Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-05 / 4. (452.) szám

€S> SZÍNHÁZ ÉSJEJK (*) A komáromi színházi szezon vége. Komá­romi tudósítónk írja: A Földessy Sándor vezetése alatt álló ,.Délszlovenszkói Színtársulat'4 befejezte Komáromban a két hónapra nyúlt színi szezont. Dunaszórdahely után második állomása ez a szín­társulatnak, melynek itteni idénye úgy anyagilag, mint erkölcsileg a legszebb sikert érte el Komá­romban. A közönség csaknem nap-nap után zsú­folt nézőtér mellett gyönyörködött a társulat ni- ,vós játékában. A színtársulat erősebb oldala volt az operett és tiz-tizenöt újdonságot mutatott be: (Hazudik a muzsikaszó, Aranymadár, A hamburgi menyasszony, A kék rnazur, Levendula, Marinka, a táncosnő, A kis kadét, Lili báróné, Rőzsika lel­kem!, Offenbach, Szerencsetánc, Gül-baba, A kis grizett, Bajadér, Sulamith, Hollandi menyecske, Rózsalány, Hattyulovag, Három grácia stb.), drá­mai előadásainak klasszisa is megütötte a mérté­ket és a társulat törekvő tagjai sok sikeres estére pillanthatnak vissza. A társulat előadta Az ember tragédiáját (három előadást ért), színre került Hamlet, Az ördög, Sasfiók, A bor, Arany ember, Fekete gyémántok, Taiíun, A vasgyáros, Raskol- nikov, Tüzek, R. U. R., A bíboros stb., ezenkívül könnyebb fajsúlyú bohózatok; egyes darabok 3—4 előadást is elértek. A közönség pártolása ellen igazán nem lehetett kifogás. A színháznak a Jókai Egyesület adott otthont a Kultúrpalota előadóter­mében, mely nagyszerű színházteremmé változott át, A társulat állandó vendége volt: Buday Ilonka operettszubrett, jelesebb tagjai Faludi Kálmán, Fe­nyő Irma, Parányi Piri, Sándor Aranka, Zöldi El­za, Oláh Gyula (énekes), Weszely Kálmán, Békefi Lajos, Békési Antal, Budai Imre és Földessy igaz­gató, erős drámai tehetség. A társulat a mai na­pon Rimaszombatba utazott és ott kezdi meg elő­adásait. (*) ... és aki irta, már nem él. Budapestről jelentik: Kacsóh Pongrác emlékezetére a Király- Szinház nagyszabású díszelőadást tervez, ame­lyen szinrekerül az elhunyt zeneköltő legnagysze­rűbb alkotása, a János vitéz. Ez lesz a mü hat­századik előadása. A darabot legelsörangu szerep- osztásban hozzák szinre. János vitézt, a szerep kreálója, Fedák Sári, Bagót Nádor Jenő, Iluskát Medgyaszay Vilma, a királyt pedig Rátkai Márton játsza. Az est jövedelmét az eddigi terv szerint Kacsóh Pongrác síremléke javára fordítják. (*) Ibsen bukása Stuttgartban. A stuttgarti nemzeti színház, mintegy hatvan évi késedelem­mel szinre hozta Ibsen „A szerelem komédiája" cimü darabját. Ibsennek ez a munkája annakide­jén nem nagyon tetszett a közönségnek és erős ellenzéke volt. Most, hogy Stuttgartban szinreke- rult, ugylátszik, újból erőre kapott az Ibsen-elle- nes tábor, amely a bemutató-előadáson kemény Varéra kelt az Ibsen-rajongókkal. A karzat neve­tett és a közönség általában fukarkodott a tet­szésnyilvánításokkal. Legkevésbé a harmadik fel­vonás tetszett, amelynek pszichiológiai gyöngéi a különben is gyönge előadásban még azt a kis hatást is lerontották, amelyet az első két felvonás keltett. (*) Három párisi újdonság. Parisból jelentik: A főszezon és az ünnepek erősen fogyasztják a színházak darabkészleteit. A legutóbbi héten há­rom újdonságot is mutattak be. A Theatre de L'Etoile Sacha Guitry „Accroche-coeur“ cimü há- romfelvonásosát mutatta be, amelynek kedves szentimentalizmusa megragadta a közönséget. De nem annyira a darabnak, mint inkább az előadás­nak volt nagy sikere. A főszerepet maga a szerző játszotta és a kritika megállapítja, hogy a színész jobbnak bizonyult a szerzőnél. A Theatre Albert Ier-ben Jean Sarment „Facilité" cimü kétfelvoná- sos komédiájának volt premiérje. A ma embere és asszonya áll a darab középpontjában, akik köny- nyen teszik túl magukat mindenen, még azon is, ami összetöri a saját életüket. A darab dialógusai és erős akciója, mély hatást tettek. A Theatre du Palais Royal operett-újdonsággal szolgált Tristan Bemard, Yves Mirande és Gustave Quinson „ölelj meg“ cimü darabját adták elő nagy siker­rel. A könnyed, elmés szöveg és a finom hami- s:tatlan francia muzsika nem tévesztették el hatá­sukat. Ugylátszik, hogy a darab sokáig műsoron marad. (*) Liliputi színházi hírek. Szenes Béla uj víg­játékéra most készül a budapesti Magyar Színház. „Holdvilág" a darab cime és hőse — maga a holdvilág. El lehet tehát mondani, hogy a darab címszerepét Csortos Gyula játsza. Értesülésünk szerint az Szenes-vigjáíék bemutató előadása ja­nuár 18-án lesz. — Ernőd Tamás, a nagysikerű Mézeskalács Írója, két nappal ezelőtt negyven fo­kos lázzal ágynak dőlt és orvosai megállapítása szerint meghűlésből származó betegsége annyira erőt vett rajta, hogy legalább két hétig nem hagy­hatja el a szobát. — Fodor Lászlónak Navarrai Margit cimü darabját januárban mutatja be Das rote Foteiiille címen a bécsi Deutsches Volksthea- ter és Londonban az Everyman Theater. — Ja­nuár 10-én újítják fel Thomas Hamletiét a bu'V pesti Operaházban. Ennek a rcpriznek egyik ér­dekessége az, hogy teljesen uj díszletekkel, uj színpadi beosztással és berendezéssel hozza ki a darabot Mihályi Ferenc főrendező. Földes uj vig- játékát, a „Szent .házasság“-ot, elfogadta c'őadás- ra a budapesti Renaissance-Szinház. — Mária Orska tavasszal Parisban vendégszerepei, ahol német nyelven cliátsza a Hamlet címszerepét is. _A Balga szűz bemutatóját a budapesti Belvá­rosi Színház január közepére halasztotta el. a Rózsalány századik előadása utánra. — A Far­sangi lakodalom, Va’da éáfcPoldlnl operájának pró­báit már megkezdték a budapesti Opcraházban. Szombat, Január & Az operának huszonnyolc szereplője van. — A budapesti Nemzeti Színház még ebben a szezon­ban műsorába iktatja Seribe ötfelvonásos vigjá- tékát, az Egy pohár vizet. Scribenek ezt a darab­ját 1S78 óta nem játszották. A vígjáték első for­dítója Nagy Ignác volt, az uj fordítást Hevesi igazgató készíti el. — A Mézeskalácsot májusban Bécsben fogja játszani á budapesti Király-Színház. stPturi Magyarok a párisi olimpiádon — A P. M. H. eredeti sportcikke. — Budapest, január 4. Bár a leghálátlanabb dolog egy világverseny lefolyásáról előre véleményt mondani, illetve az eredményeket megjósolni, mégis érdekes feladat azzal foglakozni, hogy a magyar vezető sportkö­rök hogyan vélekednek a magyar atlétákról és milyen eredményeket várnak tőlük Párisban 1924 nyarán az olimpiai játékokon. A magyar vivők felé fordul elsősorban a bi­zalom. Londonban és Stockholmban 1908-ban és 1912-ben szinte lelépték ellenfeleiket. 1920-ban Antwerpenben nem jelenhettek meg ugyan, de 1923 tavaszán Budapesten járt a világbajnokság harmadik helyezettje De Jong hollandus kapitány, akit csak udvariasságból nem vertek ki a magya­rok a tizes döntőből, melyben kilencedik lett. Már magában véve ez a körülmény is világosan azt mutatta, hogy a magyar kard ma is régi dicső­ségében ragyog. Néhány héttel ezelőtt' a négy legjobb osztrák vívó kereste fel a magyarokat. A találkozásnak teljesen magánjellege volt, amit az is bizonyít, hogy nem magyar válogatott csa­pat, hanem csak a Santelli-iskola négy növen­déke állt ki ellenük. A magyarok győztek 11:5 arányban. És ha még valaki ezek után kételkedett volna, azt teljesen megnyugtatta a legjobb olasz vivők december 15—16-iki budapesti szereplése. A magyarok néhány hete kezdték meg a rendsze­res tréninget és ennek ellenére várakozáson felül kitünően szerepeltek. Az akadémián megjelent szakemberek örömmel állapították meg, hogy az az öt katonatiszt vivő, akik a magyar színeket ezúttal képviseltek, jobbak az olaszoknál. Berti László, Schenker Zoltán, Rády József, Tersztyán- szky Ödön és Lichteneckert István dr. olyan fö­lényes biztossággal és művészi — leegyszerűsí­tett _ technikával vitte diadalra a miagyar szí­neket, hogy az olimpiád felé a legnagyobb re­ménnyel nézhetnek. Kardban és tőrben (!) is ma-' gyár győzelmet várnak. A vivgk után a birkózók a legjobbak. Varga Béla őr. és Radvány Ödön világbajnok nevét minden nemzet ismeri. 1923 nyarán Göteborgban aratott győzelmeikkel bizonyították be, hogy a vi­lágbajnokság jogos aspiránsai. Mellettük a fiatal székely fiú, Keresztes Lajos és Maturai Mihály munkásbirkózó lesz méltó ellenfele a legjobb fin­neknek és svédeknek. Kis szerencsével három vi­lágbajnoksággal gyarapíthatják a magyar tested­zés történelmét. Kehrling Béla lawn-tennisz bajnok neve is fo­galommá vált egész Európában. Göteborgban, Hamburgban, Barcelonában és Meranban Európa legjobbnak tartott versenyzőivel mérte össze ere­jét s egyetlenegy esetben som talált legyőzőre. A spanyol és német szakkörök szerint feltétlenül be­kerül az olimpiád döntőjébe s ha szerencséje lesz, Minden hozzáértő tudja, hogy a 23'őzelem nem csupán az erő, ügyesség és tehetség, hanem elsősorban szerencse dolga. Igen sok függ a ren­dezéstől, a biráktól és a résztvevők pillanatnyi kondíciójától. Váratlan baleset, rándulás, gát­döntés stb. a legesélyesebb versenyzőt is elütheti a győzelemtől. Ezeket a szempontokat tekintjük, amikor a magyar labdarugóknak, evezősöknek és kerékpárosoknak várható szerepléséről nem ala­kult ki egységes vélemény. Különösen a labdaru­gók okozhatnak meglepetést. W. Herbszt Géza. India a párisi olimpiádon. Parisból táviratoz­zak: Az indiai olimpiai bizottság közölte a fran­cia olimpiai bizottsággal, hogy India a következő számokban fog indulni a párisi olimpiádon: 200 m, 400 m, 1500 m, 5000 m síkfutás, maratoni futás, gátfutás, sulydobás. Az indiai csapatot, mely má­jus 29-én indul Colomboból, H. C. Buck tréner fogja elkísérni útjára. Ródli. A dec. 31-én Johannesbadban megtartott ródliversenyen Langer Dezső nyerte meg a máso­dik dijat Idő 4.06. (Tavaly az első dfi nyertese 4.03 idővel.) liltlllllíli 1923, év gazdasági kronológiája I. Prága, január 4. Az elmúlt év gazdasági összefoglalásához ér­dekesnek tartjuk hozzáfűzni a következő össze­állítást, amely az év nevezetesebb közgazdasági eseményeit időrendben ismerteti: január 21-én: Megkezdődnek a magyar— cseh-sziovák gazdasági tárgyalások. Január 26-án: A fizetésképtelenségek mini­mális egyezségi kvótáját 25-ről 30 százalékra emelik föl 2 évi fizetési határidővel. A vonatko­zó rendelet február 7-én Szlovenszkóban és Ru- szinszkón is lépett érvénybe. Február 19-én: Rasin Alajos pénzügyminisz­ter halála. Február 22-én: Cseh-Szlovákia és Magyar- ország szénegyezményt kötnek. Március 7-én: A fa és cukor szállítási diját mérséklik. Március 12-én: Megnyílik a prágai tavaszi mintavásár. Március 19-én: A Bohemia Bankot kormány­felügyelet alá helyezik. Március 21-én: Az ismétlődő bankbukások folytán a kormány a betevők védelmére tör­vényjavaslatot készíttet elő, amelyet a Prágai Magyar Hírlapban részletesen ismertettünk. Március 22-én: Kereskedelmi kamarák nem­zetközi kongresszust tartanak Rómában. Március 26-án: Fischel és Bondy bankház fi­zetésképtelenséget jelentett. Ugyanakkor a Po- zemková Banka bukásáról is jelennek meg külön­böző hirek. Április 12-én: Életbelép a magyar—cseh-szlo- vák áruegyezmény. Április 14-én: Elkészült a cseh-szlovák valuta véde’méről szóló törvényjavaslat. Április 22-én: Megalakult a Rusziriszkói bor­termelők országos bor- és szőlőértékesitő szövet­kezete. Május 10-én: Megengedik az OSZGE (Orszá­gos Szlovenszkói Gazdasági Egyesület) működé­sét. Május 13-án: A Prager Creditbank érdekkö­rébe tartozó Severoceska Banka Leitmeritzben 2 és félmillió korona alaptőke mellett fizetéskép­telen lett. Május 25-én: Uj közszállitási szabályzatot adott ki a kormán}', mely Szlovenszkó és Ru- szinszkó részére külön kedvezményeket léptet életbe. Május 27-én: A Koburg-müvek újabb teljes üzembeszüntetése. Több ezer munkás munkanél- kül maradt. A hitelezők csődöt követelnek, de a vállalat később 100 százalékra kiegyezett és a részvényeket 20 cseh korona névértékre lebélye­gezték. Junius 2-án: A Nagybiccsei Takarék és Hi­telintézet 3,889.548 koronával beszüntette fize­téseit.. Július 1-én: Rendelet jelent meg, hogy junius 15-étől megszüntették a szesz kiviteli .illetékeit. Julius 1-én: A cseh-szlovák hitelezői védegy­let szlovenszkói és rnszinszkói csoportja közgyű­lést tart Pozsonyban. Megállapítják, hogy 1922— 23-ban a bukások összesen 350 millió korona passzívát eredményeztek, amiből Szlovenszkóra 290 millió és Ruszinszkőra 60 millió korona esik. Julius 5-én: Julius 10-én megkezdik az import fokozatos felszabadítását és az engedélyezési el­járás megszüntetését. Julius 8-án; A szlovenszkói pénzintézetek szövetsége (Jednota) közgyűlést tart. Schmidt Imre igazgató kimerítő jelentésben számolt be az elmúlt gazdasági év viszonyairól. Julius 8-án: Ruszinszkó kereskedői mozgal­mat indítanak a vagyondézsma novelláris rende­zése ügyében. Julius 31-én: Megnyílik a pozsonyi városi ta­karékpénztár. Augusztus 3-án: Kiéleződik a mahrisch­ostraui bányászok bérharca. (Augusztus 25-én a sztrájk általános.) Augusztus 14-én: Elkészült a betevőket védő törvényjavaslat. Augusztus 23-án: Megnyílik a pozsonyi Keleti vásár. (Tart szeptember 2-ig.) Augusztus 29-én: Ruszinszkói kereskedők kongresszust tartanak Munkácson. Augusztus 29-én: A kormány rendelettel in­tézkedik az átmeneti szeszgazdálkodásró! {Szep­tember 1-én megkezdi tevékenységét a szeszér- tékesiíő részvénytársaság.) Augusztus 30-án: Az OSzGE országos adó­ankétet rendez Pozsonyban, amelyen a sch ipar­ral egyenlő elbánást követelnek. Követelik a va- gycmszaporulati adó törlését és Sz.ovenszkón a ÍII. osztályú kereseti adónak 10 százakról 3 szá­zalékra való leszállítását. Augusztus 31-én: Pozsonyban nemzetközi ía- kengresszust tartanak. (Folytatjuk) az első hárem között foglal helyet. Az atléták közül Somíay Elemérnek és Toldi Sándornak van győzelmi esélye. Somíay all round atléta. Mindenhez ért (100 m 11.2 mp, 400 m 51.2 mp, 400 m gát 56.5 mp, 110 m gát 16 mp, súly 1150 cm, diszkosz 39—40 m, gerely 46—48 m, távolugrás 7 m, rúdugrás 340 cm, hármasugrás 14.51 m, magasugrás 170 cm, 1500 m síkfutás 4 p 30 mp, 200 m 23 mp stb.), tehát minden reménye meg van, hogy Thomson amerikai bajnok mellett esetleg előtte lesz a győzelmi listán. Toldii Sán­dor tatatóvárosi református lelkész, a világháború előtti idők nagyszerű atlétája szintén lelkiismere­tesen trenirozik. .Bár sohasem dicsekszik, mégis biztosra veszi, hogy Párisban 48—50 (!) m körül dob diszkosszal és 63—65 m körül gerellyel. Suly- lya! is közel jár a 15 (!) m-hez. Kalapáccsal 45— 48 m körül biztos. Ezek ketten a legjobbak, de Gerő Ferenc 100 m-en, Kurunczy Lajos 400 m-en, CseUhey Lajos dr. a gerely- és diszkoszvetésben és Király Pál a marathoni futásban hozhat meg­lepetést. Királyt 2 óra 30 perces idő kifutására tartják képesnek. A 4X100 m és 4X400 m stafé­ták döntőjében is szerepelhet magyar együttes. Az úszók közül Sipos Márton 100 m melluszó világrekorder (1 p 16.2 mp) a legjobb. Legutóbb a 200 m mellúszásra adta magát, mert ez az olim­piád legrövidebb verseenyszáma, 2 p 54.6 mp kö­rüli ideje jobb a világrekordnál, de még ez nem jelenti képességei határát. A németek (Radema- cher) távollétében feltétlenül van győzelmi esélye. A gyorsuszó számokban egyedül Eoerjessy Béla játszhatik fontosabb szerepet, de a 4X200 in sta­fétában olyan erős csapatot tud a magyar szö­vetség kiállítani, hogy csak az amerikaiak vagy az ausztráliaiak tudják legyőzni. Vizipolóban a szakértők véleménye szerint a magyarokat csak az angolok előzhetik meg. A céllövök szintén jól állnak. Stockholmban 1912-ben igen nagy meglepetést okozott Prokop Sándor dr. váratlan világbajnoksága s most még jobb a helyzet, mert a múlt nyári versenyekben Prokop dr. csak a 4—6-ik helyet iogialta el a fel­törekvő, fiatalok mellett. Hamburgban, Berlinben Budapesten sok nemzetközi céllővőversenyt ren­dezték s a magyarok (Vclcz Rezső, Lumnitzer Sándor dr.) mindig megőrizték veretlenségüket. A magyar korona Budapest, január 4. (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) A mennyiségi elmélet, amelyet a pénzérték száraz dogmatikusai sokáig hirdettek, már a háború folyamán megbukott, mert a bank- jegyszaporulat hatása a gyakorlatban egé­szen másképp érvényesült, mint ahogy az elmélet követői megjósolták. Ausztriában a szanálás kezdetén 2 billiót tett ki a bank­jegyforgalom, most pedig 6 billióra emelke­dett és mégis az osztrák koronát a zürichi piacon és a többi európai államokban Ugyanúgy értékelik, mint ahogy 1922 őszén, a szanálás kezdetén megrögzitették. A pénzérték száraz elméletének bukását mu­tatja az idei magyar államjégyíorgalom ösz­1922 december 31-én az áliliamjegyíorgalom 1923 január 31-én „ „ február 28-án „ „ március 31-én „ „ április 30-án „ „ május 31-én „ „ junius 30-án „ „ julius 31-én „ „ augusztus 31-én „ „ szept. 30-án „ „ október 31-én „ „ november 30-án „ „ december 15-én „ „ december 23-án „ „ Aranykoronákban azonban a forgalom­ban levő államjegyeik értéke kerek 25 szá­zalékkal csökkent az 1923. évben. Míg ugyanis az év elején az aranykorona 500 papinkorónának felelt meg, ami annyit je­lent, hogy a múlt évi december 31-én forga­lomban volt államjegyck 152 millió arany­koronát képviseltek, addig a december 15-én kimutatott bankjegyforgalom inár csak 113.6 millió aranykorona értékű; inért 1923. évi mérlege szegezése is. Mint az alanti kimutatásiból megállapítható, 1922 elején a forgalomban levő ádamjegy értéke 75 milliárd korona volt, most pedig, december 23-án, 901.3 mil- liárdna emelkedett. 1923 elején 0.2075 szan- tiimmai jegyezték a magyar valutát Zürich­ben, amivel szemben mostani jegyzése 0.03 körül hullámzik, tehát az év elejétől az év végéig koronánk értéke a svájci piacon egy- heted részére ősökként, amivel szemben ál­lami e gyfo rg alma unk szaporulata tizenkét­szeres. Legnagyobb volt a szaporulat októ­ber végén, amikor egy hét alatt 77 mifliárd- dal növekedett az államjegyforgalom. Az álllamjegyszapóruílat lépcsőzetes emelkedé­sét a következő összeállítás mutatja: 75.8 miül, a korona Zürichben 0.2075 r' 73.7 „ „ * 0.20.25 75.1 h * * „ 8.18 82.2 „ „ „ 0.12 100.1 „ „ „ „ 0.10.25 119.2 „ „ ,, „ 0.10.25 154.9 „ „ * 0.06.50 226.2 „ „ * . „ 0.03 399.4 „ „ „ * 0.03 588.8 „ „ „ 0.03 744.9 „ „ „ * 0.0305 853.9 * * „ 0.03025 874.6 „ „ „ „ 0.0302 901.3 „ „ „ „ 0.3 az év folyamán az aranykorona 7700 papir- koronára emelkedett. Tavaly karácsonykor még 9—10.000 papirkoronáért adtak egy hnszkoronás aranyat, amelyért ma már 144.000 papirtkoronát kell fizetni. Az általá­nos drágulás azonban még az arany árának emelkedését is túlhaladta, vagyis az élet még aranyparitásban is sokkal drágább* mint a boldog békeidőben volt. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom