Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-01 / 27. (475.) szám
■& Péntek, február 1. Előkészületek az aj parlamenti küzdelmekre Kramárék az elbocsátott szlovenszkói vasutasok ellen — Három hónapra van szüksége a szociálpolitikai albizottságnak Prága, január 31. Ámbár a parlament tavaszi ülésszakától még több mint egy hónap választ d bennünket, a különböző politikai pártok máris fölkészülnek az uj ülésszakra. Elsőnek a német agráriusok pártja mozdult meg, amely liir szerint azzal a fölhívással fordul a többi német párthoz, hogy a parlament első ülésén, március 4-én, mélt'ó módon nyilatkozzanak meg. A német szociáldemokratáik képviselői és szenátorai tegnapi klubul é-süik ön a leghatározottabban tiltakoztak az ellen, hogy a nemzetgyűlés ülését márciusra halasztották el, noha a gazdasági válság, a francia— cseh-szlovák szerződés és a megszégyenítő korrupció a nemzetgyűlés azonnali egyheki- vását követelték volna. A párt egyébként követeli, hogy a földbirtok hivatalban a német lakosság is nyerjen képviseletet és elhatározta, hogy Svelila miniszterelnöknek á párt egy küldöttsége nyújtsa át politikai és gazdasági követeléseit. A cseh nemzeti demokratáit is klubülést tartottak, amelyen tudomásul vették a pénzügyminiszternek azt az Ígéretét, hogy a forgalmiadó általányösi- •iásának kérdését rövidesen rendezők és hogy a vagyondézsmatörvény novellájának végrehajtási rendeleté a legrövidebb időn belül megjelenik. A szlovenszkói elbocsátott vasutasok ügyével is foglalkozott a klub és azt az álláspontot foglalta el, hogy „a revoítáló tisztviselők visszavétele iránti kérelme nem jogos" (!). A cseh nemzeti szocialisták képviselőinek és szenátorainak klubja vszauta- si'totta a párt ellen intézett támadásokat és bizalmat szavazott a kabinet nemzeti szocialista tagjainak. A szenátus ehiökválasztó ülését azért tűzte ki a koalíció február 14-re és az eredeti tervekkel szemben azért tekintett el attól, hogy a képviselőimzzal egyidősben hívják össze a szenátust, mivei e házban még a tavaszi ülésszak előtt le kell tárgyalni néhány sürgős javaslatot (tehát mégis. A szerk.), így az építkezési mozgalom állami támogatásáról és az oderai hajózási szerződésről szóló javaslatokat, továbbá mivel véget akarnak vetni az elnökségben most uralkodó inter- regnumnak. Ami az elnök személyét illeti, erre nézve a cseh agrárius párt keddi ülése fogja meghozni a döntést A szociálpolitikai javaslat általános vitájának befejezése után a szocálpolitikal bizottság működése egyelőre szünetel. Most az albizottság vitatja meg részletesen a ja- j vaslat egyes szakaszait. Számolnak azzal, hogy az albizottság legalább három hónapig lesz kénytelen foglalkozni a javaslattal, mielőtt a bizottság elé terjeszthetne jelentését. Tegnap egyébként az első két szakaszt tárgyalták le. temm&mBBMtmuammsmsBKUmaBBlB i Újabb összecsapás lesz a mexikói fölkelők és kormánycsapatok között Az amerikai hadihajók a mexikói vizeken maradnak — Experincánál 1500 fölkdöt elfogtak Sajtópörök napja a pozsonyi törvényszéken A pörvesztes B. Z. am Alrend —- A Brodbeck -Benedek- és a Gy uracsba-Menyhárt-pörök íötárgyaíása íiyi, Benistorff, Bővet és Politis szólaltak föl és kivétel nélkül szükségesnek mondották az avis considtatif beszerzéséi, mivel csak egy ilyen ítélet járulhat hozzá az ügy Hszfázásához. Miután Brabec bejelentette, hogy saját ligájának és a cSeh-sz!ovák kormánynak erre nézve jelentést fog tenni, a határozathozatalt elnapolták az unió március í9-éá Brüsszelben tartandó ülésére. Ezután Ruyssen főtitkár déltiroll németek panaszait terjesztette elő. E pontnál Mddínger Vilmos df. melegen pártfogásába vette az olaszországi szlávokat és hivatkozott Róma nagylelkűségére, amelynek kezében van e nép helyzete. É’énk vita után még macedóniai kérdésekkel foglalkoztak, mire az ülés véget ért Pozsony, január 31. (Saját tudósítóinktól.) Tegnap több érdekes sajtópart tárgyalt a pozsonyi törvényszék. Brodbeck Ágoston pozsonyi pápirkercs- keido, egy magáuballétinlézet tulajdonosa, 1922 elején elkeseredett hangú nyílttéri közleményt tett közzé a Pressburger Zeitungban és a Magyar Uísáigíbam .a B. Z. amAbend című kormány! ap ellen és annak szerkesztőségét saj t ok a I ózík od á s sa 1 vádolta az ellene Mit ott sajtótáimiadásoik miatt. Emiatt a B. Z. am Abend et kiadó Pallas részvénytársaság (Beiies alapítása) sajtópert indított Brodbeck elten rágalmazás elmén. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a Pallos részvénytársaság nem jogi személy. csak a B. Z. am Abend szerkeszíőséigi tagjai telhettek volna vádiuditványt. Mivel pedig ezzel elkéstek, a bíróság fölmentette a vádlottat. A nyílt teret kommentárral kísérte a Magyar Újság is és selyemzsinórt ajánlott a B. Z. am Abend cikkírójának. A Pallas ezért a M. U. ellen is sajtó-port indított. A cikkért a felelősséget Gellert Jenő vállalta, akit a meg Pampíiiihez, aki a végrendeletet fölolvasta volt. Alapos harc lett az esetiből. * Ruggieri ügyvéd ur szerint: „Nyilvánvaló, hogy feliem, Scipione Taranzella, visszahelyezendő a jogos tulajdonába. Miképp is lehet azt tőle elvitatni? Csupán végrendelete erejénél fogva. Ahhoz azonban, hogy ez jogérvényes legyen, meg- k Iván tátik a végrendelkező halála." Pampáii ügyvéd ut meg ezt mondtat ..Ezen követelménynek teljesen elcy van téve. Itt van kezemben a fededi rnorte, a halotti bizonyítvány, kiállitóttá Nespoili orvos ur, Scipione Taranzella anacapribéli lakos, felperesről. Nespoli orvos ur jelen volt a felperes halálánál, az általa kiállított bizonyítvány az ország összes iíélősizékei előtt perdöntő erejű." Ruggieri ügyvéd mr azt felelte: „Nespoli orvos ur kiállította bizonyítvány, melyet különben teljes tiszteletben tartok, sub petitioné principii, téves föltevésen alapul. Vivere est facultatibus omnibus usufruire; jogilag véve, él az, aki testi és lelki képességeinek birtokában van. Szükséges talán kedves és tisztelt kollégámat erre a definícióra figyelmeztetnem? Kétségbe- vonja talán kollégám, hogy kliensem ennek erejénél fogva jogilag életben vau? Pamipini ügyvéd ur a.zt mondta: „Figyelmeztessem talán a kedves és tisztelt kollégámat egy másik meghatározásra? Mortuus est, quí praesentia testorum animam reddidit; meghalt az, aki tanuk jelenlétében a lelkét kilehelte. Vitássá óhajtja tenni kollégám, hogy kliense jogilag véve meghalt?" Ruggieri ügyvéd ur, kapott honorárium urán, azt mondotta: „De kedves és tisztelt kollégám, csak megengedi, hogy úgy teoretikus, mint praktikus szempontból nézve lehetséges, miszerint egy tanuk jelenlétében lelkét kilehelt ember föl támad jón!" Pamipini ügyvéd ur, szintén honorárium után, ezt mondtak „Nem; nego princípium!, tagadom az elvet. Ilyesmiről nincs paragrafus a törvénytárban, sőt mi több, egyenesen ellenkezik az élet és halál kérdésében jártasnak, a katolikus egyháznak a fölfogásával. Az egyház kifejezetten ezt mondja: „Egyszer meghal és azután jön aiz ítélet." Fölhívom tisztelt. kollégám figyelmét az „egyszer" meghal kitételre. Nem kétszer vagy háromszor rneghaiásról van szó, csak egyről. Kétségbe vonja tán ezt, tisztelt kollégám?" Ruggieri ügyvéd ur, újabb honorárium után, azt mondta: „Teljesen osztom a tisztelt és kedves kollégáin érvelését. Igaz, hogy a polgári törvénykönyv nem ösimer feltámadást, ha már egyszer meghalt az ember. Az is igaz, hogy a katolikus egyház tanaiban benne vannak az idézett szavak; azonban bizo- nyitgatási heve messze ragadta el a kollégámat. Nemes és nagyrabecsült kollégámnak meg kell engednie, hogy éppen a katolikus egyház, melyre ő hivatkozott, említ eseteket, nagyon is kifejezetten, a halálból való föltámadásról." Pampimi ügyvéd ur, ismételt honorárium után, így szólt: „Hogyan? Mit hallok? A kedves és tisztelt kollégám ez esettel kapcsolatban akar az egyház irataiba hatolni? Kol’égám kliensének tarthatatlan és fölháíboritó esetet az írások legszentebb!kéből vett ' idézetekkel akarja támogatni? Kollégám párhuzamba •meri állítani . a Szent írásban említett föl támadásokat egy aniaca pribék lakos esetével? Övöm a nemes és tisztelt kollégámat, ne ménjein tovább ez utón. Kénytelen vagyok figyelmeztetni őt a büntető törvénykönyv 12. szakaszának I. cikkére, kapcsolatban a 29. .szakasz III. cikkével a közbotrány okozásról." Ruggieri ügyvéd ur, kliense utolsó pénzét rakván zsebre, azt mondotta: „Elállók a bizonyítás ily veszélyes módijától, melyet különben kívülem a nemes és tisztelt kollégám is igénybevett, Miután sem a polgári, sem az egyházi törvény- kony nem támogat, inkább a józan észhez fordulok. A józan ész szerint az, aki meghalt és fö’tfiimad, életben van, még ha ilyesmiről semmit se tud a polgári törvény- könyv. A józan ész szerint, •akármennyire is okmányok légyen a haláleset, minden ilyen bizonyíték a feltámadás következtében eo ipso hatályát veszti. A józan ész érvelése mindent meggyőző, kérem tehát kliensemet a tulajdonába visszahelyezni!" Pampini ügyvéd ur, klienseitől vett újabb honorárium után, azzal vágott vissza: „A kedves és nagyrabeosült kollégám maga az oka. amiért megcáfolom. Nem engedhetem meg, hogy tovább menjen egy olyan veszedelmes bizonyításban, aminőt kezdett. Hogyan? Elfogadva ama lehetetlen, a törvényben nem tárgyalt esetet, hogy egy ember, aki meghalt, visszatérjen az életbe, az okmány, melyet az állam előtt vizsgát tett ' személy áJlitoiftt ki, elveszítheti érvényességét az ország bíróságai előtt? Lehet az, hogy valami érthetetlen, a törvény előtt ismeretien Valami miatt, amit kollégám különösképpen józan észtnek nevez, egy okmány hatálytalanná legyen? Ez annyira törvénybe ütköző okoskodás, hogy már a hallatára is reszketek. Figyelmeztessem talán kollégámat a törvénykönyv 1. szakaszának I. pontjára? Nem tudja talán a kollégáim, miről szól ez?. Hivatalos személyek biróság szintén fölmentett. A harmadik sajtóperben újból Brodbeck volt a főtmagánvádló a B. Z. am Abend ellenében. Mivel ennek cikkírója, Benedek László 'kiadóhivatali alkalmazott, nem jelent meg a tárgyalásom azt elnapolták. Ha Benedek szabályszerűen átvette az idézést, úgy clövezetik. Megjegyezzük, hogy a Brodbeck- Benedek-pör egyik múlté vi főtárgyalásán történt, hogy Benedek védője, Reniac Igor dr. ügyvéd, jelenleg nagymihályi állami közjegyző, otthagyta a tárgyalást azzal, hogy az államügyészség Brodbeck ellen egy ma- gasrangu állami tisztviselő közbenjárására szüntette meg a bűnvádi eljárást a balle#sko- !ai botrányok ügyében. Az államügyészség e kijelentés miatt hivatalból üldözendő rágalmazás miatt eljárást indított Benic közjegyző ellen. A vizsgálóbíró mostanában tartotta meg az ügyben a kihallgatásokat. í*< A negyedik sa.jtópör vádlottja Gyuracs- ka András, a Slovenska Politika szerkesztője volt, akit Menyhárt Gyula, aiz Üzlet cimm közgazdasági lap kiadója jelentett fel rágalmazásért. A SÍ, P. ugyanis azt irta Menyhártról, hogy Horthy-tiszteket bejelentés nélkül rejteget a lakásán és hogy hamis illetőségi bizonyítványt szerzett. A régóta húzódó pör ben szerdán kihallgatták Pajzs Imre prágai lakost, aki egy időiben Menyhárt lapjának munkatársa volt. Pajzs a.zt vallotta, .hogy Heinrich.fi volt magyar százados — Menyhárt unokaöccse — néhány hónapig Menyhárt lakásán volt bejelentés nélkül, hogy Menyhárt Szemere Pál bécsi magyar újságíróval levelezett (!) és hogy illetőségi bizonyítványa körül baj volt, mert az 1921. évi mozgósításkor magyar állampolgárnak vallotta, magát. A biróság nem bocsátotta esküre Pajzs Imrét, mert saját bevallása szerint ellenséges viszonyban áll Menyhárttal. Gyuracskát mégis fölmentették azzal a megokolással, hogy állításait sikerült bebizonyítania. Sfeampfel Frigyes dr., az időközben Magyarországba költözött Menyhárt Gyula jogi képviselője, három napi meggondolás! időt kért a fekbbezés beadására. Feltűnően enyhe iíéiet Rehorovszky ügyében Emlékezetes még az a brutális támadás, amely december 19-én este 10 órakor érte Rehorovszky Jenőt, lapunk pozsonyi tudósítóját akit, mikor feleségével a főpastára ment, egy szűk, sötét utcán két alak botokkal fejbeveri Rehórovszky elborítva a vértől a menekülő merénylőik után futott, akiket az elősiető rendőrök segítségévé: sikerült lefognia, Eichenviaild Sándor magánhivatalnok és Eichemvald Béla gyári munkás voltak a támadók, .akik egy a nővérükről irt teljesen tárgyilagos törvényszéki tudósítás miatt támadtak botokkal a mit sem., sejtő újságíróra. Tegnap délben tárgyalta Kvet cseh járásibiró az inzultust. A bíró előbb ki akarta egyeztetni a feleket, de az iuzult.ált újságíró arra két. — Galvestonból érkezett távirat szerint Orizaba bevétele után a győzelmes kor- má n y cs ap átok fölytaitták el ő r eny om u Iá soka t Cordoba irányába. Hivatalos jelentések szerint Experinea bévé télé né f a korín ány csap a- tok ezeröfszáz felkelőt ejtettek foglyul. Washington, január 31. A mexikói vizeken veszteglő amerikai hadihajókat visszaszólító parancsot visszavonták, mert a kor- mánycsapatok és a felkelők összecsapására lehet számítani Veracnuz környékén és az Egyesült Államok az előrelátható harcban mee- akarták védelmezni .az amerikai érdekeA szudéía-némeíek panaszai a zürichi konferencián Brabec újabb kudarca — Meldinger az olaszországi szlovénekért Zűrien, januar 31. j (Saját tudósítónk távirati jelentése.) j A népszövetségi ligák uniója ksebbségvé- delmi bizottságának tegnapi ülésén Meidin- ger Vilmos dr. szudétanémeí képviselő e|ö-; terjesztette a szudétanémefeknek a népszövetséghez eddig intézett valamennyi panaszát és azt indítványozta, hogy az unió lyoni j teljes ülése módja ki haíározatüag, hogy a népszövetség tanácsa kérje be a hágai ál- j íandó nemzetközi bíróság jogi véleményét1 (avis consultatif). Brabec cseh szenátor állást foglalt ez eben az indítvány ellen és fölöslegesnek mondotta a hágai nemzetközi bíróság meghallgatását, mivel a panaszok jog- \ tapnok és a népszövetségi tanács amúgy Is j elutasította azokat. Majd Adeíswaerd, Ar-po.! Rendkívül IcsiilSI i. viszont! Afganisztán c§ Anglia itiiif Az angolok csapatokat vonnak össze, az afganisztánok védekezésié készülnek nagyon komolynak tartják. A határzónában állandóan nagy angol csapatösszevonások vannak. Az afganisztáni csapatok készen állanak arra, hogy támadás esetén védekezhessenek. Moszkva, január 31. Biztos forrásból származó jelentések 3zeriní Afganisztán és Anglia között ismét rendkívül feszült a viszony. Az angol csapatok Kabulban provokatív magatartást tanúsítanak. Az afganisztáni kormánykörök a helyzetet által kiállított és kell ötképpen bélyeggel ellátott iratok: okmányok, melyek a törvény előtt mindeftekfölött bizonyító erővel bírnak. Fölhívjam-e a kolléga ur figyelmét arra, hogy a törvényben lefektetett elvek jelen esetben eléggé eredményhez vezetnek az úgynevezett józan ész nélkül is? Figyelmez- íesseni-é a kedves és tisztelt kollégámat azokra a következményekre, amelyek ellenkező esetben keletkeznének? Figyelrnez...“ Nem, nem kellett tovább figyelmeztetnie. Ruggieri ügyvéd ur, nem lévén többet mit várni a klienstől, leintette: „Elég! Concedo! Belenyugszom!" Öt perccel később Scipione Taranzella jogilag halottnak nyilváníttatott, végrendelete jogerős lett és fiai, mint törvényes örökösök, a hagyaték birtoklásába léptek. Három óra múlva Scipione Taranzella kötelet kerített, kiment a földjére, kiszemelt egy félreeső fát, fölakasztotta magát, előbb azonban meggyőződvén, hogy senki sem látja. Ki akarta kerülni, hogy levágják és újból életre keltsék, ami úgyis hiábavaló lenne. Ha már egyszer Írásban áll, hogy meghalt, akkor senki fia se hívhatja vissza az életbe. * Scipione Taranzella második halála gátat vetett Santo Antonio tisztelete térfoglalásának Capriban. Joggal mondták a capribé- 1 lek: „Micsoda örömünk teljen olyan szentben. aki föltámasztja az embert, ha ennek később föl kell magát akasztania! San Con- stanzo nem tesz csodát, de nem is dönti bajba az embert." Vállvonogatva állapították meg:' „Sant‘ Antonio é un santo cattivo." Az anacapribéliek fitymálólag néztek le szikláikról Caprira, a nagyvárosi hóbort és szkepszis fészkére, mondván: „Sant‘ Antonio áldott jó szent, de hát mit se tehet az ügyvédek ellen!" 1
