Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-27 / 96. (544.) szám

ÚdRÁ&M <€&> HL évfolyam 96. (544.) szám Prága, vasárnap, 1924 április 27 hH&flxetési árak: bei- é* külföldön; TUffésr évre 300 Ki, félévre 150 Ki, negyedévre 76 Ki, egry hónapra 26 Kö. — Egnreö szám ára 1'20 Ki. — Szerkesztőség : Prága IL, StS- p&nská-ulioe 40. L Telefon: 30349. — Kiadóhivatal: Prága. I.. LiUova ulloe 18. ez^ Telefon 6797. szám, — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Rnszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő; FLACHBARTH ERNŐ dr. Az illetőség (fi.) Prága, április 26. Alig van aktuális politikai és jogi kérdés, amely általános jelentőségénél fogva oly kö­zelről érdekelne minden embert, mint az ál­lampolgárság és illetőség problémája. Ren­geteg ember jövője, egész társadalmi rétegek elhelyezkedése függ e fogas kérdés megoldá­sától, amely már eddig is úgy az egyes egyé­nek magánéletében, mint a joggyakorlatban elképzelhetetlen zavart és kínos bizonytalan­ságot idézett elő- Ezt a kérdést állandóan napirenden kell tartanunk és nem szabad megnyugodnunk mindaddig, amíg az illetékes tényezők megfelelő módon el nem intézték, mivel egészen tűrhetetlen, hogy Európa kel­lős közepén a béke hatodik esztendejében szerencsétlen emberek egész légiója ne tudja, melyik áőam polgára, vagy pedig állandóan annak legyen kitéve, hogy máról-holnaipra kitegyék az otthonából és földönfutóvá tegyék. Politikailag úgy áU a helyzet, hogy a cseh-szlovák kormány minden eszköz föl- használásával meg szeretne szabadulni a ma­gyar nemzeti kisebbséghez tartozó polgárai­nak egy tekintélyes részétől, főleg azoktól, akik az utolsó évtizedekben költözködtek a mai Szlovenszkó és Ruszinszkó területére. Fölhasználta erre a célra a békeszerződések­nek, saját állampolgársági törvényéit'!; és a magyar illetőségi törvénynek homályos ren­delkezésért és ahol csak lehet, belekapaszko­dik valamilyen mondvacsinált ürügybe, hogy vitássá tégy a közegeinek nem tetsző embe­rek állampolgárságát A kormány kezében kitűnő fegyver ez már csak azért is, mert a bizonytalanság érzése, a kiutasítás réme le­hetetlenné teszi számos ember részére, hogy magát magyarságáért exponálhassa. Számta­lan esetet tudunk, amikor különben derék, jeüemes és gerinces magyar emberek évek óta meg sem mukkanhattak, sőt a Gessler- kalap előtt is hajiongani voltak kénytelenek, mert illetőségi ügyük elintézését szándékosan a végtelenségig húzzák és halasztják. De ezeknek az embereknek száma nöttön-nő, úgy, hogy ma már az illetőség kérdése emi­nens politikai problémává lett. Az emberek joggal kérdik: miként lehetséges az, hogy cseh tisztviselők, ukrán menekültek és ma­gyar emigránsok nyugodtan élhetnek e föl­dön, mig olyan emberek, akik évtizedek óta itt laknak, községük életében maradandó ér­tékű működést fejtettek ki, sőt még olyanok is, akiknek ősei évszázadokon át itt éltek, egy szép napon arra ébrednek, hogy nekik nincs jussuk itt lenni Mivel pedig a vitás illetősé­gűek egyik része főleg lateínerekből, másik része pedig főleg munkásokból áll és az egész akció — úgy látszik — a szellemi és fiziaki proletárja tus ellen irányul, ezekben a körökben és a mögöttük álló politikai pár­tokban egyre nagyobb arányokat ölt az el­keseredés. A hatalom terveit nagyban megkönnyí­tette az a jogi káosz, amely e téren uralko­dik. Mindjárt a kiindulási pont vitás- Fölme­rül ugyanis a kérdés, hogy a saintgermaini szerződés, amely minden korlátozás nélkül cseh-szlovák állampolgároknak ismeri el azo­kat a volt m ag y a r állampolgárokat is, akik a szerződés hatálybaléptének napján itt ille­tőséggel, vagy lakással bírtak, irányadó-e, vagy pedig a trianoni szerződés és a cseh­szlovák állampolgársági törvények, amelyek azoknál, akik 1910 január Fje után szereztek illetőséget, a cseh-szlovák hatóság kénye- kedvétől teszik függővé az állampolgárság elnyerését. Ezt a vitát kiküszöbölni csak úgy lehetne, ha a magyar és a cseh-szlovák állam méltányos egyezményt kötne: eldönteni pe­dig csakis a hágai állandó nemzetközi bíró­ság ítéletének kiprovokálásával lehet. Vitás azután — nem ugyan a magyar közigazga­tási jog, de a prágai legfelső közigazgatási hiróság joggyakorlata szempontjából — a 1! magyar községi törvény illetőségi szakaszai­nak magyarázata is. Vitás, hogy vájjon a li­mitté ki van-e zárva a cseh-szlovák állam­polgárságból az a munkás, vagy tisztviselő, aki tisztán azért nem szerezte meg a községi illetőséget, ment adót fizetnie nem kellett. Vitás, hogy az illetőség megszerzéséhez ele­gendő-e, ha valaki egy községben négy évig lakva, ez idő alatt egyszer hozzájárult a közterhekhez — amint mi vitatjuk —, vagy pedig szükséges, hogy mind a négy esztendő­ben fizette légyen az adókat. Vitás végül a községi törvény szomorúan híressé lett 10. szakaszának magyarázata, amelynél a köz- igazgatási bíróság a községi kötelékbe való kifejezett fölvételt követeli meg, amely föl­fogásnak — nézetünk szerint — nincsen tör­vényes alapja. Mindaddig, amíg a közigazga­tási bíróság teljes ülésre nem ül össze és ki nem mondja az ntolsó szót, a bírói gyakorlat szempontjából is nyilt kérdések maradnak ezek. Kormánykörökben persze egyáltalában nem törődtek a káosz megszüntetésével, mert a káosz nekik igen kellemes volt- Az első, aki fölemelte a szavát, Dérer Iván volt, aki egy szlovák jogi szaklapban más okfej­téssel ugyan, de ugyanarra az eredményre jutott, mint Petrogalli Oszkár: a közigazga­tási bíróság tévesen értelmezi a 10. szakaszt, amely igenis lehetővé teszi az illetőség autó­Bukarest, április 26. Az a kö.rültmééy, hogy a belgrádi sajtó románéi lenes támadá­sai egyre tartanak, a bukaresti sajtóban élénk föMiborod'ást kelt. A Lopta nem vonja két­ségbe, hogy ezeket a támadásokat maga a jugoszláv kormány éleszti. A jugoszláv poli­tikusok nyilatkozata szerint e támadások fő­okát Bukarestben ke.l'l keresni, ahol hivatalos boigárbarát tüntetések mentek végbe. Ez el- kedvetlenitőleg hatott a jugoszláv vezető körökre, amelyek nagy fontosságot tulajdoni- tanaik a macedóniai kérdésnek. Hozzájárul mindehhez az olasz politika befolyása. Az olasz kormány rendszeres munkát fejt ki Relgrádban a klsantaní szétrobbantása cél­jából. Az Indnumarea azt Írja, hogy a jugoszláv kormány szívesen látja ezeket a tálmadásokat, mert elterelheti ezekkel a belpolitikai nehéz­ségekről a figyelmet. Zágráb, április 26. A Zagraber Tageblatt oianü' kormánypárti lap egyik legutóbbi szá­mát a jugoszláv—cseh-szlovák együttműkö­dés propagálásának szenteli. Szövegrészében a két állam vezető politikusaitól! 'hoz nyiDat­m a fik us megszerzését. Egy elismert szlovák jogász e magyarázatának talán meg lesz az a hatása, hogy az illetékes körök is végre behatóbban kezdenek majd foglalkozni a megoldásra váró problémával. A legtermé­szetesebb eljárás az lenne, ha a törvényhozás vágná ketté a gordiusá csomót. Ez sokkal célravezetőbb, mint bevárni egy italán ked­vezőbb jud'ikatura kialakulását, avagy az ál­lamközi rendezést, vagy egy nemzetközi fó­rum döntését. Meg vagyunk győződve róla, hogy Dérer, a politikus helyt fog áflni azért amiért Dérer, a jogász síkra szállott. Mivel pedig a kormány-szociáldemokraták támoga­tása és igy a szükséges többség ezek után biztosítva látszik, célszerűnek taláfnók, ha szlovenszkói és ruszinszkói képviselők ré­széről, még pedig föltétlenül még a tavaszi ülésszak hátralévő részében törvényjavasla­tot nyújtanának be, amelyben a helytelen törvénymagyarázat kiküszöbölése céljából a régi magyar joggyakorlat eredményeit ösz- szegeznék és azoknak törvénybeiktatását Ja­vasolnák. Ez volna az első lépés a káosz megszüntetése felé. Nem hisszük, hogy a szlovenszkói és ruszkiszkói képviselők közül akadna egy olyan is, aki ezt ellenezné és nem ‘tudjuk elképzelni, hogy a törvényhozó testü­letek nem tudnának fölemelkedni az embe­riesség érzésének ama fokára, amelyet ebben a kérdésben joggal elvárhatunk mindenkitől­kozafcokat, hirdetési részében pedig cseh­szlovák cégeket propagál. A szövegrészben megszólal! Benesen és Klotáoon kívül a cseh­szlovák és jugoszláv diplomácia s valameny- nyii cikk máht természetes kapcsolatot tünteti föl a cseh-tszUöváik—jugoszláv testvéri vi­szonyt. Rendkívül feltűnő az, hogy a nyilat­kozatokban szó sem esik a kisantant harma­dik tagijáról, Romániáiról, de annál több­ször fordul élő a szláv szolidaritás hangozta­tása. Varsó, április 26. Az utóbbi időben1 az a fór foglalkoztatta a lengyel közvéleményt, hogy Beüss ellátogat Lengyelországba. A Cas dmü lengyel lap ezzel a kérdéssel vezér­cikkben foglalkozik és óva inti a lengyel kül­ügyminisztert attól, hogy Bérest meghívja, mert Benes útja az egész lengyel tartományban „fatális légkörre találna és politikai bot­ránnyal végződnék/4 A lap azt várja a lengyel kormánytól, hogy határozottan jelentse kti, Irogy Benes utazása nem egyezik meg a lengyel kormány terveivel. Világpolitika — amerikai távlatból Irta: Dobay István dt. Qe vei and, 0„ április közepe, Amióta Cohumbus lábát Amerika földjén megvetette, soha Európa ezt az óceántól földrészt annyira nem izgatta, mint talán ép­pen az utóbbi időkben. dCe&l vagy nem kell beavatkoznunk Európa ügyeibe?“ ez a kérdés foglalkoztatja nemcsak a 'politikusokat, hanem a tudomá­nyos köröket, egyetemeket, sőt még a leg- liaükutsabb amerikai közönséget is. Gyűlése­ket, megbeszéléseket folytatnak e tárgy kö­rül *és soha Európából érkezett idegennek ennyire nem volt keletje, ezer kérdéssé1] ost­romolják, nyilvános előadás tartására igye­keznek megnyerni s a máskülönben külföldi ügyek iránt meglehetősen indólens amerikai közönség lázas érdeklődéssel! hállgaja a Ruhr- kérdés, a német—francia-probléma, az orosz bolsevizrrrus, a megváltozott Angiira, sőt még a magyar fejtegetéseket is. Elsősorban az Apponyi-körut politikai is­kolájának, de nem kis mértékben a háború alatt és háború után Európán végiig tett uta­zásaimnak köszönhetem, hogy ki merek álla- ni a nagy auditóriumok közönsége elé s sze­mükbe vágom, hogy igenis, vétkes mulasz­tást köveinek él elsősorban az 'emberiség, de saiját maguk érdekei ellen is, ha a világban élvezett erkölcsi és anyagi' tekintélyük teljes súlyával nem sietnek a minden kultúra és haladás forrásául szolgáló s még egy háború által könnyen végveszeictüembe jutó európai civilizáció megmentésére. New-Yorkban a Columbia egyetemen, Anmapoilisbap, Winnipegben, Saskatoonban, Stanfordtoan, Pasademábau, Los Angel'osbau, San Diegóban, Coronadoban, Berkeleyben, Vancouverben részben az illető egyetemek Európát járt tanáraival, részben kteebb-na- gyobb ha Igatóságók körében alkalmam nyí­lott nézeteinket e tárgy körül kölcsönösen kicserélni, érveléseiket meghallgatni s erős a meggyőződésem* hogy rövid idő, talán csak a folyó év őszén le­zajló elnökválasztás választja el a világot attól a mindnyájunkra sorsdöntő jelentőség­gel bíró történelmi pillanattól, hogy Ame­rika milíiárdokat jelentő hitelezői jogánál, de meg máskülönben Is iszonyatos hatalmá­nál fogva, dsktátori erővel fog belemarkolni abba a gordiuszi csomóba, amelyet Európa főleg a franciák rövidlátása és gonosz ego­izmusa folytán önmaga megoldani agy lát­szik, most már képtelen. Simíts tábornok, Lloyd George, dfe nem kisebb mértékben Apponyi Albert ímessze- haugzó intelmei megszólaltatták Amerika fel- kíisuTeretét Az időjét .múlt angol „splenidid isoiaiÜOJi4* miég az óceánok által elválasztott Amerikára sem bírhat többé jelentőséggel a Hardlng-féle „El Európától" jelszó kóll, hogy elveszítse hatását az 1924 novemberében megválasztandó uj elnökre, legyen az Coo líidge, Johnson vagy Heory Ford. Az amerikaiakat elsősorban természete­sen Németország és Franciaország szeren­csétlen viszálya érdekli. A közhangulat — mint lassian-lassam világszerte — Ameriká­ban is Franciaország e 11 e n foglal állást. RepubliikámirsO’k és demokratáik — a két nagy politikai párt Amerikában — egyaránt látják és vallják, hogy a franciák a Németor­« «*»«»« »**♦♦♦*«>*♦*•#*<>*«■**<>* AJ* !§# cseh-szl. koniHAtrl fizettek ma, április 26-án: Zürichben 16.575 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Becsben 209500.— osztrák koronát Berlinben I246ÖOÖÖOOÖOOO.— német márkát M crsciijfári Hiríwüssifáitu megint az ellenzik győzött Holota János dr. lett a városbiró 19 szavazattal Érsekújvár, ápriSs 26. (Saját tudósitónk távirati jelentése.) A tegnap megtartott biróválaszíáson az ellenzék megismételte március 15-iki győzelmét és tizenkilenc szavazatával behozta a városbirói székbe a magyar kisgazdapárti Holota János dr.-t, mig Ilirsch Géza, a Ieviíézleíí propa- gacsna kancellária embere csupán 16 szavazatot kapott. Holota János dr. ez alkalommal egy szavazattal többet kapott, mint a legutóbbi választáson, amelyet azon a törvénytelen alapon semmisítettek meg, hogy a bíróválasztás érvényéhez abszolút többségre van szükség. A járási főnök minden terrorja csődöt mondott. A város örömmámorban úszik. Az utcákat cigányzenekarok járták végig. A kormánypártok a biróhelyetíesek választá­sánál is teljesen kibuktak. Első helyettes ugyanis Blaskovics István dr. szlovák néppárti, második helyettes pedig Néder János keresztényszociaüsta lett. A kommunisták és a zsidók a csehekkel szavaztak. A zsidópárí képviselőtestületi tagjai közül ketten nem akartak elmenni a választásra és elrejtőztek. Kurzwei? pártelnök tűvé tette értük az egész várost, amíg végre megtalálta és elvitte őket a szavazásra. A zsidóság körében igen nagy a föüiáborodás Kurzweil ellen amiatt, hogy a zsidóságot a kormány táborába vitte. Táviratoko klsantant kártyavárából Olaszország* föl akarja robbantani a kisantaníot — Románia a kis- antant mostohagyermeke — ■ Benest nem látnák szívesen Varsóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom