Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-08 / 6. (454.) szám

Kedd, január 8. Á ruszinszkói pravoszláv mozgalom hű rajza Kabalyuk klérusa — Kondásokból, kocsisokból és vargákból lesznek a pópák — Részle­tetek a ruszlnszkói Nagyszőlős, január 7. (Saját tudósítónktól.) Ruszinszkó politi­kai pártrétegeződése, társadalmi tagozódása és nemzetiségi megoszlása — mint smeretes — eléggé tarka-barka képet nyújt, de legszí­nesebb, sőt legkirívóbb a kép vallási szem­pontból. Katol'kusok, reformátusok, görög ka­tolikusok, luteránusok, baptisták, adventisták, atbeisták — és iast bút nőt ieast pravoszlá­vok adják e kép alkotó elemeit. Mindegyiknek ismertetése egy külön érdekes fejezet lehetne Ruszmszkó életéből. Én ezúttal csak a görög katolikusok és pravoszlávok ádáz küzdelmét igyekszem megfesteni, már amennyire ez egy hírlapi cikk keretében egyáltalán lehetséges. A pravoszlavija terjedése Ruszinszkóban A görög katolikusok, más néven un bu­szok és pravoszlávok között az a leglényege­sebb különbség, hogy amazok elismerik a pápa {elsőbbségét s emezek nem. M g a cár élt, ő volt amazoknak egyházi feje. A múlt század nyolcvanas éveiben volt pap Izán Rakovszky Iván. Teológiai tanul­mányait Oroszországban, Varsóban és Szent- pétervárott végezte. Mint ruszofü pap sok Oroszországból való könyvet osztatott ki a nép között. A tanítás lángot fogott akkor, amikor a rubel is eljutott a nép közé. Ez csak a kilencvenes évek elején következett be. A mozgalom poétikai háttere ismeretes a hábo­rú előtti pravoszláv-perből, melynek fővád­lottja Kabalyuk Elek volt. Egy egyszerű már- margsi fausztató tutajos. Ei is ítélték, de si­került megszöknie két társával: Vakaró Mai- tejjel, egy izaf. paraszttal és Kemény Amfilo- koijjal, egy izai juhásszal. Valamennyien Oroszországba szöktek, ahol később pappá szentelték valamennyiö’ket. Nagy szakállal és hosszú hajjal, az orosz pópáik közös ismer­tető jelével, tértek vissza. Ma is erről lehet őket már messziről fölismerni. A köztársaság megalakulásával jó talajra találtak későbbi társaikkal együtt. Az első miniszterelnök: Kramár, az első ruszlnszkói adminisztrátorral: Brejdhával gondoskodott jó elhelyezésükről. Az ungvári állami nyomda csakhamar szolgálatukra állt s itt ny.omiák lapjukat is: a Ruszkaja Zemlyát. Előzőleg Puza Jenő, izai körjegyző telekkönyvileg át­adatja nekik a templomot. A három izai legény később egy millió koronáért monostort építtet. Itt volt az első teológia is. Itt tanultak int, olvasni, számolni, énekelni, szentirást magyarázni, főzni. A no- Vcius először kocsis volt. vagy a konyhán segédkező mindenes, majd szakács s végül teológus. Egy fél, vagy egy évi tanulás után pedig pap. Itt alakult a szeráfka evü apáca- rend is Szabó Métér vezetése alatt. A szeráf- kák szokták a kántori teendőket végezni, mi­kor Szabó Métér misézik. Megtanították a szer atkákat karénekre is s a kóruson énekel­tek. De egyszer az egyik valami rossz fát tett a tűzre s a nép valamennyit lekergette a kó­rusról. Izán alakult meg a szent szinódius Do- sziftej szerb püspök elnöklésével. Ez a Do- sziítej hatóság autón jelent meg 1922-ben Izán s onnan járta be a v'déket s a pravosz­láv községeket gyönyörű autóján. Mint a hangyák lepték el a pravoszláv papok az egész Mármarost, valamint Bereg felső ré­szét. Főfészikeik Izán kívül Nagylucska, melynek templom.pöre nagy port vert fel, Ta- laborfalva s a kegyetlenkedéseiről hrhedt Nyéresháza. De ez utóbbi helyen a pap szí­vós ellenállásán megtört a mozgalom s visz- szafejlődésben van. Egész járásokat fertőzött meg az egy­szerű apostolok tanítása.* Néhány pópa arcképe Nemsokára Rustyaházán is teológia ala­kult, amely azután a nagyh rü teológusok egész sorát képezte ki, akik fölött nem árt egy kis szemlét tartanunk. Kabalyuk nem elégedett meg azzal a két elemi iskolával s az Oroszországban szerzett: ismeretekkel, hanem — állítólag — tovább képezte magát a görőgország athoszhegyi kolostorban. Elnyerte az archimidrita koro­nát az ezüst botot. Joga van papokat szentel­ni. Dosziftejen és kívüle meg a prágai Szava­lj püspök és az odesszai emigráns Benjá- m'n végzik a papok fölszentelését. Kaba!yuk csinálta a legnagyobb karriert. De Rácin Andrej se maradt messze mögötte. A feisősárádi pap kondásából vergődött fel először a nyéresbázi pap kocssává, majd fő­* M ármarosban főleg huszti, Bercgbcn pedig a dolhai járást lepte cl csaknem tc’jesen. De a téesői és ökörmezői járásban s a taracsközibcn is terjedőben van. sizma. történetéből esperessé. Arról is hires ez a Rácin Andrej, hogy azt tudja, amit eddig még nem tudott senkisem. Szerinte Krisztusnak az egyik lá­ba rövidebb volt* s ezért rövidebb a pravo­szláv kereszt harmadik ága. De tanit ennél még különbet is a leleményes Rácin Andrej. Arról prédikál, hogy a pápa koronáján 6666 szamot visel, ami az egyik próféta jövedölé- se szerint antikrisztusi szám. Opalen'k Jura szmtén föesperes Száldo­boson, de neki több joga van hozzá, mert a kántori vizsgán többször megbukott. Kenéz Jura Gernyesen nem tudta fölvin­ni oly magas polcra, pedig falusi bakter volt s négy elem' iskolája van. Ez már oly magas kvalifikáció a pravoszláv papok között, hogy túlszárnyalja az izai, vagy bustyaházi alma mater látogatását is, azét az alma materét, amelynek Cernan n Vaszil'i az igazgatója. Cernanin Vaszilröl már könnyebben el lehet hinni, hogy teológiát végzett, mert messziről jött, egész Oroszországból s távolról jött embrnek sokkal többet elhisz az ember. Lesznek olyanok is, akik elhiszik, amit az ujbárdosiak mesélnek, hogy a csendőrök meg találtak nála az ujbárdi templom kelyhét és áldozó kanálkáját, mikor házkutatást tartot­tak nála. Az ujbárdiak erősitgetik, hogy az ügy most a biróság előtt van, de én nem hi­szem addig, m g nekem a birói Ítéletet el nem hozzák. Gagyur Iván már sokkal büszkébb sem­hogy vele ilyesmi megtörténhetnék. Büszke pedig először azért, mert Szcklencén pap, másodszor mert a prágai püspök: Szavatij .szentelte föl, harmadszor mert négy elemit járt, s legvégül azért, mert suszter nas, majd foltozó íjiester volt a falujában. Szamos Mihály meg már csak lóhátról be­szél az emberekkel. Valóban sokszor látták öt — felnőtt korában — napraforgószáron lo­vagolni. A nép azt tartja, hogy egy kiesd bo­lond is. De az Alsóbisztrán nem baj. Hogy analfabéta az meg még jó is. Nem nagy sze­rencse, ha a pap többet tud, mint a hivei. Kemény Anidoikij okos, sízelleimies ember. Hogy okos az látszik abból, hogy el tudott végezni négy elemit, addig míg mások egyet sem tudtak. Hogy szeli ernes az ny Iván való azokból a feleletekből, amelyet azoknak ack akik a birkáikat kérik, abból az időből, ami­kor még juhász volt s a birkák talán — tud­tán — Ívül — betévedtek a nyájába. Le'mád- kozta ő azt már régen — mondja. Még legföljebb a nagykirvai papot lehet­ne megemlíteni, akiről azt beszélik, hogy Sza­vatij püspök inasa volt s hogy írni szintién nem tudott. De én ezt ünepiesen megcáfolom, hi­szen ezt fel sem lehet tenni egy olyan em­berről, aki Prágából jött. Ezer és ezer bizo­nyítékunk van reá, hogy már mind tudnak ír­ni, akik Prágából jöttek. Elkeseredett vallási harcok Tovább lehetne folytatni Európa legin­telligensebb papjainak a névsorát. De inkábl fölhagyok az unalmas életrajzi ada'ok fölso­rolásával és elbeszélem a görög kato'T papság, és híveinek hihetet.en szenvedéseit. Az elkeseredett ellenségeskedést a régi és ívj hívők között. Az élet és vagyonbiztonság sti- lyos veszedelmeit, amelyek a hitük mellett rendületlenül kitartókra zúdultak. A legerősebben forrongó községek egyi­kében, Nagylucskán. Peseik tanügy referens­nek 1921 január 8-án elmondott beszéde i vérszemet kaptak a pravoszlávok. Pesek a régi kurátort, Fedákot hitéhez való ragaszko­dásáért „Judásnak“ nevezte, a görög katoli­kus papságot gva'áztia, a sfomaklkuisdknaV^uj;| templomot ígért. Hajmeresztő jelenetek ját­szódtak le azután az egyes községekben. Gernydsen Kossey Gábor lelkész abla- ka't betörték $ állandóan lövöldöztek az ab­lakai alatt. Ugyancsak ő reá egy alkalommal oly kőzáport zúdítottak, hogy eszméletét vesztve ősze rogyott Gsoménfalván petróleuimoit öntöttek az unitárius lelkész kútjába. Megakadá­lyozták, hogy híveiket kereszteljék, eskessék, temessek. Templom' pénztárakat feltörtek s a pénzt elvitték. A templomot, paplakokat s h o z zát a r to zó i n ga ti a n ok a t lei o g laltalr. Kricsfalván és Bustyaliázán az unitárius papokat kilakottütláik, az elsőnek minden in­góját Kövesligetre, az utóbbiét a száldobosi mezőkre szállították. Egressy Mihályt is ki­lökték Irholcrol. A szó szoros értelmében éhen halt egy tiszalomka: zsidó házában. K s vagyonát felélte s aztán nem volt miből él­nie. A legtöbbet szenvedők közt volt a ne- resnco' pap Mártírhoz méltó türelemmel vi- | scltc szenvedéseit. Fiát valósággal tetovál­ták. Kezein, lábain s testének több helyén pravoszláv kereszteket vágtak. A görög katolikus liveket hasonló sors érte. Ablakaikat beverték, gyümölcsfáikat ki­vágták, termésüket letiporták. Az egyiknek házát felgyújtották, a másiknak szénáját föl­perzselték. A husztbaranyai búcsúra igyek­vő nyéresházaiakat megtámadták a talabor- íaivi sizmatikusok. Ugyanez tödén: a huszt- sóía Vakkal. Néhol annyira fajultak e harcok, hogy esendőn beavatkozásra volt szükség, hogy a nép elvadult vérét lecsendesitsék. A leg­klasszikusabban Cerny miniszterelnök jelölte meg a szilaj harcok lényegét, „vallási bolse- viznnisnak“ nevezvén őket. Belátunk a ruszinszkói politika lobogó lánggal égő kohójába. A vallás, a népnek ta­lán legértékesebb kincse — nagyurak játék­szere lett. Nem csodálkozunk az egyszerű pópákon, mert azok csak eszközök arra. hogy a ruszin összetartást pozdorjává törjék, mert intelligens embert nem tudnak meg­nyerni, mivel az átlát) a szitán, A nép pedig azt sem tudja, Dosz'ítejhez, Szavatijhoz. vagy Benjáminhoz tartozik-e? Csak azt tud-* ja, hogy régi hátét elveszítette s újat nem ka­pott' érte. Eljön az idő mikor a na'v nép fel­ocsúdik álmából. Akkor nemcsak Klocsore- kat fogja elkergetni az oltártól, mint a ía’a- borfatviak, de még súlyosabb dolgoktól s tartani lehet. Akció a román-magyar közeledés érdekéken Bukarest, január 6. Politikai körökben úgy tudják, hogy komoly áramlat indult meg a román-magyar közeledés érdekében emely- nek célja a szlávizmus befolyását kiküszö­bölni. A mozgalom élén állók neveit ma még nem hozzák nyilvánosságra, annyi i azonban bizonyos, hogy Románia két legnagyobb ál­iamíérfia, sót néhány regatbeli liberális kori­feus is támogatja a mozgalmat. Arról is ke­ringenek hírek, hogy Marzcscu igazságiigy- mlniszter az ünnepi parlamenti szünet után tárgyaltatni fogja a parlamenttel egyik tör­vényjavaslatát s e tárgyaláson szóba fog ke­rülni a román-magyar közeledés is. 1 tegnapi választásokon Piücarí gsj#í#!l Paris, január 7. A belügyminiszter jelen­tése szerint a francia szenátusi választások eredménye a következő: Tizenhat konzer­vativpárti, a köztársasági demokrata egye­sülésből hnszan, a baloldali radikális köztár­saságiakból harminclieíen. a radikálisokból és a radikális szocialisták közűi harmine- hatan, a szocialista köztársasági pártiak kö­zül négyen, a szocialista pártból ketten ke­rültek be az uj szenátusba. — Poincarét új­ból megválasztották. Paris, január 7. A tegnapi szenátusi vá­lasztásokról megállapítják a lapok, hogy a pártok, helyzete változatlan maradt. Az ösz- szes .megválasztott szenátorok két egyesült szocialista kivételével Poncaré külügyi poli­tikájának hívei. — A Le Journal szerint Po n- caré ujramegválasztása, mely triumfális kö­rülmények között történt, továbbá az a körül­mény, hogy a megválasztott, szenátorok majdnem egyértelműen helyeslik po! Ilkáját, uj tekintélyt adnak Poincarénak a Franciaor­szág védelmében folytatott küzdelemhez. — A Figaro szerint Poincaré franc a nemzeti po­litikája biztos többséggel rendelkezik a sze­nátusban. Scnes szántára neltóz tótodat lesz lomomon nicgifigfil# mimimt elérni A francia—cseh-szlovák szerződés előzményei — A belgrádi sajtó izgalma és az angol jegyzék — Milterand prágai utazása „bizonyos44 körülményektől függ London, január 7, (Saját tudósitönktől.) Az angol sajtó a cseh-szlovák—francia szer­ződés kérdését még mindig napirenden tartja. A Daily News egyik Benessel barátságos munkatársának cikkét közli, amely a szerző­dést védeni igyekszik. Ehhez a cikkhez a lap szerkesztősége hozzáfűzi, hogy azoknak a biztosíték óiknak, amelyeket Benes .az angol külügyi hivatal előtt a szerződés békés ka­raktere mellett szolgáltatni igyekszik, rend­kívül terjedelmeseknek kell lenniük, hogy el­oszlassák azokat a komoly aggodalmakat, amelyeket a szerződés kiváltott. Ha már munkáspárti kormány lesz Angliában, amikor Benes odaérkezik, rend­kívül nehéz föladat lesz számára a szerző­dés védeimezése, mert a munkáspárt mér­tékadó köreiben Franciaországnak azt a szándékát, hogy a kisaníantot fölfegyve­rezze, egész különös bizalmatlansággal fo­gadják. Budapes, január 6. A Pesti Hírlap mun­katársa Prágában a francia-cseh szövetségi .szerződéssel kapcsolatban érdekes informá­ciókat szerzett be. Ez az információ arról tud, hogy Benes kezdetben nem rajongott egy ilyen külön szerződésért — melyet Franciáióirsziág már régen óhajtott — mert egész külpolitikáját az angol és francia an­tantra állapította. Utóbbi időben — tekintve a nagy angol-francia eilleirutéiteket — Benes politikája igen nehéz helyzetbe került. Ez annál súlyosabbá vái.t, mert Cseh-Szlovákia pénzügy illeg teljesen az angol piacra van utalva és misem természetesebb, mint hogy a londoni piiac azonnal elzárkózik a cseh igények elől, mihelyt Prága Anglia érdekei­vel szemben csinál politikát. Benes, amiig lőhetett, huiszta-haliaszitotta a tárgyalásokat, noha Paris sürgette azokat. Mikor mér nem térhetett ki a francia kívánságok elől, a tár­gyalások megkezdésénél azt a föltételt állí­totta, hogy a szőnyegre kerülő kérdések sorrendjét ő állapítsa meg. A franciák ugyanis először a katonai, azután a politikai és végül a kierebkedellmi problémák meg­beszélését kívánták sorrendiül, még Benes a sorrendiét megváltoztatni óhajtotta olymó­don, hogy élőbb a kereskedelmi, azután a politiilkiai kérdések kerüljenek sorra. Bemos­nék ez a kívánsága sikerült. Hogy Bemas a tárgyalásokat előny ősén tudta irányítani, annak föl lé Lemül az angol váHasztások ened­méJiye -volt az-oka és az ..a.körülmény, hogy Franciaországban gis uj választások lesznek és Poincane eredmény-ékre akar hivatkozni választól előtt. Belgrád, január 7. A belgrádi sajtó izga­lommal tárgyalja az angol kormánynak teg­napelőtt érkezett ama jegyzékét, amely íöl- viíágositást kér a jugoszláv kormánytól arra nézve, hogy az milyen garanciákat nyújtott a francia hitel ellenében. Paris, január 6. (Saját tudósi tónktól.) Az :a prágai hír, mely szerint Mlilenand köz tár­sasáig! elnök' tavasszal Prágáiban látogatást tesz, az Echo de Parts szerint nincs megerő­sítve.. Abban az időben,'* amikor a fraáda- caeh-,szlovák' szerződésről tárgyalások • foly­taik, szó voi’t arról is, hogy MÜeraind Var­sóban, Begrádiban és Bukarestben látogatást tesz. Egy oly tervről van azonban szó, amelynék kivitele bizonyos körülményektől függ, és a jelen pilla nátháin ezek a körül­mények nem kedvezőek. Venizelos lesz a görög küiügvmimszter­Athén, január 7. (Havas.) Pl a sztár asz Tesszáliálba utazott. — Lapjeler.lések szerint Vendzeloisz az uj kormányban, melynek el­nöke Roussos, a liberális köztársasági párt vezére lesz, a külügyminiszteri tárcát fogja elvállalni. Rövid táviratok A japán kormány Kioura márki elnöklésével megalakult. A kormány külügyminisztere Isim gróf. A szász szociáldemokraták pártgyülésén el­határozták, hogy a párt az uj szociáldemokrata miniszterelnök lemondását követeli. Ezzel a nagy nehézségek után létrejött koalíció sorsa megint kétségessé vált. A gyűlésen elíogadták az or­szággyűlés íöloszlatásáról szóló javaslatot. A japán külügyminiszteri tárcát Matsui báró vette át. A hadügyminiszteri tárcát Dgaki tábor­nok, a tengerészetügyit pedig Murakami tábornok kapta. A cseh Iparosok nem fuzionálnak a cseh nemzeti demokratákkal. Mlcok képviselő a Cesikosloveusky Denuiíkiben megcáfolja a cseh iparospártnak a cseh nemzeti demo­krata pártiba való beolvadásáról szóló lii- rőkot. m

Next

/
Oldalképek
Tartalom