Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)
1924-03-13 / 59. (507.) szám
AI! a bál (fi.) Prága, március 12. Ruszmszkóban már negyedik hete áld a bál- Mentöl jobban közeledik a március 16-íki terminus, annál nagyobb arányokat ölt a választási kampány, amely eddigelé is szokatlanul mozgalmas volt, ha ahhoz az aránylag kis területhez viszonyítjuk, amely annak kereteit megadja. A kormány teljes erejével belefeküdt a választási küzdelembe, majdnem mindegyik koalíciós párt leküldte a maga minisztereit Ruszinszkóba, a kormány szövetségesei közül a polgári párt és a Csánki-párfc hangzatos ígéretekkel és dörgedelmes fenyegetésekkel igyekeznek meggyurni és kezes bárányokká tenni a magyar, zsidó és ruszin választókat, sőt a színen már megjelentek azok a vérebek is, akikre minden tisztességes ember, aki ismeri a Srobár dicsőségének fénykorában hírhedtté vált hajdani propa- gacsna kancellária működését, undorral, megvetéssel és utálattal gondol vissza. Az őslakosság autonóm pártja éppen úgy, mint a többi ellenzéki párt, a legnehezebb viszonyok között indul neki a választásnak, de már most is bizonyos, hogy a koalíciós pártok és főként a cseh agrárpárt, valamint a vele szövetkezett elemeik minden terroriszíikus kísérlete sem tudja letörni a magyarság és általában az ellenzéki ("'clmü bözVCdei'Uény - eUzáiit akaratát, kormánypártok minden erőszakos lépése csak olajat önt a lelkesedés máris hatalmasan lángoló tüzébe. Az őslakosság autonóm pártjának táborát ezen kívül igen nagy mértékben megduzzaszíja az a körülmény is, hogy a választások végső előkészületei olyan időben zajlanak le, amikor az egész közvéleményt állandó izgalomban tartják azok a hirek, melyek Prágából érkezve, újabb és újabb részleteket beszélnek el a koalíciós pártokban és a legmagasabb bürokráciában mindennapossá vált korrupcióról. Mindenki tisztába kezd jönni azzal, hogy a mai rendszernek minél előbb pusztulnia kell, aminek előfeltétele, hogy elveszítse azt a parlamenti többséget, amelyre eddig támaszkodott. Ruszinszkó választóira várna a föladat, hogy a népnek ezt az ítéletét már a most következő vasárnapon tudomására hozza a kormánynak. A mai kormányzati rendszert csak a nép akarata söpörheti el a következő parlamenti választásokon. Ezzel az igazsággal tisztában vagyunk és ezért nem is ringatjuk magunkat abban az illúzióban, hogy a ruszinszkói választások bármilyen kedvező eredménye változást idézhetne elő a mai politikai helyzetben. A koalíciós kormánynak nem szokása, hogy törődjék a nép bizalmatlanságának megnyilvánulásaival. ősszel, a községi, megyei és járási választások alkalmával a napnál is világosabban kitűnt, hogy az állam lakosságának többsége semmiféle közösséget nem vállal a mai kormányzati rendszerrel és a kormány, miután bölcsen elhallgatta e választások statisztikai eredményeit, még,is megmaradt a maga helyén, noha Európa minden más parlamentáris államában a kormány ilyen körülmények között azonnal elrendelte volna az általános választásokat- Mivel a koalíció cinizmusa határt nem- ismer, egyetlen egy mód nyílik arra, hogy helyéről e-ltá- volittassék és ez abban áll, hogy az ellenzék Itt, a prágai parlamentben minden rendelkezésére álló eszközzel kikényszeritse az uj választások kiírását. Gyökeres megoldás csakis ettől a módszertől várható és ezért végtelen naivitás, vagy végtelen rosszhiszeműség, ha egyes emberek azt hirdetik, hogy az ő úgynevezett „reálpolitikájuk" bármilyen lényeges változást is elő tudjon idézni. Találóan mondotta a munkácsi gyűlésen a ruszinokéi magyar gazdák ősz vezére, hogy az a politika, amit azok az urak űznek, nem reálpolitika, linneni borravalópolitika. amely a legjobb esetben egy pár morzsát, egy pár könyöradományt hozhat a magyarságnak, de nem változtathatja meg a mai rendszer gon- dolkodásvilágáí, módszereit és cselekvéseit a magyarság irányában. Mi nem akarunk borravalót, amit a lakájoknak szokás adni, de egy szabad néphez illő életet akarunk és soha nem elégedhetünk meg olyan ígéretekkel, amelyeknek betartására nézve a korrupt koalíció elegendő biztosítékot amúgy sem nyújt. Ruszinszkó népe is csak az ellenzék győzelmétől várhatja helyzetének megváltozását és ezért kell vasárnap az őslakosság autonóm pártjára szavaznia. Mindezek az igazságok egyre fokozódó erővel törnek maguknak utat a ruszinszkói közvéleményben is. A munkácsi, beregszászi, nagyszöllősi stb. ellenzéki gyűléseken a szlo- venszkói magyarság számos vezető egyénisége is megjelent és közölte azokat a tapaszGéni, március 12. A népszövetségi tanács ma délelőtti ülésén a javorinai vidéken levő és Lengyelország és Cseh-Szlovákla között húzódó határ megállap íásának kérdésével foglalkozott, amelyről Quinones de León spanyol delegátus tett jelentést. S! lr- munt. és Benes hogy, r. ^ ság javaslatával egyetértenek. Ezután e határozta a tanács, hogy a határkügazitő bizottság által megállapított atárt elismeri. Quinones de León köszöneet mondott úgy a lengyel, mint a cseh képviselőknek megértésre törekedő magatartásukért Páris, március 12. Ide s tova egy esztonideje, hogy a magyar kormilttiy a Jó válté teli Bizottságnál a magyar zálogjogok felfüggesztését kérte mint egy nemzetközi kölcsön fölvételéinek első feltételét. Időköziben a magyar kölcsön ügye egy hataömas görbét irt le, amely útjában ezer apró részletkérdést súrolt és beleszaladt a világot mozgató nagy nemzetközi kérdések pályáijába. Ezek közül a legfontosabb az angol-francia viszony, amelynek a magyar kölcsön akarafeniul is együk elérne lett. Ennék oka az a véletlen találkozás, hogy a miagyar kolcsónakció egybeesett Francia- ország Ruihrakciójavai s elbbe a szerencsétlen találkoizásba a magyar kölcsön majdnem belepusztult. A Ruha* megszá’.'lásiáinak egy esztendeje az angol—francia viszály történetét foglalja magában. Emunk a vi'száüynak az eredetét a ''Versaillesi békeszerződés egy szavára lehet visszavezetni. Ez a szó, amely talán belekerüli a történelemibe, ilgy hangzik: „respaatffs“ (a „megfelelő") kormányok. A francia kormány a szöveget úgy értelmezte, hogy mimdien egyes kormány külön járhat el tálatokat, amelyekre hosszú, nehéz és fáradságos küzdelem után jutott a szlovenszlkói magyarság, amelynek képviselői már esztendőik óta részt vesznek a cseh-szlovákiai parlamenti küzdelmekben, míg a ruszinszkói magyarságnak most nyílik először alkalma, hogy az urnák elé lépjen. Fogadja meg a ruszinszkói magyarság szlovenszkói testvéreinek jótanácsait és kövesse azt a példát, amelyet az ősszel adtak neki a szlovenszkói magyarok. Ne engedje magát félrevezettetni semmiféle hamis Ígérettől és ne engedje magát megfél említeni, bármilyen erőszakos fenyegetéstől sem- Az igazság nem a Prásekek, Svátekek és Micsurák oldalán van, de a mi oldalunkon található és az igazság le fogja győzni a korrupció hidráját, a proipagacsna kancellária galádságát és a hamis próféták szédelgését. A cseh sajtóirodának ez a távirata szűkszavú és homályos. Amennyiben a népszövetségi tanács a határmegállapitó bizottságnak 1922 augusztusában hozott határozatát tette magáévá, amely a Javorina. községet kettéosztotta, úgy ez a döntés a cseh-szlo- vak álláspont ellen szól, mert amiként, emlékezetes, a cseh-szlovák kormány Csusky párisi követ utján tiltakozott a határmegállapitó bizottság határozata ellen, ame’lyel szemben a nagyköveti konferenciának 1920 julius 28-án kelt határozatához ragaszkodott. Németország ellen, az angolok érteffimezése szerint csak együttes eljárásnak van helye. A szöveg helyes értelmezéséről a Jóvá tétéli Bizottság a francia álláspont mellett döntött, mint ahogy az angol álláspont ellen nyilatkozott, miikor kimondotta, hogy Németország nem tesz eleget fizetési kötedezosttségeinek, ami tudvalevőleg a Ruhr-akoió megindítását vonta maga után. Mindezek az eseményeik világossá tették Anglia előtt, hogy a Jóvátétel Bizottság teljesen kiesett az angol beflyás alól. Amióta Amerika visszavonta képviselőjét a Bizottságból, azóta az angol-szász befolyás eltűnt és Franciaország a francia elnök s>zavazafával biztosam mai őriz álja a Bizottság határozatait. Ennek felismerésétől kezdve Anglia tudatosam arra törekedett, hogy a Nép- szövetséget, alsói az angol-steász befolyás túlnyomó, minél inkább bevonja a Jóvátétel! Bizottság hatáskörébe. Angliának ez a céltudatos törekvése egybeesett az angol külügyi politika egyik-másik irányító elvével: Európa gazdasági rekonstrukciójára való törekvésével. Meneten mástól eltekintve Angliának eszek: a vezető gondolatai a magyar kölcsönnek kezdettől fogva biztosították az angol támogatást. Egészen más volt Franciaország állás-' pontja a magyar kölcsön Mől, mert a francia kormány viszont mindent a német kérdésen keresztül vizsgáit. Anglia törekvésével ellentétben a franciák attól féltek, hogy ha Magyarországnak sikerül a Népszövetség támogatásával kők csődhöz jutni azzal, hogy a Jóvátétel! Bizottság hatáskörének egy részét a Népszövetségre ruházza, ez a francia befolyás jdenfé- kény csökkenését fogja maga után vonni, mú 'különösen végzetesnek látszott előttük arra az esetre, ha a magyar kölcsön Németország szármáira precedenst alkotna. így történt aztán, hogy a magyar kölcsön ügye mindjárt kezdetben az angol ka-j lapács és a francia üllő közé került. A franciák eHeimte defenzívára szorítkoztak és harc-! modoruk az volt, hogy az angol javaslatok-: hoz és kezdemény ezé sbez olyan módosításokat toditvárnyoztak, ami azokat megfosztotta eredeti jelentőségüktől. A francia taktikához tartozott az is, hogy fnonttámadás helyett a ki-samtantot küldték élőre. így sikerült Béresek kívánságára s a franciáik támogatására aiz egész magyar kölcsönt őszre halasztani A szinajai konferencia hátterében szintén a wancíálkat keli keresnünk s talán ennek a támogatásnak tulajdonítható, hogy a kfeamtatít megpróbálta a magyar kölcsönt belpolitikai feltételekhez kötni. Franciaország befolyására vezethető vfissza az a fontos döntés is, hogy a magyar kölcsönről ne a Népszövetség rendes tanácsa határozzon (ennek a kis- antant államok közül csak Cseih-Szlováksa Beriese a tagja s 5 is csak 1924 január elsejétől), hanem egy külön „tanács", amelybe® a három kis antant állam is képviselve van és 'Ugyancsak francia befolyás eredménye az a feltétel ils, hogy ennek a tanácsnak a döntéseit „egyhangúlag1*, másszóval a kiisanitanttál váló megegyezésiben kell hozni. S mindezt nem határozott magyardtenességből tette a frarjoia politika, hanem elsősorban abból a taktikai magatartásból kifolyóan, amit az angott befolyás efflensralyozása érdekében magára vállalt. Franciaországnak ez a taktikai támogatása azonban a kisanfcamtot reális előnyökhöz juttatta, orrát ez ugyancsak igyekezett kihasználni. Genfben, noha angol befolyásra Benes már engedékenyebbnek nuustatkozott, a kls- antart újra belpolitikai követelményekkel állott elő, valamint azzal a másik kivánságnk- kal, hogy a katonai ellenőrző bizottságban ők is kapjanak helyet. Bethlen István gróf azonban ezekre vonatkozóan határozottan kijelentette, hogy a békeszerződéseknél tovább rém mehet, már pedig ezekre a kivárságkra a békeszerződés semmi alapot nem nyújt. Meg kell jegyeznünk, hogy ebben az egyben a magyar miniszterelnök álláspontja találkozott a franciák támogatásával Ez is mutatja, hogy a franciák részéről elsősorban elvi kérdésekről volt szó. Minél inkább haladt előre a magyar kölcsön ügye, a kiisantant annál nyomatékosabban s annál több követeléssel állott elő. Egyszerre felvették a levéltárak ügyét, a ha tárlód demsek dolgát, a restütuciók ügyét és nyíltan kijelentették, hogy a Népszövetségi Tanácsban semmiféle megállapodáshoz, „egy10® cseh-szl. koronáért fizettek ma, március 12-én: Zürichben 16.7375 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsiben 2Ü5300.— osztrák koronát Berlinben I22100ÖÖÖÖÖ000.— német márkát A népszövetségi tanács jóváhagyta a Jávorinál határt A Vatikán és Quirinál békéje készül A pápa nem lesz többé foglya a Vatikánnak — A pápa függetlenségét a népszövetség biztosítaná London, március 12. A Daily Express arról értesül, hogy a pápa és az olasz kormány között 1870 óta fönnálló viszályt rendezni fogják és hogy a pápát a jövőben nem fogják úgy tekinteni, mint a Vatikán foglyát, de egy egyezmény létesül, amely szerint az olasz kormány visszaadná a Vatikánnak az egész vatikáni dombot és a kormány saját költségére palotát és épületeket emelne a bíboros kollégium számára. A pápa függetlenségét a népszövetség biztosítaná. I iiiifir bölcsön íz Hifii liüpác§ is a francia üllő Között Benes és a kisaniant akciója és utolsó ütőkártyái a A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása .jjj" ÜTévf®ban» 89 (507.) szám ZJL Prá**’csüt5rt5k’1924március 13 itjjijWHifHlP idmnoi flinnM mmup Ü150Ilitési áfftk böl* külföldön: TX&ifcRmRiAiP mm ^SSS^ Á. — Sürgönyeim: Hirlap, Praha. — Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR ár. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.
