Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-09 / 33. (481.) szám

\ A véka alól (g.) Prága, február 8. A politika kamarájában nagy szerepe van a vékának. Ez alá szokták elrejteni azo­kat az eseményeket, melyek nem valók a közvélemény kíváncsian kandi szeme, vagy hegyező füle elé T^e kerülnek az úgyneve­zett magasabb <f ' a taktikázások és ezek­kel együtt azok a kisded és nagyszabású machinációk, amelyek a politikai hatalom egyéni zsebének megtöltése körül hajtanak hasznot. Néha betéved a kamarába egy vásott gyerek, aki nem gondol ama, hogy a maga­sabb célokat magasabb célokért el kell rej­teni a külvilág elöl s fölborítja a vékát és a világ elé tárul az eldugott politikai cél. Néha megharagszik a kamarában járatos egy-egy cseléd és felhnzza az orrát s ilyenkor bosz- szuból dől föl a véka és jön napvilágra az, amit rejtegetett . . . A véka praktikus háztartási tárgy a po­litikában, de azért nem árt néha alája tekin­teni. a Egy hét óta a cseh-szlovák koalíciós kö­rök szeszes, fás és mozis panamistáinak örömteljes elégtételére Amerikának is meg van a maga panamás szenzációja. Mindenki azzal panamánk, amije van — mondja egy cseh kabaréban a. jókedvű Hasiét .A*-, ebben, igaza van. Itt a szén, a fa és a szesz kitűnő önfelhizlslási alkalom, Franciaországban az elpusztított területek ujjáép'tése körűi lehet keresni, Amerikában a nagystílű petróleum­tól szagos a panamás világ. Az a botrány, mely Fali belügyminiszter körül hullámzott föl, aki a Sinclair petroleumkonzerntől a koncessziócsikáért 68.000 dollárt kapott és Doheny petroleummtlliárdostól 100,000. dol­lárt vett föl visszafizetésre soha sem esedé­kes kölcsön fejében, ma már odáig dagadt hogy a volt Wilson-kormánynak majdnem valamennyi tagja, sőt Wi.lsonnak a veje Wil- liam Mc. Adoo, volt pénzügyminiszter, sőt elnökjelöltként is emlegetett amerikai nagy­ság is belekeveredet1!: a panamás ügybe, mert bebizonyosodott róla, hogy évente 55.000 dollárt kapott a Doheny szindikátustól be­folyásának ellenér'élke fejében. Ez a véka alól kllerü!t panamás botrány még a mai elefántbőrös morál szempotjából sem mindennapi dolog. Nagy jelentőségű, mert arról ad nekünk bizonyságot, hogy a politikai erkölcsnek szégyenteljes devalvá­ciója, mely Európában olyan megszökött je- jelenség, mint a hordár az utcasarkon, vagy a kémény a ház tetején, nemcsak európai je­lenség. Ez a nagyarányú és amerikai méretű panama azt a meggyőződést kelti bennünk, hogy a tengerek nem alkotnak elég elválasz­tó terepet s a távolság mértföldjei nem je­lentenek semmit a politika kóros tüneteinek ragályánál. Amerika európaizálódott a szó­nak immorális és inkorrekt értelmében. Amerika sem jobb, mint mi vagyunk, Ame­rikától sem várhatunk a petyhüdt, fülledt légkörünkbe uj szeleket, tisztító fuva.litok.at. Úgy látszik, ha fölborul a véka. elborul­hat minden Ibii tünk . . . * Az angol politikának egyik legszívósabb alakja, a minden bukásban talpra ugró öreg kandúr Lloyd George most gyakran bo.rit- gatja föl a vékát. Úgy tesz, mint a bosszús cselédek szoktak tenni, mikor felmondtak ne­kik vagy a kezükbe nyomták a szolgálati könyvet. Most legújabban a békeszerződések körüli tárgyalások agyonvékázott időszaká­nak egyik pikáns eseményét tárta a nagy­világ elé, leleplezve a,zt a titkos szerződést, melyet a Rajna b a'partjának megszállására nézve Wilson és Clemenceau egymás között kötöttek. Wilson meghalt és a halottá'; még a mai fejlett spiritisztikus tudomány mellett sem 'tudnak beszélni. Él azonban a francia kül­ügyi hivatal és cáfol. Azért él vagy abból él, hogy cáfol és tovább rejtegeti a vékák alatti titkokat. Noha Lloyd George megretirált, mégsem tudjuk biztosan, kinek van igaza, annak-e, aki állít és vádol, vagy annak, aki cáfol és mentegetőzik. Mi csak azt tudjuk, hogy ott, ahol a véka alól ilyen eldugott és eltitkolt diplomáciai szenzációk kerülnek elő, bizo­nyosan van más és hasonló érdekességé je­lenség is. Mi csak azt látjuk, hogy az a poli­tikai módszer, mely a békében előkészítette a háborút, a háború után megteremtette a békétlenséget, ma előkészíti az uj háborút s amelynek a cifra frakkokon kívül szoros hozzátartozója volt a rejtegető, titokzatos ótátrafiired, február 8. A szlovenszkói és ruszinszkói szövetke­zett ellenzéki pártok közös és vezérlőbizott­ságának ülése ma délelőtt kezdődött meg a Grand-szálló termében. A vezérlő bizottság ülése A vezérlő bizottság ülését déíeförí ÍG órakor nyitotta meg Köraiendy-Ékes Lajos dir. politikai elnök. Az ülésnek egyetlen pont­ja a szepesi német pártnak tiltakozása volt a kérésztényszociális párt pozsonyi osztályá­nak ama határozata ellen, melyben Schmiedf ! Károly keresztényszociáilis listán megválasz­tott szenátort arra hívja föl, hogy mondjon le mandátumáról A vezér'ő bizottság e tilta.- kozás kapcsán azt az álláspontját szögezte le, hogy e kérdés tisztán a két párt ügye, amelybe a vezérlöbizottság nem akar bele­Ezutám Petrogalli Oszkár dr., a Központi Iroda igazgatója terjesztette elő a közéleti eseményekről szóló jelentését, melyet azzal a szomorú megáll,aipltássial kezd, hogy Szlovén- szik) és Rusziinszkó nemzeteinek sorsa ma is változatlanul rossz. A kormány nem adja meg uemzeteiolkmek sem politikai, sem kultu­rális, sem gazdasági téren azokat a jogokat és eszközöltet, amelyek egy nemzet életéhez és fejődéséhez okvetlenül szükségesek. Sé­relmeink orvoslást nem találnak, panaszain­kat nem hallgatják meg, előterjesztéseinket nem veszik f jgyeimbe. A temány politikája nem változott A politikai üldözések az utolsó hónapok­ban nem voltaik olyan gyakoriak, mint .előbb, de ezt csak pillanatnyi szünetnek tekinthetjük. A politikai üldözéseiknek újabb fejezetével Ívéi számolnunk abban a pillanatban, mihelyt a mostani rendszer helyzetét annyira kétség­beesettnek ismeri fel, hogy más kivezető utait hatalmának biztosítására nem talál, mint ezeknek az eszközöknek újbóli alkalmazását, A kormány politikája semmiben seri vál­tozott. Közéleti szereplésünknek kezdetétől mindnyájam és isimié telten reámuta ltunk arra, hogy ez a kormányzat az úgynevezett nemzeti kisebbségek nemzeti jellegének megfosztá­sára törekszik. Ennek igazolására elég Idéznünk a kor­mányt támogató cseh nemzeti demokrata párt hivatalos la piának, a Národry Lisiynek a francia—cseh szerződés megkötése alkalmá­ból irt cikkét, mely kifejti, hogy a cseh-szlo- válk köztársaságnak kli'portteúja is olyan kö­telezettséget ró az állam kormányzatára. véka., az emberiség érdekeivel, a béke és békés munka, az emberiesség és igazságos­ság elveivel ellenkezik. Mi csak azt tudjuk, hogy ha egyszer fel­borul minden véka, akkor az eddigi politika is ki lesz terítve. Gseh-Szlovákiában a koalíció panamás botrányait takaró véka után csend követke­zett. Pedig van még sok véka, ami alá érde­mes lenne egy pillantást vetni. Talán eljön egy szép nap, amikor egy vásott gyerek vagy egy duzzogó cseléd újabb vékát rúg föl és talán megéljük még azt is, hogy kiderül az, hogy milyen panamás körülmények kö­zött történt a sok titkolni való elrejtéséhez szükséges vékák szállítása és beszerzése. avatkozni. Ha a keresztényszociális párt Schmiedt Károly mandátumát a választási bíróságnál megtámadja, akkor a szepesi né­met pártnak módja lesz arra, hogy argumen­tumait ott előterjessze. A közős bizottság ülése Az ülést Könnendy-Ekes Lajos nemzet­gyűlési képviselő, a közös bizottság politikai elnöke nyitotta meg azzal a nagyszabású be­széddel, amelyet tegnapi számunkban kö­zöltünk. Ezután Forgách Géza, a központi iroda titkára terjesztette elő jelentését a központi iroda működéséről. A jelentés részletes be­számolóját adja annak a céltudatos s a ma­gyarság nemzeti életére nézve fontos munká­nak, amelyet ez a politikai szerv végez. amelyekben egyetlenegy, „még a legmérsé- keltebb“ német — és természetesen magyar — sem nyugodlhatík meg. Ez a kijelentés nem értelmezhető másként, mint annak tiszta be­ismerése gyanánt, hogy itt olyan belpolitikát kell csinálni amelybe való belenyugvás egy­értelmű az öngyilkossággal. A politikájukba való öngyilkos beletörődést a cseh kormány- párti urak még a „legmérsékeltebb némettől és magyartól sem várnak eh A Duna-vonal problémája Újabban Hodzsa Milán röldimivelésügyi miniszter ur tett igen épületes nyilatkozato­kat. Az utóbbi időbein kiét ízben is megkísé­relte beledobni a közvélemény tudatába mint saját találmányát, a Duna-vonal problémáját. E problémáinak következményeként azt a té­telt állította föl, hoigy a dunaimenti most tisz­ta magyar területet „vissza" kell szlovákosi- tani. Legutóbb az YMCA pozsonyi gyűlésén tartott előadásában részletekkel is szolgált. A Duna-vonal csak úgy biztosítható a köztár­saság részére, ha azt megbízható nép lakja; ezért szlovák és cseh földműveseiket kell a lefoglalt birtokokra telepíteni. Sőt buzgalmá­ban tovább megy és azt kívánja, hogy ha itt nem akadna elég jelentkező, úgy a külföld­ről kell visszahozni a cseheket és szlovák-o­kát, akik hajlandók e magyar' földön letele­pedni. Hodzsát e kijelentéséért a kormány részéről senumíjféle támadás nem érte s a hall­gatás e nyilatkozat elhangzása után a bele­egyezést jelenti. Jelenti azt, hogy a kormány annak tartalmával egyetért. A végre nem hajtott nyelvtorvény Ez a szellem, amely nemzeteink megsemmisítésére törekszik, magyarázza meg a kormánynak magatartását a nyelv­törvény alkalmazásának kérdésében is. A kormány az állam alaptörvényei közé iktatott nyelvtörvényben foglalt ama ren­delkezésnek, hogy a törvény végrehajtó rendeletét bocsássa ki, még a mai napig sem tett eleget. A Közös Bizottságnak Ung- várott múlt év május 4-én tartott utolsó ülé­sezése alkalmával pártjaink nevében felier­jesztést intéztünk a kormányhoz, a kormány azonban választ nőm adott. A cél nyilvánvaló: a végrehajtási rendelet hiányában a hatósá­gok a törvénynek általános rendelkezéseit állandóan megszegik arra való hivatkozással, hogy a törvény alkalmazására. a kormánytól utasítást nem kaptak. A rendelet ki nem adá­sa maga után vonja azt is, hogy a törvény­ben megállapított öt évi átmeneti idő — a melynek tartamára a törvény rendelkezései alól könnyítéseket helyeztek kilátásba — el­telik anélkül, hoigy a könnyítésekre nézve a kormány intézkedett volna. A törvényhozáshoz bába fordulunk és kárbaveszett fáradtság a kormányhoz is e sérelem ügyében felterjesztéseket intézni. Nekünk nincs más utunk mindaddig, amig ez a mostani rendszer fennáll, minthogy nemcsak nemzetetek előtt, de a külföld előtt is reámutassunk arra, hogy az itteni kormányzati rendszer miként vá’tja be Ígé­reteit és milyen bánásmódot íanus't a köz­társaságnak a nem cseh-sz'ovák nemzethez tartozó állampolgáraivá! szemben. Kulturális téren sem mutathatunk javu­lásra. A gazdasági helyzet a válságnak állan­dósulásával és méreteinek növekedésével to­vábbra is vigasztalan képet mutat. A kulturális és gazdasági euyomottság e terület összes nemzeteinek egyenlő sorsa. Ez az egyenlő sors állítja föl kényszerű szabály­ként az itt élő nemzeteknek egymásrautalt­ságát s a mostani rendszer megbuktatására irányuló közös harcot. Á kormánynak nincs joga a kormányzásra Az általános elégedetlenség és a kor­mány politikájával a népek nagy többségé­nek szembeihelyeztedése ma már nem politi­kai szólam, ma már ezt a nép ítélete meg­dönthetien erővel állapította meg. A szeptember havában megtartott közsé­gi, járási és megyei választások a kormány­nak és rendszerének erkölcsi bukását megpe- tsételtélk. A választások eredményének megálla­pítása óta a kormány elvesztette az állam ügyeinek továbbvitelére a jogát. A köztársaság alkotmánya azon az alap­elven épül föl, hogy minden hatalomnak íor-< rása a nép. A nép megvonta bizalmát s ezzel megfosztotta a kormányt uralmának erkölcsi és alkotmányos alapjától. Mindenütt, ahol al­kotmányos kormányzat áll fönn, ilyen válasz­tási eredmény után a kormány vagy lemon­dott volna,- vagy haladéktalanul föloszlatta, volna azt a törvényhozó testületet, amely többé a néptől kapott megbízására nem M- vatkozhatik. A kormány a két alternatíva kö­zül egyiket sem választotta, hanem egy har­madik expediensí talált: megmaradt a. he­lyén. Ezzel azonban nyíltan szembehelyezke­dett a cseh-szlovák alkotmánnyal: mi viszont a cseh-szlovák alkotmány szellemében és an­nak rendelkezései szerint cselekszünk, amikor követeljük, hogy a nemzetgyülést oszlassák fö! és rendeljék el a választásokat! 10® cseti-szl. koronáén fizettek ma, február 8-án í Zűriekben 16.675 svájci frankói Budapesten 94 200.— magyar koronái Bécsben 205900.— osztrák koronát Beriinta 12169 500 000000.— német márkái A ssdvatkizett ellenzéki pártok ótötrafüjredi PifiMásf A Prágai Magyar Hírlap szerkesztőjének jelentése Petrogalli Oszkár dr. a közéleti eseményekről ÜL évfolyam 33. (481.) szám WX l KSISÍtlellényel ) Prága,szombat, 1924február9 /y /‘frtí mtammae- i~—ni..,M 4KB<g* —n ... , —^ Ejlőfljifctésí árak bol* és külffiidöíil mW # M V mi /WW* ll If i® Jmf MM* FffiT lm/ Xjg telKaési évre 300 Ké, félévre 150 Kis Jr fmm fwmJLjPM &. Jr ilf mr 4W <sSrlH. ijr 4W y 1 JBr É$r 9&nSí-SS*M%x i. Telefon Fsowa ^Miafahl^tTelefoíV97I'8Íám* ^ ^ ^ — SürfirSnyotm: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR ár. po!isikai Bap!]!apja FLACHBARTH FRNÖ dr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom