Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-04 / 3. (451.) szám

III. évfolyam 3. (451.) szám Prága, péntek, 1924 január 4 Előfizetési árak bel- és külföldöm Egész évre 300 KS, félévre 150 Ke, negyedévre 76 Ké, egy hónapra 26 Ké. — Egyes szám ára 1'20 Kő, — Szerkesztőség : Prága II., Sfcö- pánská-ulioe 40. L Telefon : 30349. — Kiadóhivatal: Prága I., Liliova nlice 18. sz^ Telefon 6797. szám. — Sürgönyeim: Hirlap, Praha. — Főszerkesztő: PETROGALLÍ OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. am Az az újság... (g.) Prága, január 3. Az az újság: hogy a kormány külpolitikai szócsöve uia reggeli számában válaszol azokra a kri­tikákra, amelyek a külföldi sajtóban a cseh­szlovák—francia szövetségi szerződést ér­ték. A belföldi ellenzék kritikáira nem reflek­tál a Benes gondolatait terjesztő lap, mert ezek a kritikák — szerinte — „túlságosan érdekeltek és nem eléggé objektivek“. Ez a kijelentés értelmes és jellemző beszéd. Ter­mészetes megnyilatkozása annak a benesi metódusnak, amely az ellenzéknek minden külpolitikai megjegyzésére fittyet hány és amelynek hekuba az, hogy miképpen gondol­kodik a külsőpolitikának cseh-szlovákiai vo­natkozású eseményeiről az ország parlamen­táris ellenzéke. Az ellenzék túlságosan érde­kelt és nem eléggé objektív — ezzel a kéz- legyintéssel intézi el a demokrácia kibérelt páholyában ülő prágai külpolitika az ellen­zéki kritikát de hogy miben áll az érdekelt­sége és mi teszi hiányossá az objektivitását, erről a magasabb nézőponton szemlélődő és az ellenzékkel mindig lóhátról diskuráló Be­nes nem beszél és nem beszéltet. Hogy ezt a lovat demokráciának keresztelték el, ezen ne csodálkozzunk, hogy ez a ló belénk szokott gázolni s a mi mezőnk édes szénájával abra- kolják, ezt így kívánja a demokratikus kül­politika reglamája. * Az az újság: Hogy a jugoszláv sajtó is megszólalt Be­nes legújabb külpolitikai mestermüvével kap­csolatosan. A hivatalos belgrádi sajtó elra­gadtatása egyáltalában nem viharos s a dics­himnuszok akkordjai sem nem zengnek, sem nem szárnyalnak, de a kopott melódia unal­mától szürkék és dallamtalanok. A szerződés „biztosítja a békét“, „szolgálja a biztos nyu­galmat és megelégedést" s hogy Benes Oroszországot is belevonja a blokjába, ez „uj éra kezdetét jelenti". Ezek a semmitmondó frázisok alkotják a belgrádi sajtó kommen­tárját, amelyből nyomban kicseng egy rikoltó hang is, amely úgy hat, mintha keserű lenne s amelyet észrevesz az ember, ha az unal­mas frázisok takarója mögött kóborol az ér­deklődése. A Wreme ugyanis így ir: „Ha már mi nem lehettünk ennek a koncepciónak megvalósítói, legalább örüljünk annak, hogy egy oly ember dolgozik annak realizálásán, aki barátunk és szövetségesünk.. “ Ha a francia madame Moszkva iránti hirtelen sze­relmének közvetítésére nem a mi nagy sza­kállas Pasicsunkat választotta, de a többszöri fölkinálkozásunk ellenére, a fiatal Benesnek adott megbízatást a szerelmi ügylet lebonyo­lítására, akkor legalább örüljünk annak, hogy Benes a mi üzlettársunk, aki talán fog vala­mit nekünk is juttatni a bizonyosan nem meg­vetendő provízióból... így gondolkodik a belgrádi politika, igy vigjasztalgatja önmagát és azt a politikai közvéleményt, amely elké­pedve kérdezi, miért volt hát tulajdonképpen Sándor király Parisban?!... * Az az újság: hogy a köztársaság elnöke a „kívül tá­gasabb" jelszóval elintézte Prásek szenátusi elnök újévi gratulációs szándékát és a kor- mányelnök kebelbarátját ezzel a demonstrá­ciós aktussal a politikai hullakamara jegére tette, a politikai morál és tisztesség s a poli­tikai tisztaság iránt megrendült hitet egy pil­lanatra életreinjekciózta. Ez az esemény a ma légkörében újság, amelynek örülni le­hetne, ha nem lenne igaz és bevált az a mon­dás, hogy minden újság csak huszonnégy óráig tart, ha pozitív jeleit látnánk annak, hogy az uj esztendő első napján minden pa­nama és minden korrupció lovagja számára elkészítették a politikai halottaknak is kijáró ravatal kecskelábát és ha nem tudnánk bizo­nyosan azt, hogy a panamás szagu szesz, amely Prásek politikai hulláját köriilfolydo- gálja, a természettan törvényei szerint bizo­nyos konzerváló hatással is bír... Képes arra, hogy a hullákat hosszú- ideig épségben tartsa s vannak vidékek, ahol a babonás nép­szokás azt tartja, hogy a haldoklók szájába öntve, visszaadja az életet... * Az az újság: hogy a Prager Presse ina nyilván a kül­ügyminisztérium által megszövegezett hirt közöl, amely szerint az a tegnap közölt és egy angol lap nyomán irt híradásunk, hogy Benes a francia—cseh-szlovák szerződés ki- magyarázgatása végett utazik Londonba, nem helyes kombináció. A hir szerint Benes a magyar jegyzőkönyv aláírása céljából uta­zik ... Szóval utazni utazik, de egy árva szót sem fog szólni az angol külügyi hivatalnak arról, hogy miért kötötte meg Párissal azt a szövetséget, amely fölött összeráncolt hom­London, január 3. Masaryk köztársasági elnök a T meshez levelet intézett, melyben fii", takozik a lap ama cikke ellen, hogy Francia- országnak Jugoszláviával és Romániával va­ló allianceja kizáróan helyi jelentőségű, amíg a francia—cseh-szlovák alliance felborítja az európai egyensúlyt. Masaryk elnök kijelen­tése szernt a cseh-szlovák köztársaság po­litikája a népszövetség programjában foglalt eszméiken alapul. A francia cseh-szlovák szerződést rövidesen a népszövetség elé ter­jesztik és akkor k' fog tűnni, hogy ez a szer­ződés kizáróan a békeszerződésekben lefek­tetett elveket tartalmazza. Páris, január 3. Te'k'ntettel a francia— cseh-szilovák szerződésről különösen Angid­ban elhangzott kedvezőtlen bírálatokra, a szerződést rövidesen nyilvánosságra hozzák, hogy ezzel eloszlassák az aggodalmakat. Belgrád, január 3. A jugo'zláy-franca szövetségi szerződésről folyó tárgyalások fo­lyamatban vannak. A jugoszláv-francia szer­ződésben éppen úgy, mint a cseh-szlovák —francba szerződésben nem lesz szó titkos katona' konvencióról (?). A tárgyalásokat még a franciaországi uj választások előtt be­fejezik. Sándor király ezután Párisba megy. Mllerand elnök pedig Prágába és Belgrádba fog ellátogatni. Prága, január 3. A kisaiitant belgrádi ta­nácskozásának tárgysorozatán szerepei a kisaníanínak Szóvjeíoroszországhoz való vi­szonyának tisztázása is. A Lidové Noviny sze­rint döntő jelentőségű határozatot fognak hozni Szovieforoszországnak de jure való el­ismeréséről. Ez a határozat Jugoszlávia és Romána számára irányadó lesz a Szov’et- oroszországgal való esetleges későbbi tár­gyalásokon, Remény van arra, hogy fölülni az orosz-francia barátság és hogy egy szláv blokk fog létesülni. Páris, január 3. (Havas.) A Le Journal a francia—cseh-szlovák szerződés külföldi kriti­kájáról ir és hangsúlyozza, hogy nevetséges dolog ezt a szerződést a francia-lengyel szer­ződéssel szembeállítani. A lia:p kijelenti, hogy minden Franciaország által aláirt egyez­ménynek vezető gondolata a szövetségeseik győzelméből folyó békeszerződéseik megerő­sítése. M:nden uj szerződés tehát hangsúlyo­zása annak, hogy a háborueiliatíii Európa nem térhet többé vissza. A francia—cseh-szlovák szerződés senkit sem fenyeget' és a nép- szövetség előtti tiszteletnek kifejezője. Lehet határozottabban és becsületesebben az ab­szolút békés szánd ékeik,ait b iztosiltami, lehet praktikusabban Európa rekonstrukcióján doiV lokkal dörmög ma az angol politika és sajtó. Kohn ur is utazott egyszer Nagyszombatból lllavára. És amikor megkérdezték, miért megy, azt mondta, papucsot kell vennie. Mi­kor visszajött, akkor azt beszélték a város­ban, hogy a hamis bukás miatti pár hetet ülte le. Amikor Megkérdezték tőle, igaz-e, akkor azt válaszolta, hogy egy füst alatt ezt is elintézte, de papucsot nem vett, mert drága, nagyon drága a papucs Illaván ... * Az az újság: hogy a jugoszláv dohányjövedék a kis- antemt január kilencediki konferenciája alkal­mából forgalomba hozza a Mala antanta nevű uj cigarettát. Szellemes és kedves a belgrádi dohányjövedék terve, amely megvalósítása esetén kékesen szürke füstbe megy... Mi­lyen élvezet lesz bemenni egy belgrádi tra­fikba és büszkén mondani: Kérek öt kisan- tautót s azután párolgó fekete mellett egy belgrádi kávéházban elfüstölni mind az ötöt... Direkt ezért érdemes lenne Belgrádba le­utazni ... /gázmű, minit ahogy azt a szerződés teszi? A j.iap továbbá figyelmeztet Lengyelországnak a balti államokhoz való közeledésére, a lit­ván—észtországi váimsz öve ts égre és a bel­grádi konferenciára és ama nézőiének ad kifejezésit, hogy a gazdasági állapotoknak alapos javulása íagadhfatöan. Páris, január 3. (Havas.) Az Echo de Paris kritika alá veszi Garzonnak otffenzivá- jáit, mely a francia közép európai politika ellen irányul. — Az igazán gyönyörű lenne — Írja a ?,aip — ha a francia politika szemrehányá­sokat kapna azért, hogy • az általános európai érdekeikkel összhangban cselekszik. A francia polii fkának az a célja, hogy a kontinenst úgy organizálja, hogy az minden hegemónikus kísérlettel szemben védve legyen. Ez a fran­cia politikának sikerülni fog, ha Közép- és Keleteurópa államaii konszoffidálódni fognak. A cikk végül kijelenti, hogy Garzon 1923 de­cemberében ugyanazt a téves utat követte, miint amit 1920 júliusában és augusztusában. Az angol polgári koalíció kilátásai London, január 3. Lapjelentések szerint Baldwin miniszterelnök megválaszolta a lon­doni City konzervatív egyesületeinek felira­tát, mely azt javasolja Baldwinnak, hogy kö­zeledjék Asquith-hoz, a liberálisok vezetőjé­hez. a liberálisokkal való együttműködés céljából. A miniszterelnök — hir szerint — •azt válaszolta, hogy a javaslatot megbeszé­lés tárgyává teszi minisztertársaival. Az Evening Standard hivatalos forrásból arról értesül, hogy Baldwin miniszterelnök mind­eddig még nem tett lépéseket a liberálisok­hoz való közeledés irányában. — A Morniug Post mai szama azt hangsúlyozza, hogy a konzervatív párt hü marad vezetőihez és el­veihez és függetlenségét nem adja fel. — A Times már régebben kijelentette, hogy elle­ne van minden olyan kombinációnak, mely a Labour Party kormányalakítása ellen törne. — A Daily Express elitéli a javaslatot, mely úgy a konzervatívok nagy csoportjának, mint a liberálisoknak heves ellenzésére ta­lált és amely csak a munkáspárt pozíciójá­nak megerősödését szolgálná. — Az Evening Standard aligha tartja lehetőnek, hogy a kor­mány kedvezően dönt a javaslat fölött és kiemeli, hogy a végrehajtó bizottság javas­lata két hete érkezett Baldwinhoz, tehát As- quith ama beszéde után, melyben kijelentet­te, hogy még az ujját sem fogja megmozdi­tani a konzervatívok kormányon maradásá­nak lehetővé tételére. — A Daily Mail és az Evening News ,a liberálisokkal való fúzió mellett vannak és azt állitják, hogy a terv­nek számos Ilivé van. Scotus Viator a csehek és szlovákok viszonyáról Vissza az 1918. évi közigazgatási elvekhez — Az angol publicista uj könyvének előszava Prága, január 3. Scotus Viator szlovenszkói kőrútjának tanulságait, mint jelentettük, könyv alakjá­ban óhajtja ismertetni. Könyvének előszavát már közzé is tette a Lidové Novniy újévi számában, amelynek alapján annak gondolat- menetét az alábbiakban ismertetjük: A csehek és szlovákok jellemének és fej­lődési fokának különbözősége egyike a leg­főbb nehézségeknek, amelyeket az uj hely­zetben le kell győzni. A két nemzet között a forradalom után a félreértéseknek egész so­rozata támadt, számos cseh „rossz takti­kája" és számos szlovák „szűk, provinciális látóköre" csak olajat öntött a tűzre, aminél „a magyarok a tertius gaudens szerepét ját­szották". Scotus Viator ezután összehason­lítja a szlovenszkói viszonyokat a horvátor­szági és erdélyi állapotokkal és úgy véli, hogy Cseh-Szlovák,iában két okból volt ne­hezebb a probléma megoldása. Először azért, mert azok, akiknek kezében volt a kezdemé­nyezés, sokkal fejlődöttebbek voltak, mint azok, akik a „fölszabadítás" részesei voltak. A cseheknek számos intelligens és bedolgo­zott hivatalnokuk volt és igy módjukban ál­lott, hogy mindjárt kezdetben átvegyék a hivatalnoki szervezetet. Másfelől pedig a csehek abban a helyzetben voltak, hogy előbb szabaduljanak meg a régi uralkodó klikktől, mint más népek. Scotus Viator — úgy látszik, mert nincs tudomása a korrupciós afférokról — azt mondja azután, hogy néhány sajnálatos ki­vételtől eltekintve, „a legjobb és a tiszteletre legmélíóbb elemek a kormánynál vannak", majd a két nemzet pszichéjét hasonlítja ösz- sze. Szerinte a csehek, noha mindig harcol­tak a szláv eszméért, valamennyi szláv nem­zet közül a legkevésbbé őrizték meg a szláv mentalitást és ezért kevésbbé érzékenyek, mint szomszédaik, míg a szlovákok túlságo­san érzékenyek és majdnem csak azért pa­naszkodnak a csehekre, mivel azoknak erő­sebb idegeik vannak. Amiként minden nép­nek jó tulajdonságai mellett rossz tulajdon­ságai is vannak, úgy a cseheknek jó tulajdon­ságaik mellett nincsen meg a képességük arra, hogy jól megértsék szomszédaik érzel­meit. Azáltal is sértve érzik magukat, mi nekik a szlovákok „báládatlanságának" látszik és nem tudják megérteni, hogy csak a legna­gyobb megértés és a legtapintatosabb taktika hozhat egyensúlyi: valamennjtí szokásnak és hagyománynak abba a megváltozásába, me­lyet az uj rezsim hozott magával. Seton Wat- son szerint ezeknek az imponderibiliknek két körülmény ad nagy jelentőséget: 1. a szlo­vákok részéről nagyon határozott kifogások hangzanak el a csehek ellen, amelyeket a közigazgatási, vallási és gazdasági kifogások csoportjába lehetne sorozni, 2. két egymás­sal diametrálisan ellenkező kormányzó elmé­let: a centralizmus és decentralizmus áll egy­mással szemben. Az angol publicista azután megállapítja, hogy a cseh közvélemény nincs 100 csefi-szl. HorooMrf fizettek ma, január 3-án: Zürichben 16.675 svájci frankot Budapesten 62 000.— magyar koronát Becsben 206500.— osztrák koronát Berlinben i2 418800 0Q0000-— német márkát Masaryk levelet irt a limesnek Rövidesen közzéteszik a francia—cseh «sz!o vak szerződést — Jugoszláv—francia szer­ződés is készül — A kisantaní elismeri Szovjetoroszországot — Francia lapok defenzívája

Next

/
Oldalképek
Tartalom