Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-31 / 26. (474.) szám

expozéja. 2, Vita az expozéról. 3. Az Észak- amerikai Egyesült-Államokkal kötött keres- kedelm iszerzödés. 4. A nemzetközi jelentő­ségű viziutak. 5. A cseh-szlovak—jugoszláv jogviszony. 6. Az Angliával kötött kereske- delm iszerzödés. Magyar kisgazdapárti gyűlés Ipolyságon Ipolyság, január 30. (Saját tudósítónktól.) A magyar kisgaz­dapárt vasárnap délután három órakor szé­pen látogatott gyűlést tairíoít Ipolyságon, amelyen a komáromi központot ifi. Koezor Gyula országos al elnök képvisele. A gyűlést Csermák Ernő dr. volt országgyűlési képvi­selő nyitotta, meg, aki tartalmas beszédben fejtette üá, miért ke® aiz itt élő magyarságnak következetes ellenzéki politikát követni. Rá­mutatott az Ipolyságot legutóbb ért sérel­mekre, nevezetesen arra, hogy a kormány a hivatalokat egyíirfálsiitáin elhelyezi Ipolyság­ról, aminek aiz a oél'ja, hogy a magyar váro­sokat gazdaságilag tönkretegye. Ezután ifi. Koeztor Gyula országos alel­nöki vázolta a párt programját. Ki kell áb- ráníduiuifi — úgymond — a nemzetközi jelsza­vaikból, mert azalatt, amíg a magyarság egy része a nemzetközi jelszavakban hízva a nemzetközi törekvéseiket háttérbe szorította, körülöttünk erősebb nemzeti érzésű népek megerősödtek és a magyarság rovására ter­jeszkedtek. Foglalkozott Szlovenszkő gazda­ság helyzetével, amelyet a történelmi orszá­gok gyarmat nívójára süllyesztenek le, ami­nek következménye, hogy Itt a*z ipar és a mézőgazdasálg tönkremegy. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után még Hegedűs Balázs körzeti titkár szólalt fel, aki a földreform kérdésével foglalkozott s kimutatta, hogy a kormány milyen terv­szerűen mellőzi a magyar földflgénylőket, míg a telepesek egymásután jutnak földhöz a ma­gyarlakta területeken Is. Ezután megválasztották a tisztikart. El­nök lett: Csermák Ernő dr. Ügyvezető alel­nöki Salkovszky Jenő dr. Alelnökök: Heífíer Riohard, ifjabb Tóth Jakab János, Sohwei- rreldker István, Prahúr József, Bodonyi Sándor és Kovács István. Pénztáros: Tury Lajos. Jegyző: Szkalányi Károly. El'enör: Mirladí András és Prahár Károly. Titkár: Hegedűs Balázs. A nyolctagú végrehajtó bizottság el­nökévé Muirczy Gyulát választották meg. Ezenkívül megalaíkitották a helyi választ­mányt is. A gyűlés táviratilag üdvözölte Szentivá- ny.i József nemzetgyűlési képviselőt, a párt országos elnökét és Füssy Kálmán nemzet- gyűlési képviselőt s biztosította őket a párt programjához való törhetetlen ragaszkodá­sából. Cáfolják a cseh nemzeti demokraták és a cseh iparosok fúzióját. A Refomma cáfolja ra cseh iparospártnak a cseh nemzeti demokra­ták pártjába való beolvadásáról az utóbbi időben elterjedt híreket. A laip szerint súlyos elvi okok lehetetlenné teszik a cseh iparos- párt részére a fúziót. aMamnamtanmw i—— nn ifw rii’iimii n>aa—wwiMHBsawB Tárcarovatunk: Péntek: Heller Frank: Lázár. Szombat: Jakab Géza: A hős kilép. (Vers.) Móra Ferenc: A halottak erdeje. Köd (Egy haditengerész naplójából) — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Péohy-Horváth Rezső A móriak kormányos megpörgette a kormánykereket, mire a torpedónaszád hir­telen és erélyesen szembefordult a azékel. Az első viharból lám mohón esett a hajónak, átugrotta az alacsony erkciyíkoriátot és dö­rögve vágott végig a fedélzeten. Csipős- hideg, jeges víz borított ej egy pillanatig mindent. Aztán az elrohanó hulláim barázdá­jába süllyedt a naszád teste és a rézsűit fekvő hajóról gyorsan rohant le a hideg tenger­víz. A szél, amely sivitva, őrjöngve toporzé- koit, tele marék tajtékot kapott a levegőbe, leseperte a lomha hullámok villogó taraját és a fehér, szappan®abszerii anyagot a na­szád kéményeihez paskolta. A torpedónaszád zakatolva, lihegő do- - ássál kiizködött a lomha, hömpölyögve —ó vihar hullámok ellenében. Esetlenül prágai ftjva, kegyetlen bakugrásokkal, zihá- ml tartotta magát. A hullámok rnin- d n újabb és hatalmasabb özönvizet mert a f'ydé'zeke és a sustorgó, zord viz- is gyenge/fő robajjal döngette végig a fő- tettek árfoíyannezeit, a gondosan bezárt :üi a Norclb;nyes ércfalat, a koiman.vliid ulrV/ási ni/Z apró jcltoárbóc merev póz­,' ' . íiiil. könyörtelenül támadtak az kozik, sót Csütörtök, január 31. Á román külpolitika London felé közeledik London, január 30. A Times mai száma közli bukaresti tudósítójának jelentését, mely szerint az a körülmény, hogy Románia nem fogadta el a százmillió frankos francia köl­csönt, tüntetés Románia részéről Franciaország ellen, mely egészen másképpen bánt el Jugoszláviával és Lengyelországgal, mint Romániával. Román részről kifogásolják Franciaországnak magatartását a magyar és beszarábiai kérdésben is. Túlságosan mész sziremenő állítás volna azonban az. hogy a román politikában már is változás követke j zeít be. Ezzel szemben a Daily Telegraph bukaresti tudósítója úgy tudja, hogy Bukarest j elidegenedése Páristól magával fogja hozni a Londonhoz való közeledést. Nyolc egyezményt kötött Paslci és Nlncslcs Sémáiban A jugoszláv miniszterek latiban vasinak hazafelé — Jugoszlávia nem építhet kikötőt Fiume közelében Róma, január 30. (Steíani.) Tegnap este nyolc diplomáciai okiratot hoztak nyilvá­nosságra, amelyek a Rómában folytatott olasz és jugoszláv tárgyalások eredményei. Az első okmány a két állam barátságáról és szívélyes együttműködéséről szóló szerző­dés. A másodikban kötelezik magukat arra, hogy mindazokat az egyezményeket, ame­lyek jelentőséggel bírnak kczépeitrópai poli- tikájukras közölni fogják egymással. Kijelen­tik, hogy a barátsági szerződésben semmi sincs, ami ellentétben állana Jugoszláviának Cseh-Szlovák iával és Romániával kötött szövetségi szerződésével. A harmadik egyez­mény Fiúméra vonatkozik. Ebben Olaszor­szág elismeri Jugoszlávia teljes szuverénitá- sát a Baross-kikötő és a Delta fölött. Jugo­szlávia elismeri Olaszország uralmát a fiu­mei kikötő fölött, valamint a most kötött egyezményben foglalt változtatásokkal a ■rapallói szerződésben megállapított vidék fölött Olaszország kötelezi magát hogy öt­ven esztendőre évi egy arany líra bérért bénbead Jugoszláviának a fiumei kikötőben egy medencét s a hozzátartozó raktárháza­kat. A fiumei pályaudvar nemzetközi határ- rezsim alá kerül. A jugoszláv kisebbség Fiú­méban ugyanolyan jogokat kap, mint az olasz kisebbség Dalmáciában. A szerződés aláírásától számított húsz napon belül kicse­rélik a ratifikált szerződést. A negyedik és ötödik egyezmény pótkonvenciókat tartal­maz a fiumei paktumhoz. Az első a határ­zóna gazdasági összeköttetéseit szabályoz­za, a második a fiumei nagy kikötő meden­céjének bérletéről szól. A hatodik egyez­ményben kijelenti a jugoszláv kormány, hogy a római szent Hieronymus intézetet a jugoszláviai katolikusoknak átadja. A hete­dik okmányban az olasz kormány kijelenti, hogy a lehető legrövidebb időn belül egyez­mény utján fogja szabályozni az Olaszor­szágban lévő szerb ortodox egyházközségek autonómiáját. A nyolcadik okmányban az | olasz 'kormány kötelezettségeket vállal arra. j hogy a lehető legrövidebb időn belül sza­bályozni fogja a koronának lírára való ki­cserélését. Róma, január 30. (Stellán,í.) Pasics iugo- szttáv mmszterdiniök és N in mos külügymiiinisz- ter este elutaztak Firenzébe. A pályaudvaron miegjeient búcsúztatásakra Mussolini minisz­ter einök ,is. A bocsit rendkívül szívélyes volt. Zágráb, január 30. (Jugoszláviai szer­ije sztőségünktől.) Egy olasz aktív diplomata, akiinek nagy része volt az olasz—jugoszláv- szerződés megkötésében, egy zágrábi lap nüunkatársánaik kijelentette, hegy Fiume an- rexiójlwal a Baross-kikötő sokan vesztett je- knőrségiéből. A szabad és önálló Fiaménak a Bajross-kfBeötö elvesztése egyesülő lett vol­na Fiume gazdasági megsemmisülésével, még Fiume Olaszországihoz való csatolásával a Baross-kikötő szerepe csupán alárendelt je­lentőségű. A diplomata kijelentette, hogy Ju­goszlávia az olaisz—jugosz'lléiv megieigyezés élteiméiben nem építhet mjaibb kikötőt Fiume közeliében. Ezt a megállapodás kifejezetten megtiltja Jnigioiszlávíának. így Jugoszlávia j Mkenerilae'delme csupán Fiúimén 'keresetül hornyol ódba tik le, autóból Fiúménak nagy hajózna lesz, mert Jugoszlávia. kénytelen lesz fiumei inunfkléte'dkat foglalkoztatni. Fiúimé ügy önerejéből fen. tarthat ja magát és nem szorul többé Olaszországnak nagymérvű támogatá­sára, mint eddig. Amellett Olaszország meg- fstelő piacot nyer Jugoszláviában terményei és ipari cikkei szalmára. Harc a vörös cár trónjáért Riga, január 30. Reuter-jébentés száriul { az a kérdés, hogy Üdvei íöStik be LenSn helyét j •^.kommunista vezérek között, komoly nézet-, eltéréseiket vált ki. Az a kis csoport, arndy i Lénán nevében folytatja politikáját, nemi akar-1 ja megengedni, hogy az dtnöki tisztet jelen- ■íélkteíen személyiségre bízzák. Csicserin ma Is úgy szerepek mint a legirnegfefe'lőbb jelölt. Ujablr szeparatista megszállások Pfalzbaa München, január 30. Ideérkezett jelenté­sek szerint a szeparatisták megszállották a pfalzi Rülzheiin és Neupfotz falvakat. Rhein- zabernben eltulajdonították a vámpénztári tartalmával együtt. Megszállották továbbá a bergzaberni pénzügyi hivatalt. A hivatalno­kokat erőszakkal elűzték, mert ezek megta­gadták a szeparatista kerületi biztos parancsa ellenére a bevételek átszolgáitatását. May@r József a német pártok egyesülése mellett Prága, január 30. A német gazdák szövetségének vasárnap ■ártott kailsbadi gyűlésén Mayer József kép­viselő is beszélt és arra figyelmeztetett, hogy az olasz—jugoszláv szerződés egyik követ­kezménye az lesz, hogy Olaszország köve­telni fogja az utódállamok részéről fizetendő jóvátétel folyósítását. A jóvátétel összege 30 millió, amiből 15 millió Cseh-Szlovákiára esik. Mayer véleménye szerint a jóvátétel! kérdés ilyen módon különös jelentőséget fog nyerni a csehszlovák gazdasági életben és vissza fog hatni a cseh korona sorsára is. Majd a szudétanémet politikával foglal­kozott Mayer és azt hangoztatta, hogy vala­mennyi német pártnak egy alapon meg kell egyezniök és megvédelmezniök érdekeiket. A német agráriusok lapja, a ,,Deutsche Land- post“ üdvözli és helyesli Mayer fölhívását és reméli, bogi7 ennek nyomán uj és friss szél fog behatolni a német politikába. A nemzeti szocialista „Dér Tag“ azonban úgy véli, hogy addig, amíg a német képviselők, gyakran még ugyanannak a pártnak kebelén belül is, a nagypolitika kérdéseiben és a cseh-szlovák állam megítélése tekintetében különböző föl­fogást vallanak, eredménytelennek kell bizo­nyulnia Mayer fölhívásának, még akkor is, ha egészen eltekintünk a német szociálde­mokraták szeparatista magatartásától. Sű!?os konfliktus Anglia ss Franciaország kozott .4 franciák iöltartózfattak egy Kölnbe indított angol katonai vonatot v’ Lóridon, január 30. A Westminster Ga­zette szerint az a körülmény, hogy Ründe- roíhban egy katonai hadiszer-száliitó vonatot feltartóztattak, rendkívül komoly esemény. Az esetben, hogy ha a sürgős katonai kész­letektől elvágják a kölni angol csapatokat, azok helyzete tarthatatlanná válik. Macdonald Párisban tiltakozást jelentett be ez eljárás clien és követelte, hogy az angol összeköííe- ős szabadságát ismét állítsák helyre. Mussolini a fascizmust dicsőíti Róma/játiuár 30. A fascísta párt tegnap este nagy gyűlést tartott, melyen Mussolini miniszter elnök mondott beszédet. Hangsú­lyozta, hogy a fasciamus nem nyomta el az alkotmányilag biztosított szabadságot. A vá­lasztási harcban a fascizrmus minden ellen­felét le fogja győzni és a többi pártokkal való egyesülést visszautasítja, de választó- listáiba föl fog venni mindenkit, aki abban a helyzetben van, hogy nemzetének hasznos szolgálatokat tehet. A íascizmus, mint a nemzet, az erők és a férfias nevelés meg­erősödésének tana, az a fény, mely ma Ró­mában sugárzik és a föld valamennyi nem­zete erre a fényre tekint, különösen pedig azok, melyek ugyanolyan nyűg alatt szen­vedtek, mint amilyent Olaszország szenve­dett végig és küzdött le. ostromló, éhes hullámok. Lomhán, esetlenül és szélesen hömpölyögtek, messzire elfolyó, széles hullátmisoirokban rohantak és mély só­hajtással, sustorgó zajiássai omlottak össze, ha egyik-másik nagyobb és hatalmasabb bul­lám elérte és magába olvasztotta az előtte száguldót. A tramontana sivitva hallatta szörnyű kacagását a torpedónaszád feszes acélköte­leiről, amelyeken a vad, szeszélyes szél bor­zongató és vad skálákat cifrázott ki. A leve­gő éles és Azonos volt, az égen lomhán és fáradtan csomósodott néhány lilásfekeíe íeihögitgász, amelyek egészen alacsonyan jártak. A szél néha belekapott a felhő cso­móikba és hatalmas darab, szennyes foszlá­nyokat tépett le róluk, aztán heves roham­mal széttépte vagy a hullámzó víz fölületérc nyomta le a mocskos füstfelhőhöz hasonlatos égi vattacsomókat. A hatalmasra megduz- zadt fc’liöinonstrumok kavarogtak, rohantak, forgolódtak és folyton alakot és formát vál­toztattak a szél kegyetlen cibálása alatt. Hol ■súlyos ólomszürkévé vált a színük, hol pisz­kos hamuszimi, majd sötétkék, aztán fekete, sárguszürkie és néha egészen fehér. Szünet nélkül kavarogtak és óriás alakjaikká!, ko­mor színeikkel és döbbenetes formáikkal vi­gasztalanná és nyomottá változtatták, a ten­ger föl ii1 étét. A viharhullámok dörögve, jajgatva, erő­teljes loccsanással és forráshoz hasonlatos sustorgással zajongtak. Megdöbbentő nagy­ságú, mélyzöid, kavargó víztömegek rohan­tak egymás után és az élesre kihegyesedett hiilláimóríások é’én — amely szeszélyes ala­kú, művészt díszítésekhez hasonló görbülete­ket mutatott néhány pillanatig — kegyetlen élénkséggel villant meg a fehér habkoszom. A sustorgó tajtékot a szél nyomban elkapta, a levegőbe csapta és szerteszórfa, foszlá­nyokká hasogatta a levegőben. A torpedónaszád kegyetlenül bukdácsol­va dolgozott a megháborodott víztömeg há­tán. Néha ijesztően magasra emelte föl az orrát, amikor egy-egy nagyobb hullám el­rohant mellette és ilyenkor ágaskodva fúrta az alacsony felhők felé magas kormányhid- ját, apró és kecses ágya tornyát, meghajlott jelzőúrbccát és három tömpe, kurta kémé­nyét. Majd mieg a hajó tatja — a púppá — került a magasba (ilyenkor kegyetlenül óriá­si óceánhulniin vágott végig födélzeten és a naszád teste a kémények tövéig merült el a rárohanó vízben), a propellereik üresen dol­goztak, a kormánylapát acél-lapja esetlenül szelte a levegőt és fényesen ragyogott föl a far széles peremén a hajónév nyolc aranyo­zott betűje: Anaconda. Hirtelen elfogytak a felhőik. A szél lany­hulni kezdett és erőszakos rohamai meg­szelídülve dudor ász tak az acélkötelek kö­zött. Aztán elhallgatott ez a zengés Is. amely tanulatlan, iskolázatlan hárfamüvész ötlet­szerű, érzelmes játékához volt hasonlatos. A szél hirtelen elállt, megszűnt. A tenger vize azért változatlan dühhel rohant ostromlásra, lankadatlan kitartással sorakoztatta föl szé­les hullám sorozatait, melyek himbálózva, fé- lclmeteseen hömpölyögtek. A szél zúgása, s-ivitása. bömbölése és jajgatása megszűnt és most annál döbbenetesebben, komolyab­ban és fenségesebb erővel hangzott a vizek cíatáizása. Égzengéshez, ágyudörgéshez ha­sonlatos lármával zajlott a tenger. A vihar- hullámok dörögve, bömbölő lármával höm­pölyögtek, a csatázó víztömegek dördülve, hörögve, haragos fortyogással és hatalmas sustorgással rontottak egymásra, szünet nél­küli dörgéssel és harsogássá! morajlott a viharkorbácsolta tenger. A csillagok élénken kiragyogő, ezüstös, hideg fényét nemsokára irigyen és fátyol- szerűen takarta el a téli hajnal sürü, szür­kés-piszkos köde. Alattomosan, kúszva höm­pölygőit, szélesen terjengve omlott a köd és lomhán feküdt a tenger fölületérc, amely úgy hánykolódott és üvöltözött, mintha so­hasem akarna megnyugodni. Láthatatlan és sejtbe te tlen irányból, ismere tlen helyről kú­szott előre a ködfolyam és mint a sűrű gőz­pára lepett el és nyelt magáiba lassan min­dent. A kormányos először a hajóorr kakas­taraját nem látta többé a leereszke-edő sürü massza miatt, aztán — hogy ez óvatosan, de könyörtelen végzetességgel előbbre csúszott — eltűnt a szemei elöl az apró jelzőárbóe íölikiá!tóiéie, majd a hajóperem vaskor’áíia es a húrom iromba vaskémény is ... Min­dent elnyelt, bizonytalan és vastag homály mögé rejtett az omló köd. És nagyot rikkantva, fölrivalgó sikoltás­sal szólalt meg a torpedónaszád ködtülökje. .,Hu-ú-ukik!“ — ordított föl gőztiidejc min­den aggodalmával a rohanó naszád és — „Hu-ú-ukk!“ — kujjantott egyet a kis hajó, amelynek minden egyes poroikája és alkat­része idegeskedve, szinte tu[érzékeny emberi ideggé válva figyelt a ravasz ködre, erre a fehér füstre... „Hu-ú-ukik!“ ~ rikkantott a ködtülök újra <és újra és ax aggodalmasan ki­15

Next

/
Oldalképek
Tartalom