Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-19 / 41. (489.) szám
Benes demokráciája (p.) Besztercebánya, február 18. . Talán nem -veszik rossz (néven a, „P. M. H.“ olvasói, ha újból és újbóli visszatérek Bonies személyiére és expozéjára. De ha.iog- iátkozni ikávéftDUinik a köztársaság közállapotaival és ■ helyesen Mvárwjnik Ítélkezni az itteni rendszerről, úgy Benes egyéniségét- és közéleti működését állandóan fiigydnünk 'kell, mert Benes a mostani rendszernek a reprezentánsa, az ő személlyé, $ a külföldön létező ragadhattam nagy tekintélye ad a mostani rendszernek súlyt. Belesnek ment alifása teljes összhangban van ezzel a kormányzati rendlszerrel.' Ez a rendszer állandóan hangoztatja a demokráciát és 'minél cinikusabban jálfózák ki, aránál hangosabbal beszélnek a demokráciába vetett hitükről. Expozéján is véglgvoifliul a demokrácia hangoztatása, mint politikájának alapvető iidletóüja. Nézzük sorba demí&ra'tikns kiijeleníésteit. „Mi kezdettől erösiitetük és ismételjük most is, hogy a nagy háború valóságban egy nagy gazdasági, politikai, szociális és erkölcsi for- radatei voit.“ Igaz, hogy a háború után a nemzeti, osztály- és egyéni harcok megkettőződtek s a nyers erő érvényestül, azérit „a mi elveink minit a múltban, úgy most is a demokráciába veteti hiten épülnek fel és visz"hővi:.:" kratificus uralmat, eigy szóval a középkor oiia« dien maradványát -Elítéljük áz éröszaknák minden formáját, a háború előtti durva erőszakot, épp úgy napjaink sovénjeinék, fer- radaCitiáraiinak és terrorizálnak akár anyagi, akár erkölcsi erös-zakát. Tudjuk,.hogy a nemzetek felfogásában és érdekeiben ellentétek voltak és lesznek, de ezek a demokráciához méltó módon, a megák apodálsdk utján, a nézeteik -és érvek kücseirélésévei, az igazság és a humanitás szerint rendezenidők. Ez- praktikusan kifejezve azt jeltenfíi, hogy. fenntartani kívánjuk a politikai békét. 'S e megállapítások vonulnak végiig az expozén, A kisaniamtat a közös díemofcraiti- kus érdek hozta életre. Az Ausztriával kötött megáUlaprádiáís „egy végileges béke a demokráciának modern koncepciójára építve". Magyarországgal szemben maga tartását az jelöl meg, hogy ,,nem mondhat le demokratikus elveiről". Ugyanezek a szempontok vezették Lengyelor szaggal, Olaszországgal, Oroszországgal és a többi országokkal,:a francia—cseh szövetségi szerződés megkötésé- nlél, a népszövetség előtt kifejtett működésében. M" •- ■ ; Miután annyit emlegetíte a külügynnmsz- te,r. ur a demokráciát, talán szabad megkérni őt arra, legyen szives és állapítsa meg, határozza meg, mit ért demokrácia alatt? Kérjük. erre, mert abban a politikában, amelyet közvetlen ö irányított, ő végzett s abban a politikában, amelyet; csinált az a kormány, amelynek ő tagja s iigy a felMösséget azok cselekedeteiért egész mértékben viselnie:feji, szak-adaíknub folyton, megismétlődve', látunk tényekei, cselekedeteket, amelyek liOTnSok- egyeaiesi euienkeznek ímmdlazzall, amit mi Ide- íno.krá ci ának tudunk. Benes a viszályok elintézésére igen szép és humánus eszközöket javasolva kölcsönös meggyőzés, f-ekvilágositás fegyvereit mondja irányadóknak. De nagyon'jól érni ékszünk. arra, hogy amikor a szerencsétlen októberi fehér- rózsa~forvadaíom után megjelentek: nálunk Jász! miniszter unnak küldöncei hogy. a szlovák népet „a tudományos meggyőzés" fegyvereivel bírjuk rá, hogy állást foglaljanak a cseh törekvésekkel szemben, milyen .materiális" fegyverekkel akadályozták meg az akkor még csak tényleges hatalom. urai a kapacitádót. . - Kérjük Benes urat, mondja meg, demokratikus és erkölcsös dolog volt-e, nap-nap után politikai pereket csinálni s azokról^ a külföldinek torzképet adni aizért, hogy a köl* Kttsiázczer MhOtömnnhds sztrájkol Angliában földöt Magyarország és a magyar nép eliten1 hangolják? Demokratikus és erkölcsös dolog-e. egy nemzet iskoláit elvenni, megtagadni, a .szülőknek azt az emberi jogát, hogy gyermekét abban az iskoláiban neveljék fel, ahol ők akarják? S a megmaradt magyar iskoláikban olyan 'tankönyvek taniulásátra kényszeríteni az - ifjúságot, aomyek meghamisítják a történelmet s a gyermeket arra akarják rá vinni,, hogy utálják meg saját nemzetüket? Demokratikus doilog-e földönfutóvá tenni ártatlan családok ínegszámilálat'.an tömegét az állampolgárság megáílapitásának. szívtelen és mindén emberi érzéssel ellenkező kezelésével? , . Demokraitikus, emberies doílbg tehetetlen nyugdíjasokat, gyámoltalan özvegyeket a kétségbeesésbe és az éhhalálba kergetni,- mert a hivtaiÉaílofonak mindenre, csak éppen arra nem jut ideijük, hogy ezek nyugdj'át az igazság és a jóig szerint rendezzék? Demokratikus é's politikailag tisztességes dolog-e egy parlamentet együtt . tartani és arra táimaszkoidva kormányozni, amikor, a nép már szembehelyezkedett a parlament többségével és attól bizalmát megvonta? Demokratikus és humáaius dolog-e tudatosan 'folytatni egy olyan gazdasági politikát, amely ezen terület népéit a munkanélküliség állapotába s ezzel szegénységbe és nyomorúságba kergeti? . DciíiokTatlIviiS .és morfeihs kőzáiápo.tokie azok, ahol napról-napra a közéleti. visszaélések, a rendszer vezető embereinek az üzleti tisztességgel eítedkező üzelmei, kerülitek napfényre,, ahol a korrupció megfertőzi a közélet levegőjét?: . \ . S vájjon Benes ur külpolitikája detmoLondon, február 18. Szombaton két-1 százezer kikötömunkás, kiknek munkájától az egész külkereskedelem lebonyolitása függ, sztrájkba lépett. Valamennyi angol kikötőben szünetel a munka. A munkásság ilyen nagy részének sztrájkjával egész Angliára súlyosbodó blokád a kormány számára nagyon könnyen jelenthet el nein simítható nehézségeket. A sztrájk fontosságának jellemzésére szolgáljon az az adat, hogy az angol kikötőkben naponta egymillió font sterling értékű élelmiszerszállit- mány érkezik. Hogyha a sztrájkot nem lehetne azonnal .beszüntetni, akkor a bekövetkezendő élelmiszerhiány arra fogja kényszeríteni az illetékes hatóságokat, hogy a szervezetlen munkásokhoz folyamodjon segítségért. London, február 18. Liverpoolban, Ply- mouthban, Southamptonban, Bristolban, Glasgovban és Délwales más kikötőiben a kikötőmunkások beszüntették a munkát. London, február 18. A munkaügyi minisztérium hivatalos jelentése szerint a haló- gyárosok és a kikötőmunkások delegátusai közötti tárgyalások folyamán semmiféle ^eredményt nem lőhetett elérni. A szállítási munkások szövetsége kijelenti, hogy hétfőtől-kezdve a kikötőkből egy szállitóhajő sem fog elindulni. London, február 18. (Havas.) A nemzeti, sztrájkbizottság megelégedését . fejezte ki afölött, .hogy a sztrájkparancsot valamennyi kikötőben végrehajtották. Kétezer New- yorkból küldött .postazsák Plymouthban. maradt. London, február 18. A Daily Telegraph közlése szerint a kiikötőmunkások sztrájkja valószínűen más nmükáscsoportokra is. át fog terjedni. Liverpoolban például az ottani raktárházmunkások csatlakoztak a sztrájkolok - hoz. Egy más jelentés szerint a kikötőben alkalmazott kétezer vasúti munkás is sztrájkba lépett. A Westminster Gazette úgy- tudja, hogy Macdonald valószínűen uj tárgyalásokra hívja össze a sztrájkoló munkásokat és a munkaadók képviselőit. A Morning Post szerint a kormány élelmezési tervet dolgozott ki. A lisztkészleték két-háromheti időtartamra elégségesek. A többi élelmiszerkészletek is elegendők lesznek, de a külföldi fagyasztott húskészlet nagyon csekély. London, február 18. Az a nyolcezer londoni kikötömunkás, akik a hajórakodósZövef- séghez tartoznak, tovább dolgoznak. Attól tartanak, hogy zavargásokra kerül a sor. A Daily Héráid, cáfolja azt a hírt, hogy Mac'- donald a sztrájk # megszüntetése érdekében akar lépéseket tefrni. Nincsics a fiumei kérdésről kratükiuS 'és békeszereiíő-e, amikor a múltban inéig akkor is Magyarország megszállását és szankciókat emleigetett, amikor Károly királlyal szemben a magyar kormány fegyveres erőt alkalmazott é;s a kináflyt foglyul ejtette? Béke szerető volt-e a. kfsantantnák s annak élén Benes miniszter urnák állandó kiardcsöritető politikája? A demokráciát és az állandó, békét szolgál (a, aurakor szövetséget kötött Poimeaféval és odakötötte magáit a francia imperializmushoz ? Benes tu! sok erőt tulajdonát szavainak. Felteszi, hogy a szavak ereje dunossa a tények emlékét. Benest és poliiltikájárt nem a szaval, hanem a tényei után fogják megítélni. Megállapítják majd róla, hogy a professzori katedrán ékiesszólással és eredménnyel hirdetheti a demokráciát, de mint külügymMsz- ter hűden: volt hozzá. Benes expozéjában maga. adja. meg a magyarázatát annak, ho'gy egy demokratikus köztársaság kormánya honnan vette a bátorságot egy olyan- politika folytatására, amely miniden lehet, csak nem demokratikus. „Le moLide emiifcr étáit las." Az egész világ fáradt voGt. „Nem kívánt mást, mint békét és ny ugalmait, a sebek gyógyulását, a ira©fót a köz javéra." S azok, akik panaszaikat a külföld elé vitték, „nem számoltak eléggé ezzel az ájt'áEáraas iáraidtiséfegaft". Majdnem szó szerint ezt hangoztattuk Ismételten. Igen, az egész világ fáradt, kimerült, közönyös volt és miég ma is az. Ezzel „számoltak" alaposan Benes és társai, amikor ilyen politikát vezettek itt be. Minden ország tele van bajjal, ruiimcs módija hozzá, hogy más népek bajaival, gyötrelmeivel íogiMkozizék. Ezért napirendire térnek olyan erőszakoskodások és elnyomatások felett, amelyek a ,.háború előtti" reakciós • világban mindenütt felháborodást Váltottak volna ki. Ma még vállat vonnak, ha az elnyomottak panaszait hallják, nőm segíthetnek a maguk bajám s így még kevésbbé mások bajám, De majd etz a fáradtság és közöny is elmúlik: s akkor majd ott kinn is stem s' szép "zavák, hatteati a teltek szerint fegrásk rékn. Belgrád, február 18. A szkupstina mai ülésén az Olaszországgal kötött szerződés tárgyalásánál Nincsics' külügyminiszter hosz- szabb expozét tartott, amelyben utalt arra, hogy a fiumei kérdést nem lehet az általános európai helyzet figyelmen kívül hagyásával megvizsgálni. Noha a békeszerződés aláírásától számítva évek múltak el és noha a népszövetség ez idő alatt mindenütt közve- titőleg igyekezett beavatkozni, mégis' a különleges megegyezésekhez kellett folyamodni és igy jött létre a kisantant, a cseh-szlo- vák köztársaságnak szerződése Franciaországgal és a jugoszláv szerződés Olaszországgal. A fiumei kérdés elintézése nemcsak a normális, de a barátságos összeköttetéseket fogja Olaszországgal lehetővé tenni. A fiumei kérdés miatt a jugoszláv királyság sohasem akart háborút viselni és éppen ellenkezően a jugoszláv királyság ellenségei voltak azok, akik arra számítottak, hogy ama tervük, hogy ezt az uj államot szétrombolják, egy konfliktussal van összeköttetésben. Ami a népszövetséget illeti —- mondotta —, úgy ez a 13. és 15. paragrafusok értelmében abban a helyzetben volt, hogy a fiumei kérdést a mi javunkra oldja meg. Ez az ut azonban csak akkor mutatkozott célravezetőnek, hogyha Olaszország is beleegyezik a népszövetség döntésébe. A fiumei kérdés szabályozásával lehetővé vált a jugoszláv királyság számára, hogy a külügyi politikában azt a magatartást vegye föl, amely megfelel erejének. Az ellenzék és különösen Radics azzal vádolja a kormányt, hogy a fiumei kérdésben hazaárulást követett el. Ez a megállapítás teljesen tarthatatlan, mert először is Fiume nem volt a mienk, hanem semleges állam volt s másodszor ennek a semleges államnak a létezése állandó veszélyt jelentett az Olaszországgal való jövendő konfliktusok szempontjából. Az Olaszországgal történt megegyezés eltüntette az adriai tengerpart minden konfliktus-veszedelmét Radics, amint ezt mindenki tudja, az egész idő alatt arra törekedett, hogy a jugoszláv királyság ellenségeivel érintkezésbe lépjen és a fiumei kérdés szabályozását megakadályozza. Éppen az a körülmény, hogy végre sikerült ezt .a kérdést kölcsönös megelégedésre megoldani, váltja ki az ellenzék haragját. Annak igazolására, hogy miképpen gondolkoznak az igazi hazafiak a fiumei kérdésről, felolvassa a miniszter egy íiume- vidéki horvát hazafi, levelét, anélkül azonban, hogy . a levél íróját megnevezte volna. Amikor a miniszter a levél olvasása közben arra a helyre jutott, hogy Fiume nyelve és mentalitása szerint olasz, az ellenzék sokáig tartó lármába tört ki és hosszú idő telt eb amíg az elnök ismét helyre tudta állítani a rendet. Nincsics ezután tovább folytatta beszédét és kijelentette, hogy a levél írójának véleményét osztja. Belgrád, február 18. Nincsics expozéja végén kijelentette, hogy a nép helyesli azt a politikát, amely barátságos szerződés kötésére .vezetett Olaszországgal, mert a megnyugvásnak és a békés jövőnek politikáját hozza magával. Ez a politikai megértés, melyet a külföldön úgy Ítélnek meg, mint az okos politika útját és amely a világban, mindkét szerződéskötő félnek a tekintélyét növelte, lezárta a bizalmatlanságnak és gya- nusitgatásoknak időszakát és megnyitotta Olaszországgal a barátság periódusát. Az ellenzék előadója, Ricogono spalatói képviselő, sajnálkozásának adott kifejezést , Fiume elveszte fölött és kijelentette, hogy. • ez a megoldás a belgrádi kormánynak tulsá- j gosan nagy engedékenységéből következett- j Pasics miniszterelnök és Nincsics kiilügy- i „ J miniszter ne kritizálják a Radics-parí ma- ; gatartását, mert hiszen csak ennek a pártnak köszönhetik azt, hogy a jelenlegi hivatalokat betöltik. 100 cseh-szl. Koronáért fizettek ma, február 18-án: Zürichben 16.675 svájci frankot ■ Budapesten 94200.— magyar koronát Bécsben 204700.— osztrák koronát j Berlinben 12169 500000000.— német márkát Jw f JP 01. évfolyam 41. (489.) szára ^ djf ^ Prága, Főszerkesztő: A Szlovenszkői és Ruszisszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALU OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.
