Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-10 / 8. (456.) szám
rJfaiWw7áREg Csütörtök, január !0. Megkezdték a jugoszláv-német jóvátételí tárgyalásokat Beárad, január 9. A Berlinben tegnap óta folyó jugoszláv-német jóvátételi tárgyalásokon résztvevő jugoszláv delegáció elnöke Gyurics d:r. Figyelemre méltó, hogy a tárgyalások megkezdésével egyidejűén utazott el Belgrádiból Keller német követ, akit Brüsszelbe helyeztek át. Az uj belgrádi követet1 a német kormány eddig nem nevezte ki. Kaminszky menti, ami menthető — Kié a Karpaío Ruszkij Viszínik? — Munkács, január 9. (Alkalmi levelezőnktől.) A Földmives- szovetség kiválásával kapcsolatos események lezajlása után Kaminszky Prágába utazott, Kaminszky most már maga is látja, hogy a cseh agrárpárt segítségével semmit sem vihet keresztül, mivel ennek a pártnak nem áll érdekében, hogy Ruszinszkó autonómiáját kiépítsék. A prágai kormány, melynek kebelén belül a szociáldemokraták csak úgy harcolnak a Ruszinszkó föiöí'í való hegemóniáért, mint a cseh agrárok, a kormánytámogatás fejében semmi jogos követelést nem hajlandó teljesíteni és kulturális vagy közgazdasági engedményre sem kapható, csupán a parlamenti választások kiírását helyezi kilátásba. A ruszin nép előtt azonban sokkal fontosabb a szopni választások kiírása, a szojm működése és a nyelvi ellentétek alkotmányos elintézése, mint néhány parlamenti képviselőnek a prágai parlamentben való szereplése. Kaminszky, aki a kormánypárti ruszin politikusok között mégis csak a legszámba- vehetőbb és politikailag a legiskolázotiabb ember, tehát még egy utolsó kísérletet tesz, hogy a prágai kormányt engedékenységre bírja. Menteni igyekszik, ami még menthető, mert nagyon jól tudja, hogy — ha a választások idejére kortesszempontból engedményekre van szükség — az engedményeket elsősorban a szociáldemokraták fogják hozni. Igen érdekes a Födmivesszövetség hivatalos lapjának, a Karpatoruszkij Visztnik- aek az ügye. Ez a lap tudvalévőén Ruszinszkó legnagyobb ruszin hetilapja. (Az egyetlen ruszin napilap, a Ruszin, január 1-én megszűnt.) E lap kiadója Földesi Gyula ungvári nyomdatulajdonos. Kaminszky József dr. a laphoz az orosz fogságból való hazatérése után került mint felelős szerkesztő. A pártegyesüléskor Brcdy Endre lett a felelős szerkesztő, mig Kaminszky főszerkesztővé lépett elő. A Földmivesszövetségnek most bekövetkezett kiválása után a lap — Földesi Gyula akaratából — továbbra is hivatalos sajtóorgánuma maradt a szövetségnek, anélkül, hogy Kaminszky nevét levették volna róla. Kaminszky ugyanis a lapot a saját tulajdonának tekinti és követeli, hogy a Bródy nevét vegyék le a lapról, mert különben betiltatja és ugyanazzal a cimmel másutt indít lapot. Földesi viszont a .lapot a magáénak tartja és a Kaminszky nevét csak azért nem veszi le róla, mert azt várja, hogy Kaminszky vagy visszatér pártjához, vagy önmaga véteti le nevét a lapról. A mai állapot tehát a ruszinszkóí politikai élet hetedik csodája. Egy politikus egészen más politikát folytat, mint amilyet a neve alatt megjelenő lap propagál. Belgrád, január 9. (Saját tudósítónktól.) Benes cseh-szlovák külügyminiszter ma délelőtt ideérkezett. Dúca vonatja a hófúvásban elakadt. Meglehet, hogy emiatt' a konferenciát holnap nem kezdik meg. Ma délben megkezdődött a kisantant ankétjá- nak banketfejezete s Nincsics vendégelte meg a Palace éttermében vendégeit. Este Mária királyné születésnapja alkalmából udvari bált rendeznek s ezen rész tvesznek a kisantant külügyminiszterei is. A holnapi nap programja ismét bankettel kezdődik. A holnapi ünnepi ebédet Pasics adja. Holnap délután négy órakor megkezdődnek a tárgyalások, amelyek után ismét bankét lesz, majd galasoirée. Holnapután a napirend tárgyalással kezdődik, melyet a királyi palotában reggeli követ. Holnapután délután lesznek az utolsó tanácskozások s az esti órákban fogják a külügyminiszterek a sajtót tájékoztatni a konferencia lefolyásáról. Prága, január 9. A Cecih tegnapi száma a kisantant belgrádi konferenciájáról irva kijelenti, hogy kívánatos lenne az, ha bizonyos keserűségeket el lehetne oszlatni Csehszlovákja és Jugoszlávia között*. A mi érdekelt politikai közvéleményünk figyelmét nem kerülte el az a körülmény — írja a lap Bethlen és Walkó válaszoltak Apponyinak A népszövetség pénzügyi bizottsága nem kívánja az ipar ellenőrzését — Bethlen és Kállay pénteken utaznak Londonba Budapest, január 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az eddig tervekkel ellentétben Bethlen és Kállay már pénteken utaznak Londonba, mivel a folytonos havazások miatt forgalmi akadályoktól kell tartani. Apponyi felszólalása a k8!csesivitábae A nemzetgyűlés mai ülésén Vass József népjóléti miniszter visszautasította azt a vádat, hogy a Károlyi-kormány által egyetemi tanárrá történt kineveztetése alkalmával az esküt a nemzeti tanács kezébe tette le. A miniszter ezután vázolta a hazafiaknak azt a törekvését, amely arra irányult, hogy a Kámmaaauiam rolyi-rezsim alatt veszélybe jutott kereszténységet megmentsék. Majd Anponyi Albert gróf szólt hozzá a külföldi kölc%nhöz. Végleges állást nem foglalhat el addig, amíg nincs végleges döntés. A legnagyobb veszedelemnek tartaná, ha ilyen kérdésekben a pártszempontok érvényesülnek akár a kormány megerősítése, akár annak megbuktatása céljából. Egyetért Bethlennel abban, hogy Magyarországnak jelenlegi zilált pénzügyi helyzetében lehetetlen évi tiz millió aranykorona jóvátételt fizetni. A jóvátételi fizetésről addig nem lehet beszélni, amíg nem ismerik annak végső összegét. A kétszázötvenmilliós aranykölcsön oly csekély, hogy csak a pillanatnyi fölborulástól mentheti meg az országot, de a gazdasági rekonstrukció céljából újabb kölcsönre van szükség. Nem tudja, hogy Bethlen kikre gondolt, amikor háláját fejezte ki a kölcsönügy- ben nyújtott segítségért. Erről csak abban az esetben lehetne beszélni, ha az ország az egész összeget megkapta volna. Kifogásolja, hogy a külföldnek a magyar kereskedelmi szerződések megkötésére befolyása legyen, ami gátolhatja a magyar ipar és kereskedelem fejlődését. Hibázhatja a párisi jegyzőkönyveket kisérő pénzügyi bizottsági jelentést, amelyet nem közöltek a nyilvánossággal. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter Ismerteti e jelentés tartalmát, amelynek lényege az. hogy a szomszédos államokkal kereskedelmi szerződést kell kötni. Ebben az irányban már megindultak a tárgyalások, sőt Romániával már folyamatban is vannak A népszövetség fölajánlotta segítségét a szerződések megkötésénél. Maid az infláció megszorításáról és a termelés fokozásáról beszélt, amelyeket az ország érdeke megkíván. Bethlen fölvilágosítani óhajtia Apponyit és kijelenti, hogy a népszövetség pénzügyi bizottsága nem kivánja a magvar kereskedelem és ipar ellenőrzését, csupán annak fejlődését kivánja előmozditeni. Rendkívüli mmiszteriauács a kölcsön ügyében Kedden este rendkívüli miniisztertáijács volt, mely megállapította a kormány irányelveit a külföldi és b elfő Ildi kölcsön tekintetében. Rupperlék tiltakoznak az októbrizmus vádja ellen A Ruppert Rezső vezérlete alatt álló Kossuth Lajos-pár? törvényjavaslatot készít a nemzeti kiengesztelödésről. A javaslat a’apelv gyanánt a jogegyenlőséget, a polgári szabadságjogok rendszerére való visszatérést, a régi aikotánányos igazságszolgáltatást és az 1920. évi I. törvénycikkbe foglalt választói jog visszaállítását* hirdeti. A párt tiltakozik az ellen a beállítás ellen, mintha a Batthyány-féle 48-as Kossute-párttal együtt októbrista alakulást tervezne. Beszámoló Szegeden Koszó István dr. belügyi államtitkár Szegeden vasárnap beszámolót tartott. Foglakozott az dumát esztendő eredményeivel. Kijelentette, hegy- Bethlen miniszterelnök a kŰlíöldí• köícsönmel; uj erőt akar önteni a gazdasági életbe. A küillfö'di kölcsönre szükség van még akkor is, ha az ország saját erejéből is lábra tudna átírni, mert az országnak Európa gazdasági életébe mulihatatÜanuil be. kel kapcsolódnia. Végül fötezólifotta a hallgatóságot, hogy fegyelmezetten álljon Bethlen mögé. Kombinációk Nádossy országos főkapitány utódjáról Azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy Nádossy országos főkapitány megválik áiláT árcaro varunk: Péntek: Farkas István: Gábris adója. Szombat: Bányay Béni: Egyszer egy asszony. Vasárnap: Jakab Géza: Ör a Hargitán. Dánielné-Lengy.el Laura: A feleség. Hajrá 1 Irta: Orosz Sándor — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — II. A kettős forrásnál az orosz kopó nyakáról lehull a lánc, a nagybajuszt.! éles rikoltása hasit a hangtalan, fehér csöndbe: — Hajrá, Sajó, hajrá! A vezérkopó hatalmas szökéssel beleveti magát a sűrűségbe, ismeri erre a járást: mindig csak arra felé, amerre a legnagyobb homály lappang! Sokáig siri a csönd. A hegyoldal derekán most megszólal egy öblös, mély hang: — Haff... haffl... Lent, a forrásoknál, felhördül a fallka, az üzenet nekik szól, megértik, mint a megvadult sárkányok hátsó lábaikra ágaskodnak, acsarkodó, rettenetes agyaruk vészesen villog, valamennyi egyszerre rohanni akar, a nagybajusza alig győzi csititással: — Megyünk, bárányaim, már megyünk! Fs amint nyakukról egyenkint leoldja a szíjakat, meleg szóval eligazítja valameny- nyit: — Hajrá, Vezér, Vitéz! Hajrá, Tisza, hajrá, Maros!... Válláról leka.iiyaritja címeres tűkét és a kiszabadultaknak rikoltva, hosszan dudálja harci üzenetét: — Hajrá!... Hajrá!... A hegyoldal sűrűségéből nemsokára megjön a válasz: rettmetes zenebona tör ki a katlan szivében, feihördiülő, mély hangok riadója végigzeng az erdőn: A pokoli hangverseny csak bevezetője a nagy harcnak, amely élet-halálra csaik későbben fog kezdődni, ha a küzdők egymás elejével tisztában lesznek. Akkor jön majd az igazi, gyilkos roham! A rajtaütés megelevenítette a járatlan sűrűség belsejét, elsőnek a fenyőgalyakkal bélelt vackaiból kiveti az apróságot. A lábrapatJant süldönépség ösztönszerü- leg anyjuk köré csoportosul, összetömörülnek és tanácstalanul várják a fejleményeket. Testvéreik sorsából már tudják, hogy aki most elszakad, elveszett, mert a megvadult sárkányok legyűrik. Egy-egy alomfészeik malacai között mereven áll az öreg göbe és mély lé’ekzetvétellel beleszimatol a levegőbe. Most még neon mozdulnak, mernekü’nek, mert az igazi veszéllyel még nincsenek tisztában. Tapasztaltból tudják, hogy a csábos bandánál könyörtelenebb ellenségük az ember, aki gyilkoló ólommal villámgyorsan dörreni feléjük a ha’ált. Vele szemben még a legrettenetesebb agyar is tehetetlen, most csak a higgadt óvatosság mentheti meg veszélyeztetett' csuháikat. A kattan közepén öreg jegenyefenyő kérges törzse messzire kiemelkedik a járatlan sűrűséggé fonódott fiatalos ékbe futó koronái fölé. Taroláskor annak idején meghagyták magfának, vihar tépte ágait azóta védö'eg kiterjeszti a föl cseperedő utódok fölé. Nyaranta fürge hangyák tül evei ékből itt' építik föl palotájukat. Most egy hatalmas, fekete alak körvonalai sötét’enek benne. Mozdulatlanul, de ugrásra készen, elnyújt ózik puha vackában és feszült várakozásban lesi a szomszédságában tomboló háború kifejlődését'. Csodás finomiságu hallását nem kerüli el a legkisebb rezzenés sem. Hogyne hallaná a pokoli zűrzavart, most azonban nem az ö bőrére megy a vad hajsza, segítsen mindenki magán úgy, ahogyan tud. Kölyök- és kamaszkor álban vele sem törődtek agyaras elődei. Tüzes darazsak azóta hányszor lyukgatták át a csuháját, vérveszteségtől elgyöngülten hányszor feküdt nagy betegen az irdatlan sűrűségek mélyében. Elhagyatóttságában ki törődött akkor vele? Keserves tapasztalatok érlelték meg benne az örök igazságot: kerüld az embert és azoknak is legveszélyesebbjeit, az erdőtjáró zöldlkabátesokat. Az a gyilkos pör- gekalapu most is bizonyára ott lebzsel valahol az öreg bükk tájékán! A hóbori tóttá fenyők ágai alól hangtalanul el Síkú szik egy komondor és a fekete test kinyúló combjához kap. A várat'an megrohanás talpra veti a vén legényt: felhorkan és borotvaéles agyarával a hívatlan vendég felé suhint. A kutya a gályáik sűrűjéből fürgén kisurran, a kis tisztáson megái! és hosszan elnyújtott vonitássa hirdeti: — Itt a vén agyaras haramia! A vezérkopó két muszka társával a bundashoz csN'akoz'k, a bosszú és végső leszámolás reményétől föltüzelve együttesen intézik a gyti'ölt e’lan ség ellen rohamaikat. A támadók rekedt csaholása, a védő hördiilése gályák törése s a hó ropogása idegizgató vad zenébe olvad, amely az egyes állásokon megremegteti a görcsösen markolt fegyvereket. A harc fokozódó hévvel egyre nagyobb len'd'ü*etet kap. A vén agyaras még rettenetes suhintásaival sem tudja ellenfeleit lerázni, rohamok és ellenrohamok közepette a lejtőn lesodródnak. A falika többi tagja a Rondára veti magát. Egyik része tervszerűen az öreg kocákat köti le, a többiek oldalról, hátidról az apróságra csapnak. A góbék alig győzik horkanó rajtaütésekkel szorult helyzetükből kimenteni őket'. Hördül és, malacsírás sikít bele a borzalmas hangzavarba, támadók és védők egyaránt keringő forgásokban lejtik a gyilkos hajsza vad táncát. A köpcös ezalatt a küzdők közelébe fu- rakodott, tenyereiből szája körül tölcsért formál és úgy rikoltja báránykáinak: — Hajrá, banda! Hajrá!... A legöregebb göbe felhorkan: — Menekülni! Vissza, ahonnan jöttünk! A Ronda éles iramban a gerinc felé tör, a falka sikongó csahol ás sál nyomában. Fönt, a hegyélen, eldördül egy lövés, a megriasztott csuhások szétrebbennek, jobbról, balról pusikaropogás köszönti őket1. Lent, a hegyoldalban, az agyaras pillanatra fölvágja az ormányát: — Hát mégis: az öreg bükkinél!... • Most gyors ügetéssel az ellenkező iránynak vág, a sűrűség hosszában a mellék- völgy fe'é tart, ott észrevétlenül ki lehet surranni, támadóinak csaholó zenéje kiséri menekülő útjában. Most az oldalgerinc felé törnek, a csonka lucnál eldördül egy tompa lövés, a vad hajsza visszafordul és a völgy hosszában eltárolódik. * A pörge kalapu a szálerdő szegélyén ezer füllel hallgatta a vad hajrá minden mozzanatát. A gerincen átváltó Rondát szomszédságában a rejtett halál gyilkos szava köszöntötte, a vén remete pedig valahol a völgy mélyében kitört. A pokoli hangverseny után most isimét a hangtalan nyugalom borul a meg zaklatott hegyoldalraa A belgrádi liiicrcids Ssaiulciílcfcicíc ' • megkezdődött Befútta az utat a hő Puca előtt — Benes ma fogadta az amerikai és an^ol újságírókat — hogy a jugoszláv képviselők Varsót meg látogatták s hogy eddig nem történt meg an nak a látogatásnak viszonzása, amelyet ; belgrádi parlament képviselői Prágában tét tck. Belgrád, január 9. (Saját tudósítónktól. Duka román külügyminiszter a románra nagy havazások következtében a m; délelőtt folyamán nem érkezett tnej Belgrádba és miivel kétséges az, vájjon Duk idejekorán ideérkezik-e, nem bizonyos, bog: a kisantant konferenciájának megnyílását m; megtartják. A oseh-szlovák sajtóiroda itten vezetője kijelentette az újságírók előtt, hog? Benes magával hozta a fehér oroszlán rend jelet Pasics és Nincsics számára és ezeke ünneplésen fogja átnyújtani. Prága, január 9. A Prager Presse ma es ti! lapja Belgrádba küldött tudós'tójának jelen íését közili, amely szerint a belgrádi konfe reno’a elsősorban a magyar kérdéssel fo; foglalkozni. Arról folyik majd v:ta, vájjon ; magyar kölcsön Pár’sba.n e’őirt föltétele! tel jesitve lettek-e. továbbá a későbbi magatar tás kérdéséről. Másod’k tárgyként a Szovjet Oroszországhoz való viszony kérdését tár gyaljáik. — Benes ma este Int órakor fogadf az angol és amerikai sajtó képvise'öt.
