Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-03 / 76. (524.) szám

Segítsünk! (fi.) Prága, április 2. Ws&rnapről hétfőre virradó éjjel a Bod­rog, Latorca és Laborc hármas árja orvul, alattomosan rátört a Bodrogköz magyar községeire. Az éjszaka csöndjét hamarosan betöltötte a vészharangok félelmetes zúgása és fölverte álmukból a békés lakosokat, akik este még nyugodtan, a közelgő veszedelmet* nem is sejtve, hajtották fejüket nyugovóra. Ez az éjszaka örökké emlékezetes fog ma­radni a bodrogközi magyarok számára, aki­ket több mint harmincöt év óta nem sújtott ily nagy csapás. A katasztrófa teljes képe még nem bon­takozott ki a maga elrettentő valóságában, de a hírek, amelyek eddig befutottak, önma­gukban is eleget beszélnek. Emberéletben — még szerencse a szerencsétlenségben — az eddigiek szerint kár nem esett, de annál na­gyobb a pusztítás, amit az árvíz anyagi ér­tékekben vitt végbe. Egyes községekben kol­dusbotra jutott a nép. Állatait, bútorait, szer­számait magával vitte az áradat, sőt több fa­luban egész utcákat döntött romokba a tom­boló vész. A tavasai. vetés n»:gy kiterjedésű területeken elpusztult és a iöldmives fárad­ságos munkája kárba veszett. A bodrogközi falvakba hívatlan vendégként köszönt be a nyomor és az árvizpusztitotia vidék szomo­rú napoknak néz elébe. De ez csak egy részlete annak a rombo­lásnak, amelyet a Tisza rakoncátlan mellék­folyói végeztek. Az Abaujtól Ungig terjedő vidéken számos egyéb helyen is kiléptek a folyók medrükből és kegyetlenül elsodortak mindent, amit útjukban találtak. A pusztítás nagyságáról fogalmat szerezhetünk magunk­nak, ha arra gondolunk, hogy az áradat ke­resztültörte a vasúti töltések szilárd falát is és Ruszinszkót napokra elszakította a világ­ról. Súlyos, nagy csapás látogatta meg a ke­leti megyéket, amilyenhez hasonlóra csakis az öreg emberek emlékeznek. Amikor az amalfii katasztrófa híre meg­érkezett Rómába, az olasz király uralkodói cs emberi kötelességének tartotta, hogy azonnal elmenjen a veszedelem színhelyére. Hiteles adatok szerint életveszélynek is ki­tette magát, amikor a szerencsétlen károsul­tak vigasztalására sietett. De a részvétnek e természetes megnyilatkozásán kívül anyagi segítséget is nyújtott a károsultaknak. A ki­rály, majd utána a pápa tekintélyes pénz­összegek adományozásával siettek jó példát adni a magánjótékonyságnak. Mi is hasonló lépéseket vártunk a kor­mánytól, de ezek —- sajnos — eddig elma­radtak. A katonaság ugyan derekasan vett részt a védelmi és mentési munkákban, de ezzel a hatóságok még nem tettek eleget a kötelességüknek. Ha valamikor, úgy ilyen nagy elemi csapások idején kel! a kormány­nak a vigasztalás és a bátorítás igéivel föl­keresni a népet és ami még fontosabb: gyors­segélyt kiutalni az ínséget szenvedők szá­mára. Szeretnék remélni, hogy a kormány erről nem azért feledkezett meg, mert a ka­tasztrófa leginkább magyar községeket súj­tott. Szeretnék hinni, hogy a késlekedés oka egyedül abban rejlik, hogy a kormányhoz beérkezett jelentések még nem mutatnak ki olyan nagy károkat, mint amilyenek való­ban bekövetkeztek. Elvárjuk, hogy a kor­mány most már haladéktalanul pótolni ío®a azt, amit eddig elmulasztott. A magyar társadalomra pedig az a kö­telesség vár, hogy tőle telhetőleg segítségére siessen véreinek. így diktálja ezt az embe­riességi érzés és a nemzeti szolidaritás pa­rancsszava. A romokat újra föl kell építeni. ,a kárvallottaknak lehetővé kell tenni, hogy -hamarosan talpra álljanak és a pillanatnyi Ínségen azonnal enyhíteni kell. Meg vagyunk róla győződve, hogy a magyar társadalom tudni fogja a kötelességét. a mmi sierKMfe rsflflkAlisa meneti London, ápolás 2. Az alísöház tegnapi ffié- s&n tárgyal ták a Sartsamnei bók esz erződé's r a­tifikálását. Mactionalld felszólaláséiban elis­merte azi, hogy a békeszerződések 'sok olyat tartalmaz, amivel nem értettek egyet. Ez a szerződés a .helyzet produkitutraa. Teljesen érthetetlen lenne, ha az angoll kormány eí- ufla'Sftaná a ratifikálást és arra hívja fel a szigmatárius hatalmakat, hogy ismét tárgyal­janak. Semmi sem tetszene jobban egyes ha- Mmaknak, mbitihogyba az egész kérdés új­ból föHgörbgyötthető lenne és pedig oly kö­rülmények között, amelyek bizonyos tekin­tetben nem oly kedvezőek, mint azok voltak melyeikkel Gurzonnak Lausarmeban számol­nia kellett. Ausztrált és Déíaírika nem csak hozzájárultak: a szerződés ratifikálásához, de felelősséget vállaltaik a tengerszora&i egyez­mény garanciájáért is. Angliának ratifikálni kell a lausannei szerződésit, mert különben nincs yége a háborús állapotnak, nem lehet megegyezés, nem lehet barátságos viszony és együttműködés. Ezután a további tárgya­lási elnapolták. Dühöng a wiiáradai a Lahorc mentái* KsKiiWötf tudósítónk jeleníése a nagy árvízről Laborcmente, áprtfns 2. Szkan$oruan baktat a vajáni viciuáfes íriiiöffíhá csak értené, hogy a szegény magyar vidék gyászában kell osztoznia. Kör őskor ük amerre a szem ciláit, vpjairzó tenget: a h>a- 'í-agvő Laborc szennyesen hömpölygő hullá­ma;, amelyek fékevesztetten, niekaszHajodva rontanak neki a vasúti töltés gyönge olSatei- nialk és a mezőik búzatábláinak. Megérkezem a körülzárt Vajóu-ba, A', község jegyzője, Vereb'élyi József és bírája, Tóth Dániel állandóan a mentési mimika rnel- ilett vannak. A községet a szélrózsa miniden frányából fenyegeti a veszedelem, de magát a faluit legjobban az északi irányból höm­pölygő ár veszélyezteti, mert innen csak egy keskeny töltés védi a lakóházakat s ha az át- szafcad), a község flefe viz alá kerül. Itt ío-Üyifk a legszorgosabb munka. Itt ta­lálkozom a vájárnak lelkészével, ísaálk Imré­vel is, aki ott van anSradig; ahol1 legnagyobb a veszély. Megkérctezeim, mi a kilátáis? Rövi­den felel: — A veszély nagy. Dolgozunk. Kinn volt az umgtvárd 36. gyalogezred nyolcvan embere Wagner főhadnagy vezetésével, derék mun­kát vlégeztelk a vajául nép segítségével, de a ma föltámadt hihetetlen szélvihar néhány óra alatt tönkretette miunkájuk eredményét s há­rom napja éjjel és nappal állandóan ember­fői ötti erővel küziködiünk a viharos áradat eden. A víz legmagasabb állása (502 cm.) óta 30 om.-el apadt ugyan, de a szélvihar — :asmiint láthatja— méteres hufámdkaf vet és elsöpri minden munkánkat Embereim ínéi- ki- dülőíben, mert eleinte mfcdémíki egyszerre- dolgozott, olyan nagy és gyors volt a ve­szély. Most fölváltva bogoznak. ember is, fuvarok is s ha Isten is úgy afoaoá, megbir­kóztunk a ma máskor szefid Laborcunkkak -Sietek. Hívnák. — És otthagy. Szeretnék eljutm Albana felé. Nem lehet, mert a víz az utakon némely helyütt kétmé­teres magasságban zog keresztül. Csónakon közelíteni meg a községieket nem lehet, mert a nagy Viharban a fegbátrabb halászmesterch sem mennek csónakba szállani. Nagyráskáról mégis hirt kapunk: A községiben benn a viz és eddig hét ház omlott össze, tíz házból ki kellett költözni. Bés községben több, mint harminc házba behatolt az ár s öt lakóház dőlt össze. Csieser községet csak Vaján felől ehet megközelíteni a viz még növekedőben, .mert a Latorca még egyre árad. Több ala­csonyan fekvő lakást ki kell wrtteni. Hegyi és Mészpest községeket csaknem teljesen, el­lepte az áradat, ugyanez a sors jutott ki Kis- rá-ska község háirorrmegyedrészének. Abara ;áisófékvésü házaiban is méteres viz áll. Boly, .Zátony, Véfce 'teljesen viz afe$t, a Okosságot kilakoltatták. Ezeken: a károkon föiHIl métheretleaiek a károk a vetésekben!, 'hászen amerre a szemem lelát, mürdjenütt jó egyméteres a vízállás a dombos részeken is s estalk azok a dombok látszanak ki a szörnyű árból, amelyeket ez aiz aiföícfi nép már „faegy“-nek titulál. Csicserr község egyik Hegöregeibb embere szemiít ez az áradás egy erős méterre! maga- isaibb, mísn't a híres 18-88Aki -volt, már pedig emberemlékezet óta „a- váj itt a legnagyobb kiöntés'4. Ez a nép szokva vau a vázáradáshoz, .hi­szen mrmdéu esztendőben előírttá a síkságon összétorílódő Útig. Laborc, Latorca, Onciarva, Tapoly és ezeknek a melékvizei, de ekkora vízre senki sem emlékezik, tehát senki sem tud megfelelni arra a kérdésre: meddig fog tartani a viz lefolyása, mennyi ideig marad a vetéseken, a házakban? Már pedig, ha a ve­téseiken soká marad, -tovább, mint hat nap, rrnondj-a az együk gazda, akkor vége a veté­seinknek. A marhát Is, ki tudja, mikor lehet imádd legelőre kihajtani, már pedig a fáik ár­mány nagyon szükiben van. Így március vé­gén. A váz pedig tovább zug, kavajog. szag- igát -és nem felei a szomorú o-rcátu parasztok ítoérdéseirte... Bodrogszentmária ktSxség- teljeses® elpusztult Kassa, április 2. A Bodrog vize félelme­tesen emelkedik. A helyzet percröi-percre su- lyosbbodik. A bodrogszerdalielyi állomás, amelyben a postahivatal is el van helyezve, valóságos szigetet alkot. Királyhelmecen a a vihar kissé lecsillapodott és a veszély csök­kent. Zetényben 42, Szóin ócskán 22 ház om­lott be. Bodrogszentmária község teljeset! elpusztult. Botlrogmezöt az áradat teljesen elöntötte. Csap, ápriife 2. A latorca tegnap nyolc centiméterrel apadt, de még így is 472 centi­méterrel a normális vízállás fölött van. A Tisza 574 centiméterrel a normális vizsziní fölé emelkedett. Tegnap ismét megindult a forgatom az tutgvár—bánóéi vonalon Budapestem megszűnt a veszély Budapest, április 2. (Btödiápesti szerkesz- töségünk teieíamjelerttése.) Budaipestoti a 'Dima áradásával kapcsolatban olyan hírek toinjedtek e3, hogy újra veszélytől Uhet tar­tom*!. Illetékes helyen kijeterjfették, hogy űrr- ívizveszéiyröl szó sincsen. A római íü-rdö (környékén a viz elöntött néhány villái, akik­nek tulajdonosait azonban annak idején fi­gyelmeztették -.arra, hogsr ne építkezzenek az ádtertiM-eai. Óbudán sermmifá!veszedelem- tő] nem kell tartani. A városban a viz elön­tötte ugyan az alsó rakpartot, de komoly bajtól nem kell tartani, mert a viz legföljebb hat méterre emeikedheíik- A tegnapi zápor aggocMmalkat ébresztett, azonban szeren­csére inhiden veszély elmúlt. A vízállás 580 centiméter. Mégy fontos politikai javaslat Az összeférhetetlenségi-, mentelmi-, sajtó- és lakbér ja vasiatok Prága, ápriiis 2. A nemzetgyűlésen nemsokára tárgyalás ,aJá kerülő kerülő három nagy politikai ja­vaslat: az összeférhetetlenségi és a mentelmi javaslat, valamint a sajtótörvény ugyner e- ázett reformja, még mindig élénk vita tárg: a a koalícióban. A képviselőház folyosóin tegnap az az általunk is föliegyzett hir került forgalomba, hogy a.sajtónovellát a koalícióban fölmerült ellentétek miatt ennek az ülésszaknak napi­rendjéről leveszik. A hir ebben a formában nern igazolódott be, mivel a koalíció ismét talált megegyezést és a javaslat holnap alig­hanem már a ház elé kerül. Nóvum lesz, hogy a röpiratok kiadóit, valamint a nyomdászo­kat is felelősségre lehet majd vonni. A koalí­ció még mindig nem állapodott meg abban, hogy a sajtóbiróságoknak legyenek-e laikus tagjai is. A szocialista pártok ezt követelik, míg a polgári pártok a tiszta szakbiróságok mellett foglal állást. A novelláról a koalíciós újságírókat tájékoztatták, mig az ellenzéki hirlapirók kívánságaira ezúttal sem voltak kiváncsiak. Az összeférhetetlenségi törvényt minden valószínűség szerint szintén holnap nyújtják be. A javaslat a koalíciós pártok szerint tá­volról sem lesz olyan szigorú, mint amilyen szigorú javaslatra eredetileg vártak. Azt a tervet, hogy külön összeférhetetlenségi bí­róságot létesítenek, illetőleg a választási bí­róságnál összeférhetetlenségi tanácsot szer­veznek, a közigazgatási bíróság ellenzése miatt elejtették. Az összeférhetetlenségi ügyekben az Ítélkezést a két ház tagjaiból alakított összeférhetetlenségi bizottságra fog­ják ruházni. Valószínűnek tartják, hogy a kormány javaslata a ház bizottságaiban még nagy módosításokon fog átesni. A mentelmi javaslat legfontosabb újítása az lesz, hogy az elévülést meg fogják hosz- szabbitani, úgy hogy az elévülési határidőt megszakítja az az idő, ámenen át a képvi­selők mandátumának birtokában van. Valószínű, hogy már a holnapi ülésen ke­rül a ház elé a lakbértörvény is. A koalíciós pártok körében az elvi nehézségeket még mindig nem sikerült áthidalni. Három pont körül ugynis még mindig nézeteltérések ural­kodnak. Egyes pártok azt kívánják, hogy az elhalálozás folytán megüresedett lakásokra ne terjedjen ki a törvényes oltalom, míg más 100 esett-sül. Sf»r»náerl fizetted ma, április 2-áu: Zürichben 16.95 svájci frankot Budapesten —.— magyar koromat Becsben 212300.— osztrák koronát mm »«m~- német márkát ÖL évfolyam ?6. (524.) szám Prága, Főszerkesztő: A Sztovesszkói ®s Rasziitsskói Szövetkezett Eiieazéfá Pártok Felelés szerkeszti*. PETRGGALU OSZKÁR ár. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ ár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom