Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-27 / 96. (544.) szám

Vasárnap, április 27. I7ju«ciir;ir.«-A kítíl.i.tJtsy.g'.mrjy jraaa^Z^cvg*• v.'vw.va,,. .. szágbao máar-máir erős gyökerei; vart köztár­sasági érzést rövidesen ki fogják öiini. Né­metország képtelen kár térítési kötelezeitsé- gemek eleget tenni, erről a Ruthr-megszálláiS s az ezzel kapcsolatos egyéb neanzetpusztitó eszközök által saját megnyugtatása végett maga Franciaország gondoskodott. S bár ér­zi a veszedelmet, melyet a nyomor és éhség boísetviizmits alakjában a szomszédos Német­országban előidézőiét, a kis-antant, Belgium, Lengyelország és saját maga hatalmas had­seregének erejében bizakodva, egyelőre biz­tonságban érzi magát. Pedig tudnia kell és fcrdja is, hogy sem Anglia, sem Amerika tá­mogatására egy jövő háborúban nem számít­hat. Hogy az Egyesült ÁBaimok egyetlen fia­tal amerikainak életét sem fogják többé ha­zug európai jelszavak kedvéért feláldozni, abban Franciaországnak; igaza lelhet, de hogy gazdaságii és főleg technikai eszközeinek mindent letipró képzelheteiáen nagy erejével Imelyiik részt fogja a jövő fcíborruíban segíteni, iazt már Németország javára sejteni, ha nem teljes biztonsággá! akár számításba is le­hetne venni. Angija hangulata pedig a ..Labour party* baiafóarcrajufás ával Maodotnaíd minszterel- nőknek a francüáknalk kedvezni látszó diplo­mata kiMentései dacára sem kétséges többé. iAz angol nép jót tudija., hogy Németország bukása Angliáinak ártana legjobban, Az euró­pai piacok amúgy is megcsappant vásárló erejie utabb döfést szenvednie s elsősorban Angliának okozna akkora kárt, mely esetleg alapjában rázhatná meg Anglia nemzetgaz­dasági erejét s így közvetve az amerikai piac­inál is ktezáraiífetatlan károkat okozna. Angol—francia háborúra ugyan egyelto- re gondolni sem lehet. d!e hogy a franciaeifle- irces hangulat egy .lövő német—francia háború esetén mit jeíefrcflhet, magyarázatra nem szo­rul. S Anglia és Amerika már csak azért is elvesztik, ha még nem vesztették d végkép rok ons zen vüket voüt szövetségesük Uránt, nnert a franciák mai magatartása éppen ellen­kezője annak az aotümffit&rista, az igazságért, a demokratizmusért, a 'békéért kfüzdíő fölfo­gásnak, meíymék folytonos hangoztatásával bírhatták csak rá az angol és az amerikai népet, hogy fegyvert ragadjon s százezrével küldje fiatal véreit a francia föRf megvédé- #ére. Angliában mindenki tudja, hogy a fran­cia aeroplások ezreinek öíven percentje Angisa ellen áll készenlétben s a francia ké­miai gyárak lombikjában nemcsak a néme­tek ellen főznek pusztító gázokat. S Angii a és Amerika támogatása nélkül egy a német kéz és német ész által rendbe- hozott Oroszország és fanatikus fiatal nem­zedéke által testileg és lelkileg újra erős Né­metországgal szemben francia győzelem alig Belgium nif©rs döntést. Francia* erszii meggondolást kíván A francia politika attól tart, kogy Mussolini fölveti a szovetségkozí adós­ságok kérdését — Fertinax nem bízik a szövetségesek megegyezésében S Unieie Satm nyugtalanul figyeli mind e jclcuségekiet s egyelőre mellénye gombjain számolgatja: törődjem, ne törődjem Európá­val? Félő, hogy túlsóiké fog gondolkozni s egy szép napon arra ébredünk, hogy ránk, de ő rá nézve i-s mindéin, ké'ső lesz s már csak mint modern Máriás fog Európa romjain azon. kultúra pusatulásia felett keseregni, — amelyet elsajátítania egyelőre még nem volt ideje . Prága, április 26. Miután a francia, angol és belga válasz tegnap megérkezett a jóvátétel! bizottsághoz, a bizottság összeült és a válaszokat tudomá­sul vette. A belga válasz kijelenti, hogy Bel­gium a szakértői tervre vonatkozóan érint­kezésbe fog lépni a szövetséges kormányok­kal. Az olasz választ mára várják. A jóvá- tételi bizottság a válaszok tárgyalását csak kedden kezdi meg és a párisi híradások úgy tudják, hogy ezen az ülésen konstatálható lesz a kormányok álláspontjának egyértel­műsége. Ennek megtörténte után a bizottság állítólag azonnal hozzáfog a tervezet gyakor­lati megvalósításához- Hogy ez a munka za­vartalanul megy-e majd végbe, az minden­esetre attól függ, miképpen tudják a belga államférfiak a francia és angol álláspont kö­zött az összekötő kapcsolatot megteremtenL A jóvátételi kérdés körül nagyjelentő­ségű az a tegnapi esemény is, hogy a jóvá- tételi bizottság megbízta Barthout és Brad- buryt, hogy folytassanak egy ismert nagy pénzügyi szakemberrel tárgyalásokat a szak­értői terv keresztülviteléről. Mivel Morgan amerikai bankár tegnap Párisba érkezett, bi­zonyosra vehető, hogy e tárgyalások Mor- gannal fognak folyni. A francia lapok a bizottság tegnapi ülé­sével ma reggel részletesen foglalkoznak. A Petit Párisién megjegyzi, hogy a belga és francia válasz csak kevéssé tér el egymás­tól. Legföljebb azt lehet megállapítani, hogy Belgium inkább gyors keresztülvitelt s Fran­ciaország több meggondolást kíván. A két álláspont mindenesetre könnyen összeegyez­tethető. — A Journal szerint az olaszok ré­széről nem várható ellenzéki magatartás a szakértői tervvel szemben, mert az igen kö­zel áTl Mussolininek Londonban 1922-ben elő­terjesztett javaslatához. Mégis számításba kell venni azt a körülményt, hogy Olaszországnak az a határozott kívánsága, hogy a jóvátételek szabályozását kapcsol­ják egybe a ssövetségközi adósságok kér­désével. Az bizonyosan várható, hogy az olasz válasz legalább is említést fog tépni erről, A lap úgy véli, hogy a jóvátételi bizott­ság a kormányok közötti megegyezést föl­tétlenül meg fogja találni, úgy, hogy az a teg­napi határozata, hogy a nagybankokkal ösz- szeköttetésbe fog lépni, a valóságban a szak­értői terv praktikus keresztülvitelének kez­detét jelenti. Az a körülmény, hogy Bradbury Baríhouval együttműködik, nagyjelentőségű. Ezekkel szemben a mindennap megszólaló Pertinax az Echo de Parisban annak a véle­ményének ad kifejezést, hogy az eddigi je­lekből ítélve, a szövetséges kormányok eset­leges megegyezésére kevés a remény. A kor­mányok közötti következő tárgyalások rend­kívül nagyjelentőségüek. A németországi szanálási tervvel össze­függ az a híradás is, hogy Amerikában egy nagy bankszindikátus alakult, amely a német aranyjegybank hitellehetőségeit akarja meg­könnyíteni. Az első ötmillió dolláros előleget máris biztosították. A német kormány a szélsőséges párfok ellen Berlin, április 26. A német birodalmi kor­mány holnap kiáltvánnyal Sordal a német néphez. A kiáltvány a birodalmi gyűlési választásokkal függ össze s noha nem lesz kimondott választási fölhívás, mégis minden választó előtt világossá akarja tenni, hogy mily fontos külpolitikai döntés vár a következő birodalmi gyűlésre. A birodalmi kormány inteni fogja a választókat a szélsőséges jobb- vagy baloldali pártoktól és azt fogja kérni, hogy azok mellett a pártok mellett döntsenek, amelyek a megértés és az állandó újraépítés út­ját járják. CIpéi CSAK „m$k^ííW-« NAL VEGYEN MÁSSÁ, FÖ-UTCA 25. 1779 Elmarad a Hadics-íéle nemzeti kisebbségi konferencia Prága, április 26. A duxi Tag, amely a német nemzeti szocialista párt szócsöve, mai számában a következőket jelenti a Radics által indít­ványozott bécsi kisebbségi konferenciához: Radics kezdettől fogva ahhoz a föltételhez kötötte a konferencia egybehivását, hogy a legnagyobb nemzet? kisebbség, azaz a szu- déíanémetség, képviselőinek többsége utján vegyen részt rajta. A német nemzeti párt és a német nemzeti szocialista párt, vagyis a német polgári pártok kisebbsége be is jelentette részvételét, m!g a szociáldemokra­ták és a munkaközösség távol maradnak a konferenciától. Ezért Radics föltétele nem teljesedett be és a konferencia elmarad, hacsak a szudetanémet pártok többsége nem változtatja meg elutasító magatartását Megkezdődött a leszerelési bizottság prágai konferenciája Prága, április 26. Ma 'reggel tiz órakor nyitották meg a régi városháza ül és terme b em a nemzetközi leszerelési vegyes bizottság szakértőinek konferenciáját. A bizottságot politikai, kato­nai, nemzetgazdasági és pénzügyi szakembe­rekből, valamint a munkások és az iparosok kirendeHujeiből; állították össze. A tanácskozás legfőbb pontija a fegyverkereskedelem, vala­mint a fegyver- és lőszergyártás kérdése. A bizottság egyik csoportja a fegyvereknek magánosok által való gyártását a leghatáro­zottabban ‘ellenzi, mig a másik csoport azt kíditványo-xiza, hogy a fegyver-gyárakat és a fogyver kereskedésieket helyezzék állami fel­ügyelet alá. A konferencián a kövek ezők vesznek részt: Requin francia ezredes, Car- rcegie kanadai ezredes, de Masrinis olasz tá­bornok, Modac cseh-szlovák delegátus, Jou- haux francia munkásszakszervezeti titkár és Madariaga, a népszövetség leszerelési bizott­ságának elnöke. A konferencia tagjait ma Bé­rces külügyminiszter fogadta kihallgatáson. Tárcarovatunk x Kedd: h, Ó.: Kant. Szerda: Oiíllk Palma: Magyar zenei élet. Csütörtök; Kárpád K. Jenő: Alig virrad... (vers). — Lőrinczy György: A messzilátó. Szombat: Nyáry Andor: Az ördög és az asszony. Vasárnap: Segesdy László: Arckép (vers). — Msróthy Jenő: Eső előtt, eső után. Befogták a lelkem Befogták nehéz vasekébe a lelkem, Görnyedt váüakkal húzósa Napestig. Felforgatom a föld fekete testét... S a felhasitotí rögökbe Az arcom drága cseppeket Verejtékezik. Hull hull a veríték sűrűn a rögre, És én dal nélkül lassan Tovaszántok. Csak egy-két fekete varjó a földön A csendben mint fekete átok, Szomorú könnyes szántásomba Belekárog. A szántásom nyomán, jó napsugárra, Verejtékező nehéz Lelki robot ára, Kisárgu!, amerre csak a szem ellát, A mese dúsiejü, zizegő És halkan dalolva hullámzó Aranykalásza. Marék Antal, Elmzíi páciensein A rossz Isohnlka miatt. Tegyen kísérletet | Breuer Béla fogászati laboratóriumában Prága II. Jungmaxmova 26* Telefon 110/IV. 1872 I 1______________—I— ______1 Ki rály halála (Campon asszony levele.) — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Dámelné Lengyel Laura. Versailles, 1774 június. Hogy eddig nem válaszoltam levelére, édes barátnőm, annak a reánk sulyosodott gyász mellett még az is az oka, hogy tömén­telen dolog és kötelesség hárult reám uj po­zíciómban, amelyet a királyné őfelsége bizal­mából elfoglalok. Mert más dolog a dauphme-t szolgálni: és megint százféle bonyolult teendőt nyújt az ifjú királyné mellett megállni helyünket. Május 10-én hát végre a szegény, jó öreg király elköltözött. Ma szabad őszintén be­szélnem, megváltás volt ez neki is, nekünk is. Amikor április végén a felség a vadászat­ról hazatért, még csak gyönge lázról panasz­kodott s mi gyomorrontástól féltünk. A fel­séges királyi ház minden tagjának mesés ét­vágya van, ez bizonyára most megboszulta magát. Aznap azonban egy különös véletlen fordult elő, a kapus 15 éves leánya, aki olyan szerencsés volt, hogy a napokban a király figyelmét néhány órára maga felé fordította, hirtelen halálos beteg lett. Mindenki azt be­szélte, hogy a leányka fekete himlőben fek­szik. Itt kezdődött az igazi ijedelem, a lázas félelem delirimna. Eddig mindig csak gyo­morrontásról hallottunk, de már május 2-án az orvosok fölötte komor arccal jártak-kel- tek. Mosdani es, — mind a hárman addig sír­tak és könyörögtek, amíg bebocsátották őket apjuk betegágyához. Ugyanezen estén Ma­dame Dubarry föltűnő nyugtalansággal lépett lei a király szobájából. Mi itt a trónörökös lakosztályában nyug­talanul és viharosan dobogó szívvel vártuk a bekövetkezendőkei. A dauphm előszobái ed­dig meglehetősen üresek voltak — most egy­szerre mozogni sem lehetett bennük. Voltak, akik még nem tudták elhatározni, hogy hol érdemes inkább várakozni: itt-e, vagy a nagybeteg király lakosztályában? Választani pedig muszáj volt, mert amint az orvosok a himlő szót kimondták, a dauphin lakosztálya szigorúan el lett zárva a király termeitől. Az orvosok kérlelhetetlen következetességgel ügyeltek arra, hogy aki a beteg királynál volt, az ne léphesse át a dauphin küszöbét A baj azonban bár súlyos, nem látszik végzetesnek. Az orvosoknak még reményük van a gyógyulásra. A kapus kis leányát gyor­san eltemetik, ám a király, mintha jobban lenne. Madame Dubarry megint mosolyog s a királyi kéz egy fáradt intéssel visszaren­deli a három hercegnőt a termeikbe- Sokan látják az előcsarnokból, hogy mint csókolja a király hálásan a könnyei között mosolygó Duba-rry grófnő kezét. így tehát az udvari népség még habozik. Richelieu, D‘Aiguillon, Fronsac hercegek a királynál maradnak és Madame Dubarryval együtt szórakoztatni próbálják, nehogy a fel­ségnek eszébe jusson üdvössége és gyónta- lóért küldjön. A jó öreg Moudon abbé kéret­lenül is ott csetlik-botiik az ajtó előtt, ám nyersen elutasítják. Madame Dubarry elfor­dítja fejét, aimig az abbé alázatosan köszön neki. Ö tudja, mit jelent reá nézve az abbé jelentkezése. Lianconrt Polignac hercegek ott ülnek a dauphin előcsarnokában, részint mert félnek a fertőzéstől, részint mert utálják Madame Dubarryt és Algáidon herceget. Kevesen oly szerencsések, mint Orbans és Condé herce­gek, akik illatszeres üvegcséikkel fölfegyver­kezve, hűségesen ott virrasztanak ugyan a beteg király mellett, de fiaikat a dauphinhez küldik, hogy ott mutassák be hódolatukat. Május 4-én a király hirtelen rosszul lesz és a dauphin buzgó, áhitatos imába merül. Az osztrák császárnétól futár jön sürgős le­véllel- A császárné levelében irja, hogy min- ) den nap liő imában kéri az Urat a legkeresz- tényebb király fölgyógyulásáért. A futár I azonban a trónörökösnónok is hoz levdet. amelyben tanácsok és útbaigazítások vannak a leendő királyné számára. Az osztrák követ naponta megjelenik a fenséges asszonynál, ahol négyszemközt tanácskoznak. Május 4-én Moudon abbé megint meg­jelenik és erősen követeli, hogy a gyöngülő király színe elé vezessék. Richelieu herceg, aki száraz humorát a legkeserübb percben is megtartja, a jó öreg pap felé fordul: „Mit akar abbé ur a szegény betegtől, ha éppen minden áron gyóntatni akar, itt vagyok én. Biztosíthatom, hogy az én gyónásom sokkal érdekesebb és mulatságosabb lesz, mint a királyé.'* Az abbé azonban nem kedveli az elmésségeket és követeli, hogy ne állják ut- 1 ját, kötelességét kell teljesíteni, nehogy késő legyen. Orleans herceg örült didibe jön és azzal fenyegeti az abbét, hogy az ablakon dobja ki, ha még egy szót merészel szólni ai gyónásról. ők tudják, miért reszketnek attól, hogy j a király örök üdvösségére gondoljon. Nem szabad a halálfélelmet közei engedni a ki­rályhoz. Lehet-e a szentségeket magához venni, a bünbocsánatot alázatos, töredelmes szívvel vámi, amig Madame Dubarry ott van mellette? Nem — ha a pap bemegy, a gróf­nőnek távoznia kell. Nincs olyan szabad er- , kölcsü pap Franciaországban, aki megadná a föMdozást, amig a királyi ágyas a palotában 1 van. Chateauraux hercegnőnek is távoznia kellett Metzben a beteg király mellől, amikor az papokat kívánt maga mellé. S amikor Da- miens merénylő tőre a király ötödik oldal­bordája alá futott, maga a nagy, hatalmas Pompadour asszony is pakkolt és útra készen fűlt. £s a palotából való távozás mindig ve­szedelmes. Nem. lehet tudni, vezet-e irt vissza ismét? Hiszen ha Madame Dubarrynak meg van a maga udvara, tudjuk, milyen halálosan gyűlöli öt a dauphin, a három királyi her­cegnő, hogy megveti és ignorálja őt (bár Becsből a császárnétól egészen más tanácsok és intelmek jöttek) Mária Autoinette. Ha egy­szer el hagyja magát távolítani: M tudja, lesz elképzelhető. S bár Oroszország még mindig vörös sphiux Európa látóhatárán, jö­vő szándékai nagy vonásokban mégsem is­meretlenek. . Mint a gondos-gazda a faluiban kiütött tűzvész láttára: egyelőre háza kapu­jából figyeli, merre viszi a szél a lángokat. Amely percben Németországban úrrá lesz a vörös rém, másnap az orosa hadsereg áttörte a lengyel határokat s a német szákfcársak- kal egyesülve árasztja el s tiporja le a még megmaradt európai kultúrát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom