Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-29 / 24. (472.) szám
Kedd, január 29. & Az egyik túron Lenin óriási alakja áll hirtelen elkészíteti szoborként s alatta ez a föl- irás; ékeskedik: — Lenin halála folytán az emberiség egy fejjel kisebb lett. Mivel Lenin ellensége volt az ortodox egyháznak, az ortodox papság meglehetősen kényes helyzetben van, mert nem akar senki a hatalmas néphangulattal szembehelyezkedni. Lenin szivét és agyvelejét a múlt évben épített Lenin-intézetbe helyezik el. Moszkva, január 27. A szombatról vasárnapra virradó reggel a kormány tagjai vitték Valiikon a Vörös-téren felállított kat'a- falkra a koporsót. Tíz órakor kezdődött az impozáns gyászünnepség. Először a katonaság, azután a deputációk vonultak el a koporsó előtt s az elvonulás alatt tábortüzek lobogak szerte. A felvonulás délután fél négyóráig tartott. Négy óra előtt öt perccel az állomásparancsnok megadta a jelt a bu- csaiüdvözlésre. A Kreml tornyán négyet ütött az óra és ekkor felharsant az interna- c ion álé. Most megindult a gyászmenet. A koporsó előtt a vörös lobogót vitték, fekete szalaggal boriivá. A koporsót Kamenev, Szinovjev, Buharin, Szkalin és Kalinin vitték vállukon a mouzóleumba. A koporsó elhelyezése után a Vörös téren lévő tömeg a forradalmi gyászindulót énekelte. Berlin, január 28. Bberlein képviselő a tegnapi Lenin gyászünnepélyen kijelentette, hogy ha Németországban azt hiszik, hogy a kommunista pártot Seeck parancsaival meg lehet semisiteni, úgy végzetesen csalódnak. A párt jelszava m aís ez: — Nem alkudozni a polgársággal, de osztályharc életre és halálra. A pozsonyi kommunisták személyeskedtek a Lerrin-gy ász- ünnepségen Pozsonyból jelenti tudósítónk: Szombaton délután fél 3 órakor a Munkás-Otthonban összehívták a munkásságot, hogy felvonulást és utána gyászünnepséget rendezzenek Lenin elhunyta alkalmából. Az előzetes kommünikék azt jelezték, hogy a felvonulásban és a gyászünnepségen a szociáldemokrata érzelmű munkásság is részt vesz. Szociáldemokratákat azonban egyáltalában nem lehetett látni az ünnepségen. A kommunisták a legnagyobb agitációval alig tudtak összehozni ezerkétszáz főnyi ,,tömeget44, fcnnek is a fele asszony és gyermek volt. Ez annál is meglepőbb, mert Pozsonynak legalább húszezer főnyi munkástömege van. A menet élén kommunista cserkészek haladtak vörös ingben és vörös zászlók alatt, amelyek fekete gyászfátyollal voltak bevonva. A zászlók alatt Lenin elég rosszul sikerült életnagyságu szénrajzát vitték, amit a Haltéren állították fel. Itt zajlott le süvítő szélben a népgyülés. Egyszerre három szónok: magyar, néme és szlovák beszélt, ami bábeli zűrzavart idézett elő. A magyar gyűlést Major István kommunista városi tanácstag nyitotta meg pár szóval, miután előbb a dalárda elénekelt német nyelven egy orosz halotti dalt, amit kalaple véve hallgattak meg. Major arról beszélt, hogy már nincs messze az a nap,, amikor itt is megvalósul Lenin „elvtárs44 álma és ,,vérözönbe borítjuk a pozsonyi utcákat44 . . . Átadva a szót Nagy Gyula volt nemzetgyűlési képviselőnek, aki általános elképedésre, ahelyett, hogy halotti beszédet mondott volna, Lenin száraz életrajzi adatainak ismertetése után — személyeskedni kezdett. A Híradó magyar lapot kezdte szidni, amely nem az ő száijizük szerint mélatta Lenin ,,elvtársat‘\. aki előtt pedig még a polgári lapok is zászlót hajtottak. „Ajánljuk a Híradó politikai rovatvezetőjének — mondta, — hogy menjen csak a Vigadóba francia dámák cipellőit csókolgatni44. Egy-két közbeszólás helyeselte csak Nagy Gyula kirohanását a „polgári sajtó44 ellen, egyébként maguk az elvtársak is ízléstelennek tartották, hogy egy halottá gyászbeszédben francia dámákról dik- ciózzék a szónok. Gyűlés után a tömeg rendben szétoszlott. A rendőrség készenlétben volt, sőt a telefon-interurbán sem működött a gyűlés ideje alatt, de sehol sem került a sor beavatkozásra. A parlament összehívása. A Ceské Slovo arról vél tudni, hogy a képviselőházat csak március 6-ára hívják egybe. (Az összehívás napját csak az elnökség holnapi ülésén fogják hivatalosan megállapítani. A szerk.) Ezt a halasztást koalíciós körökben azzal okolják meg, hogy a bizottságoknak elegendő időt kell adni a megvitatásra váró javaslatok letárgya- Jásűra. A képviselőház mostani ülésszakában ugyanis hét olyan javaslatot keli letárgyalni, íimelyekct a szenátus már elintézett, azonkívül negyven javaslat fekszik már eddig is a bizottságok előtt, végül pedig a kormány számos tij javaslatot szándékozik előterjeszteni. J^e téíováM, álljmellénftf &ÍMC9B étül Egységes ellenzéki blokk alakult Jugoszláviában A horvátok szakítanak a negáció harcmodorával Belgrád, január 27. Zágrábi jelentések szerint a hiorvát képviselőik kezdik belátni, hogy a pad'áinueutáris távollétinek vezetőik által makacsul képviselt politikája elhibázott és hogy legfőbb ideje, hogy ezzel a negatív harcmodorral szakítsanak. Koirosec, a szlovén néppárt vezetője és Spaho, a bosnyák mohamedánok vezetője, valamint a bo!rvát képviselek delegátusai között tegnap Zágrábban lefolyt kiomiferemcia annyiban ért el pozitív eredményt, hogy a horvátok csatlakoztak most már a többi ellenzéki pártok által kép-, viselt állásponthoz, mely szerint a Pasics-kormány által követett szigorúan centralisztikus politikával szemben csak egy egységes ellenzéki blokk alakításával lehet hathatósan föllépni. De ettől a megismeréstől a horvát kép- viiselckoek a parlamentben való tényleges megjelenéséiig még hosszú aiz ut. Ez okból belgrádi kormánykörökben neim túl nagy jelentőséget tufjaijdoniifamiak a zágrábi eseményeiknek. Belgrádban kijelentik, hogy a horvátok szóiméira ezentúl is, minit előbb nyitva- tárva vannak a szkupstina kapui. A lequeitió száműzettek szomorú sorsa Nem igaz, hogy pompában élnek — Nincsen elegendő fehérnemű — Ajándékok Ausztriából és Magyarországból — A spanyol királyi család figyelmes gondoskodása Budapest, január 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Pester Lloyd Schager-Eckertsau Albin dr.-nak, a Habsburg-család vagyoni ügyei intézőjének közlései alapján rendkívül érdekes, de egyúttal megdöbbentő részleteket is közöl néhai Károly király családjának lequeitiói sorsáról. E jelentésből vesszük az alábbi részleteket: Arról beszélnek, hogy Zita kastélyt vásárolt és gyermekeivel együtt most fejedelmi pompában él. Minden szó hazugság. Ismeretes, hogy az elhunyt király özvegyének és gyermekeinek nem volt otthonuk, úgy, hogy kénytelenek voltak a különböző városokban valóságos szállodaéletet élni és lemondani a legszerényebb komfortról is. Amikor pedig lakást kaptak, amelyet egy spanyol arisztokrata bocsátott a rendelkezésükre, ez az állapot sem tartott sokáig, mert nemsokára pénzügyi követelésekkel fordultak Zitához, amelyeket nem tudott teljesíteni. Amikor a Lequeitió környékén lakó földbirtokosok arról értesültek, hogy Zitát és gyermekeit az a veszély fenyegeti, hogy lakás nélkül maradnak, gyűjtést rendeztek, amelynek jövedelméből megvettek egy házat és azt ellenszolgáltatás nélkül bocsátották a számüzöttek rendelkezésére. Ez a- nagylelkűség is bizonyítja, hogy milyen nagy rokonszenvnek örvendenek Spanyolországban. E rokonszenv számos megható apróságban jut kifejezésre, így például — sajnos — nem titok, hogy a lakószobákat nehezen lehet kifütenl. A szobák hőmérséklete most, télviz idején 10—12 fok Celsius. A fa beszállításánál a lakosság is segédkezik és nemcsak, hogy pénzre nem tart igényt, hanem a halászok legszebb halaikat a királyi családnak ajándékozzák és nem akarnak fizettséget elfogadni. Rossz nyelvek ezt a megható áldozatkészséget is gyanúsításokra használták ki. Elterjesztették a hirt, hogy Lequeitióban ..karlista propagandát44 iiznek. Ámbár Zitát és gyermekeit, különösen legidősebb fiát, Ottót, néhány órára megörvendeztetik a tisztelet eme jelei, mégsem tudnak megszabadulni egy kinos érzéstől. Keserű dolog rászorulni a jótékonyságra, mert Le- queitióban valóban szűkös az élet. E halászfaluban nincsen hús. A lakosság csak halakon él és Zita családja is kénytelen volt hónapszámra lemondani a húsételről. A spanyol király véletlenül értesült arról, hogy a gyermekek testileg nem fejlődnek, mivel táplálkozásuk hiányos és elrendelte, hogy minden héten kétszer küldjenek Madridból húst és zöldséget Lequeitióba. A városban ugyanis, a karfiolt kivéve, zöldséget sem lehet kapni. Még szomorúbb, hogy nincs elegendő fehérnemű. A bécsi és budapesti vár gazdagon fölszerelt fehérnemüszekrényeit lefoglalták, sőt néhai Károly királynak Brandeisben lévő fehérneműjét a cseh-szlovák köztársaság el- koboztatta. Amikor a spanyol anyakirálynő Lequeitióban járt látogatóban, a kis Adelheid főhercegnő éppen beteg volt és a magas vendég meg akarta nézni a kis beteget. E beteg- látogatás következménye volt, hogy egy nappal később két ágytakaró érkezeit Madridból. Ilyen körülmények között nem is lehet arra gondolni, hogy titkárokat alkalmazzanak, akik elintéznék az Ausztriából és Magyarországból érkező számtalan levelet. Karácsonykor és újévkor Magyarországból és Ausztriából ládaszámra érkeztek ajándékok. Mi tagadás benne, legfőbb ideje volt, hogy segítség érkezzék. Havonként hatezer pezetára van szükség, hogy fedezzék az éppenséggel nem „királyi háztartás44 költségeit. Ezt az összeget főként Ausztriából és Magyarországból érkező adományokból teremtik elő. A magyar és osztrák koronák nem mindig elegendők arra, hogy fedezzék a szükségletet és ezért örömnap volt Zita és gyermekei számára, amikor az ünnepeken meleg ruhákkal telt nagy ládák érkeztek. Nagyon szomorú, hogy Károly király gyermekeinek nincsen megfelelő téli garderobjuk és hogy csak most tettek szert meleg télikabátokra, sálokra és gyapjuharisnyákra. Ezt legfőképpen egy. bécsi hölgynek lehet köszönni, aki lankadatlan buzgalommal gyűjtött ajándékokat. Minden ismert udvari szállító ajándékot küldött és fehérneműn, kalapokon és ruhákon kívül, számos sütemény és édesség is érkezett. Urbánné — igy hivják az említett hölgyet — most érkezett vissza Lequeitióból és könnyes szemekkel beszélt arról az elragadtatásról, amelyet az ajándékok kiváltottak. Érdemes a megemlítésre az is, hogy szegény tiroli fafaragók karácsonykor művészileg kidolgozott jászoljátékot küldöttek, amelyen Zita és Ottó a Megváltó előtt térdelő miniatűr faszobrocskái láthatók ... Nemzeti kisebbségi konferencia Zűriekben Prága, január 23. Zürichben holnap ül össze a népszövetségi ligák uniójának kisebbségvédelmi bizottsága. A konferencia Sir Wiiloghbie Dic- kinson fog elnökölni. A tárgysorozaton a következő pontok szerepelnek: 1. A hágai állandó nemzetközi bíróság által megállapított kisebbségi jogok, különös tekintettel a lengyelországi német telepesekre. (Előadó: Dickinson.) 2. A kisebbségi jogok tekintetében értényes törvények a különböző államokban. (Előadó: Ruyssen főttkár.) 3. A kisebbségek helyzeté Görögországban és Törökországban. (Előadó: 04Mo!ony.) 4. A dán-német kisebbségi kérdés. 5. A cseh-sz’o- vákiai német autonóm testieteknek és törvényhozóknak sérelmei. 6. Az olaszországi német és szlovén kisebbségek panaszai. 7. A bulgáriai kiebbségek és emigránsok. (Előadó Kirov t’anár.) 8. A numerus clausus kérdése. (Előterjesztette néhány zsidó csoport.) Megalakult a Rusziuszkói Autonóm Földmivesszövetség Huszt, január 28. (Saját tudósítónktól.) A kánpát'orosz köztársasági földmivespárt diszidensei szombaton tartották kongresszusukat Husztcn és megalakították az Autonóm Földmivesszö- vetséget. Az illést Buday István dr. nyito’ta meg, mire megválasztották Buday Vaszilit az ülés elnökévé, aki nyomban át is verte az elnöklést. Fölszólaltak Mocskos Iván. Kur- tyák és Földes!. Az uj párt elnökévé Mocskos Ivánt választották meg, alelnökök lettek Riskó Béla, Vencó György és Földesi, előtdó Kártyák, politikai titkár Bródv, szervező Titkár pedig Demko. Bennszülött lázadás a Filippini-szigeteken ötvennégy halott Manilla, január 27. (Mavas.) Surigac tartományban a Filippini szigeteken háromszáz bennszülött támadást Intézett a fiílpplnl rendőrség ellen. ötvennény bennszülöttet a támadás visszaverésénél megöltek és két rendőrt megsebesítettek. A görög köztársaság befejezett tény Athén, január 28. (Havas.) A republikánus képviselők véleménye szerint a dinasztia visszalépése befejezett tény s népszavazásra nem kerül sor. Venizelosz a képvlselöházban a kormánynyilatkozattal kapcsolalban felvetette a bizalmi kérdést. Rövid táviratok A Deutsche AUgomeine Zeitung jelentése szerint a berlini lengyel követség azzal a javaslattal fordult a külügyminisztériumhoz, hogy a Drezdában abbamaradt tárgyalásokat újból felvegyék. Zaglul pasa elfogadta a miniszterelnöki tisztet. mapiümbmm A kéiszer-tragikus költő A losonci CsokonaJ-emlókünnepély prológja Irta: Darkó István. Messziről és messzire megy ez az élet S csak: élet ez, summája ezrekének, Örök, magyar határ-por, meg nem szakadott. S életük ez a mérsékelt csodáknak, Mikben mégis ős állandóság vágtat, Hunn, uj legenda, mely zsarnokin éleíik. A tolakodó Gráciát ellöktem, Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem, A Minden kellett s megillet a Semmisem. . Én voltam Ur, a vers csak cifra szolga, Hulltommal hullni: ez a szolga dolga, Ha a Nagyur sírja szolgákat követei. Felfigyel a mai költő hangjára Csokonai Vitéz Mihály. Mcgtágito'tt szömmel néz téren, Ment, messzii irmesgyé-ken keresztül. Belenéz egy csodálatos nagy, dióbanrtia szembe. A két szem megcsókolja egymást, minit édesanya koporsója felett c-gyik testvér a mér sikat. A Vitéz Mihály szemében egy tört hiedelem örök sebe parázslik: — Lesz még az a kor. melybe felettem is Egy hiv magyarnak lantja zokogni fog! — A Vitéz Mihály lázakba mártott két szeme átniéz sorsokon, a kevés mcgmásu.t és a sok megmaradt magyar dolgon. Erőlködve fiigyei. Lát minőiig — egyfajta rémekkel teli, egy módon — hallMos éjszakát. Lát benne fehérig ízott két bukó tekintetet, látja abban a maga felbá torkod ó fényének a'.ábbhagyá- Sát. Látja tán még halálhoz kondlitott harang lóbálását s aztán llátja a Semmit. Látó-magába fogadja a magyar sötétet és fényes cseppeket sir a két messzi szem. Nincs kn'ötib, nincs újabb, nincs más, százötven éve ezen a tájon. Halálba űzött köl tősor sokban teljesedik ki itt az élet. Vitéz M’ihtálly ennek az örök tragédiának kétszeres megszemélyesi+ődiése, a külön gyű la- dásokhál tetézett nagy magyar seb. Meghalt először, nem olvasva, nem értve, borhoz, nőhöz, csatangoló hűtlenséghez keserítve. És megfialt másodszor is, ma, mikor feltámadásának megkésett az ideje. Korai hírnökként bolyongott a Duna tálán. Várta az időt, amiikor a nagy Szarvaikat b:jelenthet1. A lelkiekkel táplált gonosz máglyáról pedig utána hullott a zsarát s őt befedte fekete pernye. A világpolgár, a harminc évig gyermek Vitéz Miska kidalolta a férfiember minden gazdagságát. Megraböltan, űzötten tárt most ölek’) karokat űzője-kerge-tője. mostoha fajtája felé. Idegein ka’túrákon gazdagodott, csodát váró Írté kitörni készült a bitang takaró aí'ók Külön fájdalmakat, magyar sorsot. Ár- pádiászt akart dalolni! A Körösi Csorna Sándor véres szivét, a Julián véres szivét, a Julián babát sebes lábát akarta váraink Ekkor halt meg először. Mikor talán ennek a testvérgydkos haragú népnek az éetén Világító fénnyel akart átfutni a kitérésűit, pompás futó csillag, a Vitéz Mihály fajához békült lelke. Az örök gyermek feledtető, mámort adó Iliiével irta meg a végrendeletét: — írok a boldogabb maradéknak, írok a XX. vagy XXI. -századnak, melyben a magyar vagy igazán lesz, vagy igazán semmi sem. És vádoló Iratnak itt hagyta ezeket a sorokat: Hagyj el, óh Reménység, Hagyj el engemet, Mert ez a keménység Úgyis eltemet. Érzem: e kétségbe Volt erőm elhágy, Fáradt lelkem égbe, Testem földbe vágy. Nekem már a rét himetlen, A mező kisült, A zengő liget kietlen, A nap égre dűlt. Bájoló lágy trillák. Tarka képzetek, Kedv! Remények! Lillák! Isten vél etek! A fájdalomtól megtörik a Csokonai Mihály hozzánknéző szeme. Meglátja, hogy meghalt másodszor is, ma, amikor a század^ amelynek irt, uj fogalmazásban olvassa az ő hittevését. Meghalt másodszor, mert őt magái: mi se olvassuk.De él az élet, mely benne volt először ilyen, mély elindult tőle, mely summája volt azóta is ezrekének sok másokon keresztül Adyig. Örök, magyar-határpör, rneyben mégis, mégis ős állandóság vágtat!
