Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-27 / 23. (471.) szám

/ / Vasárnap, január 31. buaz év óta iiltetgati a fönn-ugor rokoni kap­csolatok szorosabbra fűzéséinek eszméjét. Már akkor kezdett tarra Iga tini magyarul. Egész sereg rokonban gzásu szót sorol fel. (Víz—vési, kéz—kasi, méz—ímeei, hal—kaflia, szarv—sarv, picike—pisike stb.) Újból kife­jezi azt az óhaját, hogy szeretné, ha a dor- patii egyetemien a jövőben megüresedő tan­székeket német, svéd és egyéb külföldiek he­lyett elsősorban magyar professzorokkal töl­tessék be, amiig nemzeti erőik nincsenek! Bámulatos tájékozottsággal beszél gaz­dasági, politikai és kulturális viszonyainkról. Amikor efölött csodálkozom, elárulja, hogy ft Pester Lloydot naponta olvassa. Kezdenek száiOingózsid a vendégek, hegy elbúcsúzzanak. Maga mutogat be a mróii'szte- rókn-ek. Már csak a finn ügyvivő van. itt fe­leségével és mi magyarok a családi szőkébb környezeten kívül. Bennünket visszatart inég egy kis beszélgetésre. Amikor kör-éje ülünk,, páratlan melegséggel mondja: — No, most végre magunk vagyunk! Meghitt, bizalmas társalgás in dúl meg, amelynek ő a lelke, Vlaííafici Erzsébet csá­szárnét ói “ beszél, mire kijavítja, hogy ,.ki- rá'lyné“, hisz inkább volt ő a magyarok ki­rálynéja, mint az osztrákok császárnéja. A fehérlkeztyüs lakáj ezüsttálalkon na­rancsot, mandarint, banánt, szőllőt, ananászt, vaflaimint csokoládébcnbonoíkat szolgál föl. Mosolygó déligyiíimöícsök a hóboritotta hideg északon. Elgondolkozom. Az észak mostoba- béigá/val >és a szláv óceán csapkodó hullámai­val dacoló maroknyi nép. Az én fajtám!... Rövid táviratok A Matin jelentése szerűit Venizelosszal fran­cia részről közvetett utón tudatták, hogy Francia- ország hajlandó lenne a görög kormányt elis­merni. A Vreme jelentése szerint a belgrádi zsidó hit­község a bulgáriai zsidók kérelmére elhatározta, hogy külföldön megteszi a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a bulgáriai zsidókat megóvja a mace­dóniai bizottságok erőszakos pénzzsarolásaitól. Ez a bizottság azonkívül, hogy egyes gazdag zsidók­tól tekintélyes összegeket zsarolt ki, húszmillió lé- vás adót vetett ki a szóíiai zsidó hitközségre. Milutin Dragovics jugoszláviai radikális kép­viselőt 115 szavazattal 65 ellenében megválasz­tották a távozó Rankovics utódjául, a szkupstina alelnökévé. A raj na vidéki bizottság rendeletileg betiltotta az adóknak francia vagy belga frankban való fi­zetését. Egy másik rendelet a belga és. francia franknak a megszállott területekről a meg nem szállott területekre való átvitelét tittja be. A Reuter-ügynökség hivatalosan megcáfolja azt a híresztelést, hogy az angol kormány feladta fe szingapórei hadi kikötő építésének tervét. A jóvátételi bizottság első szakértő bizottsá­ga kedden, a második bizottság szerdán érkezik Párisból Berlinbe. Monzie szenátor interpellációt terjesztett be, melyben nyilvános ankétot követel a francia kor­mánytól az Oroszországgal felveendő kereskedel­mi összeköttetések ügyében. Az öreg Gács elmosolyadott: — Hát csak menjenek el bízvást erre a második nászutra, kedves Jolán. Mert hát valamit súgok magának: nincs a maga urá­nak kutyabaja se! A menyecske csodálkozva nézett a dok­torra: — Nincs semmi baja? De hisz ön váltig esküdözött... — Előtte is esküdöztem. S elsősorban neki ajánlottam ezt a gyógymódot, ami, úgy látom, mindkettőjüknél bevált. Neki javasol­tam, hogy hagyjon föl a régi életmódjával. A csapodárságával. S térien vissza szépen ma­gához ... Jolán elámult. De aztán az arcán valami kis bánat suhant végig. — Tehát csak orvosi rendeletre szeretett belém most az uram? Gács doktor legyintett: — Baj is az. Fődolog, hogy beleszeretett. S bizonyára nem is fog kiszeretni többé. Látja, kedves Jolán, az orvosnak néha az a föladata, hogy betege előtt elhallgassa a ba­ját. Az én föladatom pedig ebben az esetben az volt, hogy valami betegséget hazudjak neki. Ebben a percben megszólalt az előszo­bában a csengő. Jolán föl akart ugrani. Az orvos megfogta a kezét, hogy visszatartsa egy pillanatra: — Aztán nehogy kotyogjon, szép asz- szony! El ne rontsa a kúrámat! Legföljebb majd egyszer, ha megöregedve, együtt ülnek a kandalló mellett, akkor leleplezheti a vén Gács doktor ravaszságát. S akkor ő szépen és hálásan kezet fog csókolni kegyednek... Jolán mosolyogva bólintott. A szobalány ezenközben bebocsátotta a türelmetlenül csöngető férjet. Az asszony elébe szaladt és nyakába borult az uránig ~ orvosi rende­letre ,.. Ál orosz ügy az angol politika tengelykérdése Elengedi-e Anglia az orosz adósságokat? London, január 26. A Daily Express mai vezércikkében kijelenti, hogy Macdonaldinak Európában sokkal erősebb a helyzete, mint az elődjéé volt. Macdonald Franciaországgal szemben a sikernek egyes kilátásai mellett folytathat szilárdabb politikát. A párisi sajtó­nak az a felfogása, hogy az uj kormány tel­jesen németbarát politikusokból alakult, tö­kéletesen értelmetlen azok előtt, akik Tho- mas, Henderson, Wialish és Glynes álláspont­ját ismerik, A Reuter-ügynökség mai híradásában kijelenti, hogy oktalanság lenne azt Iliinél, hogy az orosz kérdést azonnal el lehet intéz­ni. Egy másik jelentése ennek az ügynökség­nek úgy tudja, hogy beavatott körök infor­mációi szerbit az angol és orosz kormány között a szovjetkormány elismerésének kér­désében eddig semminemű tárgyalás nem in- nult meg. Kétségkívül számítani lehet azon­ban arra, hogy ily tárgyalások lesznek. Ille­tékes orosz körök rámutatnak arra, hogy mielőtt tárgyalásokra kerülne a sor, tisztázni lehetne a két álam közötti függő kérdése­ket, igy Oroszország adósságainak ügyét. A Daily Telegraph arról ír, hogy Macdonald külpolitikai akcióinál a formai jegyzékek ki­cserélése helyett a külföldi államok diplomá­ciai képviselőivel a közvetlen tárgyalás mód­szerét fogja bevezetni. London, január 26. Tegnap megkezdőd­tek az angol-orosz összeköttetés megterem­tésére irányuló tárgyalások. Az angol kül­ügyi hivatal érintkezésbe lépett Rakovsky- val, a londoni orosz misszió vezetőjével és utasításokat adott a moszkvai angol misszió­nak. A szovjetkonnány elismerésének kér­désével összefüggően a legfontosabb kérdés a kölcsönös pénzügyi igények szabályozása. Noha Macdona’d nem akar nyomást gyako­rolni a szovjetkormányra, mégis teljesen ki­zárt dolog az, hogy az angol követelések törlésére kerüljön sor. London, január 26. (Saját tudósítónktól.) Jólértesült politikai körökben úgy tudják, hogy Macdonald azzal a tervvel foglalkozik, hogy Oroszország részére nagyobb kölcsönt biztosit. Macdonald február 12-én elvi jelen­tőségű kijeelntéseket fog tenni az alsóházban az orosz kérdésről. — 0‘NeiIl liberális kép­viselő Hamstéatban mondott beszédében ki­jelentette, hogy Oroszországgal addig nem lehet eredményesen fölvenni a tárgyalásokat, míg az angol hitelezők nem engednek 186 milliós követelésükből. 0 ö <,<»<>♦❖ * C ** Á békeszerződések nem töké­letesek — mondja Poincaré Páris, január 26. A kamara tegnapi ülé­sén a frank védelmére irányuló törvény- javaslatokiat tárgyalták. Bokunovsky előadó ismertette a javaslatoké Azután heves vita. indult meg, amelyben Poincaré is résztvett. Daudet royalista képviselő támadta a kor­mány javaslatait s azt hangoztatta, hogy ha Franciaország egyensúlyba hozza költség­vetését, ugy a többi álamok azt fogják mon­dani, hogy Franciaország tud magán segíte­ni 'és nincs szüksége jóvátételekre. E kije.ön­tés után Poincaré és Tardieux között heves szóváltás támadt. Poincaré egy közbeszőSásában kijelen­tette, hogy a békeszerződések nem tökéle­tesek. Tardieux erre emlékeztette Poinca- réí arra, hogy a békeszerződést ő irta alá, mint a francia köztársaság elnöke. Poin­caré erre kijelentette, hogy a köztársaság elnöke nem felelős, de a felelősségeit a kormány viseli. A folyosón az a lnir terjedt el, hogy Poincaré ma a vita befejezését fogja java­solni s hogy ezzel kapcsolatosan felveti a bizalmi kérdést. Föl vonulnak a frank védői Paris, január 26. (Havas.) Bokanovsky, a kamara előadója tegnap', beszédében utalt arra, hogy a frank esése folytán spekuláló német bankárok pesszimisztikus és Franciaor­szággal szemben ellenségek híreket terjesz­tenek. Ezért szükséges, hogy az egész világ meggyőződjék arról, hogy Franciaország Pénzügyei teljesen egyensúlyban vannak. — Mint becsületes ember, szavamat adom — mondotta az előadó, — hogy a francia költ­ségvetés tényleg egyensúlyban van. Paris, január 26. Barthou, a jóvátételi bizottság elnöke a földrajzi intézetben meg­tartott előadásában kijelentette, hogy gyere­kesség lenne tagadni azt, hogy a mai hely­zet komoly, de még sem szabad pesszim'z- nmst táplálni. Meg van róla győződve, hogy egyetlen politikai párt sem fogja a Riihrvi- | dókét kiüríteni, A frank válságos helyzetéről szólva/kjelentette, hogy senki sem két'elked- hetik abban, hogy a frank ellen kampányt szerveztek. A „pénzügyi Verdun“ jelszava nem túlzott. — Segítsünk magunkon, — mondotta — hogy a szövetségeseink segítse­nek rajtunk. Ne játszuk a bátorság hiánya folytán a békedeíatisták szerepét. Francia- ország látott már más fenyegetéseket és más veszedelmeket is. Legyünk urai önmagunk­nak és őrizzük meg a szükséges fegyelmet. Paris, január 26. (Havas.) Masson, a Credit Lyonnais igazgatója az amerikai klubban tartott beszédében kifejtette, hogy amíg Amerikában a katonai és tengerészeti kiadások 546 milli dollárt és Angliában 870 millió dollárt tesznek ki, addig Franciaor­szágban jelenleg csak 331 millió dollárra rúg­nak, vagyis amíg Amerikában a háború előtti helyzethez viszonyítva 72 és Angliában 111 százalékkal emelkedtek, addig Franciaor­szágban 10 százalékkal csökkentek. Francia- ország állami bevételi -ötször olyan magasak, mint a háború előtt voltak, mig a százezer frank jövedelemre kivetett adó tíz­szer magasabb a háború előttinél. Ha Fran­ciaország nem vett volna fel kölcsönt, akkor az elpusztított területek romokban hevemé­nek, mert az adókból kéteszt'endő alatt nem lehetett volna 100 milliárd frankot behajtani. A frank krízisének eredeti oka legnagyobb- részí az, hogy körülbelül 12—15 milliárd frank idegen kézben van. A helyzet teljesen •meg fog változni, amint a rekonstrukciós munkát befejezik s Franciaország minden utat jobbnak tart, mint azt a metódust, amelyhez Némeország menekült és amely .a nép kilencvenöt százalékát a csődbe ker­gette. A mexikói csapatok megsemmisítő veresége London, január 26 (Saját tudósítónktól.) A Morning Post washingtoni jelentése szerint a mexikói szövetséges csapatok Mexikó kö­zeiében megsemmisítő vereséget szenvedtek. A fölkelők Mexikó ellen vonulnak és azt elő­reláthatóan egy pár napon belül megszólják. A szkupstina elfogadta a francia kitelt Belgrád, január 26. (Saját tudósi tónktól.) A szkupstina mai ülése a Franciaország ré­széről engedélyezett háromszázmillió frankos hitel ügyével foglalkozott. Szíojanovics pénz­ügyminiszter hangoztatta, hogy itt nemcsak üzleti ügyről van szó, hanem a nagy szövet­séges barátságának jeléről. Marinovics Szto- ján a demokrata párt nevében a kölcsön el­len szólalt föl. Posics hadügyminiszter káje- iöiiitetbe, hogy a katonai felszerelésre szükség vau, mert >az ailbániai hadjáratnláü a jugoszláv hadsereg számos fölszerelési tárgyát elvesz­tette. A szikuipstina 103 szavazattal 61 ellené­ben elfogadta a kölcsönre vonatkozó tör- véiíyjavasdatot. A német puccskísérlet Berlin, január 26. A Vorwárts azt a hirt közli, hogy a Seeetkt tábornok ellen terve­zett merénylet csak egy része annak a terv­nek, amelyet már hónapok óta szőnek és amelynek egyik mozgatója C-lass igazság­ügyi tanácsos, egy német nemzeti szövetség elnöke. Ennek a szövetkezésnek a célja Né­metországban a nemzeti diktatúrát megvaló- sitao.i. A lap fölveti azt a kérdést, vájjon igaz-e az, hogy Class és Grandel összeköt­tetést tartanak fenn Kahr-ra! _____________ ír juk össze a sz’ovenszkói és ruszin- szkói magyar vonatkozású műemlékeket. ESŐ.: A szövetkezett ellenzéki pártok köz­ponti irodájának kulturreferátusa elhatároz­ta, hogy a cseh-szlovák állam területén levő összes magyar vonatkozású műemlékeket (szobrok, épületek és épületrészek, emlék­oszlopok és emléktáblák stb.) jegyzékbe ve­szi. A fontos és kultúrtörténeti szempontból rendkívül értékes mozgalomnak eredménye csak ugy lehet teljes,, ha a szlovenszkói és ruszinszkói magyar intelligencia segítségére lesz a kulturreferátusnak a műemlékek ősz- szeirásában. Hálás köszönnetfel vennénk, ha minden városban és községbei vállalkoznék valaki a következő adatok beszerzésére és megküldésére: 1. A város, község neve. 2. A műemlékek neme (szobor, épület, épület­rész, emlékoszlop, emléktábla). 3. a magyar vonatkozás megjelölése. 4. A fölirás teljes szövege. 5. A műemlék alkotója, felállításá­nak, keletkezésének ideje. 6. Megvan-e még a műemlék, vagy el távolították? 7. Az eltá­volítás, vagy megcsonkítás ideje és módija. 8. Ha lehet, fényiképf öl vétel, rajz, képes leve­lezőlap a miiem éről. A fent felsorolt adatokat eset-eg bővebb értesítéseket Sziklay Ferenc dr. kul túr referens elmére (Kassa, E dér-utca 9. $z.) kérjük, Ábécé A. barátom, az a fiú, aki tudja, hogy mit eszem, mikor alszom és miért vagyok jó vagy rossz han­gulatban, aki ir és aki előtt több az irás, mint a pénzt jelentő életkötelesség, aki előtt szentebb ez a szó: kézirat, mint az emberek által kifun- dált sok sántikáló moráligazság, elgondolkodott velem együtt egy forró, cukorral szirupositott fe­keténél azon az Íráson, ami egy pesti lapban je­lent meg s amiben a legutóbb megbukott Szomory Dezső a premiérje után kiébredt gondolatait adja. Szomory ebben az írásában azt követeli a költők­től, hogy legyenek gőgösek, fölényesek, senkinek sem engedelmeskedik és egy pillanatig se gondol­janak arra, hogy a saját művészi lelkiismeretükön kívül más is Ítélkezhet felettük. „Minden este ugy feküdjön le, olyan mámorosán, mint egy részeg félisten és ugy ébredjen minden reggel és nézze magát a tükörben, hogy őt csak csodálni lehet Egyáltalán őrüljön bele a munkába, a kéjbe, a luxusba és a művészetébe/1 — Ez a költők legszebb, de legveszedelmesebb önexkluziója — mondja a barátom. — Ez azoknak a költőknek igazságmondása, akik többek, mint Szomory Dezső — mondom én —, de egyúttal veszedelmes felülemclése az énnek a többi fölé, különösen, ha arról van szó, hogy az, aki ezt az elvet vallja, a költőknél és Íróknál megkívánt és megbocsátható hiúságon kívül nem tud más értéket és eredetiséget produkálni. Ne menjünk messze és ne nyúljunk Szomory Dezső után, de gondolkozzunk azon, hogy hányán van­nak közöttünk, akik az Írás és alkotás legprimití­vebb elemei: az egyéniség, a fantázia és ötlet nélkül harácsolják össze innen is, onnan is az Írá­saik gondolatait s akik emellett nemcsak este és reggel, de délben és a napnak minden percében a ’ csodáltatás borravalóit akarják bezsebelni. Ne ha­ragudjunk azért, hogy valaki hiú, ha az a valaki hiti is lehet, ha valaki beleőrül önmagába és mű­vészetébe, ha az a valaki szikrázni tud ebben a sötét világban, de dorongoljuk le szóval. Írással és modorral azt, aki az önexkluzivitásnak ezt a fölfogását a mindennapi kávéja mellé teszi, ugy mint a két kocka cukrot szokás és amellett üres, vagy a legjobb esetben a mások gondolatfájának felíürészelésénél kapott fürészporra! van csak megtöltve. — Szóval Szomory egy félig-meddig helyes és az igazi költőkre vonatkoztatva igaz elméletet prédikál. De az egyenesen groteszk dolog, hogy éppen Szomory... — Én már túl vagyok Szomoryn, én magurrk- í ra gondolok. Én ,az önzés . legkezdetlegesebb érzé­sével gondolkodom és azon késeirgek. miért van az, hogy én is Írok, maga is- ir. és egyikünk sA’~» gondolja azt, mikor este vagy éjszaka lámpa* - és reggel vagy délelőtt az első cigarettára g- hogy az embereknek kutyakötelessége velünk szemben a csodálat. Miért nem jelentkezik nálunk a művészetünkbe való beleőrfilésnek ama szimoto- mája, hogy kikapcsoljuk magunkat a mások ítél­kezése alól és ugy hallassuk a szavunkat, mint a részeg félistenek... — Mert látjuk, hogy mások mint élnek vissza ezzel s mert túlságosan rendezett az agyunk és józan a fejünk akkor, amikor írunk. — Mert naivak és kishitüek vagyunk, nem ügy, mint mások, akik hinni tudnak önmagukban és azt képzelik, hogy az ő kifacsart vagy kisémá- zott gondolatuk megmozgatja a világot. Mert él­hetetlenek vagyunk és tu’ságosan belehelyeztük magunkat az életbe Mi nem vagyunk Szomory Dezsők, „zengő vadkanok'4, mi halkan kesergünk azon. hegy nincs. üzleti összeköttetésünk, amit irodalmilag hasznosítani lehet, hogy nincs puffod­ra to.tt nevünk, ami után fut és bolondul a publi­kum és nincsenek ügyes szakácsok, akik fölszer- viroznának bennünket ugy, hogy'' az emberek cso­dáljanak. — Szerények és pénztelenek vagyunk... sen­kik vagyunk. — Senkik vagyunk, pénztelenek vagyunk, mert szerények vagyunk. giin. — (Mikor ül össze a képviselöház?) Egyes lapoknak azzal a hírével szemben, hogy a képviselőházat február 5-ikére fog­ják összehívni, illetékes helyen azt az érte­sülést szereztük, hogy a képviselöház össze­hívásáról eddig nem intézkedtek. A kép­visel őház összehívásának napját az elnökség fogja megáll api tani. Ez pedig csak kedden tart ülést. — (A Petöfi-társaság díjnyertesei.) Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Petöfi-társaság a kritikusi nagydijat Ju­hász Gyulának, a regényírói dijat Bársony Istvánnak, a költői dijat Csengey Gusztáv­nak, a kritikusi dijat Ambrus Zoltánnak, a drámai dijat pedig Vojoidh Gézának ítéli oda. — (Nadezda bolgár hercegnő és Albert Jenő württembergl herceg esküvője.) Ko- burgból táviratozzák: Nadezda bolgár her­cegnő, Ferdinánd volt bolgár király legifjabb leányának és Albert Jenő württembergl her­cegnek esküvője január 24-én volt Mergent- heimben. — (Eljegyzés.) A Ruszinszkói magyar kisgazdapárt elnökének, Egry Ferencnek unokáját, Sárkány Böskét eljegyezte Gu- lovícs Tituszirdr., a Határszéli Újság szeiw ikesztöje Ungváron,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom