Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-01 / 1. (449.) szám
dobott be s maga volt a legjobban megrendülve, mikor a rettentő hatásról értesült. Sági vallomása alapján a csongrádi Szenhárom- ság-téri híd cementtömbjében harmincnyolc ekrazítpatront találtak. Gyorsírás! följegyzések a békekonferenciáról A békeszerződések kulisszatitkaiból — Lloyd George ellene volt a magyarság milliói elszakító sának A politikai világ és a merénylet A demokrata kör tegnap este vacsorát rendezett, amelyen megjelentek a liberális biok képviselői, a szocialisták, Rassayék és Vázsonyiék is. A vacsorán a csongrádi merénylettel kapcsolatban több beszéd hangzott el. Rassay Károly hevesen támadta a kormányt és azt mondotta, hogy a kormány poszton áll ugyan, de nem teljesítette a kötelességét és ezért felelős a történtekért. Tudni akarja, hogy Bethlen kormányzata- konzervativ-e, vagy fajvédő. Leginkább azt hibáztatja, hogy a kormány sem a féktelenül izgató fajvédő sajtó, sem az ÉME. ellen nem tett semmiféle intézkedést. Kijelentette, hogy ha a kormány nem játszik nyílt kártyákkal, akkor az ellenzék passzivitásba vonul. Payer Károly szociáldemokrata képviselő ezeket mondotta: — Tiszta hadállásokat követelünk. Az egyik oldalon álljanak a bombavetők, a másikon az országmentők. A miniszterelnök megígérte, hogy a parlamenti szünet alatt le fog számolni a szélsőségekkel. Követeljük az ígéret beváltását. Pakots József az ÉME. feloszlatását és a fajvédők megrendszabályozását követelte. Utána Vázsonyi Vilmos beszélt. A kormány komolyan megígérte — mondotta —, hogy szakit a fajvédőkkel, helyreállítja a jogrendet és a sajtó utján elkövetett izgatásokat megszünteti. Hia a kormány tehetetlen ezekkel szemben, akkor mondjon le, mert nem tudja a jogrendet helyreállítani. Végül Pikler Emil szociáldemokrata sürgette a polgári társadalomnak a szociáldemokratákkal való együttműködését a jogrend helyreállítása céljából. rA Pesti Napló értesülése szerint a merényletből kifolyólag a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén Heinrich Ferenc élesen támadni fogja a kormányt, Gömbös Gyula pedig a legerélyesebben tiltakozni fog az ellen, hogy a bombamerényletbe politikumot kevernek és hogy annak elkövetésével a fajvédőket okolják. A Prager Presse jelenti Budapestről A letartóztatott személyek közül az egyiknél egy iratot találtok, amelyben Héjjas Iván Sági Balázs csongrádi földmivest az Ahlfeld- dandár csongrádi zászlóaljának szolgálatvezetőjévé nevezi ki. Az iraton az ÉME. nemzetvédelmi osztályának pecsétje van. Az ellenzék állítólag sürgős interpellációt óhajt benyújtani, hogy milyen zászlóalj szerepel Csongrádon. (Természetesen a P. P.-nek ezt a tendenciózusnak látszó hírét teljes föntiar- tással közöljük.) 3Hiindesm<q» add dl a íapol iét&ismer&södínftSk. mi& meg nms gxg&azfódíífi cavz&f. a JCsrídp «s éreSesfte&f SSZ&fg&tStB ? virágos kertje, a szemlélődő beteg lélek valódi otthona, ott békül meg mindenkivel, magával is — hiába szurkába meg még az élet, az emberek önössége, kiadók, mecénások szükkeblüsége —, magasszámyalásu lelke az Istenhez való megtérésről tesz tanúságot a deizmus, a jobb jövő, a túlvilágon elnyerendő boldogság reményének jegyében fogant halhatatlan tankölteményében, a ,,Lélek halhatatlanságában". • Mit tett, mit alkotott ez az ember, csakugyan méltó-e arra, hogy az idézett XX. század igazságot szolgáltasson neki? Az alkotás alig egy évtizede a hányattatás, bolyongás, szenvedés és sorscsapás tiz éve volt. És mégis: Ö az első, aki magyar földön (Kazinczyék kassai vállalkozását leszámítva) szépirodalmi lapot indít. — Az első, aki az irodalmunkba bevezeti a kómikai époszt. — Az első, aki •vigjálékaiban, Kamyónéban, Tempefőiben, Gerzson du Malheureux-jében a vígjáték igaz hangját üti meg s élesen rajzolt típusaival a való életbe vág. — Az első — Balassa óta —, akit a magya lírában mint komoly haladást, máig el nem fogyott értéket lehet elkönyvelni. — Az első, akinek híre átlépi a két ország határát, akinek költeményeit még éleiében lefordítják németre, sőt „a Szajnának szittya hangra clámuló partjain" is rokonszenvet ébreszt a magyar nemzet iránt. — Az első, aki megtalálja minden u. n. költői iskolával szemben a nemzet csinosodásának igaz útját: tanulni az egész világtól, de megmaradni tősgyökeres magyarnak — Az első, aki a nép- költészetet nemcsak észreveszi, de irodalmi Prága, december 31. A párisi sajtót nemrég hagyta el Mernie ixnek „A hármak haca" cimü kötete, amely a szerző gyorsítási föl jegyzéseit adja a békeikenferencia tanácskozásairól. A könyv megismerteti Európa közvéleményével az 'gazi Lloyd Georgot, aki tragikus harcot folytatott' az elvakult ClemencaiDval és a passzivitásba merült Witsounal. Mermeix könyvében „Lloyd George eszméi" cimü fejezetben összefoglalóan ismerteti Lloyd Georginák nyilatkozatait, melyeket a békeszerződés megszövegezésének idején, 1919 március végén eiflenifeleivel szemben hangoztatott. E szenzációs fejezetből közöljük az alábbi részleteket: A békének legalább olyan hosszú ideig kell tartania, miint amilyen 'hosszú annak a generációnak az élete, mely a háború borzalmait megismerte. Nehéz dolog oly békeszerződést szerkeszteni, mely nem provokál uj kontaktusokat akkor, amidőn el fognak múlni azok, aki tapasztalásból tudják, hogy mi a háború. A történelem azt bizonyltja, hogy minden olyan béke, melyet a győző nemzet mint áilamiférfiaii ügyességének diadalát üdvözölt!, végeredményben előrelátás nélkül készült és tele volt rejtett veszélyekkel a győzőre nézve. — Németországtól elvehetek gyarmatait, hadseregét leszállíthatják a rendőrség létszámára, haditengerészetét íedegradálhatják egy ötödranigu hatalom haditengerészetének mértékére, azonban végül is, ha Németország azt fogja érezni, hogy a versaillesi békeszerződés Igazságtalan, akkor meg fogja találni az eszközöket arra, hogy bosszút álljon legyőzőin. A négy évig tartó példátlan mészárlás hatása el fog 'tűnni a népek tudatából abban a pillanatban mikor meghalnak azok, kik annak személyes tanul voltok. A béke nem tarható fenn másként, csak ha megszünteti a kétségbeesést előidéző okokat és ha nem tartalmaz az igazsággal és joggá! ellenkező intézkedéseket, melyek a patriotizmust és a reváns szellemét szítják. — Fel tételeink lehetnek súlyosak, sőt kérlelhetetlenek is, azonban ugyanakkor igazságosaknak kell lenniük, hogy a legyőzött országnak ne legyen oka panaszkodni. Igazságtalanságot és arroganciát a győzelem órájában sohasem felejtenek el és sohasem bocsátanak meg. Ezekből az okokból e'leme vagyok annak a politikának, mely több németet akar elszakítani Németországtól, min? amennyi föltétlenül szükséges, hogy aztán más országoknak jutassa őket. A német nép éppen most bizonyító la be ismét, hogy a világ egyik legéletreva'lóbb népe. Oly kis államokat létesíteni körülötte, melyek közül nem egyet oly népek alkotnak, melyek sohasem kormányozták önmagukat s amelyek anyaországához visszavágyő nagy tömeg németet számítanának állampolgáraik magasságba emeli. — Az első, aki megtöri, ha nyersen is, de életerősen a szobaköltészet varázsát s kiábrándítja a nemzetet a sápadt holdvilágromantikából. — Az első, aki ököllel mer neki menni a hagyományok bálványainak s eleven szóval korholja a romlottságot, elfogultságot, rövidlátást. — Az első, aki a poétái mesterséget nem játéknak veszi, de élethivatásnak, az első, aki lantjától kér kenyeret, nemcsak úgy megzörget rajta, egy megiillepedett biztos állás mellékfoglalkozásaképpen. — Ebből kifolyólag az első valódi bohémünk s az első — mártírja a magyar költészetnek. Mindenben az első. Abban is, hogy hatását tudományosan is ki lehet mutatni a költészetünk későbbi fejlődésére. Kisfaludy Károly, Vörösmarty, Arany, Petőfi mind jártak hozzá iskolába, aki érték a magvar költészetben, mind rokon vele, egész ah ár — .Ady Endréig is. * A valódi költők, vátesek jóstehetsége most sem csalódott. A XX. század magyarja csakugyan elismeri az életében meg nem értett költőt, nemcsak, mint lépcsőfokot, mint irodalomtörténeti emléket, a 150 éves Csokonai ma is oly friss, oly üde, mint amikor paj- kosságáért a krinolinos dámák legyintették képen a legyezőjükkel. Ma még talán jobban tudjuk élvezni, mint kortársai, mert mi élveztük a magyar szellemi élet föllendülését s hinni is tudunk abban, aminek reményét ő elvesztette: a magyar nemzet életrevalóságában, haladásra való hivatottságában. közé, az egyik legfőbb oka volna a jövő háborújának. ♦ A lengyel delegációnak az a javaslata, hogy 2.100,000 német állampolgárit helyezzünk egy másvalilásu nép fennhatósága a á, mely a történelem folyamán sohasem tudta bebizonyítani azt, hogy képes magáit kormány ózni, előbb-utóbb uj háborúra vezetnének Keleteurópában. Az, amit a németekről mondok, teljes egészében fennáll a magyarokra is. Sohasem lesz béke Keleteurópában, ha a most születő kis államoknak mindegyike jelentős magyar blokkot kap határai közé. Követezésképpen azt az elvet tartanám követendőnek, hogy amennyire csak lehetséges, saját anyaországukba egyesítsenek minden egyes fajt. Á nemzetiség e kritériumának nézetem szerint el kel! nyomnia minden katonai, gazdasági érvelést, mert azokat más eszközökkel is ki lehet elégíteni, nem csupán annexióval. A könyv ezután Lloyd Georgenok a bolsevista veszedelemről kifejtett nézetéről szól. Lloyd George rendkiivüii előrelátással rámolta arra a veszedelemre, hogy az erőszakos és igazságtalan béke Németországot az extréméi tok karjaiba vezetheti. Érdekes Lloyd George fejtegetésének az a része, amelyekkel a magyar kommunizmussal foglalkozik. Mik azok az okok, melyeket felhoznak a magyar komimiunista forradalom igazolására? — veti fel a kérdést Lloyd George. Nem más, mint a felháborodás amiatt, hogy a magyar nép nagy részét idegen államokba kebelezték be. Négy éve már, hogy a hármak harca Versailbsben lejátszódott. Már most meg lehet alapítani, hogy a józan államférfiul bölcseságet és a h:deg megfontolást a három közül egyedül Lloyd George képviselte. Lloyd George, kinek csillaga most újból feltűnt az angol politika egén, mig a tigris Cle- meneeaunak és agyonkornpromiteáit Wilsomnak neét már-már elfelejtette az emberiség. Megalakult a keresztény-szoeiáüspárt rokkant osztálya Pozsony, december 31. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt a primási palota tükör termében megható gyűlés folyt le. Sápadt arcú, béna hősök gyűltek egybe, hogy — szervezkedjenek. Mivel önálló egyesületbe való tömörülésüket a minisztérium nem engedte meg, a keresztén yszooi:lista párt kebelén belül létesitettek alosztályt, amit a kormány is megengedett, az alapszabályokat jóváhagyta és a vasárnapi gyűlést a rendőrség engedélyezte. A gyűlésit Bittera Zsigmomd rokkant százados nyitotta meg. Indítványára Sírnidzsár Géza tanárt választották meg az alosztály elnökévé, aki azonban sajnálkozva jelentette ki. hogy nem fogadhatja el a megtisztelő megbízásit. A gyüés ezért Bittera Zsigmondit választotta elnökké. A tisztikar igy alakult: Aíelnökök: Ébner Ottó rokkant százados (Pozsony), Gyapay Ede dr. rokkant százados (Léva), főtitkár: Voszatkó/János, titkár: Lénárt Vilmos, pénztáros: Holzmann Frigyes. Igazgatósági tagok: Gesztauber Karóim hadiözvegy, Kun Ferdínánd, Kasza Sándor és Ondlk János. Póttagok: Bícsovszky Kázmér és Cseszkó Nándor. Felügyelőbizottsági tagok: Cseh Antal, Berghoffer Káro’y, Szende Sándor, Bugár Nándor és Derka Béla.. Ügyész: Neumann Tibor dr. A gyűlés fel hatalmazta az elnökséget, hogy a tizenhét vármegyében az igazgatósági tagok kiküldése céljából az intézkedést megtegyék. Bittera elnök ezután vázolta az alosztály programiját, amely dióhéjban a következő: A háború alatt és az összeomlás idején gyűjtött rokka útalapoknak az alosztály rendelkezésére való bocsátása, hogy abból rokkantul en.h ázat és árvaházat létesíthessen. A rokkantaknak a betegsegélyzö pénztár terhére való ingyen orvosi gyógykezelés és gyógyszer. A gyógyfürdőik ingyen használata. A munkaképtelenség újból való megállapítása. A különféle engedélyek revízió alá vétele. Illő segéiy (nem pedig koldusfillérek) az elesett hősök özvegyei és árvái részére, végül a rokkantak egyenjogúsítása nemzetiségre, vallásra és egyebekre való tekintet nélkül. Kaiser Gyulát fölkérte az elnökség, hogy a városi közgyűlésem interpelláljon a rok- kiantatapok miatt, mert mintegy negyvenezer korona, amit a Vörös Kereszt a város lakosságától, tehát közadakozásból gyűjtött, Pozsony városához körülit letétiként és azóta is ott vau. Kaiser Gyula vállalta a megbízatást. Egy szlovák felszó'alás után a gyűlés a déli órákban véget ért Benes jelentést tett Masaryknak A francia—cseh-szlovák szerződés Prága, december 31. Benes külügyminiszter a Lidové Noviny értesülése szerint a mai nap folyamán Masaryk köztársasági elnöknek jelentést tesz a szerződésről. Párisból való s január közepére tervezett visszatérése után a nemzetgyűlés mindkét házának külügyi b zottságai- ban fel fog szólalni. Benes a mai nap folyamán a sajtó képviselőit tájékoztatja a cseh-szlovák—francia szerződésről. A prágai visszhang Porncaré és Benes szerződése a cseh sajtót ma is élénken foglalkoztatja. A miniszterelnök szócsöve, a Venkov tagadja egyes lapok ama jogosult véleményének helyességét, hogy a szerződés éle Németország ellen irányul. Hivatkozik arra, hogy a szerződést olyan időben kötötték meg, amikor a német—francia viszony feszültsége nem kis mértékben enyhült és Franciaországban erőre kap az az irányzat, •amely a Németországgal való gazdasági megegyezés és együttműködés mellett foglal állást. Arról is beszélnek, hogy Poincarét Briand fogja fölváltani, aki a Németországgal való megértést hangoztatja s aki egy gazdasági blokkot propagál, amelynek föosz- lopal Franciaország, Németország és Oroszország lennének. A cseh néppárti Lidové Listy szerint az uj helyzet Angliát arra kényszeríti, hogy részt vegyen a középeurópai politikában. Olaszország álláspontjáról csak a kisantont belgrádi konferenciájának lezajlása után fogunk tájékozódni. A Tribuna ngv véli, hogy a nagyhatalmaknak orosz politikájában beállott fordulat elégtétel Cseh-Szlovákiának és a kisantant delegátusai januári tanácskozásukon gratulálhatnak egymásnak, hogy a kisantant az orosz kérdésben előbb helyezkedett észszerű álláspontra, mintsem a keleti események fejlődése orientációjuk megváltoztatására kény- szeritette a nagyhatalmakat. A top egy másik helyen azt ajánlja, hogv a nagyhatalmak hívják meg a német trónörököst Korfu szigetére, a császári család volt birtokára és adják meg nekik ott a „board and residence“-t. január 10-én iiíabb ssupáni értekezlet lesz Prágában Prága, december 31. A Právo Lidu értesülése szerint a sízlo- vemszlkói zsupánok újabb értekezlete január 10-én lesz Prágában. Az értekezlet mindenekelőtt a megyei és járási képviselőtestületek tárgyalási rendijét fogja megállapítani és tisztázni fog néhány adminisztrációs és technikai kérdést. Az 'idézett lap megcáfolja egyes lapoknak azt a hírét, hogy a szloven- szkói megyei és járási képviselőtésületek államalkotó pártjaihoz tartozó tagjai a legrövidebb időin belül tanácskozásra gyűlnek össze, noha ezt a gondolatot „a magyarok és a szlovák néppárti erős készülődésére" való tekintettel sürgősen szükségesnek tartják. Amerika fegyvereket aá Mexikónak Páris, december 31. A Newyork Héráid washingtoni jelentése szerint az amerikai kormány felhatalmazta a mexikói kormányt, hogy az amerikai hadsereg hadiszerkészleteiböl bizonyos kontingenst vásároljon a horraánycsapatoknak a felkelők ellen való kellő fölfegyverzésére. Coolidge elnök Hughes államtitkár Javaslatára elhatározta, hogy egyelőre 15.000 fegyvert és 10.000 töltény- övei ad el a mexikói kormánynak. A kisantant az olasz-spanyol szerződésről is tárgyalni fog? Beigrád, december 31. A kisantant januári konferenciáján a Politika értesülése szerűt az olasz-spanyol szerződésről is fog tanácskozni. A szerződés belenyulik Jugoszláviának a Földközi-tengeren és az Adriai-tengeren levő érdekkörébe. A német birodalmi bank elnöke Amsterdamba és Londonba utazik Berlin, december 31. A Montagspost jelentése szerint Scliacht dr., a Birodalmi Bank elnöke legközelebb Amsterdamba s Londonba fog utazni, hogy az ottani jegybankokkal összeköttetésbe lépjen. Ezúttal nem formai látogatásról van szó. hanem különböző nemzetköz kérdésekről szóló tárgyalások folytatásáról, melyeket Havcnstein még annak idején megkezdett Kedd, január 1.
