Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)
1924-03-09 / 58. (506.) szám
UL évfolyam 58. (506.) szám Prága, vas^ Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkoi és Raszinszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztőd FLACHBARTH ERNŐ dr. A letépett zöld lobogó (g.) Prága, március 8. Az angorai nemzetgyűlés, az uj Törökországnak fiatal parlamentje merész és — ha lekoptatott kifejezés is, itt mégis használható és helytálló — világtörténeti jelentőségű gesztussal letépte a kalifa zöld lobogóját. Száműzte országából népének vallási fejét, megszüntette a kalifátus intézményét és útiköltséget adva neki, a világnak engedte a nagy Mohamed utódját. Egy közel hétszázesztendős intézményt törölt el a létezés szintjéről ez az intézkedés, amely a kegyelemdöfést adta meg annak a pozíciónak, aminek hatalmi erejét és súlyát a legújabb kor viharos szele már akkor megtépázta, amikor kettéválasztotta a szül tana - tust és a kalifátust s az elsőt a köztársaság modem formájával cserélte föl- Ekkor a szultán elbukott, de a kalifátus megmaradt. Elveszett az intézménynek politikai hatalmassága, de megmaradt a vallási uralma az izlám sok milliója fölött. Most ezt a hatalmasságot is elsöpörte a megreformált politikai hatalom s Abdul Medjid Mohamed utóda a trónt, hatalmat és tekintélyt vesztett dinasz- ták keserves sorsára jutott. Maga az esemény fontos és kimagaslik a mai eseményzr' ^gbO y de még jelentősebb lesz akkor v .a'a metódusaival keressük az esemény ok át és következményeit A török politikára nézve fölötte nehéz alkalmazni az általános és racionális politikái determinációkat, mert ennek a politikának fiatalsága és forró kialakulása még nem tisztult meg minden salaktól és nem tekinthető lehiggadt állapotnak. Éppen ezért nem lehet és nem szabad ezt az eseményt akként fölfogni, mint a köztársaságokban érvényesülni és érvényesíttetni látszó s az egTház és állam kettéválasztására irányuló törekvés egyszerű keresztülvitelét, de sokkal inkább akként állíthatjuk he az eseményt kiváltó okokat, mint egy államhatalom exponenseinek sakkhuzását az állam politikai kormányzatát esetleg fenyegethető törekvés ellen. Kétségtelen ugyanis az, hogy Musztafa Kemal pasának az a hatalmas energiája, amely az-évszázados vallási összekötő kapocs helyébe egy napról a másikra a nemzeti érzés összekapcsoló tudatát tette az állami lét alapjává, a maga éprtö és kormányzó megnyilatkozásaiban gyakran ütközött bele abba a hatalmi intézménybe és annak a nép lelkében élő tekintélyébe, amit a régi világból meghagyott kaliíátus jelentett s kétségtelen az is, hogy a mohamed nép fanatizmusa a vallás megtestesült tekintélyének fönnállása mellett könnyen megbéníthatta volna és tahin föl is boríthatta volna azt a politikai intézményt, amelynek gyökerei a nemzeti érzés szálaival a népiélekbe nyúltak ugyan, de sok helyütt nem oly mély humuszba kapaszkodva, mint az évszázad óta benne élő vallási hit és meggyőződésEz ellen a föltámadható veszedelem ellen radikális megoldási és biztosítási módhoz nyúlt Kemal, akinek politikai merészsége nem egyszer nyilvánult meg azóta, hogy a meg nem vert Törökország a legyőzött hatalmak sorsára jutott. A külsőpolitika tekintetében rendszerint jólinformált és helyesen kombináló Vossische Zeitung Ke mainak ezt a tettét azzal a mondattal definiálja, hogy Kemal a pánlzlámízmiissál szemben a pán- turkizmus elvét állította föl s a német lapnak ez a megállapítása mindenesetre helytállóbb, mint a francia kombináció, amely szerint a pánizlátnizmus helyébe a pánturanizrims lépett. Kemal politikája nem egy népfaj szétszórt töredékeinek összebororiáíása, de egy állam politikájának kiformálása a nemzeti öntudat és erő alapján. Ebből a Polliikéból fakad a vallási hegemónia teljes kiküszöbölése s minden, ami hangoztatott indítónk: a kulturális megújhodás, a nyugati civilizációhoz történő asszimlIálódás csak külső jelszó és politikai dekoráció. Hogy az uj Törökország eme lépésének mik lesznek a következményei, erre nézve még ködös az előrenézés látóhatára. Az a hir, hogy a török kormány megbukott, valószínűen összefüggésben van a kalifa elüzeté- sének eseményével, de az összefüggések politikai értéke.ma még nem világos és nem mérlegelhető. Az bizonyos, hogy a Törökországon kívüli izlánihitüek fanatikus meggyőződése és az uj Törökország politikája közé hatalmas' válaszfalakat állított ez az intézkedés s hogy így Törökország elszakított politikai súly és erő szempontjából értékes ösz- szekötőszáiakat önmaga és a korán többi füvei között s bizonyosra vehető az is, • hogy az európai politikának azok a diktátorhatalmai, amelyek akarva-nemakarva mégrevi- diálták a sévresi békét, a mohamedánvilág és a török politika között föltátongott szakadékot föl fogják használni arra, hogy ezen keresztül a saját keleti érdekeik hidját verjék, hogy a már előbb is megkísérelt ellenkaliíátusok létesítését most fölelevenitve, egyrészt magukhoz csatolják a mohamedánok millióit, másrészt a török nép hitbeli világában most bekövetkezett megrázkódtatást kihasználják és a török politika ellen irányítsák. Kemal pasa azt-hirdeti, hogy a kalifa el- kergetése az Európához való közeledés érdekében történt — Európától pedig ma kitelik az, hogy. éppen ennek az eseménynek, kihasználásával viszi keresztül Törökországnak azt az izolációját, amit Wilson állított föl alap elvként, kimondván, hogy a török takarodjék ki Konstantinápolyból. Kemal bátor katona, merész politikus s talán éppen ezért feledkezett meg arról, hogy a mai Európához közeledni nem érdemes •.. Megmozdít! az izlám Törökországon kívüli mohamedánok Kemal pasa ellen Husszein királyt sem ismeri el kalifának India és Afganisztán London, március 8, A Morning Post jelenti Kairóból, hogy a mohamedán világhoz manifeszturaoí intéztek, amelyben a kaliíátus létének szükségét hangoztatják. A kalifa el- üzetését törvényellenesnek minősítik. Az egyiptomi török jogtudósok egy muzulmán kongresszus összehívását sürgetik, amely a kaliíátus kérdését az izlám törvényeinek megfelelően szabályozná. Az indiai mohamedánok, a hinduk, valamint a bengáliaiak az angórai nemzetgyűlés intézkedése ellen foglalnak állást. Egy bengáli miniszter — amint a Times Írja — kijelentette, hogy Musztafa Komáinak nem volt joga a kalifátust a mohamedánok népszavazása nélkül megszüntetni. A londoni lápok arról írnak, hogy Hussein királyt India és Afganisztán nem hajlandó kalifának eismerni. Az izlám híveinek körében elkeseredett mozgalmak észlelhetők. Berlin, március 8. A Deutsche Ailgemeine Zeitung Reuter nyomán azt a. hiirt 'közli, hogy. Husszein hedzsaszi (király prokkmációit bocsátott (ki, amelyben tudtára adja a világ mohamedánjainak, hogy elfogadta ;a kalifa méltóságát. London, március 8. Jeruzsálem, Mezopo-1 Az elűzött kalifa Lausanne, március 8. A kalifa tegnap családjával Territetbe érkezett. Konstantinápoly, március 8. Perából jelentük, hogy a hercegeik és hercegnők elutazása tegnap megkezdődött. Útjuk célja leginkább Románia, Franciaország, Olaszország Svájc, Egyiptom és Szíria. A császári család hozzátartozóinak számát kb. száz személy- ra becsülik. A családtagok mindegyike egyen- kint ezer törölk fontot kap, későbbre pedig a l tárnia, Transjordánia és Hedzsász fölajánlották Hussein Ihedzsászi királynak a kaliíátus méltóságát. A király ezt elfogadta. — A francia lapok erősen támadják emiatt Angliát s attól tartanak, hogy Anglia föl akarja használni a kalifa elűzésének eseményét arra, hogy saját pozícióját a Keleten megerősítse. Svájcba érkezett nemzetgyűlés fogja megállapítani a számukra kiutalandó kárpótlási összeg nagyságát. Bcigrád, március 8. A török kalifa tegnapelőtt utazott át Belgrádon. A Politika munkatársa előtt a kalifa titkára kijelentette, •hogy a török kormány nem lesz képes a háromszázmillió lelket számláló mohamedán világra rákényszeríteni akaratát és megrabolni azt kalifájától. Nttii€torsiág nem elemeim Dele a Katonai ciSen$rze§De A katonai ellenőrzés keserű piiulája -— Stresemann beszéde Boriin, március 8. A lapok a nagyköveti k-omeirenaa legutóbbi, a katonai ellenőrzésről szóló, jegyzékéhez a következő megjegyzéseket fűzik: A jegyzék tartalma arra enged következtetni, hogy a háttérben a francia és az angol kormány kompromisszumáról van szó. A jegyzék barátságos hangja mögött az általános katonai ellenőrzés ujnaf e Ív ételének keserű piiulája van elrejtve, mely a német nép számára uj súlyos erkölcsi megterhelést jelent. — A Gemiania; hangsúlyozza, hogy a kormány osztja azt a kívánságot, hogy kikerüljenek végre már a zsákutcából, azonban nem egyezhetik bele azokba a rendszabályokba, melyeket a jegyzék javasol és amelyek túllépik a vcirsailliesi szerződés határait. A szövetséges kormányoknak nem szabad meg- íeíedikeznii arról, hogy a német kormány is felelős a közvélemény előtt és hogy a német Írek niegigyü trésével nem a béke ügyét szolgálják, amely pedig a legnagyobb biztonságot nyújthatná Francjaorszáiginiak. — A Voinvárüs a varsául esi békeszerződés értelmiében azt követeli, hogy az általános leszerelési kötelezettséget ne csak Németországra terjesszék ki, hanem érvényesítsék a-zokat valamennyi háiboinutviiselt állammal szemben. Az egyenjogú népek szövetsége csak akkor válhat valósággá, hogy ha Németország mint a népek szövetségének egyenrangú tagja, részt venne a népszövetség tevékenységében. London, március 8. Reuter-jelentés szerint az angol politikai körök abban reménykednek, hogy a német kormány el fogja fogadni a nagyköveti foonfenenaiia jegyzékét a katonai ellenőrzésiről. A szövetségesek az elmúlt esztendőiben nem voltak abban a helyzetben, hogy ellenőrzést gyakorolhassanak s hogy a német állítások helyességét megvizsgálhassák. Ha Németország elutasítja a szövetségesek által javasolt garanciabizottságot, egy a szövetségesek kénytelenek lesznek íömtartari Nolleí nehézkes bizottságát, amely Németországban oily népszerűtlen volt. — E jelentéshez a Wolfí-ügynökség megjegyzi, hogy utem igaz az az állítás. hogy a szövetségesék az elmúlt évben nem gyakorolhatták az ellenőrzést. 1923 január 15-ike és má jus 31- ike között több minit kétszázötven ellenőrző íángyafiás történt. Braunschweig, március 8. Stresemann d.r. birodaiPmi külügyminiszter ia. braunschweigi német .néppárt hatodik országos gyűlésének keretében beszédét mondott, melyben a poh- likiati helyzetről, a. következőképpen nyíld t- kozott: Németország nem kerülheti ki a jóvátételt kötelezettségeket de nem. 'tűrheti, hogy túllépjék a Versailles! békeszerződés határait. Mindaz, amit a plaízi lakosság eltűrni kénytelen, valamint a Ruhrmégszállás is. túllépi a szerződés határait. De én csak akikor léphetek fel támadóan a szerződésese- n es Rulhirtmcgszállás ellen, — mondatta a külügyminiszter — ha miagam mfadenbeu betartom ‘ a szerződés szabályait. Egy módus vi- vendig kélil. teremtenünk, mely lehetővé telsz®, hogy lélegzeteit véve összeszedjük gazdasági erőnket. A kilátásba vett kölcsön rajnai és ruhrvidiéki testvéreink megváltási pénze fiie- gyen. De arra a vasúba, melynek vonalai a Rajna és Rulhirviídléken el vannak választva az anyaország vasúti vonaladtól, senki sem ad. kölcsönt, (épp úgy. mint oilyan Németországnak sem. mely nem gyakorolhatja gazdasági hátaimét a Rajna- és Rullirviiidiéiken. Berlin, március 8. A berlini lapok fettvetUk 5 azt a k'"d'st, búgj* vájjon a katongá Ú. zés kezdésében Maodonaliü miért tanui&itott oly magatartásit, amely bizonyos tekintetben ellentétben áll különbeni törekvéseivé1!.. A lapok azt hiszik, hogy Macdonad azért tanúsított bizonyos előzékenységet e kérdésben Poincaréval szemben, hogy elősegítse a biztonság kérdésének végleges szabályozását. Macdonald úgy . fogja föl a helyzetet, hogy Franciaországgal szemben csak akkor követelheti a biztonság kérdésének kikapcsolását és csak akkor valósítható meg az általános leszerelés, ha a katonai ellenőrzés megállapítja, hogy Németország keresztülvitte a leszerelést és nem fegyverkezik. Amerikai kölcsönt kapkat Németország Páris, március 8. A Chicago Tribüné úgy tudja, hogy a newyorki nemzetközi bankkörök annak a lehetőségével számítanak, hogy az esetben, ha a jóvátétel! kérdést szeptemberig véglegesen megoldják, Németország kétszáz millió dollár kölcsönt kaphat, Olaszországot ignorálja MacdonaM és Poincaré Róma, március 8. (Saját tudósítónktól-) A római lapok keserűséggel imák arról, hogy Poincaré és Macdonald közeledése teljesen háttérbe szorítja az olasz politika jelentőségét. A Gasette dél Popolo panaszosan írja, hogy amíg Macdonald és Poincaré a háborúról, a békéről és az összes európai kérdésekről tárgyalnak, addig egy szóval sem emlékeznek meg Olaszországról. Olaszországot, aki a szövetségesek érdekében óriási áldozatokat hozott, teljesen ignorálják. A lap szerint Olaszországnak nincs kedve ahhoz, hogy a nagy európai kérdések megoldásából kizárni engedje magát. A1 lap attól tart, hogy Franciaország és Anglia megegyezése nyomán félelmetes hegemóniájuk alakul ki a többi európai népekkel szemben. 100 cselt-szl. KoronOérf fizettek ma, március 8-án: Zürichben 16.75 svájci frankot Budapesten 212 OÖÖ.— máglyái koronát Bécsben —.— osztrák koronái Beriinbeu 12210000 000800.— német márkát
