Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-25 / 94. (542.) szám

f*éniék, áprtfls fS. 3 A szlovák néppárt rózsahegyi határozatai Bojkott a szlovák nemzet kizsákmányolci ellen. Rózsahegy, április 24.. (Saját tudósítónktól.) A szlovák néppárt végrehájtóbizottsá'ga kedden ülést tartott Rózsahegyen, amelyen mintegy kétszázan jelentek meg. Az ülés elején Hlinka ismer­tette a politikai helyzetet, amelyben a párt­nak a keresztényszocialista párthoz való viszonyával is foglalkozott és megismételte e tekintetben többször hangoztatott fölfogá­sát: a szlovákok között a szlovák néppárt­nak kell dolgoznia, mig a keresztényszocia­listák a magyarok között dolgozzanak; Szlovenszkó hegemóniája a szlovákokat illeti meg; a néppártiak nem sajnálják a magyaroktól az őket megillető jogokat, azonban az integritási törekvéseket (?) nem támogathatják; becsülik az igazi magyaro­kat, azonban a szlovák rcnegátokat csak saj­nálják stb. Machacek főtitkár beszéde után Juriga Ferdinánd dr. képviselő is azt han­goztatta, hogy a szlovák néppárt csak a saját utján haladhat és aki egyetért velük, az menjen velük párhuzamos utón. A gyűlésen elfogadott határozati javas­lat szerint a szlovák néppárt ugyan a cseh­szlovák köztársaság alapján áll, de követeli a szlovák nemzet önrendelkezési jogát, a pitsburgi szerződés végrehajtását és Szlo- vákország autonómiáját. A mai kormányzat teljes rosszhiszeműségéről a bizottság meg van győződve és ezért semmiféle kompro- misszus tárgyalásba nem bocsátkozik vele. A párt a leghatározottabban elítéli a prágai kormánykörök korrupcióját és megállapítja, hogy a korrupciós afférek szomorú hősei csekély kivételektől eltekintve nem szlová­kok. Ezek a kivételek pedig nem igazi fiai a szlovák nemzetnek és már régen eladták szlovákságukat a centralizmusnak. A párt a legélesebben tiltakozik egyes prágai lapok­nak ama kijelentései ellen, hogy a szlovák tisztviselők nem megbízhatók és nem lehet reájuk pénzt bízni. A határozati javaslat ezután állást foglal a sajtójavaslat ellen és a legszigorúbb összeférhetetlenségi törvény megalkotását követeli, majd követeli Szlo­venszkó bevételeinek és kiadásainak kimu­tatását, az adók leszállítását, a parcellázás gyökeres és haladéktalan végrehajtását, az ipar támogatását és a kisiparosok érdekében a cseh áruk behozatalának korlátozását. Ab­ban az esetben, ha a viszonyok nem javul­nának, a párt kénytelen lesz Szlovákor­szág lakosságát fölhívni, hogy rendezzen nemzeti tüntetést, országos sztrájkot, bojko- tott, a nemzet kizsákmányolói ellen. A párt követeli, hogy a szlovák tisztviselőket ve­zető helyekre nevezzék ki, a tiszteket és altiszteket pedig szolgálati éveiknek meg­felelő rangba léptessék elő. Követeli ezen­kívül, hogy az iskolákban tűzzék ki a ke­resztet és távolítsák el a katolikus egyház ellenségeinek (Húsznak és Zsizskának) ké­peit. Mivel a nyitramegyei választásokon számos tisztviselő hatalmával visszaélt a centralizmus érdekében, a párt figyelmez­teti ezeket a tisztviselőket arra, hogy erről nem fog megfeledkezni és eljárásukat evi­denciában fogják tartani és amikor a hata­I \&3aBEBss&am lom a szlovák nép megbízottjainak kezébe fog kerülni, semmiféle hatalom és protekció nem fogja őket megoltalmazni a törvények szigorától és a megérdemelt büntetéstől. A párt végül a régi megyék visszaállítását követeli. Párísban gyülekeznek a ktsantant'balkáni ap©sío!ai Mi lesz a r©oián~franda és a fraracia-jngoszláv szerződéssel? Bratiami kosarai kapott Angoráiói Prága, április 24. Tegnap hirt adtunk 'koiniskantmápolyi je­lentésiünk alapjára arról, hogy a török kor­mány nietm hajtandó magáiévá tenni azt a ter­vet, hogy a francia-iramán szerződéssel kap­csolatosan Törökország is belépjen a francira vazaiiusállamicte sorába. Úgy látszik, a török •kormánynak ezt az álláspontját érthető mó­don tudomáséra adták a romáin minis zterel- rökintek is, amennyiben egy hivatalos buka­resti jelentés ma arról számol be, hogy Bra- tiiamn tervbe vett konstantinápolyi útiját egy­részt „technikai cíkokbóU, másrészt feteségé- neSk megbetegedése miatt lemondotta. Ezt a hivatalos magyarázatot még a román politi­kai körök sem hajlandiók' akceptálni, de mán- dönki tisztában van azzal, hogy B rajiamra ko­sarat kapott Amigóráíöl és ezzel kudarc érte öt és kudarc érte a szövetségek hálózatát ki­építeni szánéfoozó Poincarét. A tegnapi jelentésünk hírt adott arról is. hogy a román—francia szerződés perfeteíiuá- ása ikonul bajok vannak. Poincaré ugyanis csak Jugoszlávia hozzájárulása esetén haj­landó Dúcával a katonai konvenciót megköt­ni s Dacának nincsenek biztosítékai arra néz­ve, hogy Jugoszlávia hajlandó részt venni az oroszok elleni fegyveres akcióban. Ezziel a körülménnyel függ mindenesetre össze az a belgrádi híradás, hogy Nincsics külügyminisz­ter tegnap Marsieüebe utazott beteg anyjának látogatására. Marsé ifiéből) Parison keresztül tér vissza Belgrádiba s azt a körülményt, hogy Parisba is ellátogat, természetszerűen összefüggésbe lehet hozni azzal á lehetőség­gel), hogy Parisban Dúcával és Pomcaréval tárgyalásokat fog folytatná. Ha a hivatalos híradások a bukaresti és belgrádi példa után készülnek, úgy el lehetünk készülve arra, hogy egy közeli nap a cseh-(szlovák sajtóiro­da jelenteni fogja, hogy Benesmek valamelyik párisi nagynénje1 érzi maigát rassznl és az esetben készen lesz az uij kisamtaní-komfereu- cia, védőszetn tjének, Poincarénak elnöklete alatt. A pozsonyi, zólyomi és lipíószentmiklósi megyei bizottságok első ülése Prága, április 24. A kassai nagymegye képviselőtestületé- mek tegraapi ülése után ma tartották nreg ala­kuló közgyűlésüket a pozsonyi, zólyomi és lipíószentmiklósi nagymegyék, képviselőtes­tületei is, amelyekről alábbi jelentésteüink szá­molnak be: A pozsonyi ülés (Saját tudósítónk telefon jelentése.) A po­zsonyi megyei bizottság első ülése ma dél­előtt folyt le a vármegyeház földiszitett és lobogókkal ékesített termében- A bizottsági tagok majdnem kivétel nélkül fekete ruhában vonultak föl, a kommunisták vörös kokárdá­kat tűztek ruhájukra. Bella Metód zsupán körülbelül húsz referens kíséretében lépett tiz órakor az elnöki emelvényre. Az ellenzéki bizottsági tagok a zsupántól balra helyezked­tek el, mig a kormánypárti és a kinevezett tagok tőle jobbra foglaltak helyet. A zsupán az ülés elején bejelentette, hogy a bizottság tagjai közül harmincöt szlovák, kilenc ma­gyar és három német, majd fogadalomtételre szólította föl a bizottsági tagokat. Szüllő Géza (keresztényszocialista) magyar nyelven föl­kérte a zsupánt, hogy magyar nyelvén is tol- mácsoltassa a beszédét. A fogadalomtétel után a zsupán bejelentette, hogy a rolnicka- párti Okánik helyett Danihel József, a cseh nemzeti szocialista Bazanik helyett Gregr Emánuel, a magyar kisgazdapárti Bartal Iván helyett pedig Nagy Nándor nemesócsai föld­velte a rossz gazdasági viszonyokon kívül a politika és a tőzsdei szerencsétlenségek so­rozata. Ezen a kifelé vándorláson kívül azonban keresztben reng az egész magyar társada­lom, A háborús összeomlás megbontotta a magyar társadalom eresztékeit, amely el­vesztette évtizedek alatt kialakult szilárd struktúráját. Régi szerkezetét a magyar tár­sadalom a szabadságharc és kiegyezés után, 1. Ferenc József alatt alkotta meg; ez a szer­kezet, ha egyáltalában nem is volt ideálisnak mondható, azzal az előnnyel dicsekedhetett a maival szemben, hogy szilárd volt s minden osztálynak, minden embernek kijelölte a he­lyét. 1848-ban a nemesi kiváltságok eltörlé­sével s a jobbágyság felszabadításával, vala­mint a nemsokára beköveíkezet recepcteval megvetették alapját az eddig teljesen isme­retlen magyar középosztálynak, amely ny­modon a zsidókból, az előjogait vesztett nemesi gentriből s nagyon kis mértékben a műveltség felé törő parasztságból alakult ki. Most minden megszűnt. A keretek meg­bomlottak, az osztályok kibillentek régi egyensúlyi helyzetünkből; a sz'lárd állapot cseppfolyóssá, sőt gáznemüvé vált. A meg­kisebbedett ország nem bírja el régi tisztvi­selő karát s a régi gentry uj kenyérkereső lehetőségek után kénytelen nézni, épp agy mint a régi katona, aki nem lehet tagja a had­seregnek. A fa a nap felé nő, az ember a gazdasági nap, a kereset felé tör a társada­lomiban. Megindult a népvándorlás a pénz felé. A régi tiszt ma srésztvesz a tőzsdei spe­kulációikban, feszi az árfolyamokat, szál­lítja a klienseket gyakorlott társá­nak, aki igen gyakran zsidó, s a régi gentry a bankokráciát, az ipari telepeket ost­romolja és uj törpe-bank ok alapításában vesz részt, sokszor szerencsésen sokszor nagyon szerencsétlenül. Ez a vándorlás folyik felülről lefelé ugyanakkor, amikor alulról feltör a parasztság A magyar nemzetgyűlésnek igen tekintélyes pártja a kisgazda-csoport s ez mutatja a föíd- mi'vesség öntudatra ébredéséit. Magyarország agrárország s a parasztság kinyújtja kézé: a politikai hatalom felé, amihez részarányosán jussa is van. Az pedig mindig úgy volt, hogy az ilyen káoszban egyesek kiélezik a. termé­szetesen adódó ellentéteket s a városi kultú­rát szembe szegezik a föld öserejével. A ma­gyar városnak és a magyar falunak még hát­ra van a dönto csatája és egy korszakra szó­ló végső kibékülése. Ha keresztmetszetet lelhetne készíteni a mai magyar életből, megdöbbentően vad nyüzsgést látnánk. Nincs senkisem a. helyén, mert nincs is szilárd hely; mindenki útban van. Itt kibukik egy ember, valaki elfoglalja a helyét, jön egy harmadik s eltnszitia, az osztályoknak és embereknek nincs pozíció­juk, mindenki a ma megélhetéséért küzd. Vándorol a magyar társadalom, —• hol fog megellni, hogy fog elhelyezkedni? Egyelőre boldognak nevezhető az az iró, aki átmeneti­leg megtalálta helyét — a pult mögött. birtokos került be a megyei bizottságba. Majd bejelentette, hogy Szüllő Géza állam- polgársága még vitás, de ügyének végleges elintézéséig részt vehet a bizottság ülésén. A zsupán ezután elmondotta programbe­szédét, amelyben a nagymegyei rendszert dicsőítette és indítványozta, hogy a kormányt üdvözöljék. Murin János szlovák néppárti ehhez az inditványfioz hozzá akart szólani, de a kormánypárti tagok hirtelen fölállottak annak jeléül, hogy az indítványt megszavaz­zák, úgy, hogy az indítvány puccsszerűen keresztül is ment. Ezután Stefanek Antal is­kolaügyi referens, MaChácek Pál szlovák néppárti főtitkár és a kommunista Csralen Marék olvasták föl pártjaik nyilatkozatát- Csulen Marék élesen támadta a kormányt; beszéde közben viharos jelenetek támadtak. Ezután Petrásek Ágoston (szlovák keresz­tényszocialista) beszélt igen nagy figyelem között. P e í r a s e k támadta a nagymegyei rendszert és hivatkozott arra, Ihogy az iauto- nómiát nem akarják megvalósítani, noha a pittáburgi szerződés és a békeszerződéseik is biztosítják azt. PMűszcitmnoí követel annak: eldöntésére. hogy akarja-e Szlovenszkó népe az auto­nómiát, vagy, sem. A kormány politikáját bírálva kijelentet­te, hogy a kormány nem államalkotó, hanem államibontó politikáit folytat. (A zsupán mér­sékletre inti a szónokot, mire az ellenzéki ta­gok körében nagy lárma tör ki: ,,Nem enge­dik az embert beszélni itt is szájkosarat akarnak" — kiáltják.) A külügyi' helyzet is­mertetése során rámutat arra, hogy maga a ktiflügyimimiszter is beismerte, hogy csak tiz- tizenöí évig tartó békére számit. Élesen tá­madta Benes franciabarát politikáját és idézte Lloyd Georgeot, aki „kis m:tugrálsz“-nak ne­vezte a cesh-szlovák külügyminisztert. Ez­után a gazdasági helyzettel foglalkozott és a műnk anélkül is ég s a kivándorlás egyetlen okát a centralista politikában jelölte meg. A csehek szerint — folytatta —a szlovák nyelv csak tájszólás és el akarnak bennünket tö­rölni a föld színéről. A földreform 'gyakor­lati végrehajtása nem más, primt komtnumizá- lás. Szlovenszkó lakossága gazdasági, kultu­rális, iskolai, nyelvi és nemzetiségi kérdés­ben nem ismeri el a prágai parlament érvé­nyét és plebiszcituimot követel ezekben a kérdésekben. Külpolitikai tekintetben — így fejezte be beszédét — hívei vagyunk a lesze­relésnek, belpolítikailag pedig a teljes önkor­mányzatot követeljük. Kívánjuk, hogy a nemzetiségi politikáiban szűnjön már végre meg a bossznállás szelleme. (Nagy taps az ellenzéken.) Ivánkái Milán Petrásek beszéde alatt folytonosan közbeszólt és ilyeneket kiálto­zott a szónok felé: „HotÍny-országot akar­tok". A bizottság ellenzéki tagjai felháborod­va Hiúsították vissza Ivánka ízléstelen köz­beszólásait és Szüllő Géza igy kiáltott felé. „De akikor jóik voltak a magyarok, amikor kegyelemért mentél hozzájuk könyörögni, Cipői CSAK „BlACiir-" NAL VEGYEN KASSA, FŐ-UTCA 25. m9 amit meg is kaptál." Ivánka sápadtan ült le helyére és többet nem szólt közbe. Ezután Luk öv ács Ferenc 'magyar kis­gazdapárti emelkedett szólásra. Ö beszélt először magyarul. Szavait nagy tapssal fo­gadták. Fölszólította a zsupánt, hogy meg­nyitó beszédét magyarul is tolmács oltássá. Miután Brfehta főjegyző magyarnyelvű ki­vonatban ismertette a zsupán beszédét, Lu- koyics rövid, de nagyhatású beszédben kije­lentette, hogy pártja minden emberen segíte­ni akar nemzetiségi és vallási, különbség nél­kül. A magyarságnak számtalan oka van a panaszra. A hivatalokból kidobták tisztviselő­inket, papjainkat és tani tóinkat s nyugdíj nél­kül bocsátották el őket. Az országutak nem koldusokkal, hanem nyomorgó magyar tiszt­viselőkkel telnek meg. Ezer és ezer magyar ember szaladgál illetőség nélkül. Mindenütt üldöznek bennünket, de az adókat behajtják rajtunk és fiainkat is elviszik katonának. Szlovák testvéreihez fordul és kéri őket, hogy nyújtsanak segédkezet pártjának abban a munkájában, amelyben az itt élő őslakos­ság jogainak kivívására törekszik. Ezután a gazdasági helyzetről beszélt és fölemlítette, hogy Komárom tizenihétezer lakosa közül há­rom-négyezer van munka nélkül a legkétség- beejtőbb helyzetben. A megyei bizottság munkájában pártja részt fog venni, mert-első lépésnek telkiinti az autonómia felé. Tiltako­zik az irredentizmus vádja ellen és építő munkára hívja föl a bizottság tagjait az ál­lam érdekében. Mahacsek Pál, a szlovák néppárt fő­titkára kijelentette, hogy az, amit itt csinál­nak, csak az autonómia szurrogátuma, majd élesen támadta a kormányt és követelte az autonómiát. Ezután megejtetek a megyei választ­in ányban való választást és az ülés délután két órakor véget ért. A zólyomi ülés Zólyom, április 24. (Salát tudósítónk táv­irati jelentése.) A zólyomi megyei képviselő­testület mai ülésén teljes számban megjelen­tek a bizottsági tagok. A szövetkezett ellen­zéki pártok zajos közbeszólások mellett föl- olvasták deklarációjukat. PetrogalH Oszkár dr. indítványát, amelyet a kommunisták és néppártiak is aláírtak, úgy hogy összesen hu­szonkét aláírás szerepelt rajta, a zsupán el­utasította. Az ülés lapunk zárásakor még tart. A liptószentmiklósi ülés Á liptószentmiklósi nagymegye bizott­sága Is ma délelőtt ült össze. Ezt megelőzően az ellenzéki .pártok Papródon tartott értekez­letükön a követendő magatartást beszélték meg. Az ülésről lapzárásig nem kaptunk je­lentést Ciril nagyherceg proklamációt adott ki Prága, április 24. A Russ unión jelenti Belgrádból: Az orosz legitimista monarchisták Jugoszláviá­ban megjelenő lapja hétfőn közölte Vladimi- rovics Ciril nagyherceg második kiáltmá- nyát. Ciril nagyherceg, II. Miklós cár uno- kafivére sajnálkozását fejezi ki, hogy több ízben hiábavalóan fordult Nikolajevics Niko- laj nagyherceghez a volt fővezérhez, akinek támogatását értékesnek vélte Oroszország megmentése érdekében. A nagyherceg nem hallgatta meg kérését és ezért elrendeli: „A hadsereg és a haditengerészet valameny- nyi tagja, valamennyi hü alattvaló és min­den esküjéhez és kötelességéhez hü testület csatlakozzék az általam vezetett törvényes mozgalomhoz és tegyen eleget az utasítá­saimnak. A jövendő cári Oroszországban nem lesz.helyük azoknak, akik fölhívásom­nak nem tesznek eleget, akik nem lépnek a törvényes útra- és folytatják a fölforgató munkát." Keli Nizzában, 1924, április 5-én. Az orosz emigráció különböző rétegei­nek és Nikolajevics Nikolaj nagyhercegnek a proklamációval szemben elfoglalt állás­pontja* még nem ismeretes. Az orosz politikai szervezetek valószínűen rövidesen nyilat­kozni fognak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom