Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-15 / 38. (486.) szám

Péntek, február 15. 3 Megrendítő Jelenetek Tttienkhamen koporsójának felnyitásánál A múmián heverő' virágok olyan frissek, mint­ha tegnap tették volna a sírba őket — Az egyiptomi kormány betiltotta a további kuta­tásokat a királysírban Kairó, február 14. Luxorból érkező jelentések szerint Tu- tankharnen fáraó szarkofágjának felnyitása ma megtörtént. A felnyitásnál tizenhat tanú volt jelen. A régészek rendkívül fontosságú-1 nak tartják ezt az eseményt, mert most tör­tént első ízben, hogy európaiak egy érintet­len egyiptomi királysírt felnyitottak. Az an­gol régészek hét év óta készítik elő a sir fel­nyitását, melyet legalább háromezerkétszáz év előtt építettek. Carter tizenöt hónap előtt véletlenül rábukkant a tulajdonképpeni sir- kamra ajtajára. A szarkofág felnyitása pilla­natában az egész sirkamra vakító villany­fényben ragyogott. Mikor Carter megadta a jelt, hogy az alabást’rom szarkofág súlyos fe­delét lecsavarják, a jelenlevőket leírhatatlan izgalom fogta el. Alikor a szarkofág súlyos fe­delét leemelték, Carter reszkető kezekkel le­emelte a még jó állapotban levő két vászcn- szemfedőt, melyek a sirszekrényt beborítot­ták. A szemfübön a fáraóik arcának aranyo­zott képe volt. Mikor a jelenlevők az arany- jogart a karbafont kanban tartó múmia főé hajoltak, iszonyú megdöbben essél táníorod- tak vissza. A múmiát friss virágok borítot­ták, olyan frissek, mintha csak tegnap tették volna őket a sírba, holott háromezerkétszáz év óta pihennek benne. A tulajdonképpeni koporsó, melyet később fognak felnyitni, há­rom méter hosszú és súlyos arany diszilés­sel van ékesítve. Kitűnő állapotban vau, csu­pán a lábánál halványult el kissé a festék. A Carter-expedició munkáját várat'an esemény zavarta meg. Az egyiptomi kormány utasította a közmunkaügyi minisztert, hogy a.| Tntenkhamen sírjában a további kutatásokat tiltsa be. A miniszter betiltó rendiefcte máir el is érkezett Luxorba, mire a munkálatokat •azormai abbahagyták. Az egyiptomi nép rendkívül rossz szemmel nézi a királysír fel- daáását. Egy angol karavánt felfaltak a kannibálok London, február 13. Borzalmas eset hire érkezik a holland Uj-Guineából. George Stevens Penrose, a kalandos életű angol utazó, Thomas Jack- son nevű társával több benszülött szolgából és teherhordóból álló karavánjával együtt előrehatolt a felső Digoel-íolyam vidékéig, hova fehér ember még nem tette be a lábát. Penrose egyedül haladt karavánjával, mert Jackson egy felderítő feladat elvégzése cél­jából jobb oldalra eltért a karaván útirányá­tól. Penroset egy éjjeli táborozás alkalmával a hajnali órában váratlanul megtámadták a benszülöttek, kiknek sikerült észrevétlenül a mutatott: — Az igazgató ur rögtön aláírja az aktát. De előbb adja mégegyszer a kezét, hogy nem felejtette el, amit igért Százados Jenő gépiesen nyújtotta a ke­zét Jobbágy Margitnak. Azután odaléped az aktával az igazgató elé. Az igazgató nem szólt egy szót sem, de most már barátságo­san mosolygott Századosra még akkor is, mialatt az aktát aláírta. Nem tudta azonban még sem megállni hogy meg ne kérdezze: — De hát mondd, János, mikor kerültél te ide? A leszerelés után rögtön, mikor tő­lem elszabadultál? Az igazgató csak meghatóban bólinüga- tbtt, okosabbnak tartotta, hogy ha nem szól egy szót sem. Jobbágy Margit felelt helyette: — Természetesen, hiszen akkor mindön­kinek elhelyezést kellett keresné. Beállott hát ide hozzánk. A forradalom alak fenekestül for­dult fel minden. Ami alul volt, felül került, így lett ő igazgató. — És természetesen ebben a kisasszony­nak volt nagy része? — Kezdte most már Százados megér em a helyzetet. Jobbágy Margit magáról egy pillanatra elfelejtkezve, elragadtatással felelte: — Mondja csak, hát keibe ehhez olyan nagy támogatás? Hiszen a vak is láthatja, hogy milyen szép ember az igazgató ... De mit beszélek itt össze-vissza. Maga úgy kér­dezősködik. mint valami vizsgá’óbiró. — Ez az ügy még nem tartozik vizsgáló- bíró elé — felelte Százados. — Hanem az intézetünk igazgatóságán, azon őszintén cso­dálkozom, hogy nem ész ellene. — Csodálkozik? — kérdezte fölényesen mosolyogva a leány cs ielemtöséges, meleg &RdG*rJke&£7ŰRMP tábor közelébe lopózni. A benszülöttek nyil- záporral árasztották el a karaván tagjait, ki­ket egymás után gyűrtek le Penroseval együtt, kit bunkóval leütöttek, mielőtt lő­fegyvereit használhatta volna. Mire a haj­nal beköszöntött, a kábultságából magához térő Perose borzalmas látványnak volt a tanúja. Az éjszakai harcot tizenhárom ben­szülött teherhordója fizette meg az életével, míg a többi tizenöt sebesülten került a kan­nibálok karmai közé. A kannibálok hatalmas tüzeket raktak s karóba huzva a hullákat, sütni kezdték őket. Majd lemészárolták a sebesült teherhordókat is cs Penrose szeme- láttára nagy lakomát csaptak belőlük. Tizenkét óra múlva megérkezett Jackson a karaván többi tagjaival és sortüzzel rajta­ütve a lakmározó kannibálokra, elűzte őket a véres tett színhelyéről. Penrose, aki bor­zalmas fejsebet szenvedett az éjszakai harc­ban, Jackson megérkezése után meghalt. El­mondta társának, hogy a kannibálok már éppen hozzá akartak fogni az ő megsiitésé- hez is. A* szcsvcBzás^imröl Macdonald exposéja és az ellenzéki kriiika — Baídwin és Ásquith Macdonald programjáról London, február 14. Az akóházban tegnap a kenzarvativok vezére, Baidwin volt mi­niszterelnök kezdte meg a Macdonald expo­zéja fö.öíti vitát. A Franciaországhoz való viszony kérdésével foglalkozva kijelentette, hogy az adott körülmények között egyetlen párt sem vethet föl oly kérdést, atnre'y a kor­mány kötelességét meg nehezebbé tehetné. Reméli, hogy a Laibouir-kormányrak több si­kere lesz e kérdés megoldásánál1, mint elő­deinek. Az orosz kérdést a legnehezebb kér­désnek mondotta. Angliának békés összeiköt- teréseket kell találnia azzal a kormánnyal, amelynek ideáljai ellenréteseik az angolokéval. Ezután a liberálisok nevében Asouith jelen­tette ki, hogy a munkaskormány belpolitikai programjának a most ellenzéken lévő pártok egyik vagy ''másikánál a választási progra­mon kelleti volna szerepelnie. A fe'.sőházbaai lord Parmoor azt az ál­láspontot védelmezte, hogy a külpolitikának a népszövetségen kell íölépiilnie. Cecil víscount kijelentette, hogy meg kell állapítani, hogy mily viszonyban áll az egyes államok fegy­verkezése egymáshoz és meg kell találni a fegyverkezéseknek azt a standardját, amely fonta ríható. A leszerelés vagy a fegyverke­zés mérséklése minid addig nem lehetséges, amíg Európa szelleme s az egyes államoknak egymáshoz va ó viszonya meg nem javul London, február 14. Az akóház a kon­zervatív pártnak azt a javaslatát, amely szerint egy vizsgáló bizottság alakíttassák annak megállapítására, miképpen lehetne az angol ipart a külföldi versennyel szemben megvédeni, 290 szavazattal 130 szavazat el-1 lenében elvetette. A liberálisok együtt sza­vaztak a munkáspárttal. A rcplirscí! MmíéM fcleiitfóe m eri§€fe€!iár@§i merénylet nyomoiásárél A Ferenc József laktanyát is Márffyék robbantották fo! — Adorján szerepe pillantást vetett a fiatalemberre, melyben volt valami emlékeztetés, vágyódás és odaadás. — Hát mondja Százados, maga fog valamit tenni ellene? — Én? — felelte most kissé megzava­rodv-a Százados. — Én semmit sem fogok el­lene tenni! , — Tudtam, — válaszolta Margit gyen­géden — azért nem fog' tenni, mert maga jó ember ... Na lássa, hát azok sem tesznek azért, mert az egyik szintén jó ember, a má­sik rossz ember, a harmadik gyenge ember, Szóval mindenki csak ember, tele fogyatko­zásokkal ... Százados Jenő érezte, hogy elpirul ezek­re a szavakra, bosszantotta, hogy úgy elfe­lejtkezett magáról ... Az utón. mikor sie­tett az irodája felé, azon gondolkozott, hogy mégis le kellene leplezni ezeket a selionnaia- ka-f; de aziTán újra az ígérete, a csők, ez az érdekes kis kaland jutott az eszébe és erről az, hogy csakugyan ártalmára lenne a hiva­talában, ha kisü’ne róla, hogy minő k:s ka­landja volt hivatalos utján. Eh. gondolta, különben is az a fontos, hogy az aláírást megszereztem, itt van az aktatáskámban, a többihez semmi közöm. Miért kellene nekem lelepleznem az ilyen népséget, ha a saját igazgatósága megtűri? Fájjon a feje ezért a nagyszerű intést veze­tőségének és piruljanak ők miatta. És pirul­jon ez a mai furcsa világ, melyben az olyas­uk lelie'ségcs, hogy két ilyen Vóoé ráül egy intézet nyakúra, hogy azután hat ökörrel sem lehet onnan elmozdítani. szegen van internálva, Budapestre hozzák és kihallgatják ebben az ügyben. A rendőrség ma délben a bomba- merényletnek befejezett nyomozásáról hiva­talos jelentést adott ki, amely megállapítja, hogy az Erzsébetvárosi Kör ellen elkövetett merényletet Márfíy József kezdeménye­zésére és tervei szerint követték el. A merénylet részleteit az ÉME IX. kerületi nemzetvédelmi osztályának helyiségeiben beszélték meg. A pokolgép külső burkola­tát Kasnik János készítette el, aki később öngyilkosságot követett eí, a robbanó anyagot Máríiy adta hozzá, az óraszerke- zeítel pedig Marossy Károly szerelte föl. A pokolgépet Márffy lakásán Márfíy Ká­roly, Chiasti István és Marossy Károly álíiíoííák össze. Ezután az Erzsébetvárosi Kör Herceg József nevű portásával egyet­értőén Márfíy Károly, Chiasti István és Radó József a kör helyiségeiben helyszín! szemlét tartottak. A pokolgépet a fűtőtest és a fal közötti üregben helyezték el és állították be. A pokolgép pontosan a be­állított idő szerint, 1922 április 3-án föl is robbant és több embernek a halálát idézte elő. A rendőrség a mai nap folyamán az Erzsébetvárosi Kör ellen elkövetett bom­bamerénylet miatt Márfíy Józsefet, Chiasti Istvánt, Radó Józsefet, Marossy Károlyt, Herceg Józsefet és Bátor Mi­hályt, az újpesti zsidótemplom íöírobban- tásának kísérlete miatt pedig Salló Jánost és Poók Tibort átszállította az ügyészség fogházába. Pasies és Mi&csics beteg Befgrád, február 14. A szkupstina elnöke levelet kapott Nincsicstől, amelyben a kül­ügyminiszter bejelenti, hegy beteg s hogy erre való tekintettel kéri a római paktum ra- híikálásúnak elhalasztását. A'demokrata párt szónokai tiltakoztak az ellen, hogy a ratifi­káció a szknpsti.ua elé került, mert a szerző­dést a parlamenti bizottságban nem szavazták meg jogérvény esen, mivel az egy szótöbbség nem a bizottság tagjának, Mo'ser német kép­viselőnek, de egy helyettesként szereplő radikálisnak szavazata folytéin állott elő. Te­kintettel arra, hogy Pasics is beteg, a szkup- .sírna elnapolta a szerződés tárgyalását. — (A cseh-szlovák kormány) elfogadta a ruszinszkói ortodox egyházról és- a bánáti szlovák-protestáns egyházról a Benes kül­ügyminiszter és Janics jugoszláv kultuszmi­niszter között létrejött egyezményt. Yó¥iriilg»i€ Március elején kezdődik az orosz* angol konferencia London, február 14. (Havas.) A Daily Héráid közli, hogy az angol-orosz konferen­cia március eleje előtt nem fog megkezdődni. A konferencia valószínűen két hónapig fog tartani. Moszkva, február 14. Az Isvestijában Steklov Plusz és Mínusz címmel cikket fr. amelyben az angol elösmerés után a szov- jetkonmánynaik ama jogát hangoztatja, hogy megkívánhatja az angoloktól, hogy a kom­plikál? kérdésekkel szemben jóaaratu állás­pontot foglaljanak el. Ezen az utón már is ne­hézségek észlelhetők. Amíg például Olaszor­szág az elismerés után két nappal kinevezte moszkvai követét, addig Macdonaldnak ne­hézséget okoz oly megfelelő személyiséget találni, aki a szovjeíkormánynak is megfe­lelne. Steklov utal az angol bürokrácia sza­botázsára, amely a Mrcdonald-kormány szá­mára akadályokat készít elő. Különösen az angol külügyi hivatalban észlelhető ez, ahol Curzon tanítványai tartják kezükben az ügye­ket. Macdonaldnak bátorságot kell találnia arra, hogy az őt körülvevő angol bürokrácia veszedelmes tanácsai alól megszabaduljon. Oroszország kitessékeli a japán funkcionáriusokat Moszkva, február 14. A szovjet-kormány a vladlvosztokí japán konzulnak jegyzéket nynjtotí ái, amelyben kijelenti, hogy a szovjetkormány a Japánnal való normális összeköttetések uirafelvé- telére Irányuló törekvéseinek Ismételt meghiúsít1 á- sa folytán nem tartja szükségesnek azt, hogy Ja­pán hivatalos személyisége! a szocialista szovjet­köztársaságok területen tartózkodjanak. Ölvén halottja vasa a pfalzi szeparatista csatának Berlin, február 14. (Saját tud ósit ónk tól.) A pirmasensi küzdelem az ostromállapot ki­hirdetésével véget ért. K a isersla ütemben a szeparatlsták élénk tüzelést kezditek a tömeg ellem. Egy a közdelemben részt nem vevő fu­varos golyótól találva meghalt. Egyik gyer­mekét vezet e a kezén, amikor a golyó ta­lálta. Egy másik egyén súlyosan megsebe­sült. Satzmann szeparatista vezér, volt fod­rász, házából a tömegre tüzelt és megölt egy húsz éves íitale miben. A városi lakosság és a szeparatisátk összeütközésénél öt rendőr megsebesült. Phirmanensben a halottak ■•'zá­rna negyeven. Kaisersiauternben tiz halottja és tiz sebesültje van az összeütközőnek. (Fontos közigazgatási döntés a jegyzők nyugdíjügyében.) Abban a kérdésben, hogy mélyek azok a feltételek, amikor a jegyzők a köztársaság területén kívül való tartózko­dásuk miatt elveszítik nyugdíjigényüket a közigazgatási bíróság február 11-én fontos elvi döntést hozott. Srb tanácselnök vezeté­sével ekkor tárgyalta a közigazgatási bíróság D. István nyugdíjas jegyző panaszát, amelyet a zólyomi zsupán! hivatal határozata ellen adott be. A zóloymi zsupáni hivatal ugyanis a jegyző 1908-ban szerzett nyugdíjjogosult­ságát a nyugdijszabályzat 34. szakaszának 4. fejezete 3. pontja alapján nem akarta elis­merni. Az idézett szakasz úgy intézkedik, hogy azok jegyzők, akik az állam területét több, mint egy évre elhagyják, elvesztik nyugdíjjogosultságukat. D. István 1917-ben, vagyis a háborúban költözött egy olyan helyre, amely a mai Magyarországon van. A forradalom után nem költözhetett vissza Szlovenszkóba és még csak 1920-ban tárt vissza a cseh-szlovák köztársaság területére. E tényállásra alapítja a zsupanátus idézett’ döntését és arra az álláspontra helyezkedett, hogy D. István nyugalmazott’ jegyző elvesz­tette nyugdijigényjogosultságát mivel több. mint egy évig külföldön tartózkodott. Ezzel az érveléssel szemben a panaszos fél előadta, hogy igaz ugyan, hogy 1917-ben lakást változtatott, de nem távozott a külföldre és hogy a forradalom, amely 1918-ban követ­kezeit be, nem jelenti azt. hogy valaki az állam területét elhagyta. A hatóság elmu­lasztotta megállapítani, hogy melyik időpont­tól számit a felfogása szerint kezdődő egy éves határidő. Eltekintve ettől, a nyugdíjas­nak joga van arra hivatkozni, hogy vis major valamint a háború utáni viszonyok folytán akadályozva volt a visszatérésben. A háború utáni gazdasági viszonyok valamint .lakás- viszonyok szintén közismertek. A közigaz­gatási biróság a panaszos jogfelfogásához csatlakozott és megsemmisítette a zsupánátus határozatát. A panaszost a közigazgatási biróság előtt Síéin Evald dr. prágai ügyvéd képviselte. Budapest, február 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Márffyék ügyében a rendőri vizsgálat üjabb eredményt mutat föl. Kide­rítették, hogy a Ferenc József laktanya elleni merénylet szintén Márfíy tói Indult ki. A merénylet­ben részes volt Nesz Károly is, aki jelen­leg a katonai ügyészség foglya. Ezt a me­rényletet Márffyék azért követték el, hogy az erzsébetvárosi bombameréisylet miatt rájuk hárult gyanút a kommunisták­ra tereljék. Kiderüli az is, hogy a bombavetök 1922 tavaszán Adorján Gézának, az ÉME azóta iöloszlatott nemzetvédelmi osztályának el­nökével gyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy eddigi defenzív állás­pontjukat oííenzivára változtatják át, E gyűlés után néhány nappal történt az er­zsébetvárosi merénylet. Adorján Gézát, aki jelenleg Zalaeger-

Next

/
Oldalképek
Tartalom