Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-29 / 24. (472.) szám

«3> IKOPMOPl ts nm ESZEI A Toldy-köt drámapályá­zatának eredménye A kétezer koronás páiyadijat Juhász Géza (Debrecen) nyerte el — Dicséretet kaptak: Szávay Gyula, Hamvas József és ölvsdi László Pozsony, január 28. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap este hat óra­kor a Toldy-tkör drámabiráló bizottsága nyilvá­nos ülésen kihirdette a Petőfi-dráimapályázat eredményét. A kétezer koronás dijat Juhász Gé­za (Debrecen) nyerte el „Szeptember végén11 ci- mü ötfelvonásos drámájával. Négy pályamű di­cséretben részesült. Raicsányi Gyula dr. nyitotta meg az irodal­mi ülést és meleg szavakkal parentálta el Zichy Géza grófot. Majd Dobay János dr. a bíráló bi­zottság jelentését felolvasta a drámapályázatról. Beérkezett huszonkét pályamű, ebből kettőt alaki hiba miatt visszautasítottak. Az elfogadott húsz pályaművet három csoportba osztotta a bíráló bi­zottság. Az elsőbe azok tartoznak, akik kegye- ietsértően vagy ízléstelen módon állították be Petőfi alakját. Ezek a pályaművek: „A költő sorsa", „Petőfi", „A nemzet lantosa", „Petőfi az egri kispapák között", „A költő és a nimfa" és „Szomorú Éva". A második csoportba azokat so­rozták, amelyekben bizonyos Írói véna, ráter­mettség nyilatkozik meg. Ezek: „Petőfi hazatér", ^.Naplemente", „Borostyán", „Petőfi" és „Bolond Istók" (vígjáték.) A harmadik csoportot az iro­dalmi becsű müvek alkotják. Ilyenek voltak: 1. „Segesvár". (Színmű.) 2. „Csillagok találkozása". 3. „Petőfi" (Zenés játék öt képben.) 4. „Száz esztendő". (Drámai költemény.) 5. „Szeptember végén". (Dráma öt felvonásban.) A bíráló bi­zottság legjobbnak az utolsó művet találta. A pályamű komol3r írói hivatottságra vall. Szerzője szerencsés kézzel Petőfinek egyik leg­nagyszerűbb költeményét, a mézesheteinek ideje alatt létrejött „Szeptember végén" oimüt válasz­totta drámája alapgondolatául. Az első három fel­vonás Petőfi viziószerü álomképeinek sorozata, a negyedik felvonás Petőfi pesti lakásán, az ötö­dik pedig a költő özvegyének lakásán játszódik le. A pályamű inkább könyvdráma. A szerző is tudatában van ennek, mert megjegyzi, hogy szín­padra való alkalmaztatása esetén a harmadik fel­vonást meg kell rövidíteni. A bíráló bizottság ki­emeli pályamű gyönyörű magyaros nyelvezetét, kiforrott és bravúros verselési technikáját. A bí­ráló bizottság jelentése után Rajcsányi Gyula dr. fölbontotta a jeligés borítékot. A pályanyertes inü szerzője: Juhász Géza (Debrecen). Dicséretben részesültek a következő pálya­művek: 1. Száz esztendő. (Szerzője Szávay Gyufa, a Petőfi-Társaság titkára, Budapest.) 2. Petőfi. (Szerzője szintén Szávay Gyula.) 3. Csil­lagok találkozása. (Szerzője Hamvs József nyu- glmzott pozsonyi líceumi tanár, Budapest.) 4. Segesvár. (Szerzője ölvedi László, Érsekújvár.) A bíráló bizottság akciót indított a két első helyen nevezett munkák külön jutalmazása iránt. A pályanyertes munkából néhány megkapó részletet olvastak fel a közönségnek. R. J. Madách-relikviák a raktárban Budapest, január 2U. A Madách születésének századik évfordulója alkalmával rendezett centennáris ünnepségén ismé­telten felmerült a régen kisértő terv, hogy a költő emlékének Madách-szoba felállításával áldozza­nak. A Nemzeti Muzeum igazgatósága még a há­ború alatt megvásárolta azokat az emléktárgya­kat, amelyekből egy Madách-szoba összeállításá­val a magyar kultúra. egyik mulasztását kívánta pótolni. A világháború fontosabb utánpótlásai azonban ez az ügyet is félretolták, a háború utáni idők zavarosában alkalmatlan lett volna a Madách- szoba után halászni, de ma talán nem időszerűt­len ezt a kérdést bolygatni. Isó Kálmán, a Nemzeti Muzeum főtitkára Bo- ross Elemér újságírónak szívesen szolgált fölvi- Jágositással a tervről: — A Madách-szoba felállítása — mondotta — a Nemzeti Múzeumban, alapjában véve mindig megvalósíthatatlan volt. A hellyel mindig takaré­koskodni kellett, de különösen most, am kor na­gyon felhalmozódott az anyag. Termünk, ahol Madách-szobát rendezhetnénk be, nincs és való­színűen nem is lesz. De ha volna Is, akkor is problematikus volna azokból a tárgyakból, amiket szerencsénk volt Madách egyik leszármazottjától, ha jól emlékszem, Madách Emanueltől megvásá­rolni, egy mutatós, rendes szobát összeáll!bank Madách tudvalévőén gazdag földesur volt módjá­nak megfelelően lakolt ís, ezekből a hiányos és ugylátszik, már a költő házában is le vitézlett bú­tordarabokból nem, hogy nehéz, hanem egyenesen képtelenség Madách akármelyik szobáját is re­konstruálni — Maidnem állíthatom, hogy a muzeum épp ezért nem is foglalkozhatott m llyrchatóbban a Madách-szoba felállításának tervével. Ezután a főtitkár fölnyitatta a Muzeum régi­ségraktárát, amelyet Boross Elemér igy ir le: — Olyan ez a raktár, mint egy középkori amsterdami antikvárius üzlete. Itt valódi a régi­ség, valódi a por, valódi a rendetlenség Villany nincs, kályha csak az Irodahelyiségekben. Lim­lomok: az egyik Kossuth Lajos széke am'tt a rég! országházban ült, a másik Munkácsy Mihály festő- ál'ványa, a harmadik Munkácsy ezüst babérkoszo­rúja stb. Előkerülnek a Madách-rclikvlák. Ata- botában szemrekapva bizony nagyon haszontalan Kedd, január 29. dolgok. Az ágy egyszerű, faragásnélküli faágy. A dívány és a fotőjök tarka, csikós ripszhuzallal be­vonva. Egy vas hintaszék rozsdás váza mered fölfelé, olyan, mint egy felrobbant autó megma­radt, csupasz karosszériája. Az éjjeli szekrény, amelyből szintén C9ak egy darab van, politirozott puha fa, tele belső értéknélküli aprósággal. Egy csengcttyühuzó elrongyolódott szövete, két mo- deratőr-lámpa, amiben repceolaj égett valamikor, néhány karos fagyertyatartó és egy csomó felis- merhetetlen rendeltetésű holmi — Feljegyzésre méltók a képek, még pedig azért, mert becsben, szépségben olyan távol ál­lanak Madách egyéniségétől, hogy szinte kétség­be kell vonnunk azt, hogy ezek a költő lakásának falán lógtak. Tiz kép van itt, hat olaj és négy metszet. Az olajképek egyike Zrínyi Miklós kül­sejéről elképzelt fogalmainkat ijeszti meg, egy másik, női portré, az egykori nőket is hamis szín­ben tünteti fel. Két rézmetszetet azért sikerült felismernem, mert egy ugyancsak Madách ingósá­gaihoz tartozó rokkant könyvállványra felka­paszkodva, kisilabizáltam a gótbetüs, furfangosan kicifrázott felírást Az egyik Paridé e Elena; a másik: Wilhelm Teli. Van egy kép, olajjal festett virágcsendélet, a Gyermeket dajkáló Máriával, amely alaposan megfakult és megrongált állapo­tában Madách-al való vonatkozás nélkül is hatá­rozott érték. A legérdekesebb relikvia kétségtelenül Madách atyjának halotti címere. Körülbelül nyolcvanszor hetven centiméter nagyságú, keretezett kemény papir. A címer: kék mezőben hármas, zöld hal­mon koronából ágaskodó szárnyas gríffmadár, fe­jén és egyik mancsában szintén koronával. Kö­rötte diszitő rajzok. Alatta a következő írás: MELTÓSAGOS sztregovai ÉS KELETSÉNYI MADÁCH IMRE UR CSÁSZÁRI KIRÁLYI KAMARÁS SZÜLETETT 1781 ESZTEND. SZENT MIHÁLY HAVÁNAK 18 NAP. MEGHOLT 1834 ESZTEND. BOLDOG ASSZONY HAVÁNAK 3 NAPJÁN. Előkerül még egy papirmaséból készült em­berfej, az agytekervények számozott hálózatá­nak rajzával. Ki tudja, talán épp ezt forgatta Ma­dách, mikor a saját agytekervényei feliorditották .az isteni számozási jl'vCfB tnotfvav «* te ísrjp<feS exl IzsöíTdős i »s at. i aa é « ss e tí | Mi'M ?H„ DoháBj-a. 84, Telelőn Jfóse! 12447 a legjobban Készt! elé L mügánvizsgsifra fin mtmmm .... SZ ÍNHÁZ fc&> 1I1E Iiiinwiliiw —Iiniim I mnnri—iiirnnii (*) A „Félemberek" kassai bemutatója. Sebesi Ernő „Félemberek" című drámája ta­valy diszkréten megbukott Pozsonyban. A kas­sai bemutatóról sem állapítunk meg többet, sem kevesebbet. Sebesi Ernő típusa a túlfűtött gondolkodású, de annál egység- teleneböül dolgozó fiatal íróknak, akik néhány Zola-izü jelenettel szeretnék kárpótolni a dráma súlyos, hibáit. A „Félemberek" kompozíciója nem egységes, a drámai cselekvés ugyancsak bicegő, az egyes alakok megrajzolása is erőlíetett. Nyo­mordrámát akart adni az iró és egy ponyvare­gényt kaptunk. A szereplők közül Révész Ilonka most sem tudott szabadulni a komika hatása alól, Némethy Zoltánnak még sok rutinra és még több csi-szolódásra van szüksége. Jusíh Gyula és Farkas Pali kifogástalan művészit nyújtottak. He- gyessy, Hegyessyné. Thuróczy és Seres kisebb szerepeikben jók voltak. Figyelő. (*) Krizantém. Budapestről Jelentik: Haris Ko- tow és Gustav Behr „Krizantém" címen operett- librettót Írtak, melyet Nádor Mihály zenósltelt meg. Az uj operettet a Városi Színház szerezte meg előadásra és azt Kosári Emmával és Király Ernővel a főszerepekben, minden valószínűség sze­rint a jövő hónap vége felé fogja bemutatni. Ko- .sári és Király még ebben a hónapban visszaérke­zik Amerikából Budapestre. (*) Galctta búcsúja a kassai közönségtől. Kassai tudósítónk jelenti: Vasárnap délután a „Bajadér"-ban búcsúzott el a kassal közönségtől Galctta Ferenc, aki egy havi üdülési szabadságra utazik í3udaocstre. A kassai közönség meleg ün­neplésben részes tette távozó kedvencét. (*) A jószívű asszony. Budapestről jelentik: A Vígszínház legközelebb mutatja be Fodor Lászlónak, a tavaly előadott Navarray Margit Írójának uj vigjátékát, melynek elme: „A jószivil asszony". Az iró elmondotta, hogy darabját a múlt év tavaszán Irta és az első nyers kézirat­tal hat nap alatt készült el. A darab fő női sze­repét Varsányi Irénnek szánta. A szerep teljesen Varsányira szabott szerep, nincs benne más, mint ióság, szeretet. Midenkit boldoggá akar tenni s csak azt az egyetlen férfit nem tudja azzá tenni, aki ezt megérdemelné. Ez a tragikum Érdekes­sége a darabnak, hogy a fő női szereplő állan­dóan a színpadon van, az első felvonás első pil­lanatától az utolsó felvonás utolsó percéig, A darabnak két nagy férfiszerepe van. Egy tragl­kómlkus sorsú férj, áld életében többször meg­próbált boldog lenni, de az utolsó pillanatban mindig lekésik. Ezt a mély emberi figurát He- gedtis Gyula alakítja. A másik férfi szerelmes szerepét Lukács Pál játsza. Az uj darab pesti emberek között, budapesti lakásban játszódik le. Van egy részlete, ahol a játék kilendül a hét­köznapi életbi és költőivé válik. A jószivnek zengő, meleg apotézise ez a rész, mert a szív beszél benne, amit hiába keresünk ebben a sötét világban . (♦) A cári orosz balett vendégjátéka Kassán. Hétfő, kedd és szerdán este a cári orosz balett vendégszerepel a kassai színházban. A húsz tag­ból álló balett Glausunaff, Chopin, Berni és Brahms zenéjére táncol s Borodia „Igor herceg"- ből fog bemutatni részleteket. (*) Bécs uj operettjei. A bécsi Apolló Theater két uj operettet fogadott el előadásra. Az egyik Stoltz Róbertnek, a népszerű bécsi zeneszerzőnek „Kavallier von zehn bis vier" cimü operettje, a másik Hirsch Hugó „Fürst von Pappenheim" cimü daljátéka. Az Apolló Theaterben még nem döntöt­tek afölött, hogy melyik lesz a színház legköze­lebbi újdonsága a kettő közül, csak az bizonyos, hogy mindkettőnek főszerepét Lea Seidel és Ralph A. Róbert fogják] játszani. A Stoltz-operettet egyébként, mint értesülünk, Beöthy László elfo­gadta előadásra a budapesti Blaha Lujza-Szinház számára. (*) IV. Henrik. Budapestről jelentik: ügy volt, hogy a Magyar Színház a „Holdvilág" után me­gint magyar szerző darabját hozza. Azt tervezték, hogy bemutatják Paullnl Béla „Gyilkos" cimü sza­tíráját. A Magyar Színház igazgatósága — mint értesülünk — úgy döntött, hogy a Gyilkos bemu­tatóját elhalasztja és legközelebb Pirandello vig­játékát, a „IV. Henrlk“-et hozza színre Csortos Gyulával a címszerepben. A Magyar Színház nem­régiben műsorára tűzte Tardos-Kenner Viktornak „Az apák" cimü vigjátékát is. Ezt a darabot azon­ban Somlay Artúr távozása miatt nem hozzák színre. (*) Klenzl ui operája. Kienzl. „A bibliás em­ber" komponistája — mint bécsi tudósítónk jelenti, most fejezte be „Hasszán, a rajongó" cimü uj dal­művét, amelynek február végén lesz a bemutatója a Volksoperben. (*) Két operett és egy cím. Megírtuk, hogy a budapesti Fővárosi Operettszirtház következő új­donsága Lehár Ferenc „Cio-Clo" cimü operettje lesz. Mint most értesülünk, a Király-Szinház már régebben elfogadta előadásra Fali Leó operettjét, amelynek ugyancsak Clo-Clo a cime. A Fali-ope­rett szövegírója, Faragó Jenő ezért az elsőbbség jogán ■ kérni fogja, hogy a Lehár-operett címét, amelynek februárban lesz a premiérje Bécsben — változtassák meg. KÖIGMDASÁG Olaszország ajánlatot tett a magyarországi Délivasui üzembentartására A vasúi megváltása évi hétmillió frank kiadást jelentene — Az olasz kormány vám- és tarifakedvezményekért felajánlotta az üzem! hozzájárulást Budapest, január 28. (Saját tudósitónkfcoU A Déli Vaspálya Társaságnak tudvalévőén több állam területén átvonuló vasúti hálózata volt, amelyet egy­ségesen irány.tort. A trianoni szerződés kö­vetkeztében azonban nehézségek merültek fel az egységes irányítást illetően s a gyen­gébb valutájú államokban az üzem fent'artása olyan nagy ráfizetéssel járt, hogy a részvé­nyesek azt az ajánlatot tették az egyes álla­moknak, hegy váltsák meg a területükön át­futó hálózatot, illetne arányosan vállalják az üzemfentartás terheit. , A megváltás — tekintve, hogy a kon­cesszió még 45 évre szól — évi 7 millió aranyfrank fizetésének kötelezettségével járna Magyarországra. Egészen természe­tes, hogy az adott viszonyok között Ma­gyarország nem is gondolhat ilyen súlyos teher vállalására és így nagy jelentősége van annak az ajánlatnak, amely a napokban érkezett a magyar kormányhoz olasz rész­ről és amelyről illetékes helyen a követke­zőkben informálták munkatársunkat. — A Duna-Száva-Adria Vasút részvé­nyesei tudvalévőén három millió aranykoro­nát kívánnak évente a magyar kormánytól az üzemi költségekhez való hozzájárulás ci- rwén. A magyar kormány a legutóbbi pá­risi és londoni tárgyalások során is rámuta­tott arra, hogy képtelen ennek a horribilis tehertételnek viselésére, de ez az álláspont kevés megértéssel találkozott, mert például a tranc'ák arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Magyarországnak is megadták a módot arra, hogy a vasutat saját tulajdonába ve­gye és teljesen szuverén joga van a kor­mánynak arra, hogy válasszon az államosí­tás és üzemben tartás között. A kormány azonban tovább fáradozott abban az irány-' bán, hogy valamilyen módon megszabadul­jon ettől a tehertételtől anélkül, hogy ebből Magyarországra hátrány származna. Az olaszországi részvényesek kezdeményezésé­re érdekes megoldási terv vetődött fel, amely hamarosan konkrét formát is öltött, Az olasz kormány, mint a főrészvényesek egyike vállalná el a Magyarországnak ter­hére megállapított évi három millió arany­korona fizetési kötelezettséget bizonyos vám- és tarifakedvezmények ellenében. Ezekre a kedvezményekre azért ienne Olaszországnak szüksége, hogy a Közép- európán át az Adria felé gravitáló tranzitó forgalom lebonyolítását a trieszti kikötő és a Triesztbe vezető vasúti vonala számára szerezze meg. A tervezetet Brocchi olasz kereskedelmi miniszteri államtitkár a napok­ban juttatja el a Duna-Száva-Adria Vasút budapesti és bécsi igazgatóságaihoz, vala­mint a magyar kormányhoz, amely hama­rosan állást is fog foglalni ebben a nagyfon- tosságu ügyben úgy, hogy a vasút február­ban tartandó közgyélésén már foglalkozni is fog a lebonyolítás részletkérdéseivel. A megállapodás létrejötte az országra nemcsak a hárommillió aranykorona megta­karítását jelentené, hanem főelőnye az len­ne, hogy Magyarországon és a kedvezmé­nyezett magyarországi vasútvonalakon bo­nyolódnék le a Közép- és Keleteurópa felől a déli államokba irányuló forgalom, (r. o.) — Sziovenszkó önálló ceskkhivatalt követe!. Pozsonyi tudósítónk jelenti: A po­zsonyi kereskedelmi és iparkamara Stodola Kornél dr. elnöklete alatt vasárap ankétot tartott az önálló szlovenszkói csekkhivathj felállításáról Az ankéton résztvetfek a pénz­ügyi hatóságok, a posta és a bankok képvi­selői. Szodola hasszibb beszédben ismertette ár- és eladási egyezmény tervbevett kiter­jesztésére egyelőre alig van kilátás, mivel az osztrák vasművek miég egymás között sem egyeztek meg, úgy hogy az említett áregyezmény eddiigelé még csak a két or­szág teljes vasiiparát sem foglalja magában. — Február 2-án bankszünet. A cseh­szlovák bankok szövetségének közlése sze­a gazdasági viszonyok fejlődését és a csekk- j hivatalról szólva, kijelentette, hogy abban az, esetben, ha Brünnlíen felállítják a csekkhi- j vatalt, Pozsonyban is egyidejűén létesíteni; kell ezt az intézményt. Azon kell lenni, hogy az 1925. évi, most készülő költségvetésbe bevegyék a szlovenszkói külön csekkhivatal 'élesítésé* is SnotSch I. postaigazgató kije­lentette, hogy a pest': igazgatás már foglal­kozott ezzel a tervvel és már telket is akart venni erre a célra, Duschinszky Frigyes a kereskedelmi testületek elnökségének és Re'sz Adolf a terménytőzsde alelnökinek felszólalásai után az ankét megbízta Sztodola Kornél dr.-t, hogy lépjen érlnkczésbc a kor­mánnyal a szlovenszkói csekkhivatal létesí­tése érdekében. —- A cseh-Szlovák—osztrák vaskaríel ügye. Megírtuk annak idején, hogy a cseh­szlovák vasművek áregyezííiényt létesítet­tek az Alipiue bányatársasággal és meg­jegyeztük, hogy ennek az ár egyezménynek a jelentőségét, amely a lapokban mint kö- zópeurópai vaskar tel szerepelt, nem szabad túlbecsülni. A Dohcunia úgy értésül, hogy az rrnt a pénzintézetek és fiókjaik február 2-án (Gyertyaszentelő Boldogasszony) ban'kszű- netet tartanak. — Az átalány-forgalmi adó és a szlo­venszkói kereskedők. Pozsonyból jelentik: Megírtuk, hogy a sziovenszkó kereskedelmi testületek szövetsége állást foglalt a for­galmi- és fényűzés! adók felemelése ellen és ezeknek az adóknak általányozását követe­lik. A szlovenszkói kereskedők az erre vo­natkozó határozatban a következő adótéte­leket javasolták az átalány alapjául: gya­potáruknál 7 százalékot, fzetendő a szövő­gyárakban, lenáruknál 6 százalékot, fizeten­dő a fonógyárakban, ruhaszöveteknél 7 szá­zalékot, fizetendő a szövőgyárban, szőnyeg- és kötöttáruknál 7 százalékot és kalapoknál 4 százalékot. A vevő az adókat a számla kézhezvétele után fizetné függetlenül a tulaj­donképpeni számlaösszeg esedékességétől. Az államnak azáltal, hogy valamennyi árui már a gyártás helyén megadóztatna, csak növelné az átlagos százaié'kkvótát. A keres­kedők pedig megszabadulnának a nyilván­tartás és az'ellenőrzés munkatöbbletétől.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom