Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-10 / 34. (482.) szám

SS Vasárnap, február 10. Benas pártiénak Ismét kipattant panamája A nachodi nemzeti szocialista szövetkezet szubvenciót kapott akkor, amikor már nem is létezett — A nemzeti demokraták napfényre hozzák a nem­zeti szocialisták szennyesét állampolgárságának megvonása, az uj me­gyei és járási beosztással járó kisebbségi jogfosztások és a megvont kongnia ügyé­ben. Az első tárgyhoz Bittó Dénes, Flach- barth Ernő dr., Körmendy-Ékes Lajos dr. és Petrogalli Oszkár dr. szóltak hozzá. A bi­zottság megbízta Flaclibarth Ernő dr. felelős szerkesztőt, hogy azokról az esetekről, ami­kor az 1910. év utáni illetőségek megvonásá­val érte a magyarságod, jogsérelem, készítsen panaszt a népszövetséghez. Elfogadta a bizottság Isaák Imre indítvá­nyát, amellyel követeli a vagyondézsma újabb novelláié- sát, a íölburjánzott korrupció megbélyegzé­sét, a bűnösök megbüntetését és az össze­férhetetlenségi törvény sürgős megalko­tását. A közös bizottság ülését Körmendy-Ékes Lajos dr. elnök zárta be és megállapította, liogy az ülés méltóságteljes lefolyású volt s a magyarság érdekében jelentős munkát- végzett. Poincáré egy negyedóráig kormányválságot játszott Páris, február 9. A kamara tegnap' ülé­sén Tapponi-er képviselő felszólalásánál oly vihar tört ki, hogy Poincáré óriási izgalom­ban fölemelkedett miniszteri székéből s az összes miniszterekkel együtt elhagy la az üléstermet. A kamarában az volt az általá­nos vélemény, hogy Poincáré most lemond. Hogy* a kulisszáik mögött mi történt, azt nem lehet tudni/ tény az, hogy Poincáré egy ne­gyed óra múlva visszatért az ülésterembe. A tegnapi nap folyamán ismét felvetette a bi­zalmi kérdést és a kamara bizalmat szava­zott neki. Tucny miniszter le fog mondani? Tucny minszter a Rude Právonak parlamenti körök­ben szerzett értesülése szerint rövidesen le fog mondani tárcájáról A lemondás oka állí­tólag Tucny miniszternek a szeszbot’rányban való szerepével áll összefüggésben. Uj telepítési törvény? A fölosztás alá kerülő nagybirtokon való telepítés céljaira két évvel ezelőtt húsz millió koronás alapot létesítettek. Eredetileg úgy tervezték, hogy ezt az alapot a rendes hozzájárulásokkal meg fogják növelni. Binovec képviselő, az ál­lami f öld ni rf okhivatal igazgatóságának tagja, még legutóbb kijelentette, hogy a telepítési alapot sikerült biztosítani és az alap előrelát­ható időn belül eléri az egymilliárd koronát. Ez a jóslat nem vált be s mintegy 250 millió korona szükséges a telepítésre. Az állami földbirtokhivatal a Lidové Noviny értesülése szerint uj telepítési törvényjavaslatot készít' elő. A törvényerőre emelkedett javaslat vég­rehajtásához azonban legalább 250 millió ko­rona hitelt kell igénybe venni, ami a mai vi­szonyok között rendkívül nehezen fog menni. Prága, február 9. A nagy panamáik viharos, de még le nem csendesült időszaka után a csehszlovák bel­politikai életnek ismét megvan a maga pana- más szenzációja. Ha nem is m'H'iós, ha nem is szenátusi elnökök számára nyakíörö, de mindenesetre pikáns és jellemző a korrupt és posványős belpolitikai áll,lapotokra. A Naöhodske Listy pár nappal ezelőtt kö- zö te, hogy a nachodi Síavia te* tiíszövetkezet, amely ,a cseh nemzeti szocialisták aliapitása, a szövetkezet felszámolása után . két évvel ál lami pénzekből negyedmillió korona szub­venciót kapott. Nachodi tudós,itáls alapján a Nár. Demokracie közeíiebbi adatokat körzői az esetről. A közlés szerint 1920-ban a Síavia •szövetkezet nagy őzeteket bonyolított le. Az adóügyi igazgatás épp úgy, mint a többi üzle­tekre, a S-liaviára ás előírta a jövedelmi adói és pedig 60.000 korona értékkel. A szövetke­zet vezetői azonban az adóból egy fillért sem fizettek ki s amikor bírói végrehajtásra került a sor,'bejeiintették a szövetkezet felszámolását, Ez történt 1920-ban. 1921-ben a nádhodii köz­ségi képviselet ü‘ésén bejelentették a föszá­Riga, február 9. A Daily Mail moszkvai munkatársa, Percival Pfhiüpps, beszélgetést folytatott egy előkelő angol kereskedelmi ház kép­viselőjével, ki többévi künn tartózkodás után most elhagyja Oroszországot. Az orosz viszonyokkal behatóan ismerős kereskedő a következőképpen nyilatkozott az orosz helyzetről és a várható eseményekről: Ukránia az ellenforradalom iöfészke — Az ellenforradalom inlciativája nem insdiifJhat ki a városok rab igába hajtott la­kosságától és .a legkevésbé várható Moszk­va népétől Az ellenforradalom csalk a tarto­mányokban törhet ki sikerrel, legelső sor­ban azoknak az embereknek százezrei, kik reá várakozó döntő szerepre. Az ellenforra­dalom sikerénél számítani kell arra a pánik­ra, mely bolsevista részről okvetlen el kell, hogy következzen, hiszen a bolsevista vezérek már most teljesen elkészültek az idegeikkel. íla a legkisebb zavargás vagy zendülés történik vaia­■moMst és ennek következtéiben az 1920-ra eső községi pótadót 11.000 korona értékben le'ríak. A Síavia ezzel megszűnt létezni s az állaim 60.000 korona és Nachod város 11.000 korona adókárt szenvedett. 1923-ban, tehát •a Síavia bejeién tett fölszámolása után két évvel és akkor, amikor ,a Síavia már jogilag nem létezett, a közélelmezési minisztérium 250.000 korona kamatmentes kölcsönt biz­tosított a szövetkezetnek. Hogy milyen mér­leg alapján és mily biztosítékod mellett adta az áiannpémztáir kölcsönét a minisztérium a szövetkezetnek, ezt senki Sem tudja. Csak az a bizonyos, hogy !923-ban a nachodi cseh nemzeti szocialisták ezt a 253.000 Kc-ből nam a 60 000 Ke állami adót, sem a 11.000 Kö községi adótartozást nem fizették ki. A Ná- rodni Demokrácie a legerélye-sebo vizsgála­tot követeli ebben az ügyben. Mivel a Národni Demoknác'e a K ram ár yezetése alatt álló s a koalícióban helyet feigla'ó nemzeti demokraták lapja, a leleple­zést úgy kell elkönyveld, mint Kramá.r táma­dását Benes pártja, a nemzeti szocia:sta párt ellen. mely moszkvai ezredben, akkor a Kreml urai egy hétig felhúzott csizmával alusz­nak. Szibéria és a Kaukázus egy ember­ként foglal állást a szovjet ellen — Szibériában áll a leg'ngatagabb ala­pon a szovjet uralnia. Ez óriási földterület népe ádáz gyű ölettel van eltelve a vörös diktatúra iránt. Szibéria név lég vörös, azon­ban azoknak az emberekneek százezrei, kik azelőtt közönyösen viselkedtek a bolsevista rendszer bevezetésével szemben, most el­lenségeivé váltak, mert tönkretette a keres­kedelmet, megbénitotta az ipart és Szibé­riának még nemrég jó vaíutáját a rubel sor­sára ziiOlesztette. Különösen a szibériai va­dászok elkeseredése nagy, mert nem kap­nak lőszert és fegyvert és nem tudják ked­venc mesterségüket folytatni, a csapdákkal fogott állatoik prémjeit pedig nevetséges árakon kobozza el a szovjet. Ha Szibériá­ban kitör az ellenforradalom, miit mindenki a leghőbben vár, akkor a moszkvai kor- máinymk nem lesz ereje az intervencióra. Az ellenforradalom sikerét biztosítja a vas­útvonalak csekély száma. Mandzsúria tele van fehér gárdákkal, melyeknek száma napról-napra növekedik. A Kaukázusban szintén rosszul áll a szovjet ügye. A forra­dalmi szocialistáik megfeszített erővel foly­tatják arotitoolsevista tevékenységüket s cél-, jaikra nagyon ügyesen használják föl a georgiaiak, cserkeszek és tatárok nemzeti érzelmeit. A forradalmi szocialisták szerepe —• Az ellenforradalmi Oroszország egyiik legnagyobb reménysége a forradal­mi szocialisták, azonban nem szabad túl­becsülni e csoport hatalmát a jelen pillanat­ban, A forradalmi szocialistáik Moszkvában teljesen tehetetlenek, mert állandó szigorú ellenőrzés alatt állanak és az ágért provo­kátorok lehetetlenné teszik minden meg­mozdulásukat. A forradalmi szocialisták pártjának sok zsidó tagja van. akik épp oly elkeseredéssel küzdenek a kommunizmus ellen, mint a párt többi tagjai. E zsidók egyilke, mikor ellenforradalmi tevékenysége miatt a esek a nemrég előállította, e szava­kat vágta a forradalmi törvényszék sze­mébe: „Leljetek agyon,, de antibo'sevista maradok!" A forradalmi szocialisták sze­repe a felfordulás kitörésekor csak közve­tett lehet. Ha az áradat előre tör, akikor el kell tünniök, ami könnyű do’og lesz. A káosz egy átmeneti korszaka után azonban az ügyek élére fognak áüani és a külföldön levő és Oroszországba vissza­tért forradalmi szocla'istákka! együtt meg­alakítják az uj szocialista korín nyt. A szovjet bukása után szocialista kormánya lesz Oroszországnak — A szovjet megbuktatása után csak szocialista kormány képzelhető el Orosz­országban. Egy ily uj kormány népszerű volna a nép ama rétegeiben is, amely el­lensége a szocializmusnak. A carizmus iránti hűségnek a gazdag parasztok közt van még gyökere, azonban senki sem kívánja azok­nak a politikai emigránsoknak visszatéré­sét és hatalomra jutását, k:k az elmúlt éve­ket külföldön töltötték. A Kcrenszki- és Miíjukov-Séle embe­rek politikai hűl ák Oroszországban. Az adagol kereskedő azzal végezte be nyilatkozatát, hogy visszatér Angliába, mert teljesen lehetetlen jelenleg Oroszországban minden legális kereskedelmi tevékenység. ■ , ■ , , - ................ Bizottság i ülések a képviselőházban. A jövő héten a képviselőié z'^n a következő bizottsági ülések lesznek: ír í2-én, ked­den délután félhárom órakor a szociális biz-,, tositási albizottság ülése, február 13-án, szer­dán délután félháromkor a mentelmi bizott­ság, február 14-én, csütörtökön délelőtt fél- tizkor az alkotmányjogi bizottság. Az orosz ellenforradalom előszele A bolsevista vezérek „elkészültek az idegeikké!" — Ukránia felé néz az orosz nép Szocialista kormány fogja föl váltani a vörös diktátorokat T árcaro vatimk: Kedd: Falu Tamás: Magyar bánat (vers). Strelisky József: Három csók. Szerda: R. Vozáry Aladár: Jókai Mór cen­tenáriuma. Csütörtök: R á k o s y Q y u 1 a; Az eisó titkár I. Péntek: Téchy Mária: Két vers. Rákosy Gyula: Az első titkár II. Szombat: Ottlik Pálma: Magyar zenei élet. Vasárnap: Kersék János: Öröm és bánat (vers). Dániel né, Lengyel Laura: A szerzőnél. Pollice verso... Az árbocokra lobogókat húznak,. — Ketté tört kardot lombbal koszoruznak; Diadalt harsog százezer torok. Játékra gyűlnek gladiátorok. Egy világ nézője e baj vívásnak, Hiszen nem érzi. mi íáj a másnak... A nézők közt ma nincsen, ki remeg, Megtelt az aréna, — vár a tömeg Pollice ve. s' Öli, vívtam én is, — véráztatta hanton, Alig nektek otthon leányszavu lanton Dalolhatott szerelmes trubadúr . . . Az én istenem maradt a Hadúr! Daloltatok, mig én a porba estem S megállította Eaíu kiránt a testem, Hogy ujjongástok ne némitsa el.... Ma rátok nézek — s kezetek íclel Pollice ve;so. Mig Rafael a legmasabb égnek CsÜlagkárpitiát szétnyltoíta nektek, Nekem a zászlón volt csak Máriám, Mikor szivemre térdelt a pogány . . . Nektek termett az én vérem vetése *JJ édenkertet újjászületésre, •S nekem oly mély leit a C^ic-patak . . . Miért sűvitsz most ernberftvatag Pollice versol? Sziklára dobott a turáni átok, S mig dagadva szállt a vitorlátok A végtelen, a fényes tengeren Az uj világba, hol csak kincs terem: En kincskeresni rögömön maradiam, És bujdosásért, bánatért nem adtam; Szabadság volt e gyémántícnyii kincs . . . Te nagy világ! — nem érted ezt, — csak Ints Pollice verso . . , Egy kis hajlékért vívtam a világgal, Hogy földre szádt a béke olajággal; Mint Megváltó jött: rajt fehér palást, És hirdeté a nagy iöltámadást . . . Hogy hittem néki, — én, a vérző, bátor, — S nem volt Megváltó, — gőgös Iraperátor, Kinek játék a bú, a hit, erő . . . A Alogváitó a földre sohse já Pollice verso . . . Csalmay. Molnár Jenő tréfái: Hogy lettem tojáskirály? Baniukoítam az országúton és egy pa­raszttal találkoztam. A paraszthoz kocsi tartozott, a kocsihoz .ovak, amint ezt éles niegf:gye..őképessiégü népies íróink már ré­gebben fölfedezték. A paraszt leszállt a Ko­csijáról és a nadrágjával] vesződött. — Ejnye, he ínye — dörmögött — mi- csmájj:’.ík ve e: egyre csak le akar esni a csipőmrü. Nincs az urnák egy darab mad­zagja? Ez a kérdés nekem szóit. Felleltem: — De bizony van. Mindig tartok ma­gáimnál Furcsám nézett rám. — Tudja — magyaráztam neki —, a dohányos embernél gyufa nincsen, aki meg iik asiztóf ára való, annál madzag nincsen. — Bolond beszéd — dünnyögött az öreg. — De adok érte három tojást, ha ideadja. Átnyújtottam a madzagot és szépen a zsebeimbe mé yesztettem a három tojást. Küön-külöm. A paraszt tovább cammogott a, kocsival én meg visszafelé kutyagoltam. A városban megálltam a vásárcsarnok előtt és amikor egy kalapos nagysága jött. kivet­tem az egyik tojást, nézegettem, forgat­tam, simogattam, a nap felé tartottam, te­nyeremből ellenzőt formálva fölötte. Lát­tam, hogy megértett. Előbb bátortalanul rám kacsintott, de én erényes maradtam. Pá:r pilanitnyi habozás után megszólított: *— Bocsánat, eladó ez a tojás? — Igenis, ötven fillér darabja. — Hogyan, hát több is van? — Két kis öcsikéje van még ennek. — Akkor Összesen három tojás, másfél korona. Egy másik nagysága közeledett. — Egy korona hetven fillér — javította ki maigát az első nagysága és én eladtam neki a három tojást. Ez volt életem első üzlete. Fogtam az egy korona hetvenet és újra nekivágta,m az országúinak. Óvatosságból tiz méter madzagot vettem magamhoz. Nem volt rá szükség, csak parasztasszonnyal ta­lálkoztam. Q arab oly volt a karján, teli to­jással — Hogy a dija? — kérdeztem. — Három egy korona öt ven. — Ugy-e, maga özvegyasszony, telkem? — Az hát. Horniét tud,ja az ur? — Megérezte,m. Hát nézze, galimbocs- kám, nekem két házam van a városban, száz hold birtokom a Bácskában, én elve­szem magát holnap délután feleségül ha öt tojást ad egy ötvenért. Itt az irás. Az asszony megnézte, mosolygott, a nyakamba ugrott, az írást a köténye sarkába kötötte és adott öt tojást egy ötvenért. Az öt tojást félóra niiuíva eladtam két koronáért. Másnap egy korosabb kisgazdával ta­lálkoztam az országúton. Mondtam neki; — Be ne menjen a városba, bátyám, inért mindenkit ko'erásnak néznek, aki er­ről jön, aztán lecsuknak. Szörnyen megijedt. — De a tojások! — sóhajtozott. — Ne féljen, bátyám, engem az isten küldött. Jó sziveim van, adja ide azt a lmsz tojást... — Nem húsz az — harminc. — ...hát azt a harmincat. Pénzt is adok érte. Itt a két koronám, ennyi van. de most siessen ám vissza, mert gyónnék a hatóságiak. Evvel a harminc tojással a középkeres- kedök sorába lépteim. Fölkerestem a leg­nagyobb vendégok szakácsait és megálla­podtam velük, hogy minden félig ép üres tojásért két fillért fizetek nekik, ha a héját félreteszik. Egy bét alatt ezer tojáshéjat gyűjtöttem össze. Aztán fölraktam egy ko­csira, gondosan ládákba csomagoltam, gya- luforgáccsal kibérelve, • tört oldalukkal le­felé, Az országúira menteni. Hajnalban, há­rom órakor. Jöttek a tojásos asszonyok. — Hej-haj! — sopánkodtam, mikor ei- baktattam mellettük —, vége a jó időknek. Nem kell már tojás annak a szegény városi népnek. Az asszonyok összenéztek. — Hát maga honnét gyün? — kérdezték. — Dunán tűiről Viszem a tojást a ma­guk falujába, hátha ott elkél Most már ijedten néztek össze. Aztán leszálltak a kocsikról tanácskozni kezdtek és a legokosabbat avval az ajánlattal küld­ték hozzám, hogy az ö falujukban csak­ugyan szükség van tojásra, de ők röstelnek visszamenni, vegyem meg mind a tojást, olcsó pénzen Ideadják. Éri megvettem és igy leltem tojás­tól ály. Egy madzag révén, amire eredetileg magamat akartain felkötni. m ..........—

Next

/
Oldalképek
Tartalom