Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-09 / 58. (506.) szám

A demokrácia szlovenszkói mozi járjak műsoráról ______________ &BámMwmm,____ ¥ é i w i ír — t ara* N Macdosaid nem tűri a tengerészek politikai beavatkozását London, március 8. A singaporei kikötö- Pázis építésének ideiglenes beszüntetése íen- geiészeti körökben nagy izgalmat váltott ki. Beatty első tengerészeti lord lemondással! fe- nyegetödzött. Macdonald tegnap tárgyal ve­le és meggyőzte arról, hogy a kormány je­lenleg ninos abban a helyzetben, hogy az ad- rniralitás épi'.ési terveit tovább folytassa. Macdonald tegnap este tárgyalt Sturdes ad­mirálissal, aki kifejezést adott előtte a ten­gerészet felháborodásának. Macdonald kije­lentette, hogy hevesen tiltakozik az ellen, hogy tengerészek beleavatkozzanak a poli­tikába. Vasárnap, március f. Marokkóban győznek a spanyolok Madrid, március 8. Hivatalosan közük, hogy egy trénosz tagnak heves ba ionét tusa után sikerült Tizzi-Azzába bevonulni. A föl- kelők súlyos veszteséget szenvedtek. Madrid, március 8- (Havas.) A marokkói helyzetről tegnap este kiadott hivatalos kom­müniké szerint a trénoszlopot fedező csapa­tok visszavonulása Tizzi-Azzából az ellenség megzavarása nélkül folyt le. A spanyolok vesztesége aránylag igen kicsiny. Az ukránok letartóztatása és Beszarabova Olga halála Varsó, március 8. A szejm tegnapi ülése igen élénk lefolyású volt. Az érdeklődés kö­zéppontjában az ukrán képviselők által be­nyújtott két interpelláció állott. Az első in­terpelláció az ukrán szervezetek tagjainak elfogatásáról szóló, a második Beszarabova Olga nemrég történt titokzatos halála ügyé­ben történt. Szoltan belügyminiszter az első inter­pellációra adott válaszában azt mondta, hogy a bel- és igazságügyi minisztériumok az uk­rán szociáldemokrácia tevékenységének be­ható vizsgálata után megállapították, hogy a szervezet a legutóbbi időben kommunista propagandát fejtett ki és ez adott okot arra, hogy a szervezeteket feloszlassák. A megfi­gyelések alapján eddig mintegy hatvan le­tartóztatás történt, valamennyi esetben ha­zaárulás gyanúja cimén. A Beszarabova Olga titokzatos halála ügyében Chrucki képviselő követelte, hogy haladéktalanul indítsák meg a vizsgálatot. Chrucki azt állította, hogy az elhunyt holt­testén az exhumálásnál véraláfutásokat és kék foltokat találtak. A halálesetet a család­tagok előtt több napig titokban tartották és a hullát titokban temették el egy közös sír­ba. Viganovszki igazságügyminiszter felelt az interpellációra és a többi között a követ­kezőket mondotta: Az ebben az ügyben megindított vizsgálat kiderítette, hogy a kémkedés gyanúja alatt álló Beszarabova Olga február 13-án a rendőrség fogházában felakasztotta magát. Február 21-én, tehát már a temetés után az elhunyt bátyja meg­jelent a lembergi rendőrségen és annak a gyanújának adott kifejezést, hogy tesvéré- nek ba'álát nem öngyilkosság okozta. Az igazságügyminiszter meghagyásából az el­hunyt háziorvosának jelenlétében exhumál­ták a hullát. Az igazságügyminiszter kijelen­tése szerint mindeddig semmi ok sem forog fenn, hogy biztosra lehessen venni, hogy Be­szarabova Olga erőszakos körülmények kö­zött hunyt el. A szejm többsége a jobboldali és közép­pártok szavazatával, a radikális néppárt, a lengyel szocialista párt és a nemzeti kisebb­ségek pártjának szavazata ellenében az in­dítványok sürgősségét elvetette. Rövid táviratok A szovjetek központi végrehajtó bizottságá­nak elnöksége ratifikálta az Olaszországgal kö­tött kereskedelmi szerződést. — Ma délután a ró­mai Chjgi-palotában kicserélték az Oroszország és Olaszország között kötött kereskedelmi, hajó­zási szerződést és vámkonvenciót. Londoni Reuter-jelentés szerint a görög kor­mány lemondott. Varsói lapjelentések szerint Tennenbaum, a kereskedelemügyi minisztérium igazgatója, Mosz­kvába utazik, hogy a lengyel-orosz kereskedelmi szerződés tárgyalásának lezárásáról tárgyaljon. Bukaresti lapjelentések szerint a román dele­gátusok a bécsi román-orosz tárgyalások elő- tanácskozásain a következő főköveteléseket állí­tották föl: 1. A nemzetközi szerződések elismeré­se Besszaráb’a megszállásának beleértésével. 2. A háború alatt Oroszországba hurcolt román aranykincs, valamint a többi román birtokok visszaadása, vagy pedig ennek ellenében 4 millió aranyfrankos jóvátételi összeg kifizetése. 3. Min­dennemű romániai bolseviki propaganda meg­szüntetése. Besztercebánya, március 8. Antiik itt következnek, azok apró kis epizódszarii morzsák, amelyek azonban sok tanulságot rejtenek magukban. A közszemlére kitett bullák Az első eset még az eknett év nyarain .történt a gar amöerzeneei vasúti áloomás mel­lett. Egy falusa (gazdát sajátt vigyázatlansága íoűytárj totálra gázolt a könmöoi szerpentin­ről alagutakon át tehatádó mit kai gyors. A gyors tovább robogott — a 1 saláéra gázolt falusi ember ottmaradt. Az összeroncsolt tol­lát nem szállították be a község halottas ka­marájába, dte letakarták egy ócska, piszkos pokróccal és csak a következő nap délután­ján szállították el a sorompó mellől. Etz év februárjában Besztercebánya tö- szomszédiságlálbm, ZólyoiminadtványbaTi né­hány száz lépésnyire ia vasúti állomástól ön- gyiíikossáigiot követett el egy szerelmes pár. AiZ öngyilkosság február 2-án, szombaton délben történt. Szombaton déltől vasárnap délutánig a vasúti állomás várótermében a földön totakarva egy szennyes pokróccal fe­küdt közszemlére kitéve ar életet megunt két szerelmes huh!á&a. Uigy látszik, a zólyomkörnyék? hatósá­gok rendszert csinálnak abból,, íhogy legalább huszonnégy óráig várnak a szerencsétlenül járt emberek holttesteivel, hogy lagtafáfob huszonnégy óra kell ahhoz, amiig megindul és mozogni kezd a demokratikus rendszer büTOknácsájáoiak kereke. Se hordágy, sq kötszer... A most kővetkező kis epizód színhelye Besztercebánya. Az ottani állami fűrésztele­pen az ‘iparsineiken meiglbotitott, hálíraesett és összezúzta koponyáját a hivatását teljesítő éjjeli őr. Sötét vol, éjszaka volt s így órák írnokaik el, amiig társai ‘eszméletlen állapotban és vérbefagyva miegtoíáílták. A szerencsétlen éjjeli őrt hordágy helyett két piszkos, sáros deszkára fektették és úgy vitték be a városi kórházba. A halálosan megsérült M'tgra Jó­zsefnek a földet súrolta a deszkáról telógó lába s az összezúzott feje, amely aflá egy vastag fadarabot tettek, egyszer az egyik, a másik lépésnél pedig a másik Oldalra koppant. Ábécé Qregorián, aki a fiatalság lázas szemével nézed az életet, aki sóikat olvastál, láttál, beszéltél és közben mindig gondolkodtál, a múltkor kedve­sen írtál az órákról, magadról és az emberekről és az írásodban hozzám is szóltál. Sokszor érzem azt, mikor olvasom a sietve irt és mindig elszomorodott Írásaidat, hogy hoz­zám szólsz. Sokszor érzem, hogy az az esztendő, amit együtt dolgoztunk a prágai élet becsületbelj kényszermunkájában, összesimitotta nemcsak a gondolatainkat, de a lelkünk világát is és hogy most, amikor neked egy pesti r ed akció ad kenye­ret, munkát és örömet, még mindig szívesen ka­landozik a gondolatod ott, ahol én hegyezem a ceruzámat vagy mártogatom a vastaghegyü tol­iamat Nekem jólesik ez a tudat és sokszor nagyon szeretném, ha fizikailag is közelebb lennél- hoz­zám és ülnénk együtt és morfondíroznánk ketten vagy hárman dolgokról, amik fölött nem szokás elgondolkodni, tervekről, amikből sohasem lesz semmi és dicsérnénk az életet amiről mind a ket­ten tudjuk, hogy komisz, vagy az összekocchitott két pohár bort, amiről te is tudod, hogy itt hami­sították és azt hazudjék róla, hogy a Rajna mellett volt a szőllőtöve. Mert senki sem tud úgy dicsérni, tervezni és gondolkodni, mint te. Senki sem veszi oly köny- nyen az életet annak apró bajait és nagy örö­meit: betegséget és házasságot az életnek bor­zasztó problémáit: a kenyérkeresést és a pénzt mint te Gregorián, alá lázas nyugtalansággal fuí- kározol otthon és idegen népek .városaiban és komolyan Íriszed, hogy boldog ember, pénzes ember és egyszer majd valamikor külügyminisz­ter lesz belőled. Sokszor szeretted volna, ha én is hinném az ambíciónak, lelkesedésnek és az élet nagyszerű­ségének azt a jogosultságát, amiből te meggyuj- tod naponta és esténkánt a lámpásodat és szidtál, mikor én kesernyésen mosolyogtam és legyintet­tem egyet a cigarettát ölelgető kezemmel. Ilyenkor a szőke, kuszáit hajadra néztem és a csillogó, merész szemedbe s ilyenkor arra gon­doltam, hogy az én hajam sima és őszes fehér­séggel simogatott s az én szememből kikopott már a fény és kihűlt a lélektől kapocí melegség. Ilyenkor haragudtam rád és mégis ezek az esték szerződtettek téged hozzám ... Ilyenkor lettél a barátom és ugy-e az maradsz kis Grego­rián továbbra is és. akkor is, mikor inaid rájössz, hogy az élet olyan elintézett és az órák bután egyforma mechanizmusával bennünket kötyegiető Furcsa helyzet az, togy egy demokratikus ál­lamban, ahol egy koalíciós képviselőnek ki­jelentése szerint a szociális intézkedések szebben és jobbam vammiaik meg valósivá, ment Európa többi áüamaühan, van egy állami üzem, hol nincs hordágy és mncsenek köt­szerek, hotott azokat még a reakciós orszá­gok törvényei is eK>irjá!h\ Mit szól ebhez a helyzethez az iparfdiügyelő. elviselhet ön ek tairtja azt, 'hogy egy hivatásának teljesítése közben szerencsétlenül járt munkást úgy szállítanak él a szerencsétlenség sziidhetyé- rőJ, mint az eöhuflioifct sertést szokás? Miért tilos a politizálás? Más. Kevésbbé szomorú. Besztercebá- nyári lépten-nyomon olvasható az üzletek far ‘Iára kifüggesztett figyelmeztető tábla, amely ekként hangzik: Politizálás nincs megengedve. Kanátcsowy táján külföldi turisták jártak Besizrteroefbáinyán és ezeknek szemetszurtak a figyelmeztető táblák. Megkérdezték, hogy miit jelent a tábláikra knllüt -mondat s amikor 'megkapták a föl'vitágosiiíást, egy angol ur jó- ázíit kacagott— No, de ilyet — mondotta. — Hogy tehet egy köztálrsais'áigban ily tartalmú tábláit kirakásztani. Hiszen a köztársasági esz­me magával hozza annak kötelességét, hogy imfmdien polgár törődjék és foglalkoznék a politikával. Mikor azután feivfágosiitották az angol urat arról, hogy ezeket a táblákat vé­delmi intézkedésül akasztják ki, nehogy vala­kinek eszébe jusson a szesz-, benzin-, szén-, cukor- és isten tudja, hányféle panama fölött az üzletben eszmecserét folytatni, mert a -besztercebányai kereskedők jól tudják, hogy Sziiovenszkiőban még a faliaknak is fülűik van s ikőnnyen a ücenctáijukba vagy iparengedé­lyükbe kerülhet az, ba az üzletükben szó es­nék ezekről a -pikáns kérdésekről. Ezekuitá-n az angol ur .tisztáiban volt a-z itteni demokráciával. Mi ezt megelőzően és tisztában voltunk veáe. A Kakizsay EtnH. valami- ami fölött csak sírni és dűfiüsködni lehet, de nem gondolkodni. Szervusz, Gregorián! Itt nincs semmi újság. Az órák a régiek és én is a régi vagyok: gHn. — (A prágai meteorológiai intézet idöjóstása) március 9.-re: Nyugaton: a felhőzet oszlása, jelentéktelen csapadékok, kevéssé változó közép- hömérsék, helyenként az éjszakai fagyok erös- bödése várható keleti szelekkel Keleten: változó. • — (Krajnyák tanár meghalt.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: Krajnyák Ede nyugalma­zott középiskolai tanár tegnap este Pozsony­ban hetvenötéves korában elhunyt. Vele ér­dekes tanártipus szállt a sirba. Harminc éven át tanította a híres királyi katolikus főgim­náziumban a latint és a görögöt. Szlovák ér­zelmei miatt azonban hamarabb nyugdíjaz­ták. Az összeomlás után mégsem tudott ér­vényesülni. A város képviselőtestületébe ki­nevezték ugyan tagnak, de ez volt minden jutalma, mert már például azt nem tudta keresztülvinni az uj államban, hogy reakti­válják, sőt szlovák könyveit sem ismerték el. Ö volt egyik tagja 1919-ben annak a kül­döttségnek, amely Masaryk elnök előtt tilta­kozott a tanügyi referátus túlkapásai ellen, amikor a tanároknak seregestöl felmondtak. Krajnyák tanárt ma délután temették. — (Körmendy-Ékes Lajos kérdései a bel­ügyi, kereskedelmi és iskolaügyi miniszterek­hez.) Körmendy-Ekies Lajos d-r. keresztény- szociális nemzet-gyűlési képviselő a be: ügy- mmí-sztenh-ez Hajh ál Róbert göMobáiniyai a- k-os nyugdijának fölemelése és Halász Béla beregszászi áirvaszékíi tisztviselő végkielégi- tése iránt, a kereskedelmi mimifszterhez pedig Bau-e-r Géza nyugalmazott kassai utmesrter ügyéiben és a-z isfcoíiaügyi miniszterhez Ha-zs- linszky Rezsőné eperjesi tanár özvegyének és Krausz Lajas eperjesi tanárnak nyugdija, valamint Báthory László deregnyői reformá­tus tanító visszatartott illetményei tárgyában kérdést intézett. — (Hétfőn megnyílnak a bécsi bankok.) Bécsből távirat ózzák: Miután a bankhivatai- nokok a bankóikkal már tegnap megegyeztek a főbb kérdésekben, valószínű, hogy hétfőre véget éx a bécsi bankhivatalnokok sztrájkja. 9 — (Hanika Hilda utólag bevallotta bű­nét.) Brünnböl jelentik: A halálraítélt Hani-, ka Hilda csütörtökön a vizsgálóbíró elé ve­zettette magát és bevallotta bünrészességét férje meggyilkolásában. A főbünösséget any­jára tolja. Azonkívül uj terhelőadatokat ta­láltak, amelyek az elitéit bűnösségét egész világosan igazolják. Nagyon kérdéses, váj­jon Hanika asszony utólagos vallomása és az uj terhelő adatok lelete miatt az eljárást újból fölveszik-e, mivel a védők alig fogják magukat elhatározni ilyen lépésre és erre az ügyészségnek sincsen oka. — (ítélet Szabados Ákos kémkedést ügyében.) Besztercebányáról kapjuk lapzár­takor tudósítónknak azt a jelentését, hogy az ottani -katonai bíróság tegnap tárgyalta a Szabados Álkos nagy pont fölvert kémkedést ügyét s a vádlottat öt évi fegyházbüntetés­sel sújtotta s örökre kitiltotta a cseh-szlovák állam területéről. Úgy az ügyész, mint a védőy íekbbezeft. — (Budapesten letartóztatták a cseh­szlovák posta csalóját.) Budapesti szer kész-, tőségünk jelenti telefonon, hogy a budapesti rendőrség a cseh-szlovák küáiigymio.i-sz te riuni megScereséséme lletártóztatta Soós Istvánt, akt egy nógrádmegyei községben, ahol felesége, postames'ternö volt, postautalvány hamisítás­sal a cseh-szlovák postákincstárt 326,000 ko­ronával károsította meg. Soós a hamisításo­kat rendkívüli ügyesen végezte és még a föld­adó postahivatal bélyegzőiét i.s hamisította'. ■ Feleségét azzal az ürüggyel, hogy Budapes­ten állást kapott Budapestre vitte s Magyar- országon birtokot vett. A gazdasága azon­ban tönkrement. Most a immkásbiztositót pénzttak-nál voöt alkalmazásban. — (Megszüntették a berlini magyar íő~ konzuláíust) Budapesti szerkesztőségünk je­lenti: A berlini főkonzulátust takarékossági okokból megszüntették és ügyeinek vezeté­sével a berlini magyar követséget bízták meg. — (Az első női orvos a pozsonyi Ko- mensky-egyeíemen.) Pozsonyi tudósítónk je­lenti. Einzig Margit breznóbányai illetőségű orvosnövendéket ma avatták a pozsonyi Ko- mensky-egyetemen az orvostudományok tu­dorává. ő az első női orvos, akit a Komen- sky-egyetemen avattak föl.. — (A vizumdijak mérséklésének kér­dése.) Hivatalosan közük: Néhány lap ja­nuárban azt jelentette, hogy. a cseh-szlovák vizumdijakat a cseh-szlovák képviseleti ha­tóságoknál majdnem valamennyi állam alatt­valói részére é^ nevezetesen a német állam­polgárokra nézve is körülbelül a felével mér­sékelték. Ez a közlés nem fele! meg ponto­san a tényeknek. Az érvényben levő törvé­nyes vizumelőirások szerint a vizumok re­ciprocitáson alapulnak, vagyis idegen állam­polgároktól ugyanazt a vizumdijat szedik be, amilyet az illető állam képviselete a cseh­szlovák állampolgároktól beszed. A külügy­minisztérium 1923. év folyamán kölcsönös hozzájárulással néhány ál amra nézve leszál­lította ugyan a vizumdijakat és ebben az ér­telemben tárgyalást folytat más országokkal, nevezetesen Németországgal is, de ezek a tárgyalások még nem fejeződtek be. — (Struccverseny Bécsben.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: Érdekes verseny lesz jú­niusban a bécsi ügetőversenypályán. Mint is­meretes, a strucc a leggyorsabb lábú áll art. Egy élelmes római vállalkozó hatvan struccal utazza be Európát A struccokat, akár a ver­senylovakat, részint kocsiba fogják, részint lovagolnak rajtuk. Az érdekes versenyen to- talizatőr is lesz• A struccverseny rendezésére most folynak a tárgyalások az impresszárió és egy bécsi koncertrendező között. Hir sze­rint a struccok Pozsonyba is lejönnek. — (A Kadlnec-pör titkai.) Mi történik egy világváros szalonjában? Ezzel a kérdés­sel foglalkozik a világszerte nagy port föl­vert Kadinec-pör zárt tárgyalásának hiteles gyorsírói jegyzetei alapján az „Ádám és Éva“ első száma, amely most szerdán jelenik meg. — (Nagy sikkasztás Eperjesen.) Az eper­jesi pénzügyigazgatóságnál segédhivatalí igazgatói minőségében alkalmazott Csulik László cseh származású hivatalnok (azelőtt gyári szolga volt) nyolcvanezer koronát sik­kasztott- Előzőén négy-ötnapi szabadságot kért s csak amikor két hét múlva sem tért vissza, jelentették a rendőrségnek az esetet. Az igazgatóság gyanút fogván, rovancsolást végeztetett, amire kitűnt, hotgy huszonkét- ezer koronát készpénzben, a többit értékpa­pírokban sikkasztotta el. Feleségét távirati­lag Prágába hívta. Az eperjesi rendőrség az esetet nyomban Prágába jelentette és köröz­tette Csulikot, majd az időközben visszatérő feleségét letartóztatta, akinél még találtak pénzt, körülbelül ötezer koronát és a házku­tatásnál talált értékeket is lefoglalták. Csulik Prágában dorbézolt a lopott pénzen, majd öngyilkosságot követett el. NAPfiHIRCM

Next

/
Oldalképek
Tartalom