Prágai Magyar Hirlap, 1924. február (3. évfolyam, 27-50 / 475-498. szám)
1924-02-01 / 27. (475.) szám
EanaaWMMaaaMaaBnMMHVMuaa|MMman|IIBHnMruMwi»' •tffiXSiinXB&i&XPéntek, február í. Bethlen miniszterelnök két nappal ezelőtt hosszabb kihallgatáson fogadta. Ez a kihallgatás összefüggésben állott Peidlnek Londonba történt meghívásával. KöMer Budapesten marad Napok óta híre járt a fővárosban, hogy Holiler angol követ rövidesen távozik Budapestről. A távozás oka az lenne, hogy a jelenlegi angol kormányban helyet foglal Weedgwood ezredes, aki annak idején az angol akóházban a magyarországi állapotokról tendenciózus jelentést terjesztett elő. Garzon külügyi államtikár Hohlertől kért! jelentést, aki megcáfolta Weedgwood adatait. Az ezredes ezut’án Holdért részrehajlással vádolta meg. Hoh;er ma kijelentette a Nemzeti Újság munkatársának, hogy a távozásáról szóló i hírek nem feleinek meg a valóságnak. To-' vábbra is Budapesten marad. Lemondását nem nyújtotta be. Pótválasztás Debrecenben Tegnap este hat órakor hirdették ki a debreceni harmadik kerületben a választás eredményét. Nagy Vince októbrista 3214, Hándel Mátyás fajvédő 1925, Magoss György liberálispárti pedig 18,37 szavazatot kapott. Nagy Vince és Handel Mátyás között pótválasztás lesz, amit rövidesen megtartanak. Fegyvereket keresnek Kecskeméten A Magyar Távirati Iroda jelenti Kecskemétről: Január 29-én egy három tagból álló antant katonai bizottság jelent meg a városban, amely elrejtett fegyverek után kutatott. A magyar—cseh-sziovák pénzügyi egyezmények Prága, január 31. Jelien tett ük, hogy Kál- !ay pénzügyminiszter tegnap javaslatot nyújtott be a julius 13-án kötött cseh-szlovák— magyar pénzügyi egyezmények becikkefye- zéséről. Ezek az egyezmények szólnak: 1. Az egyenes adókról és a kettős megadóztatás kikerüléséről. 2. A magánbiztositóintézetek- kel szemben követendő kölcsönös eljárásról és az osztrák és magyar koronában megkötött régi biztosítási szerződésekről. 3 A letétek fölött való szabad rendelkezési jogról és az értékpapírokból és szelvényekből keletkező kötelezettségek teljesítésének módjáról. 4. Az osztrák és magyar koronában szóló követeléseknek és adósságoknak összeírásáról. A törvény a kihirdetés napján fog életbelépni, azonban csak az egyezmény életbelépésének napjától számítódó hatállyal. 'Hamis ezerkoronások.. Rothauban (Graslitz mellett) Heider tanár lakásán .256 darab hamis ezerkoronás bankjegyet foglalt le a rendőrség, amelyek Németországból származnak. Heidert, feleségét és sógorát letartóztatták. A vizsgálat tovább folyik ellenük. Cirill egy éven belül orosz cár akar lenni London, január 31. Cirill orosz nagyherceg, aki mint jövendőbeli orosz cár Nizzában nagy udvart tart fönn, a Daily Express tudósítója előtt kijelentette, hogy egy éven belül meg fogja kísérelni, hogy Oroszországba visz- szaíérjen és országát a kommunistáktól megszabadítsa. Oroszország cárt kíván és reprezentatív kormányt és nem a terrornak oly autokráciáját, amelyet azok a „gazemberek** folytatnak, akik ma Oroszország sorsát intézik. Oroszország parasztjai és munkásai elveszhették minden bizalmukat a bolseviki- ekkel szemben, akik ma halállal fenyegetik őket és holnap ígérgetésekkel csábítgatják. Oroszországnak mindég cárja volt, aki egyúttal a nép le k! atyja is volt. Ha nem is volt ez az atya mindig példás, de a cár mégis lelkén viselte á landóan országának érdekeit. A cári uralom óriási befolyással van az orosz nép fantáziájára és a fantázia az oroszoknál mindig nagy szerepet játszott, azt föl ke l használni arra, hogy a helyes útra tereljék. Márciusban tárgyalások kezdődnek az európai kérdésekről Amerikái és Németországot is meghívják — A szövetségközi adósságokat revideálják Anglia a pfalzi kérdést tisztázni akarja Pár is, január 31. Macdonald és Boinearé levélváltására írva a Petit Jómmal nem tartja nagyon valószínűnek, hogy a jóvá tété !ii kérdés a két kormány között hamarosan iköz- ve ti enni tárgyalásokra kerülne, mivel be kell várni a szakértői bizottságok jelentés elit Per- íinax az Edho de Parisban megjósolja, hogy a legközelebbi hetekben óriási vita folyik majd ie Franciaország és Anglia között a jóvátételről és a biztonság kérdéséről. Időköziben az össizies alárendelt kérdésekre világosságion feelll deríteni éis az összes d- lentiátéket el kdil simítaná. Ez vonatkozók különösen a pfafz.i kérdésre és a kölni zóna viaisu’íá ügyére. Az Ere Nouveile remiéli, hogy Boinearé és Macdiomaíd levélváltáséinak meg lesz az eredménye. Az angol minőszterelnek kifejezésre juttatja levelében Franciaországgal szemben konciliáns véleményét, de egyúttal barátságosan utal arra is, hogy a csator- nántuli biroda om közvéleménye Francia- ország ellen irányul. A lap szerint Macdo- naid jelenleg az a ritka kormányfő, akivel Franciaország esetleg megértetheti magát. Franciaország és Anglia között a függő kérdésben a tárgyalások valószínűen márciusban kezdődnek meg. Ezeken a tárgyalásokon az Egyesült Államok és Németország is részt fognak verni?. A Franciaország és Angina közötti közvetlen tárgya, ások azonnal mag fognak kezdődni, amint Msodorna!d érintkezésbe jutott az angol parlamentid. A szövetségközi adósságok kérdését bizonyára revizió alá fogják venni. Remélik, hogy ebben Amerika is részt vesz. Amint az összes kérdésekben meg történők a megegyezés, Németországot fölveszik a nép- szövetségbe. A ma reggeli Maiin kifieleniti, bo'gy Pofincaré és Macdonald levélváltása diplomáciai körökben a legjobb benyomásokat keltette, még sem szabad szem elől téveszteni azt, hogy az angol ideák bizonyos pontokban nélkülözik a megegyezés lehetőségét, másrészt a francia politika tényleges kompenzációk nélkül nem távolodba tik el arról az útról ameyot a jóvátételeik és a biztonság' garanciájaként választott. Mindössze az lehetséges, hogy .a jövőben a népszövetség bizonyos véleménykülönbségeket eloszlathat és hogy ez a szervezet, amely létét a Versailles] szerződésnek köszönheti, fenn fogja tartani azt a status quot, amely a háború után előláfi- íott. Egy nehézség valószínűnek fefeínílhető s ez német oldalról várható. Világos az, hogy Németország a munkáspárt kormányra jutásához reményeket fűzött, melyeik uigy gondolták, hogy a német gazdasági helyzet helyreáll iható a kötelezettségek teljesítése nélkül. Maodooalid Indiának tudomására adta, hogy nem számíthat arra, hogy Anglia érdekei ellen oselelkedlhetik; annak a Szovjetorosz országnak, amely azt hitte, hogy fő tétel nélkül elismerik, föltételeket állított föl. Szükséges most már, hogy adja tudomására Németországnak is, hogy nem számíthat támogatására akkor, ha a békeszerződést megkerülni igyekszik. London, január 31. A Reuter-ügynökség órlesiü'lése Szerint Lord Crewe párisi angol nagykövetnek Boncaiéval folytatott tegnapi beszélgetése fölként a pfalzi kérdésre vonatkozott. Azt h'szült, hogy az angol nagykövet ismét a Londonban uralkodó ama, nézetnek adott kifejezést, hegy a valóságban nincs is pfalzi-kérdés, mert amint a francia hatóságok megvonják segítségüket a szeparatsstáktól, az egész mozgalom önmagától összeomlik. Az angol kormánynak az a célja, hogy az egész ügyet egy nemzetközi bíróság, például a hágai békeblróság elé vigye. Egyes jelentések arról tudnak, hogy a francia kormány ezt az ügyet a nagyköveti konferőnd elé terjessze, de jólérfesüit londoni körök állítása szerint erre túlzottan nagy súlyt nem lehet fektetni Városaink háztartása és az állam Komárom, január 31. (Saját tudósítónktól.) Már a községi törvény életbeléptetése előtt, 1922 január 1-től kezdve az összes községi adókat minden város köteles volt az állami adóhivatalokba beszállítani, amely intézkedés 1923-ban odamó- dosuít, hogy a községek egyáltalában nem foglalkozhatnak adókezeléssel és ezt a föl- adatkört az állami adóhivatalok hatáskörébe utalták 1924 janár 1-től kezdve. Hogy mit jelent ez a városok háztartásaira, amelyeknek legfőbb bevételi forrása a községi pótadó volt, azt nem kell külön fejtegetnünk. A községi adókat az állami adóhivatalok által megállapított kulcs szerint téritik vissza többnyire hónapok múlva a városok pénztárainak és ezzel a városi háztartások helyzete ingadozóvá vált. Igen sok adóhivatalban tapasztalatlan, ifjak intézik az adóügyet, amelynek szövevényes volta oedig a legnagyobb szakértelmet igényelné és így a városokkal való adóleszámolás kitolódik, a leszámolás megejtéséig pedig a városok nem kapják meg az előlegeken részükre kijáró igen hatalmas összegekéi Az -állami gyámság eképpen a városok háztartását teljesen megbénítja. A városok nem jutnak az őket megillető jogos jövedelmeikhez; most azonban újabb intézkedés történt a városok kárára, amely szerint nemcsak a községi adókat, de a vizdijakat, csatornailletéket és a házbérfilléreket is az állami adóhivatalokba kell befizetni, szóval minden a közadók módjára fizetendő adót, dijat és járulékot. Ezzel az állam oly mélyen nyúl bele a városok háztartásába, hogy azok léte van ezzel veszélyeztetve. Mert ismerve azt a hihetetlen bürokráciát, amely hatalmába kerítette az adóügyi közigazgatást, ettől semmi jót sem várhatunk. Ha az állami adóhivatalok évekig képtelenek elszámolni a községekkel és a városokkal, akkor a városi dijak is komoly veszedelembe kerülnek és azoknak rendeltetési helyükre jutása a városokra nézve a legnagyobb mértékben aggályossá válik. Meg kell jegyeznünk, hogy a városi ilyen jövedelmek, például vizdijak, a város magánüzemeinek, tehát vállalkozásainak a jövedelmei, amelyeknek elvonása a tulajdonos kezelése alól, ha mindjárt időlegesen is. ellenkezik a törvénnyel és minden jogalapot nélkülöz. Ezen a címen az összes városok háztartásainak mindennemű bevételéi lefoglalhatná az állam, amelynek gyámsága a városoknak a legnagyobb terhére van és azok jövő fejlődésének lehetőségeit megakasztja. Tárcarovatunk: Szombat: Jakab Géza: A hős kilép. (Vers.) Móra Ferenc: A halottak erdeje. Lázár Egy meg nem halt íöltámadott különös története — A Prágai Magyar Hirlap eredeti tárcája — Irta: Frank HeÜer (Svéd eredetiből fordította: Kótzó Frigyes) Az élet tele van csupa furcsaságokkal; ezt elégszer bizonyították a filozófusok, írók az újságok hasábjain; hogy a másvilágon is előfordulnak, azt a spiritizmus se vonja kétségbe. Scipione Taranzella esete azonban egyenesen, még pedig szomorúan meglepő. Egész Capri azóta csak Scipione Taranzella esetéről beszél. % Két község van Caprin; Capri és Anacapri. Nyíltan szólván, már Anacapri nevéből bizonyos antagonizmusra következtethetünk közte és testvérközsége között s egy kis utánjárás be is igazolja ezt a fonetikai eltérést. A capribéliek meg az amacapri- béliok egymást kölcsönösen lebecsülik; a capribéliek mint a sötétség és falusi elmaradottság helyére néznek Anacuprira; az itteniek meg íityrná’ódva tekintenek szikláikról Caprira, melynek szerintük nagyvárosi jel- vege Nápoiyét kezdi megközelíteni. Capri- iVak 3000, Anacaprinak 1800 lakosa van. \ Az antagonizmus azonban rnég a vallás teVén is fölüti a fejét. Gapri védőszentje S;iY Cos tan zo; az anacapribé'iek sajnálkozva Imoudják róla: „Costanzo? non é buon san»,“. nem jó szent. Anacapri védőszentje Santw^nl'oni°, erről meg a capribé iek re- l)<u,g%ik vá!lvobogatva:%„Antomo? é santo cattivM“» rossz szent. Századok óta áll a harc a két szent között a híveiken áit; Capri védte a magáét, Anacapri sie engedett, egyik szent se maradt a másik adósa. Egyszer csak, 1922 februárjában beütött Scipione Taranzella esete és egy csapásra Sant’Antonio javára döntötte el a harcot. * * * Scipione Taranzella gazda Anacapdhan lakott. A városka végén állóit a házia; nagy ház, melynek egyik felében volt az istálló a tehenek meg kecskék számára, a másik felében pedig a család féröheiyiségei. Pár ezer négyzetméternyi földije ágyakra volt osztva, melyekben gyönyörűen termett a különféle zöldség; az ágyak között barackos szilvafák sorakoztak, ezek között meg a szőlő kúszott. Tavasszal mikor kivirágoztak a barackfűk, pirosas virágocskáilk a szilvafák fehér virágjával és a szőlő zöldjével nemzeti színbe borították Scipione Taran- zsll-a földjét. Nem volt sok gyermeke, csiak négy fia; ezek egyméskozt folyton civakodtak, de egyben mégis megegyeztek; abban ugyanis, hogy Scipione Taranzellának nemsokára meg kell halnia, akkor aztán minden az övék. Reményüket azonban Scipione Taranzella évről-óvre csökkentette. Minden eshető baj és szerencsétlenség ellen talizmánokkal látta el magát; hogy jámbor emberként haljon meg, buzgón járt misére és hogy sokáig éljen, bőven ajándékozgatobt Sant’Aníonio- nak, Anacapri védöszentjének. Hála legyen c biztonsági intézkedéseknek, elérte az 59. évet. midőn 1922 február 20-ikán, hétfőn, megérintette őt a Könyörtelen; meghalt. Az orvos megállapította a halált, a testet kivitték a kamrába, hadd pihenjen a temetésig, az örökösök ügyvédhez futottak, felolvastatták, lebélyegeztették a végrendeletet. Scipione Taranzella hagyatéka négy egyenlő részre osztatott a fiai között. • Eddig hát minden rendben volt, midőn hirtelen közbe nem jött a hallatlan, -a hihetetlen. Scipione Taranzella, a halott — hiszen az orvosi bizonyitvány igazolja, hogy meghalt —, az orvosi tudomány ellenére föltámadni merészelt a halottak közül. Mert hát tetszhalott volt és hirtelen észbe kapott künn a kamrában; kopogott, benyitott és ott állott a félelemverte, megrettent család előtt. Hallat'an, hihetetlen egy eset, de biz igy történt. A fiuknak az az első gondolata, tán csa’óval állanak szemben, tarthatatlan volt. A koporsó a kamrában üres volt; aki előttük állott, az bizony senki más nem volt, mint az apjuk, Scipione Taranzella. Az arca kissé sápadt. Scipione Taranzella, a halott, megint élt; fiai ámuldozó kérdéseire csak annyit felelt: „Hogy élek, azt csak a jó Sant’Antóniának köszönhetem: éhes vagyok, adjatok valamit ennem.“ * Az esemény Ilire villámgyorsan terjedt cí Anacaprlbxn, innen tovább Gapriba, a nagyvárosi hóbort és kétely fészkébe. Capri bé.csápadt; Sant’Antonio, kit ők századokon át lebecsültek, rossznak tartottak, Sawto Antonio fölíámasztott egy halottat! Tett-é valaha ilyet San Costanzo? Sohase! — A papok körmenetben -hordozták végig Capri utcáin San Costanzo képét, nem használt semmit se; a íöltámadott atyafi nagyobb hatást csinált egy halott szentnél: rajokban, özönlött Capri népe föl Anacapriba, hogy alázattal bocsánatot kérjen Swt’Antouiotól mindama sérelmekért, miket ők vagy elődeik ellenie elkövettek. Capri papsága kétségbe volt esve. Nos, a kétségbeesés korai volt. A szentek között is fontos ám az egyensúly, csalk úgy, mint az európai államok között; meg kell lennie. így Is határoztak; az egyensúly helyreállítandó. A helyreállítók pedig az igazság védői voltak. & Scipione Taranzella első dolga feltámadása után Sant’Amtonio megajándékozása volt, azután sietett munkához látni tulajdon földjén. Itt volt mér az ideje a földet előkészíteni; a barackfák már virágoztak; nemsokára a szilvafák is nekiindulnak, aztán jön a szőlő. Scipione Taranzella kapát fogott és készült kifelé. Nem is akadályozta ebben senki se, hanem alig lépett egyet-kettőt, a fiai megkérdezték: — Dolgozni szándékozol? Jól van, itt is az ideje, de tisztába vagy-é valamivel? Az a föld a miénk ám, amelyen kapálni akarsz és nem a tiéd! Capito? — A tiétek? — kiáltotta Scipione Taranzella. — Hát mit gondoltok ti, mescai- zomi? Tiétek a föld, pimaszok? —- Miénk hét — felelték egy szuszra azok. — Miénk az, mert a végrendeletben ránk hagytad, oszt’ te pedig meg vagy halva! — Én, halva? — kiáltott Scipione Taranzella. — Hát nem látjátok, hogy élek? — De nem élsz ám -- felelték a fiai —, mert az orvos írásba adta, hogy meg vagy halva; aztán Pampini ügyvéd ur felolvasta a végrendeletet és teleragasztotta bélyeggel; csupa tassabolli. Majd megmutatom én nektek, hogy halott vagyok-é! — dörögte Scipione Taranzella, ki korához képest jó erőben volt. Ezzel aztán a cselekvés terére léptek, mit még rosszabb követett; a tettleges séget abbahagyva. ügyvédekhez futottak. Scipione Taranzella Ruggieri ügyvéd, unhoz, a fiai
