Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-27 / 23. (471.) szám

Hodzsa és a drabantok (ip.) Besztercebánya, január 26. A Hottosa-—Srobár-párt megyebizottsá­gi tagjai január 21-én Pozsonyban értekezle­tet tartottak. Ezen az értekezleten a párt ez- idoszerinti vezére Hodzsa Milán miniszter nr — szegény Srotoárt ugylátsziik valami poros irattárba'- helyezték már el — nagy beszédet mondott. Hodzsa ur nagy ember, szívesen veszi, h\a foglalkoznak vele, ám te­gyünk egyszer mi is szívességet neki és fog­lalkozzunk közéleti tevékenységének ezzel az újabb nagyszerű megnyilatkozásával. Beszédének első részét tudományos mezbe kívánta íölöltöztetni. Itt jogtörténelmi előadást tartott a régi magyar vármegyék­ről, fejtegette azoknak hivatását és korrum­páló, destruktív működését. Fejtegetéseinek eme része odakonkludált, hogy a régi me­gyék ura a vicispán volt, aki csak az adók­kal bíbelődött s egész ambícióját arra for­dította, hogy a nép öt százalékánál több vá­lasztó ne legyen, hogy a kormánypárt több­sége biztosítva legyen, a megyebizottsági tagok pedig csak politikai szócsatákat foly­tattak s azután a többi pontot üres teremben tárgyalták le. A miniszter ur beszédjének eme részé- ház reflexiókat nem fűzök. Jogtörténeti kér­désekben nem vitatkozom véle ugyanabból az okból, árhiért velem egy matematikus sem fog szóba állapi, ha én az integrál és diffe­renciál számításokról akarnék vele eszme­cserét folytatni, mert nyomban megállapít­ja rólam, hogy erről a tudományról hal­vány sejtelmeim sincsenek. Hodzsa úrral nem beszélek erről a kérdésről, mert rövid fejtegetése során is megdönthetetlen erővel bizonyította, hogy a jogtörténelem előtte ismeretlen terrénum. Mondott azonban Hodzsa ur egyebet is. Beszélt aktuális dolgokról, különösen a kine­vezett megyebizotfeági tagokról. Fejtegeté­sének ezzel a részével érdemes foglalkozni. Elmondotta, hogy a régi megyei rend­szer szelleme még ma is kísért és tartani kell attól, hogy az újból feltámad. E veszedelem ellen a köztársaságnak preventive kellett védekezni. Fölényes gúnnyal emlékezett meg azoktól, akik „teoretikus és formálY* okok­ból helytelenítik, hogy a törvény a kormány­nak megadja a jogot, hogy a megyebizottsá­gokba 1940-ig nevezhessen ki tagokat. „A kinevezett tagoknak azért kell ott lenniök, mert léteznek még emberek, sikkről fel kell tételeznem — így mondja — hogy a régi megyei rezsim lelki neveltjei, ak'knek nálunk nincs helyük. Majdnem azt mondhatnám, hogy ezek az elemek akaratlan szövetségesei a kinevezetteknek, amig őket el nem intéztük, addig a kip evezet teke t sm ejtjük el.“ A-z után a kinevezett urakhoz intézett egy .szív­hez szóló felszólítást, lelkűkre köti, hogy ke­rüljék mindenben a régit, mert a régi megye volt az eszköz arra a korrumpáló törekvés­re, amelynek vége nem lehetett más. mint — Trianon. Trianont máshelyütt is említette, elmondotta,' hogy nemcsak a kinevezett ta­gokat támadták, hanem a trianoni szerző­dést is s azért a trianoni szerződés mégis sértetlen. \ Ez az itt feltálalt bölcsesség igazán nem érte meg, hogy a miniszter ur megtegye azt a fárasztó utat Prágától Pozsonyig és az ál­lam nagy kárára két-hár.om napra felfüg­gessze h! ■va t a 1 o s ■muri k áj á t. Tehát mit is mondott a miniszter ur? Mindaddig szükség lesz a .kinevezettekre, amig mi itt leszünk. Nekünk az ő szuverén megállapítása szerint sem a megyebizottság­ban, sem másutt a köztársaság területén nincsen helyünk. Minket el kell intézni. Tartsunk egy kis sorrendet. Kiket tart Ho’dzsa ur a régi megyei rendszer lelki ne­veltnek? Ha csak nrnket. akik a szövet­kezett ellenzéki pártök programjával kap­tunk a nép bizalmából mandátumot, úgy megokdása és fejtegetése egészen értelmet­len. Mi egy megyében sem kaptunk többsé­get, velünk szemben tehát nincsen szükség a kinevezésekre, mert hisz a többi megyebi­zottsági tag meg tudná akadályozni a régi. átkos megyei szellem visszatérését. A szlo­vák néppártot és a kommunista pártot is e szellem lelki felneveltjeinek tartja? Ez egy kissé mulatságos feltételezés volna, amire azonban nem mi vagyunk hivatottak választ adni. A miniszter ur beszédében szelíd terrort rejtett el, amikor minket mint a kinevezett urak öntudatlan szövetségeseit nevez meg és kijelenti., hogy amig mi ott leszünk a me­gyebizottságokban, addig a kinevezett dra­bantok is ott lesznek. Itt burkol lan azt a felszólítást intézi hozzánk, hogy mondjunk le mandátumainkról s akkor nem lesznek kine­vezett tagok. Ezt a kis terrort mi már azért sem hononrálhat'juk, mert a min'szter ur nem elégednék meg a mi fejünkkel, a többi ellen­zéki pártok pedig szintén nem- hajlandók a miniszter ur megnyugtatására fejeiket fel­ajánlani. Mi ott maradunk a helyeinken mindaddig, amiig a nép azt igy akarja és azt hisszük, hogy az, amit a miniszter ur szemünkre vet, hogy a világ teremtését nem szátn'íjuk 1918- tőttr hogy előbb is éltünk és előbb is részt vettünk a közéletiben, nem ok és nem aka­dály arra, hogy becsületesen szolgáljuk a nép érdekeit. A miniszter ur nem mulasztja el soha. a nyilvánosság előtt tett egyetlen nyilatko­zatában sem. hogy a demokráciáról ne be-- széljen, gyakran igényli magának azt a jo­got, hogy mint a demokrácia csalihatatlan ! vitéze és értelmezője szerepeljen. De a for- ! ma amelyet-használ, nagyon-régi és elavult j politikai iskolára emlékeztet. Szeret homá- ! lyo-san, burkoltan beszélni, mindig sejtet, í mntha volna még mondanivalója, de szán- | dókosan elhallgatja azt. Most is homályos célzásokkal utal Trianonra. Egészen meglepő és vakmerő fordulat­tal von párhuzamot a kinevezett drabantok és Trianon között. Mintha sejtené, hogy a drabantok elleni állásfoglalás ugyanazokból a motívumokból származik, mint annak idején a trianoni szerződés elleni harc. Ez is egy irredenta mozgalom. Legyen Hodzsa urnák gusztusa szerint. Az alap, amelyen az ö egész államférfim nagysága, tüneményes karrierje felépül,, mindig az volt, hogy ügye­sen és eredménnyel tudja — ha szükség van reá — elővarázsolni az irredentizmus vesze­delmét. Ebben az egyben következetes volt, miért tagadná meg most önmagát? Nem tudom azonban, hogy a kinevezett drabantok olyan jámbor hivők-e és elhiszik Hodzsa urnák, hogy nyugodtak lehetnek, mert ime Trianon sértetlenül áll, bár azt is támadták és igy ők is sértetlenül maradnak. Trianont védik Európa összes államainak had­seregei. Vájjon a kinevezett uraknak is ily hatályos védelmet tud Hodzsa ur biztosí­tani? . Hodzsa urnák a szellemességét vissza­adjuk. Ezennel elismerjük, hogy e beszéddé! nekünk nagy szolgálatot tett, „öntudatlan szövetségesünk"' lett, mert ha eddig valaki­nek kételye lett volna., úgy ő megdöntötte azt! a kételyt s fényesen bebizonyította, hogy a drabantoka azért nevezték ki, mert a kor­mány meg akarta hamisítani a nép akaratát. Bezárul* @ msgpr iiciniclöiilllcs MCiiuifási viiáfa Vass József helyettes miniszterelnök megtartotta záróbeszédét — A kormány az igazi demokrácia utján halad — Diszkreditáltak az ébredő gondolatot Budapest, január 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A nemzetgyűlés tegnap este befe­jezte az indemnitási vitát. Este nyolc órakor Vass József helyettes miniszterelnök meg­tartotta záróbeszédét, amelyben a többi kö­zött ezeket mondotta: — Az indemnitási vita során kevés szak­vélemény hangzott el, amit annak tulajdoní­tok, hogy a miniszterelnök most a külföldi kölcsön ügyében tárgyal, amelynek períek- tuálása után a büdzsé úgyis megváltozik és akkor a szónokok majd megtarthatják szak­szerű hozzászólásaikat. A fölszólalók számos terrénumra tértek ki, ezekre most nem vála­szolhatok, a választ az egyes szakminiszterek fogják megadni. Sajnálattal szögezem azon­ban le, hogy a kormányt úgy a szélsőbal, mint a szélsőjobb erősen támadta. Az egyik azzal vádolta meg, hogy túlságosan liberális, a másik pedig azzal, hogy túlságosan jobb­oldali. Ezután hosszasabban fejtegette, hogy mit ért ő a demokrácia alatt és oda konklu- dált, hogy a kormány az igazi demokratikus középidőn halad. Majd a szociáldemokraták­ról beszélt, elismerte létjogosultságukat és számol is velük, mint parlamenti frakcióval, de kijelenti, hogy 1 a szocialistáknak még sem volna szabad folyton támadni, mert a forradalmak és a kommunizmus alatt ők vezették a tömeget és az ö vezetésük alatt történtek azok a cselekmények, amelyeknek azután a reak­ció, az úgynevezett fehér terror lett a kö­vetkezménye. A szociáldemokratáknak kár olyan dol­gokat fölháborgatni, amelyekben éppen nekik van oroszlánrészük. Mérsékeltebb magatar­tást kér, hogy a közös célt el lehessen érni. Megállapítja, hogy az ébredő gondolatot diszkreditálíák és kéri a mozgalom vezetőit, hogy ezt a gon­dolatot másként ápolják, mint addig. Csak ha a lelkek békéje bekövetkezik, lehet tel­jesíteni az úgynevezett jogrendes követelé­seket: Zalaegerszeg megszüntetését, az amnesztiát és ha az első föltételek meg van­nak, hozzá lehet nyúlni az emigráció kér­déséhez is. Fölhozza a párisi kommün példáját, mely után-negyvenhatezer pör indult meg és amely után kétszáztizenöt halálos Ítéletet hoztak, bírói Ítélet nélkül pedig tizenhatezer embert végeztek ki. Thiers akkori köztársasági elnök kijelentette, hogy be kell várni, amíg azok, akiket amnesztiára terjesztettek föl, magavi­seletükkel kiérdemlik ezt. Ugyanez áll Ma­gyarországon is. Nem lehet amnesztiát kérni azok ré­szére, akik rágalmazzák a kormányt, a nemzetet, a keresztény gondolatot és a nemzet becsületét. Mea culpázzon, aki bű­nös, mert aki tollal, pénzzel, fegyverre! és rágalommal ma is hadat visel az ország ellen, ne számítson megbocsátásra. (He­lyeslés a jobboldalon.) A kormány a törvé­nyes rend alapján áll és nem hajlandó sem a kilengéseket, sem a polgári szabadság megsértését tűrni. — Amikor mindezeket — fejezte be be­szédét — Bethlen nevében előterjesztem, in­nen is üdvözlöm őt fáradságos munkájában. Soha nagyobb szükség nem volt arra, mint most, hogy a lelkek megtalálják egymást a haza javára. Vádirat az októbrista vacsora ügyében Az októbrista vacsora ügyében az ügyészség elkészítette vádiratát. Az ügyész­ség a résztvevők közül Nagy Vincét, Búza Barnát, Vass Jánost, Veér Imrét, Batthyány Tivadar grófot, Persiáin Ádámot, Kolóniám Dezsőt és Vámbéry Rusztamet a biimtetö- törvénykönyv 222. szakaszába ütköző bűn­tett és bűncselekmény földiosérésének vét­ségével vádolja. Az ügyészség ezenfelül kéri a nemzetgyűléstől, hogy Farkas István, Nagy Eirnő, Vanczák János és P9kter Emil képviselők mentelmi jogát függessze föl. Veér Imre és Pikler Emil a királyság intéz­ményét Is megtámadták, ezért a királyság intézménye megtámadásának büntette, miatt is megindult ellenük az eljárás. A vádiirat megokolása szerint az októberi forradalom közönséges lázadás volt, földiosérése tehát beleütközik a biintetőtörvénykönyvbe, Ká­rolyinak, Hock Jánosnak, Garami Ernőnek, Lovászy Mártonnak és Jászi Oszkárnak az éljenzése pedig nem más, mint bűntettesek földi cs érése. Bethlen tárgyalt Barthouval Kik fogiák jegyezni a kölcsönt? Budapest, január 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A MTI. jelenti Párizsból: Bethlen István gróf miniszterelnök a Times tudósító­jának kijelentette, hogy a magyar kormány, mihelyt jo jóvátételt bizottság meghüztea"őöu~ tését, aláírja a jegyzőkönyveket. A jóváté­telt bizottság ezután fölfüggeszti a zálog­jogokat. Magyarország és szomszédainak vi­szonyáról azt mondotta Bethlen, hogy a tárgyalások nagy lépéssel előrehalad ak. A mindkét félre kielégítő eredmény a leg­rövidebb időn belül várható. A Daily Telegraph arról értesül, hogy az angol pénzügyi körök a legközelebbre várják a magyar kö'csön ^bocsátását. A kö’csön kibocsátását a RothschMd bank­ház, a Bering testvérek és a Schröder és társa bankház végzik. Remélik, hogv négy millió font sterlinget Amerika fog lejegyez­ni. míg nyoteadféi mil’ió font sterling An­gliában kerül jegyzésre. Parisból jelenti- a MTI.: Bethlen tegnap délután hosszabb megbeszélést folytatott Barthouval, a jóvátétel bizottság elnökével. »♦»♦»»♦♦♦*»♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦»»<>♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»+»»»♦ A jugoszláv igazságiigyminiszter Radics kiadatását kérte Radics ismét Londonba utazik Belgrád, január 26. (Saját tudósítónktól.) Radicshoz közelálló helyen úgy tudják, hogy Radics ismét Angliába utazik, hogy régi ba­rátját, Buxtont, aki most az angol kormány tagja, informálja a horvát helyzetről. Az igazságügyminiszter ma a szkupsti- nától Radics István képviselő és Macek dr„ a Radics-párt elnökének kiadatását kérte. Mindkettőt kémkedéssel vádolják és haza­árulásért vonják felelősségre. Ismét agyonlőttek egy szeparatista vezért Berlin, január' 26. Kölni jelentés szerint Kniff belli szeparatista vezért tegnap este agyonlőtték. A gyilkosság körülményei telje­sen ismeretlenek. A szeparatista vezért nyolc golyó érte és vérben fagyva találták meg. 100 cseh-szl. koronáin fizettek ma, január 26-án: Zürichben 16.75 svájci frankot Budapesten 87 600.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 1216951)00(10000.— német márkát­III Jm á' Jgwéí Éf H?( ^ III. évfolyam 23. (471.) szám ^ Prága,vasáraa^ 1 Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom