Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)
1924-03-04 / 53. (501.) szám
C/íjJGPÁf rM I “ «*- 53. ,50,., 'W V Diwta45k / Prága, kedd, 1924 március 4 M /§ Aí «y »*&*;,$ /&' Sh AjJBB ^gnnM amnvnn 9ttBR0nifmmn^. mmh ElŐÜZ6tÓ8Í ár&k böl" £S iCUlfÖldÖll. I fi/i'7Lrrxr/r nJLS>ws^>JT/SjUJ shsssb uc/ ¥ KíAKrl^TttTlIrCiJxlz mmm. t|^r •M",'ir"" — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. A német autonómia (p.) Prága, március 3. A' német munkaközösségben tömörült pártoknak lapunk mai számában közölt határozata az ellenzéki politika szempontjából fontos és örvendetes esemény. A határozat a német polgári pártok programját a német autonómiáért folytatott harcban jelöli meg és megállapítja, hogy ez az álláspontja a mostani rendszerrel szemben ellenzéki álláspontra kényszeríti a pártokat és szükségessé teszi, hogy a céljuk megvalósítása érdekében minden eszközt igénybe vegyenek. A határozat egyszersmind fölszólitást intéz az autonómia minden hívéhez, hogy az autonómista biok köré tömörüljenek és támogassák a küzdelmében. A határozat csattanós cáfolat azokra az állandóan föl-fölbukkanó híresztelésekre, hogy a munkaközösségben egyesült német polgári pártok hajlandók volnának ellenzéki álláspontjukat föladni abban az esetben is, ha a jelenlegi kormányzati rendszerben lényeges változás nem is áll be. Ezek a híresztelések állandóan kisértettek és sok helyen Hitéire is találtak s talán éppen ez a körülmény is nagyban hozzájárult az ellenzéki küzdelem megbénításához és ahhoz a bizalmatlansághoz, amellyel az ellenzéki pártok egymás iránt viseltettek. Nos, programjuknak az autonómiában való fixirozás.T"és a ha,- ‘ Isméi {fiztuk Érsekojfárott Tizenhét mandátumot kapott a szövetkezett ellenzék — Abszolút autonomista többség Érsekújvár, március 3. A tegnap megtartott uj község! választás a kormány minden fenyegetése és ígérete ellenére az ellenzék újabb impozáns győzelmével végződött. Szövetkezett ellenzéki pártjaink (keresztényszocialista és magyar kisgazdapárt) 36 mandátumból 17-et szereztek meg maguknak, mig a szlovák néppárt 2 mandátumot kapott, úgy, hogy az autonómista ellenzék abszolút többséggel vonul be a község képviselőtestületébe. A szövetkezett ellenzéki pártoknak ez alkalommal kettővel kevesebb mandátum jutott, mint az őszi választásokon, aminek oka egyfelől a koalíciós pártok hallatlan erőfeszítéseiben, másfelől pedig abban rejlik, hogy az uj választások előtt m egalakult sok apró frakció néhány szavazatot efvont a magyarságtól. Az érsekujváriak teljes joggal büszkék lehetnek az eredményre, amely ismételten bebizonyította, hogy Szlovenszkó magyarsága a kormány és megfizetett csatlósainak minden konkolyhintése ellen éré is szilárdan kitart a szövetkezeit ellenzéki pártok helyesnek fölismert politikája mellett. A váalsztásról beérkezett részletes je- tak. A választás ellen a zsidópárt föllebbe- lentések szerint összesen 9350 szavazatot zést jelentett be, mivel több kisebb pártnak, adtak le. A leadott szavazatok közül 8878-at j noha nem érték el a választási számot, ha- érvényesnek ismerte kel, mig 72-őt megsem-; nem mindössze 130—150 szavazatot kaptak, misitettek. A választási szám 238. A szövet-! mégis mandátumot osztottak ki. A magyar- kezett ellenzéki pártok 17, a szlovák néppárt { ság hangulata igen lelkes, mig a konnánypár- 2, a cseh pártok 7, a zsidópárt 3, a kommu-; tok lehangoltak, mivel nem tudták kicsikarni nista párt 2, a városi független párt 1, az ipa-1 a többséget, rospárt 1 és a rokkanípárt 1 szavazatot kap- [ wm mm u«a:<#>« rmm mm tározott ellenzéki álláspont külön hangoztatása minden olyan rendszerrel szemben, amely az autonómiával szembehelyezkedik, egyszersmindenkorra útját vágja az ilyen célzatos híreszteléseknek. Az ellenzék szempontjából tehát a határozat első és örvendetes tanulsága, hogy a parlamenti ülésszak megkezdése előtt éppen azok az ellenzéki pártok fújják meg a harci riadót a kormány ellen, amely pártok a legtartózkodóbbak voltak az erélyes eielnzéki akciókkal szemben. Bár a német polgári pártok belügye, mégis nemcsak az irántuk érzett természetes rokonszenv, de általános ellenzéki szempontból is reméljük, hogy a munkaközösség e határozata alkalmas az összes polgári pártok között szükséges érzelmi egység megteremtésére. Különösen jóleső érzéssel fogadjuk a német polgári pártok programjának élén az autonómia követelését. Ezzel küzdelmüknek útja ugyanarra vezet, ahol mi haladunk már évek óta- Az autonómia eszméje immár átcsapott Szlovenszkó és Ruszinszkó határain és erős lendülettel átterjedt a történelmi országok területére is.- A politikai program azonossága természetesen közelebb hozza egymáshoz mindazokat az ellenzéki pártokat, amelyek hasonló progfam hangoztatásával állanak a küzdelemben. Az azonos program azonos harci eszközöket tesz szükségessé és ezzel a egységes, ellenzéki front megvalósulása aktuálisabbá lett. De önmagától is összekovácsolódik az ellenzék, mert ha a pártok az utonómiát nemcsak jelszónak, hanem komoly törekvésnek is tekintik, amelyért odaadással és teljes erővel kívánnak küzdeni, úgy magától jön annak fölismerése, hogy amiként mi Szlovenszkó autonómiáját biztosabban megközelítjük és elérjük, hogyha a negyedíélmiliiónyi német nemzet ugyanazt a programját közelebb viszi a megvalósuláshoz, úgy viszont a németek is tudatára jönnek annak, hogy minden lépés, amelyet mi teszünk meg ezen az utón, amely autonómiánk győzelméhez vezet, őket is közelebb viszi a német önkormányzat diadalához. Ezért tulajdonítunk nagy jelentőséget a német munkaközösségben csoportosult pártok világos állásfoglalásának. Hisszük, hogy ez az elhatározás megindítja a folyamatot, amely az európai parlamentek Ugtehetetlenebb ellenzékét hatalmas és félelmetes erővel fogja fölruházni. Vesely hávom, Charvat Franciska húsz évi börtönbüntetést kapott Brünn, március 3. A fianika-pör ma délelőtti tárgyalásán az utolsó védöbeszédek hangzottak el, majd az ügyész rövid replikája következett. Az esküdtek a déli órákban vonultak vissza tanácskozásra és délután három órakor hirdették ki az esküdtek verdiktje alapján az ítéletet, amely szerint Vesely Jánost háromévi súlyos börtönre, fianska fiüdát kötél általi halálra és Charvat Franciskát húsz évi súlyos börtönre ítélték. Ha€áoüaid a háború ei@n biztosság©! követel Poincaré és Macdonald levélváltása — A francia és angol sajtó a két miniszterelnök leveleiről Páris, március 3. Macdonaldnak Poinca- réhoz intézett levele a következőképpen hangzik: — A franciák közül sokan azt hiszik, hogy Németország teljes leverése mindenkor megszabadítja őket a fenyegető veszélytől- A franciákat a jóvátétel! kérdésben csalódás érte. Anglia helyzete teljesen más. Sem vizen, sem szárazon nem veszélyeztethetik biztonságát’, azonban gazdasági élete az Európában uralkodó gazdasági zűrzavar, a francia-német, valamint a francia—angol viszonyok bizonytalansága miatt, állandóan veszélynek van kitéve. Macdonald rámutat azokra az angol szemrehányásokra, amelyekkel a francia politikát illették, különösen arra, hogy Franciaországnak állandóan hatalmas hadserege áll készenlétben s hogy az uj középeurópai államok katonai szervezetét állandóan a legélénkebb figyelemmel kiséri és azokat pénzügyi támogatásban részesíti. A két állam eddigi viszonyát nézeteiknek ez a különbsége zavarta állandóan és végül a két kormány viszályát eredményezte. — Teljes szivemből kívánom — írja Macdonald —, hogy közösen törekedjünk arra, IiO'gy mindkét' ország közvéleményében bizalmat ébresszünk és aggodalmunkat, ahol csak lehet, tárgytalanná tegyük. Macdonald ma még nem akar beszélni a Ruhrvidékről, a rajnavidéki okkupációról, valamint a pfalzi ügyről sem. azonban konstatálja annak a szükségességét, hogy ahogy csak lehetséges ezeknek a vitás kérdéseknek szabályozásába kell kezdeni, elsősorban pedig egy ebben az ügyben eredménnyel lefolyó vita utján. A francia nemzet országának biztonságára törekszik, de az angol nép ugyanúgy, azonban a biztonság kérdése a valóságban európai probléma. Lehetséges, hogy az általános leszerelés és az általános arbitrázs rövid, időn belül megvalósul. A közbeeső időt arra kell fölhasználnunk, hogy a bizalom atmoszféráját teremtsük meg. Most még csak az a kérdés, hogy ezt a föladatot a militarizmus megszüntetésével, bizonyos területrészek semlegesítésével, vagy pedig valamilyen más módon lehet végrehajtani. A népszövetség ebben az ügyben fontos szerepet játszhatna. Szükséges volna, hogy valamennyi európai állam jóakaratát és ez ügyre vonatkozó egyetértését ellenőrizzék, azonban ez a politika csak akkor hajtható végre, ha Francia- ország és Anglia maguk között már megegyeztek. Macdonald ezután a francia és az angol kormányoknak a jóvátétel! kérdésre vonatkozó álláspontjára mutat rá. Mindazonáltal ebben a problémában csak akkor kezdhetnek vitába, ha a szakértői bizottságok már beterjesztették jelentéseiket. Semmi ok nem szól az ellen, hogy ezt a problémát a szövetségközi adósságok rokonproblémájával együtt szélesebb látókörből tárgyalják, amely aztán valóra válthatná Angliának az európai gazdasági stabilitás helyreállításába vetett reményét, ''lamint Franciaországot arról biztosit- uJÍná, hogy jogos követeléseit teljesítik, íia Franciaország és Anglia között létrejön a megegyezés, úgy a többi európai államok között a kooperáció úgyszólván magától megvalósul és akkor az Egyesült-Államok elé nem mint egymás között veszekedő adósok, hanem mint európai szövetségesek léphetünk. Poincaré válasza Poincaré válaszában azt hangsúlyozta, hogy hajlandó ugyanolyan lojális szellemben a még mindig el nem intézett hatalmas problémák megoldására vállalkozni, amint azt Macdonald indítványozta. Kölcsönös jóakarattal el kell érnünk, hogy végre eloszlathassuk a sajnálatraméltó félreértéseket. A békeszerződések aláírása óta két legitim goud bántja Franciaországot: a jóvátétel és a biztonság kérdése- Anglia mindenekelőtt a gazdasági helyreállítást kívánja, ez mindkét állam érdeke és vágya. Az egész kontinens csak akkor reménykedhetik a gazdasági helyreállításban és a békében, ha Franciaországot kárpótolják romjaiért és megadják neki a kellő biztosítékot az esetleges támadások ellen. Franciaország, mint Németország hitelezője, nem oly balga, hogy adósát a nyomorba akarná dönteni. Ami Franciaországot illeti, úgy a miniszterelnök annak a biztosítékát adhatja, hogy a francia kormány sohasem gondolt arra, hogy Franciaország számára megszerezze a szárazföldi hegemóniáját. Egyetlen értelmes franciának sem jutott sohasem eszébe, hogy Németország egyetlen parcelláját is Franciaországhoz csatolja és az sem, hogy egy német emberből francia polgárt csináljon. Poincaré azt kérdezi, hogy vájjon afeíd-e angol, aki azt hinné, hogy Francia- ország testvérgyilkosságra készül Anglia elleti. Franciaország katonai fölkészülése kizáróan azt a célt szolgálja, hogy esetleges germán támadásokat sikeresen elháríthasson. Franciaországnak elég invázióban volt már része, úgy, hogy most már szükségét érzi annak, hogy állandóan készenlétben álljon. Franciaországnak a kisan- tanthoz való politikáját is mindig a békeszeretet jellemezte. Mivel Franciaország a békeföltételek biztosítására törekedett, olyan államokhoz keresett csatlakozást, kik ebben a kérdésben hasonlóan voltak érdekelve. Poincaré ezután a Ruhr-okkupációra mutat rá és azt mondja, hogy ezt a kényszer- eszközt azonnal föladja, mihelyt Németország kötelezettségeinek eleget tett. A Rajna- vidéket azonnal kiürítik, mihelyt eleget tettek a békeszerződések föltételeinek és Franciaország megkapja a kellő biztosítékot arra vonatkozóan, hogy több támadásnak nem lesz kitéve. A jóvátételi bizottságnak, valamint a szövetséges kormányoknak nemsokára alkalmuk lesz arra, hogy a szakértő bizottságok jótállásait illetékességük szerint átvizsgálják. Remélem — Írja Poincaré —, hogy az által hamarosan el lehet érni az egész ügy szabályozását, valamint azt, hogy Németország eleget tegyen ' kötelezettségeinek. Azt azonban mégsem lehet követelni, hogy a jóvátételi kérdést és a szövetségközi adósságok kérdését egyszerre szabályozzák. Franciaország ugyanúgy kívánja a nép- szövetség szerepét kiterjeszteni és megerősíteni, mint Anglia. Ami a népszövetség tekintélyének megnagyobbitásá'f, a kárpótlást és a béke konszolidációját illeti, abban Poincaré szintén arról van meggyőződve, hogy eredményeket annál hamarább lehet elérni és azok annál szerencsésebbek lesznek, mi100 cseli-Ml. fcoronáérf fizettek ma, március 3-án: Zürichben 16.725 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berliubgfl 12210ÖÖÖÖÖÖÖ0Ö.— német márkát
