Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-29 / 24. (472.) szám

Kedd, január 29. 3 Fiume a gazdasági újjászületés utján Hatvan millió lírás kölcsönt folyósít Fiúmé­nak a „Banca ditalia" — Fiume ismét ver­senyre kél Trieszttel — Helyreállt a közbiz­tonság, lecsendesedett az élet Prága, jaimrar 28. Egy Fiúméból üzleti útjáról visz- szatért kereskedő elbeszélése alap­ján közöljük az alábbi ismertető cik­ket Fiume jelenlegi gazdasági és po­litikai viszonyairól. Az első benyomás, amely nyomban meg­kapja a szemlélőt, mintha ez az öt esztendeje hatott város lassan-tassam újjáéledne. Annyi rombolás, tétlenség és meddő politikai kakas - ■viadal után Fiume ismét dolgtozni kezd. A tunya erekbe lassan visszatér az élet, az ed­dig üresen tátongó kikötőbe nap-nap után be­fut egy-egy angol, német vagy olasz keres­kedelmi hajó és kiüríti a dokkokba rakomá­nyát A legtöbb iparvállalat még mindig nem dolgozik, de mór több kísérlet történt az utóbbi heteikben a normális munka felvéte­léire. Négy hatalmas iparvállalat kétezerőt- száz munkással a napokban ismét megkezd­te üzemét. Ez pedig nagy szó akikor, amikor tud­valevő, hogy Finimébajn a háború befejezte óta mindennemű ipari tevékenység szünetelt és a város egytizedirésze: négyezer ember teljesem munka nélkül állott A fiumeiek ismét megkísérlik, hogy felvegyék a versenyt Trieszttel és ebből a versenyből, ha neirn is győztesem, de eredményesen kerűiknek tó. A fiumeiek hangoztatják, hogy Ffnro© kikötője úgy Cseh-Szlovákiának, mint Lengyelország galíciai részének, va­lamint Magyarországnak legelőnyösebb ki­vezető útja a tengerhez. Jugoszláviában különösen a Horvátor­szággá:! és Szlovéniával való élénk kereske- dellmi összeköttetést remélik. Politikailag a fiumei lakosság még min­dig a legtágasabb autonómia híve és ha. Fiú­méban terror nélkül népszavazást hajtaná­nak végre, egétsizien, bizonyos, hogy Ismét Za- neila autonómista hívei kerülnének előtérbe. Azonban — és ezt a fiumeiek igen szomorú­in konstatálják — Beigrád és Róma az ő megkérdezésük nél­kül döntött Fiume sorsáról. Fiume azonban annyira megsínylette már a politikai bizonytalanságot, hogy végső esetben kész belenyugodni a.z adott helyzet­be, csakhogy helyreállíthassa a konszolidá­ciót. Ebben a tekintetben különben máris ör­vendetes előrehaladás észlelhető. A íascizmus „leépítése" már megkez­dődött akkor, amikor Mussolini Giardino tá­bornokkal okkupáltatía hónapokkal ezelőtt Fiúmét. Giardino egy csapásra rendet és fegyel­met teremtett Fiúméban. A reguláris olasz csapatok, amelyek a iascista terrorcsapato­kat felváltották, sokkal távolabb állanak a fiumei lakosságtól, semhogy politikai nézetel­térésbe keverednének velük. Ma már Fiúmé­ban a világ minden nyelvén lehet és szabad beszélni és a járókelő nincs kitéve inzultusok­nak, ha történetesen magyarul, németül vagy horvátul társalog. Politikai okokból bevert fejek és ablakok nincsenek többé és a híres feliratok: „Vivő ritaüte", „Vlva Fiume iiafí- ano“ és „Fiume o morte“ is lassanként eltü­nedeznek. A közbiztonság úgyszólván telje­sen helyreállott. Ezt a változást a város külsején is ész­re lehet venni., A gondoza tlaraságot, szeny- nyet és rendetlenséget mindenütt rend és tisztaság váltotta fél, a nyilvános épületeket helyrehozták, a híres Népligetet, a „Giardino publioo“-t (Giardino-kert) is ismét kertészek gondozzák. A villamosvasút ismét rendesen közlekedik, az utca rendjére is gondosabban őrködnek a tarfkaruhás karabímferik. A 'kikötői rakodók ugyan még nagyrészt üresek, de már mindenütt lázas javítómunka folyik. Az olasz kormány nagyobb kölcsönt folyósított Fiúménak és a városi vezetőség van annyira reális gondolkodású, hogy eset- ről-esetre igénybevegye az olasz á lamkasz- szát. Ezek a többmiliió lírás köcsönök nem segítettek Fiume közgazdasági válságán, csu­pán injekciókat adtak a városnak és az an­nexiós 'kedvet igyekeztek növelni. Ezt a célt szolgálta a régi osztrák-magyar koronabauk- jegyek lírára való becserélése is. Azonban már közgazdasági körök megindították az ak­ciót, hogy legalább hatvan millió lira köl­csönt kapjanak, hogy ebből megkezdhessék a gazdasági új­jáépítés munkáját. Az SHS lebélyegzésü fco­SPni(xAiMA(Ww7fÍRMP rona-bankjigyekböl 200 milliót váltott be eddiig örtátra az olasz kormány 1:20 arányban, a fiumei lebélyegzésé úgynevezett Citta-koro- raabanikjegyekből ped:g 135 milliót 1:2.5 arányban. A Citta-baiuk jegyeket ugyanis DAAniraunzio bélyegeztette le és u>gy látszik, Mussolini aiz annexiós gondolat atyjára való tekintettel részesítette előnyben D‘Aimunzio pénzeit. , A hatvan milliós kölcsönt hír szerint a Banca dTtalla február elején folyósítja. DefliteR ímMiMM 3 Mapesfl safiot a KOlcsöntörggatósoKról Husz évre elhárult Magyarország feje felől a jóvátétel Damokles-kardja Ez az összeg nem nagy, de kezdetnek elég. Szó van azonkívül nagyobb horvát és szlovén tőke bevonásáról is Fiume jelentő­sebb iparvállalataiba, de erre csak a fiumei helyzet végleges tisztázása után kerülhet a sor. Aranyi azonban mindenesetre inegállap't- ható, hogy Fiume á gazdasáig«i regenerálódás és a politikai konszolidáció utján van és ha nem is nyerd vissza régi békebeli szerepét és jelentőségét, mégis kielégítheti egy idő múl­va a változott idők követelményeit. Budapest, január 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A jóvátételi bizottság tagjai szom­baton délután félhivat’alosan foglalkoztak a magyar kölcsön ügyével. Kedden délután a bizottság újból összeül. Beavatott körökben úgy tudják, hogy a módozatok kérdésében rövidesen létre jön a megegyezés. Bethlen Isván gróf miniszterelnök közölte a bizott­ság tagjaival, hogy Budapestre kell utaznia, a szükséges felvilágosításokat pedig Korá­nyi Frigyes báró párisi követ fogja megadni a bizottságnak. Bethlen István gróf miniszterelnök Kál- lay Tibor pénzügy írón.szter kíséreteién ma reggel hat órakor visszaérkezett Budapest­re. Ma délelőtt a miniszterelnök konferen­ciára hívta össze a sajtó képviselőt. A lapok főszerkesztőit Bethlen a kölcsönügy állásá­ról tájékoztatta. Az újságírók előtt kijelentette Bethlen, Iiogy a kölcsön föltételei két pontban foglal­hatók össze. Az egyik föltétel az volt, hogy a magyar jóvátétel végleges összegét tisztáz­zák, a másik pedig az volt, hogy a. kisantant államai maguk között állapíthassák meg az általunk fizetendő jóvátétel nagyságát. A londoni tanácskozásoknak legfonto­sabb eredményei, hogy a kisantant elejtette azt a kívánságát, hogy Magyarország éven­te több, mint tízmillió aranykorona jóváté­telt fizessen; hogy a kölcsön törlesztési ide­jét ne husz, hanem tizenöt esztendőben szabják meg és végül, hogy teljesen tisz­tázzák, hogy mit kell érteni a békeszerző­désből folyó terhek alatt. Tisztáztuk, hogy a béketerhek alatt nem csupán a jóvátételi fizetés értendő, hanem minden a békeszerződésből folyó pénzügyi kötelezettség, kivéve természetesen a há­ború előtti adósságoka. A jegybank ügyé­ben a hosszabb lejáratú váltók eszkomptá- lásának kérdését a Budapestre kiküldendő albizottság fogja megfontolás tárgyává ten­ni Tisztáztuk azt, hogy a pénzügyi ellenőr amerikai politikus is lehet. A döntést az el­lenőr kinevezéséről a népszövetség magyar albizottságának elnöke fogja meghozni. A pénzügyi albizottság a kétjegyzőkönyvben végleg megállapította a szanálás! tervet, amelyben újabb tárgyalások nem válnak szükségessé. Iia esetleg a jóvátételi bizott­ság előtt nehézségek is merülnének föl, a pénzügyi terven már nem lehet változtatni. Azt hiszi azonban, hogy ez fölösleges aggo­dalom, mert a népszövetségi albizottságban az érdekeltek már megadták hozzájárulá­sukat a tervhez. Mi ve! ugyanezek vannak képviselve a jóvátételi bizottságban is, nem valószínű, hogy újabb nehézségeket tá­masztanának. A jegyzőkönyvek aláírása a jóvátételi bizottság döntése után megtörté­nik. Legnagyobb eredmény azonban az, hogy a jóvátétel veszélyének Damokles- kardját husz évre elhárítottuk az országfeje felöl. így a külföldi tőke nyugodtan fog be­özönleni az országba. Ezután a szanálási tervet ismertette a miniszterelnök, majd Kállay pénzügyminiszter tett jelentést a tárgyalásokról. Párisból jelenti az MTI: A jóvátételi bi­zottságot kedd délután öt órára összehívták. Az ülés egyetlen tárgya a magyar kölcsön ügyében való döntés lesz. Minthogy különösen Ang'ia szorgalmazza a gyors döntést, valószinü, hogy a bizott­ság már szerdán meghozza határozatát. Az angliai bankárok egyébként a magyar kölcsön ügyében tegnap előzetes értekezletet tartottak. A Nemzeti Újság jelenti Stockholmból: Itteni politikai körökben az a lrr terjedt el, hogy Magyarország svéd pénzügyi főbiztost fog kapni. Főkén két politikus nevét emlege­tik, az egyik Adelsweardt báró, a másik La- gerbjielke gróf. Az ellenőrző bizottságban valószínűen Per Jakobson fog helyet kapui. Szombat délután Bethlen és Bene ; kö­zött a párisi Continental-szállóban uj bb ta­nácskozás volt amelyen a két országot ér­deklő kérdésekről volt szó, A fajvédők ceglédi gyűlése A fajvédők tegnap Cegléden nagy nép- gyülést tartottak. Az első szónok Lendvai István volt, aki a tőle megszokott éles mo­dorban foglalkozott a zsidókérdéssel. Fck- hardt Tibor a gazdasági helyzetről beszélt és úgy vélte, hogy nem nyilatkozatok és szó­noklatok, hanem cselekedetek kellenek. Kiss Menyhért azt mondotta, hogy a zsidók kezén öt millió hold föld van, amit el kell venni tő­lük és a keresztényeknek kell odaadni. Pró- nay Pál ismertette a vezetése alatt álló külö­nítmény működését. A különítmény azzal a céllal indult el Szegedről, hogy bosszút áll a kommunista gyalázaton. Végül Héjjas Iván beszélt. Hangoztatta, hogy a francia kommün bukása után Galliffet tábornok tizenegyezer embert végeztetett ki. „Én is kiadtam a pa­rancsot, — mondotta — amit tettem, tettem. A legnagyobb támadások közepette is oda­kiáltom: Én kiadtam a parancsot és azért Is­ten és ember előtt vállalom a felelősséget. Engem agyon lehet ütni, föl lehet akasztani, de az eszmét nem lehet elpusztítani." A gyű­lésen Ulain Ferenc is föl akart szólalni, amit azonban a rendőrtisztviselő nem engedett meg, mert Ulain nem volt bejelentett szónok. A gyűlést követő banketten azonban Ulain Fe­renc már beszélhetett. Elfogták a prágai dollárrablőkat Automobilon menekültek a rablók Pllsenen át Gmtindbe — A letartóztatás Prága, január 28. A Petschek & Co. bankház egy Fieisdi- mann nevű hivatalnokát szombaton Prágá­ban a nyílt utcán kirabolták. Fieiscbmann 10.000 dollárt, 29.150 koronát és 20 darab Prágai Vasipar rt részvényt vett fel a pénz­ügyminisztérium banJdiivatalában, amiket táskájában helyezett el Az utcán egy isme­retlen ur megszólította s a jól ismert párisi banditarecept szerint figyelmeztette arra, hogy kabátját valaki hátulról leköpte. Miikor Fleischmann lehajolt, hogy letisztítsa a ka­bátját, az idegen kikapta hóna alól a táská­ját s el akart rohanni. Fleischmann elkapta a rabló kabátját s dulakodni kezdett vele, miire a rabló egy a Fleischmann táskájához a megtévesztésig hasonló táskát dobott oda neki s míg Fleischmann a táska után kapott, menekülni igyekezett. A dollárokat tartal­mazó táskát egy bűntársának dobta oda, ki­nek sikerült elmenekülnie, míg öt magát Fleischmann a járókelők segítségével el­fogta. A rendőrségen megállapították, hogy. Antouio Genfi 33 éves milánói mechanikus, ki Becsből bűntársaival együtt Lundenbur- gon át előző nap érkezett Prágába. A rend­őrség abban a feltevésben, hogy Genfi bűn­társai Bécsibe fognak visszaigyekezni, azon­nal értesítette az összes határállomásokat hogy az olasz útlevéllel utazókat a legszigo­rúbban vizsgálják meg. Vasárnap este Gmiiradiből megérkezett a jelentés, bog:/ a dollárrabló két bűntársát, kik automobilon érkeztek Gmündbe, elfog­ták s náluk a 10.000 dollárt és 33.000 korona készpénzt megtaláltak. A rablók egy prágai autótaxin mentek közvetlenül a rablás után Pilsembe, honnan uj autót béreltek Gmünd­be. A rendőrségnek alapos a gyanúja, hogy az elfogottak rabolták el Becsben egv bank- szolgától hasonló körülmények, között 9<> millió koronát tartalmazó táskáját. Moszkva, január 28. Szombaton este hat | órakor vette kezdetét a szovjet gyászün­nepsége. A -moszkvai nagy színházban ekkor tartotta gyászülését a tanácsok kongresszu­sa. A színház nézőterét és páholyait munká­sok és katonák töltötték meg. A színpadon elhelyezett kiaztalnál a népbizotsok foglal­tak helyet. A középen Kalinin üli A szónoki emelvény mögött Lenin felesége és nővére ültek. Az ülés hat órakor kezdődött. A ze­nekar Chopin gyászindulóját és a B-nioll szonátát játszotta. Amint a zenekar játéka véget ért, fölemelkedett Kalinin és fölállt a színház egész közönsége. Kalinin ismertette Lenin érdemeit s szavainak elhangzása után a zenekar Mozart Rekviemjét játszotta. A színházban mély csend honolt és mindenki hajtott fejjel hallgatta a gyászos muzsikát. Ezután támolygó léptekkel Szinovjev kar­jára támaszkodva Lenin özvegye lépett a színpad lámpái mellett elhelyezett szónoki emelvényre. Leninné arca a különösen for­mált álla miatt nem szép s kiálló szemei rend­kívül különös benyomást keltenek. Leninné könnyek között kezdett beszélni. Később azonban erőt vett magán és amikor Lenin nagy tetteiről szólott, akkor nem volt már gyászbaborult feleség, de egy fanatikus har­cos „elvtársim", akinek boldog sorsul ada­tott az, hogy Leninnel megoszthatta életét és résztvehetetf a győzelem örömében. Amkor azonban feltört ajkáról az elveszett férj utá­ni panasz, hangja ismét a fájdalom megszó­lalása volt. Nem lehet azt mondani, hegy Leninné egy pillanatig is pózolt volna, hanem el kell ösmerni azt. hogy egy kü’önös és je- lenfőséges asszony állott a szónoki emel­vénynél. Beszédét a nézőtérről felhal'atszó és el csukló zokogások szakították meg. Le­ninné beszéde után karének követekezetf. Az­után Szinovjev, Kalirrn és Bucharin beszél­tek, majd a német ploretariátus nevében Kiara Zetkm mondott kegyelefes szavakat. A gyászünnepséget a zenekar forradalmi gyászh’mnusza zárta b. Lenin ravatalához szombaton délig több mint egy millió ember járult, vagyis a két millió lelket számláló Moszkvának fele. A munkásság egyik képviselője azt a javasla­tot tette a ezovjetkormánvhoz. hogy a vá­rost ezntiil , Moszkvn-Lcn:n“-nek nevezzék. A temetés alkalmából külön jelvényeket bo­csátottak ki, amelyek Lenint mint szónokot1 a földgömbön állva ábrázollak. A z utcákon ingyen osztogatnak egy röpiratot, amely Lenin beszédeit tartalmazza. A mauzóleum munkálatára ma reggel hat órakor befejezték. A mauzóleum monu­mentalitása egyedülálló az egész világon. A Schtjuszoff műépítész által tervezett alsó fel­építmény egy kolosszális kockát alkot. Az óriási csarnok hatalmas embertömegek be­fogadására alkalmas. A menyezetét tükrös kupola alkotja, amelyen két óriási ventilátor van elhelyezve, melyek nappal és éjjel gon­doskodnak majd arról, hogy mauzóleum hő­mérséklete állandóan milliókon legyen. A holttest hónapokon keresztül közszemlére lesz kitéve és a hideg hőmérséklettel azt akarják elérni, hogy Lenin holttestét konzer­válják. A mauzóleumnak egészen különös vi­lágítása lesz és a padlót fekete-vörös kockák borítják. A hónapokig tartó fölravatalozás után Lenin holttestét egy külön e célra épí­tendő krematóriumban fogják elhamvaszta­ni. Mivel a sirt a Kreml falában helyezték el, robbantásokat kellett eszközölni, hogy a rettenetesen vastag kőfalba a szükséges építkezéseket elvégezhessék. Tekintettel arra, hogy ma óriási hideg uralkodik és a hőmérséklet harminc fokon alul sülyedt, a kormány megtiltotta azt, hogy gyermekeket is vigyenek a temetésre. A holttestet reggel kilenc órakor a Vöröstéren ravatalozták föl. Tiz órakor a Vöröst’éren metési menet. Ma est’e a moszkvai tűzoltók gyászfáklyás menetet rendeznek a városban* Lenin temetése Teatrális rendezés — Leninné szónoki emelvényen — Kolosszális ma^zo'e.ara

Next

/
Oldalképek
Tartalom