Prágai Magyar Hirlap, 1924. március (3. évfolyam, 51-73 / 499-521. szám)

1924-03-25 / 69. (517.) szám

£ <V' - UI- cvfoiyam 69. (517.) szám Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. m A ruszin nép „éretlensége" (p.) Besztercebánya, március 24. A ruszinszkói választásodnál elszenve­dett vereségiben a kormány nem tud meg­nyugodni. Mindig újabb magyarázatát adják az eredménynek, e magyarázatok mind ked­vezőbb sziliben tüntetik fej a dolgot s lassan- lajssan kiíüniik, hogy a kormány mindezt elő­re látta és tulajdoniképpen nem is kellemet­len neki. A kormány bölcsei az ellenzékinek a győzelmét két okra vezetik vissza. Egyrészt — így mondják — a nép éretlensége, szellemi visszamaradottsága és politikai dolgokban való teljes tudatlansága, — másrészt az el­lenzék által űzött féktelen demagógia ered­ményezte a kormánypártok megsemmisítő vereségét. Hát nézzünk szemébe ezeknek az érvek­nek. A nép éretlen, nincs meg a tehetsége ahhoz, hogy a saját és az állam ügyeiben jó­zanul döntsön? Igen, de Ina ez Így van. ak­kor miért Iktattak a St. Gerrmaini en Laye szerződésbe s később az állam törvényeibe is azt a megállapítást hogy a ruszin nép jól megfontoltan, saját elhatározásából csatlako­zott a céh-szlovák köztársaságihoz és e csatlakozásának feltételeként a legmesszebb­menő autonómiát .kötötte ki? Br jós elhitetni véln-lr és még bajosabb a"küllőiddel, hogy egy nép. amely 1918-ban rendelkezett érett­séggel és tág látókörrel, tudott határozni ab­ban a kérdésben, hogy elszakadjon attól az államtól, a melyhez sok évszázadon át tar­tozott, tudott választani egy ni államot, s ■az uj álammal szemben meg tudta állapítani csatlakozásának feltételeit is, 1924-ben már éretlen és tudatlan volt s képtelen volt a 'sokkal kisebb jelentőségű kérdések eldön-, rését igénylő nemzetgyűlési választásoknál önállóan dönteni. Még inkább a komolyság rovására megy ez az állítás, ha meggondol­juk., hogy a saint-gierrnaini szerződés becik­kelyezése ő d, tehát immár öt esztendeje ugyanez a ruszin nép a ..régi elnyomó, bu­tító" magyar rendszert felváltó csehszlovák rendszer kulturális nevelése alatt állott. Csinos és épületes nevelő és kulturális munka lehetett az, amely a népet a kulturális nevelő urak megállapítása szerint a teljes tudatlanságba és szellemi vakságba vetette vissza! Szeptemberben ugyanezek az urak még’ jobb bizonyítványt állítottak ki a szegény ruszin nép részére. Persze akkor a ruszin nép többsége a kormánypártok mellett, sza­vazott. Akkora nép jó volt. bölcs volt és ak­kor a külföld előtt hivatkozni lehetett a ne­velő munka bámulatos eredményeké. Azt a csekélységet el lehetett hallgatni, hogy a ru­szin nép akkor legnagyobb pártjának vezé­reit a kormány egyszerűen megszerezte ma­gának s a nép még nem ismerte ennek a szerződésnek pontjait, nem tudta, hogy a ve­zérek egyszerűen kiárusították a párt pro­gramját. A nép éretlenségéért, szellemi visszama­radottságáért a felelősség, mint minden rosszért, természetesen a régi magyar rend­szert terheli. Ezt hangoztatják Stribrny, Dé­rét, Hrusovsky s a többi urak mind. Külön­ben ezt a legpregnánsabbul Benes fejezte ki a népszövetséghez mézeit védekező memo­randumában. Benes azt mondotta, hogy a magyar kormányok favorizálták a zsidókat tűrték, hogy a zsidók uzsorával és pálinkával tönkre tegyék a ruszin népet, így kiöltek a népből minden nemzeti Önérzetet, gazdasá­gilag és szellemileg koldussá tették, de így biztosított az állaim magának és a magyar nagybirtokosoknak olcsó, engedelmes mun­kaerő:. Hát igaz, a régi Magyarország területén a legszegényebb az a terület volt amelyet a ruszin nép lakott. Az is igaz, hogy a szegény­ség és ,a gazdasági nyomorúság soha' el nem maradó következményeként a ruszin nép visszamaradt a szellemi élet terén, a kulturá­lis viszonyok itt voltak a legsárahnasabbak. Itt voltak a iegigazságtalamabbak a bfr tok vi­szonyok. Mindezt nem tagadtuk, az igazsá­got letagadni értelmetlen dolog, Hangoztat­tuk ezt elégszer a magyar rendszer idejé­ben is. De a mostani rendszer urai elhallgatják, hogy a magyar kormányok becsületes erő­feszítéseket tettek e nyomorúság leküzdésé­re. Évtizedeiken át rendszeres és odaadó munkát fejtettek ki árpák érdekében, hegy a ruszin nép gazdasági és szellemi színvonalát emeljék. Elég reá mutatni a {hegyvidéki ak­ciókra és azokra a támadásokra, amelyek ezek miatt az akciók miatt a kormány t a nagybirtokosok és az ottani zsidóság részé­ről érték. E nyomorúságnak az a beállítása, hogy az kizárólag a magyar rendszernek tülajdo- nitandó, egyik fejezete annak a rágalmazó hadjáratnak, amely miniket, a magyar nem­zetet a külföld előtt mintegy elnyomó, rab­szolgatartó nemzetet mutatott be. Ben esnek és társainak ismerni ok kellett a régi Ausztria közállapotait. Ök tudják, hogy azon a ruszinlakta területen, amely a Kárpátok gerincein túl terül ej s amely a ré­gi Ausztriához tartozott, ie g alább olyan hagy .és siraHmas 'a ruszin nép. gazdásá 'l és. széfem! nyomorúsága, mint ezen a területei)'.' Ezt tudták jól és még is losszhiszőmüen a magyar nép terhére akarják írni minden baj­Belgrád, március 24. A délelőtt folyamán megérkezett Bel­grádiba a hoTvát köztársasági földimíves párt harminc képviselője. A többi harminc képvi­selő holnapig szintén megérkezik. Délelőtt tizenegy órakor tizenöt képviselő, akiknek mandátumát már igazolták, a szkupstina el­nökének, Jovanovicsnak irodájában letették a képviselői fogadalmait- A formalitás abban 'állott, hogy aláírták az Írásban eléjülk ter­jesztett esküformulát, amelyben hűséget és odaadást ígérnek a királynak és a népnek. Az eskütétel után Jovanovics elnök beszédet intézett hozzájuk, amelyben Szerencsekivá- natait tolmácsolta a képviselőknek ahhoz az elhatározásához, hogy föladják az aibsztinen- . ciát és népük többi képviselőjével együtt a parlamentben részt vesznek a törvényhozó tevékenységben. Noha élénk párt-küzdelmek pillanatéiban érkeztek, együttműködésük két­ségtelenül hozzá fog járulni a kölcsönös meg­ismeréshez és számos tévedés kiküszöbölé­ssé kéz is. % Belgrádi március 24. Délben tizenkét, órakor megszakították a parlament ülését. A szünet alatt Pasics miniszterelnök a királyi nak a z okát De vájjon a cseh-szlovák rendszer öt éves uralma alatt javultak a viszonyok? Ki­sebb a nép nyomorúsága, nagyobb a szelle­mi műveltsége azóta ? Aki ott járt a ruszin nép között éis látja a nép növekvő nyomorú­ságát, annak fájdalmasan összeszorul a szi­ve. Az uj közigazgatási rendszer rosszabb a réginél. Az oda kiküldött tisztviselők na­gyobb része nem érti a nép nyelvét, lelkét, . gondolkodását. Nincs érzéke a nép szükség­letei iránt, nem törődik a nép bajaival. Isko­lák helyett lövöldéket és más katonai épít­ményeket létesít a kormány. Az 1924. évi költségvetésben iskolák létesítésére Ruszin- szfcóban 8,600.000 koronát és ugyanakkor ugyanott lövöldékre és más katonai beruhá­zásokra 10,000.000 kor.-t irányoztak él. Kelí-e ennél beszédesebb izgatás? ígérnek a nép­nek földet. S a földbirtokostól elvett földet a földibiTtokihiyatal a földbirtokos részére ■megállapított vételár többszöröséért kínálja a népnek. S ott is a told igénylők között elő­joguk van az idegen telepeseknek, ezt a Ka- imnskyvai! kötött szerződésbe külön pont­nak veszik fel. Közel öt éven át kizárták ezt a népet minden alkotmányos jog .gyakorlatá­ból. Biz lo sít ott jogait nem adták meg. Ezek után állíthatják-e a kormány urai, hogy a nép éretlen, mert szembehelyezke­dett ezzel a rendszerrel? Állíthatják-e azzal a föltevéssel, hogy azt nekik el is hiszik? Ellenkezőleg, a ruszin nép politikai érettsé­gének szolgáltatta bizonyítékait azzal, hogy a választásoknál a kormányra megsemmisítő vereséget mért. Nem von te Ítéletének ko­molyságából és józanságából az sem, hogy többségében a kommunistákat támogatta. A kormány politikájára, amely mindent meg­tett annak a meggyőződésnek elterjedésére, hogy rendes, normális eszközökkel a mad ál­lapottokon változtatni nem tehet, ez méltó vá­lasz volt. A népnek ez az állásfoglalása sú­lyos memientó a kormánynak. Azt jelenti, hogy a nép a mostani rendszert tovább nem tűri s ha nem változtatnak rajta idejekorán, úgy a nép el van tökéivé azon változtatni, ha kell, ha nincs más eszköz, úgy a kommu­nista párt módszere szerint is. A Ruszinszkóbau súlyos csapást kapott kormány ügyetlenül takargatja a csapás sú­lyát, amikor annak egyik főoka gyanánt a Csánki-Neumann faképnél hagyta a pártját A „Népújság" bejelenti a „vezér" távozását — „Gazdálkodni és tanulni" akar a volt Károlyi-kormánybiztos Pozsony, március 24. (Saját tudósítóinktól!. Az a bomlási pro- cessus, amely Mikiié Vince képviselő kiválá­sával kezdődött meg a Csánkí-Neumann-párt- ban, most e&átr a tetőpontig. A Népújság va­sárnapi számában ugyanis a következő kis Mr látott napvilágot: Dr. Csánkí Aladár visszavonult a po­litikától. A Köztársasági Magyar Földmű­vesek és Kisgazdák Szövetségiéihez tiszte* letfbdli elnökétől: dr. Csánkí Aladártól a következő távirat érkezeti: „Napi politikától visszavonulva gazdál­kodni és tanulni akarok. Csánki? Csánki Aladár dr.-t — jegyzi meg e távirathoz a lap — megrendült egészségi álapota és családi körülményei kényszeri- tík a vissza vonulásra. Úttörő munkát vég­zett és a republikánus eszme terjesztése körül el nemi múló érdemei várnaiak. A har­cos sereg Párkánytól Üzshorodig meghajt­ja a zászlót a távozó vezér előtt... és a harc folyik tovább. A kis közleménynek két pikantériája is van: Csánki-Neumann a táviratában azt mondja, hogy gazdálkodni és tamulhíO) akar, mig a „Népújság" azt írja, hogy megrendült egészségi áílapota miatt válik meg a napi po­litikától Ezen a megiokoláson persze csak | mosolyognak azok, akik ismerik a helyzetet és tudják, hogy Csánki, a volt Károlyi-kor­mánybiztos életerős, egészséges ember, aki­nek kutyabaija sincsen. A valódi ok, amit a „Népújság" nemi fog megírni, az,, hogy Csánki-Neumann Aladár dr. már ré­gebben megundorodott a saját pártjától. Cikkeit a Népújság szerkesztőségében már hosszú idő óra nélkülözik és már régeb­ben meg akarta in-mii lemondó táviratát, die Békefiék a ruszinszkói választásokra való hivatkozással még maradásra bírták. A ruszinszkói választási eredmény végkép elkedvetlenítette a „vezért". Meg­csömöriöit a saját pártjától, amely még a kortesyiíágban eddig sohasem hallott sze­mérmetlen módon agitált Ruszinszkóban, de csupán ezerötszáz Csánkj-huszárt birí felhajtani. Csánki a pártja teljes bukása feletti el- kesieiredé síében megírta hattyú-dalát és a „Népújság 'Szomorú rezignáciővall kénytelen regisztrálni, isten vele, Csánki! Távozását senkii sem fogja sajnálni. +♦+♦+»»♦♦»»♦♦♦♦»♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦»»♦»»»♦»♦»»»»»»♦♦»»* Csapatösszevonások Szibériában London, március 24- (Saját 'tudósítónk távirata.) Az angol kormány arról értesült, hogy Ázsiai Oroszországban nagy csapat- mozdulatok észlelhetők. Chartán környékén csapatokat összpontosítanak, amelyekkel meg akarják támadni Kínát. A sajóreíorm. A Montagsblatt értesülése szerint a kormány szerdán fogja beterjesz­teni a sajtótörvény reformjára vonatkozó ja­vaslatot, amellyel a koalíció tizes bizottsága már szombati értekéztetén foglalkozott, anél­kül, hoigy végleges határozatot hozott volna. A koalíciós pártok között még mindig nézet- eltérések mutatkoznak, még pedig főképpen a bírói tanácsok összeáill itásn tekintetében. A kormányjavaslat hivatásos birúkiból álló ta­nácsokat javasol, mig a koalíció szocialista pártji vegyes tanácsokat követelnek, amelyek húrom szakbíróból és két laikusból állanának, az utóbbiak azonban nem volnának újságírók. 100 cseh-szí. horoiiáeri fizettek ina, március 24-én: Zürichben 16.80 svájci frankot Budapesten229000.— mag-yar koronát Bécsben 205 900.— osztrák koronát Berlinben 1221000Q0GGÖQ0*— német márkát zott, amely végsőkig fokozta a nép elégedet­lenségét és ezzel saját bukását készí­tette elő. Pasics lemondott A borvát képviselők bevonultak a szkupstinába palotába ment. Az ülésnek félegy órakor tör­tént újból való megnyitása után Jovanovics, a szkupstina elnöke közölte a házzal Pasics miniszterelnök átiratát, amelyben bejelenti a kormány lemondását. Jovanovics elnök erre elnapolta a parlament ülését az uj kormány megalakításáig. UJjabb koalíciós kormány Fasiccsal ? Belgrád, március 24. (Saját tudósítónk­tól.) A Radics-párti képviselők megérkezése és eskütétele váratlan volt. A költségvetés vi­táját azonnal meg kellett szakítani és a kor­mány nak le kellett mondania. Amikor az el­nök bejelentette a kormány lemondását, az ellenzék gúnyosan éljenezte Pasicsot. Parla­menti szokás szerint a király a szkupstina elnökének véleményét fogja kikérni az uj kormány megalakítására nézve. Úgy hírlik, hogy Jovanovics ..egy ni koalíciós miniszté- j űnm "íricgak^kirásűt' fogja 1a\ isolni rosicev>' az élén. nép éretlenségét jelöli meg. Nem a nép volt éretlen, de éretlen volt a kormány és rend­szere, amely baklövést baklövésre lialmo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom