-sii. koronáin fizettek ma, április 10-éa: Zürichben 16.875 svájci frankói Budapesten —.— magyar koronát Bécshen 711300.— osztrák koronát Berlinben 1271009(1000009.— német márkát
