Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-25 / 94. (542.) szám

Péntek, április 25. Elhalasztották a genti rendszer életbeléptetését Ismét meghosszabbítják a munkanélküliek se- gélyezéséről szóló régi törvényt — Leszállít­ják a munkanélküli segélyeket Prága, április 24. A népióSéti miiniite-z teriuimbain teglnap jHabnmtau imfnis'zfer elínöíkJSéséfViel akikét volt a gantá retndsger beve zenéséről, aimdyen a kö­vetkezőket állapították meg: A a n véka nélkü­liek segélyezéséről szóló törvény hatálya ju- ilíus végéig tart. Július elsejétől a munkanél- kUliekei már a genti 'rendszer alapján kellene segélyezni, amely abban áll, hegy a segélye­ket .a szakszervezetek Tize tik ki a z állami tá- •jnogatásá-val. A törvény végrehajtási rende­letét a kormány azonban eddig netm hagyta jóvá, ugy hogy a szükséges előkészítő mun­kálatokat már nem lehet július 1-ig végrehaj­tani sem a szakszervezetekben, sem pedig a minisztériumban, még akkor sem, ha a kor­mány a törvény végrehajtási renidteíetéf a leg­rövidebb Mön belül ki is adtad. A népjóléti mi- níszterinm arra való tekintetteT, hogy a uniun- k anélkül lek tdimoga tásáfoaü föunafcaxíás ne álljon be, javaslatot kiészrt elő ia jelenleg ér~ vényiben levő törvényinek. 1925 március 31-ig való meghosszabbításairól', amely még a nem- zetgiyüíés tavaszi ülésszakán kerül tárgya­lásra. A kormányhoz köze! álló körök nézete szerint ez a meg hosszabb! táS többször nem ^ismétlődhetik meg. Az április 1-ig való me®- hosszabbitás nem jelenfí azt, hogy a. genti reimisaer csak 1925 április 1-én lép életbe, mert ez azonnal életbe léphet, mihelyst a mi­nisztertanács a végrehajtási rendeletét jóvá­hagyja és az előkészítő munkálatok befeje­ződnek. Arra számítanak, hogy a gienti rend­szert augusztus vagy iszepteimber elsején fog­ják bevezetni. E hónapokban szokott a mun- kanérkülíség a legkisebb lenni. A murik anél­külitek támogatásáról szóló törvény hatálya­ink meghosszabbi'iásávaí egyidőben a pénz­ügyminisztérium kívánságára valószínűen fe­szállítják a munkanélküli segélyeket. ♦»»■»»»»»»»♦♦♦♦♦»♦»♦♦»»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Fizikai és morális éhség a szovjet tanítóknál A szovjetiskolák az osztályérdekek szolgá­latában Moszkva, április 24. rÁ leningrádi kormányzóság tanítói kong­resszusán Sinovjev beszédet mondott, amely­ben kifejtette, hogy a tanítóság helyzete.a szovjetköztársaságokban nem megnyugtató, egyes helyeken teljesen lehetetlen. A fizikai és morális éhség megszokott jelenség náluk. ‘A helyzet csak nagy nehézségek között javul. Célként hangoztatta Leninnek azt az alapel­vét, hogy a tanítónak a szovjetben jobb élet- lehetőségeket kell nyújtani, mint a burzsoá- államokban. Ezt az elvet azonban a gazdasági helyzet nem engedi pillanatnyilag megvaló­sítani. A szovjet főcélja az analfabetizmus megszüntetése. 1920-ban az orosz nép 70 százaléka volt analfabéta s 1898-tól 1920-ig az írni és olvasni tudók száma csak kilenc százalékka 1 emelkedett. Ilyen tempó mellett 100—200 esztendő kellene az analfabetizmus megszüntetéséhez. A szovjet azonban tiz esztendő alatt el akarja végezni ezt a mun­kát- De egyidejűén proletárszellemben kell nevelni a dolgozó tömegeket s ennek érdeké­ben a tanítókat alapjukban véve meg kell változtatni és a burzsoá-tanitókat át kell ne­velni és a kommunista párttal és annak esz­méivel összeköttetésbe kell hozni. A tanító­ság és a szovjet között lévő kisebb ellenté­teket meg lehet szüntetni. A tanitó nem el­lensége a forradalomnak s igy védelmezője lehet annak. Az iskola szolgálhatja az osz- tályérdekeket ugy, amint azelőtt a burzsoá- érdekek szolgálatában állott. Vizrebocsátották a Columhust Elkészüli a legnagyobb és iegpazarabb német hajó Bréma, április 24. (Saját tudósitónktól.) Bremerhavenbcn uj, csodás hajó reng a vizen: Columbus, az Északnémet Lloyd-Társaságnak a minap viz- rebocsátott személyszállító gőzöse. Talán nem is az a fontos, hogy a hajó 236 méter hosszú, árbocainak csúcsai 51 méternyire emelkednek ki a tenger színe fölé és ezzel egyike a legnagyobb világjáró hajóknak, ha­nem az, hogy az agyontiprott, legázolt Né­metország fölegyenesedésének kezdetét, gaz­dasági megújhodásának hajnalát jelenti az uj hajó megjelenése az óceánok hatalmas hul­lámain. A hajó három osztályában közel három­ezer utasnak van helye. A harmadik osztály utasairól épp ugy történt gondoskodás, mint a luxusutazók legpazarabb kényelméről, a fedélköz réme eltűnt: tágas, tiszta termeket rendeztek be a szegénysorsu utasok számára is. A második osztályban mindent megtettek arra, hogy elfeledtessék az ideiglenes száHó- lakások ridegségét, az első osztályban pedig a legnagyobb müncheni építészek és művé­szek munkáját vették igénybe, hogy tökéle­teset nyújthassanak. A hajó megépítésének nemcsak egységessége tökéletes, hanem tech­nikai berendezése is olyan, hogy még a leg- aggódóbb szárazföldi patkány is nyugalom­mal léphet a födélzetre, mert biztonsága ér­Prága, április 24. A jóvátétel! bizottság szépen megindult és a jóvátételek kérdését gyors és sima menetben megoldani látszó akciója, amint az utóbbi napokban már sejthető és Poin- caré politikájából következtethető volt hir­telen megakadt. A bizottság tegnapi ülését nem tartották meg, de az ülésezést elnapol­ták addig, mig a szövetséges kormányok válasza a bizottság határozatára megér­kezik. Ezek a válaszok pedig alaposan kés­nek. Nyilvánvaló, hogy az egyes kormányok közötti véleménykülömbség az oka annak, hogy az egész akció kezd a holtpont felé lanyhulni, egyik sem akarja határozottan lefektetni álláspontját, mert attól tart, hogy ennek nyomán kiélezetten jelentkezik majd az a tény, hogy az antántegysége csak fikció. Ugy látszik előbb eszmecserére van szükség az antánt miniszterelnökök között, hogy vagy megtalálják a megegyezésnek valamelyes kompromisszumos formáját, vagy agyonüssék a szakértői javaslatokat és ezzel visszalökjék a kibontakozás mesgyé- jéről a jóvátétel! kérdést az eddigi kritikus helyzetébe. Hogy ez a tanácskozás való­színű, erre vall a párisi Journalnak ma reggel megjelent híradása, mely Brüsszelből jelenti, hogy a belga kormány fenntartás nélkül hajlandó a szakértői javaslatokat, mint a jóvátételi probléma igazságos megoldására alkalmas alapot elfogadni, de hivatalosan nem dönt addig, mig Theunis és Hyinans Poincaréval nem találkoznak. Az Echo de Paris brüsszeli tudósítója még ennél is töb­bet tud, mikor azt jelenti lapjának, hogy Theunis és Hymans Poincaréval való ta­lálkozások után Macdonalddal is fognak tanácskozni, hogy bebizonyítsák előtte a zálogokra vonatkozó francia-belga állás­Budapest, április 24. E címmel a napokban egy amerikai filmet mutattak be, mely egy háború előtti udvari történet keretében Ferenc József alakját bámulatos élethüséggel eleveníti meg. A színész, aki az aranyéserfalev éles leg­felsőbb haduiri egyenruhában az udvari ifin tó mélyéről mosolygó szallat állással honorálja az ovációkat s egy puritán egyszerűségű dolgo­zószoba impozáns íróasztala előtt kihallgatá­sokat fogad, majd sorsdöntő akták súlyos lapjaira rójja rá legfelsőbb kézjegyét — köz­tudomásúlag ntem is eme a kontinensre való, a császárszakálíl jellegzetes, hófehér tömör­sége profán imitáció, álhájas, ragasztott parókaszerüség csupán, a premier-plánok közel-f el vételein az orr maszkirozása bántóan primitív és mégis . . Valahol bent, az emberi ösztönök és in­dulatok örökké íülőforrongó, titokzatos nagy kohója legmélyén kigyullad a múltaik Laterna Magicája, betetőz a fénytelen jelenbe s a szentimentális és olcsó inoziromöntüka fölött elvi'ágit ki tudja hová . , meddig? . . Kliálygyakorlatok! . . A csendes kis fel­vidéki város már hetek óta lázas izgalomban hévül, tribünöket ácsotok, sátrakat szegez­nek, istállókat rendeznek be, a vármegye­házát elárasztják a legkülönbözőbb mes­teremberek, vadonatúj bútorok érkeznek, köztük egy monumentális rézágy, egy kék- virágois rneisemi mosdókészfct, ijesztő mére­tekkel s egy hatalmas empire-íróasztal, ma­ilekében semminemű óvó rendszabályról sem feledkeztek meg. A 32 mentőcsónak veszély esetén a hajó valamennyi utasát elektromos­ság segítségével azonnal vízre bocsáthatja, telefon, szikratáviró és rádiótelefon áll az uta­sok rendelkezésére, minden osztályban kü­lön fürdő, kórház, könyvtár és olvasószoba van berendezve. Stimming vezérigazgató a hajó vizrebo- csátásánál mondott üdvözlő beszédében azt mondotta, bár olyan szerencsés hajó volna Németország számára a Columbus, mint amennyire szerencséthozó volt a világ szá­mára Amerika fölfedezőjének rozoga bárkája. (v. J.) pont megokoltságát. Rá akarnak mutatni arra, hogy mily nagy veszedelmet rejt magában a Ruhr gazdasági evakuálása a zálogok kérdésének hatásos rendezése nélkül. Szóval a belga kormányférfiak kezdik meg a közvetítést Poincaré és Macdonald között — az előjelekből ítélve nem rózsás reménységekkel. Ezt a reggeli helyzetképet igy egészítik ki a ma délután érkezett jelentéseink: London, április 24- A Times washingtoni tudósítása szerint Coolidge tegnapelőtti be­széde nyomán nem szabad valószínűnek tar­tani azt, hogy ezt valamelyes közvetlen ak­ció követheti. Az elnök alkalmasnak tartotta az időt arra, hogy Európát egy szóval fölbá- toritsa, de végeredményében ugyanazt mon­dotta, amit Amerika három esztendő alatt gyakran hangoztatott, hogy Amerika csak akkor segíthet Európán, ha Európa önmagán segít. Amerika növekvő optimizmussal nézi a Dawes-ja vasla tokát. Páris, április 24. Párisi politikai körök­ben arról tudnak, hogy a jóvátételi bizott­ság elnapolása arra vezethető vissza, hogy a bizottság tagjai között a nézeteltérések igen kiéleződtek. Delacroix Bradburyhoz csatlakozott, akinek hivatalos álláspontja Bartbonval szemben rendkívül mereven el­utasító. Mi ve! Raggi, az olasz delegátus is ehhez a csoportosuláshoz csatlakozik, a francia álláspont izolálva van. Franciaor­szág most azt szeretné, ha Japánt és Jugo­szláviát is belevonnák a szakértői javasla­tok elbírálásába s így szeretne segiíeni ma. gáramaradottságán. London, április 24. A Times jelenti Brüsszel­ből, hogy Thetmis a szakértői jelentésről folyta­tandó tárgyalás végett Párlsba utazott és onnan Londonba megy, ahol tanácskozni fog Macdonald- dal. A királyi ügyészség Tidvarán külön ba­rakkokat rögtönözitek a konyhák .számára, ragyogó vörrösrézüs1 töknek egész arzenálja vonul fel, szilnar.any evőeszközök, verte zást gyertyátar tóik halmaza csikó®, fehér qpenett- dresszets. támyérsatpfk'ási, termetes szakácsok, fürge kukták „wianeirisdh" dialektusa hangiak és vegyit valami egész különös izgalmat és ünnepélyességet a városka szokott -hétfköz- napiiságába. óriási 'nyers vesepecsenyék, 'ró­zsaszínű boriugeriixeík, válogatott sötétkar- mrin raimsteakék érkeznek Becsből, zöldség, főzelék gyümölcs soha nem látott pazar Ság­ban, ólmozott ládáikban rengeteg piskóta s külön üveglhordökban átszűrt Hoehquelten- wasseir a seninieringi rezervoárból. Albrecht és Frigyes föüieroeg, Ferenc Sal- vator, Liipót Salvator, Áruul! bajor herceg egymásután 'lépkednek végig a piros szőnye- ges, virágos állomásperromon, a nikkel veretes tűzhelyek körül megkezdődik a sürgés-forgás s másnap már csak bon-too s háziasszonyi hiúság kérdése ,,wdtvari“ kalácsot és tortát szervírozni a most különösen bőtémiájn uzson­náihoz, de hát ki törődik most igazában ilyes- .iii'ifvidls, mikor a nyirjesi dombokon frombitaszó harsog s itt-ott ágyudörgés rezegted meg az ablakokat, amelyeknek szintén buzgón készül már lampion- és virágdíszük a lTotopi es­téibe . . . A megye határánál van a hivatalos, foga­dás; disztnagyaros lovasbandlériutni és szám­talan sallamgois fogat porzik végig a vád or­szágúton, élükön Zulbovics Fedior híres tarka anabsaégycsévél és elhangzik az országszerte annyit emlegetett üdvözlöbeszéd, melyben a főispán nagy lámpalázában háromszor apo­sztrofálja „Méltósáigos Uram “mák őfelségét, jelezve, hogy nem ismer magánál nagyobb urat, a későbbi rossznyelvek szerint... A nagygyafcorlatokba szintén csúszik egy ikis gáxer, Lobkowitz herceg előre megállapí­tott győzelmiét íkönnyed és etegáns fölénnyel alapos kudarccá veri a kitűnő Mády-teyvács, ugy, hogy az egész hadszíntér eltolódik s a Pufczfcyak híres szép s.zéosényi kastélya hiába várja pazar dlejeunnerjével a felséges vendé­geket. Este kivüágitás és tűzijáték a „Réten", az Ipoly szürkés tükrében ezer és ezer szétpat­tanó raktéa visszfénye izzik — és itt kezdődik az én karriéreim... Alig pór éves agyamba oly élénken vé­sődött bele minden, a tölgy levélgirlandök kí­gyózó vonala, a színes papirrózsák s a se- lyemkondonnal elzárt bársonysátor arany roj­tos, mélyvörös pompája. Egy namcy-i szőke francia leány öléből makacskodtam míndlenáron a szokatlan ra­gyogás fellé, már a legelső sorig tülekedve, azzal a bízó, fanatikus szívóssággal amelyben úgyis csak néhárjy éven alul tud őszintén hinni az ember... — Ce rntest pás permis! (Nem szabad!) — sokaita meg végre ambícióimat kétségbe­esetten a madieimoíSeHe. — Mais oni, c‘est permis'... (De igen, szabad!) — vág közbe egy hang és Paar gróf szétnyittakia a kondont, felemel és feladsz az emelvényre, a dermedt kisasszonnyal a nyo­móimban, aki halálos zavarában pont a Fel­séges Ur elé p’asszírozza magát... Részéről minderre egy mosoly volt a vá­lasz, egy könnyed lehajlás hozzám s egy si- mogatás az arcomra: ,,Wie herzig"... Jóformárj ez volt az egés.z „Királyhét" főszenzációja, ozsómra-pfetykálk és helyi la­pok száz változatban megtárgyalt téma-köre, egyedül nekem nem fért a fejembe, mi van benne valami rendkivüli, ho'gy egy kedves ősz bácsi megsimoga'tett, mint annyi más már a Kaszinó-kertben? ... * Utoljára egy udvari bál kaié idő szkeptikus forgatagában láttam közvetlen közelről, Má­ria Jozefával a kanján, mikor a szalagos íőud- varmesteri paíoa harmadszori kopp an ás ára lépkedett be az aranycirádás, fehér lakik aj tón, rendjelek és ékszerek, csipkék, selymek és bársonyok kábító raigyogása között, hófehér viaszgyertyák, tondéri, fényében s a csillogó emberhullámori keresztül — akárcsak ina is — olyan intimitással néztem felé, mintha sen­kitől sem tudva, valami régi. közös emlékünk fenne... És talán ismét ez az oka ennek is hogy erről a furcsa, valószínűtlen melegségü epi­zódról beszélnem kell ma. sok-sok év után, mikor egy körúti mozivászon naiv és múló iluzióm keresztül vibrál fel előttünk néhány félórára .a múltaik Atlantiszként elsüllyedt vi­lága . . , Győrífyné Megyery Ella. Az orosz munkás nem lesz Anglia kulija Moszkva, április 24. A murtkássrindikátus központi tanácsa memorandumot intézett a szov­jet központi végrehajtóbizottsáigához és a népbiz­tosok tanácsához, amelyben kijelentik, hogy az angol bankároknak ama kívánsága, mely szerint a szovjet vállalja magára a háború előtti adóssá­gokat, a szovjet munkásaira oly terhet róna, mely őket a kínai Jculik sorsára kárhoztatná és tömeges kivándorlásra kényszerítené. Fölveti a memoran­dum azt a kérdést, nem lehetne-e a jövőben a szovjet népeinek munkáját részben az adósságok kamatainak fizetésére és amortizációjára fordíta­ni, de ez csak oly föltétel alatt történhetnék, ha a szovjetkorrnánynak az angol pénzvilág hitelt engedélyez. A szovjetköztársaságok gazdagságá­nak kizsákmányolása, amelyre az angol bankárok törekednek, az Anglia és Oroszország közötti Vi­szony fejlődését tenné lehetetlenné és mindkét ál­lamra nézve kárral járna. A mnnkásszindikátus a leghatározottabban visszautasítja, hogy a külföl­diek magántulajdonának visszaadása fölött vitát folytassanalk. Ha az angol kapitalisták vesztesé­geikért kárpótlást akarnak találni, akkor a szovjet- törvényhozás keretein belül a koncesszióik alap­ján dolgozzanak. Hasonló energikus módon visz- szautasitja a mnnkásszindikátus azt a követelést, hogy az angol cégek privát intézményekkel köt­hessenek tranzakciókat, mert ez a külügyi keres­kedelem monopoljának elnyomását, a spekuláció felszabadulását és a szovjet állami iparának szét­zilálását vonná maga irtán. A pénzügyi blokád fenyegetése nem ijeszt meg ma már senkit sem. A munkasszindikátus meg van győződve arról, hogy a szovjetdelegáció nem fog a bankárok nyomásának engedni és az angol munkások a két ország gazdasági közeledését elő fogják mozdí­tani. Kérjük barátainkat és olvasóinkat* hogy minden kávéházban és étte­remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hírlapot. j gastámteju igobeltefotelildi . . A belga miniszterelnök közvetít Poincaré és Macdonald között A francia álláspont izolálva van a jóvátételi bizottságban — Belgium fenn­tartás nélkül elfogadja a szakértői javaslatokat — Theunis Párisba utazott ~1914“ ~~ A Prágai Magya-r Hírlap eredeti riportba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom