Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)

1924-04-17 / 88. (536.) szám

Csütörtök, áprffis IS­uiáuy nem vehet figyelembe más adatokat, mini amelyeket hivatalosan állapítottak meg. A kormánynak nem áll szándékában akadályokat gördíteni az elé az ut cié, mely (a szlovák néppárt felé fordul) az nrak rendelkezésére ái-!. (Egy hang: ,,Elmegyünk a választási bírósághoz/4) A választási bí­róság megsemmisítő határozata esetében a kormány kész, miként az első nyitramegyej választásoknál intézkedni, hogy a válasz­tásokat megismételjék kétszer, háromszor- négyszer, vagy ahányszor az uraknak tet­szik, A hatóságoknak semmiféle utasítást nem adtak ki a választások eredményének megváltoztatására, mindamellett hajlandó a legszélesebb körű vizsgálatot megindítani a választásban résztvevő hatósági szervek ellen. Ha'ken (kommunisía): Ha a nyitranse- gyei választásokat úgy hajtották végre, mint a ruszhiszkói választásokat, akkor te­het beszélni választási csalásról, amelyeket Prágában rendelt el MaJypetr belügyminisz­ter. (Nagy zaj a komműn istáknál.) T o má­sé k elnök: Kéri a szónokot, (hogy mérsékel­je magát.) A ruszinszkói kormányzóság a belügymin iszter utasítására a községi vá­lasztások alkalmával titkos rendeletben arra utasította az alárendelt tisztviselőket, hogy a választások alkalmával csalásokat (köves­senek el. A belügyminiszter gyönge és ki nem elégítő válasszal elégedett .meg, mikor a rendelet nyilvánosságra kérőit. t fÁ belügymüászteres nem volt bátorsága arra, hogy a ruszíuszkói választásokról a I ház eíöíí nyilatkozzék, mert tudja, hogy \ rábizonyítják azokat a svindliket, amoly©- ! kei a tisztviselők a belügymniszter és a | kormányzóság utasítására követlek \ (Nagy zaj a komrau rostáknál és a szlovák néppártnál. Buday (szlovák néppárti) válaszol Malypetr nyilatkozatára. Kijelenti, hogy a kilátásba helyezett hivatalos vizsgálat ered­ménye nem nyugtatná meg. Az, amit a mi­niszter a választási eredmények kijavításá­ról mondott, nem íel&l meg a valóságnak, hasonlóképpen nem igaz, hogy a jegyzők nem vettek részt a választási aktusban. A szónok maga is meggyőződött arról, hogy egyes jegyzők aláírták a jegyzőkönyveket Állításainak minden szavát adatokkal is haj­landó bizonyítani. Indítványozza, hogy a tényállás megvizsgálására parlamenti bizott­ságot küldjenek ki, amelyben minden párt képviselve legyen. U1 r i c h (cseh szociáldemokrata) pole­mizál Budayvai és úgy véli, hogy a szlovák néppártnak nem ilHk a választásokról be­szélni, mert az, amit a párt elkövetett, nem ■vplt szép. Nősek előadó zárószavai után a ház elfogadta az összeférhetetlenségi javaslatot. Valamennyi párt, a kommunisták kivételé­vei a javaslat mellett szavazott. Patejdl, a 3^*<ot tm&w gba>9tK&sn?<2 tmrt&sioS. (hatKtsdS &öúete9«éóe«S.vu*!& uj fáivefo&t ás tssc&Vi&xinrif választási bíróságról szóló javaslat előadó­jának zárszavai után ezt a javaslatot is megszavazták. Az ellenzék módosító indít­ványait rendes szokás szerint elutasították. Á sziovenszkói és rusztaszkói tegelötör- vény került .azután szóba. A javaslatot annak idején részletesen ismertettük. Kraífcwsky előadó hangoztatta, hogy az 1918 évi ideigilse- íres rendezést föl kei! valtaxitna egy hosszabb (hat évtre terjedő szabályozásnak. SvetHik kommunista szerint a javaslat csak egy töredéke annak, amit a kormánynak a szíovenszkód .és ruszínszkói nép érdekében tennie kell. Követeli, hogy az ui törvény tíz évre terjedjen ki Bobok (szlovák néppárti) úgy vét, hogy a javaslat nem végleges, de azért mtelette fog szavazni Szót emel az ellen, hogy a kis­gazdái: által elkövetett -erdőre ndészieti áthá­gásokat túlságosan szigorúan büntetik:. Bedkó (cseh szooiáldemokraita) szerint a legel ökérdést véglegesen csak a földbirtákre- ifonm igazságos végrehajtása során tehet mesg- oManii. Követeli a gazdag erdőségtek racio­nális kihasználását, a szlovemszkói ipar mo­dernizálását. a fűrészipar fejlesztését, az erdei mtak kiépítését 'és a fökílmiveléstftgyi minisz- teriumiban előkészítés alatt lévő réttörvény benyújtását. Karlovsky előadó zárszavai után a javas­latot első olvasásban elfogadták egy íHatáro­zati javaslattal együtt, amely követeli a mezőgazdasági bérletek rendezésére vonat­kozó javaslat benyújtását azzal, hogy az uj tömény legyen tekintettel a sziovenszkói és ruszimszkói viszonyokra. Elhatározták a rövidedétt eljárást a ■saftó- javaslat, az összeférhetetlenségi, a válasz­tási bírósági és a legelőjavaslatra, majd má­sodik olvasásbar; is elfogadták ezeket a ja­vallatokat Több menieltmi ügy került erre szóba. Valamennyi esetben megtagadták a kiadatni kért képviselők mentelmi jogának fetfaggiesztés'át. így Maye-r József német agrárius képviselő esetében is, aki két esztendővel ezelőtt egy viharos képviselő­házi üfiés alkalmával állítólag testi épségében (megsértett egy padamenifí őrt. Végül; elha­tározták, hogy" nem indítanak vitát Pohl német szociáldemokrata képviselőnek a kar- vM katasztrófa ügyében) beterjesztett iuter- peTádóiára. Ezzel az ülés véget ért, a következő ülést írásban hívják össze. ^ t Masaryk nem irfa alá a saítőtörvésyt? A Ceski Denik arról értesül, hogy a köz­társaság elnöke nem írja alá a sajt ója vas­latot Haken mentelmi ügye Mmt ismeretes, a mentelmi bizottság legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy Haken kommunista képviselőnek kiadatását fogja javasolni a háznak a szeszesüveg dugójába elhelyezett nemzetiszinü zászlócska miatt. A kommunista és a koalíciós képviselők között ma tanácskozások indultak meg arról, ho­gyan lehet a dolgot úgy elintézni, hogy a kecske is jóllakjék és a káposzta is megma­radjon, azaz, hogy Idaként is megbüntessék és a ház is elégtételt kapjon. Egy platform jött létre, mely szerint a mentelmi bizottság előadója Haken kiadatását fogja javasolni a plénumnak, Haken azonban ünnepiesen bo­csánatot kér a háztól, mire nem fogják ki­adatását megszavazni. Haken egyelőre még nem egyezett bele ebbe az elintézési módba, de valószínű, hogy hozzá fog járulni, mert ellenesetben valószínű, hogy a bíróság meg fogja állapítani, hogy aljas okokból követte e! cselekményét és meg fogja fosztani úgy mandátumától, mint tanítói oklevelétől. == CipSI == CSAK „MARSIT-" NAL VEGYEN KASSA, FŐ-UTCA 25. 1779 Véres verekedés az apáifalusi sztrájkolok és a rendőrség között A munkások megtámadták a rendőröket — Négy rendőr és négy munkás sebesült meg Losonc, április 16. (Saját tudósítónktól.) A Losonc melletti apátfalusi posztógyár 1100 munkása március 28-ika óta sztrájkban áll. Az elkeseredett bérharcban a megegyezésre a legkisebb re­mény sincs és a helyzet hétfő reggelre any- nyira elmérgesedett, hogy a sztrájkolok és a losonci államrendőrség között nagyobbárányu összeütközésre is sor került. A véres verekedésnek előzménye a gyár vezetőségének az a magatartása, hogy a sztrájkolókat a munkából kilépetteknek tekin­tette, de egyúttal a sztrájk előtti bérek mel­lett a jelentkező munkásságot hajlandónak mutatkozott újból fölvenni és munkába állí­tani. A reménytelen sztrájkhelyzetre való te­kintettel többen, különösen rnurrkásnök, haj­landóknak is mutatkoztak minden föltétel nélkül munkába állni. Sőt több, messzibb vi­dékről jövő munkanélküli is akadt, akik a sztrájktörőkhöz akartak csatlakozni. A' sztrájkfegyelem fölött féltékenyen őr­ködő losonci kommunista párt és az apátfa­lusi szakszervezet mindent elkövetett a sztrájktörés megakadályozására. A kerületi szakszervezeti tanács szombaton úgy Apát- falun, mint Losoncon kidoboltatás utján föl­hívta a munkásságot hogy a bérharc tartama alatt senki se vállaljon a posztógyárban mun­kát: "Vasárnap délután pedig a losonci mun­kásotthon előtt népgyülést tartott a kommu­nista párt, amelyen mintegy hétszáz apátfa­lusi és losonci munkás jelent meg- A rendben lefolyt népgyülés abban a hangulatban osz­lott széjjel, hogy másnap reggel meg kell aka­dályozni a sztrájktörők munkábaállását. Vasárnap este Losoncon mindenfelé már arról beszéltek, hogy Apátfalun hétfőn reggel verekedés lesz. A feszült helyzetről a losonci államrendőrség is tudomással birt és a rend biztosítására hétfőn korán reggel harminc rendőr vonult ki a gyár elé. Hétfőn reggel néhány mtmkásnő ténjdeg be is akart menni a gyárba, azonban a gyár körül kordont álló munkások és munkásnök utjukba álltaik a sztrájktörőknek és szidal­mazni kezdték őket- A rendőrök közül nyolcán az egyre növekvő tömeg közé vegyültek és — úgy látszik — védelmükre keltek a dol­gozni akaróknak. Néhány pillanat alatt olyan feszült lett a helyzet, hogy a hataíiáas tömeg megtámadta a rendőrö­ket. öklök és botok sújtottak a rendörslsa- kokra. A szemtanuk szerint két rendőr ko­ponyája sérült meg és a tömeg több rend­őrt a földre tepert. A rendőrök igyekeztek védekezni és működtek is a guminibotok. Több munkás is megsérült, a rendőrök sérülései azonban su- lyosabbak­Hivatalos közlés szerint négy rendőr és négy munkás sebesült meg. Az egyik rendőr sebesülése nyolc napon túl gyógyul, a többié nyolc napon belül. Két rendőr sebesüléseit a kórházban kötözték be. Az egész verekedő tömegjelenet mind­össze néhány percig tartott. Az izgatott tö­meg a rendőröket nem vette üldözőbe és nem is került sor arra, hogy a tömeggel szemben álló, aránylag kisszámú rendőrség lőfegyve­rét használja. * ^ A. véres verekedés ügyében a rendőrség nyomban megindította a vizsgálatot. A déli órákban több munkást bekísértek a losonci városházára, ahonnan azonban kihallgatás után nyomban szabadon engedték. A város­háza környékét egész nap izgatottan tárgyaló munkáscsoportok lepték el s a posztógyár bejárata előtt is csoportokba verődve tár­gyalják a sajnálatos eseményeket. — (Cáfolatok.) A Tribuna megcáfolja a Rudé Právonak azt a hírét, hogy Prések volt szenátusi elnök megvásárolta a Tribn- nát. — A Lid’ové Listy kijelenti, hogy az az általa küíportált hír, hogy Hodzsa lemondása küszöbön áll, nem felet meg a valóságnak. Tá r c arc va tünk: Péntek: Szentmihályi Ödöa: A rádzsák kiöcse. Szombat: Szentmihályi Ödön: a rádzsák kincse. Vasárnap: Húsvéti szépirodalmi mel­léklet Több mint negyven eredeti tárca és vers­1 ráűzsák Kincse KALANDOR-REGÉNY A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: Szentmihályi Ödön. (10) — Valószínű, de a herceg az utóbbi idő­ben gyanús alakokkal érintkezik és széles­körű külföldi levelezést folytat. Azután itt van Civillétti hercegnével való nagy barát­sága, akinek révén már a magyar főúri tár­sasággal is megismerkedett. Ezt a két dolgot sébogysem tudom összeegyezetni. — Kedves barátom, aki ilyen, az egész világban szétágazó mozgalom központjában áll, nem igen válogathatja meg kedve szerint az emlHCreit; értesülésem szerint a herceg­né is a -komi-té egyik ügynöke. Titkos pénz­forrásai is innen származnak. Mindent egy­bevetve, a herceg megfigyelésére hivatalos megbízást nem adhatok, de a magad szakál­lára azt teheted, amit jónak látsz. Hz is valami. Egészen belevág a tervem­be. A herceg ugyanis a mai napon az egyik lapban hirdetést tettetett közzé, amelyben a nyugat: nyelvekben járatos titkárnői keres. Coudoskodni ff/,gok róla, hogy ez a titkárnő a mi bizalm"sxmk legyen. — Ez már több, mint amennyit saját fe­z-öv égem re engedélyezhetek. Legfeljebb olyan értelemben vehetem tudomásul, hogy a megfigyelés nem fog a herceg környeze­tén túl terjedni. A többi aztán a te felelőssé­gedre megy. Így történt, hogy még aznap az esti órákban egyszerű eleganciával! öltözött fia­tal nő jelen tkezelt a szálló irodájában és a herceg álltai (hirdetett titkárnői állás után ér­deklődött. írásai szerein t magasabib- nangtu áüamhívatalnok árvája volt, aki egyik előkelő főúri családnál már hosszabb időt töltött bizalmi állásban, amelyet most a család hosszabb időre terjedő külföldi uta­zása miatt kellett elhagynia. A magáit Víz­aknai Margitnak nevező lm invas-szőke hajó, szerény megjelenésit nőben még a szálló igazgatója és titkára sem ismerték fel. Ván­doré Margitot, a budapesti rendőrség leg­ügyesebb női detektivjét, aki pedig Kánya detektivfelügyelő társaságában éppen elég­szer fordult már meg a szálló éttermeiben. — Az állás még nincs betöltve — vála­szolta a kérclezőscködöne-k a szálló igazgató­ja, miután az írásokat és még inkább magát a jelentkezőt alaposan megszemlélte — s ha képességei is megfelelnek őfensége feltételei­nek, iletölcg kívánalmainak, nagyon szívesen bemutatom önt őfenségének. — Nagyon köszönöm igazgató irr. A franciában, angolban és németben tökéletes vagyok, olaszul, elég jól beszélek s a gép- és gyors-írásihoz is érteik. — Akkor rendben vagyunk s ha úgy tet­szik, felnőhetünk őfenségéhez. A herceg néhány percnyi augoil és fran­cia társalgás után kijelentette, hogy nyelv­tudását megfelelőnek találja és hajlandó őt titkárja mellett másod titkári -minőségben al­kalmazni. Járandóságának és teendőinek meg áll api fás a végett mr. Lewis-hoz utasí­totta. Aztán szertartásos fejbólintással elbú­csúzott uj alkalmazottjától akit a szálló igaz­gató nyomban mr. Lewis dolgozószobájába kísért. — A'h, igen. Az uj titkár-kisasszony. Hozta Isten — udvariaskodott mr. Lewis ke­resett nyájassággal, amelyet azonban vizs­gálódó tekintete meghazudtolni látszott. — Parancsoljon helyet foglalni! Itt, kérem, en­nél az asztalnál; ez lesz a munkaasztala. Munkában ugyanis nem fog (hiányt szenved­ni, bár annak egy részét, őfensége politikai levelezését, továbbra is magam végzem. Ah igen, természetesen a fizetése iránt is érdek­lődik, kedves kisasszony. Kérem, ezt csak legyen szives minden tartózkodás nélkül ön­maga megszabni. Az ilyesmiben őfensége pá­ratlantól méltányos, mindenkinek annyit fizet, amennyit kér. Nos. nem válaszol ? Elég tesz havi hatszázezer korona, vagy talán nyolc- százezer korona, ha uigy óhajtja? — Nem szeretném, ha őfensége érdemen felül díjazná a munkáságorna-t — szólt a leány kissé elfogódott hangon, — s ezért úgy gondolom, maradjunk meg a hétszázezer ko­ronánál. — Tehát legyen. Holnap reggel 10 óra­kor meg is kezdheti a működését A viszont­látásra, kedves kisasszony! Alig csukódott be az ajtó az uj titkárnő után, a herceg nyitott be a mellékterem aj­taján. — Nos, mit szól a választásomhoz, mr. Lewis? — fordult titkára, felé, aki gondola­taiba mély ed ve nem vette rögtön észre ura belépését. — Ah, igen. Megnyerő modorú, nem mindennapi intelligenciájú nő. Sokkal különb, -mint az a kettő, aki eddig itt járt. Valami zavaró mégis van benne. Igen. a szeme. Amolyan mindenen tullátó, távolbauéző Rönt­gen-szem. Valahogy nem tetszik nekem, mintha láttam voína már valahol ezeket a szemeket Minden egyéb olyan idegen, isme­retlen rajta, de ezek a szemek! — Magam is észrevettem valami külö­nöset a tekintetében, pedig ugyancsak igye­kezett a szemeit a szempÜái alá rejteni. No de mindegy, nem tesz előtte semmi rejtegetni valónk, maga meg már nem győzi a munkát egyedül. Xí. (A budai Kékgolyó-utca egyik barátságos külsejű ódon házacskájában lakott özv. Ván­doré Dánielné, Budapest egykori detektiv- főnőkének özvegye, egyetlen leányával, Mar­gittal, aki az apja halálával bekövetkezett anyagi összeomlás kényszere alatt, több meddő próbálkozás után, minden kicsinyes elő Ítéletet félretéve a titkosrendőrség szolgá­latába lépett. Vándoriné nem nagy elragad­tatással fogadta leánya elhatározását, aki­nek jövője -elé a régi jobb napokban sokkalta nagyobb reményekkel tekintett. Most is erről beszélgetett Kánya detektivfeliigyelő- vel a barátságos Biedermeier-szalon görbe- lábú asztala mellett, a selyemernyövei tom­pított fényű vülanylámpa félhomályában. — Ne vegye tőlem rossz néven, kedves Kánya, ha unos-nntabn csak azt hajtogatom, hogy nem nőnek való mesterség ez a maguk mestersége. Igaz, hogy Margitnak szép sike­rei voltak, hiszen valóságos rendŐrtatentum. Szegény boldogult uramnak talán öntudatlan nevelése. A jövedelme is nagyon szép. De, hogy mit áldozott és mit áldoz fel érte nap­ról -napra, azt csak én tudom, az édesanyja, aki mosolyán túl is meglátom szemében leány állmait sirató keserű könnyeit. (Folyt, kflvd ICMC Itr-rx^**** ■ ■— 58

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom