Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-01 / 1. (449.) szám

_g getni, hogy a költő, a regényíró feladata egé­szen más, sokkal magasabban szárnyaló és a képzelet szabad csapongását kevésbé meg­kötő. Éppen az az oka annak, hogy a jó ri­porter csak a legritkább esetekben jó regény­író. „A hazugság szigete" is inkább riportok hosszú sorozata, mint regény. Azok a törté­neti események, amelyeket ecsete], szerző­jük újságírói szemmel látta és igy is irta meg. Hiányzik a perspektíva, hiányzik az esemé­nyek fölébe való kerekedés, úgy érezzük, hogy a szerző benne él az eseményekben, nem pedig fölöttünk. A regényírás, mint epikai műfaj, azonban bizonyos objskt vitást köve­tel meg, tehát megköveteli, hogy az olvasó az íróban, még ha első személyben beszél is. nem a cselekvő személyt, hanem a dolgok ob jektiv szemlélőjét lássa. „A hazugságok szi­getében" azonban lépten-nyomon előtör Holly Jenő fizikai egyénisége, szubjektív cse­lekvése s mindvégig az a benyomásunk, hogy a szerző életének egy részletét mondja e! úgy, ahogy az valóban megtörtént. Éppen ez" ért a könyvet nem íek'ntbeíjük regénynek, hanem csak ügyes riportsorozatnak, de mint ilyen élvezetes, jól megírt és helyenként ma­gával ragadó olvasmány. 1*. ö. * (Éríékeiíiiéleí.) (lila: Bognár Cecil clr., egyetemi magántanár, a Szent István Akadémia tagja. Budapest, a Szent István Társulat kiadása, 1924 Stephaneum könyvnyomda, 8. iv, 123. lap, Szent István-könyvek 14. szám.) Bognár Cecil dr. komáromi bencés íőgimnáziumi tanár, a jeles filo- zóíiaia iró, igen értékes könyvet irt az értékelmé­letről, mely kitűnő összefoglalását nyújtja az ér­tékelmélet különböző rendszereinek és a filozófiai történeti fejlődése során erről kialakult különböző felfogásoknak. A tudós szerző ezt a könyvét a lai­kus közönségnek szánta, amelynek gondolkodása nem hatol a filozófiai mélységekig és éppen ezért a szerző tudományos módszere, mely a kérdést áttekinthető rendszerbe foglalja, világos példákkal és kristálytiszta logikával dolgozik, mely módszer­rel az iró stílusbeli könnyedsége könnyen érthe­tővé teszi a tárgy körét, de egyúttal élvezetes és kellemes olvasmánnyá is. Az érték meghatározá­sa, fogalomköre és területének felosztása után en­nek négy tartományán: az igazság, erkölcs, esz­tétikai és gazdasági értékek területén kalauzol vé­gig bennünket és mindvégig világos áttekintést nyújt ezekről. Egyes fejezetei: az etika története, a jog, de főleg az esztétikai értékekről szóló rész különösen szép és hasznos olvasmány, mely plasz­tikus előadásban világítja meg ezeket a fontos kérdéseket, amelyek a miveit közönség tudatában benne vannak ugyan, de ott rendszer né’kül, ki­forratlanul és összefüggések híján élnek. A könyv abszolút nyeresége a magyar filozófiai irodalom­nak ennek népszerűsítése szempontjából és meg­rendelhető kiadóhivatalunk utján. Bognár Cecil dr. tanár, a komáromi Jókai Egyesület irodalmi osz­tályának nagyérdemű és tevékenységű elnöke s igy méltán általános tiszte’etnek örvend. mm ibmm (*) Szoinory-premlér. Budapestről jelentik: bzomory Dezső uj színmüve: Szabóky Zsigmond Rátáéi, január 5-én kerül bemutatóra a Vígszín­házban. Mint az illusztris szerző rmodén alkotá­sának szinrehbzatala, ez a premier is a színházi élet rendes kereteiből magasan kiemelkedő ese­mény lesz Szomory Dezső történelmi színdarab­jaival, aminők a Nagyasszony, az akadémiai dijat nyert 11- József császár és legutóbb a II. Lajos király, éppoly általános elismerést szerzett, mint társadalmi színmüveivel amelyekkel éppen a Víg­színházban érte el a legnagyobb sikereket. A Györgyike drága gyermek, a Bella a kü’földi kö­zönség előtt is fényesen állták meg a helyet és ez vár tavalyi munkájára, a Glóriára is. A G'ór'a nemesi kúriája után Szomory mos* egy bankvezér hűvösvölgyi otthonába vezet, amelynek falai közt, modern polgári környezetben játszik a lebilin­cselő, érdekfeszitő cselekmény. Nagyszerűek az uj darab szerepei, különösen a női szerepek. Alig van színdarab, amelyben annyi nagv női szerep volna, mint a Szabóky Zsigmond RMáelben. A Vígszínház legkiválóbb művésznőinek díszes köré­hez egy illusztris vendép művésznő csatlakozik, Medgyaszay Vilma, ak: külföldi sikerei után ezút­tal lép fel először színdarabban. Varsányi Irén és Oombaszögi Fridn most Dtszanak e’ős^ör együtt Szomorv-darabban Gazsi Mariska a művészi fel­adat kedvéért vállalta eev törődött matróna nagyszerű szerepét. Gvöngvö°sv Teréz, aki éppen Szomory Glóriáidban tinit fel. most is a főszerep­lők közt van. A 'egfiata'abb n«mzedéuet Gaál Franciska k^visel1'. Szabóky Zsigmond Ráfáelt Fenvvessy Emil játssza, akit művészi pálváia egyik legnagyobb feladati e’é '’Up ez a szerep. Lukács Pál, S/crémv ZMtán wéla Miklós és Fe­nyő Aladár játsszák a többi föszprenet. Kivijük Dénes György. Dózra Ts*ván. Ovőző Lajos, Kö­rösi Angé'q é.s Szál a v Károlv iáts^ana'" még Szabóky Zsigmond Ráfáel ni diszeleteit Málnay Béla. az ui modern öltözékeket Faragó Géza ter­vezte. (*) A prágai német szlnészredout. A prágai német színészek januái 19-én, csütörtökön rende­zik a Lucerna nagytermében idei báljukat, amely kétségtelenül legfénescbb báli eseménye lesz a prágai német farsangak. % n—nnw miini iwmn phumiiiwuki , ttnrrt-ryruv i i '* Kedd, Január 1. (*) Cseh színdarabok Budapesten. Budapestről jelentik, hogy Capek Károly R. U. R. cimü drá­mája februárban kerül a Vígszínházban előadásra. A Vígszínház megszerezte ezenkívül Capek ,,Mak- ropulos“ cimü vigjátékának előadási jogát is. A Beöthy színházi koncern a tavasszal bemutatja Capeknek „A rovarok életéből" cimü fantasztikus vlgjátékát. A Vígszínház tavasszal előadja Langer cseh szerzőnek „A teve átmegy a tü fokán" cimü vígjátékét. {*) Az eladott menyasszony Budapesten. Bu­dapesti jelentés szerint Smetana cseh zeneszerző „Eladott menyasszony" cimü operáját január 20-án fogja bemutatni a m. kir. Operaház. A budapesti előadáson a prágai cseh nemzetis zinház karmes­tere, Ostrcil fogja a zenekart dirigálni s hír sze­rint a pozsonyi szlovák nemzeti színháznak egy volt tagja vendégszerepei az előadáson. (*) A zöld istennő. A londoni St. James szín­házban több mint ezerszer adták elő William Ar- chernek, a világhírű amerikai esztétának és színi­kritikusnak „A zö’d istennő" cimü fantasztikus drámáját. Ez a különös színpadi mü már 1920 óta állandó müsordarabia Newyork tíz színházának. A sikere minden európai fogalmat meghalad és akik ismerik A zöld istennőt, azt mondják, hogy a néző alig tud szabadulni izgalmas cselekményé­nek hatása alól. Kolozsvári értesülésünk szerint A zöld istennőt Janovics Jenő dr. lefordította ma­gyarra és a szenzációs darabnak Ko’ozsváron lesz az első magyarnyelvű előadása. A darabot Budapesten a Vígszínház fogja bemutatni. (*) Apíuodisia lekerült a műsorról Budapest­ről jelentik: A múlt héten mutatta be az m. kir. Operaház Zádor és Mohács: egyfelvonásos dalmű­vével, Dianával egy estén, Hendschel^ temesvári zenetanár- balettjét: Aphodisiát. Az uj balettet, melyet az eglész zenei sajtó és a közönség is szigorúan visszautasított, elavult, színvonal alatt álló muzsikájáért, gyermekes koreográfiájáért, az Operaház levette műsoráról s a Dianával legkö­zelebbi előadásán a Sylviát hozza ki Aphrodisia helyett. Az Operaháznál érdeklődésünkre a sze­rencsétlenül járt mü elfogadásának, szinrekerülé- sének és lemaradásának körülményeiről ezeket mondta Mihályi Ferenc főrendező: „Az Aphrodi­sia" hosszú évekkel ezelőtt került az Operaház­hoz. Akik ismertük, tisztában voltunk, hogy nem valami remekmű, de karmestereink, közöíiük maga Kerner István főzeneigazgató, aki Hend- scheíl balettjét annak idején elfogadta előadásra, semmi esetre sem gondoltak ekkora fiaskóra, a müvet előadhatórtak tartották. Idei magyar soro­zatunkkal kapcsolatosan, melyet Karenin Annával kezdtünk meg s a Diana után Vincze Zsigmond, Gajáry István és Radnay Miklós müveivel folyta­tunk, merült fel az Aphrodisia szinrehozatala. Az Operaház egyik legnagyobb pénztári sikere az utolsó években éppen egy balett, Máder „Mály- vácskája" volt; ez vezetett bennünket, mikor a Diana sorsát legjobban egy balettel véltük biz­tosítani. A kísérlet nem sikerült. Aphrodisiát le­vettük a műsorról, a színház népszerű balettjével, i Sylviával helyettesítjük a Diana többi előadásán." A Slavla veresége Barcelonában. Az FC Bar­celona, amely az elmúlt héten a Spártát verte meg, tegnap 1:0 arányban győzelmet aratott a Slavia fölött. A mérkőzés egyetlen gólja az első félidő 32. percében esett A Nusle Síé nagy győzelme Portugáliában. A Nusle SK tegnap nagy győzelmet aratott a üssa- bo’ni Imperio FC ellen, amelyet 11:0 arányban vert meg. A győztes cseh csapatot a közönség nagy ovációban részesítette A Spárta győzelme Valenciában. A Spárta spanyolországi turnéja során tegnap Valenciában mérkőzött az aránylag gyenge Valencia ellen. A mérkőzést a Spárta szép (?) játék után 5:1 (2:1) arányban megnyerte. A Bilbao nagy veresége. Tegnap a volt spa­nyol bajnokcsapat az Európa FC-vel mérkőzött, amely meglepetésszerűen 6:1 arányú győzelmet aratott a Bilbao AC fölött. Bécs: Floridsdorí—Slovan 4:2 (2:1). A Flo- ridsdorf könnyű és megérdemelt győzelmet ara­tott. Németországi eredmények: Berlin—Nyugatné­metország 3:2 (3:0). — Hamburgi SV—Altona 2:1. — Allemania—Berliner Sportverein 5:3. — Span- dauer SV—Viktória 2:2. A brünni Makkabi Alexandriában. Tegnap játszott a brünni Makkabi az FC Alexandria el­len. A mérkőzés 3:3 arányban eldöntetlenül vég­ződött. Az Admlra győzelme Belgrádban. A bécsi Ad- mira a belgrádi sportklubot 4:2, Jugoszlávia vá­logatottját pedig 5:2 arányban megverte. Svájc készül a párisi olimpiászra. Bernből jelentik: A svájci kormány hatvanötezer frank kölcsönt szavazott meg a svájci atlétáknak az olimpiászon való részvétel céljára. SPOIST Magyar színekben szerepeljenek Prága, december 30. A pári-si oliiimpiász dátumra gyorsan köze­ledik s az egyes országok spor í generáció já lázasan klésizü.ö'dik a párisi stadionban! tar­tandó nemzetközi! erőpróbára. Úgy tudjuk, hogy Németország kivételivel Európa vala­mennyi sportmemzeite képviselve lesz az olimpiászon, melynek különös fontossága az, hogy az antwerpeni oiimpi ásszal elleimí étben azon már Magyarország atlétái is megjelen­nek. Nincs kétségünk aziránt, hoigy a stadion diadalt jelentő árbocára nem egyszer fog fel­futni a magyar trikolor, jelező a magyar at­léták győzelmét. Azonban Párisba nemcsak Magyarország atlétái fognak elmenni, hanem nagyszerű eredményeiket tekintve, bizonyos, hogy az utódállamok magyar kisebbségeinek atlétái közül nem egy szintén otít lesz a párisi olimpiádon. Nem volna hozzánk méltó, hogy a magyar tudás és képesség győzelmét nem a magyar színek jelezzék a stadion árbocán. A szlovenszkói magyarság bzonyosuh meg fogja találni a módját annak, hogy egy-két szloivenszkóii magyar atléta pátriái utcának költségeit előteremtse, nehogy esetileg álí.aim- kölltségen vigyék őket' Párisba és kénytele­nek legyenek a piros-feli ér-kék szikiekben szerepelni. A szlovenszkói magyar fiuk Pá­riában csak a piros-fehér-zöld színekben in­dulhatnak (ez természetesen nem zárja kft, hogy cseh-szlovák állampolgárságuk külsőleg kifelezésre ne jussom) és ily módon jelezzék, hogy bár cseh-szlovák állampolgárok, mégis a cseh-szlovákiai magyar kisebbség tagjainak érzik magukat. Ebben a hivatalos fölfogás sem találhat* kivetni valót, hiszen mindedé jól emlékszik arra, hogy a csehek a stockhol­mi olimpiádon szintén mint külön egység, sa­ját színekben szerepeltek . A szlovenszkói magyar atléták közül Jobb jöhet kombinációba az olimpiádra való kiküldetés tekintetében. Hogy csak pár nevet említsünk, itt van Bar la Sándor, a Kassai AC vívója, ki az ezévi prágai országos kiard- vlvóbajnokságnak pontozással második helye­zettje lett és asszóibun sorra leverte a volt cseh bajnokság, közlök az antwerpeni olim­piád második helyczettyét. Bozsik Ferenc, a ; Kassai SC tagja, Szlovens.zikó legjobb sprin­tere 100 és 200 méteren, Szakái Máté, az 50 méteren felül dobó gerely vető, Sztam'szilay László, az ETVE fogja, a kiváló fiatal magas- ugró, a prágai Slávia-verseny első helyezett­je, Kóczán Mór, a. viÜáglhirii gerely vető, az 1912. olimpiász harmadik helyezettje, Köpeny Miklós, az UTK tagja, a k'vá'ő távolugró, Farkas Dezső, a KSC tagja, a kitűnő súly- dobó, mind számításba jöhetnének a kikülde­tés szempontjából. A BTC vereséire Olaszországban. A Buda­pesti TC a legutolsó két napon két mérkőzést ját­szott és mindkettőt elveszítette. Szombaon Mode­nában iászoít az FC Modena el'en, aliol a mérkő­zést 4:1 arányban veszítette el. Vasárnap Kre- monában kapott ki az FC Kremonától 2:1 arány­ban Az olasz válogatott legyőzte a francia válo­gatottat. Rómából táviratozzák: Az o’asz—francia válogatott csapatok mérkőzése az olaszok győzel­mével 2:1 arányban végződött. Barcelona legyőzte Prágát. Barcelonából táv­iratozzák: A Barcelona—Prága városközötti mér­kőzés Barcelona 1:0 arányú megérdemelt gyö- l zelmévcl végződött, atlétáink a párisi olimplásion A Törekvés Torinóban. A budapesti Törek­vés tegnap Torinóban játszott az FC Tcrinóval. Eredmény 1:1. Déíolaszország—Délnyugatibanciaország válo­gatott 2:1. Az eredmény nagy meglepetést keltett. Biró: Komár, Bécs. Magyar csapatok Spanyolországban. A Szom­bathelyi FC tegnap Barcelonában 1:0 arányban megverte a Sábádéit. — A budapesti Vasas Va­lenciában játszott a Valenciával, amelytől 2:1 arányú vereséget szenvedett. A revánsmérkőzést a Vasas 2:1 arányban megnyerte. Az olimpiai magyar futballcsapat trénere. A magyar olimpiai futballcsapat trénerévé Holits Edét kérték fel. Slavla—Bilbao 4:4 (1:3). A revánsmérkőzést 9:2 (4:0) arányban a Slavla nyerte. Oxford—Cambridge. Az angol liga eldöntése szempontjából oly fontos mérkőzés heves küz- de’em után eldöntetlenül végződött. A budapesti I. oszt. bajnokság állása . ti) £ ti ^ O - fl ^ ~ ® S 2 S o Pi s s>. 2 o r3 cs ' © . C ö P* G* 1. MTK . 15 12 2 1 28 6 25 2. FTC. . 15 8 5 2 29 10 21 3. UTE. .15 9 2 3 30 11 20 4. BTC. .15 8 2 5 20 17 18 5. Törekv. 15 6 4 5 26 19 16 6. Vasas .15 6 2 7 19 22 14 7. VÁC. .15 4 4 7 13 21 12 8. 33FC.15 4 4 7 11 21 12 9. IÍI. kér. 15 2 7 611 16 11 10. KAC. . 15 3 5 7 15 29 11 11. UTSE. 15 4 2 9 17 30 10 12. Zugló . 15 3 3 9 9 25 9 KÖZGAZDASÁG Szlovenszkó és Ruszinszkó hitelintézetei 1923-ban Pozsony, december 31. A lefolyt év gazdasági válsága a hitel- intézete; nik életére sem maradhatott hatás nélkül. Az álalános ipari és kereskedelmi pan gás, a mezőgazdasági termékek nagymérvű hanyatlása, a folytonosan fokozódó szociális és adóterhek a kereset lehetőséget a mini­málisra redukálták, ami a betétáiltomány át­lagos gyarapodásnak erősebb vsszaesesét kellett, hogy előidézze. S ha egyrészről a pénzintézetek bevételei ily módon összezsu­gorodtak, másrészről a fokozódó közterhek és szükségletek előteremtése a pénz méze­tekkel szemben támasztott igényeket állan­dóan növelte. A gyaJkor' fizetésképtelensé­gek folytán a legnagyobb elővigyázattal sem lehetett elkerülni az újabb súlyos vesztesége­ket, melyek hitelintézete nket még nagyobb tartózkodásra s minden nagyobb üzleti tranz­akció elhártására kényszeritettélk. Fz az általános pangás legszembeötlőbben a h, tel­in téze teáik saját tőkéinek gyarapításában tükröződik vissza, mely az 1922. évi 473,860.000 korona állománnyal szemben mindössze hat millió gyarapodást tüntet fel. Nagyobb figyelemreméltó tőkeemelések egyáltalában nem történtek és a ke resztül vitt uj részvényk'bocsátások nem bírták ellensú­lyozni azokat a veszteségeket, melyeket a saját tőkékben keresztülvitt részvénylebélyeg zések előidéztek. Uj h'telintézet nem alakult, csupán egy-két községi takarékpénztár kezd­te meg a működését Szlovenszkó területén, melyek közül azonban csak a Pozsonyi Vá­rosi Takarékpénztár és a Szepesiglói Köz­ségi Takarékpénztár tudott röv'd idő alatt figyelemreméltó eredménveket fc'mutatni. Arnig hitelintézeteink részvénytőkéje úgyszólván változatlan maradt, add'g örven­detesen kell megállapítanunk, hogy az összes tartalékok csaknem 25 milbóval 200 millió korona fölé emelkedtek. Ez az eredmény annál inkább szembetűnő, mert a lefolyt év­ben 31. pénzintézet szüntette be működését és őtvenre tehető azok száma, melyek a ko­rábbi és fökg a hndikölosörökhö'l eredő vesz’ tcscgcik fedezésére csaknem összes tartalé­kaikat leírásiba hozni voltak kénytelenek. Pontos adataink a betétállomány gya- rapadosáról még nncsenek és nem is lehet­nek, mivel tudvalevőleg a számlákat csak december 31-én zárják le. Azonban az összes betétek már december hó 1-én meghaladták a 3 milliárdot és igy az 1922. évi 2863 millió­val szemben minden esetre számolhatunk egy 10—15 százalékos gyarapodással. Nagyobb betételvonások, melyek a betevők nyugtalan­ságára vagy bizalmatlanságára volnának visszavezethetők, a lefo’yt évben nem fordul­tak elő. Legfeljebb az egyik zsolnai pénzin­tézet ellen megindult mozgalom fejlődhetett volna ki azzá, ha a Szlovák Általános Htel- bank gyors és erélyes beavatkozása a meg­ijedt betevőket meg nem nyugtatta volna. A kivétek aránya nem haladta meg a rendes székségletek keretét, különösen ha figyelem­be vesszük azt, hogy Szlovenszkó legtöbb vidékén csak a lefolyt évben került sor a vagyondézsma kivetésére. Pénzintézeteik tevékenysége a lefolyt évben s főleg aktivák mobillá tételére és a valuta szétválasztásából eredő veszteségek szanálására irányult. Ezen a téren minden esetre örvendetes eredményeket is értek el, habár ezzel kapcsolatban néhány rég' szolid pénz'ntézetünk neve ismét eltűnt a hitelinté­zeteink sorából. Szlovenszkóban 13, Ruszin- szkó'ban pedig 18 pénzintézet mondta ki a fel­számolást a lefolyt év folyamán, melyek kü­lönösen Szlovenszkóban csaknem mind más pénzintézeteikbe olvadtak bele, úgy hogy azok megszűnte semnrnemü rázkódtatást nem idézhetett elő. A Ruszinszkóban fölszá­moló pénzintézetek többny re mind jelenték­telen kis pénzintézetek voltak, melyek a pénzkicserélés óta úgyszólván alig fejtettek ki üzleti tevékenységet. Ily módon a szloven­szkói önálló hitelintézetek száma a lefolvt év­ben 178-ról 148-ra, Ruszinszkó területén pe­dig 49-ről 31-re csökkent. A/ államalakulás előtt Szlovenszkóban 228 és Ruszinszkóban 51, összesen tehát 279 önálló pénzintézet mű­ködött. Ezek száma tehát az év folyamán ép­pen százzal csökkent. Ez a csökkenés a köze­*

Next

/
Oldalképek
Tartalom