Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-05 / 78. (526.) szám

Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szloveaszkói és Ruszmszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. (fi.) Prága, április 4. Szíovenszikó és Ruszinszkó politikai kró­nikáján az elmúlt félesztendőben röviden úgy foglalhatjuk össze, hogy az az általános par­lamenti választások előkészületeinek lánco­lata volt. Szeptember közepén folytak le a községi választások, amelyeket oíktóber ©te­jén a megyei és járási választások követtek, azután hosszabb szünet következett, ame­lyet a magyarság szempontjából oly fontos, uj érsekujvári községi választás szakított meg, hogy nemsokára reá a ruszinszkó! par­lamenti választások sorakoztassák föl újból a polgárokat az urnák elé. De a sort még az utóbbiak sem zárták le, mivel vasárnap megint uj választás lesz Nyitramegyében, amely irtán előreláthatóan — reméljük, rövid időn belül — már csak az uj országos válasz­tás következhetik. Az állampolgári jogoknak és kötelessé­geknek ez a sürü egymásutánban való gya­korlása alapos próbára tette a választók türelmét. A próba azonban mindannyiszor úgy ütött ki, mint ahogy azt mi kívántuk. A szövetkezett ellenzéki pártok zászlaját min­den újabb választás friss babérokkal díszí­tette, míg a kormányt és a koalíciót minden alkalommal újabb szégyenteljes vereség érié. E balsikerek a tegreijescbb m érték ben rirön- stemáiták a koalíció táborát, amelynek fej­vesztett kapkodása arra vall, hogy a kor­mánypártok már érzik a közeli veszedelmet. Ruszinszkóban csak flagráns alkotmánysér­tés által tudták megszerezni a cseh agrár­pártnak a hőn óhajtott mandátumot. Ahol egy rendszer a törvényszegéstől sem riad vissza, hogy hatalmát megtartsa, ott mindig baj van. De az, ami Ruszinszkóban történt, unikum a maga nemében, mivel itt az alkot­mányt egyetlenegy mandátum kedvéért sér­tették meg, vagyis vállalták az alkotmány- szegés kockázatát oly esettben is, amidőn az eredmény távolról sem állt arányban az el­követett jogtiprással. Amikor egy nemzet­közi szélhámos zsebtolvajlásra fanyalodik, az mindig az öregedésnek, a közeli végnek' a jele... A koalíció ereje naprcl-napra gyöngül, ellemtállőképessége csökken, híveinek száma fogy, összeroppanása egyre szembe.iinőbbé válik. Az utolsó hónapokban ez a föltárt óz­ta thatatlan folyamat nagy lépésekkel haladt előre. Az álarc teljesen lehullott és ma már mindenki latija, hogy milyen a koalíció kor­rupciós rendszerének igazi ábrázata. A no­vember óta szinte napról-napra megismét­lődő botrányok megmutatták, hogy milyen rothadt a mai rendszer. A kormány teresen tehetetlennek bizonyult, mert kezei meg van­nak kötve. A szeszbotrány részleteit má:g sem merték hivatalosan földeríteni és a többi afférhoz sem nyúltak erős kézzel. Néhány alárendelt közeget ugyan letartóztattak, de Itt is az az elv érvényesül, hogy a kis csirke­fogókat letartóztatják, de a nagy bűnösöket futni engedik.' • • Ha a nyitramegyei választók október elején, amikor a korrupcióról még csak keve­sen tudtak, túlnyomó többségükben a kor­mány ellen fordultak, annál Inkább kel! az ellenzéket támogatni ok ma, amikor nyilván­valóvá lett, hogy a közélet tisztaságút csak a koalíció pusztulása és az ellenzék győzelme állíthatja helyre. Nyitrarnegye polgárai tuda­tában vannak ennek és vasárnap még.na­gyobb számmal fogják szavazataikat az el­lenzékre adni, mint egy rélesztendővel ■ ez­előtt- Hiába vonult föl a rolnickűrok egész korteshada, hiába utaztak le a cseh nemzeti szocialisták miniszterei, hiába mozgat meg minden követ a cseh szociáldemokrata párt: Nyitramegyében ismét olyan erős ellenzéki hangulat fog megnyilvánulni, mint a leg­utóbbi választáson. A kormánynak ott nincs és nem lehet talaja. Az ellenzéki pártok közül a magyarság természetesen csak a keresztényszocialista pártot, vagy a magyar kisgazdapártot támo­gathatja. A szlovák néppártra magyar ember nem szavazhat, mert hiszen ez a párt tisztán és kizáróan szlovák nemzeti célokat szolgál, inig a kommunistákra azért nem adhatja le magyar ember a voksát, mivel a kommunis­ták politikájának gyakorlati hatásait jól is­meri a magyarországi kommiin négyhónapos szomorú történetéből. Magyar ember csak a szlovenszkÖi ellenzéki pártokkal mehet, mi­vel egyedül ez a pártszövetség küzd a ma­gyarság kisebbségi jogainak föltétien biztosí­tásáért anélkül, hogy föláldozná szlovák, vagy német testvéreink jogos érdekeit. Az ellenzéki pártszövetség két legnagyobb pártja: a keresztényszocia!isia párt és a ma­gyar kisgazdapárt a nyitrai nagymegyében nem állított föl közös listát, hanem külön- külön listával vesz részt a választásokon. Nekünk mind a két párt egyformán kedves és azért híveinknek azt ajánljuk, hogy a két párt közül szavazzanak arra, amely foglal­kozásuknál, gondolkodásmódjuknál fogva kö­zelebb áll hozzájuk. Magyar ember azonban csak e kát párt valamelyikére szavazhat. Meg vagyunk győződve róla, hogy a nyiíra- megyei magyar választók e nemzeti köteles­ségnek becsületesen fognak eleget tenni, úgy, hogy a magyar kisgazdapárt és a keresztény­szocialista párt, amelyek közül az előbbi öt, az utóbbi pedig négy mandátumot szerzett az októberi választásokon, ez alkalommal még több képviselőt fognak behozni a me­gyei képviseletbe. Négy évi moratórium, azután, évi két és fái milliárd jóvátétel Berlin, április 4. A B. Z. am Miitag londoni értesülése szerint Angliába érkezett félhivatalos hírek a szakértők megegyezését a következőkben adják: 1. A megszállott területen gazdasági ! kérdésekben vissza keli "állítani a korL mány teljes autoritását s a vámhatárt a meg­szállott és meg nem szállott terület között föl kell oldani. A Rulír- és Rajnavidéki vas­utakat ismét német vezetés alá kell helyezni. Mindazokat a rendszabályokat, melyek a német ipar működését megszorítják, meg kell szüntetni. A Ruhrvídék katona! kiüirité- séről nem mondtak véleményt a szakértők. 2. Németország négy évre moratóriumot kap. Ezalatt köteles a szénszállításokat foly­tatni és a megszálló csapatok kiadásait fe­dezni Erre a célra kölcsönt vehet föl, amely a vasutak jövedelmével nyerhet biztosítást. A természetbeni szállítások értéke és a meg­szállási költségek együttvéve egytniliiárd aranymárkára rúghatnak. Ha .Németország ■pénzügyi- helyzete szokatlanul gyórsatt meg­javulna. akkor az uioisó két évben kisebb készfizetések is lehetségesek. 3. A négyéves moratórium letelte után Tizei Németország évente két és félmilliárd aranymárkát jóvá­tétel céljára. Ezt a fizetést a következő be­vételekkel biztosítják: Í200 millió aranymár- ka a vámok jövedelméből és a cukor, pálin­ka és dohány monopóliumából, 660 millió a birodalmi vasútokra, 360 millió az ipari és mezőgazdasági tulajdonra háruló jelzálogból és körülbelül 300 millió a közlekedési adóból. Pficűonain €§ P@liciré találkozni fognak London, április 4. A Star diplomáciai munka­társa arról értesül, hogy a szakér tök javaslatá­nak áttanulmányozása után Macdonakl nem-for­mális látogatást tesz Párisban, hogy Poincaréva! megbeszélje a helyzetet. Az európai vezető ál- Íaciíéröak konferenciája mindaddig ki van zárva, amíg Anglia részvétele a konferencián nincs biz­tosítva. Párís, április 4. A New-York He rak! je­lentése szerint Cooüdge elnök és az állam- titkárság megint mérlegelik annak jelentősé­gét, hogy ve íjon a lesz erí ősi konferencia Mt- rehoz.atalát'ioz az Egyesült Államok részivé- te!s mennyiben volna hasznos. Amerika köz­véleménye szerint az Egyesült Államoknak kellene a mozgalom élére állni. Fül erest, április 4. A királyi pár vasár­nap indul el külföldi útjára. A tervbeyett madridi látogatás elmarad, mivel a spanyol kormány a látogatás elhalasztását kérte. Prága, április 4. A bukaresti Lupta pár nappal ezelőtt azt a hirt közölte, hogy olasz flotta tüntetés készül Romána ellen. Minthogy a Lopta a francia propaganda lapja, azt lehe­tett hinni, hogy e hír francia suigalmn.záora készült az olasz-román viszony elmérgesíté­sére. Másnap azonban a Vitrocul a román kormány félhivatalosa bejéeutette, hogy olasz hajóhad érkezeti román vizekre s hogy csakugyan flotta tüntetésről van szó. Az egész román sajtó idegesen tárgyalja ezt a kérdést, de mag a konmár.y lapjai csak annyit .innak, hogy az Olaszországgal való kent! iik bús ' elsimítása francia kö zve t i té s sel (Fo-ch francia tábornagy utján) a legjobb utón halad, addig az ellenzéki sajtó ivAx-sen tá­madja a kormányt és azzal vádolja, .hogy Olaszérs'olgo* mbriegy kihívta Romáira ellen. Az olasz barátság szóvivői főként az erdé­lyiek, akik a múltban is inkább olasz körök­kel tartottak fönn összeköttetést a bukaresti francia orientációval szemben, Hivatalos lap­juk, a Románja az írja, hogy a román királyi pár római útija azért marad el, mert Musso­lini rendkívül meg van sértve amiatt a mód miatt, ahogy a román kormány bánt Olasz­országgal a kincstárjegyek beváltásának kér­désével. E kincstárjegyek története a követ­kező: Olaszország a háború alatt több száz millió Ikra értékű katonai felszerelést küldött Romániának hűdre. 1921-ben az olasz kor­mány elküldte Bukarestbe Zampoli táborno­kot, hogy a törlesztések módozatairól tár­gyaljon. Ekkor megállapodás történt Zampoli és a román kormány között, hogy rövid időn belül román katonai bizottság utazik Rómába a kérdés rendezésére. A bizottság azonban 1924-ig nemi indult el. Mussolinit tehát kelte­in tleinül lepte meg az, hogy a román kor­mány a háborús adósságok kérdésének ren­dezésére katonai bizottságokat küldött Pá­rásba, Londonba, Brüsszelbe és New-Yorkba. Mussolini okkor felszólítást küldött Bukarest­be, mire azt a feleletet kapta, hogy Pascal ezredes Rómába fog érkezni és megkezdi a tárgyalást. Mussolini várta Pascal ezredest, az azonban nem érkezett meg, de megjött helyette Mumte ezredes, aki azonban csak öt napig volt Romában és akkor visszahívták. Ez az intézkedés Mussoliniban azt a hitet kel­tette. hogy a román kormánynak eszeágában sincs az oíasz adósság kérdéséi komolyan rendezni s minthogy az olasz sajtó is lármát csapott, Mussolini visszautasította a román királyi pár látogatását. A Go-nriere dcvla Ser a szc-riwt az olasz érdekek • sérelmét jelenti az az eljárás is, hogy amíg a román kormány gondoskodott a Bessz,aráfbiábam kisajátított francia és angol földbirtokok kártalanításáról, addig az olasz kormány hiába követelte, hogy hasonló ked­vezményt biztosítsanak az olasz alatváókkal szemben is. Ez az anyagi kérdés Mussolini számára presztízs kérdéssé változott. Az olasz kenesikeidiűlimj köröket a román morató­rium törvény is károsan érintette s ezenkívül ,az olasz mezőgazdasági gépgyártásinak is jelentős sérelmei vannak. 1921-ben ugyanis romám törvény biztosította azt, hogy vám­mentesem száiMthatók be Romániába mező- gazdasági gépek, és ezeknek értékéig vám­mentesen szállítható ki az illető Importőröktől ,a gabona, E törvény alapján, számtalan ügylet keletkezett román földbirtokosok és okasz Svmesk edek között. Mikov azonban • a megérkezettek Romániába, a pénzügyminisz­ter egy miniszteri rendelettel felfüggesztette a törvénynek hatály ált és vámot követelt a gépek után. Az importőrök erre nem fogadták el az árut s a szállított gépek egy része visszaim-eet Olaszországba, Duika külügyminiszter a sajtó előtt tett myüatkozatáfoan a helyzetre nézve nem tudott mást felhozni, minthogy az egész konfliktus voltaképpen egyes olasz üzletemberek ma­gánügyéből áll. Az olasz kormány és a spanyol kor­mány között fönnálló szövetség és barát­ságos viszony önként hozza magával azt a konzekvenciáit, hogy a spanyol kormány az olasz-román konfliktusra való tekintettel azonosítja magát Mussolini álláspontjával. A Stefani-ügynökség cáfol Róma, április 3. A Stefanl ügynökség közli: Egyes lapoknak ama hire, mely szerint olasz hajók a Fekete-tengeren a román ke­reskedelmet akciójukkal fenyegetik, nem felel meg a valóságnak. Yanderlip szakított a bankvilággal London, április 4. AgMában és Ameriká­ban óriási föltünést keltett az a hir, hogy Frank Vanderlip híres bankember arra hatá­rozta el magát, hogy a bankvilággal minden összeköttetését megszakítja és a bankoknál viselt tisztségeiről lemond s teljesen az ame­rikai kormánykörökben lábrakapott korrup­ció leküzdésére szenteli magát. Tegnap egy újságíró előtt kijelentette, hogy számtalan vállalat felügyelöbizottságában az elé a vá­lasztás elé állították, hogy vagy nem beszél az amerikai minisztériumok korrupcióiról, vagy pedig lehetőleg gyorsan mondjon le tisztségeiről. Mive! az ö fölfogása az, hogy egy vállalatnál elfoglalt állas miatt nem mondhat le polgári politikai jogairól elhatá­rozta, hogy tisztségeit hagyja ott. •*♦*♦«*♦♦*♦**•«■*'*♦♦♦•* *♦*<►**<> ♦*•*♦**♦<♦♦«►♦♦♦«*.*♦♦♦* 100 €S€ii-«il. koronáért fizettek ma, április 4-én: Zűriekben 17.05 svájci frankot Budapestem —•— magyar koronát Bécsben 211400.— osztrák koronát Berlinben 12710000ÖÖÖÖÖ0.— némeí márkái ilsdr'cl Is v^sssaiitasltoSts Olasz—román konfliktus — ODsz flotta tüntetés Románia ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom