Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-08 / 6. (454.) szám
A francia-cseh szövetség (p.) Losonc, január 7. A háború kitörése előtt, 1914-ben történt események emléke már meglehetősen elhomályosodott:. De visszaem-ékezve, még tudatunkban van, hogy am.Kor Poincaré, akkor mint a francia köztársaság elnöke látogatást tett az orosz cárnál $ a látogatás nagy ünnepély-ességek között folyt le, az akkor elhangzott beszédek s a kiadott hivatalos nyilatkozatok mind arról biztosították a világot, hogy a találkozás kimé.yeitette a két államnak szoros barátságát és egyúttal Európa békéjének újabb állandó bztositékait teremtette meg. Ugyanazon időben egy másik em,ékezetes látogatás is történt. II. Vilmos német császár látogatta meg Ferenc Ferdinánd trónörököst ennek konop sti birtokán. A közzétett hivatalos nyilatkozatok ismét csak arról adtak hirt, hogy ez a találkozás Európa békéjének biztosítását célozta. Mindenki a békéről beszél, mindenütt azt közük Európa nemzeteivel, hogy a békét megszilárd' tottáik és hosszú időre biztosították s a biztató kijelentések nyomában nem a megnyugvás, lehiggadás következett, ellenkezően sl gyanútlan nép egyszerre elkezdett reszketni és egész Európát végigjárta a bábomtól való íé'eiem. Ugyanez a félelem -nyűgözi le a megstyö- lört Európát most is, amikor még annak a szenzációnak hatása alatt áll, melyet ameg- lepetésszerüen a nyilvánosságra hozott francia—cseh-szlovák politikai szövetség híre ^ váltott ki. Ez az idegesség érthetetlen volna, ha az ilyen szerződéseket és szövetségeket k záró- fag azoknak nyilvánosságra hozott szövegezése és az ahhoz fűzött hivatalos kommentárok alapján kellene megítélni. A szerződéis a ti vatalos magyarázatok szerint semmi újat nem tartalmaz. Nem tartalmaz egy állam ellen sem barátságtalan, vagy támadó megállapodást. A szövetségnek semmi más célja nincs, mint hogy biztosítsák Európának békéjét s biztosítsanak egy állandó békepolifc- kát. Garantálni kívánják a békeszerződéseknek változatlan fentartását. Különösen Ausztria függetlenségét, Németországgal és Magyarországgal szemben pedig azt, hogy ott megakadályozzák a Hohenzolern- és a Habeburg-házak restaurác óját. Tehát csupa ártatlan, régi letárgyalt dolog. Európa hatalmai közül egyik sem foglalt el olyan álláspontot, amelyből olyan szándékára lehetne következtetni, mintha a békeszerződések megváltoztatására gondolna. Ausztria függetlenségének kérdése is már régóta lekerült a nakirendről. Ausztriában ma senki sem beszél Németországhoz való csatlakozásról. Németországnak sok nagy baja és nyomorúsága között nem jut eszébe nehéz helyzetét súlyosbítani egy császári restaurációval. Magyarországon tud tun kk szintén elnémult a légit mista mozgalom aktualitása. Az európai poütka sok és súlyos problémái között ez a három kérdés igazán a mostani időben senkinek sem okozott komoly fejtörést. A szövetséges antaiTállámok között vannak súlyos ellentétek tekintélyes számban, de ezek a kérdések nem 'tűztek elő sem ellentétet, sem elhidegülést. Érthető tehát, hogy a népek csodálkozva veszik mindezt tudomást és felvetek a kérdést hogy miért kellett épp ezeket különös nyo<ma'ékk-al •leemelni? S rrrután fele’etet nem tudnak találni, természete^, ho^y ismét erőt vesz az embereken a nyugtalanság, mert egy szerződést kötöttek, a szerződés megkötőinek érlelme+- Icn magyarázatát adják, t°há<- a va’ód' indokot nem merik megmondan és mert nem merik, ez az indok val- bán rrvb veszede1- mokét. vagy újabb háborúnak előkész tését jelenti. Az anrol közvéU^'nyt Indexen b^rvja Ausztria úgynevezett függetlenségének 'kér- j dése s nem hajlandó akár a Hohenzolern-, akár a Habsburg-ház v sszatéréséért a legkisebb anyagi áldozatot is hozni, nem is beszélve véráldozatról. Az olasz kormány politikája és törekvése, pedig nagyjában kongruensek e kérdésekben a francia és a cseh- szolvák kormány politikájával. Mégis éppen az ango, és az olasz közvélemények reagálnak a legnagyobb idegességgel az uj szövetségnek hírére. A lapok olyan kr bikákat mondanak, amelyek legalább is barátságtalan viszonynak a szimptomáit tüntetik föl. Egy komoly, a kormányhoz közel álló angol lap Cseh-Szlovákiát „kakastojásból kikelt csirkédnek nevez el. Az olasz korkormány lapja, a Secolo a szövetséget „francia pénz segítségével megvásárolt szövetséginek mondja. A lengyel lapokról ne is beszéljünk. E hasábökon egy cikk keretében már iparkodtunk reáimiíatn' azokra az ökokra, amelyek Európa egyes államaiban visszatetszést, aggodalmat és megütközést váltottak ki e szövetség létrejöttének hallatára. Itten csak azt a kérdést kívánjuk tárgyalni', hogy milyen kihatást gyakorol ez a szerződés ennek a köztársaságnak a külpolitikájára.és miként befolyásolja a köztársaság nemzeteinek sorsát. Emlékezünk, hogy Bencs állandóan tiltakozott az ellen, mintha ö franca politikát csinálna, felháborodással utasította vissza azt a vádat, hogy az ő külpolitikája' a- köztársaságot Franciaország protektorátusa alá he’yezi és a köztársaságot franc5a vazallussá siilyesz- tené le. Előszeretettel használta politikájának 1 meghatározására ezeket a szavakat: „Mi nem csinálunk sem francia, sem angol, vagy olasz pol Lkát, mi kizárólag cseh-sz.ovák politikát követünk." Vájjon hasznáéba tja-e Benes ezt a kitételt ezután is, hogy ez a politikai szerződés nyilvánosságra került? A francia pol tika a német kérdésben kerüli; ellentétbe a többi antanthatalom politikájával. A francia álláspontot Poincaré ismételten körvonalazta, talán a legvlágosabban novemberben Neuillyben megtartott beszédében. Azt mondotta, hogy Franciaország soha nem mond le a békeszerződésben biztosí tott jo gairó!, nevezetesen követeli, hogy Németország teljesítse vállalt jóvátételt, kötelezettségei:. egész terjedelmükben és a békeszerző- • désekben megállapított módozatok mellett, Poincaré szerint Németország tud fizetni', csak nem akar, viszont Franciaországnak megvannak az eszközei arra, hogy a fizetni nem akaró Németországot fizetésre kényszerítse. Ezeket az eszközöket már ismerjük, a Ruhr-megszáliás óta immár nem titok, hogy Pöncaré a francia hadsereget, annak fegyvereit és az ezek által eszközlendő katonai megszállást tartja azoknak a hatályos eszközöknek, amelyek segélyével Németországot fizetésre lehet kényszeríteni. Poincaré és hozzá kell tennünk: jelenleg a .franciák többsége politikája másik alapelvé- iiék azt vallja, hogy Németország állandóan ÜMkészül égy Franciaország elleni- offenzivá-- ra. Németországnak készülődését nem lehet megakadályozni, sem területének keresztülvitt megcsonkításával, sem a pacifista elveket Beszkid kormányzó nem tulajdonit fontosságot a ruszin pártszakadásnak A kormányzó kerüli az érdemleges ny ilatkozaíokat — Örzik-e Beszkideí? Prága, január 7. Beszkid Antal dr., Ruszinszkó kormányzója a prágai Motel de Saxe-ban szives volt fogadni a P. M. H. munkatársát, akinek prágai utjának céljáról és a ruszinszkói helyzetről igy nyilatkozott: ció elkövetése nélkül nincsen jogunk írni. Beszkid kormányzó egyébként ma este Pozsonyba utazik, .ahol Kállay szlovenszkói minisztert fogja meglátogatni. A látogatás csupán udvariassági aktus lesz. * — Szombaton érkeztem Prágába. Először kimentem Lanába, ahol Masaryk köztársasági elnök ur kezébe letettem a fogadalmat. Mindössze szakkérdésekről fogok a kormány tagjaival tárgyalni. Ami pedig a ruszinszkói helyzetet illeti: arról két okból nem nyilatkozhatok. Az egyik az, hogy ma még a kitűzött munka kezdetén állunk. Erről nyilatkozni tehát még korai volna. Annak idején pedig majd beszélni fognak a tettek. A másik ok az, hogy állásom engem a pártok fölé helyez s igy nem beszélhetek azokról és azok politikai tevékenységéről. — A ruszinszkói agrárpártban pártszakadás állott be. A párt ellenzéki érzelmű tagjai, akiket a többség kizárt a pártból, megalakították a földmivesszövetséget, amely szembehelyezkedik a kormánypolitikával. — Ez talán meghaladja a napi politika jelentőségének határait? — kérdezte munkatársunk a kormányzótól. — Ismétlem: a napi politika kérdéseiről nem nyilatkozhatok — hangzott a válasz —, annyit azonban mondhatok, hogy ennek a pártszakadásnak nagy jelentősége nincsen(?). Ami ma Ruszinszkóban, illetve a ruszinszkói politikai életben lejátszódik, az nem egyéb egy evolúciós folyamatnál. Még nem találta- meg mindenki a helyét. Végül pedig mindenki ott fog elhelyeződni, ahol azt a legmegfelelőbbnek fogja tartani. A kormányzó ur egyéb kijelentései magán jellegűek voltak és igy azokról indiszkréRuszinszkóban az utóbbi időben az a hír terjedt el, hogy Beszkid Antal kormányzót detektívek őrzik, sőt még a hálószobáját is hermetikusan elzárják a külvilágtól. A kormányzó kísérete szerint ez a hír optikai csalódásfélén alapszik. Frankenberger miniszteri tanácsos úgy került Beszkid kormányzóhoz, hogy7 Ungváron nem tudott megfelelő lakást kapni. A kormányzó ezért hívta meg magához. Igaz az is, hogy ugyanakkor a kormányzó lakásában aludt annak titkára is, az a bizonyos cseh fiatalember. Ennek a következő előzménye van: Az illető urat egy magas méltóságot betöltő ur ajánlotta titkárul Beszkidnek. Az ajánló, noha Ungváron végzi magas funkcióit, maga is cseh s akit ajánlott, az rokona volt. Beszkid az illető urat ki is nevezte titkárának és mivel neki sem volt lakása, őt is meghívta magához. A titkár azóta már nem is titkára Beszkidnek, mert nem fud ruszinul s a kormányzó emiatt nem vehette hasznát. Ehrenfeld volt alkormányzót állandóan detektív őrizte. Ez a detektív Beszkidnek is fölajánlotta szolgálatait, de — informátorunk szerint — a kormányzó nem vette igénybe szolgálatait. A korrnányzósági palota előtt mindössze csak egy rendőr posztok de az is inkább a dekórum kedvéért van ott. T. L. A kormánysajtó Törköly József újévi beszédéről. Törköly József dr., az országos magyar kisgazdapárt ügyvezető-elnökének újévi beszédét a Lidové Noviny és a Pragfr Presse, úgy kommentálják, hogy „a szloven- ázkói magyarok között mindinkább kezd érvényesülni a reális politika szempontja, hirdető köztársasági államforma bevezetésével; nem bénítja meg Németország készülődését annak teljes kifosztása, pari termelésének lehetetlenné tétele, katonai leszerelése, pénzügyi összeomlása és népének nyömorü- ságba való taszítása. Ezt a felkészülést csak ngy tudják lehetetlenné tenni, ha a letiport Németországot teljesen békába verik. Németországot fel kell darabolm1’. A francia politika e téren már megkezdte működését, a francia pénzen vezetett szeparatista mozgalmak, a rajnai köztársaság már ennek a tervszerű politikának előjelei. De mindez még csak előjáték. Németországot katona' erővel kell megfenyíteni. Franciaország politikája nem tűr és ren enged megállást. így bukkan fel újból a háborúnak a réme. Ezt a sötét é-s riasztó hátteret látjuk, amikor az írj poütikai szövetség hire tudomásunkra jutott. Ez a politikai szövetség azt jelenti, íhogy a köztársaság hivataloskülpolit'kája teljesen behódolt a francia politikának. Cseh- Szlovákia szövetségese és kész eszköze Franciaországnak Németország elleni terveiben. A politikai szövetség tartalmának Ismertetésével egyidejűleg határozott cáfolatok'je- 1 entek meg azokkal a hiresztelés-ekke] szemben. hogy a poliitka' szövetség egyúttal kato. nai szövetséget is takar. De az angol lapok mcgúllap'tják., hogy amikor a köztársaság elnöke most ősszel Parisból Londonba érkezett, határozottan tagadásba vette, hogy kormánya az antant egyik államával külön, politikai, akár katonai szövetséget kötne. Milyen hitellel birnak tehát az ilyen cáfolatok'és ki merít megnyugvást abból, hogy most cáfolnak egy katona: szerződést, ami két-három hónap múlva nem fog valónak bizonyulni? De különben is.a politikai szövetség bizonyos közös érdekek együttes megvédelmezését szokta tartalmazni'; ha a közös érdekek veszélyben vannak és azoknak megvédelmezését a szövetséges államok szükségesnek tartják, a védelemhez szükséges hatályos eszközöket alkalmazni fogják. Ha erre rákerülne a sor, nem fogják kizárni a fegyver alkalmazását, mihelyt megálla.pitják, hogy csak a fegyver vezethet célhoz. S az előzmények után nem lehet kétséges, hogy hamar jutnak reá ennek a felismeréséhez. Az uj politikai szövetség tehát a francia imperialista és igy háborús külpolitikának de- való átültetését jelenti. Ezt a franca és cseh lapok több, vagy kevesebb nyíltsággal elismerik. Az egyik francia lap például el is mondja, hogy Európa békéjét biztosítja Franciaország az által, hogy lehetővé teszi Középeurópa főtényezőjének, a kis- antantnak és elsősorban Cseh-Szlovák ának katonai felszerelését. A cseh-szlovák köztársaságnak nem érdeke Németországnak további leigázása. A francia és a cseh-szlovák politika között ebben a kérdésben nincs érdekközösség. Ellenkezőleg a francia politikának érvényesülése súlyosan sérti a köztársaságnak érdekeit. Németország romlása magával rántja ezt a köztársaságot is. A frano'a barátságnak megszerzése ellenségeket szerez és megszilárdulás helyett bizonytalanabbá teszi a köztársaság helyzetét. Levonjuk tehát a következtetést, ez a szövetség idegen érdekekért föláldozza a köztársaság békéjét és elmozdít egy háborús politikát. 100 cselt-sil. koronaőr! fizettek ma, január 7-én: Zürichben 16.70 svájci frankot Budapesten 62 200.— magyar koronát Becsben 206700.— osztrák koronát Berlinben 12078300000000*— német márkát ___ Fő szerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. poütikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.
