Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-27 / 96. (544.) szám
Vasárnap, április 27. & Egy kormányjavaslat, amelyről megfeledkeztek A szlovén szkói és ruszinszkói tegelőtör vényt elfogadta a szenátus Prága, áprife 26. A szenátus a rémiés szokástól eltérően' miig szombaton azért tartott ülést, mert a szfovenszikói és ruszinJszkói legelőtörvényt d- fetejtetté'k a tegnapi ülés napirendijére kitűzni. Az ülés tereimben alig néhány szenátor lézengett, az előadó és a szónokok gyorsan hadarták le mondőkájukat, mindenkin •meglátszott, 'hogy alig várja a háromheti szabadság megkezdését. Csak Rohacek szenátor egyik megjegyzése miatt derültek mosolygósra az arcok. A tolibuzgó honatya ugyanis így kiáltott föl: „Adjatok legelőt nekünk.44 Az ülés lefolyásáról a következőkben számolunk be: S o ok u p aleinök 10 óra 20 perckor nyitotta meg: az ülést. Elhatározták, hogy a szlo- yefiszkói és ruszinszköi legel5tör vényt gyorsított eljárásban fogják táir,gyalul A javaslatot annak idején részletesen ismertettük. 1929-ig szabályozza a legelőviszonyokat és legnevezetesebb intézkedése, hogy megszünteti a lég e löb i z ot t s ágoka t. R -o ha c ek (cseh agrárius): A javaslat mellett foglal állást. Követeli a fötebirtokTe- fomm mielőbbi végrehajtását >és aat, hogy a íöld-refonmoál legyenek tekintette a legelőkre veertatkozó igényekre. Bodnár (kommunista): Rámutat a ra- szioszkói legelők elégtelenségére, noha a te- gelőkérdés a ruszin nép életkérdése. Ezótán a ruszin nép sérelmeit sorolta föli és tiltakozott az ellen, hogy a csendőrség szigorú büntetéssel sújtsa azokat a 'ruszinokat, akik az erdőkből bármilyen kis mennyiségű fárt ás- hazavisznek. Követeli, hogy a pásztoroknak a vadállatok eleim védekezés céljából adjanak fegyverviselési engedélyt. Végül a m- szteszkói földreform végrehajtását sürgette. P-etr ik (cseh szociáldemokrata): Követeli, hogy a kormány fordítson kellő gondot Sziovenszkóra és Ruszinszkóra, hogy az ottani -nép gazdasági: téren az eddiginél: nagyobb roértéPdb en érvén yesülhessen. .T i el ’k (cseh néppárti)': A javastattaí kapcsolatban ,a -m'orvaországi áülápotokróí beszélt. L i s y (cseh nemzeti szocialista): Sajnálja, hogy a javaslatot már régen nem terjesztették elő. Hibáztatja a föidbirtokriesform- nak S.zl-ovemszkóbau való végrehajtási módját, Szerinte a sziovéwszkói nép má-r (nem hisz abban, hogy a fö! elbírtok reformot végre fog- iáik hajtani. Követeli, hogy legalább a Jegelőket osszák föl. Sürgeti a hitelakció ujjáiszer- ve zését. Kavarodás egy Masaryk-iníervjn körül Kramár sajtója cáleiaioi követel Prága, április 26. A Neues Wiener Journal húsvéti számában Münz Zsigmond bécsi publicistának Masaryk köztársasági elnökkel folytatott beszélgetését közölte. Münz megírja, hogy a beszélgetés alkalmával bírálat tárgyává tette a cseh-szlovák köztársaság kormányának eljárását a sokmilliós nemzeti kisebbséggel szemben és kifejezte csalódását amiatt, hogy az elnök ama tervét, amely szerint a csehszlovák köztársaságból egy közép európai Svátjc alakuljon ki egyenértékű nemzetekkel, olyan kevéssé valósították meg. Rámutatott azonkívül a még mindig pánszláv érzelmű Kramár nem ritkán sértő beszédeire és' Masaryk egy megjegyzéséből azt vette kv hogy az elnök Kramárt különcnek tekinti. Az intervju ismét módot nyújt Kramár állandóan uftszéíi hangon rikoltozó (kis csábosának, a Národni Demokrácienek arra. (hogy hátba támadja Masarykot, aki ellen a -Knamár-párti körökben állandó intrikák folynak. A Národni Demokrácie ugyanis a kővetkezőket írja: — Ha valamely állam reprezentánsa előtt egy alkalmatlan idegen a kormány működését bíráló s elátélő és az állam 'bel- ügyeibe ifietéJctelenül beavatkozó szemtelen nyilatkozattal lépne — mi történnék akkor? Azonnal az ajtót mutatnák meg n elet! — Hogy ha valamilyen idegen újságíró durván megsértené az állam valamely vezető politikusát és egy koalíciós kormánypárt vezérét imi történnék az ily esetben másutt? Hasonlóképpen ajtót mutatnának neki! A Národni Demokrácie szerint Münz sza- ; vaínzt a látszatot keltik, mintha, a köztársaság elnöke egyetértene a bécsi újságíró „smokkal44, amit egészen hihetetlennek tart ;és kérdezi, hogy az, amit Münz az elnök szájába síd, megfelel-e a valóságnak. Végül kwe- -teli, hogy a bécsi újságíró cikkét cáfolják meg és szállítsák le a kellő mértékére, mivel ellenkező esetben az a közmondás teljesednék bee ^áki hallgat az beleegyezik44. öt gram extractum nncis vomicae Gondatlanságért eüíéít orvos és gyógyszerész Ml okozta Feldmayer Erzsi halálát? Besztercebánya, április 26. (Saját tudósitónktól.) Tavaly szeptenm- berében városszerte nagy részvét nyilvánult meg a besztercebányai Feldmayer család iránt, amelynek Erzsiké nevű fiatal leányát egy hibásan elkészített gyógyszer miatt meghalt. A fiatal leány tavaly júniusban zsarnócai rokonainál volt látogatóban, ahol megbetegedett és Kaldrovics Andor dr. orvostól egy receptet kapott. Az orvos tévedésből 0.05 helyett 5 gram „extractum nucis vomicae“-t irt elő. Sekán László szarnócai gyógyszerész észrevette e tévedést (az orvos nem tett felkiáltójelet a receptre) és nem szolgáltatta ki a gyógyszert ilyen mennyiségben. A köteles gondosságát azonban elmulasztotta azáltal, hogy a receptet nem javította ki, illetve a gyógyszerészi rendtartás értelmében nem küldte vissza az orvosnak. A szerencsétlen leány Besztercebányára visszaérkezve szeptemberben Burda Károly gyógyszertárában készítette el a gyógyszert, ahol a gyógyszerészsegéd a leány kérésére, aki azt mondotta, hog a gyógyszerből már kétszer vett be és sohasem történt semmi baja, teljes mennyiségben kiszolgáltatta a mérgei. A leány bevette a mérget és negyedórái szenvedés után óriási kínok között meghalt. Az orvos és a gyógyszerészek ellen megindult az eljárás és tegnap tartották meg nagy érdeklődés mellett a főtárgyalást a besztercebányai törvényszéken. Szakértőként a bíróság Kollár dr. főorvost hallgatta ki, aki ezeket mondotta: — Hiba történt az nyilvánvaló. De megesik, hogy a legjobb orvos is téved a számjegyek kiírásánál. A gyógyszerésznek kötelessége, hogy a receptem a hibát ézrevegye. Meg van állapítva, hogy egy-egy méregből mennyi a maximális dózis, amit kiadnia szabad. Ebből a méregből 5 gram elegendő a legerősebb szervezet megölésére is. Tandlich dr. ügyvéd, Kaldrovics orvos védője a többi között hivatkozott List Ee- rencre, a világhírű büntetőjogászra, mondván: Itt egy olyan gondatlanságról van szó, amelyik csakis egy másik gondatlanság folytán válhatott gondatlansággá. Húszak Syógyszerészsegéd védője Jureczky Iván dr. azzal igyekezett védencét menteni, hogy háborús diplomája van és azt Budapesten szerezte, A budapesti egyetemen tekintettel voltak a katonaságnál el töltött éveira és állítólag a következő szavakkal adták ki a diplomáját: „Menjen a cseh-szlovák republi- kába és többé semmi közünk hozzá.41 A nagyszámú közönségben a védőnek ez a kissé különös érvelése nagy megütközést keltett. Az államügyész vádbeszéde után a bíróság tanácskozásra vonult vissza, maid kihirdette az ítéletet. Kaldrovics dr. orvost, valamint Sekán és Húszak gyógyszerészeket három-három hónapi fogházbüntetésre s háromszáz-háromszáz korona pénzbüntetésre ítélték. Az ítélet végrehajtását azonban felfüggesztették. Az államügyész és a védők három napi gondolkodási időt kertek. ■>K'$***$*$*<>4#*4$$*»»<*«<*«*^**$***»*»*»*«»í«^0*» Rakovszki az angol bankárok memoranduma ellen London, ápr&is 26. Ra'kovszki orosz ügyvivő közölte a Reuter-ügytnökséggel, hogy az orosz szakszervezetek tanácsának tiltakozása az angol bankárok memoranduma ellen neon tekinthető hivatalos okmánynak. Ha bizonyos pontokban a tiltakozás meg is egyezik .a iszoivjetkormány nézeteivel, más szempontéból nézve azonban nem' tükrözi vissza hűen •a íkoTimány politikáját. A tárgyalások Angliával a rendes menetben folynak. Rakovszki reméli, hogy a tárgyalások kedvező eredménynyel fognak zárulni, azonban mindkét fél köteles engedményeket adui. A bankárok memoranduma a magántulajdon helyreátiltását, a külföldi kereskedelem ellenőrzésének megszüntetését és az orosz törvénykönyv megváltoztatását követeli, A szovjetkomrény n> leíete ilyen kísértetekre nem tehet más a kúra ..neminél. Liiáesdorff cáfol és remél München, április 26. Ludcndoritr tábornok Bambergben egy gyűlésen kijelentette, hogy hazugság az, hogy ő a korlátján armek- sziós-politika híve. Az sem igaz, hogy 1918 őszién a fegyverszünet megkötését követelte. Tisztában van azzal, hogy a mooarehista kérdést most nem lehet fölvetni. Ő monar- cliisfca és lángoló híve a Hohenzollern-h áznak. Reméli, hogy az általános védköíelexetíség ismét bevezethető lesz. lesz-e ereje visszatérni? S vele együtt buknak miniszterei, brbornokai, püspökei, államférfiak kegyencei és ki-tartottjai! . Az egész Dubarry-klikk remeg, fél, borzong a szakra- mentumoktól, éppen úgy, mint maga az alvilági sátán. Másfelől mégis veszély van a késedelemben. Mit mond a buzgó, vallásos dauphin s az őt körülvevő papság? Mit a közvélemény? S ami fő, mit mond maga a király?! A felség szakramentumok dolgában nem érti a tréfát. Ha nagyon rosszul lesz és még sem esik önkívületbe?!... Rettenetes lesz a haldokló oroszlán haragja, ha rájön, hogy környezete gaz lelkiismeretíenséggel a kárhozat tözébe taszította. Vigyázni kell, a haldokló oroszlán még végső vonaglásában is összetörheti az egész összeesküvő bandát. És Moudon abbé, akit hiába fenyegetnek az ablakon való kidobással, ott téníereg urának, királyának ajtaja előtt, nem gondolva másra, csakhogy megmentse a haldokló örök üdvösségét. Szegény, jó abbé, ő sohasem akart címeket, kitüntetéseket, kegydijakat. A király gyóntatója szegényebb a templom egerénél.' Senki sem fordul hozzá pártfogásáért, közbenjárásáért, mert a jó abbé szent, akit mindenki tisztel, de akivel senki sem törődik. Május 5-én a király fölötte nyugtalan lesz. Nem hallgatja a tréfákat, mereven, komolyan néz el Dubarry feje fölött és Moudon abbét hivatja. Senki sem mondja meg neki, hogy az abbé már reggel óta ott térdel küszöbe előtt. Hazudnak, ámítják, az abbé nincs Vcrsaiiies- ben, de azonnal érte küldenek, ha a Felség parancsolja. A király csodálkozik, hogy a jó, hűséges gyóntatója nincs mellette, mikor ö beteg? Ebből is láthatja felség, — mondja Ridhdíeu herceg. — hogy nincs komoly baj, hiszen a jó abbé annyira félti Mkiüdívössé- glinket, hogy minden náthánál 'gyóntat. — A király azonban rém mosolyog az elméssé- geu s meghagyja, hogy Untért küldjenek az abbéért. Most már nincs segítség! Dubarry asz- szouy pakkól és pár óra múlva beeresztik a királyhoz gyóutátáját A király háromnegyed óráig van egyédül a pappal és könnyes a szeme, de szive sokkal könnyebb, a fő ala- rnizsnaosztót, Rocké-Aytmont bibomokot várja a szentségekkel. Dubarrynak azonban előbb távoznia kell, ezen már nincs segítség. Mi jól látjuk a trón- örökösnő erkélyéről, amint kocsija kigördül a kapun. Marié Autóimét te a szomorú pillanat ellenére dinévé ti magát, a királyi hercegnők pedig- megint elfogjál]ák helyüket a beteg ágyánál. Míg Madame Dubarry hír szerint Rudiban várja a visszatérés percét. Május 6-án a király ingerült türielimie'tllein.- séggel sürgeti a szentségeket. Végre megjön a fő al amizsnaos z tó. Ö is a Dubarry-klikk embere, igyekszik gyorsan és simán végezni. Tizenhét percig időz a királynál A felség térden állva fogadja a szentségeket. Hiába könyörögnek az orvosok, hogy ne erőltesse magát. „Neon, nem, — kiált a király erős hangon — jgy keií fogadni a legbiinösebb, legnyomorultabb, legszegényebb földi halandónak az Ur kegyes látogatását..S bár rettenetes kínokat szenved, térdein marad, míg qsak a bibomok nála van. Most a íőalani.izsnaosztó távozni akar, de Mondén abbé meghúzza kabátujját és valamit súg a főpap fülébe. Mire a bíboros kedvetlen hangon, de mégis ki jelenti, hogy őfelsége nyilvánosan és töredelmes szív vel számla-bánja eddigi életét, elkövetett bűneit, ha Isten kegyelmének napja reásiüt, nem fogja- őket többé elkövetni. A főalamózsnaosztó a Dubarry-klikk embere, képzelhetni, mit érez' magában, míg ezeket eii muszáj mondania. Richedieu kék lesz dühében és Orteams, kinek van. érzéke a humor iránt, majdnem elmeveti magát, most örül csak igazán, hogy fiát, Füiöp herceget a daupMnhez küldte udvarlásra. A daupihini meghalván, hogy nagyapja a szentségieket magához vette, szivéből örvend és buzgón imádkozik a király felgyógyulásáért. Szent Genovéva függönyét felhúzzák s az ellőtt térdei órák hosszat. Párás összes templomában állandóan harangoznak és imádkoznak. A király még négy keserves napon át kínlódik. Bizonyos lévén halála, nem marad nála senkii, csak a három hercegnő s a jámbor Mondón abbé. A dauphin lakosztályában már 8-án pakkodnak. Minden útra készen. Ha bekövetkezik a katasztrófa, a dlauphinmek egy pillanatra .som szabad ott maradim, hol a halott fekszik. Kocsik befogva, csatlósok lova felnyergelve. Mindenki ideges türetmettenséggéí várja az el nem kerülhető véget, csak a dau- phiin imádkozik buzgón, áhítattal. Tizedikén reggel menydörgésszerü robaj veri fel a palotát. Mi ez? Rohan az egész u-rv-ar a dauphin lakosztályába, hogy az uj királynak bemutassa hódolatát. Mindenki térdre roskad, csak a királyi pár ál a terem közepén. A király arca halvány, tekintete szomorú. Egyszerre az ö térde is meghajlik és gyöngéden maga mellé kényszeríti a királynét, míg könny ek között hangosan felkiált: „Unani, segíts meg bennünket, hiszen még oly fiatalok vagyunk!44 Egyetlen szem sem maradt szárazon. A fiatal, király fájdalma mindenkit meghatott. Várni azonban tovább egy pillanatig sem lehet. A főudvaintnester, De Bréze márki, leit ad az indiidásra s a következő pillanatban egy, kocsi-tábor vágtat Sí. Gloud felé. A szegény, királyi halott egyedül maradt leányával s hűséges papjával, hogy másnap Szent Deris sírboltjában örök pihenőre vigyék. Az utón még szomorúság volt az arcokon, már csak a király bánata miatt is. De Artois gróf, ki ott lovagol a király húitója mellett, valami tréfás ötletet mon-dott a felséges asszonynak. A felség eliroosolyodótt s e mosollyal a bánat merevsége is megtört. Ami különös volt azonban édes barátnőm, hogy amilyen izgalomban éltünk mi e igyászos két hét alatt, olyan közömbös volt a nép a király élete és halála iránt. Paris ösiszes teimíploimaiban imádkoztunk, de csak a papok; a népnek mintha közömbös lett volna az a Lajos is, áld elment, az is, aki most jött helyébe. A trónváltozás mintha csak az udvar magánügye lett volna. A vidéki főnemesség meg sem mozdult, az otthon duzzog kastélyaiban, a parlamenti palástos nemességgel már évek óta feszült a viszony, a meggazdagodott vagy gazdagodni vágyó polgárság tovább csinálja az üzleteit, a filozófusok tovább gyártják elméleteiket és könyveiket. A nép pedig — mint mondják — tovább éhezik. Mindamellett itt van egy király, telve jóakarattal, szóbeliséggel, nagy, benső és tiszta áhitatos istenfél elemmel. Itt van egy szép, fiatal, vidám királyné, jószívű, elmés, ötletes, uralkodásra vágyó, a mindenkit Íróidogitani akaró. Mondja, édes barátnőm, mem joggal' remélhetünk-e ezek után miniden szépet, jót és örvendetest? P ,*> K&, R^rrrrí>UnSz^nf félpohár SC^^BTHAUEE-félo Igmándi keserűviz, melegítve i ] fZSTff.|Tfr O MUrSÜM illlililll KeggeienKent éDgyomorra, mint lvólrtra bármely évszakban kiváló cre<lÉ ;7gJf w LJLJLSJo^-AXJ&Jk ifll íi® P iS 'mm H É tnénnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u. m. étvágy-és m 'm ^ jsftaao emésztéshiány, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkövéredé?, i agyvértódulás. vérbőség stb. Sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is. — Kapható minden gyógyszertárban és jobb f "'szerüzletben aaar ax nem íévesziensBH ©ssxe müsssiiíí! Sseseröflzelcííel. az üfés véget ért. A le^tozelebbi ülést írásban hívják össze. Az előadó zárszava utáni a javaslatot első és második olvasásban eiifogadták. Ezzel
