Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-01 / 27. (475.) szám

•S &%ÁC&uJfat_______________________ ___ Péntek, február 1. való hivatkozással, hogy ezt már a foglalko­zása. miatt sem teheti, mart hiszen akkor „vogelfrei“-a.ak nyilvánítaná önmagát, min­den békítési kísérletet elutasított és jogi kép­viselőjével, Párkány ügyvéddel együtt pél­dás Ítéletet kért. A bíróság asztalán mint bűnjel ott feküdt a tett színhelyén talált vas- vég ii bot. A vádlottjaik beismerő vallomást tettek, mire som a sértett Rehorovszkyt, sem a tanúiként megjelent feleségét nem hallgatta ki a bíró, hanem meghozta az ítéle­tet és a vádlottakat fejenként ötven korona pénzbüntetésre Ítélte könnyű testi sértés vétsége miatt és ezt az Ítéletet is felfüggesz­tette. Rehorovszky s jogi képviselője súlyos­bítás végett felebbeztek. Az enyhe ítélet ál­talános meglepetést keltett. Primo de Rivera a2 angol muiakáskormányról Egy magyar újságíró iníervjuja a spanyol diktátorral Budapest, januótr 30. A Világ tegnapi számában madridi tudó­sítójának beszélgetését közli Primo de Rive- rával, Spanyolország diktátorával. A tudó­sító madridi tapasztalatai alapján megállapít­ja, hogy a diktátor Spnyolországban népsze­rű, mert az úgynevezett parlamentáris kor­mányok oly gyakran éltek vissza hatalmuk­kal, az. alkotmányos garanciáikat oly gyak­ran függesztették föl, hogy a nép nem érez különbséget az alkotmányos élet és az őszin­te diktatúra között. Nincs parlament és oen- znra van: ez az egész, de nincs rendörtira- loirn s mulatni, szeretni,, élni épp oly feszte­lenül lelhet, mint a demokratikus érában.. Primo de RÍ vénához a tudósító azt a kérdést intézte,' meddig miarad a direktórium a ha­talmon. — Amíg szükség tesz rá — felelte kissé mogorván a diktátor. — És kinek adja majd át a hatalmat? A diktátor fölemeli kezét és elutasiiió mozdulatot tesz. Mintha ezt akarná mondaná: Hol van még az az idő? — ... egy polgári minisztériumnak, a parlamentnek ? — Erről még halvány fogalmaim sincs. A diktátor kijelentette, hogy Spanyolország nagyon közel áll Angliához és szoros barátság fűzi össze őket. Bízik abban, hogy az angol munkáspárt össze tudja egyeztetni szociális ideáljait a biro­dalom érdekeivel. A laboristák uralma mély hatást fog gyakorolni a többi európai or­szág gazdasági fejlődésére. Végül megcáfolta Primo d:e Ri'vra azt az állítást, hogy a spanyol direktórium antisze­mita lenne. T. G. M. cikke. A ,,Pritomnost“ ciinü cseh folyóirat legújabb számában „Impromptu histori- que“ címen igen érdekes cikk jelent meg T. G. M. tollából, aki mögött a cseh-szlovák közélet egy igen jelentős tényezőjét sejtik. A cikkíró ki­indulva abból, hogy január 21-én Macdonald kor­mányra lépését, január 22-én pedig Lenin halálát irta be a naplójába, összehasonlítja az angliai és orosz viszonyokat és a többi között az alábbiakat írja: „Gazdasági, erkölcsi és általában kulturális tekintetben Oroszország különbözik Angliától. Ezért különböztek egymástól e két állam forra­dalmai is. Vonatkozik ez már az angol forrada­lom kezdeteire, a XVII. században. Hasonlítsuk össze I. Károly elitéltetését és kivégeztetését a cár meggyilkoltatásával. A vezetők egyénisége között is vannak különbségek. Az orosz vezető, aki az erőszakos cárizmus alatt nevelődött és nőtt fel, hamarosan forradalmár lett orosz minta szerint; összeesküvő, aki hozzászokott a céhbe'i forradalmárok, az arisztokrata forradalmárok tit­kolózásához, akik Oroszországnak és a világnak felülről jövő forradalmában hittek, — Bkinqui, Bakunin, Necsaiev. Lényegében a cár taktikája — ezek is, amazok is elfogadták a régi elvet, hogy a népeket kisebbségek, nagy férfiak vezetik és kormányozzák. Lényegében nem demokratikus eiv ez. Lenin bizonyosan szintén saját testvérének sorsát tartotta szem előtt, aki a cárizmus elleni küzdelmében a bitófán fejezte be életét. Az angol forradalmár alkotmányos országban és munkás- szervezetekben nőtt fel. Pályájának kezdetén ta­nító és vallási prédikátor volt: mint tanító föl­fogta az emberi lé’ek és az emberi társadalom fejlődésének nyugodt folytonosságát, innen ered­nek az emberiességről alkotott eszméi és embe- rícs taktikája. Hűhez pedig hazai példák kimV- koztak számára Mórástól Owenig és korunk an­gol szocialistáiig. Macdonald azonban a liberáli­sok és a konzervatívok eljárásának következté­ben is jutott kormányra. Szükségtelen megvizs­gálni, hogy ez az eljárás taktikus vagy progra- matikus volt-c: az angol vá’tozás mindenesetre szemléltető tanítást nyújt a szárazföldi burzsoá­zia számára is Hasonlóképpen az orosz forrada­lom és Európának fejlődése :i !ráboru1’an és a há ború u!án. Hiszen nemes ^ ‘<iz orosz. Inneni a porosz és az osztrák-magyar cárizmtfs is c'bu koU." A nyolcórai munkaidő és a jóvátétel Genf, január 31. A nemzetközi munka- hivatal igazgat ófan ácsának tegnapi ülésén tárgyalták azt a mimkásjavaslatot, amely a nyolcórai munkaidőre • vonatkozó washing­toni megegyezés mielőbbi ratifikálását köve­teli. A tárgyalás során megindult vita kiter­jeszkedett a németországi munkaidő-viszo­nyokra s azok összefüggésére a jóvátétel! kérdéssel. Pinát francia munkaadó-képviselő kijelentette, hogy a gazdasági békét a jóvá­tétel i kérdés szabályozása nélkül nem lehet helyreállítani s hogy a jóváté'teíi kérdésre való tekintettel Németország nem vezetheti •be a meghosszabbított munkaidőt. Eejk dr., a német kormány képviselője és Vogel, a né­met munkaadók- képviselője, hangsúlyoztak, hogy Németország csak akkor épülhet föl és képes ’óvátéteíeket fizetni, ha dolgozni fog. Ma Németország továbbra is bilincsekbe verve marad, ügy nemcsak Németország szociálpolitikája, de a többi államok szociális viszonyai is súlyos károkat fognak szen­vedni. A német, francia és angol munkások képviselői vitatták azt, hogy a munkaidő meghosszabbítása emelné a német termelést és a jóvátétel! képességet. Miss Bontfiel, az angol kormány képviselőnője, kijelentette, hogy az uj angol kormány a. nyolcórai mun­kaidő tekintetében .más politikát fog folytat­ni, mint a megelőző kormány, de a washing­toni egyezmény ratifikálása tekint etében nem ad határozott választ. A jóváíételi pro­bléma — mondotta — sürgős kérdés, mellyel az angol kormány komolyan foglalkozik. Midielis olasz képviselő azt a javaslatot tette, hogy az összes nemzetközi egyezmé­nyek ratifikálására törekedjék az igazgató­tanács, anélkül, hogy -a washingtoni egyez­ményt külön megemlítené. Ezt a közvetítő javaslatot elfogadták. A népszövetség naptárreformja A pápai asztronómus véleménye — Ötven­három hétből álló esztendők Géni, január 31. A népszövetség még a múlt év folyamán fölhívást intézett a katolikus, görög és angli­kán egyházakhoz, hogy képviselőiket küldjék el Genfbe. A meghivó kifejezetten hangoz­tatta, hogy a népszövetség még semmiféle kötelező javaslatot nem tesz a naptár reform­jára nézve. A mehivásnak valamennyi meg­hívott eleget1, tett. Rómából Gianfranceschi jezsuita atya, a Gergely-egyetemen a fizika és asztronómia tanára jelent meg. A pravo­szláv egyházakat Eginitis egyetemi tanár, athéni csillagász, az anglikán egyházat pedig Philips, a királyi csillagászati társaság titkára képviselte. Gianfranceschi páter az értekezleten ki­jelentette, hogy a pápa csupán arra hatal­mazta föl, hogy meghallgassa a naptárre- formra vonatkozó kívánságokat és indítvá­nyokat. Saját nevében azonban úgy vélte, hogy dogmatikus szempontból a reform elé nem gördülhetnek akadályok, de ezt csak ak­kor lehet keresztülvinni, ha valamennyien egyetértenek. Hasonló nyilatkozatot tett Egi­nitis tanár is, aki hozzáfűzte, hogy Görögor­szágban a patriarcha kötve van a nemzet­gyűlés határozataihoz. Az anglikán egyház képviselője is tbljes mértékben hozzájárult a reform tervéhez. Gianfranceschi nyilatkozatát jegyző­könyvbe vették s két egymást követő ülésen tanácskoztak róla. A tanácskozás eredmé­nyét közölték valamennyi kormánnyal és egy­házfővel azzal, hogy véleményeiket 1924 már­cius 1-ig nyilvánítsák. A „Stimmeli dér Zeit“ cimü folyóiratban most Magén János pápai asztronómus foglal­kozott a naptár reformjával. Cikkében a többi között az alábbi rendkívül érdekes gondola­tokat találjuk: A naptárszabályozás alatt egyesek kizá­róan az egyházi ünnepek valamelyes megvál­toztatását értik. Többségüket megnyugtatná inár az is, ha a husvét ünnepét minden évben ugyanazon a napon ünnepelnék meg. Dogma­tikai szempontból ez ellen komolyabb kifogás nem merül föl. A húsvéti holdtölte hajdanában valóban gyönyörű jelkép volt, de ma már el­veszítette jelentőségét. Az egyház éppen olyan könnyen lemondhat erről a szimbólum­ról, mint ahogy sok másról lemondott. A legnagyobb többség azonban a naptár teljes megváltoztatását kívánja. Arról van szó, hogy az évnek fix napjai essenek követ­kezetesen a hét ugyanarra a napjára. Az a kérdés, hogy ez a rendszer szebb és poétiku- sabb-c. mint a mai naptár, közelebbről nem érdekel bennünket. A cél érdekében bevezet­nék az úgynevezett „üres napokat’4, amelye­ket nem számítanának be a hétbe. Hagcn rá mutat ennek a rendszernek a hibáira. A zsi­dók valószínűen sohasem ismernék el, mert ők a hét hetedik napját ünneplik Mózes törvé­nyei szerint. Eddig lehetséges volt az okira­tok téves keltezését a hét napjainak segítsé­gével kiigazítani. A történetírás ezt a becses támaszpontot ezután nélkülözni volna kény­telen. Ezért arról beszélnek, hogy az úgyneve­zett üres napokat a szökő években helyeznék el. Erre nézve a legrészletesebb indítványt Searle György dolgozta ki. Ez a tudós csilla­gász megállapította, hogy 400 gregorián esz­tendő pontosan 20.871 hétből áll, amelyekből 329 ötvenkét és 71 ötvenhárom hétből álló esztendő telik ki. A szökőévekre nézve egy­szerű szabályt állít föl: minden esztendő, mely osztható öttel, de ötvennel nem osztható, szö­kőév lenne. Második szabálya pedig ugv hangzik, hogy minden négyszáz esztendőből kitelnék egy szökőév. Eddig nem ismeretes, hogy a kormányok és egyházfők miként nyilatkoztak a genfi ér­tekezlet eredményéről. Merkúr. Egy járási főnök njafeb támadása a magyar kulidra ellen Losonc, január 31. I< (ESŐ.) A formaijai járás főnöke a járás területén a miagyar nyelvű müíkedyelőli szitni- ei aad ások engedélyezését az utóbbi hónapok­ban rendszeresen megtagadta azzal a meg­okol ássál, hogy a teljhatalmú nTmiiiS'zt'er 1923 szeptember 25-én fcellt 8553-23 számú rendle­lete szériát színielődásokat csak koncesszió­val bíró Síziartársulatok és oly egyesületek tarthatnak, amelyeknek alapszabályaiban a műkedvelő szioief.őadások rendezése célul van kitűzve. Ezen az alapon tagadta meg a járási főnök a formaUjai ipartestületinek és a magyar kisgazdapárt oldalfal vai helyi szer- vezetőnek is a szabályszerűen bejelentett műkedvelő elődásárnak engedélyezését. Az idézett miniszteri rendelet szövegének gon­dos átolvasása után megállapítható, hegy úgy ennek a remdietetmek, mint az ezt megelőző belügyminiszteri rendeletnek intenciója oda- ilányul, hogy megakadályozza az irodalmin és erkölcsi szempontokból kétes nívójú és kon­cesszió liléikül vándor társulatok működését és hogy a műkedvelői előadások hatályosabb rendörigázgatási (cenzori) ellenőrzését bizto­sítsa. Egyik miniszteri rendeletből sem olvas­ható ki azonban az a kulturállamlioz nem méltó intenció, hogy a falvak kulturális életét a hatóságok megbénítsák és fejlődé­sét lehetetlenné tegyék. Egyedül a tornaijai járási ionok tulajdo­nit ily kaiturélteimes értelmet a rendeletnek aikkor, amikor a remde-etre hivatkozva a ma­gyar falvaikban a kulturális élet egyik legje­lentősebb mognyilatk ozását, a műkedvelő színiéi őad á soka t bétája. A magyar falvak kií.fcuraija ellen a rendetetnek ez az értelme­zése valóságos merénylet, mivel nagyon ke­vés faluban működik oly egyesület, amelynek alapszóé áí. y aiib an kimondottam műkedvelő élőadások rendezése feladatként szerepel. Hegy az idézett miniszteri rendelet nem irá­nyul a falusi műkedvelő szimiief.őadások elten, bizonyítja az is, hegy még eddig nem akadt egyetlen egy eset, hogy szlovák faluban til­tották volna be ezen az alapon szlovák nyel­vű műkedvelői szinielöadláist. Pedig a szlovák falviakban sincs mindenütt oly alapszabályok­kal működő egyesület, amelynek céljai között a műkedvelői előadások is szerepelnek és köztudomású az is, hogy az engedélyezett s zliov ák működ've 1 ő-s ziimtelőa d á sok nagy ré­szét is egyesületeiken kívül áftó műkedvelő csoportok rendezik. A rendeletnek esetleg félremagyarázható intézkedéseit tehát isimét csakis a magyar kultúra fejlődése elten hasz­nálják ki. A tornaijai járási főnöknek a ma­gyar kisebbségre sértő rendietetértelimezése ügyében magyar képviselőink interpellál­nák, a szövetkezett ellenzéki pártok közpon­ti irodája pcdiig megkereséssel fordult a telj­hatalmú miniszterhez a helyzetet tisztázó pót- rendé’et kiadása érdekében. Az ügy előre­láthatóan szóba fog kerülni a tá'traalijai nagy­megye megyebizottságában is. Dühösig a szeparatisták terrorja Pirmasens, január 31. Tegnap egy cso­port nem idevaló szeparatista benyomult a városházába és valamennyi ott levő rendőr­hivatalnokot fogságba ejtette. Az elfogotta- kat ina reggel Speyerbe szá 1:tolták. Egy­néhány rendőrt, akik tegnap este társaik el- •'ogatávinál az utcán szolgálatukat teljesí­tet tc'k, a szeparatisták súlyosan bántalmaz­ták. Venizelosz le fog mondani? Athén, január 31. (Havas.) Venizelosznak or­vosai több napi nyugalmat rendeltek. A miniszte­rek ma este dönteni fognak afölött, vájjon Veni- zelosz egészségi állapota szükségessé teszi-e azt, hogy helyette mást bizanak meg ideiglenesen a kormány vezetésével. — Egy másik Havas-jelen­tés arról tud, hogy Venizelosz a közeli napokban le fog mondani. E tekintetben kezelő orvosainak döntését várják be. Washington, január 31. (Havas.) Az amerikai Egyesült Államok Görögországgal fölvették a diplomáciai összeköttetést. Páris, január 31. (Havas.) Venizelosz le­mondása esetén valószinüen Roussos külügy­miniszter veszi át a miniszterelnökséget. Athén, január 31. A minisztertanács el­határozta, hogy Abrami tanár sürgős véle­ményét kéri arra nézve, vájjon szükséges-e a helyettes miniszterelnök kijelölése. Noha Venizelosz állapotában javulás állott be, mégis politikai válság fenyeget. Más oldalról úgy tudják, hogy Venizelosz állapota rosz- szabbodott A zágrábi gazdasági kongresszus tiltakozik a romai paktum ellen Zágráb, január 31. (Saját tudósítónktól.) A Zágrábban legutóbb megtartott gazdasági kongresszus táviratban tiltakozót. Pasics miniszterelnöknél az olasz-jugosziáv szer­ződés ellen. A fökhnivespárt is tiltakozott a szerződés ellen különösen azért, mert a ju­goszláv kisebbségeknek csak Fiume terüe- tére nézve biztosit védelmet, néni ped:g az olasz királyság egész területén. Megegyezés a német-iugosztáv konfliktus iigyébeis Berlin, január 31. A Berliner Tageblatt arról értesül, hogy ,a Jugoszláviát illető né­met természetbeni szállítások beszüntetése miatt támadt német-jugoszláv konfliktus ügyében megegyezésre van kilátás s Német­ország a fontos természetbeni szállításokat bizonyos föltételek mellett teljesíteni fogja s ennek ellenében Jugoszlávia élelmiszereket, különösen gabonát szállít Németországnak. Rövid táviratok Az orosz szovjeiek kongresszusát az uj im­már háromszáz tagot számláló végrehajíóbizott- ság megválasztása után bezárták. A megválasz­tottak között 50 párinélkiili van, még pedig negy­ven földműves és tiz munkás. Linzay, az angol külügyminisztérium aiálhm- titkárát konstantinápolyi követté nevezték ki. A svéd országgyűlés kommunista képvise <"i javaslatot tettek arra, hogy Svédország lépjen ki a népszövetségből. Mivel az ör szügy ülésnek 38í) tagja van s a kommunista iiépvivök száma nyolc, a javaslat elvetése bizonyos. A bajor minisztertanács e határoz, i, -ogy a forradalom után létesített három uj minisztériu­mot (mezőgazdasági, kereskedelmi-, ipari- és szociálisügyi) feloszlatja. A Daily Express közli, hogy az uj pénzű.yi kancellárnak, Snowdennek ama szándéka, hogy a tengerészeti költségvetést ötmillió font ster ing­gel csökkentse, az admiralitás tisztviselői között nagy megütközést váltott ki. Az Echo National közlése szerint Poincaré, amint a szükséges fölhatalmazások birtokában lesz, egy önálló kincstári minisztériumot áll't fel. Ennek vezetője valószínűen Rokanowskv képvi­selő lesz. Rasko Madzarovot, az egykori bolgár de­mokrata párt tagját és -a Malinov-féle háborús kormány volt miniszterét igazságügyim raszterré nevezték ki. A népszövetség titkársága közölte Csicserin orosz külügyi népbiztossal, hogy a washingtoni konferencia határozmányainak a határozmányokat alá nem irt országokra való kiterjesztésével fog­lalkozó albizottság február 14-án ül öss^e Ró­mában. Benes a képviselöház külügyi bizottsá­gában is beszél szerdán. A képviselöház külügyi bizottságát szerda délelőtt 10 órára hívták össze, amikor is Benes elmondja ex­pozéját a francia—cseh-szloválk szerződés­ről. Ugyanazon a napom, mint már jetemtet- tülk, a szenátus külügyi bizottsága is ülést tart., még pedig délután 3 órakor. Benes a szenátusban meg fogja ismételni azt amit a k ép v i-s-el öh ázba n mondót t. A megyei bizottságok összehívásához. A Tribuna értesülése szerint a megyei bi­zottságokat február végéig okvetlenül ösz- sz-ebivjálk. A Prágában tartandó zsupáni ér­tekezleten addigra több közigazgatás' kér­dést fognak megoldani. Így például eddig sincs megállapodás arra nézve, hogy a nem­zeti kisebbségek képviselői milyen nyelven szólaljanak föl és hogy vájjon azokban a megyékben, ahol a magyarság száma eléri a húsz százalékot, a hivatalos lapot kiadják-e magyar nyelven is. Nézetünk szerint ez a kérdés egyáltalában nem lehet vitás, mert Iiiszen a magya rságnak kétségtelen ii' joga van megtudni, hogy mit határoztak az ó ügyeiben a megyei íiatóságoik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom