Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-01 / 1. (449.) szám
3 Kedd; Január 1. _______ ____________________________________zr/wfWJWGwxfmim? Sc hmidt szenátor mandátuma Prága, december 31. A keresztényszocial sta párt elnöki tanácsa december 22-én Pöstyénben tartott ülésén elhatározta, hogy közzéteszi azokat az okiratokat, amelyek a Schimdt-esetre vonatkoznak, nevezetesen a párt pozsonyi helyi szervezetének decemberi 11-én hozott kizáró határozatát, a szenátornak erre adott válaszát, végül az elnök tanácsnak december 22-én meghozott határozatát. A helyi szervezet határozatát annak idején közöltük, most pedig az elnöki tanácsnak azt a határozatát tesszük közzé megokol ásával együtt, amely jóváhagyja a pozsonyi szervezet állásfoglalását. Az országos elnöki tanács helybenhagyja a pozsonyi helyi szervezet vezetőségének 1923 december hó 11-én kelt -azt a határozatát, amellyel Schmidt Károly Jenő urat, evangélikus föesperest a keresztény- szociáliis pártból 1923 december hó 1-d hatállyal .kizárta, öt szenátori mandátumának letételére felszólította. Erről Schmidt Károly Jenő evangélikus főesperes urat azzal a fölszólít ássál rendeli értesíteni, hogy mandátuma letételének megtörténtéről a párt országos központját jelen határozat kézbesítésétől számított nyolc nap alatt értesítse. Ilyen értesítés be nem érkezte esetére utasítja az elnöki tanács a párt elnökségét, hogy a törvény 13. szakasza alapján a választói bíróságnál Schmidt Károly Jenő ur mandátumának megsemmisítése végett .a kellő lépéseket megtegye. E határozat ellen a szervezeti szabályzat idézett rendelkezése szerint további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás: Az országos elnöki tanács a határozat érdemi felülbírálása előtt Schmidt Károly Jenő urnák 1923 december hó 14-én kelt s az iratokhoz csatolt beadványában foglaltak alapján vizsgálat tárgyává tette a pozsonyi helyi szervezet vezetőségének illetékességét s 'megállapította, hogy az a határozat meghozatalára illetékes volt. Schmidt Károly Jenő ur ugyanis a fent említett beadványban közli, hogy a kizáró határozatot tudomásul nem veszi s az ellen is tiltakozik, hogy a párt az ő személyével foglalkozzék s indokolja ezt azzal, hogy ő az országos keresztényszooiális pártnak nem tagja, belépését a pártiba se szóval, se írásban be nem jelentette, párt- fogadalimait nem tett s párttag jogait és kötelességeit nem gyakorolta, pártil'.etmé- nyeket nem fizetett. Ez az állítás azonban épp oly téves, mint amilyen téves annak indokolása. Schmidt Károly Jenő evangélikus fő- esperes ur akkor, amidőn az országos ke- resztényszooiális párt szenátori jelölőlistáján jelöltetett, a törvény által megkívánt nyilatkozatot aláírta. E nyilatkozatban kijelentette, hogy az országos keresztény- szooiális párt jelölését elvállalja s más párt •tiszteletben álló debreceni polgár leányának a kezét. Az asszony, Diószegi Sára, egyike volt azon kevés hölgyeknek, akik valóban müveitek voltak. Nemcsak elmecsiszoltságból állott a műveltsége, de lelki nemességből is. íme, az átöröklés tényei a gyermekben. A'vézna kis Miska gyerek anyjától örökölte elmélyedő, érzékeny leikét, apjától a dévaj, tréfaszerető természetét. Mint apró gyermek már csodaszámba ment Magától tanulta meg a betűvetést s ötéves korában már verseket csinált. Ez a nagy tehetség némi kedvezést csikart ki professzoraiból, akik any- nyira mégsem voltak vakok, hogy meg ne lássák a gyermek tudásvágyát és kiváltságos képességeit, de a kedvezés el is kényeztette, visszaél a jósággal s minél jobban cseperedik, annál gyakrabban ütközik össze a szigorú kollégium lélektelen kaszárnya- fegyelmével. Éjjelezése — mikor 'kis cellájában gyertyafény mellett rontja a szemét és egészségét az olasz, francia, német költőkön, filozófián, történelmen, szóval mindenen, ami betű —, maga az éjjelezés is fegyelmi vétség s mikor tarkázza a tanulást a nóta, pipaszó, p’áne mikor mint „publicus professor" az alája rendelt (majdnem vele egykorú) diákjaival teszi ezt meg, a vaskalapos civis- erkölccsel, a hidegszivüvé kijegecesedefct iskolai fegyelemmel kenyértörésre kerül a dolog. így elmondva az esetet, úgy tűnhetik föl az egész, mintha másfélszázad távlatából szépíteni igyekeznek a rakoncátlan diák ki- csapatásának históriáját, hiszen a tudós professzorok, bármennyire is ismerték és elismerték Vitéz Miska tehetségét, nem sejtrészéről történendő jelölést el nem fogad. E nyilatkozattal ő magát az országos kérész tényszociális párt tagjává avatta akikor is, hogyha ezirányban egyébként ilyen nyilatkozatot — aminek ellenkezője egyébként hitelesen bízó nyitható — nem is tett volna. A jelölés után megtörtént választás elfogadása, a szenátora tisztséggel járó jogok — elég itt az immunitás jogára rámutatni — birtoklása másnak, mint aiz őt megválasztott párt elveivel, való egyetértés konklu- dems tényének a lehető leg’iiberáiisabb erkölcsi felfogás szerint sem Ítélhető. Miután pedig Schmidt Károly Jenő ur az országos keresztényszociális párttól nyert szenátori megbízatását a legutolsó ideig le nem tette, aimi pedig, hogyha magát időközben netán bekövetkezett okoknál fogva a pánt tagjának nem tekintette volna, ugyancsak a legliberállisabb erkölcsi felfogás szerint feltétlen (kötelessége leen- dett: az országos elnöki tanács megállapítja, hogy Schmidt Károly Jenő ur a pántnak tagja lett, éveken át maradt, hogy tehát kizárása felett a szervezeti szabályok érteimében a pozsonyi helyi csoport vezetősége határozni illetékes volit. Az elnöki tanács ugyanezekből az okokból meg ál ’ap i tand ó nafk 'találta a saját illetékességét is és Schmidt Károly Jenő urnák fent már említett, 1923. évi december hó 14-én kelt, a keresztényszooiális párt német csoportjának vezetőségéhez címzett beadványát a szervezeti szabályokban megengedett fellebbezésnek tekintette s így asz ügy érdemében határozott. A határozat érdemben teljesen indo- kolitmak jelentkezik. A pozsonyi helyi pártszervezet vezetősége határozatának alapiját képező tényállást Schmidt Károly Jenő ur nemcsak hogy nem támadta meg, de annak valódiságát részben megerősítette akkor, amidőn kijelentette, hogy a párttag kötelességeit sohasem teljesítette, mindazáltal az országos elnöki anács a tényállást magát is felülvizsgálta és azt helyesen roegá'llapi- fottniak, a belőle levont konzekvenciákat 'helyesen kifejtetteknek találta. A fent előadottak szerint a rendelkező rész értelmében kellett határozni. Kelt Pöstyénben, a keresztényszocia- [ista párt elnöki tanácsának 1923. évi december hó 22-én tartott üléséből. Az elnökség. * A párt elnöksége még a következő megjegyzéseket fűzi a határozathoz: — Megállapítani kívánjuk még az időközben megjelent hírlapi közleményeikre való tékán tettel a következőket: — A keresizténysízocialiista párt az érsekújvári választókerület képviselői és az ér- sekujvári és kassai választókerületekből alakított együttes szenátorválasztókerület jelö- lőláisáját illetően semmiféle párttal megállapodást nem kötött. Annál kevésbé köthetett a német nemzeti párttal, mert hiszen ez a párt annakidején nálunk még meg sem volt alakítva, nem működött. ___________ —em b——maiTiiiHaii>»xnimwmi»aaag«a««pg—■a hették utóvégre, hogy valamikor Csokonai, fogalom lesz belőle. Ha mélyebbre nézünk azonban a dologba, egy egyszerű iskolatörvényszéki esetnél sokkal nagyobb a történet fontossága. Csak Jókai örökszép regényére, a „Mégis mozog a föld“-re kell gondolnunk, a „Csittvári krónikára" s Csokonai jelentőségének későbbi kiszélesedésére (mellékes, hogy Jókai Kisfaludy Károlyról mintázta az ö regényhősét, az eset analóg) s akkor belátjuk, hogy az összetűzés nem a debreceni borbély fiának liajbaakaszkodása az alma mater puritán erkölcseivel, de a haladni vágyó, fiatal Magyarország első előőrsi csatározása a régi, megkövült s eliszaposodott Magyarországgal. Csokonai több volt diákkorában is már, mint egyszerű diák. Kazinczy elismeri róla már akkor is, szemtül-szembe, hogy „az ur versel kedvesen folynak s az ideák nemesek és nem földön csuszók". Pedig mit küldhetett neki a diák? Névnapi, disznó-tori köszöntőverseket, halotti búcsúztatókat, horá- ciuisi stílusban irt ódákat s más effélét. Szinte csodálatos az ifjú éleslátása, hogy észreveszi a magyarság haladásának akadályait. Béka-egér-harca a magyar politikai küzdelmek éles persziflázsa. „Az állatok beszélgetése" a magyarság külsőségekben, henye cifrálkodásban kimerülő nemzeties- kedését szatirizálja, a „Mennyei diéta" az ország vélt sarokpilléreit: a pragmatica sanctiót, a karok és rendek alkotmányosdi játékát a diétákon, a királyválasztást stb. is ki meri kezdeni. A kicsapott diák, a relegált „publicus professor" útnak indul. Nézzünk egy kissé a tarsolyába, mit visz magával Debrecenből. — Tény az, hogy a keresztényszocialista párt az ő listáján a némtség részére is jelölt egyeseket, mert hiszen a párt német osztálya már akikor működött, de ez a jelölés magától értetődően másként szóba sem jöhetett, mint úgy, hogy a listára német keresztényszocialista vétetik fel. — Schmidt Károly Jenő urat illetően be fogjuk bizonyítani, hogy neki a szenátori mandátumot mint keres zté nys z o c ialista mandátumot ajánlottuk fel, be fogjuk bizonyítani azt is, hogy ő a mandátum vállalásakor magát keresztényszocialistáknak vallotta. Ezzl az ügy hírlapi tárgyalását befejezettnek nyilvánítjuk. A közönségnek módja leend annakidején az ügy elintézéséről értesülést szereznie. Nyolcán MkMH cl a csongrádi bomfoameréniiiefcf Az összes tetteseket letartóztatták — Egy tényleges főhadnagy volt az értelmi szerző — A tetfesek mindannyian tagjai az ÉME-nek — Vallanak a merénylő!: Budapest, december 31. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Tőzsdei Hírlap jelenti, hogy a csongrádi bombamerénylet ügyében elkészült a szakértői vélemény. A merénylet német nyeles kézigránáttal történt, amilyet a tettesek vagy Németországban szerezhették, vagy pedig az annak idjén Csongrádon átvonuló német hadsereg valamelyik tagjától kaphattak. A vizsgálat megállap tóttá, hogy a bomba nem a terem nagy ablakán, hanem a fölötte lévő szükebb kis ablakon repült be. Annak, aki a bombát elhajította, kitűnő célzó embernek kellett lennie. Valószínű, hogy a bombavető a kézikránátdobásban régtől fogva ki van képezve. A detektívek a pénteken este Szegeden letartóztatott Török Mihály nemzeti hadseregbeli tizedest Csongrádra vitték, ahol szembesítik a többi letartóztatottal. Ö volt az az egyenruhás ember, aki a merénylet előtt a bálterem ajtajának zárát vizsgálgatta é>s az ajtót be akarta zárni. A nyomozó közegek bizonyosra veszik, hogy Töröknek köze van a merénylethez. A csongrádi főszolgabírói hivatal annak dokumentálására, hogy a két áldozatot Csongrád halottjának tekinti, a község területén két hetes zenetilalmat rendelt el. A csendőrség föltevése szerint a merényletet Bölönyi követte el, akinek Forgó, Nagy, Simkó és Fülöp gazdálkodók, valamint Zu- bek tanító segítettek. A nyomozó hatóságok valószínűnek tartják, hogy az elfogottaknak titkos fegyverkészleteik vannak, mert a házkutatásnál revolvereket és egyéb lőfegyvereket találtak náluk. A kihallgatások befejezése után a huszonöt előállított személy közül a detektívek tizennégyet, akik alibit igazoltak, szabadon engedtek. A nyomozást vezető rendőrkapitány véleménye szerint .a még előzetes letartóztatásban lévő tizenegy gyanúsított közül is többet szabadon engednek, mivel nincs közük a merénylethez. A nyomozás tegnap este eredményre vezetett. Diószeghy János miniszteri tanácsos, a nyomozás vezetője hivatalos közleményt adott át az MTI.-nak, amely szerint a csongrádi bombamerénylet ügyében a rendőri nyomozást befejezték. Valamennyi tettest letartóztatták és bekísérték a szegedi ügyészség fogházába. A bombát Simkó László huszonkétéves gazdálkodó hajította be a bálterembe. A. merénylet értelmi szerzője Piroska János tényleges főhadnagy, festőművész volt, akit a nyomozó hatóságok a szegedi vegyesdandár parancsnokságának hozzájárulásával szintén letartóztattak. A bűncselekményben a következők részesek: Zubek Mihály fölfüggesztett tanitó, Kasztell Sándor gépész, Sági Rókus földmlves, Piroska György kereskedő, Bölönyi Miklós har-. mincegyéves foglalkozásnélküli egyén, aki híres céldobó és egy téglával futtában eltalálja a nyulaí. Bölönyi oktatta ki Simkót a bomba dobására. A bűnsegédek között van továbbá Forgó Ferenc gazdálkodó is. A tettesek beismerő vallomást tettek. Valamennyien tagjai az Ébredő Magyarok Egyesületének. Az egyik tettes vallomása alapján ma reggel a nyomozó hatóságok nagyobb mennyiségű robbanóanyagot és patront találtak. Simkó beismerte, hogy a kézigránátot ő dobta be a bálterembe. A vizsgálat megállapította, hogy a gránátot Piroska János főhadnagy lakásáról hozták. Bölönyi a helyszínen átadta Simkónak, aki a hétszáz gram súlyú gránátot, amelyben kétszázötven gram ekrazit volt, bedobta a bálterembe. Bizonyos, hogy a tettesek már régebben készültek a bűntényre. Néhány hét előtt a kereskedők mulatsága ellen is merényletet akartak elkövetni, a bomba azonban akkor nem robbant föl. A bombát akkor a rendőrségre vitték, de ártalmatlannak találták. A csongrádi merénylőket és bűntársaikat a szegedi csillagbörtönbe szállították. A letartóztatottak között van Fülöp Sándor volt hadnagy is. Az Est jelenti: A tettet Piroska Jánosnál karácsony első napián határozták el. Piroskánál Bölönyi Miklós, Simkó János, Sági János, Piroska György és Fülöp Andor voltak jelen. Bölönyi kioktatta Ságit a bombával való bánásra és azt mondta Simkónak, hogy a bomba nem veszélyes. Simkó vallomásában elmondta, hogy ő veszélytelen büzbombát Alapos tudást nemcsak a klasszikus tudományokból, a históriából, de a francia íölvilágo- sultság képviselőiből is, különösen Rousseau- ból és Volíaire-ből. Ez a tudás s a magyar politikai életből való kiábrándultsága sok tekintetben világpolgárrá mázolják. Biirgertől, akit Kazinczy ajánlott a figyelmébe, a költészetnek és az életnek összetartozását tanulta meg, ellentétben a korában divatos holdvilágköltészettel. Blumauer olvasása a vaskos komikumot leste el, amely csak még jobban fütötte szatirikus hajlandóságát. Nem felejtette ki utikészletéből az aggódó nemzet- és hazaszeretetét, reményét egy szebb jövőben, megsértett büszkeségét még nem tudta levetni. Mindezek pedig egy nemes, melanchó- liára hajlamos, minden akcióra azonnal reagáló, finom kedélyt, megalkudni nem tudó szabadságvágyat takartak. így jutott föl Pozsonyba a már említettem diétára. Sok mindent várt ottan, fölébredést, uj útra indulást — és lett a nagy hűhóval megindult országgyűlésből adminisztrációs sivár aktus. „Diétái Magyar Múzsája" kimúlik a diétával együtt s tarsolyából egy nagy darab fogy el a — reménységből. Igaz, hogy megtalálja újra. A „magyar nemesség fölülését" lelkes ódával köszönti újra Komáromban, de a fényes inszurrekció is szalma- lángnak bizonyul. Újabb csalódás, de a duna- menti város, ha a hazafit nem, az embert boldogítja legalább Lilla szerelmével. Rövid álomboldogság ez is, egyetlen derűs lapja annak a tanulságos szép regénynek, amelynek cime Csokonai élete. Csak arra jó, hogy az egyéni boldogság reményéből is kiábrándítsa a költőt. Vajda Juliánná leányasszony, bizony, mig szerelmese odajár, hogy a házasság rózsaláncai mellé valami biztos megélhetés láncait keresse, amire nem is hittük volna képesnek a mi első bohémünket, a halálig siratott Lilla a kezét egy — fakereskedőnek nyújtja. Most már dalolhatja a „földiekkel játszó égi tüneményhez": „Bájoló lágy trillák, Tarka képzetek! Kedv, remények, Lillák Isten vétetek!" Mindent elvesztett a költő, reményét a haza föltámadásában, reményét a saját boldogságában, a magába szivott szkepticizmus meggyőződéssé kezd lenni s a minden ideálban csalódott ember a materializmushoz jut közel. Maga tesz erről vallomást „Az ember a poé- zis első tárgya" c. ódájában. A Dunántúlra rándul, apái földjére s kétségbeesett hangulatában megírja a — Dorottyát, a kacagtató, máig meg nem fakulta első „furcsa vitézi versezetet". Micsoda szi- nes, kootrasztdus jellem, micsoda alig kimagyarázható ellentétekben tobzódó egyéniség! A dunántúli járás-kelésnek, vendégeskedésnek van azonban komoly oldala is. Megismerkedik a Hunniás és Rudolfiás költőjével, az „ötszáz énekek" dalosával, Pálóczi Horváth Ádámmal. A világpolgár elánml a vasmagyar lelkesedésén, az ősi dicsőség rajongó imádatán, már ő is a régi példákon akarja megmutatni a nemzete útját, megfogan benne az első magyar éposz, az Árpádiász eszméje. (Zrínyit akkor még senki nem ismerte.) Megy haza dolgozni Debrecenbe, de bizony in vetés helyett csak szerteszórt verseinek kévébe kötését tudta megvalósítani. A kis családi ház
