Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-10 / 34. (482.) szám
A középosztály nemzetközi érdekvédelme (fi.) Prága, február 9. Amig a munkásság és a nagytőke mar évtizedekkel ezelőtt megtalálta a maga nemzetközi kapcsolatait és ezek segítségével' igyekezett gazdasági érdekein lendíteni, addig a középosztály nélkülözi a nemzeteket átfogó szervezkedés előnyeit és önmagában meghasonolva s apró esopor okra töredezve, a nagytőke és a proletariátus két malomköve között nehezen tudja megtartani azt a helyet, amely széfem! kiválósága és erkölcsi ereje jogán méltán megilleti úgy az államban, nrnt a társadalomban. A felső és alsó társadalmi osztályok példája már régen rá kellett volna, hogy mutasson a szervezkedés szükségességére, amelyet az elmúlt években csak még jobban megérlelt az a fejlődés, hogy a materialis ta gondolkodás és a manuális munka felfokozo l jelentősége egy- időre háttérbe szorították az ideális javak és a szellemi munka megbecsülteié: ét. a legnagyobb akadályok tornyosulnak és különböző ürügyek alatt messzire há.ra ve tették őket a ranglétrán. Az ügyvédek munkáját végtelenül megnehezíti az, hogy idegen nyelven kell tárgy almok, a magyar közjegyzőket kitúrták állásaikból, a lelkészeket pedig kongruájuk megvonásával károsították meg. öt esztendő következetesen végrehajtott munkája tehát egy nagy szellemi proletariátust teremtett, amelynek nyomora annál érezhetőbb, mert az ismert szociológiai igazság szerint az eddig élvezett életstandard elvesztése sokkal fájdalmasabb, mint az emberrel veleszületett nyomorúság. Mivel pedig lehetetlenség, hogy a kenyerét vesztett tömeg Magyarországon helyeződjék el és mivel hasonló állapotok uralkodnak Erdélyben, a Bácskában és a Bánátban is, a magyar értelmiségnek ez a válsága túlnő egy állam határain és nemzetközi jelentőségre emelkedik. A franca, az angol és az olasz szellemi munkásnak sem állhat érdekében, hogy az inteilektuál s munkában eltöltött esztendők más államokban még a minimális megélhetést se biztosítsák, mert a közgazdaság elemi törvényeinél fogva ez az állapot káros visszahatással lehet a szellemi munka általános társadalmi megbecsül te lésé re is, hiszen bizonyos fokig a szellemi munka piacán is érvényesül a kereslet és kínálat törvénye. Ebből az okból pedig remélni lehet, hogy a középosztály nemrég megalakult internaciqnáléja pártfogásába veszi az utódállamok magyar értelmiségének ügyét és ottani szervezeteinek utján bizonyos erkölcsi nyomást gyakorol az illetékes kormányokra. Úgy véljük, hogy az elmondottak után komoly megfontolás tárgyává kellene tr a C. I. T. I. magyar os.z ályának megalakítását Cseh-SzloVáfkiálban. E szervezetnek — éppen úgy, mint népszövetségi ligánknak — semmi köze sem volna a politikához, ha csak nem nevezzük politikának azt, amire — úgy látszik — Stiblik is célzott: a magyar közép- osztály jogos igényeinek megvédelmezését. E szerv megalakítása mellett szól végül az a szempont is, hogy a. szlovenszkói és ruszinszkói magyarságnak minden alkalmat meg kell ragadnia, amely módot nyújt neki arra, hogy a maga helyzetéről tárgyilagosan és az igazságnak megfelelően informálja a nyugati közvéleményt. A szervezkedés soká váratott magára. Hosszas kísérletezéseik után végre mégis csak testet öltött és december végén megalakult Parisban a középosztály internacio- náléra: a Con léd érát ion i n t e r n a- .fef.o n a I est r.í,y.ai 1' e u r\* i ti. t $ $ le e- f u e 1 s. (A szellemi munkások nemzeíközfi szövetsége.) A szellemi tulajdonjog biztosítása, az egyetem1 ebnek nemze közi érvényessége, az iraíellektuelek részéra nyújtandó hitel, a művészek védelme a műk ereskeM Míraffircdi ellenződ ggltts aíis«|ir§ist pufiba! mMMmísí Komoly munka a szövet kés ©fi ellenzék ütésén — Sérelmek légiója és az önvédelem nemzeti kötelessége delemmel szemben, a szellemi munkásoknak aggság, betegség stb. esetére való bizhos'tá- ■sa, ezek a pontok afkotiáik nagyjában a szövetség programját. Olvan program ez, amelynek fontosságát szükségeién volna bővebben méltatni a szellemi munkálok előtt. A párisi kongresszuson a cseh intellek- fuelek egyesületei s főként a hivatalnoki szervezetek is nagyszámú kiküldöttel képviseltették magúikat. A prágai külügymVsz- térium ezt az alkalmait is megragadta, hogy a rrrga embereit nrnél nagyobb számiban ki- küldje a külföldre, hogy ott a személyes érintkezés utján is támogassák a Benes P'o- pagandáiáí. Bizonyára ennek leírt betudni, hogy a szőve‘•ség egv'k ftkárává egy S'bhk nevű cseh delegátust vá’aszfottek meg, aki nagykegyesen bejelenne te. hogy a csehszlovákiai németeknek is he'yet adnak a cseh-szlovák délegác'óiban' de csak a7zi a ■fölté elkl, ha , nem fognak t'cl:!,háln'“. A köztársaságban é'ő ma a Tokról persze egy szóval sem emléke"ett nrg S'blk 2k: az egym'll'ós maoryar~á7ot bzom^om quan'ité negligeab1e-n.ak ’ék'nT. Ámde mindjárt joggal felvetődik a ké-dé": vájjon a cseh-szlovák köztársaságban é'ő magyar középosztálynak n:ncsen-e ’génve arra. ^ngy ő :s résztvehe^sen e sz"vefség muuV'jáb-n amdv a szemelni munkások fe’lekJiv ereé- nék főkor szná’ásáva! tchekszik valamennyi állam intellektueljeinek sorsán ja vita ni? Vagy talán a mi magyar közfpo z.áiyunk . helyzete kedvezőbb, mn. a cseh és szudéta- német középosztá.y helyzete? Az elfogulatlan szerűié.ő kategorikus nemmel fog e kérdésre fele ni. Mert ha van in- tellgencia, ameiy szinte egy k napról a má-1 síkra elvesz ette a kenyerét és jövőjének; minden föltételét úgy az két éktelenül a magyar értelmiség. Eibocsá ott tisztviselőink j évek óta nem tudtak elHielye .kedni, minden értékes holmijukat régen el::d ák már, számosán közülök rá vannak ut Iva a magán- jótékonyság alamizsnáira, úgy hogy egy pár esztendő alatt valósággal felőrlődő.t ez az értékes réteg, amely valam kor mán Jen államnak d'szére válhatott volna. Az a ve t tiszt viselők ha csak nem akarnak hűtlenekké válni a nem ...ükhöz, -r utén a legszomo rubb helyeze be kerültek: élőm .n: telük elé Óíáírafüred, február 9. A szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok közös bizottságának tegnapi ülésén a már közölt tárgyakon kívül szerepelt Sziklay Ferenc dr.-nak. a központi iroda kulturreferensének előterjesztése a szlovenszkói és ruszinszkói magyar iskolaügy helyzetéről. A kulturreferens hivatkozott a Prágai Magyar Hírlapban e kérdésről irt cikksorozatára és azt az indítványt terjesztette elő, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó összes városaiban és községeiben a községi képviseletek magyar tagjai követeljék a tankötelesek összeírásának pontos ellenőrzését, nehogy a szülők az anyanyelv megállapít:sá- ban a sovinizmussal túlfűtött egyének eljárásának legyenek kitéve. Azután szólt arról a szemérmetlen és hajmeresztő történethamisi- tásról, amelyet a „Hon:isme“ című tankönyvek terjesztenek. Ezek a tankönyvek az aranybullát az Árpádok legnagyobb szégyenfoltjának mondják, a magyar történelem nagy alakjai a könyvek szerint vagy semmik, vagy gonosztévők. Rámutat arra, hogy erkölcsi szempontból mily ártalmas az, hogy mig az elsőrendű állampolgárok számára külön leány- és külön fiuközépiskolákat tartanak fönn. addig a kisebbségek kényszerítve vannak, hogy a fakóbb fokon egy iskolába járassák a két nembeli ifjúságot. Arra kéri a bizottság tagjait, hogy az iskola káros hatását igyekezzenek a családi nevelés intenzitásának propagandájával ellensúlyozni. A jelentés során megindult vita eredményét Petrogalli igazgató foglalta össze a következőkben: 1. A központi iroda összegyűjti az iskolaügyi sérelmi anyagot és a külföld elé fogja terjeszteni. 2. Társadalmi utón föl fogják szólítani az anyákat, hogy oktassák gyermekeiket a magyar történelemre, hogy fej-1 lesszék a sportot és gondoskodjanak a gyér- | mekek ifjúsági olvasmányairól. 3. Ki fogják terjeszteni az adatgyűjtést arra is, hogy a mai rendszer mennyiben támadja a valláserkölcsi nevelést. 4. A társadalomra vár az a föladat, hogy minden eszközzel megvédelmezze isko- j Iáinkat. 5. Alkalmat kell találni arra, hogy a községi képviselőtestületek magyar tagjai el- ’ lenőrizzék a beiratkozásokat. i Ezután Sziklay Ferenc dr. a községi népkönyvtárakról, a népnevelési tanfolyamokról tett előterjesztést, amelyhez Klein Géza és Tessler Antal dr. szóltak hozzá. Fleischmami Gyula dr. a földreform ügyében terjesztett elő alapos készültségü előadás kapcsán határozati javaslatot. Az előadáshoz több rendkívül érdekes hozzászólás történt, amely után elfogadták ifj. Koczor Gyulának az előadóval azonos szellemű határozati javaslatát. A határozat szerint a közös bizottság szükségesnek tartja a földreformot, de a telepítések mai módját elítéli s a földbirtokhivatal mai rendszerét helytelenül. Követeli, hogy a földbirtokhi- vatal csak mint e’lenörzö hivatal működjék s hegy a kiosztási rendszer megváltoztattassák úgy, hogy az igénylők kielégítése közvetlenül történjék. A iöldvétel és eladás méltányos áron történjék, A helyi érdekeltek e'sősorban veendők iigyelembe. A telepítésekkel kapcsolatosan elérni szándékolt nemzeti szempont a földbirtokreformnál teljesen kiküszöbölendő. Tarján Ödön mérnök a gazdasági válságról és a kormány gazdasági politikájáról tett előterjesztést, amelyet közgazdasági rovatunkban részletesen ismertetünk. Az előadáshoz Lelley Jenő dr. szóit hozzá, akinek indítványára és meleghangú méltatása folytán a bizottság egyhangú köszönetét mondott Tarján Ödönnek alapos és értékes munkájáért. Ezután Törköly József dr. az igazságszolgáltatási és nyelvhasználati sérelmek kérdéséről számolt be részletesen. A terjedelmes javaslat és az előadás főbb részeit a jövő hét folyamán fogjuk közölni. Törköly József dr. előadásához Grosschmiedt Géza dr. szólt hozzá s arra fölhivta a szlovenszkói és ruszinszkói magyar ügyvédi kar figyelmét. Az előadásért hálás köszönettel adózott. Ezután PaLkovich Viktor nemzetgyűlési képviselő nevében Forgách Géza titkár tiltakozott a magyar tanítók állampolgárságának el nem ismerése és azok üldözése ellen. Elhatározta a bizottság, hogy a sérelem ügyében úgy a belföldi, mint a nemzetközi jogvédelmet igénybe veszi. Ezután Flaohbarth Ernő dr. felelős szer kesztő tett jelentést a Prágai Magyar Hírlap állapotáról és rámutatott arra, hogy a P. M H. ma le nem kicsinyelhető tényezője a csehszlovák köztársaság sajtójának. Nem csak a belföldön, hanem a külföldön is sokra értéke lik a lap nívóját. Kifejtette, hogy a lap hármas célt tűzött maga elé: belpoíitrkailag az ellen zéki pártok programjának népszerűsítéséi, továbbá a harcot a bécsi emigráció ellen és végül külpolitikailag a nagy világesemények széles perspektívájához hozzászoktatni a magyar olvasóközönséget. A lap mind a három kötelességének eleget tett. Ezután szólt a lapnak a pártokhoz való viszonyáról és arra kérte a pártök képviselőit, hogy propagandával és tudósításokkal igyekezzenek odahatni, hogy a lap továbbra is emelkedhess ék azon a nívón, amelyet eddig az alapítók áldozatkészsége, a szerkesztőség lelkes munkája és a közönség szeretetteljes támogatása mellett szerzett meg. A jelentéshez Gilfcr János dr., a P. M. H. alapító szindikátusának igazgatója szólt hozzá és bejelentette, hogy a lapkiadó részvénytársaság a közel jövőben megalakul. Ezután rendkívül meleg szavakkal fejezte ki a szepesi német párt lelkes cs szívből fakadó üdvözlését a P. M. H. szerkesztőségének Nitsch Andor bizottsági tag. Emlékeztetett a magyar átokra és óva intette az egyes lapokat, hogy ne támadják véreinket. Isaák Imre csatlakozott Nitsch Andor üdvözléséhez és indítványára kimondotta a bizottság, hogy köszönetét mond a P. M. H. szerkesztőségének és kiadóhivatalának becsületes és lelkes munkájáért. ■ Ezután Kozma Ferenc dr., a központi iroda másodtitkára tlett jelentést a sérelmi anyag gyűjtéséről és földolgozásáról, amelyet a bizottság elfogadod. Következő tárgya ifi. Koczor Gyula előadása volt a kisipar védelméről. Az előadást tegnapi számunkban ismertettük. Végül R. Vozáry Aladár munkácsi szerkesztő tett előterjesztést Jókai Mór centen- náriumának megünneplése tárgyában. 1925 február 18-án lesz Jókai Mór születésének százéves évfordulója. A magyarságnak kötelessége, hogy ünnepet üljön ezen a napon, mert Jókai Mór táplálta apáink lelkét remény- felen időkben s ö volt a nemzeti géniusz lég- édesebb és legdédelgetettebb gyermeke. Több mint egy félszázadig volt ragyogása a magyar Irodalomnak. Mesélő ajkán elbűvölve csügg immár a negyedik nemzedék és az egész müveit világ. Jókai a romok fölött is életet teremt. Lelke még a sírokba is világit. Jókai közeláll a szlovenszkói és ruszinszkói magyarokhoz, mert müveiben csodás valósággal festi azt a földet, amelyen élünk. Javasolja, hogy a cemíennárium megrendezését vegye kezébe a pártok szövetsége s hogy szülővárosában, Komáromban rendezzenek országos ünnepséget, ezenkívül Szlovenszkó minden, magyar községében és városában. Javasolja, hegy a Jókai-ünnepségekből befolyó jövedelem egy részét fordítsák egy megindítandó magyar szépirodalmi lap céljaira, vagy adjanak ki egy népies Jókai-kiadást. Javasolja, hogy a közös bizottság tűzzön ki pályadijat egy Jókait méltató miire és egy Jókairól irt költeményre. Az indítványok során elfogadta a bizottság Lelley Jenő nemzetgyűlési képmsei ő amaz indítványát, amely szerint a közös bizottság panaszt, tesz a népszó vétségnél a fogadalmat tett közalkalmazottak 100 cseli-sil. Koronáért fizettek ma, február 9-én; Zürichben 16.70 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 12169 5QQ 000000*— német márkát Á’f*7L T (0% «i. 34. • l satötl mellények J Prága, vasárnap, 1924 február 10 M- ' ________ .. .(dCIF* „ . _.Tumirnm Mii? ,„ ———— -vrmrur— am» -iri mm Előfizetési árak bel* éa külföldön; é M W Jgb álu. aíw Bsészévr® soo k«, félévre 150 k& 1 ZWl fi # pM iv Jh Égé Ém wnr IS wSr / JeaT pánaká-Qliee 40. 1. Telefon; 80349. V/%/ i Vlvl/ JT7 1mM V# e JÍJK ^ ^ ^ ^ ^ ^ — Sürjrönyeim? Hírlap. Praha. — Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. — A Prágai Magyar Hírlap kiküldőit szerkesztőjétől —
