Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-27 / 96. (544.) szám
ÚdRÁ&M <€&> HL évfolyam 96. (544.) szám Prága, vasárnap, 1924 április 27 hH&flxetési árak: bei- é* külföldön; TUffésr évre 300 Ki, félévre 150 Ki, negyedévre 76 Ki, egry hónapra 26 Kö. — Egnreö szám ára 1'20 Ki. — Szerkesztőség : Prága IL, StS- p&nská-ulioe 40. L Telefon: 30349. — Kiadóhivatal: Prága. I.. LiUova ulloe 18. ez^ Telefon 6797. szám, — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Rnszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő; FLACHBARTH ERNŐ dr. Az illetőség (fi.) Prága, április 26. Alig van aktuális politikai és jogi kérdés, amely általános jelentőségénél fogva oly közelről érdekelne minden embert, mint az állampolgárság és illetőség problémája. Rengeteg ember jövője, egész társadalmi rétegek elhelyezkedése függ e fogas kérdés megoldásától, amely már eddig is úgy az egyes egyének magánéletében, mint a joggyakorlatban elképzelhetetlen zavart és kínos bizonytalanságot idézett elő- Ezt a kérdést állandóan napirenden kell tartanunk és nem szabad megnyugodnunk mindaddig, amíg az illetékes tényezők megfelelő módon el nem intézték, mivel egészen tűrhetetlen, hogy Európa kellős közepén a béke hatodik esztendejében szerencsétlen emberek egész légiója ne tudja, melyik áőam polgára, vagy pedig állandóan annak legyen kitéve, hogy máról-holnaipra kitegyék az otthonából és földönfutóvá tegyék. Politikailag úgy áU a helyzet, hogy a cseh-szlovák kormány minden eszköz föl- használásával meg szeretne szabadulni a magyar nemzeti kisebbséghez tartozó polgárainak egy tekintélyes részétől, főleg azoktól, akik az utolsó évtizedekben költözködtek a mai Szlovenszkó és Ruszinszkó területére. Fölhasználta erre a célra a békeszerződéseknek, saját állampolgársági törvényéit'!; és a magyar illetőségi törvénynek homályos rendelkezésért és ahol csak lehet, belekapaszkodik valamilyen mondvacsinált ürügybe, hogy vitássá tégy a közegeinek nem tetsző emberek állampolgárságát A kormány kezében kitűnő fegyver ez már csak azért is, mert a bizonytalanság érzése, a kiutasítás réme lehetetlenné teszi számos ember részére, hogy magát magyarságáért exponálhassa. Számtalan esetet tudunk, amikor különben derék, jeüemes és gerinces magyar emberek évek óta meg sem mukkanhattak, sőt a Gessler- kalap előtt is hajiongani voltak kénytelenek, mert illetőségi ügyük elintézését szándékosan a végtelenségig húzzák és halasztják. De ezeknek az embereknek száma nöttön-nő, úgy, hogy ma már az illetőség kérdése eminens politikai problémává lett. Az emberek joggal kérdik: miként lehetséges az, hogy cseh tisztviselők, ukrán menekültek és magyar emigránsok nyugodtan élhetnek e földön, mig olyan emberek, akik évtizedek óta itt laknak, községük életében maradandó értékű működést fejtettek ki, sőt még olyanok is, akiknek ősei évszázadokon át itt éltek, egy szép napon arra ébrednek, hogy nekik nincs jussuk itt lenni Mivel pedig a vitás illetőségűek egyik része főleg lateínerekből, másik része pedig főleg munkásokból áll és az egész akció — úgy látszik — a szellemi és fiziaki proletárja tus ellen irányul, ezekben a körökben és a mögöttük álló politikai pártokban egyre nagyobb arányokat ölt az elkeseredés. A hatalom terveit nagyban megkönnyítette az a jogi káosz, amely e téren uralkodik. Mindjárt a kiindulási pont vitás- Fölmerül ugyanis a kérdés, hogy a saintgermaini szerződés, amely minden korlátozás nélkül cseh-szlovák állampolgároknak ismeri el azokat a volt m ag y a r állampolgárokat is, akik a szerződés hatálybaléptének napján itt illetőséggel, vagy lakással bírtak, irányadó-e, vagy pedig a trianoni szerződés és a csehszlovák állampolgársági törvények, amelyek azoknál, akik 1910 január Fje után szereztek illetőséget, a cseh-szlovák hatóság kénye- kedvétől teszik függővé az állampolgárság elnyerését. Ezt a vitát kiküszöbölni csak úgy lehetne, ha a magyar és a cseh-szlovák állam méltányos egyezményt kötne: eldönteni pedig csakis a hágai állandó nemzetközi bíróság ítéletének kiprovokálásával lehet. Vitás azután — nem ugyan a magyar közigazgatási jog, de a prágai legfelső közigazgatási hiróság joggyakorlata szempontjából — a 1! magyar községi törvény illetőségi szakaszainak magyarázata is. Vitás, hogy vájjon a limitté ki van-e zárva a cseh-szlovák állampolgárságból az a munkás, vagy tisztviselő, aki tisztán azért nem szerezte meg a községi illetőséget, ment adót fizetnie nem kellett. Vitás, hogy az illetőség megszerzéséhez elegendő-e, ha valaki egy községben négy évig lakva, ez idő alatt egyszer hozzájárult a közterhekhez — amint mi vitatjuk —, vagy pedig szükséges, hogy mind a négy esztendőben fizette légyen az adókat. Vitás végül a községi törvény szomorúan híressé lett 10. szakaszának magyarázata, amelynél a köz- igazgatási bíróság a községi kötelékbe való kifejezett fölvételt követeli meg, amely fölfogásnak — nézetünk szerint — nincsen törvényes alapja. Mindaddig, amíg a közigazgatási bíróság teljes ülésre nem ül össze és ki nem mondja az ntolsó szót, a bírói gyakorlat szempontjából is nyilt kérdések maradnak ezek. Kormánykörökben persze egyáltalában nem törődtek a káosz megszüntetésével, mert a káosz nekik igen kellemes volt- Az első, aki fölemelte a szavát, Dérer Iván volt, aki egy szlovák jogi szaklapban más okfejtéssel ugyan, de ugyanarra az eredményre jutott, mint Petrogalli Oszkár: a közigazgatási bíróság tévesen értelmezi a 10. szakaszt, amely igenis lehetővé teszi az illetőség autóBukarest, április 26. Az a kö.rültmééy, hogy a belgrádi sajtó románéi lenes támadásai egyre tartanak, a bukaresti sajtóban élénk föMiborod'ást kelt. A Lopta nem vonja kétségbe, hogy ezeket a támadásokat maga a jugoszláv kormány éleszti. A jugoszláv politikusok nyilatkozata szerint e támadások főokát Bukarestben ke.l'l keresni, ahol hivatalos boigárbarát tüntetések mentek végbe. Ez el- kedvetlenitőleg hatott a jugoszláv vezető körökre, amelyek nagy fontosságot tulajdoni- tanaik a macedóniai kérdésnek. Hozzájárul mindehhez az olasz politika befolyása. Az olasz kormány rendszeres munkát fejt ki Relgrádban a klsantaní szétrobbantása céljából. Az Indnumarea azt Írja, hogy a jugoszláv kormány szívesen látja ezeket a tálmadásokat, mert elterelheti ezekkel a belpolitikai nehézségekről a figyelmet. Zágráb, április 26. A Zagraber Tageblatt oianü' kormánypárti lap egyik legutóbbi számát a jugoszláv—cseh-szlovák együttműködés propagálásának szenteli. Szövegrészében a két állam vezető politikusaitól! 'hoz nyiDatm a fik us megszerzését. Egy elismert szlovák jogász e magyarázatának talán meg lesz az a hatása, hogy az illetékes körök is végre behatóbban kezdenek majd foglalkozni a megoldásra váró problémával. A legtermészetesebb eljárás az lenne, ha a törvényhozás vágná ketté a gordiusá csomót. Ez sokkal célravezetőbb, mint bevárni egy italán kedvezőbb jud'ikatura kialakulását, avagy az államközi rendezést, vagy egy nemzetközi fórum döntését. Meg vagyunk győződve róla, hogy Dérer, a politikus helyt fog áflni azért amiért Dérer, a jogász síkra szállott. Mivel pedig a kormány-szociáldemokraták támogatása és igy a szükséges többség ezek után biztosítva látszik, célszerűnek taláfnók, ha szlovenszkói és ruszinszkói képviselők részéről, még pedig föltétlenül még a tavaszi ülésszak hátralévő részében törvényjavaslatot nyújtanának be, amelyben a helytelen törvénymagyarázat kiküszöbölése céljából a régi magyar joggyakorlat eredményeit ösz- szegeznék és azoknak törvénybeiktatását Javasolnák. Ez volna az első lépés a káosz megszüntetése felé. Nem hisszük, hogy a szlovenszkói és ruszkiszkói képviselők közül akadna egy olyan is, aki ezt ellenezné és nem ‘tudjuk elképzelni, hogy a törvényhozó testületek nem tudnának fölemelkedni az emberiesség érzésének ama fokára, amelyet ebben a kérdésben joggal elvárhatunk mindenkitőlkozafcokat, hirdetési részében pedig csehszlovák cégeket propagál. A szövegrészben megszólal! Benesen és Klotáoon kívül a csehszlovák és jugoszláv diplomácia s valameny- nyii cikk máht természetes kapcsolatot tünteti föl a cseh-tszUöváik—jugoszláv testvéri viszonyt. Rendkívül feltűnő az, hogy a nyilatkozatokban szó sem esik a kisantant harmadik tagijáról, Romániáiról, de annál többször fordul élő a szláv szolidaritás hangoztatása. Varsó, április 26. Az utóbbi időben1 az a fór foglalkoztatta a lengyel közvéleményt, hogy Beüss ellátogat Lengyelországba. A Cas dmü lengyel lap ezzel a kérdéssel vezércikkben foglalkozik és óva inti a lengyel külügyminisztert attól, hogy Bérest meghívja, mert Benes útja az egész lengyel tartományban „fatális légkörre találna és politikai botránnyal végződnék/4 A lap azt várja a lengyel kormánytól, hogy határozottan jelentse kti, Irogy Benes utazása nem egyezik meg a lengyel kormány terveivel. Világpolitika — amerikai távlatból Irta: Dobay István dt. Qe vei and, 0„ április közepe, Amióta Cohumbus lábát Amerika földjén megvetette, soha Európa ezt az óceántól földrészt annyira nem izgatta, mint talán éppen az utóbbi időkben. dCe&l vagy nem kell beavatkoznunk Európa ügyeibe?“ ez a kérdés foglalkoztatja nemcsak a 'politikusokat, hanem a tudományos köröket, egyetemeket, sőt még a leg- liaükutsabb amerikai közönséget is. Gyűléseket, megbeszéléseket folytatnak e tárgy körül *és soha Európából érkezett idegennek ennyire nem volt keletje, ezer kérdéssé1] ostromolják, nyilvános előadás tartására igyekeznek megnyerni s a máskülönben külföldi ügyek iránt meglehetősen indólens amerikai közönség lázas érdeklődéssel! hállgaja a Ruhr- kérdés, a német—francia-probléma, az orosz bolsevizrrrus, a megváltozott Angiira, sőt még a magyar fejtegetéseket is. Elsősorban az Apponyi-körut politikai iskolájának, de nem kis mértékben a háború alatt és háború után Európán végiig tett utazásaimnak köszönhetem, hogy ki merek álla- ni a nagy auditóriumok közönsége elé s szemükbe vágom, hogy igenis, vétkes mulasztást köveinek él elsősorban az 'emberiség, de saiját maguk érdekei ellen is, ha a világban élvezett erkölcsi és anyagi' tekintélyük teljes súlyával nem sietnek a minden kultúra és haladás forrásául szolgáló s még egy háború által könnyen végveszeictüembe jutó európai civilizáció megmentésére. New-Yorkban a Columbia egyetemen, Anmapoilisbap, Winnipegben, Saskatoonban, Stanfordtoan, Pasademábau, Los Angel'osbau, San Diegóban, Coronadoban, Berkeleyben, Vancouverben részben az illető egyetemek Európát járt tanáraival, részben kteebb-na- gyobb ha Igatóságók körében alkalmam nyílott nézeteinket e tárgy körül kölcsönösen kicserélni, érveléseiket meghallgatni s erős a meggyőződésem* hogy rövid idő, talán csak a folyó év őszén lezajló elnökválasztás választja el a világot attól a mindnyájunkra sorsdöntő jelentőséggel bíró történelmi pillanattól, hogy Amerika milíiárdokat jelentő hitelezői jogánál, de meg máskülönben Is iszonyatos hatalmánál fogva, dsktátori erővel fog belemarkolni abba a gordiuszi csomóba, amelyet Európa főleg a franciák rövidlátása és gonosz egoizmusa folytán önmaga megoldani agy látszik, most már képtelen. Simíts tábornok, Lloyd George, dfe nem kisebb mértékben Apponyi Albert ímessze- haugzó intelmei megszólaltatták Amerika fel- kíisuTeretét Az időjét .múlt angol „splenidid isoiaiÜOJi4* miég az óceánok által elválasztott Amerikára sem bírhat többé jelentőséggel a Hardlng-féle „El Európától" jelszó kóll, hogy elveszítse hatását az 1924 novemberében megválasztandó uj elnökre, legyen az Coo líidge, Johnson vagy Heory Ford. Az amerikaiakat elsősorban természetesen Németország és Franciaország szerencsétlen viszálya érdekli. A közhangulat — mint lassian-lassam világszerte — Amerikában is Franciaország e 11 e n foglal állást. RepubliikámirsO’k és demokratáik — a két nagy politikai párt Amerikában — egyaránt látják és vallják, hogy a franciák a Németor« «*»«»« »**♦♦♦*«>*♦*•#*<>*«■**<>* AJ* !§# cseh-szl. koniHAtrl fizettek ma, április 26-án: Zürichben 16.575 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Becsben 209500.— osztrák koronát Berlinben I246ÖOÖÖOOÖOOO.— német márkát M crsciijfári Hiríwüssifáitu megint az ellenzik győzött Holota János dr. lett a városbiró 19 szavazattal Érsekújvár, ápriSs 26. (Saját tudósitónk távirati jelentése.) A tegnap megtartott biróválaszíáson az ellenzék megismételte március 15-iki győzelmét és tizenkilenc szavazatával behozta a városbirói székbe a magyar kisgazdapárti Holota János dr.-t, mig Ilirsch Géza, a Ieviíézleíí propa- gacsna kancellária embere csupán 16 szavazatot kapott. Holota János dr. ez alkalommal egy szavazattal többet kapott, mint a legutóbbi választáson, amelyet azon a törvénytelen alapon semmisítettek meg, hogy a bíróválasztás érvényéhez abszolút többségre van szükség. A járási főnök minden terrorja csődöt mondott. A város örömmámorban úszik. Az utcákat cigányzenekarok járták végig. A kormánypártok a biróhelyetíesek választásánál is teljesen kibuktak. Első helyettes ugyanis Blaskovics István dr. szlovák néppárti, második helyettes pedig Néder János keresztényszociaüsta lett. A kommunisták és a zsidók a csehekkel szavaztak. A zsidópárí képviselőtestületi tagjai közül ketten nem akartak elmenni a választásra és elrejtőztek. Kurzwei? pártelnök tűvé tette értük az egész várost, amíg végre megtalálta és elvitte őket a szavazásra. A zsidóság körében igen nagy a föüiáborodás Kurzweil ellen amiatt, hogy a zsidóságot a kormány táborába vitte. Táviratoko klsantant kártyavárából Olaszország* föl akarja robbantani a kisantaníot — Románia a kis- antant mostohagyermeke — ■ Benest nem látnák szívesen Varsóban
