Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-05 / 29. (477.) szám

Kedd, február 5. Óriási vihar Budapesten és Bécsben Budapest, február 4. (Budapesti szerkesztőségünk teíefbnje- yntése.) Vasárnap liajná'itól délig óriási szél- Hhar dühöngött a fővárosban. Az utcán alig unatkoztak járókelők, a mentőknek mégis záz esetben kellett segélyt nyujtapiok. A c.har leszakította a bázcsaiornáka:, megroá- salta a telefonhálózatot, ledöntötte a Csá- zár-fürdő nagykéményét és a teteffonveze- ékekben nagy károkat okozott. Több he­lyen a cégtáblák és a tetőcserének lezuhan­ok. A rendőrség a Rákócz -ut és a Nagy­körút egyes helyein foéíiy telén vott a közle­kedést elzárni. Bécsben szombat óta orkánszerü szélvész dühöng, mely temérdek ba’esetet és kárt okozott. A tűzoltóság vasárnap harminckét esetben vonult ki. Waldemar Richard, az ismert bécsi énekes ko­mikus szombat éjszaka autón a Ouna-hidon ha­ladt át Az orkán elkapta a száguldó autót és fel­döntötte. Az énekest ki súlyos sebeket szenve­dett, a mentők szállították a lakására. A francia szocialisták Poincaré el Len Párls, február 3. A manseillesl szocialista pártaiap mai ülésén megállapította, hogy a kor­mány poétikája a munkásoszüály ekszlsztenclá% üdékéit veszélyezteti és a VUágbékét ui katssz- trófáb felé sodorfa. A párt a választások alkalmá­val hajlandó választási szövetségeket kötni, feotty a nemzeti blokk ellen erőteljesebben vonulhasson ieL WAPlHiaiElf Ábécé Ürömöt találtam a télikabátom zsebében. Én nem vettem citromot, tehát bizonyosan té­résből került a zsebbe. Nem történhetett másként a dolog, mint >£7'. A kávéházi ruhatárban a tarka selyemmel 'óé­it szőrmét és az oppozum nevére kikéréseiéit és legfestett nyúlszőrrel bélelt férfibundák között ógortt az én szőrméden fekete kabátom, ötven illérért gondozásba vette őt tőlem a hamu ass­zony, aki abból él, hogy gombostűkkel cédulákat űz a kabátokra és fölakasztja őket a fogasokra, leakasztja őket és köszön. Nekem magyarul szo­kott köszönni, mert Debrecenben volt egykor és ott megtanulta a nyelvünket A kabátom a ruhatári beskatulyázásnál ez öt- venhetes számot kapta. Ott piheni diszkréten hoz- zásimúlva az ötvenhatoshoz és ajz ötvennyolc*®- hoz a hegyes szögön s nézte, mint jönnek uj ka- báttestvérek rövid esti pihenésre és mint merről: mások haza vagy az emberi szórakozásnak más tanyáira innen. Fáradt és fényűit volt, mint a gazdája, talán almos is, talán élvezte a langyos meleget, mert ■kint hideg volt és szétkergette az embereket és a port. Biztosan jött valaki a barna asszonyhoz. Le­het, hogy egy szombatestére kiiósülködött bank­ija, aki egy szombatestére felöltözött masamód- leánnyal ült összebújva valamelyik sarokban, aho­vá kevés ember számára nyílik kilátás 5 okol málnaszörp vagy haboskávé mellett jól lehet be­szélgetni a szerelemről. A fia egy citromot ho­zott a barna asszonynak, amit a kávéház előtt a kuporgó virslistül vett a azt mondotta — kérem, tegye be az ötvenhatos zsebébe. A barna asszony az ötvenhetesébe tette. Ez megtörténik s így jut az ember citromos meglepetésekhez — mikor hazamegy ós az eiö- szobakulcsa után kotor a zsebében. A citrom bizonyosan kellett a fiúnak. Azért vette. Nekem nem kellett, én sohse veszek citro­mot. Biztosan arra számított, hogy a kávéházi, szombatesti szerelemjátszás után a lány elhatá­rozza magát a nagyvárosi szerelemjáték sablonos utolsó fejezetére — teát főznek a vaskályhán, van otthon egy pár keksz is, kockacukor is, de a cit­rom hiányzott a teához. Csak igy történhetett. így került hozzám a citrom, amint odatettem az asztalomra a könyvek és papírok hátára és az utolsó cigarettánál meg­megszakadó esti ftítyőrézés közben arra gondol­tam, hogy vájjon nagy baj-e az a fiúnak és a leánynak, hogy most nincs otthon citrom, vájjon izíík-e nélküle is a tea, nem rontotta-e el a hoz- rámtévedt citrom az egész estének hangulatát, Izét, kedvességét... Aztán elaludtam és azt álmodtam, hogy az ötvennyolcason lógó nutria beleszeretett az öt­venhatos fekete lordba és örök szerelme jeléül zsebének egyetlen kincsét, a citromot adta neki emlékül... És reggel néni tudtam, mit kezdjek ezzel a citrommal... még este se tudtam. ífln. — (A prágai meteorológiai Intézet idöjóslása február 5-éré. Változó, borús, enyhe és szele* Idő várható. — (Lapunk anyagának) egyik része nyomdai üzemzavar miatt kimaradt újai számunkból, miért is olvasóink szives elnézését kérjük. % Rikov — Lenin utóda Az uj orosz szovjetkormány Moszkva, február 4. Az orosz távirati ügynökség jelenti, hogy a szoietszövetség központi végrehajtó bizottsága RikovoL a népbiztossági tanács eddigi helyettes elnö­két választotta meg Lenin utódjává. A szov­jetszövetség újonnan alakuld központi végre­hajtó bizottsága által megválaszt oí szövet­ségi kormány tagjai lettek: a népb'zossági tanács elnöke: Rikov, kelyetteselnök: Kame­nev, külügyi népbiztos Csicserin, hadügyi népbiztos: Trockij, külkereskedelemügyi népb:ztos: Kraszin, közlekedésügyi népbiz­tos: Rudszu'^k, postaügyi népbiztos: Szmir- nov, felügyeleti népbiztos: Kujbysev munka­ügyi népbiztos: Schmidt, élelmezésügyi nép­biztos: Brjucharvov, pénzügyi népbiztos: Szokolnikov, a legfelsőbb közgazdasági ta­nács elnöke: Dsersinszkáj. * A koalíciós pártok bizottságainak tanács­kozása. A cseh koalíciós pártok bizottsága csütörtökön fogja folytatni a múlt pénteken megkezdett tanácskozását. A koalíciós bi­zottság a földbirtokreformról, illetően a föld- birfokhivatal újjászervezéséről tanácskozott. A bizottság elnökségét februárra a szociál­demokrata párt vette át. A tanácskozásokat ebben a hónapban Marék képviselő vezeti. — (A Korjatovics-film Ruszlnszkóban megbukott) Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: A mozgószinház életében szinte szo­katlan vihart okozott Ruszinszkó területen az úgynevezett „Korjatovics-film44. E film megalkotása Ruszinszkó keletkezésének tör­téneti része, egy úgynevezett „történelmi film44 amely amellett, hogy a magyar nemze­tet gyalázza, a ruszinok történelmét hami­sítja meg. A filmet tulajdonképpen egy pár ukranofii eszméjére a „Podkarpatskij Bank44 finanszírozta. Szerzője egy beregszászi ukrán tanár. Nagyon sajnálatos, hogy az anyagi részben egy munkácsi hlatszerkereskedő is érdekeltséget vállalt. A film mindjárt Ung- váron csinosan megbukott. Legjobban a ru­szinok szegyeitek ezt a vígjátéknak siralmas, történelmi darabnak pedig nevetséges eről­ködést. — (Kifosztották a Jotsval Coburg hercegi uradalmi pénztárt.) Rimaszombati tudósítónk jelenti: Január 31-én éjjel nagy kasszabetö­rés történt a joisvai Coburg hercegi uradalom igazgatósági épületében. Megállapították, I hogy a tettesek az irodába az ablakon ke­resztül jutottak be. Az uradalom pénztárnoka I a kasszából előtte való este négyszázezer ■korona készpénzt és egy háromszázötven­ezerkoronás csekked a saíe-ba vitt és az iro­dában csak tizennégyezer korona maradt. Ezt a tettesek elvitték magukkal. A tettest Jab- rovszky József joisvai borbély személyében' elfogták. Jabrovszky eleinte tagadott', ké­sőbb azonban beismerte, hogy a betörési Major László rinnabrézól lakossal együtt kö­vette el Majort a rendőrség szintén letartóz­tatta, — (A c»eh provincializmus.) Wellsnek, a világhírű angol írónak a Westminster Gazeíie- a cseh sovinizmusról és a prágai provin­cializmusról megjelent cikke nagy port vert fel a cseh-szlovák sajtóberkekben. A Tribuna W&Hs cikkéről nekrológszerü hangon ir s Wells állításának' igazolására elmondja a következő két esetet: „Tár nap előtt magunk is tanúi vol­tunk annak, amint egy villamoskocsiban két jó! öltözött férfi a leggorombább módon nekitámadt egy hölgynek, mert az illető német lapot olva­sott. A hölgy angolul utasította rendre az ille­tőket, kiket a „Národni Demokrácia*4 olvasása ugytátszfk degenerált, mire a hüpenacionalisták azonnal felhagytak szemtelen támadásaikkal. A másik eset egy holland kereskedővel, Moissi barátjával történt, ki Prágába akart jönni, hogy barátja vendégjátékain jelen legyen. Felment a cseh-szlovák követségre és vízumot kért. A cseh konzulátus hivatalnok, ahelyett hogy tel­jesítette volna beamféri kötelességéi, faggatni kezdte a hollandust, hogy mit is akar tulajdon­képpen. Cseh-Szlovákiában. A holland természe­tesen azonnal faképnél hagyta az indiszkrét if­jút s az osztrák konzulátusra ment, ahol azon­nal kapott vizumot. Ez a provincializmus, mely­ről Wells beszél, fog még tönkretenni bennün­ket!1* — (Kettős öngyilkosság Besztercebá­nyán.) ^eszteroebáinyai tudósi lórik jcőenti: Február 2-án a Besztercebánya melleit fek­vő Kiráiyhi-d községiben egy elegáns fiatal- etrtber v-énbefagyott ini'Jláíára biaklkanteik. Az iSíettü ZaohratdíMCsak J’á*mxs, a beszf-eirceibá- nyai Nairodita BamSéa tisztviselője. Néhány lépésre tőle egy elegáns urileány: Subái lk Etelka feküdt vérbe fagyva a hóban. Még voűt beume álért, de pár óra múlva a kórházban iki- s zen védett. MegállapitetMlk, hogy kettős Ön- gy ük osság történt. A fiatalok szerelmesek voíaik egymásba, de Suhafükné, aki Beszter­cebányán háztulajdonois, ellenezte a házas­ságion. Ezért a fiatalok elhatározóik, hogy öngyilkosságot követnek el. A tragikus fia- tafóik iránt áftaíláúos a részvét — (Betörés és rablás Ungvárott.) Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti telefonon: Szombaton éj­szaka ismeretlen tettesek behatoltak Schlesinger Emanuel nagykereskedő lakásába, fölfesziteíték a kasszát és tizenegyezer koronát elloptak. — Ugyancsak szombat éjjel három ismeretlen tettes kifosztotta Halpert Sándor rokkantat, akitől kéí- százhuíz koronát rabolt el. — (Morei a Nobel-békedlj jelöltje.) Londonból jelentik; Morei angol munkáspárti politikust, aki a Foreigen Affairs című külpolitikai lapnak szer­kesztője és a világbékéért küzdő UDC egyesület megalapítója, több neves angol politikus és paci­fista az idei Nobel-békedijra ajánlotta/ — (A pozsonyi mentőbíl negyvenezer korona tiszta hasznot hozott.) Pozsonyból jelenti tudósitónk: Péntekről szombatra virra­dóra zajlott le Pozsony legnagyobb álarcos jelmezes bálja: a mentőbál a Vigadó összes termeiben. A pazarul íöldisziíett termekben mintegy kétezer ember fordult meg egész éjszaka. A tiszta bevétel negyvenezer koro­na, amelyet a M&ntőegyesület javára fordí­tanak. — (A korompal munkások munkát vagy Ame­rikába szóló útlevelet követelnek.) Kassai tudósí­tónk jelenti telefonon: Korompa város lakossága tegnap nagygyülési tartott, amelyen többezer munkás és íöldmives vett részt. A gyűlés a munkanélküliséggel és a gyár leszerelésével fog­lalkozott Határozati Javaslatot fogadtak el, amelyben követelték, hogy vágj’ helyezzék üzem­be a gyárat, vagy pedig a nyomorgó négyezer munkásnak adjanak Amerikába szóló útlevelet A gyűlés igen heves lefolyású volt. KÜflnösen a kommnuista munkások részéről hangzottak el he­ves közbeszól ások. — (Rablógyilkos támadás Pozsonyban.) Po­zsonyi tudósítónk jelenti: Pénteken este Jávor- szky Vilma, egy pozsonyi gazdálkodó felesége Mária nevű húgával a városból, ahol nagyobb bevásárlásokat eszközölt, hazafelé tartott az úgynevezett Motzengrund nevű dűlőben levő la­kására. Útközben két munkáskülseiü ember csat­lakozott hozzájuk, akik fölajánlkoztak, hogy haza fogják kisérni őket Mikor a Hegyíligeten átvágva a metzengrundi dűlőre értek, az egyik idegen Já- vorszky Vilmának ugrott és a mitsem sejtő asz- szonyt arcán és fején valami súlyos tárggyal megsebesítette. Az asszony eszméletét vesztve a földre rogyott. A rabló ekkor kifosztotta áldo­zatát, elvitte hatszáz korona készpénzé* és piaci kosarát Ugyanekkor a másik férfi Jávorszky Máriát tartotta sakkban, majd társával együtt ő is megszökött Éjfél után jelentették a rablótáma­dást a mentőbálon levő Garay rendőrtanácsosnak, aki két detektív segítségével nyomban hozzákez­dett a nyomozáshoz. Egy vételien útbaigazítás segítségével sikerüli a tetteseket még aznap haj­nalban Szolgai József géplakatossegéd és Csörgei József munkás személyében elfogni. Mindketten beismerték, hogy ők követték el a rablótámadást. — (Iiamls dollárokkal van elárasztva Berlin,) Berlinből táviratozzak: A pénzhamisítók egész uj módját találták föl a pénzhamisitásnak, melyet fő­ként amerikai dollároknál alkalmaznak nagy si­kerrel. Berlinben az elmúlt napokban igen sok 10, 100, 20. 200 és 500 dolláros forgalomban levő bank­jegyre bukkanták, melyek hamisaknak bizonyul­tak. A hamisítók eddig a bankjegy eredeti számát kigummizták és magasabb számjeggyel helyette­sítették. Mivel azonban a hamisításnak e módja tökéletlen, mert a Icigummizott részeken a bank­jegy vékonysága miatt feltűnő, a hamisítók már nem gutnmiznak töbé, hanem a bankjegyérték jel­zését pontosan az eredeti minta szerint lehelet­finom papírszalagra nyomtatják és azzal felülra- gaszíják a kisértékü bankjegyet A hamisítók kü­lönösen öídolláros bankjegyekből csinálnak szíve­sen ötszázdollárosokat, melyeket nagy szeren­csével hoznak forgalomba. — (Dobslnán a vagyondézsmaprés működés­ben van.) Dobsináról jelentik nekünk: Napok óta az állami végrehajtó a vagyondézsma második részletére sorba lefoglalja a lakosság ingatlan va­gyonát. Ez az eljárás annál szembeötlőbb, mert a környéken levő falvakban még a vagyondézs- ma első részét sem hajtották be. A dobs'nai pol­gárság igen türelmes és ha végrehajtót lát, nyom­ban megijed és tizen A végrehajtással kedveskedő pénzügyi igazgatás adóbehajtási módja önkényte­lenül azt a gyanút kelt! a dobsinai po'gárságban, hogy a pusztulásra Ítélt város legnagyobbrészt iparos és kereskedőoszlályát, mely a kormány politikájával szemben öntudatos és nemzet! érde­keihez tántoróhatatlanul hűséges, a vagyondézs­ma kinzóeszközével exisztenciájában törje meg... A dobsinai polgárság ezt az eljárást mélységes íöíháborodássai és keserűséggel veszi és a saját bőrén érzi, mit jelent a mai kormányrendszernek szociális jelszava. ZSOLDOS ianlnléiei Budapest ÜL, HtMij-e. 14. felelős Jto! 124-47 a legjobban bészlf elő ioo4 magánTlzsgákra ipopMOMtsnrvEsm Az eidélyi magyar irodalom ii. Prága, február 4. Ellentétben a szépirodalom aránylag kedvező helyzetével, az erdélyi magyarok ímdottiányos élete nagy küzde’meket kell,, hogy megvívjon. A fejlesztésére hivatott Er- > délyi Muzeumegylet anyagi erejében meg: van bénítva és nem mozdíthatja elő a könyvek megjelenéséi A tudományos mun­kák kadása Erdélyben a legnagyobb áldoza- 1 tokkal van egybekötve. Az elmúlt négy esz­tendő mégis néhány figyelemreméltó mun­kát hozott. Bíró Vencel tanulságos és érde­kes könyvet irt az erdélyi fejedelemségnek a török udvarokhoz való viszonvárói és Er­dély követségetek jellegéről. (Erdély kö-. vetei a portán. 1921.) Könyve széles körök- ■ ben keltett érdeklődést. Temesvá y János, a kiváló történetíró ötszáz oldalas könyvet irt Erdély középkori püspökeiről. (Er’é.y kö­zépkori püsökei. 1922.) Bbben a könyvben az erdélyi püspökség 3t né eszerint ismert prelátusáró! számol be 1501-ig. B'tsy Árpád, hasznos kézikönyvet irt a román irodalom- történekről. (A román irodalomtörténet ös­szefoglaló áttekintése. 1922.) Ebben a könyv­ben a különböző korszakokakat és fontosabb fejlődési mozzanatokat elismerésre méitó módon Ismerteti. A Petőfi-centernárium al­kalmával az Erdélyi Irodalmi Társaság a, költő összes költeményeit kiad .a és ezen­kívül két kis életrajzot, amelyek közül rz egyiket Benedek Elek irta az ifjúság számá­ra, a másikat Halász Gyula a nagyközönség számára. Oláh Ferenc Petőfi sz-nészi pá­lyáját méltatta. Csergő Tamás a centenná- rium alkalmából figyelemremé! ó emlékbe­szédet tartott és egy ünnepi számot szír- kosztett. melyben Erdély szellemi élet vezetői működtek közre. Tudományos folyóirat hijján az erdélyi tudomány manapság csupán népszerű érte­kezésekre és előadásokra szoritkozhatik. Az. utóbbi óéren az Erdélyi Muzeumegylet rend­szeres munkát végez. Kolozsvár közötrégé szorgalmasan látogatja a Muzeum heti elő­adóestéit, viszont a többi városok sa'nos nélkülözni kénytelenek tudományos érdek­lődésük kielégítését. Az iroda'mi társiasáTck buzgó tevékenységet fejtegetnek ki: Kolorzs-i váron az Erdélyi Irodalmi Társaság, Maros- vásárhelyen a Kemény Zs-temond Társaság. Aradon és Szatmáron a Kö'csey Egyesü’et, Temesváron az Arany János társasig, Nagyváradon a Szigl'gety- és Adytársasá- gok. Ezek a társaságok még csak nemrégen ébredtek feiadatak tudatára. Az időszaki nyomtatványok közti1 a Remenyik Sándor ál tel szerkesztett Pásztor-, tüzen kívül a legnagyobb je’entősége van ■ a keresztény irányú Htenöknek. A számos megszűnt folyókátok közül nagy olvasó’ ö- re volt a kolozsvári Napkeletnek és a maros-,, vásárhelyi Zord Időnek. Tudományos folyó-- iratot még nem kíséreltek meg kiadni. Erre.', leginkább a Lúgoson megjelenő Magyar Kisebbség cimii lap törekszik amely pMf- kaiíag irány:főtt, jól szerkesztett éc erősen; olvasott folyóirat. A napilapok közül Ég- több olvasója van a Kolozsvárott megj' le-ő. Ellenzéknek, Újságnak és Keletei Újságnak.-; Külön említést érdemel még Gyallay Domo­kos Magyar Nép című heti folyóirata. • (A Pátria erdélyi Irodalmi estélyt rendez.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Pátria, keresztény írók és hírlapírók köre február KMki estélyén az erdélyi irodalmat mutatja be. A többi között Ravasz László református püspök tart előadást és Reményik Margit, valamtet Onódy Ákos, a Nemzeti Színház tagja lépnek fel. Er­délyből Nagy Anna és Tompa László jelentették be megjelenésüket. * (Kunfiy Lajos gyűjteményes kiállítása a ba- dapesíi Nemzeti Szalonban.) Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti: Érdekes kollekciót mutat be a Nemzeti Szalon most megnyílt kiállításában:. Kunfiy Lajos festőművész hatalmas, 284 egység­ből álló gyűjteményét, amelyet csak nemrég o1- dotfcak fel a franciák a háborús szekvesztrum alól és adtak itt a közben hazatelepült művésznek. Kunfiy Lajos a m3i mesterek legnagyobbjai közé tartozik. Mit sem változtatott tőzsgyökeres ma­gyarságán az, hogy hosszú évtizedekig éit főként. Párisban, ahol a legnagyobbra értékelt piktorok sorában tisztelték. Festményei dúsan árasztják magukból a magyar föld jószagu levegőjét. Al­földi tájképei, magyar paraszt és cigányportréi grandiózusak és utolérhetetlenek. A forró napsü­tés illusztrálásának mindenek felett álló mestere. Olyan aratási képeket, nyári tájképeket produkált, amilyent keveset látni ma tárlatokon. A „Gyer­mektemetés*4 eimü hatalmas méretű vászna a legértékesebb. Egy falusi udvarban apró koporsóra borul rá egy fájdalomban megtört parasztasszony, mögötte férfias megadással áll az apa. A kis ko­porsó mellett a pap. búcsúztat. Aztán néhány gyerek körül és két fehérruhás lányka. Megele--

Next

/
Oldalképek
Tartalom