Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)

1924-02-29 / 50. (498.) szám

JS 3^(WM&evái7BRmg ________________________________ Péntek, február 29. Eg y bedeszkázott város Munkács nevezetességei — Akik hivatalból ruszinok — Theszpisz kordéja begördült Munkácsra Munkács, február 28. (Saját tiUidó silónk tói.) Három nevezetes­töztette a városiház legszebb helyiségeibe s beleült a pénzintézet elnöki székébe. Olyan főtárgyaláson. A bíróság erre zárt tanács­kozásra vonult vissza, amely után az elnök kihirdette a biróság végzését, amely szerint a biróság hozzájárul a gyorsíró alkalmazá­sához, ha a felek a gyorsíró részére ezer korona letétet deponálnak. Goller védő iga­zolni kívánta, hogy védence vagyontalan, a biróság azonban indítványát elutasította az­zal, hogy a perrendtartás értelmében a va­gyontalan vádlottnak is meg kell fizetnie a gyorsíró költségeit. A védő erre semmiségi panaszt nyújtott be. majd az elnök kizárását indítványozta. A biróság azonban a véde­lemnek ezt az indítványát is elvetette, mire Goller semmiségi panaszt jelentett be. A főtárgyalás, amelyben még kilenc ta­nút kihallgatnak ki, valószínűen a késő esti órákig fog elhúzódni. ítélet legjobb esetben a késő éjjeli órákban várható. A régi póstatakarékpénztári betétek rendezése Prága, február 28. Megírtuk, hogy .a kormány beterjesztette a régi magyar póstatakarékpénztári betétek rende­zéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslat szerint a régi postatakarékpénz­tár! követelések átvevő intézete a prágai csekk- hivatal, amely az 1922. évi egyezmény értelmében átveszi az .abban említett valamennyi aktívát, amelyekből köteles kielégíteni a reá átvezetett követeléseket. Költségei fejében megfelelő kezelési illetékeket szedhet, amelyeket a postaügyi minisz­ter a belügyminiszterrel egyetértésben fog meg­határozni. A háború előtti magyar államadósság átvett járadékkötvényeit a cseh nemzeti blokkba (lebé­lyegzés) bekebelezik és a cseh-szlovák korona olyan árfolyamán fogják átszámítani, amelyet pénzpiaci értéküket megközelitő arányban a pénz­ügyminiszter a postaügyi miniszterrel egyetértőén fog megállapítani. A magyar postatakarékpénztár követelései (lombardkövetdések) átszállnak a csekkhivatalra, ha az adós lakhelye a törvény hatálybaléptének napján a köztársaság területén van. Ezeket úgy számítják át cseh-sz'lovák koronákban, hogy egy cseh-szlovák koronát egyenlőnek vesznek egy osztrák-magyar korona értékével. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha olyan cseh-szlovák állam­polgárokról van szó, akiknek lakhelyük a volt osztrák-magyar monarchia területén kívül fekszik. Ha azonban olyan cseh-szlovák állampolgá­rokról van szó, akiknek a lakóhelyük a volt mo­narchia területén ugyan, de Cseh-Szlovákián, Ma­gyarországon és az Olaszországhoz csatolt terü­leteken kiviül fekszik, akkor az átszámítás lakóhe­lyük államának pénzértékéiben ama beváltási ár­folyamon történik, amelyen az illető állam, az osztrák-magyar koronának első beváltását eszkö­zölte. Azok az adósok, akik cseh-szlovák állam­polgárok és Olaszországhoz csatolt területen lak­nak, minden 1918 november 3-ig keletkezett tarto­zásuknál egy osztrák-magyar kpronáért 0.568 li- rát, minden később keletkezett tartozásukért pedig egy cseh-szlovák koronát fizetnek. A magyar postatakarékpénztár ama tartozá­sai, amelyeket az egyezmény értelmében a cseh­szlovák átvevő intézetre fognak átvezetni és ame­lyek eddig osztrák-magyar koronára szólották, cseh-szlovák koronákban érvényesek annak a fe­dezetnek összegéig, amelyet a csekkhivatal a ma­gyar postatakarékpénztártól kap a követelések ki­egyenlítésére. Minden osztrák-magyar koronára eső részt a pénzügyminiszter egyetértésben a postaügyi miniszterrel állapítja az átvezetett kö­vetelések összegének az egész fedezethez való arányához képest. Az átvezetett követelések tulajdonosai köve­teléseik kiegyenlítését csak a csekkhivatalnál igényelhetik. A takarékbetétekből és csekkszám­lákból eredő követeléseket a prágai csekkhivatal­nál Írják a jogosított személyek javára. A jóvá­írás napjától kezdve a betétszámlákból eredő kö­vetelések 3 százalékkal, a csekkszámlákból eredő követelések pedig az érvényes előírások szerint fognak kamatozni. A folyószámlákból eredő követe1 éseket a be­tétek átvezetése után készpénzben fogják kifizet­ni, azonban ha a jogosítottnak takarékbetétje is van, készpénzbeli követelését hozzáírják takarék- betétéhez és hasonlóképpen 3 százalékkal kama­toztatják. Az egyezmény végrehajtása után a régi ma­gyar postatakarékpénztár felszámolása befejezési nyer. Azok a hitelezők, akiknek követeléseiket nem vezetik át a cseh-szlovák átvevő intézetre, elvesztik igényüket ugy ezzel az intézettel, mint a cseh-szlovák köztársaságai szemben. Primo de Rivera hajlandó lemondani? Paris, február 28. A Matin Londonon ke­resztül Madridból arról értesül, hogy Primo de Rivera a királlyal egyetértőén több neves politikai személyiséggel, közöttük Maurával tanácskozott a jövőben folytatandó együtt­működésről. Primo de Rivera kijelentette, hogy szükség esetén hajlandó lenne lemon­dani is. Jl mi ^tfőxerinlinft a te énlcftedf sége vau Munkácsnak: várna, püspöke, tor- imája. Mimid a háromnak azokban az a saját­ságos hibája, hogy együk se található Mun­kácsom. Az ősrégi vár Várpalotán siratja régi dicsőségét, a püspök Ungvárion lakik, a híres munkácsi tormát meg Lucsikám termelik. Még­is büszkék voltak a munkácsiak mindig rá­juk, sőt az őslakók most is csillogó szemmel emlegetik ezeket a nevezetességeket. Padiig a munkácsi vár már kaszárnyává degradá­lódott, a munkácsi püspököt Umgvárom se akarják az „újaik" megtűrni, a tormát meg má­sak reszelik a munkácsiak orra alá. Hja, Munkácsom is nagyot változott a Világ! A Basám, Kraszmay, Tárczy, Lőránczy, Szímy, Kórody, Pethő, Várady, Kultsár, Ka­zinczy, Nedecey, Vargha stb. ősi magyar családok legnagyobb része kipusztult, a. meg­maradt nevek néhány viselőije félig kihűlt tűzhely mellett ápolgatja a múltak emlékét. Az újabb polgárok pedig, akiket a jobb kon­junktúra Galíciából ezerével csalt Munkács­ra, a közelmúltat siratják, amikor még han­gyaszorgalmuk, hihetetlen igénytelenségük, szívós kitartásuk és rendkívüli életrevaló­ságuk nemcsak megjavította, de meg is ara­nyozta közgazdasági helyzetüket. Arn'óta a világ országútiját, mely Munkácson keresz­tülvezetett, eldeszkázták, a város virágzó ipara elhervadt, nyüzsgő kereskedelme el­halkult, csak a panasz hangos manapság. Munka nélkül az ipar, pénztelen a kereskedelem Munkács közgazdasági életének fő té­nyezője a kereskedelem volt. Kicsiben, nagy­ban; a föld, a gépek, az emberi kéz minden­féle produktumait közvetítette a Dunától a Dnyeszterig. A határok azonban elvágták e íőerét. A munkácsi kereskedővilágra különö­sen rájárt a rúd. Az 1920. évi pénzbecserétés- rnél is legrosszabbul bántak vele. Az ipar se maradt el a kereskedelem nyomdokaiból. Három petróleum-gyárból csupán egyben dolgoznak, tésztagyára, kap tarfagyára telje­sen beszüntette üzemét, bútorgyárában pedig a munkásoknak csak hírmondója maradt. A bizonyítványok országa Hivatal és hivatalnok azonban van tö­méntelen. De kell is. Hans Heinz Ewers In­diát nevezi a „bizonyitványok országának*'. Látszik, hogy nemi volt Ruszihiszkóban. Itt mindenhez bizonyitváiny kell, neim egy, nem kettő, hanem tizenkettő. Aki megy, aki jön, aki vesz, aki elad, aki él, sőt aki meghal, an­nak mind s minden lépéséhez igazolvány, illetőségi, honossági, erkölcsi, lakhatási, adó­méig sok más hatósági bizonyítványra van szüksége s ha mindet megszerezte, holnap külön kell bizonyítvánnyal igazolnia, hogy a tegnapi bizonyítvány adatai még érvénye­sek. Persze, hogy miniden bizionyitviámyra bélyeget kell ragasztani s minden bizonyit- ványért dijat kell fizetni. A szegény-gazdag város A városnál meg is sokalták a hivatalno­kok számát s nemrég megkezdték az apasz- tást. De mint mindennek Munkácson, ugy ennek a redukciónak is meg van a maga hibája. Elküldenek egy-két, azaz nyolc-tíz régi (mondd magyar) alkalmazottat s kisvár­tatva felvesznek helyettük még egyszer annyi „újat". Munkács városának már éveik óta nincs költségvetése. Gsak ugy a világba gazdál­kodnak. Ennek a gazdálkodásnak szomorú ábrázatját költségvetés nélkül is megláthat­juk a városon. 80, mondd: nyolcvan miliő koronányi a városi vagyon, melyet alig há­rom millió régi s harmadtól millió uj adósság terhel, mégis háromszázötven százalékos pótadót nyögnek a polgárok, sőt a készülő költségelőirányzat — hír szerint „csiaJk" nyolc-kilencszáz százalékos községi pótadó­val tudja deficitjét eltüntetni. Petrigalla, az uj sztaroszta, ki inkább Prágában székel, szörnyen fbgadkozott, hogy a város pénzügyi egyensúlyát helyre­állítja, de eddig mindössze azt a pénzügyi ■műveletet hajtotta végre, hogy a prágai köz­ségi takarékpénztár munkácsi fiókját beköl­kicsiiségekkel persze, mint a laktanya-ügy, igy nem is bíbelődhet. A hadügyi kincstár ugyanis 1919 óta még egy fillér bért se fize­tett a városnak, bár egymillió hatszázezer koronába került a kaszárnya újjáépítése. így aztán rövid idő után igazán „ooresz“-be megy a város. Bábel az iskolákban A magyar iskolákból Munkácson csak a római katolikus elemit, a polgári iskolát és a kereskedelmi akadémiát hagyták meg. A többi iskola ruszin. Nehogy azonban a ru­szin tannyelvű iskolák néptelensége és a meg­hagyott maigyar iskolák tultömöttséige kiáltó ellentét legyen, az iskolai hatóságok — a tan- szabadság nagyobb dicsőségére — azt a rendelkezést tették, hogy a maigyar iskolák­ba csak római katolikus és református gye­reket lehet beíratni, míg a görögkatolikust, ha magyar anyanyelvű is, hivatalból ruszinnak minősitik, csak ruszin iskolát látogathat, a zsidónak pedig zsidó vagy ruszin iskolába kell járnia. A háború előtt Munkács összes iskoláiban alig akadt ruszinul beszélő gyer­mek s még a görögkatolikus elemi iskolában iis csupán tizenhét százalék volt a ruszinul beszélő tanuló, olyan azonban, aiki magya­rul nem tudott, egy sem. Most tehát tiszta magyar anyanyelvű tanulók is kénytelenek ruszin iskolába járni, hol a tanítás■ nyelvét nem értik s neim is fog­ják megtanulhatni soha, mert a ruszin tan­nyelvű iskoláikban nem kevesebb, mint há­rom, még pedig ruszin, orosz és ukrán nyel­ven folyik az oktatás. Sőt még a ruszin nyel­vű tanítók és tanárok is más-más grammati­kával és helyesírással tanítják a ruszin nyel­vet, ugy, hogy egyik a másik írását olvasni sem igen tudja. A szülők nagy része pedig teljes kétségbeeséssel néz „tudományos pá- lyára" igyekvő tgyermekének jövője felé. Színészek Munkácson Örvendetes jelenség csak egy van Mun­kácson: a magyar társadalom teljes harmó­niája. Latenner, iparos, munkás társadalmi­lag összeolvadt s közös erővel építi ki meg­csonkított magyar kulturóletét, melynek már­is nevezetes állomásai vannak. Éppen ezért- érthetetlen az a kárhozatos közöny, mellyel a városba begördült Teszpász kordáját a magyar közönség fogadta. Hor­váth Kálmán, a ruszinszkói magyar színhá­zak igazgatója kifogástalan erőkből összeál­lított s pompásain összetanult társulatával a legjobb zenés és drámai előadások produ­kálja — üres házak előtt. Erre a pénztelenség se mentség. A magyar közönségnek nemcsak ismernie-, de teljesítenie is kell magyar kul- tunkötelességeit, még akkor is, ha az áldo­zatot követel. A magyar színészet barátai Munkácson mozgalmat indítottak a színészetet pártoló szövetség létesítésére, mely tagjaitól alig pár filléres áldozatot kíván, a magyar színészet életét azonban szilárdra alapozza. Remélhe­tően Munkácson nem lesz egyetlen magyar se, ki a maga kis tégláját hozzá ne adja ehhez az építkezéshez. Orosz közeledési kísérlet Franciaországhoz Moszkva, február 28. A külügyi népbiztosság sajtóosztálya megcáfolja azokat a hireket, mintha a szovjetkormány a közvetlen francia—orosz tár­gyalásokkal szemben foglalt volna állást, mint azt a Temps és az Echo de Paris jelentette. Ennek éppen az ellenkezője igaz. Mikor ugyanis egy oly államnak a minisztere, mely a szovjetszövetség­gel tényleges kapcsolatban áll, a szovjetkormány­nak Po'ncaré nevében azt a javaslatot tette, hogy az ő közvetítésével adjon választ az orosz adós­ságokra és a cári Oroszországgal kötött szerző­désekre vonatkozó kérdésekre, a külügyi népbiz­tosság arra kérte az illető minisztert, hogy kö­zölje a francia kormánnyal azt, hogy a szovjet- kormnáy közvetlen tárgyal ásókat óhajtana kez­deni ezekről a kérdésekről, mely tárgyalások a két kormány hivatalos meghata’mazottjai között folynának. A hivatalos orosz köröknek mai napig is ez az álláspontjuk. A Polncaré felkérésére a közvetítő szerepére vállalkozott miniszter nevét a szovjeükormány nem közli a nyilvánossággal. okozta a magyaf korona legújabb esését A korona elleni egységes támadásnak két­ségkívül politikai háttere van Budapest, február 28. Az egész világ gazdasági életének nagy szenzációja volt a magyar koronának telje­sen indokolatlan és váratlan zuhanása a két effektiv koronát vásárló európai piacon, a bécsi és prágai tőzsdéken. Ennek következ­ménye a legsúlyosabban a magyar gazda­sági életben jelentkezett, ugy, hogy a hirte­len árfelhajtások színe katasztrofálissá tették a felkészületlen osztályok életviszonyait. Az árak minden vonalon pár nap alatt meghá­romszorozódtak és az áremelkedési folyamat még mindig tart. Illetékes helyen a koronaromibolás ma­nőveréről és a kormány intézkedéseiről a kö­vetkezők szerint informálták tudósítónkat. — Meg kell állapítani, hogy a magyar korona ellen vezetett támadás, mint eddig is minden alkalommal, most is a bécsi gazdasá­gi körökből indult ki. Retorzió-félét akartak alkalmazni az igazságügynrniszternek a ko- ronarontók ellen tett eljárásáért, amelynek során a bécsi közgazdaság igen sok vezető tényezője kompromiriálódott. Érdekes megfi­gyelni ezzel az eseménnyel kapcsolatban a bécsi lapok gazdasági rovatát, ahol állandóan foglalkoznak most a magyar korona zuhaná­sával. Kitűnik, hogy egyes bécsi nagybankok prágai érdekeltségeikkel karöltve kontre- miní vezettek a magyar korona ellen nyilván­való politikai szándékkal, azzal a céllal te­hát, hogy megállítsák ilyen eszközök által a koronaron'ók ellen folytatott bűnügyi vizs­gálatot és megdönt sók a pénzügyminiszter pénzügyi politikáját. — Hasábos cikkek jelentek meg arról, hogy a magyar korona az igazság- és pénz­ügyminiszterek folyamatba tett eljárása kö­vetkeztében nem lehet nemzetközi értékcikk, adásvételi tárgy, mert azt csak venni lehet, de az eladása a Magyarországon kialakult felfogások értelmében besszmomentumnak te­kintik és mint ilyen törvényes üldöztetés ve­szedelmének van kiszolgátatva. Megszüntet­ték ezért a bécsi és prágai koronavételeket, ellenben hatalmas mennyiségű korona tételt dobtak piacra, pánikot idéztek elő és ske­rült ezzel lenyomni a magyar korona értékét az osztrák korona alá ugy, hogy Becsben 100 magyar koronáért már csak 93—95 osz­trák koronát lehet vásárolni. — A kormány megtett minden intézke­dést arra, hogy ez az állapot valóban átrne- netszerü legyen. így sürgős akció van folya­matban arra, hogy a magyar koronát a nem­zetközi relációkban feljavítsa és ezzel pár­huzamban a legradikálisabb intézkedések történnek arra nézve is, hogy a korona vá­sárlóértékét a belföldön is visszaállilsa. Az árvizsgáló bizottságok a legszigorúbb utasí­tások alapján azonnali hatállyal megkezdik erélyes működésűket a túlzott árfelhajtók el­len, akikkel szemben németországi pé’da sze­rint fognak eljárni. Egyszóval a legrövidebb időn belül változás fog történni legalább olyan eredménnyel, amely a megélhetési ní­vót visszahelyezi a legutóbbi állására. (r. o.) Március 27-én érvénybe lép az olasz-orosz szerződés Róma, február 28. Tekintettel arra, hogy Moszkvába megérkezett az olasz kormány­nak beleegyezése ahhoz,, hogy az olasz— orosz kereskedelmi szerződésen néhány vál­toztatást eszközöljenek, a szerződés március 27-én érvénybe lép. Angliában szénbányászsztrájk fenyeget London, február 28. A Reuter-ügynökség szerint Haldane lord a szénbányászsztrájk lehetőségéről nyilatkozva, kijelentette, hogy a helyzet nagyon komoly. A munkaadók és a munkások közötti egyezmény április 17-én jár le. A két fél tárgyalásai március 6-án kez­dődnek. — (Jótékonysági szállítások és szolgáltatások forgalmi adómentessége.) A pénzügyminisztérium rendeíete szerint az 1923 december 21-én kelt tör­vény akképpen rendezi a jótékonysági- és műve­lődési szállítások forgalmi adómentességét, hogy csak a kizárólagosan és közvetetlenül a jótékony­ság és művelődés szolgálatában végzett szállítá­sok és szolgáltatások mentesek a forgalmi adó alól, még pedig külön kérelemre. Az eddigi for­galmi adómentességek és kedvezmények mind és különösen azok, amelyek közhasznu vállalkozások számára engedélyeztettek, az Idézett törvény ér­telmében érvényüket vesztik, ha a törvény más­ként nem intórkedik. 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA* * --"'A . , ► 3 \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ 3 . \ Saját készítményt! finom férfi £ < V *C*SV és női fehérnemű, asztal- ,u, £ 31 \ vtW^*****'^ térítők és mindennemű lenáru £ 2 \ Árusítás nagyban és kicsinyben £

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom