Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-31 / 26. (474.) szám
expozéja. 2, Vita az expozéról. 3. Az Észak- amerikai Egyesült-Államokkal kötött keres- kedelm iszerzödés. 4. A nemzetközi jelentőségű viziutak. 5. A cseh-szlovak—jugoszláv jogviszony. 6. Az Angliával kötött kereske- delm iszerzödés. Magyar kisgazdapárti gyűlés Ipolyságon Ipolyság, január 30. (Saját tudósítónktól.) A magyar kisgazdapárt vasárnap délután három órakor szépen látogatott gyűlést tairíoít Ipolyságon, amelyen a komáromi központot ifi. Koezor Gyula országos al elnök képvisele. A gyűlést Csermák Ernő dr. volt országgyűlési képviselő nyitotta, meg, aki tartalmas beszédben fejtette üá, miért ke® aiz itt élő magyarságnak következetes ellenzéki politikát követni. Rámutatott az Ipolyságot legutóbb ért sérelmekre, nevezetesen arra, hogy a kormány a hivatalokat egyíirfálsiitáin elhelyezi Ipolyságról, aminek aiz a oél'ja, hogy a magyar városokat gazdaságilag tönkretegye. Ezután ifi. Koeztor Gyula országos alelnöki vázolta a párt programját. Ki kell áb- ráníduiuifi — úgymond — a nemzetközi jelszavaikból, mert azalatt, amíg a magyarság egy része a nemzetközi jelszavakban hízva a nemzetközi törekvéseiket háttérbe szorította, körülöttünk erősebb nemzeti érzésű népek megerősödtek és a magyarság rovására terjeszkedtek. Foglalkozott Szlovenszkő gazdaság helyzetével, amelyet a történelmi országok gyarmat nívójára süllyesztenek le, aminek következménye, hogy Itt a*z ipar és a mézőgazdasálg tönkremegy. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után még Hegedűs Balázs körzeti titkár szólalt fel, aki a földreform kérdésével foglalkozott s kimutatta, hogy a kormány milyen tervszerűen mellőzi a magyar földflgénylőket, míg a telepesek egymásután jutnak földhöz a magyarlakta területeken Is. Ezután megválasztották a tisztikart. Elnök lett: Csermák Ernő dr. Ügyvezető alelnöki Salkovszky Jenő dr. Alelnökök: Heífíer Riohard, ifjabb Tóth Jakab János, Sohwei- rreldker István, Prahúr József, Bodonyi Sándor és Kovács István. Pénztáros: Tury Lajos. Jegyző: Szkalányi Károly. El'enör: Mirladí András és Prahár Károly. Titkár: Hegedűs Balázs. A nyolctagú végrehajtó bizottság elnökévé Muirczy Gyulát választották meg. Ezenkívül megalaíkitották a helyi választmányt is. A gyűlés táviratilag üdvözölte Szentivá- ny.i József nemzetgyűlési képviselőt, a párt országos elnökét és Füssy Kálmán nemzet- gyűlési képviselőt s biztosította őket a párt programjához való törhetetlen ragaszkodásából. Cáfolják a cseh nemzeti demokraták és a cseh iparosok fúzióját. A Refomma cáfolja ra cseh iparospártnak a cseh nemzeti demokraták pártjába való beolvadásáról az utóbbi időben elterjedt híreket. A laip szerint súlyos elvi okok lehetetlenné teszik a cseh iparos- párt részére a fúziót. aMamnamtanmw i—— nn ifw rii’iimii n>aa—wwiMHBsawB Tárcarovatunk: Péntek: Heller Frank: Lázár. Szombat: Jakab Géza: A hős kilép. (Vers.) Móra Ferenc: A halottak erdeje. Köd (Egy haditengerész naplójából) — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Péohy-Horváth Rezső A móriak kormányos megpörgette a kormánykereket, mire a torpedónaszád hirtelen és erélyesen szembefordult a azékel. Az első viharból lám mohón esett a hajónak, átugrotta az alacsony erkciyíkoriátot és dörögve vágott végig a fedélzeten. Csipős- hideg, jeges víz borított ej egy pillanatig mindent. Aztán az elrohanó hulláim barázdájába süllyedt a naszád teste és a rézsűit fekvő hajóról gyorsan rohant le a hideg tengervíz. A szél, amely sivitva, őrjöngve toporzé- koit, tele marék tajtékot kapott a levegőbe, leseperte a lomha hullámok villogó taraját és a fehér, szappan®abszerii anyagot a naszád kéményeihez paskolta. A torpedónaszád zakatolva, lihegő do- - ássál kiizködött a lomha, hömpölyögve —ó vihar hullámok ellenében. Esetlenül prágai ftjva, kegyetlen bakugrásokkal, zihá- ml tartotta magát. A hullámok rnin- d n újabb és hatalmasabb özönvizet mert a f'ydé'zeke és a sustorgó, zord viz- is gyenge/fő robajjal döngette végig a fő- tettek árfoíyannezeit, a gondosan bezárt :üi a Norclb;nyes ércfalat, a koiman.vliid ulrV/ási ni/Z apró jcltoárbóc merev póz,' ' . íiiil. könyörtelenül támadtak az kozik, sót Csütörtök, január 31. Á román külpolitika London felé közeledik London, január 30. A Times mai száma közli bukaresti tudósítójának jelentését, mely szerint az a körülmény, hogy Románia nem fogadta el a százmillió frankos francia kölcsönt, tüntetés Románia részéről Franciaország ellen, mely egészen másképpen bánt el Jugoszláviával és Lengyelországgal, mint Romániával. Román részről kifogásolják Franciaországnak magatartását a magyar és beszarábiai kérdésben is. Túlságosan mész sziremenő állítás volna azonban az. hogy a román politikában már is változás követke j zeít be. Ezzel szemben a Daily Telegraph bukaresti tudósítója úgy tudja, hogy Bukarest j elidegenedése Páristól magával fogja hozni a Londonhoz való közeledést. Nyolc egyezményt kötött Paslci és Nlncslcs Sémáiban A jugoszláv miniszterek latiban vasinak hazafelé — Jugoszlávia nem építhet kikötőt Fiume közelében Róma, január 30. (Steíani.) Tegnap este nyolc diplomáciai okiratot hoztak nyilvánosságra, amelyek a Rómában folytatott olasz és jugoszláv tárgyalások eredményei. Az első okmány a két állam barátságáról és szívélyes együttműködéséről szóló szerződés. A másodikban kötelezik magukat arra, hogy mindazokat az egyezményeket, amelyek jelentőséggel bírnak kczépeitrópai poli- tikájukras közölni fogják egymással. Kijelentik, hogy a barátsági szerződésben semmi sincs, ami ellentétben állana Jugoszláviának Cseh-Szlovák iával és Romániával kötött szövetségi szerződésével. A harmadik egyezmény Fiúméra vonatkozik. Ebben Olaszország elismeri Jugoszlávia teljes szuverénitá- sát a Baross-kikötő és a Delta fölött. Jugoszlávia elismeri Olaszország uralmát a fiumei kikötő fölött, valamint a most kötött egyezményben foglalt változtatásokkal a ■rapallói szerződésben megállapított vidék fölött Olaszország kötelezi magát hogy ötven esztendőre évi egy arany líra bérért bénbead Jugoszláviának a fiumei kikötőben egy medencét s a hozzátartozó raktárházakat. A fiumei pályaudvar nemzetközi határ- rezsim alá kerül. A jugoszláv kisebbség Fiúméban ugyanolyan jogokat kap, mint az olasz kisebbség Dalmáciában. A szerződés aláírásától számított húsz napon belül kicserélik a ratifikált szerződést. A negyedik és ötödik egyezmény pótkonvenciókat tartalmaz a fiumei paktumhoz. Az első a határzóna gazdasági összeköttetéseit szabályozza, a második a fiumei nagy kikötő medencéjének bérletéről szól. A hatodik egyezményben kijelenti a jugoszláv kormány, hogy a római szent Hieronymus intézetet a jugoszláviai katolikusoknak átadja. A hetedik okmányban az olasz kormány kijelenti, hogy a lehető legrövidebb időn belül egyezmény utján fogja szabályozni az Olaszországban lévő szerb ortodox egyházközségek autonómiáját. A nyolcadik okmányban az | olasz 'kormány kötelezettségeket vállal arra. j hogy a lehető legrövidebb időn belül szabályozni fogja a koronának lírára való kicserélését. Róma, január 30. (Stellán,í.) Pasics iugo- szttáv mmszterdiniök és N in mos külügymiiinisz- ter este elutaztak Firenzébe. A pályaudvaron miegjeient búcsúztatásakra Mussolini miniszter einök ,is. A bocsit rendkívül szívélyes volt. Zágráb, január 30. (Jugoszláviai szerije sztőségünktől.) Egy olasz aktív diplomata, akiinek nagy része volt az olasz—jugoszláv- szerződés megkötésében, egy zágrábi lap nüunkatársánaik kijelentette, hegy Fiume an- rexiójlwal a Baross-kikötő sokan vesztett je- knőrségiéből. A szabad és önálló Fiaménak a Bajross-kfBeötö elvesztése egyesülő lett volna Fiume gazdasági megsemmisülésével, még Fiume Olaszországihoz való csatolásával a Baross-kikötő szerepe csupán alárendelt jelentőségű. A diplomata kijelentette, hogy Jugoszlávia az olaisz—jugosz'lléiv megieigyezés élteiméiben nem építhet mjaibb kikötőt Fiume közeliében. Ezt a megállapodás kifejezetten megtiltja Jnigioiszlávíának. így Jugoszlávia j Mkenerilae'delme csupán Fiúimén 'keresetül hornyol ódba tik le, autóból Fiúménak nagy hajózna lesz, mert Jugoszlávia. kénytelen lesz fiumei inunfkléte'dkat foglalkoztatni. Fiúimé ügy önerejéből fen. tarthat ja magát és nem szorul többé Olaszországnak nagymérvű támogatására, mint eddig. Amellett Olaszország meg- fstelő piacot nyer Jugoszláviában terményei és ipari cikkei szalmára. Harc a vörös cár trónjáért Riga, január 30. Reuter-jébentés száriul { az a kérdés, hogy Üdvei íöStik be LenSn helyét j •^.kommunista vezérek között, komoly nézet-, eltéréseiket vált ki. Az a kis csoport, arndy i Lénán nevében folytatja politikáját, nemi akar-1 ja megengedni, hogy az dtnöki tisztet jelen- ■íélkteíen személyiségre bízzák. Csicserin ma Is úgy szerepek mint a legirnegfefe'lőbb jelölt. Ujablr szeparatista megszállások Pfalzbaa München, január 30. Ideérkezett jelentések szerint a szeparatisták megszállották a pfalzi Rülzheiin és Neupfotz falvakat. Rhein- zabernben eltulajdonították a vámpénztári tartalmával együtt. Megszállották továbbá a bergzaberni pénzügyi hivatalt. A hivatalnokokat erőszakkal elűzték, mert ezek megtagadták a szeparatista kerületi biztos parancsa ellenére a bevételek átszolgáitatását. May@r József a német pártok egyesülése mellett Prága, január 30. A német gazdák szövetségének vasárnap ■ártott kailsbadi gyűlésén Mayer József képviselő is beszélt és arra figyelmeztetett, hogy az olasz—jugoszláv szerződés egyik következménye az lesz, hogy Olaszország követelni fogja az utódállamok részéről fizetendő jóvátétel folyósítását. A jóvátétel összege 30 millió, amiből 15 millió Cseh-Szlovákiára esik. Mayer véleménye szerint a jóvátétel! kérdés ilyen módon különös jelentőséget fog nyerni a csehszlovák gazdasági életben és vissza fog hatni a cseh korona sorsára is. Majd a szudétanémet politikával foglalkozott Mayer és azt hangoztatta, hogy valamennyi német pártnak egy alapon meg kell egyezniök és megvédelmezniök érdekeiket. A német agráriusok lapja, a ,,Deutsche Land- post“ üdvözli és helyesli Mayer fölhívását és reméli, bogi7 ennek nyomán uj és friss szél fog behatolni a német politikába. A nemzeti szocialista „Dér Tag“ azonban úgy véli, hogy addig, amíg a német képviselők, gyakran még ugyanannak a pártnak kebelén belül is, a nagypolitika kérdéseiben és a cseh-szlovák állam megítélése tekintetében különböző fölfogást vallanak, eredménytelennek kell bizonyulnia Mayer fölhívásának, még akkor is, ha egészen eltekintünk a német szociáldemokraták szeparatista magatartásától. Sű!?os konfliktus Anglia ss Franciaország kozott .4 franciák iöltartózfattak egy Kölnbe indított angol katonai vonatot v’ Lóridon, január 30. A Westminster Gazette szerint az a körülmény, hogy Ründe- roíhban egy katonai hadiszer-száliitó vonatot feltartóztattak, rendkívül komoly esemény. Az esetben, hogy ha a sürgős katonai készletektől elvágják a kölni angol csapatokat, azok helyzete tarthatatlanná válik. Macdonald Párisban tiltakozást jelentett be ez eljárás clien és követelte, hogy az angol összeköííe- ős szabadságát ismét állítsák helyre. Mussolini a fascizmust dicsőíti Róma/játiuár 30. A fascísta párt tegnap este nagy gyűlést tartott, melyen Mussolini miniszter elnök mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a fasciamus nem nyomta el az alkotmányilag biztosított szabadságot. A választási harcban a fascizrmus minden ellenfelét le fogja győzni és a többi pártokkal való egyesülést visszautasítja, de választó- listáiba föl fog venni mindenkit, aki abban a helyzetben van, hogy nemzetének hasznos szolgálatokat tehet. A íascizmus, mint a nemzet, az erők és a férfias nevelés megerősödésének tana, az a fény, mely ma Rómában sugárzik és a föld valamennyi nemzete erre a fényre tekint, különösen pedig azok, melyek ugyanolyan nyűg alatt szenvedtek, mint amilyent Olaszország szenvedett végig és küzdött le. ostromló, éhes hullámok. Lomhán, esetlenül és szélesen hömpölyögtek, messzire elfolyó, széles hullátmisoirokban rohantak és mély sóhajtással, sustorgó zajiássai omlottak össze, ha egyik-másik nagyobb és hatalmasabb bullám elérte és magába olvasztotta az előtte száguldót. A tramontana sivitva hallatta szörnyű kacagását a torpedónaszád feszes acélköteleiről, amelyeken a vad, szeszélyes szél borzongató és vad skálákat cifrázott ki. A levegő éles és Azonos volt, az égen lomhán és fáradtan csomósodott néhány lilásfekeíe íeihögitgász, amelyek egészen alacsonyan jártak. A szél néha belekapott a felhő csomóikba és hatalmas darab, szennyes foszlányokat tépett le róluk, aztán heves rohammal széttépte vagy a hullámzó víz fölületérc nyomta le a mocskos füstfelhőhöz hasonlatos égi vattacsomókat. A hatalmasra megduz- zadt fc’liöinonstrumok kavarogtak, rohantak, forgolódtak és folyton alakot és formát változtattak a szél kegyetlen cibálása alatt. Hol ■súlyos ólomszürkévé vált a színük, hol piszkos hamuszimi, majd sötétkék, aztán fekete, sárguszürkie és néha egészen fehér. Szünet nélkül kavarogtak és óriás alakjaikká!, komor színeikkel és döbbenetes formáikkal vigasztalanná és nyomottá változtatták, a tenger föl ii1 étét. A viharhullámok dörögve, jajgatva, erőteljes loccsanással és forráshoz hasonlatos sustorgással zajongtak. Megdöbbentő nagyságú, mélyzöid, kavargó víztömegek rohantak egymás után és az élesre kihegyesedett hiilláimóríások é’én — amely szeszélyes alakú, művészt díszítésekhez hasonló görbületeket mutatott néhány pillanatig — kegyetlen élénkséggel villant meg a fehér habkoszom. A sustorgó tajtékot a szél nyomban elkapta, a levegőbe csapta és szerteszórfa, foszlányokká hasogatta a levegőben. A torpedónaszád kegyetlenül bukdácsolva dolgozott a megháborodott víztömeg hátán. Néha ijesztően magasra emelte föl az orrát, amikor egy-egy nagyobb hullám elrohant mellette és ilyenkor ágaskodva fúrta az alacsony felhők felé magas kormányhid- ját, apró és kecses ágya tornyát, meghajlott jelzőúrbccát és három tömpe, kurta kéményét. Majd mieg a hajó tatja — a púppá — került a magasba (ilyenkor kegyetlenül óriási óceánhulniin vágott végig födélzeten és a naszád teste a kémények tövéig merült el a rárohanó vízben), a propellereik üresen dolgoztak, a kormánylapát acél-lapja esetlenül szelte a levegőt és fényesen ragyogott föl a far széles peremén a hajónév nyolc aranyozott betűje: Anaconda. Hirtelen elfogytak a felhőik. A szél lanyhulni kezdett és erőszakos rohamai megszelídülve dudor ász tak az acélkötelek között. Aztán elhallgatott ez a zengés Is. amely tanulatlan, iskolázatlan hárfamüvész ötletszerű, érzelmes játékához volt hasonlatos. A szél hirtelen elállt, megszűnt. A tenger vize azért változatlan dühhel rohant ostromlásra, lankadatlan kitartással sorakoztatta föl széles hullám sorozatait, melyek himbálózva, fé- lclmeteseen hömpölyögtek. A szél zúgása, s-ivitása. bömbölése és jajgatása megszűnt és most annál döbbenetesebben, komolyabban és fenségesebb erővel hangzott a vizek cíatáizása. Égzengéshez, ágyudörgéshez hasonlatos lármával zajlott a tenger. A vihar- hullámok dörögve, bömbölő lármával hömpölyögtek, a csatázó víztömegek dördülve, hörögve, haragos fortyogással és hatalmas sustorgással rontottak egymásra, szünet nélküli dörgéssel és harsogássá! morajlott a viharkorbácsolta tenger. A csillagok élénken kiragyogő, ezüstös, hideg fényét nemsokára irigyen és fátyol- szerűen takarta el a téli hajnal sürü, szürkés-piszkos köde. Alattomosan, kúszva hömpölygőit, szélesen terjengve omlott a köd és lomhán feküdt a tenger fölületérc, amely úgy hánykolódott és üvöltözött, mintha sohasem akarna megnyugodni. Láthatatlan és sejtbe te tlen irányból, ismere tlen helyről kúszott előre a ködfolyam és mint a sűrű gőzpára lepett el és nyelt magáiba lassan mindent. A kormányos először a hajóorr kakastaraját nem látta többé a leereszke-edő sürü massza miatt, aztán — hogy ez óvatosan, de könyörtelen végzetességgel előbbre csúszott — eltűnt a szemei elöl az apró jelzőárbóe íölikiá!tóiéie, majd a hajóperem vaskor’áíia es a húrom iromba vaskémény is ... Mindent elnyelt, bizonytalan és vastag homály mögé rejtett az omló köd. És nagyot rikkantva, fölrivalgó sikoltással szólalt meg a torpedónaszád ködtülökje. .,Hu-ú-ukik!“ — ordított föl gőztiidejc minden aggodalmával a rohanó naszád és — „Hu-ú-ukk!“ — kujjantott egyet a kis hajó, amelynek minden egyes poroikája és alkatrésze idegeskedve, szinte tu[érzékeny emberi ideggé válva figyelt a ravasz ködre, erre a fehér füstre... „Hu-ú-ukik!“ ~ rikkantott a ködtülök újra <és újra és ax aggodalmasan ki15
