Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-31 / 26. (474.) szám

A polgári osztály válsága Irta: Fleíschmann Gyula dr. Kassa, január 30. Ez a kérdés niem oáiyam egyszerű, hogy azt (néhány sorral el tehetne intézni, de nem is oJytam csekéiy jetentő®é®ü, hogy napirendre., szabadiion térnünk fölötte. Aki ma nyitott szemelktket nézi a világot és józan ésszd mér­legeli az eseményeket, azt föltétlenül aggó­dás fogja el, ha a jövőre goodol. Aki csak a inának és önmagának él, az 'könnyen túltesz! magát az ilyen kérdéseken, a gondolkozó embert azonban neon hagyják nyugodtam Nőm szükséges rámutatni azokra a nagy szolgálatokra, amelyeket a polgárság az el- műit századokban, de főképpen a XIX. szá­zadban az emberi kultúráért, fejlődésért, ha­ladásért 'tett. Nincs szükség felsorolni mind­azokat az értékeket 'és alkotásokat a politika, gazdaság, tudományok és művészet terén, amelyekkel a polgári osztály gazdagította a múltban a világot. Nagy, csodálatos és bá­mulatra méltó dolgok ezek. Azonban szükséges vizsgálnunk a pol­gári osztály mai helyzetét, élietviszonyait, hogy azokból a jelenre és a Jövőre votnáíko- zóllag nagy font osságu következte téteket vonjunk te. A kapitafemiís és a szoeial'izrmis szidtén •?. ntágján osztály alkotásit.- CM-atr"! vem itás,' banbai egy poi&m ] csatádból .származó feíteBektüéll volt.) Ez a két irányzat, aírndiyet a XIX. században óriási léptekkel vittek élő­re, a a XX. században azok ellen fordul, azokra válik veszélyessé, akiknek létét és fejlődését köszönheti, — azaz a polgárságra). A polgárság hét malomkő közé kerül. Felülről a kapitalizmus szorítja, megníeihezit- vén gazdasági életét, veszélyeztetve politikai függetlenségét és egész szociális helyzetét; aluliról a szocializmus, illetve a munkásság intézi ellene a sorozatos támadásokat, ame­lyek fokozatosan gyengítik, erőtlénitiik. A polgári osztály különben fs terhelten jut át fénykorából, a XIX. századból a XX-ba* A túlhajtott individbaferriius az. amely megbontja a polgárság egységét -- főképpen gazdasági és politikai téren. Eleinte csak csoportokra szakad, aimejyek azután további ezer é’s ezer kisebb -részekre bomlanak, amiig végre nem marad egyéb, mint egy érdekei- bán, gondolkozásában, célkitűzéseiben, vég­telen sokfelé széthúzó, bomladozó, erőtlen ■társadalmi osztály, amely lassamkini elveszti vezetőszer-epét az állami és társadalmi élet­ben és kénytelen lesz helyét más szervezet­tebb, hatalmasabb erőknek átengedni Ahol az osztályontudat kivesz, az egyéni, érdok háttérbe .szorítja a közérdekeaho-I az egyéni önzés és érvényesülés lesz- az ural­kodó princípium, aiz éleíigények megatágyob- bodmak és a munkatel jestamény csökken, ahol az erényeik és fdeiá-l-olk ü-ras formátu­mokká zsugorodnak össze, ott égj* idő mai­vá föltétlenül be kell következni® a dekaden­ciának és hanyatlásnak. Kétségtelen, hogy a polgári osztály hely­zete egyre nehezebb lesz és hogy ha az uj ■'Iszonyokhoz nem alkalmazkodik, clhely-ez- Itedését nem tálába meg, akkor további’ sú­lyos csapásokra keli elkészülnie. Ilyen viszonyok között tényleg lehet és 'kell is beszélni a polgárság válságáról s az így előállóit uj helyzetről. A polgárság ma még a XIX. századból ráülik maradt egész kultu,réi-etünknek hordo­zója, ápolója és fen tartója. Évszázados nagy értékeik és tradic'ók fűződnek hozzá. Ma még nincs senki, aki ezt a szerepkört át tudná venni tőle s azért hirtelen pusztulása köny- nyon magával rántaná egész európai kultú­ránkat. FŐproblémá'ja tehát a polgári osztálynak: regenerálódni, az uj viszonyokhoz étak-iihníni és elhelyezkedni. fío-gy ez nem könnyű dolog, ábhoiz elég rámutatnunk a cseh-szlovákiai polgárság s ezek között is leginkább a nem­zetiségi kisebbségek polgári osztályainak ne­héz helyzetére. Az ni álHaimialiakulás óta, de- főképpen az első években hozott törvények erős, mond­hatni radikális szocialista szelleműek. Helyes, hogy védik a kisembert, elsősorban a maiin- kásságot, de igazságtalanság, hogy az állam horribilis nagy terheit úgyszólván kizárólag a poígfáiri osztály váraira rakják. Amíg a miunkiásságot egy csomó törvény védi a töb­bi osztállyal! síziemben, addig a polgári osz­tály úgyszólván teljesen magára marad azok­kal a hihetetlen kötelezettségekkel amelye­ket rá rótták. (Vagyonidézsimia, földreform, különböző adóik, a szocMíláis biztosítás stb.) Erűtek a következménye a pollgátri osztály rohamos gazdaságii gyengüléise, elszegénye­dése, politikai súlyának csökkenése. A nagytőke, amelynek a csapásokat szánták, ügyesen kibújt és kibújik a terhek alól, [könnyebben kárpótolja magát a veszte­ségért s ma erősebb, mint néhány év ellőtt, villámhárítón aik s egyben áldozatul a polgárt osztályt tólifca maga elé. S a polgári osztály mia a legtöbbet szenved, fizet, vérzik és sor­vad Cseh-SzIovákiiá-ban. Újabban ez-ek a je­lenségek komolyan foglalkoztatják a cseh­szlovák politikusokat, a polgárság eszmélni kezd és a szocialisták is észrevették, hogy a natetetőkítri® sfsSjti.t csépáz De iCgistá'yösabb a helyzete a nemzefi kisebbségek polgári osztályainak. Ezeket az általános bajok mellett még spedáHis nehétz­ségek is sújtják. A kormányhatalom bennük látja a tradíciók és a nemzeti gondolat fönn­tartóit. Ezért minden áron ki akarja irtani. Ezért a merev elzárkózás, ezért a törvények kigkönyp-rtel-epebb alkalmazása, ezért a gyil­kos islkdiapoiitffikia. Ezért maradhatnak itt az emigránsok, ezárt kedveznek — látszólag — a munkásságnak, amelyet ügyesen tudin'ak a polgárság ellen uszítani, ezért kell — rész­ben — tönkremenni a szlovén szikói iparnak és kereskedelemnek, ezért hajtják végre a legszigorúbb farinában a földreformot és szedik be a rettenetes adókat. Mindez a kisebbségek polgári osztályai­nak megsemmisítését célozza. Ez ellen tenni és cselekedni kell a polgárságnak, ha merni alkar liitványul magára hagyatva elpusztulni. Elsősorban, belsőleg kell ^generálódnia és visszaálltam a régi polgári erényeket. Az­után keresni kel a szoros, benső kapcsolatot a. munkássággal és földmíiveso sztáiy al, mely­től eddig elzárkózott. Ezeknek szoros bekap­csolása, a szociális és nemzett munkába, ezek érdekeinek védelmezése a szellemi fö­lény jogán és kulturális nívónk emelése, egy oly szoros közösséget teremthet, antely a polgárságnak is erős támasza lesz exíszten- Ciállis küzdelmében. A szlovenszkói magyar polgári osztály­nak ez volna- a hivatása, amelyet, ha betölt, önmagát is megmenti, ha nem, akkor a pusz­tulástól — magára maradva — semmi sem fogta tudni •m-egnrent-eni. Okukon a polgárság, ébredjen fel a falu és térién a józan belátás útjára >a munkásság is. IfiÜCC ÉISMiCSICilCSSC^Cl m®m !f€p§Z$V€í§€g! ligánkat Alaptalan vádaskodás a zürichi konfereudáu — Apponyi élesen vissza­utasította Brabec kijelentéseit i vitatni és a nemzetközi bíróság elé terjesz­teni fogja. Bernsíorfi rámutatott arra, hogy a két jogi véleményben kifejezett' jogi fölfo­gás eddig még nem tört magának utat a gyakorlati életbe. Ilyen értelemben határo­zati javaslatot fogadtak el. A keddi délutáni ülésen a német—dán is k ólak é rdés se 1 f o gl alk o z taik. Mediuger Vilmos dr. képviselő szóvá tette, hogy a cseh-szíovákiai magyar nép- szövetségi liga megalakulását a kormány- hatóságok még mindig nem hagyták jóvá. Brabec cseh szenátor hivatkozott arra, hogy az egyesületi .jogra vonatkozó magyar rendelet Szlovenszkóban még mindig ér- « vényben van és államelíenességgel vádolta a liga vezetőit. Brabecnek e kijelentései el­len Apponyi Alber gróf a legélesebben til­takozott. Párls, január 30. A Havas-ügynökség úgy ér­tesül, hogy Franciaország javaslatot tett Angliá­nak arról, hogy a nagyköveti konferenciát bíz­zák meg annak a kérdésnek vizsgálatával, nőkép­pen lehetne Pflazban a rendet h ely reá Ili tani és a megszálló csapatok biztonságát megszerezni. Bel­gium magáévá tette ezt a javaslatot. Poincaré és Macdocald levélváltása London, január 30. A Daily T-etágraph szerint Macdonaíkl PoiiiDcaréhoz intézett le­velében biztosította Poiiiiioarét amaz őszinte szándékáról, hogy a. kiét országot érdeklő nemzetiközá kérdéseknél végleges és teljes szabályozásról kész vele tárgyalni. Elvárja, hogy Franciaország úgy .mázt a megértő szel- - temet -ragja, tanúsítani, amellyel ö a rohtös kérdésieket meg alkarja oldani. A lap értesü­lése szeriint Poincaré barátságos válaszából ama lehet követkéztietii'i. hogy az elintézésire váró kényes kérdések tárgyalássához jobb atmoszférát teremtették. A. lap kiemeli, hogy Macdcnald levele ismét heiyreáiitotta a köz­vetlen tárgyain soka t. Európát nem lehet egy nap alatt rendbe hozni London, január 30, Macdotmald edűikurgi utján Garlislébeh beszédet mondott s kijeién - tette, hogy súlyos feladatok államaik előtte. Nemcsalk ebbem az országban, — mondotta — hanem egész Európában nagy zavart örö­költünk s kötetességiiIliket alkotja ezt a zava­ros helyzetet a munkásaliapelvekkcl assz­J Hangzatosam föltakar-iiami. Remié lem, kapunk erre megfelelő időt. Rómát neim egy nap alatt építették föl és Európát nem lehet egy rap alatt rmdlbeihoznii. Elnöki kézirattal berekesztik a parlament őszi ülésszakát Prága, január 30. Mint tegnap jelentettük, a képviselőház elnöksége tegnapi értekezletén nem hatá­rozott véglegesen a prlament legközelebbi ülésének időpontja tekintetében, hanem csak amellett foglalt állást, hogy a mostani, őszi ülésszakban több ülést ne tartsanak és mivel az alkotmány értelmében a tavaszi ülésszak­nak március havában kell kezdetét vennie, a következő ülést március elejének valame­lyik napjára hívják egybe, mégpedig elnöki 'kézirattál. Még nem bizonyos, hogy már­cius 4-én, vagy 6-ikán ie-sz-e a legközelebbi ülés, bár az előbbi terminus valószínűbb. Czeh Lajos dr.-nak, az elnökség egyedüli el­lenzéki tagjának azt az indítványát, hogy a francia—cseh-szlovák szerződésre való te­kintettel azonnal hívják össze a házat, elve­tették. A tavaszi ülésszakot két részre oszt­ják. Az első rész a húsvéti ünnepek előtt ér­ne véget, a második rész pedig május 6-án kezdődnék és a pünkösdi ünnepekig befeje­ződnék. Az elnötíség különben február e'6-án tartja legközelebbi ülését, amelyen aztán végleg megállapítják a tavaszi ülésszak mun­kaprogramját. Az első képviselőházi ülés na­pirendjén a norvég kereskedelmi szerződés, több mentelmi ügy és a választási bíróság néhány tagjának választása fog szerepelni. A képviselőház elnöksége egyébként bi­zonyos renoválásokat határozott el a Rudoi- finum épületében. Így el fogják távolítani az ülésteremből az orgonát, amely igazán nem volt odavaló és célszerűbb bejáratot fognak építeni az elnöki tribünhöz. Az építkezési munkálatok Stu-rza szobrászművész felügye­lete alatt fognak történni, aki Masaryk el­nöknek az ülésteremben elhelyezett szobrát mintázta. Ezzel akarják elérni, hogy az épít­kezés stilszerü legyen. Azonkívül az egész épületben uj órákat fognak elhelyezik. ame­lyek egységes időt mutatnának. A cseh nemzeti szocialisták klubja teg­napi ülését a szenátus haladéktalan egybe- hivását követelte. A szocialista sajtó - ugy- látszfk erre való tekintette] — már mint tényt említi, hogy a szenátus legközelebbi, el- nökvá'lasztó ülése február 14-én lesz, ami azonban még egyáltalában nem bizonyos. Horácsek és Donát nevén kívül újabban outseídereket hoznak kombinációba. így né­melyek arról beszélnek, hogy a szenátus uj elnöke Rozposny agrárpárti szenátor, egy különben egészen ismeretlen egyéniség lesz. Más hírek szerint a nemzeti demokraták igényt tartanak arra. hogy közülök válasz­szák meg a szenátus egyik alelnökér. Addig, amíg a plénum össze nem ül, a bizottságok tanácskoznak. Mind a két kama­ra külügyi bizottsága is hamarosan összeül, hogy meghallgassa Benes expozéját a fran­ciái—cseh-szlovák szerződésről és az ezzel összefüggő külpolitikai eseményekről. Február 6-án beszél Benes A szenátus külügyi bizottsága legköze­lebbi ülését február 6-án tartja az alábbi tárgysorozattal: 1. Benes külügyminiszter jszt ♦♦♦♦♦♦♦<> * »*+**t* ***+**++*■> ♦ « *♦♦♦*•♦♦■*♦*,>**» ♦♦ lapok 100 cseü-sil. Koron* ;:-,; eb;: fizettek ma, január 30-p után két­Zürichben 16.65 svájci J^ta'tápok Budapesten91600.— mag^yminiszter ki- Bécsi,204900.- oszb'r11 ’'a!íy iclcn' Berlinben 12119800000000.-— német Iff" W MI- évfolyam 26. (474.) szám Prága, csütörtök, ^924 január 31 —^miauiul y —“V—1yg—y ;11 . »' ^ •* Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Euszinszkoí Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETR06ALLI OSZKÁR dr. politikai Esapilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. Zürich, január 30. i (Saját munkatársunk telefonjelentése,) A népszövetségi ligák uniójának kisebbség- védelmi bizottsága tegnap tartotta első ülé­sét. Jelen voltak: Dicki-nson (Anglia) Berns- toríf és Harder (Németország), Apponyi (Ma­gyarország). Adelsvaerd (Svédország), Bra­bec és Meding-er (Cs-eíi-Sziovákia), Kirov (Bulgária), Politis (Görögország), Haeberlln és Bővet (Svájc), Csang (Kína), Sajag-usza (Japán) és Efremov (Oroszország). Sir Wii- loughbi-e Dickinson jelentést tett a kisebb­ségek jelenlegi jogi helyzetéről általában és az állandó nemzetközi bíróságnak a lengyel- országi német kisebbségek panaszai tárgyá­ban hozott határozatáról. Megállapította, hogy e két, a kisebbségre nézve előnyös jogi vélemény nagy lépést jelent előre és kifejez­te abbeli reményét, hogy a népszövetség ta­nácsa a sisebbségek egyéb panaszait is meg­Franciaország javaslatokat tett Angliának Bízzák a nagyköveti konferenciára a pialzi kérdést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom