Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-10 / 8. (456.) szám
A francia—eseti-szlovák szövetség és a belpolitika (p.) Losonc, január 9. A megkötött szövetség éle Németország ellen Irányiul, ezt egyes cseh lapok burkoltan, mások pedig nyT'tan elismerik. A cseh lapok összhangban a francia lapokkal meg-állapítják azt is, hogy ez a szövetség csak bevezetője egy másik szövetségnek, amelyet a most szerződött két fél Ororszországgal kíván megkötni. A már létrejött és a beharangozás szerint a közeljövőben létrejövendő szövetségnek a mi belpolitikánkra való kihatásait elismerésre méltó őszinteséggel tárgyalja a Národrai Listy. De a többi cseh lapok i-s kevéssé takargatják azokat a következményeket, amelyek Cseh-Szlovákia uj külpolitikáját) ól természetszerűen folynak. A németellenes külpolitikának bevezetése, annak nyílt pr oki árnál á sa nemcsak barátságtalan és ellenséges magatartást jelent Németországgal szemben, de jelenti egyúttal egy oly belpolitikának a bevezetését, amely a köztársaságban élő, három és fél milliónyi németségnek létérdekeit támadja meg. Az Oroszországgal megkötendő szövetség, amely az oroszokn ak egy mással be- köví'tírezendö kibékülése irtán fog*létrejöiirii a félhivatalos tudósítások szerint, pedig jelenti a pánszlávizmusnak félti’kér ekedését. Egyelőre rejtély előttünk, hogy mit értenek és miként képzelik az oroszoknak egymással való kibékülését. Dehát egyelőre nem vzsgáljuk azt, hogy- ez a szövetség és a kibékülés csak jámbor óhaj-e, vagy pedig ez lesz a közel jövő újabb nagy eseménye. Csupán arra terjed ki vizsgálatunk, hogy mit jelentenek ezek a törekvések a beípo'it'ka és elsősorban, a köztársaság területén élő magyarság szempontjából? A Národni Lsty megállapítja, hogy a szövetség feltételeinek teljesítése olyan feladatokat hárít Cseh-Szloválk'ára, amelyeknek teljesítése műiden németben, még a legmérsékeltebben s elvi ellenségre talál. Cseh- Sz'ovákia tehát csak úgy képes kötelességét teljesíteni, ha* kiépíti teljesen a cseh-szlovák államot Arról persze szó sem lehet, hogy a kormányzatban mások, mint cseh-szíóval:ok vehessenek részt. A Ceskosiovenská R pub- l'ka is a szövetség me tatása során megállapítja, hogy ezt a szövetséget a cseh-szlo- váík nemzet üdvözölheti örömmel s az öröm- teljes üdvözlésnek egy nemzetre va'ó korlátozásában elismeri azt, hogy a többi nemzetnek nem az örömre, hanem annak ellenkezőjére van oka. A Benes-féle uj politika' szövetség élesen kidomborítja az itteni kormányzati rendszernek valódi' törekvéseit és jelegét Nem voltunk m: eddig sem tévedésben. Tudtuk azt, hogy a cseh-szlovák kormányzati politika egy rendszert honosított itt meg és azt minden eszközzel álland^ani akarja. Hz a rendszer a demokráca forrrá'val é« jelszavaival. a népek egyezőségének bi-rdelésével. ál'andó harcot fo’ytat a köztársaságban élő nem cseh-szlovák nemzetek léte ellen. Ez az uj politikai szövetség lerárdo^a végleg a lep'et és most már meztelenül- áll :tt. Abban teües ;gaza van a Národni Listy- nek, hogyha Cseh-Szlovákia poétikai szövetséget köt Franciaországgal és e szöveteéT megkötésével kifejezésre ingatja, ho^y tá- mogatia Franc''aorszávot Németország eben’ poétikájában, azza1 azonosűja ma^át és erre irányuló terveinek mecvalAsTása Gér*bó' magát rendelkezésre bocsátja, ez lehetetlenné tesz', hogy ;tt o'yan pnh’flkát csir>á1:on ameH’b'-’n az ’tt é’ő németek mea-nyn^oörii tudnának. Ezt a tételt a Národni .Ersfv durván és nyersen fejezte ki, amikor azt mondja, hogy még a legmérsékeltebb német sem nyiugodihatik meg. Ez a kijelentés annak beismerését tartalmazza, hogy ennek a szövetségnek nyomában itt egy olyan politika következük és más politka nem is következhe- tik, amely az itt élő.három és fél millió népet az állam ellenségévé teszi. Amit a lap a csehszlovák nemzeti állam kiépítéséről mond, az sernitni egyéb, mint bejelentése a harcnak, amelynek célja az itt élő németségnek a kiirtása. Az egyedül lehetséges politikába a mostani három és fél millió német nép mindaddig, amíg németinek vallja magát, beletörődni nem fog. Tehát hogy a nyugalom bekövetkezzék, az szükséges, hogy ezek megszűnjenek németek lenni, vagy pedig pusztuljanak erről a területről. Rólunk külön nem úrnak. De nem azért, mintha velünk szemben, más bánásmódot akarnának alak a Imazni, csupán azért, mert hiszen velünk szemben ezen törekvésüket már annyiszor hangoztatták, hogy őzt megismételni szükségesnek nem tartják. De hogy reánk gondoltak, ezt a szövetség feltételeinek közzétételénél eléggé kimutatták. Miután bajos volt megokolni a szövetséget a németellenes politika támogatásával, mint Franciaország által adott ellenértékét tüntették föl mind azon megállapodásokat, amelyeknek éle Magyarország ellen irányuk így a Habsburg-ház restaurációjának kérdését. Ugy&intéo külön kiemelték, hogy kölcsönösen biztosítják, hogy az egyes államok a békeszerződésekben vál1 alt jóvátétel;' kötelezettségeiknek eleget tegyenek, erre szerintük azért volt szükség, mert az egyik állam részéről és Üt félre nem érthető célzással Magyarországra történik utalás, kísérlet történt ennek meghiu- sitésáira. A oseh-szlo<vá;k nemzei államnak kiépítését máskép nem tudják keresztülvinni, mintha eltűnik az itt élő magyar nemzet is. A pánszlávizmus felíilkerekedése esetén első feladatának fogja tek nteni az egész magyarságnak a klpusztitását, mert húsz a pánszláv ideálokai: propagáló Írók és államférfiak állandóan és egyértelműen hangoztatják, hogy a szláv fajoknak uralomra jutását a legerősebben a magyarságnak az északi és dél szlávok közzé való beékelődése akadályozza meg. A francia-cséih politikai szövetség megkötéséi tehát ml nem üdvözöljük, de úgy tekintjük, mini az ellenünk irányuló rtóhadijá- ratnak a bejelentését. Nekünk nem áll módunkban megakadályozni azt, hogy ez a szövetség a törvényhozás utján szentesítést nyerjen. De lesz erőnk és elszántságunk ahhoz, hogy megakadályozzuk a terveknek, amelyeknek ez a szövetség szolgálatában áll, a megvalósítását'. Ez a politikai szövetség idegen érdekekért hoz áldozatokat, provokál és ellenségévé tesz nemzeteket, amelyekkel a köztársaságnak semmi baja és érdekellentéte nem volt. Teszi mindezt azért, bőgj?- erőt és eszközöket kapjon arra, hogy terve't velünk szemben valóra váltsa. Minké télé térdek e: ükben, nemzeti, létünkben támadnak meg, bennünk pedig meglesz az erő, hogy nemzetünk életét megvédelmezzük. francia racriar fog felfigyelni a ktsantonf főseregeire Berlin, január 9. (Berlin' szerkesztőségünk telefonje'entése.) A Lokalanzeiger londoni tudósítójának jelentését közli, amely szerint a franca—cseh-szlovák szerződésről az angol hadügyi hivatal azt az információt kapta, hogy a szerződés nem tartalmaz ugyan titkos katonai klauzu’ákaí, még’s jelentősen erősiti a francia vezérkarnak a kis- antant hadseregére való befolyását és ezáltal Franc'aorSzágot abba a helyzetbe hozza, hogy a saját hadseregét közel egyharmadá- val megkisebb'thesse. A kisantant hadseregei fölött egy közös vezérkar fogja Prágából a francia ellenőrzést gyakorolni. Macdonaid tartózkodni fog a szélsőséges cselekedetektől Macdonaid politikája — Nem jósolnak hossza életet a munkáskormánynak — A sajtó Macdonaid beszédéről London, január 8. Macdonaid a Labour- party. végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén vázolta pártjának politikáját az uj parlamentben, különös tekintettel a kormány átvételének lehetőségére. Beszéde után több föl- szólalás történt és ezek mind hozzájárultak Macdonaid ama kinyilatkoztatott szándékához, hogy a szélsőséges cselekedeteket és rendszabályokat kerülni kell és mindent el kell követni a közvélemény bizalmának meg- erősitése végett. London, január 8. Ramsay Macdonaid a munkáspárt ma esti ülésén az Albert-Hallban beszédet mondott. — Nem azért akarjuk a kormányt átvenni — mondotta^—, hogy az általános választásokat előkészítsük, hanem azért, hogy dolgozzunk. Ha a tőke elmenekül az országból, ha mi hatalomhoz jutunk, akkor ezért azok az emberek lesznek felelősek, akik a pánikot szítják és nem a munkáspárt. Mi ki akarjuk oltani mindazokat a szikrákat, amelyek talán egy jövőbeni háborúhoz vezethetnek. A Franciaország és Anglia közötti viszály, ha igy lehet nevezni a két állam közötti tüszurásokat, félreértéseket és fökzga- tott hangulatot, mélyen sajnálatos körülmény. Mindez nem származik a két állam jobb szellemeinek akaratából. Nagy siker lenne az. ha lehetséges lenne a katonai erők versenye helyett megteremteni az egyetértést Franciaországgal, Olaszországgal, Oroszországgal, Németországgal, Cseh-Szlovákiával és a többi nemzetekkel. Át akarjuk venni a kormányt, hogy megkíséreljük ama nehézségek kiküszöbölését, amelyek most Angliát, Európát és az egész világod szorongatják. — A mi föladatunk az, hogy mozgósítsuk mindazokat a férfiakat és asszonyokat, akiknek jóakaratuk és biztos ítélőképességük van. A mi első kötelességünk a béke előföítételeit megteremteni. — A munkáskormánynak az a hivatása, hogy Európa minden részében erősítse a békére törekvő erőket. Meg akarunk tenni mindent, amit erőnk enged, hogy befejezzük a népszövetség fölépítését és hogy mint főszervet, arra használjuk föl, hogy biztosítsa a nemzetközi igazságosságot és ez által megteremtse a nemzetközi béke föltételeit Nem azért vetünk véget a balgaságnak, amely távoltartja magát az orosz kormánytól, mert egyetértünk az orosz korniámpval — amit az orosz kormány tett az nem a mi dolgunk —, de mert tárgyalásodat óhajtunk és az ügyek szabályozását Japántól egészen Írországig. Kijelentette Macdonaid, hogy a munkanélküliség a fogyasztó tömegek csökkent vásárlóképességére vezethető vissza. A munkáskormány, amelyet oly emberek és asszonyok vesznek körül, akiknek tapasztalataik vannak a m unkáskérdésben, a munkanélküliség problémáját emberi szempontból és nem tisztán a ni unkabér verseny szempontjából fogja fölfogni. Macdonaid kijelentette, hogy beszéde nem programbeszéd, csak egy kísérlet arra, hogy’ megvilágítsa, mily szellemben fogja vezetni a munkáskormány ügyeit. Macdonaid beszéde után Glynes szólt, aki arra hívta föl a munkásokat, hogy tetteikben semmi más ne vezesse őket, mint a nemzet java. London, január 9. (Saját tudósítónktól.) Politikai körökben úgy tudják, hogy Macdo- nald kormányát igen hamar meg fogják buktatni. Rövidesen azután, hogy Macdonaid átveszi a kormány vezetését, a liberálisok javaslatot fognak beterjeszteni, amely kifogásolja a munkáspártnak a választások alkalmával hangoztatott és a vagyonadóra vonatkozó szocialista programját. Ezt a javaslatot a konzervatív párt is magáévá fogja tenni és közös erővel megdöntik Macdonaid kormányát. így azután szabad lesz az ut Asquith kabinetje előtt London, január 9. (Saját' tudósirórtkitól.) A Times Macdonaid tegnapi beszédéről írva kijelenti, hogy az ügyes keveréke a politikai mérsékletnek és az igazi érzéseknek s az a 'kereskedői világra és a. munkásság ideáljaira apellál. A liberális Westminster Gazette szerint, ha sikerül Macdonaldnak a békét meghoznia és belső politikájának fontosabb pontjait keresztülvinnie, úgy politikailag igazolva lesz a munkáskormány'' kísérlete, mint kisebbségi kormányé. A lap egyetért a munkáspárt akcióprogramjával^ )(MMni1lc:)))M Coolidge népszavazást kíván Oroszországban Páris, január 9. A New-York Hiénáid jelenti Washingtoniból: Coolidge elnök kijelentette, hogy mindaddig ellenezni fogón az oirosz kormány elismerését, míg az nem tiáimaiszko- dilk az oiro-sz népnek népszavazás utján megnyilvánuló biziaiimána. Olaszország tiltakozó jegyzéke a tangeri kérdésben London, január 9. A Westminster Gazette jelenti, hogy Olaszország jegyzéket intézett a francia, angol és spanyol kormányhoz, mely a Tanger-egyezmény elleni kifogásait tartalmazza. Anglia tiltakozik az amerikai hajóelkobzások ellen Páris, január 9. A Chicago Tribüné londoni jelentése szerint a washingtoni angol követ Hasításokat kapott, melyek szerint Anglia tiltakozik az amerikai bajóelko-bzások ellen. Hazaárulás vádja Nitti ellen Róma, január 9. (Saját tudósítónktól.) Mussolini lapja, a Popolo d'Italia, hivatalos okmányt közöl, mely szerint Nitti volt miniszterelnök a háború alatt, mikor olasz delegátusként az Egyesült Államokban tartózkodott, Wilson elnöknek Amerika számára bizonyos előnyöket helyezett kilátásba a« Adriai-tengeren és megígérte, hogy Olaszországban a köztársasági államforma bevezetésére fog törekedni. A Popolo d’Italia az okmányhoz azt a megjegyzést fűzi, hogy Nittit az államtörvényszék elé kell állítani, ahol mint hazaárulót el kell ítélni. 100 cseli-sil. koronáért fizettek ma, január 9-én: Zürichben 16.70 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 206700.— osztrák koronát Berlinben 12568500000000.— német márkát &W MSE ,,MII , jjjjw JsBír _■ . - árak bal- ás külföldöm i / gr 1JlJLm. W M'tWj® 1 M S MM f#/nLaT '•*&*!*' W uliee 18. SB^ Telefon 6797. szám. ^(IrTiHturmTHUm nn ^I||11 IbjPP" — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Rnszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FIACHBARTH ERNŐ dr. (Törágm Prága, csütörtök, 1924 január 10
