Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-27 / 96. (544.) szám

Vasárnap, április 27. & Egy kormányjavaslat, amelyről megfeledkeztek A szlovén szkói és ruszinszkói tegelőtör vényt elfogadta a szenátus Prága, áprife 26. A szenátus a rémiés szokástól eltérően' miig szombaton azért tartott ülést, mert a szfovenszikói és ruszinJszkói legelőtörvényt d- fetejtetté'k a tegnapi ülés napirendijére kitűzni. Az ülés tereimben alig néhány szenátor lézen­gett, az előadó és a szónokok gyorsan ha­darták le mondőkájukat, mindenkin •meglát­szott, 'hogy alig várja a háromheti szabadság megkezdését. Csak Rohacek szenátor egyik megjegyzése miatt derültek mosolygósra az arcok. A tolibuzgó honatya ugyanis így kiál­tott föl: „Adjatok legelőt nekünk.44 Az ülés lefolyásáról a következőkben számolunk be: S o ok u p aleinök 10 óra 20 perckor nyi­totta meg: az ülést. Elhatározták, hogy a szlo- yefiszkói és ruszinszköi legel5tör vényt gyor­sított eljárásban fogják táir,gyalul A javaslatot annak idején részletesen ismertettük. 1929-ig szabályozza a legelőviszonyokat és legneve­zetesebb intézkedése, hogy megszünteti a lég e löb i z ot t s ágoka t. R -o ha c ek (cseh agrárius): A javaslat mellett foglal állást. Követeli a fötebirtokTe- fomm mielőbbi végrehajtását >és aat, hogy a íöld-refonmoál legyenek tekintette a legelők­re veertatkozó igényekre. Bodnár (kommunista): Rámutat a ra- szioszkói legelők elégtelenségére, noha a te- gelőkérdés a ruszin nép életkérdése. Ezótán a ruszin nép sérelmeit sorolta föli és tiltako­zott az ellen, hogy a csendőrség szigorú bün­tetéssel sújtsa azokat a 'ruszinokat, akik az erdőkből bármilyen kis mennyiségű fárt ás- hazavisznek. Követeli, hogy a pásztoroknak a vadállatok eleim védekezés céljából adja­nak fegyverviselési engedélyt. Végül a m- szteszkói földreform végrehajtását sürgette. P-etr ik (cseh szociáldemokrata): Köve­teli, hogy a kormány fordítson kellő gondot Sziovenszkóra és Ruszinszkóra, hogy az ot­tani -nép gazdasági: téren az eddiginél: nagyobb roértéPdb en érvén yesülhessen. .T i el ’k (cseh néppárti)': A javastattaí kap­csolatban ,a -m'orvaországi áülápotokróí be­szélt. L i s y (cseh nemzeti szocialista): Saj­nálja, hogy a javaslatot már régen nem ter­jesztették elő. Hibáztatja a föidbirtokriesform- nak S.zl-ovemszkóbau való végrehajtási mód­ját, Szerinte a sziovéwszkói nép má-r (nem hisz abban, hogy a fö! elbírtok reformot végre fog- iáik hajtani. Követeli, hogy legalább a Jegelő­ket osszák föl. Sürgeti a hitelakció ujjáiszer- ve zését. Kavarodás egy Masaryk-iníervjn körül Kramár sajtója cáleiaioi követel Prága, április 26. A Neues Wiener Journal húsvéti számá­ban Münz Zsigmond bécsi publicistának Masaryk köztársasági elnökkel folytatott be­szélgetését közölte. Münz megírja, hogy a beszélgetés alkalmával bírálat tárgyává tet­te a cseh-szlovák köztársaság kormányának eljárását a sokmilliós nemzeti kisebbséggel szemben és kifejezte csalódását amiatt, hogy az elnök ama tervét, amely szerint a cseh­szlovák köztársaságból egy közép európai Svátjc alakuljon ki egyenértékű nemzetekkel, olyan kevéssé valósították meg. Rámutatott azonkívül a még mindig pánszláv érzelmű Kramár nem ritkán sértő beszédeire és' Masaryk egy megjegyzéséből azt vette kv hogy az elnök Kramárt különcnek tekinti. Az intervju ismét módot nyújt Kramár állandóan uftszéíi hangon rikoltozó (kis csá­bosának, a Národni Demokrácienek arra. (hogy hátba támadja Masarykot, aki ellen a -Knamár-párti körökben állandó intrikák foly­nak. A Národni Demokrácie ugyanis a kő­vetkezőket írja: — Ha valamely állam reprezentánsa előtt egy alkalmatlan idegen a kormány működését bíráló s elátélő és az állam 'bel- ügyeibe ifietéJctelenül beavatkozó szemte­len nyilatkozattal lépne — mi történnék akkor? Azonnal az ajtót mutatnák meg n elet! — Hogy ha valamilyen idegen újságíró durván megsértené az állam valamely ve­zető politikusát és egy koalíciós kormány­párt vezérét imi történnék az ily esetben másutt? Hasonlóképpen ajtót mutatnának neki! A Národni Demokrácie szerint Münz sza- ; vaínzt a látszatot keltik, mintha, a köztársa­ság elnöke egyetértene a bécsi újságíró „smokkal44, amit egészen hihetetlennek tart ;és kérdezi, hogy az, amit Münz az elnök szá­jába síd, megfelel-e a valóságnak. Végül kwe- -teli, hogy a bécsi újságíró cikkét cáfolják meg és szállítsák le a kellő mértékére, mivel el­lenkező esetben az a közmondás teljesednék bee ^áki hallgat az beleegyezik44. öt gram extractum nncis vomicae Gondatlanságért eüíéít orvos és gyógyszerész Ml okozta Feldmayer Erzsi halálát? Besztercebánya, április 26. (Saját tudósitónktól.) Tavaly szeptenm- berében városszerte nagy részvét nyilvánult meg a besztercebányai Feldmayer család iránt, amelynek Erzsiké nevű fiatal leányát egy hibásan elkészített gyógyszer miatt meghalt. A fiatal leány tavaly júniusban zsarnócai rokonainál volt látogatóban, ahol megbetegedett és Kaldrovics Andor dr. or­vostól egy receptet kapott. Az orvos téve­désből 0.05 helyett 5 gram „extractum nucis vomicae“-t irt elő. Sekán László szarnócai gyógyszerész észrevette e tévedést (az or­vos nem tett felkiáltójelet a receptre) és nem szolgáltatta ki a gyógyszert ilyen mennyiségben. A köteles gondosságát azon­ban elmulasztotta azáltal, hogy a receptet nem javította ki, illetve a gyógyszerészi rendtartás értelmében nem küldte vissza az orvosnak. A szerencsétlen leány Besztercebányára visszaérkezve szeptemberben Burda Károly gyógyszertárában készítette el a gyógy­szert, ahol a gyógyszerészsegéd a leány kérésére, aki azt mondotta, hog a gyógy­szerből már kétszer vett be és sohasem történt semmi baja, teljes mennyiségben kiszolgáltatta a mérgei. A leány bevette a mérget és negyedórái szenvedés után óriási kínok között meghalt. Az orvos és a gyógyszerészek ellen meg­indult az eljárás és tegnap tartották meg nagy érdeklődés mellett a főtárgyalást a besztercebányai törvényszéken. Szakértő­ként a bíróság Kollár dr. főorvost hallgatta ki, aki ezeket mondotta: — Hiba történt az nyilvánvaló. De me­gesik, hogy a legjobb orvos is téved a szám­jegyek kiírásánál. A gyógyszerésznek köte­lessége, hogy a receptem a hibát ézrevegye. Meg van állapítva, hogy egy-egy méregből mennyi a maximális dózis, amit kiadnia szabad. Ebből a méregből 5 gram elegendő a legerősebb szervezet megölésére is. Tandlich dr. ügyvéd, Kaldrovics orvos védője a többi között hivatkozott List Ee- rencre, a világhírű büntetőjogászra, mond­ván: Itt egy olyan gondatlanságról van szó, amelyik csakis egy másik gondatlanság folytán válhatott gondatlansággá. Húszak Syógyszerészsegéd védője Jureczky Iván dr. azzal igyekezett védencét menteni, hogy háborús diplomája van és azt Budapesten szerezte, A budapesti egyetemen tekintettel voltak a katonaságnál el töltött éveira és állítólag a következő szavakkal adták ki a diplomáját: „Menjen a cseh-szlovák republi- kába és többé semmi közünk hozzá.41 A nagyszámú közönségben a védőnek ez a kissé különös érvelése nagy megütközést keltett. Az államügyész vádbeszéde után a bíróság tanácskozásra vonult vissza, maid kihirdette az ítéletet. Kaldrovics dr. orvost, valamint Sekán és Húszak gyógyszerészeket három-három hónapi fogházbüntetésre s háromszáz-háromszáz korona pénzbünte­tésre ítélték. Az ítélet végrehajtását azon­ban felfüggesztették. Az államügyész és a védők három napi gondolkodási időt kertek. ■>K'$***$*$*<>4#*4$$*»»<*«<*«*^**$***»*»*»*«»í«^0*» Rakovszki az angol bankárok memoranduma ellen London, ápr&is 26. Ra'kovszki orosz ügy­vivő közölte a Reuter-ügytnökséggel, hogy az orosz szakszervezetek tanácsának tiltakozása az angol bankárok memoranduma ellen neon tekinthető hivatalos okmánynak. Ha bizo­nyos pontokban a tiltakozás meg is egyezik .a iszoivjetkormány nézeteivel, más szempont­éból nézve azonban nem' tükrözi vissza hűen •a íkoTimány politikáját. A tárgyalások Angliá­val a rendes menetben folynak. Rakovszki re­méli, hogy a tárgyalások kedvező eredmény­nyel fognak zárulni, azonban mindkét fél kö­teles engedményeket adui. A bankárok me­moranduma a magántulajdon helyreátiltását, a külföldi kereskedelem ellenőrzésének meg­szüntetését és az orosz törvénykönyv meg­változtatását követeli, A szovjetkomrény n> leíete ilyen kísértetekre nem tehet más a kúra ..neminél. Liiáesdorff cáfol és remél München, április 26. Ludcndoritr tábor­nok Bambergben egy gyűlésen kijelentette, hogy hazugság az, hogy ő a korlátján armek- sziós-politika híve. Az sem igaz, hogy 1918 őszién a fegyverszünet megkötését követelte. Tisztában van azzal, hogy a mooarehista kérdést most nem lehet fölvetni. Ő monar- cliisfca és lángoló híve a Hohenzollern-h áznak. Reméli, hogy az általános védköíelexetíség ismét bevezethető lesz. lesz-e ereje visszatérni? S vele együtt buk­nak miniszterei, brbornokai, püspökei, állam­férfiak kegyencei és ki-tartottjai! . Az egész Dubarry-klikk remeg, fél, borzong a szakra- mentumoktól, éppen úgy, mint maga az alvi­lági sátán. Másfelől mégis veszély van a késede­lemben. Mit mond a buzgó, vallásos dauphin s az őt körülvevő papság? Mit a közvéle­mény? S ami fő, mit mond maga a király?! A felség szakramentumok dolgában nem érti a tréfát. Ha nagyon rosszul lesz és még sem esik önkívületbe?!... Rettenetes lesz a hal­dokló oroszlán haragja, ha rájön, hogy kör­nyezete gaz lelkiismeretíenséggel a kárhozat tözébe taszította. Vigyázni kell, a haldokló oroszlán még végső vonaglásában is össze­törheti az egész összeesküvő bandát. És Moudon abbé, akit hiába fenyegetnek az ablakon való kidobással, ott téníereg urá­nak, királyának ajtaja előtt, nem gondolva másra, csakhogy megmentse a haldokló örök üdvösségét. Szegény, jó abbé, ő sohasem akart címeket, kitüntetéseket, kegydijakat. A király gyóntatója szegényebb a templom ege­rénél.' Senki sem fordul hozzá pártfogásáért, közbenjárásáért, mert a jó abbé szent, akit mindenki tisztel, de akivel senki sem törődik. Május 5-én a király fölötte nyugtalan lesz. Nem hallgatja a tréfákat, mereven, ko­molyan néz el Dubarry feje fölött és Moudon abbét hivatja. Senki sem mondja meg neki, hogy az abbé már reggel óta ott térdel küszöbe előtt. Hazudnak, ámítják, az abbé nincs Vcrsaiiies- ben, de azonnal érte küldenek, ha a Felség parancsolja. A király csodálkozik, hogy a jó, hűséges gyóntatója nincs mellette, mikor ö beteg? Ebből is láthatja felség, — mondja Ridhdíeu herceg. — hogy nincs komoly baj, hiszen a jó abbé annyira félti Mkiüdívössé- glinket, hogy minden náthánál 'gyóntat. — A király azonban rém mosolyog az elméssé- geu s meghagyja, hogy Untért küldjenek az abbéért. Most már nincs segítség! Dubarry asz- szouy pakkól és pár óra múlva beeresztik a királyhoz gyóutátáját A király háromnegyed óráig van egyédül a pappal és könnyes a szeme, de szive sokkal könnyebb, a fő ala- rnizsnaosztót, Rocké-Aytmont bibomokot vár­ja a szentségekkel. Dubarrynak azonban előbb távoznia kell, ezen már nincs segítség. Mi jól látjuk a trón- örökösnő erkélyéről, amint kocsija kigördül a kapun. Marié Autóimét te a szomorú pilla­nat ellenére dinévé ti magát, a királyi herceg­nők pedig- megint elfogjál]ák helyüket a beteg ágyánál. Míg Madame Dubarry hír szerint Rudiban várja a visszatérés percét. Május 6-án a király ingerült türielimie'tllein.- séggel sürgeti a szentségeket. Végre megjön a fő al amizsnaos z tó. Ö is a Dubarry-klikk embere, igyekszik gyorsan és simán végezni. Tizenhét percig időz a királynál A felség tér­den állva fogadja a szentségeket. Hiába kö­nyörögnek az orvosok, hogy ne erőltesse magát. „Neon, nem, — kiált a király erős hangon — jgy keií fogadni a legbiinösebb, legnyomorultabb, legszegényebb földi ha­landónak az Ur kegyes látogatását..S bár rettenetes kínokat szenved, térdein ma­rad, míg qsak a bibomok nála van. Most a íőalani.izsnaosztó távozni akar, de Mondén abbé meghúzza kabátujját és va­lamit súg a főpap fülébe. Mire a bíboros ked­vetlen hangon, de mégis ki jelenti, hogy őfel­sége nyilvánosan és töredelmes szív vel szám­la-bánja eddigi életét, elkövetett bűneit, ha Isten kegyelmének napja reásiüt, nem fogja- őket többé elkövetni. A főalamózsnaosztó a Dubarry-klikk em­bere, képzelhetni, mit érez' magában, míg ezeket eii muszáj mondania. Richedieu kék lesz dühében és Orteams, kinek van. érzéke a humor iránt, majdnem elmeveti magát, most örül csak igazán, hogy fiát, Füiöp herceget a daupMnhez küldte udvarlásra. A daupihini meghalván, hogy nagyapja a szentségieket magához vette, szivéből ör­vend és buzgón imádkozik a király felgyó­gyulásáért. Szent Genovéva függönyét fel­húzzák s az ellőtt térdei órák hosszat. Párás összes templomában állandóan harangoznak és imádkoznak. A király még négy keserves napon át kínlódik. Bizonyos lévén halála, nem marad nála senkii, csak a három hercegnő s a jámbor Mondón abbé. A dauphin lakosztályában már 8-án pak­kodnak. Minden útra készen. Ha bekövetke­zik a katasztrófa, a dlauphinmek egy pillanat­ra .som szabad ott maradim, hol a halott fek­szik. Kocsik befogva, csatlósok lova felnyer­gelve. Mindenki ideges türetmettenséggéí várja az el nem kerülhető véget, csak a dau- phiin imádkozik buzgón, áhítattal. Tizedikén reggel menydörgésszerü robaj veri fel a palotát. Mi ez? Rohan az egész u-rv-ar a dauphin lakosztályába, hogy az uj királynak bemutassa hódolatát. Mindenki térdre roskad, csak a királyi pár ál a terem közepén. A király arca halvány, tekintete szomorú. Egyszerre az ö térde is meghajlik és gyöngéden maga mellé kényszeríti a ki­rálynét, míg könny ek között hangosan fel­kiált: „Unani, segíts meg bennünket, hiszen még oly fiatalok vagyunk!44 Egyetlen szem sem maradt szárazon. A fiatal, király fájdalma mindenkit meghatott. Várni azonban tovább egy pillanatig sem le­het. A főudvaintnester, De Bréze márki, leit ad az indiidásra s a következő pillanatban egy, kocsi-tábor vágtat Sí. Gloud felé. A szegény, királyi halott egyedül maradt leányával s hűséges papjával, hogy másnap Szent Deris sírboltjában örök pihenőre vigyék. Az utón még szomorúság volt az arco­kon, már csak a király bánata miatt is. De Artois gróf, ki ott lovagol a király húitója mellett, valami tréfás ötletet mon-dott a fel­séges asszonynak. A felség eliroosolyodótt s e mosollyal a bánat merevsége is megtört. Ami különös volt azonban édes barát­nőm, hogy amilyen izgalomban éltünk mi e igyászos két hét alatt, olyan közömbös volt a nép a király élete és halála iránt. Paris ösiszes teimíploimaiban imádkoztunk, de csak a papok; a népnek mintha közömbös lett vol­na az a Lajos is, áld elment, az is, aki most jött helyébe. A trónváltozás mintha csak az udvar magánügye lett volna. A vidéki főne­messég meg sem mozdult, az otthon duzzog kastélyaiban, a parlamenti palástos nemes­séggel már évek óta feszült a viszony, a meg­gazdagodott vagy gazdagodni vágyó polgár­ság tovább csinálja az üzleteit, a filozófusok tovább gyártják elméleteiket és könyveiket. A nép pedig — mint mondják — tovább éhe­zik. Mindamellett itt van egy király, telve jóakarattal, szóbeliséggel, nagy, benső és tisz­ta áhitatos istenfél elemmel. Itt van egy szép, fiatal, vidám királyné, jószívű, elmés, ötletes, uralkodásra vágyó, a mindenkit Íróidogitani akaró. Mondja, édes barátnőm, mem joggal' remélhetünk-e ezek után miniden szépet, jót és örvendetest? P ,*> K&, R^rrrrí>UnSz^nf félpohár SC^^BTHAUEE-félo Igmándi keserűviz, melegítve i ] fZSTff.|Tfr O MUrSÜM illlililll KeggeienKent éDgyomorra, mint lvólrtra bármely évszakban kiváló cre<l­É ;7gJf w LJLJLSJo^-AXJ&Jk ifll íi® P iS 'mm H É tnénnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u. m. étvágy-és m 'm ^ jsftaao emésztéshiány, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkövéredé?, i agyvértódulás. vérbőség stb. Sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is. — Kapható minden gyógyszertárban és jobb f "'szerüzletben aaar ax nem íévesziensBH ©ssxe müsssiiíí! Sseseröflzelcííel. az üfés véget ért. A le^tozelebbi ülést írás­ban hívják össze. Az előadó zárszava utáni a javaslatot el­ső és második olvasásban eiifogadták. Ezzel

Next

/
Oldalképek
Tartalom