Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-04 / 3. (451.) szám

Péntek, Január 4. tudatában annak, mennyire más a helyzet az 1923. év végén, mint amilyen a köztársaság első esztendejében volt. A magosabb bü­rokrácia véleménye is az, hogy semmi sem változott yieg. strucc módjára nem látja Szlovenszkó nagy és egyre növekvő elége­detlenségét és nem látja az orvoslás szük­ségét. Scotus Viator könyvével azt a célt szol­gálja. hogy kimutassa a javítás szükségessé­gét és bebizonyítsa, hogy helyes és józan kompromisszumra a két nemzet akkor is jut­hat, ha nem változtatja meg azokat az alkot­mányelveket, amelyeken a cseh-szlovák köz­társaság fölépült. Romániával és Jugoszlá­viával szemben abban látja a helyzet külön­bözőségét. hogy ott a régi és az uj Európa küzd egymással, mig Cseh-Szlovákiában — szerinte — egyetlenegy alkotmányelv sincs, amelyet meg kellene semmisíteni és nincs szükség sem határozott fordulatra, sem pe­dig nyilvános visszavonásra. Se tón Watson azt akarja bebizonyítani, hogy nincsen sem­mi másra szükség, mint arra, hogy vissza­térjenek az állami igazgatásnak azokhoz az alapelveihez, amelyek valamennyi párt hoz­zájárulásával a köztársaság első évében ér­vényesültek Szlovenszkóban. Véleményünk szerint kár egy olyan öt­letet propagálni, amely már eleve is kilátás­talan. Szlovenszkóban ugyan senki sem kér abból, hogy ismét visszatérjen Srobár rend­szere, amely a köztársaság első esztendeiben uralkodott. Furcsának találjuk, hogy Scotus Viator éppen a Srobár-íéle közigazgatás alapelveit szeretné újból behozni, noha tud- tunkkal. Srobárról nincsen a legjobb véle­ménye. javaslat az eskfidtbiroságok tárgyalási n Prága, január 3. Az igazságügyminiszterium a L idővé Listy értesülése szerint törvényjavaslatot készít elő az eskü dtb íróságok nyelvhaszná­latáról. Azoknál az elsőfokú társas bírósá­goknál, melyek körzetében olyan járások Vaunak, amelyekben a nyelv törvény alapján a nemzetiségi kisebbségeket a bíróságok előtt megilletik a kisebbségi jogok, külön kisebbségi esküdtlajstromok lesznek, melyek* 1 összeállításánál elsősorban azokra az egyé­nekre lesznek tekintettel, akik az állam nyel­vén is beszélnek. Az esküdtlajstromok össze­állításánál nem lesznek tekintettel az esküd­tek nemzetiségére, hanem csak a nyelv­tudásra. A nyelvtudásból pedig elegendő annyi, amennyi a vádlott közvetlen megérté­séhez szükséges. A vádlottnak be kell jelen­tenie anyanyelvét. lia ennek nem tesz ele­get, akkor azt a bíróság állapítja meg hiva­talból. Ha az esküdt nem érti a tárgyalás nyelvét, akkor ez kizáratását vonja maga után. Az igazságiigyiminiszterium ezenkívül törvényjavaslatot készít elő a fiatalkorúak bíróságáról, a magánzárkában töltendő fog­házbüntetésről, a politikai bűnösök bünteté­sének végrehajtásáról, a büntetés feltételes fölfüggesztéséről, a becsület védelméről és a sajtódebkf uniókról. Tárcarovatunk: Szombat: Maróthy Jenő: A szatyor. Vasárnap: Mécs László: Csöndes esti vágy. (Vers.) S. Szigeti Vilmos: A mese vége. Végrendeletünk Fekete betűk sürü sorává! Mindegyre jobban telik papírunk. Reszkető kézzel, gyorsan szökdöső Sercegö tollal valamit Írunk: Végrendeletet. Még nem is láttuk, már most üdvözölt, Utánunk jövő szent véreinket, Mégis rendeljük: a többi népnek Kölcsönbe adott örömeinket ők örököljék! Kálváriánknak minden gyötrelme Be van jegyezve híven e könyvbe: Minden hajszál, mely korán megösziib, Szemünknek minden égető könnye, Sok csalódásunk. Minden ajak, mely csóktalan maradt, Minden homiokránc, mely korán tátrai Minden kis élet, mely nem lett azzá, Minden lelki seb. minden gúny, bánat, Minden sorscsapás. A parlament még januáriban 'összeül Prága, január 3. A képviselöházait — amint ismeretes — eredetiieg csak februárra akarták összehívná. Újabban azonban arról van szó, hogy a kép- viselöház még január hó folyamán összeül. Ennek oka az, hogy, a szociális biztosításról szóló javaslat megokolása elkészült!. A megokoíás trágodiik részéit most adták nyomdába és rövidesen szétküldik a képviselőknek. A szociálpolitikai albizottság euinéliffogva rövidesen összeülhet és megkezd­het? tanácskozásait. Szenzációs por készül Rádiós elless Prága, janur 3. Belgrádból jelentk: A Pasics kormány szenzácós pert készít elő Radics ellen, akit felségárulással vádolnak. Gaíiardi ár., a horvát bizottság tagja állító­lag olyan fontos okmányok b rtokában van., amelyek kétségbevonhafatlanu! bizonyítják Radicsnak a jugoszláv állam megalakítása óta űzött államellenes tevékenységét. Radics követői hír szerint azzal a kéréssel fordultak Galiardihoz, hogy ezeket az okmányokat ne adja ki a kormánynak. Gaíiardi azonban a kérést nem fogja teljesíteni. Pasicsnak azt a tervét, hogy Radicsot jugoszláv területre va­ló lépésekor letaTtóztattatja és bíróság elé állíttatja, nem mindenütt helyeslik. A Vreme egyenesen állást foglal a terv ellen és azt ál­lítja, hogy nem kívánatos, hogy Rad'cs a hor­vát eszme vértanúja legyen most is, miként három év előtt. Az idézett lap azt ajánlja, hogy Radicsot csupán azért vonják felelős­ségre, mert engedély nélkül lépte át a határt. A horvát konzervatív körök Pasosnak ha­sonló tanácsokat adnak. PSastiras a görög forradalom eredményéről Athén, ianuár 3. A görög alkotmányozó nem­zetgyűlés tegnapi iiíésén Plastlras ezredes ismer­tette a görögországi forradalmakat Megemléke­zett arról a végzetes tévedésről, melyet a görög nép 1920 novemberében a választások alkalmával elkövetett és kijelentette, hogy Konstantin vissza­térése bűn volt. Az a vér, amely semmiesetre sem a hazáért, de a királyi akarat következmé­nyeként ömlött, felrázta Görögország lelkiismere- íét. Amikor az a királyság, amelyet a nép azelőtt istenitett, abszolutizmussá változott, akkor a nép tiltakozását üldözésekkel, bebörtönzéssel és gyil­kolásokkal nyomták el. így tört ki tehát a forra­dalom, amely Konstantint a visszalépésre kény­szeriteíte és arra kérte fel Venizeloszt, hogy ve­gye át Görögország diplomáciai képviseletét. A forradalom megtisztította a közigazgatást és megnyugvást és kiengesztelődést hozott magával. Hangoztatta, hogy a forradalom nem akart bele­avatkozni a Jövendőbeli államforma kérdésébe, mert a nép akaratát még nem ismerte és mert nem felejtette el azt a régi igazságot, hogy az erőszak kormánya nem tarthat sokáig. Csak a választási győzelem után Ismerte kötelességének, hogy azt ajánlja a királynak, hogy egyelőre hagyja e! az országot, hogy a nemzetgyűlés nyu­godtan tárgyalhasson és a hellén nép szabadon megnyilatkozhasson* a jövendőbeli államformáról. Plastíras kijelentette, ho°ty a forradalomnak im­már hivatalosan vége van, a hadsereg és a flotta visszatér hivatásához és ő maga is visszavonul a magánéletbe. Amerika njra szabályozza a bevándorlást Washington, január 3. A munkaügyi mi­niszter benyújtotta az uj bevándorlási tör­vényről szóló javaslatot a kongresszusnak. A törvényjavaslat nem tartalmazza a beván­dorlási létszám megállapítását, mert ebben a kérdésben majd a kongresszus fog dönteni. A külföldiek nyilvántartásának tervét el­ejtették. Az uj javaslat a bevándorlási kvó­tának olyképpen való megváltoztatását ter­vezi, hogy azt munkáshiány idején felemel­hessék, munkanélküliség idején csökkent­hessék. Az egyes nemzetek számára a be­vándorlást úgy fogják szabályozni, hogy ha- vonkint az évi kvóta egy t izénkéit ed részét fogják beengedni. A jelenlegi törvény junius végével lejár, a kongresszusnak addig dön­teni kell az uj javaslat ügyében. , A kommunisták is követelik a ruszln- szkói választásokat, Tausik kommunista kép-; viselő egy sürgős interpellációjában ezeket a kérdéseket intézi a kormányhoz: „Hajlan- dó-e a ruszinszkói erőszakos, korrupciós és nápellenes rezsimet megváltoztatni? Hajlan- dó-e Ruszinszkó területén a nemzetgyűlési és szojmi választásokat kiirni? Elrendelte-e Blaha dr. ellen a fegyelmi és bírói vizsgála­tot és ha igen, minő eredménnyel járt ez? Hajlandó-e a kormány a dulfalvad csendőri támadás áldozatait kártérítésben részesí­teni?" Az interpelláció megokolása szerint Blaha referens ellen a kommunista párt bűn­vádi följelentést tett a választások tisztasá­gáról szóló törvénybe ütköző kihágás miatt és ki fogja nyomozni annak a körözvénynek szerzőjét, amellyel hivatalos egyéneket és hatóságokat csalásokra akartak rábírni. Cárválaszfás Parisban Budapest, január 2. A Pesti Hírlapnak jelentik Párisbó'l: Boris nagyherceg saint­cioudi palotájában Nikolajevics Miklós nagy­herceget a legnagyobb titokban minden oro­szok cárjává választották meg. A szertartá­son csak a Roma no v-család tagijai vettek részt. Menyasszonyi kelengyék áruháza Saját készitményü finom férfi és női fehérnemű, asztal- mg térítők és mindennemű lenáru Árusítás aagybau és kicsinyben 4AAAAAAAAAAAAAAAAÁAA&AAAAAAAAA4ÍAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA&AAAAAAAA** » a* S» a* > > 2* » > p P > > A francia válasz a német javaslatra mérsékeltebb bangu lesz Fáris, január 3. A Havas-ügynökség arról értesül, hogy Franciaország válasza a német memorandumra igen mérsékelt hangú és csupán technikai jellegű lesz. A válasz semmi- esetre sem fogja a tárgyalások kifejlődését.- akadályozni, hogyha erre alkalmas pillanat kínálkozik. A ruhrvidékd francia reprezen­tánsok kedvezőtlenül Ítélik meg a berlini javaslatot, inért a belga-franoiá zálogok érté­két csökkenti é.s a megszállás biztonságát veszélyezteti. Franciaország valószínűen a békeszerződés által biztosított jogaira fog ■hivatkozni és arra emlékezeti majd a német kormányt, hogy némely követelésének, minit például az elbocsátott vasutasok aökalmazfia- tása, már leget tett és föltárja azokat az okokat, amelyek lehete tlenné tették a francia kormánynak, hogy ama nemeit igényeknek eleget tehessen, amelyeknek céCiia a jóvá- tételi kérdésben a francia politika vezető alap e iveinek mjrafölvetése. Rövid táviratok Heves vita után a görög alkotmányozó gyű­lés elnökének megválasztását szombatra napolták el. A rajna-westfáliai gyáriparosok összes gyá­raikban január 2-átóI kezdődően elrendelték a tizórás munkaidőt. A szocialista sajtó érvényte­lennek jelentette ki a határozatot. A szövetséges hatalmak elutasították Bulgá­ria ama kérését, hogy a belső rend fentartása vé­gett visszatérhessen a kötelező katonai szolgálat bevezetésére. A szász országgyűlés jogügyi bizottsági el­fogadta a kommunistáknak házíeloszlatási indít­ványát. A p’.énum holnap fog szavazni a ház fel­oszlatásáról. Ellentétek a cseh néppártban HHnka miatt. A cseh néppárt kebelében két irány küzd egymással: a Srámek körül csoporto­suló brünni szárny és Kordács érsek prágai csoportja. Amannak szócsöve a Lidové Listy, emezé a Cech és az Obcanské Noviny, mely Brünnből nemrég Prágába költözködött, A Lidové Listy még karácsony előtt rossz szel­lemének nevezte Jurigát és azt irta, hogy Hlimkát megfertőzte Tuka, Juriga és Torná­nak pedig politikai hullák. Mig ez a lap ily durva hangot enged meg magának a szlovák néppárttal szemben, addig az Obcánské No­viny prágai karácsonyi számába Hlinkától kért cikket, aki válaszolt a L. L. támadására és a többi között kijelentette, hogy sem őt, sem Jurigát, sem pedig a szlovák néppártot nem irányítja Tuka, vagy Koza, hanem csak a szlovák nép szeretete. Az agrárpárt! Ven- kovot nagyon bosszantja, hogy Hlinka miatt a cseh néppártban ilyen ellentétek éleződnek ki és a két lap eltérő fölfogását így kommen­tálja: „A cseh néppárt prágai szárnyának a párt hivatalos vezetőségével szemben köve­tett taktikázását és a szlovák néppárthoz való viszonyát rendkívül komolyan kell megítél ni, meri itt nemcsak a cseh néppárt belügyéről van szó, hanem egyúttal politikai komplikációk lehetőségének veszélyéről is.“ A miniszterelnök lapja is kénytelen már fog­lalkozni a cseh néppártban uralkodó feszült­séggel, ami annak a jele, hogy a koalíciót er­ről a pontról állandó veszély fenyegeti. ...................... miimi i in i h rmT~n~rT rr íTmnn Aj kunk szótalan, sóhaj sem hallik, Monotőn hangján csak ’toliunk serceg. Nem is siratjuk, vágytalan létünk: Úgysem tart soká, múlnak a percek. Múlnak az órák. Addig rni szegény, nagylelkű Ősök Árván, kifosztva, szomorún állunk ... De, óh, mily boldog lesz a nemzedék, Amelyre száll majd elmaradt vágyunk, jókedvünk, csókunk! Törköly A. Géza. Bírák uraim éknak az ő irgalmas sziveik — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Alapy Gyula. Szögy' Kata asszony, Fekete András bö- csületes komáromi polgárnak hites felesége, főbenjáró v-étehben találtatott bűnösnek és ezért került szabad és kiváltságos Rév Ko­márom városának törvényüíő széke elé. Maga Zámbolt Pál főbíró uram mondot­ta kemény szavakkal szemébe a vádat, hogy török által szerzett vagy készített mérget vett kezéhez, melyet legel főbben is az édes urának, Fekete Andrásnak megám adott 1695 esztendőben Szent Mária Magdo'na ün­nepe napján. Ez a török rab nemzetes és vi- tézlö Zániory György .urnák, császár és ko­ronás király urunk ö felsége komáromi vég­háza kapitányának komáromi majorházában szerzetté a mérget, hogy legyen ettől Fekete Andrásnak pusztulása. A méregek gyönge és erőtlen volta matt az irgalmasságos Isten megtartotta az ő életét. Szügyi Kata, amely nem tudni minő ör­dögi incselkedésektől és elszánt gonosz szán­déktól viseltetvén esküdt urával szemben, go- goszt gonosszal akart többíteni és Babarczi örzsébet, Tóth István hátramaradott özve­gye bűbájos személyhez fordult, hogy főzne neki erősebb mérget, öt forintot fizetett érte a javas személynek és szinte inni adta lírá­nak két zromban is. Fekete Andrásnak nehéz kínokkal, keser­vesen kellett volna a világból kimúlnia, ha- hogy Isten ö szent fölségének kegyelmes ir­galma ujfent felé nem fordul. Ezekért a go­nosz vétkekért Szögyi Kata asszonynak la­kóin, a kell és hóhér kezére jutnia a másik bű­bájos asszonyállattal együtt. Megértette a nehéz vádat Szögyi Katalin szemrevaló, fiatal menyecske és bírák ura- irnék szeme megakadt a balovány asszony fö- detlen fehér nyakán. Ehhez a fehér nyakhoz fog sújtani Komárom p acán Mátyás mester­nek vhogó pallosa. A másik, az gonosz bo­szorkány, megérett arra, hogy hóhérkézre jusson. Siránkozásába csörgő láncainak zör­gése vegyült, de irga'om nem kél iránta a törvényüíő esküdt b:rák szivébe. Az isten- leiem cégéres vétek bün’iödést k ván az or­szág élő törvényei szerint másoknak rette­netes példájára. Mert ha szentencia nem téte­tik és nyilvánságosan nem lészen egzekució- ja, az istentelen cselekedetre hanyaihom'.ok menők sárba t pórjaik az ország törvényét szabados erkölcseikkel. Zámbolt Pál főbíró uram befejezte a vádló beszédét. Nem segít az asszonyokon már senki, mert nem is tagadják a bűnüket. Ha pedig tagadnák, arra való Mátyás mes­ter, hogy kihozza belőlük az gazságot. Ritka asszonyi személy állja a tortúrát. Egészen más a férfi ember, olyik igen kemény és nem fog rajta semmi. De megáll a törvényszék előtt Fekete András uram, a haja őszbecsavarodott, sze­I mei még mást is beesettek, a méreg meg­szűrte a testét és tompa, halk hangon kö­nyörög a törvényszék előtt: — Tekintetes tanács és nemzetes bírák uraimék legyenek irgalommal ezen szeren­csétlen asszonyi személy iránt. Nekem ti n- csen harag szivemben ellene, megbocsátot­tam neki. M'ndenkor javát akartam és most is akarom életének jobbulusát. Megbánta már, amit vétett ellenem, kegyelmezzenek az ő bűnös fejének. Brák uraimék összenéztek és Öbinj uramra tökintettek, mert ilyenkor öt ütemé a szó és a határozat. Szögyi Katalin lesütötte a fejét, nem mert a hites ura felé nézni. Elmé­jében az forgott, hogy jó volna éln, élni még tovább. Azután eszébe jutott hosszú mátka- sága, Fekete Andrást nem szerette, úgy eről­tették hozzá, kornmeiidált ember volt. Nem akart leány maradni, hát liozzámcut; de meg V 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom