Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-04 / 53. (501.) szám

C/íjJGPÁf rM I “ «*- 53. ,50,., 'W V Diwta45k / Prága, kedd, 1924 március 4 M /§ Aí «y »*&*;,$ /&' Sh AjJBB ^gnnM amnvnn 9ttBR0nifmmn^. mmh ElŐÜZ6tÓ8Í ár&k böl" £S iCUlfÖldÖll. I fi/i'7Lrrxr/r nJLS>ws^>JT/SjUJ shsssb uc/ ¥ KíAKrl^TttTlIrCiJxlz mmm. t|^r •M",'ir"" — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. A német autonómia (p.) Prága, március 3. A' német munkaközösségben tömörült pártoknak lapunk mai számában közölt ha­tározata az ellenzéki politika szempontjából fontos és örvendetes esemény. A határozat a német polgári pártok programját a német autonómiáért folytatott harcban jelöli meg és megállapítja, hogy ez az álláspontja a mostani rendszerrel szemben ellenzéki állás­pontra kényszeríti a pártokat és szükségessé teszi, hogy a céljuk megvalósítása érdekében minden eszközt igénybe vegyenek. A határo­zat egyszersmind fölszólitást intéz az auto­nómia minden hívéhez, hogy az autonómista biok köré tömörüljenek és támogassák a küzdelmében. A határozat csattanós cáfolat azokra az állandóan föl-fölbukkanó híresztelésekre, hogy a munkaközösségben egyesült német polgári pártok hajlandók volnának ellenzéki álláspontjukat föladni abban az esetben is, ha a jelenlegi kormányzati rendszerben lé­nyeges változás nem is áll be. Ezek a híresz­telések állandóan kisértettek és sok helyen Hitéire is találtak s talán éppen ez a körül­mény is nagyban hozzájárult az ellenzéki küzdelem megbénításához és ahhoz a bizal­matlansághoz, amellyel az ellenzéki pártok egymás iránt viseltettek. Nos, programjuk­nak az autonómiában való fixirozás.T"és a ha,- ‘ Isméi {fiztuk Érsekojfárott Tizenhét mandátumot kapott a szövetkezett ellenzék — Abszolút autonomista többség Érsekújvár, március 3. A tegnap megtartott uj község! választás a kormány minden fenyegetése és ígérete ellenére az ellenzék újabb impozáns győzelmével végződött. Szövetkezett ellenzéki pártjaink (keresztényszocialista és magyar kisgazdapárt) 36 mandátumból 17-et szereztek meg maguknak, mig a szlovák néppárt 2 mandátumot kapott, úgy, hogy az autonómista ellenzék abszolút többséggel vonul be a község képviselőtestületébe. A szövetkezett ellen­zéki pártoknak ez alkalommal kettővel kevesebb mandátum jutott, mint az őszi választá­sokon, aminek oka egyfelől a koalíciós pártok hallatlan erőfeszítéseiben, másfelől pedig abban rejlik, hogy az uj választások előtt m egalakult sok apró frakció néhány szavazatot efvont a magyarságtól. Az érsekujváriak teljes joggal büszkék lehetnek az eredményre, amely ismételten bebizonyította, hogy Szlovenszkó magyarsága a kormány és megfize­tett csatlósainak minden konkolyhintése ellen éré is szilárdan kitart a szövetkezeit ellen­zéki pártok helyesnek fölismert politikája mellett. A váalsztásról beérkezett részletes je- tak. A választás ellen a zsidópárt föllebbe- lentések szerint összesen 9350 szavazatot zést jelentett be, mivel több kisebb pártnak, adtak le. A leadott szavazatok közül 8878-at j noha nem érték el a választási számot, ha- érvényesnek ismerte kel, mig 72-őt megsem-; nem mindössze 130—150 szavazatot kaptak, misitettek. A választási szám 238. A szövet-! mégis mandátumot osztottak ki. A magyar- kezett ellenzéki pártok 17, a szlovák néppárt { ság hangulata igen lelkes, mig a konnánypár- 2, a cseh pártok 7, a zsidópárt 3, a kommu-; tok lehangoltak, mivel nem tudták kicsikarni nista párt 2, a városi független párt 1, az ipa-1 a többséget, rospárt 1 és a rokkanípárt 1 szavazatot kap- [ wm mm u«a:<#>« rmm mm tározott ellenzéki álláspont külön hangozta­tása minden olyan rendszerrel szemben, amely az autonómiával szembehelyezkedik, egyszersmindenkorra útját vágja az ilyen célzatos híreszteléseknek. Az ellenzék szem­pontjából tehát a határozat első és örvende­tes tanulsága, hogy a parlamenti ülésszak megkezdése előtt éppen azok az ellenzéki pártok fújják meg a harci riadót a kormány ellen, amely pártok a legtartózkodóbbak voltak az erélyes eielnzéki akciókkal szem­ben. Bár a német polgári pártok belügye, mégis nemcsak az irántuk érzett természetes rokonszenv, de általános ellenzéki szem­pontból is reméljük, hogy a munkaközösség e határozata alkalmas az összes polgári pár­tok között szükséges érzelmi egység meg­teremtésére. Különösen jóleső érzéssel fogadjuk a né­met polgári pártok programjának élén az autonómia követelését. Ezzel küzdelmük­nek útja ugyanarra vezet, ahol mi haladunk már évek óta- Az autonómia eszméje immár átcsapott Szlovenszkó és Ruszinszkó hatá­rain és erős lendülettel átterjedt a történelmi országok területére is.- A politikai program azonossága természetesen közelebb hozza egymáshoz mindazokat az ellenzéki párto­kat, amelyek hasonló progfam hangoztatásá­val állanak a küzdelemben. Az azonos pro­gram azonos harci eszközöket tesz szüksé­gessé és ezzel a egységes, ellenzéki front megvalósulása aktuálisabbá lett. De önma­gától is összekovácsolódik az ellenzék, mert ha a pártok az utonómiát nemcsak jelszónak, hanem komoly törekvésnek is tekintik, ame­lyért odaadással és teljes erővel kívánnak küzdeni, úgy magától jön annak fölismerése, hogy amiként mi Szlovenszkó autonómiáját biztosabban megközelítjük és elérjük, hogy­ha a negyedíélmiliiónyi német nemzet ugyan­azt a programját közelebb viszi a megvaló­suláshoz, úgy viszont a németek is tudatára jönnek annak, hogy minden lépés, amelyet mi teszünk meg ezen az utón, amely autonó­miánk győzelméhez vezet, őket is közelebb viszi a német önkormányzat diadalához. Ezért tulajdonítunk nagy jelentőséget a német munkaközösségben csoportosult pár­tok világos állásfoglalásának. Hisszük, hogy ez az elhatározás megindítja a folyamatot, amely az európai parlamentek Ugtehetetle­nebb ellenzékét hatalmas és félelmetes erő­vel fogja fölruházni. Vesely hávom, Charvat Franciska húsz évi börtönbüntetést kapott Brünn, március 3. A fianika-pör ma délelőtti tárgyalásán az utolsó védöbeszédek hangzottak el, majd az ügyész rövid replikája következett. Az esküdtek a déli órákban vonultak vissza tanácskozásra és délután három órakor hirdették ki az esküdtek ver­diktje alapján az ítéletet, amely szerint Vesely Jánost háromévi súlyos börtönre, fianska fiüdát kötél általi halálra és Charvat Franciskát húsz évi súlyos börtönre ítélték. Ha€áoüaid a háború ei@n biztosság©! követel Poincaré és Macdonald levélváltása — A francia és angol sajtó a két miniszterelnök leveleiről Páris, március 3. Macdonaldnak Poinca- réhoz intézett levele a következőképpen hangzik: — A franciák közül sokan azt hiszik, hogy Németország teljes leverése minden­kor megszabadítja őket a fenyegető veszély­től- A franciákat a jóvátétel! kérdésben csa­lódás érte. Anglia helyzete teljesen más. Sem vizen, sem szárazon nem veszélyeztethetik biztonságát’, azonban gazdasági élete az Európában uralkodó gazdasági zűrzavar, a francia-német, valamint a francia—angol vi­szonyok bizonytalansága miatt, állandóan veszélynek van kitéve. Macdonald rámutat azokra az angol szemrehányásokra, ame­lyekkel a francia politikát illették, különösen arra, hogy Franciaországnak állandóan ha­talmas hadserege áll készenlétben s hogy az uj középeurópai államok katonai szervezetét állandóan a legélénkebb figyelemmel kiséri és azokat pénzügyi támogatásban részesíti. A két állam eddigi viszonyát nézeteiknek ez a különbsége zavarta állandóan és végül a két kormány viszályát eredményezte. — Tel­jes szivemből kívánom — írja Macdonald —, hogy közösen törekedjünk arra, IiO'gy mind­két' ország közvéleményében bizalmat éb­resszünk és aggodalmunkat, ahol csak lehet, tárgytalanná tegyük. Macdonald ma még nem akar beszélni a Ruhrvidékről, a rajnavidéki okkupációról, valamint a pfalzi ügyről sem. azonban konstatálja annak a szükségességét, hogy ahogy csak lehetséges ezeknek a vitás kérdéseknek szabályozásába kell kezdeni, elsősorban pedig egy ebben az ügyben ered­ménnyel lefolyó vita utján. A francia nemzet országának biztonságára törekszik, de az angol nép ugyanúgy, azonban a biztonság kérdése a valóságban európai probléma. Lehetséges, hogy az általános leszerelés és az általános arbitrázs rövid, időn belül megvalósul. A közbeeső időt arra kell föl­használnunk, hogy a bizalom atmoszféráját teremtsük meg. Most még csak az a kérdés, hogy ezt a föladatot a militarizmus megszüntetésével, bizonyos területrészek semlegesítésével, vagy pedig valamilyen más módon lehet végrehajtani. A népszövetség ebben az ügyben fontos szerepet játszhatna. Szükséges volna, hogy valamennyi euró­pai állam jóakaratát és ez ügyre vonatkozó egyetértését ellenőrizzék, azonban ez a poli­tika csak akkor hajtható végre, ha Francia- ország és Anglia maguk között már meg­egyeztek. Macdonald ezután a francia és az angol kormányoknak a jóvátétel! kérdésre vonatkozó álláspontjára mutat rá. Mindazon­által ebben a problémában csak akkor kezd­hetnek vitába, ha a szakértői bizottságok már beterjesztették jelentéseiket. Semmi ok nem szól az ellen, hogy ezt a problémát a szövetségközi adósságok rokonproblémájával együtt szélesebb látó­körből tárgyalják, amely aztán valóra vált­hatná Angliának az európai gazdasági sta­bilitás helyreállításába vetett reményét, ''lamint Franciaországot arról biztosit- uJÍná, hogy jogos követeléseit teljesítik, íia Franciaország és Anglia között létrejön a megegyezés, úgy a többi európai államok között a kooperáció úgyszólván magától megvalósul és akkor az Egyesült-Államok elé nem mint egymás között veszekedő adósok, hanem mint európai szövetségesek léphetünk. Poincaré válasza Poincaré válaszában azt hangsúlyozta, hogy hajlandó ugyanolyan lojális szellemben a még mindig el nem intézett hatalmas prob­lémák megoldására vállalkozni, amint azt Macdonald indítványozta. Kölcsönös jóaka­rattal el kell érnünk, hogy végre eloszlathas­suk a sajnálatraméltó félreértéseket. A bé­keszerződések aláírása óta két legitim goud bántja Franciaországot: a jóvátétel és a biz­tonság kérdése- Anglia mindenekelőtt a gaz­dasági helyreállítást kívánja, ez mindkét ál­lam érdeke és vágya. Az egész kontinens csak akkor reménykedhetik a gazdasági helyreállításban és a békében, ha Franciaor­szágot kárpótolják romjaiért és megadják neki a kellő biztosítékot az esetleges táma­dások ellen. Franciaország, mint Németország hite­lezője, nem oly balga, hogy adósát a nyo­morba akarná dönteni. Ami Franciaorszá­got illeti, úgy a miniszterelnök annak a biztosítékát adhatja, hogy a francia kor­mány sohasem gondolt arra, hogy Fran­ciaország számára megszerezze a száraz­földi hegemóniáját. Egyetlen értelmes fran­ciának sem jutott sohasem eszébe, hogy Németország egyetlen parcelláját is Fran­ciaországhoz csatolja és az sem, hogy egy német emberből francia polgárt csináljon. Poincaré azt kérdezi, hogy vájjon afeíd-e angol, aki azt hinné, hogy Francia- ország testvérgyilkosságra készül Anglia elleti. Franciaország katonai fölkészülése kizáróan azt a célt szolgálja, hogy esetle­ges germán támadásokat sikeresen elhárít­hasson. Franciaországnak elég invázióban volt már része, úgy, hogy most már szük­ségét érzi annak, hogy állandóan készen­létben álljon. Franciaországnak a kisan- tanthoz való politikáját is mindig a béke­szeretet jellemezte. Mivel Franciaország a békeföltételek biztosítására törekedett, olyan államokhoz keresett csatlakozást, kik ebben a kérdésben hasonlóan voltak ér­dekelve. Poincaré ezután a Ruhr-okkupációra mu­tat rá és azt mondja, hogy ezt a kényszer- eszközt azonnal föladja, mihelyt Németor­szág kötelezettségeinek eleget tett. A Rajna- vidéket azonnal kiürítik, mihelyt eleget tet­tek a békeszerződések föltételeinek és Fran­ciaország megkapja a kellő biztosítékot arra vonatkozóan, hogy több támadásnak nem lesz kitéve. A jóvátételi bizottságnak, vala­mint a szövetséges kormányoknak nemso­kára alkalmuk lesz arra, hogy a szakértő bi­zottságok jótállásait illetékességük szerint átvizsgálják. Remélem — Írja Poincaré —, hogy az által hamarosan el lehet érni az egész ügy szabályozását, valamint azt, hogy Németország eleget tegyen ' kötelezettsé­geinek. Azt azonban mégsem lehet követelni, hogy a jóvátételi kérdést és a szövetség­közi adósságok kérdését egyszerre szabá­lyozzák. Franciaország ugyanúgy kívánja a nép- szövetség szerepét kiterjeszteni és megerő­síteni, mint Anglia. Ami a népszövetség te­kintélyének megnagyobbitásá'f, a kárpótlást és a béke konszolidációját illeti, abban Poin­caré szintén arról van meggyőződve, hogy eredményeket annál hamarább lehet elérni és azok annál szerencsésebbek lesznek, mi­100 cseli-Ml. fcoronáérf fizettek ma, március 3-án: Zürichben 16.725 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berliubgfl 12210ÖÖÖÖÖÖÖ0Ö.— német márkát

Next

/
Oldalképek
Tartalom