Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-25 / 21. (469.) szám

A békanyeletés (ig.) Prága, január 24. Taíá<n vannak még fanatikus emberek, akik hisznek a politika magasabb célus ágában s vannak rááirő embereik, akjlknek vám szabad idejük arra, begy az eseményeiket nie csak vegyék és uigy-abcigy miegiemásiszék, de kró­nikásán föl is jegyezzék. Ezeknek most sok a gondjuk és do lguk, ez éknek úgy láts zik, vas­kos memoár-könyvet kellett a most cam­mogni kezdő esztendőire beszerezniük, mert a világháború egyes periódusaitól, eltekintve, nem volt még talán soha a napi események­nek oly ára dá sós időszaka, mint a mostam napok. Amennyi front csak kialakult a politika csatamezeién, az most mind élénk és moz­galmas s úgy fest a világ, mintha az a sok idegesség, nyugtalanság, az a teán.érdek „nem jól van ez igy “-akarat és az elégedetlenség és igazságtalanság szenével fütött kohó do­hogni és a fekete éjszakába lángos csóváikat lövélni kezdene. Olyan a politikai élet, mint egy nagy, emberi sorsok fölött döntő kártyacsata, amelyről senki sem tudhatja este vagy a bor- gőzös éjszakai hangulatban, hogy miképpen végződik reggelre. És mert a hatalmas, ide­gieket megkorbácsoló játszma krupiéi és slep- pqiriél- a ..titokzatosság magyképü- "tsKk^tK&ai- yal zárják el magukat avkülviJég érdeklődése elől, senki sem tudja, mi a tét, hogy forog a. kp és kinek a kezében van az adu. A. napi történések zuhatagos korszaká­ban. mikor minden ember az élet őszi ön finom szeizmográfján keresztül érzi, hogy a mi most itt vagy ott történik, annak holnap ö láthatja hasznát vagy ühatja meg a levét, a politikai közvélemény a háttérbe szorított hekuha lett, melynek odavetnek egy pár gondosan rneg- abirolt konedarabot s amelynek józan kom­binációs gondolkodását igyekeznek elránci- gáini a helyes és logikus útról a hivatalos szó ár adatok mágn cs ©ivei. Az uralkodónak elkeresztelt demokirati- kus világnézet ar.culcsapását jelenti az a nap­nap mellett konstatálható tény, hogy az euró­pai politikának régi iskolája vagy sohasem iskolázott, de gyorsforralóu összekoíyvasz- tott diplomatái mindent elkövetnek annak ér­dekében, hogy a publikumnak, amelynek a demokrácia ábécéje szerint az akaratát és a törekvéseit hivatottak szolgálni, oly ferde tü­körből lássa az eseményeket, mint amilyen előtt jókat kacagtunk valamikor a pesti állat- kart sétányán'... valamikor, amikor még ka­cagná ás tudott a besavanyitctt emberi ke­dély. Még soha sem volt annyi ferdítés,, ten­denciózus reflektorozás, mübeállátás és Így egyszerűen és magyarán megmondva: ha­zugság a külső politikában, mint ma. Ma —- például a mi helyzetünket tekintve — befeje­zett tények, a megtörtént külpolitikai akciók csemegéit tálalják csak föl az államot alkotó és az állam létét az akarat szálaival a nép­hez fűzött pO'itiik.aii egyebek szármára. Ma csak azt látjuk magunk előtt, amit a világutazók­kal versenyző s a szalónkoosii kényelmes mi­liőjében az önérvényesítés trükkjeinek összes rafinériáit kisütő Bonesünk már kifőzött és faktumként tálal elénk mieggarnirozva egy pár vöröses oékkidarabbal vaigy zöldes ugor­kával: a diplomácia Ízesítő eoeijébe megírnár- togatott külügym in i sztori kijelentéssel. Ma szó sincs arról, hogy úgy történnének a kül­ső poétikához fűződő és bennünket is érdek­lő események, hogy az állam külpolitikai sá­fárja a cselekvés előtt igent vagy nemei kér­ne tervei és akciói számára a politikának cselekvésre lrvatott és alkotmányosnak ne­vezett tényezőitől, ma a demokrácia szent nevében kuss minden politikai ak,aratnak s akár tetszik, akár nem, az, akinek nevében, pénzéből s sorsával összekötve cselekszik, a politika cs.ák egy kötelességet' ismerhet: lé­nyelni a békát moszatöstül, nyálasán és az undornak minden kifejezése nélkül. Aki ezt teszi, az lojális, aki ©z ellen til­takozik, akinek sem gusztusa, sem gyomra nincs a békaeledeihez, az irredenta, áiüa.m- fölifougató, reakcionárrás, annak bőrén élős- köd'hietnek a lojalitás szeszes és szenes pa­namista férgek az elkészítheti a végrendele­tét, melynek első sora így kezdődhetik: — Irtaim ezt az utolsó akaratomat Beneis ur uralkodásának hetedik esztendejében ép ész- , szel és akarattal — ha ugyan a sok béka- nyelés undora nem hibbantotta meg még a ■végrendelkező államipolgár ép eszét és ha mer még ma és itt akarni valamit... ü ii He Práselí örőüéfte? A jelöltek: fíoráéek, Krojher és Donát — Prásek fogja vezetni a cseh agrárpárt elé­gedetlen elemeit Prága, január 24. Prásek lemondása után a közvéleményt rendkívül érdekli, hogy a szenátus volt elnö­ke mit fog most tenni. A Lidové Listy arról vél tudni, hogy sem a szenátusban, sem a cseh agrárpártban nem vállal el semmiféle tisztséget, de a pártból nem lép ki. Az agrár­pártban óvatos ellenzéki álláspontot fog el­foglalni és vezére lesz azoknak az elemek­nek, akik a cseh agrárpárt szociális irányá­val elégedetlenek és akik inkább konzerva­tív vezetést óhajtanának. Ki lesz Prásek utóda? A cseh agrárpárt három tagjait emlegetik elnökjelöltek gya­nánt. Az egyik Horácek tanár, a költségveté­si bizottság előadója, akit éppen Prásek túrt ki a szenátus elnökségéből. A második jelölt Krojher páter, a harmadik jelölt Donát Ven­cel, aki az agrárpárti igazoló bizottságnak is tagja volt. A szocialista lapok mélyen hallgatnak Prásek lemondását a vezető cseh. polgá­ri lapok élénken kommentálják. A Lidové Listy szerint a közvéleményt meglepte a gyors elintézés. Azt várták, hogy a döntés az “agrá rpárt csütörtöki ülésén történik meg. Ehelyett azonban kedden hirtelen összeült a vizsgáló bizottság. Prásek rendkívül meg­lepődött, amikor megkapta a meghívót. A tanácskozás Prásek bátyja denunciáló leve­lének hatása alatt állott. Préseknek be kel­lett látnia, hogy helyzete tarthatatlan és hogy nem tarthatja meg elnöki állását. A félhivatalos Ceskoslovenská Republi­ka persze úgy véli, hogy közvélemény meg lehet elégedve. Nem volt korrupció. (?) A döntés súlypontja azon fekszik, hogy az ellentéteket úgy szüntették meg, hogy lanniak semmi következménye sem lesz a koalíció belső egységére és teherbírására. A Národni Listy a mai választási rend­szerben látja minden rossznak gyökerét. Szükségesnek tartja ia reformot abból a cél­ból, hogy a politikai szervezetiek mindenható gépezete ne nőjjön még jobban a polgárság és az állam feje fölé. A Lidové Noviny szerint a közvélemény a megkönnyebbülés érzésével fogadta a cseh agrárpárt határozatát. A megoldás ugyan nem elég következetes és energikus, de a megrázkódtatások annyira komolyak voltak, hogy ia nyugalmat kompromisszummal nemi vásárolták meg túlságosan drágán. A válság, amelyen most talán már túl vagyunk, azt bizonyítja, hogy a politikai erkölcs megiazu- lása előbb vagy utóbb megbosszulja magát. Prásek ügyében fölmerül az uj kérdés: ígé­retét, hogy lemond a magánvállalatoknál vi­selt állásáról, teljesiti-e akkor is, ha már nem lesz a szenátus elnöke, vagy pedig azzal vá­sárolták meg lemondását, hogy továbbra is korlátlanul rendelkezhet a rendelkezési ala­pok fölött? Nagyon feltűnő, hogy a szocialista lapok, még pedig úgy a cseh-nemzeti szocialista Ceské Slovo, mint a szociáldemokrata Právo Lidu, mélyen hallgatnak, minden valószínű­ség szerint azért, mert a megoldás az ő ve­reségüket jelenti. I©0 cseü-sil. keronáérl fizettek ma, január 24-én: Zürichben 16.775 svájci frankot Budapesten 87 600.— magyar koronát Becsben 206200.— osztrák koronát Berlinben 12194400000000.— német márkát A szlovák néppárti kiaib éles határozatai Cikkelyezzék be a pittsburgi szerződést! — Nagyszombati hely nőkké ne nevezzenek ki cseh papot! — A bűnös minisztereket állítsák parlamenti bíróság elé! —Haladéktalanul hívják össze a megyei bizottságokat! Pozsony, január 24. A szlovák néppárti képviselők és szená­torok kedden értelkiezlietot tartottak Zsolnán, amelyen az alábbi határozatokat hozták: A klub kitart a pittsburgi szerződés mel­lett éis követeli annak becikkelyezését. A klub tantort tlhata#aniii!l kitart Sz'.ovenszkó autonómiája mellett és Szlovemszkó számá­ra önálló országgyűlést, közigazgatást, iisíko- Laügyet és bíróságokat követel A klub hatá­rozottan állást foglal cseh- vaigy morvaor- szági papnak bármilyen püspöki síallumba, különösen a nagyszombati apostoli Mynök- ségbe, esetleg a nagyszombati püspökségbe való kinevezése elljen és követeli, hogy ay egyházi 'vagyonit halad’ákt'alaniif' adjak T.űaSF törvényes tulajdonosának, az apostoli admi­nisztrátornak:. A korrupciós afférokat nyilyáinjosan meg- bélyegzá a klub és fölszólítja az igazságügy­minisztert, hogy az illetékes államügyészsé­get a bűnösök ellen való eljárás megindítá­sára utasítsa, töltsenek be azok bár minisz­teri,' képviselői, zsupáni vagy miás álláso­kat is. Fölhívja a kormányt, hogy haladékta­lanul távozzék, mert elveszítette erkölcsi jo­gosultságát a nemzet sorsának igazgatására. Szükségesnek tartja, hegy a bűnös miniszte­reiket parlamenti bíróság elé állítsák. A klub követeli a nemzetgyűlésnek azonnali fölosz- latását. Ha a kormány ezt az elemi köteles­ségét nem tedjesitené, akkor a klub a köz- társasági elnökhöz fog' fordulni és kérni fog­ja, hogy oszlassa föl a nemzetgyűlést, mert a korrupció megbéiyegzí azt az államot, ame­lyet a köztársasági elnök képvisel úgy befelé, mint1 kifelé. A 'klub a legélesebben tiltakozik az ellen, hogy a megyei bizottságokat a törvény megsértésével eddig nem hívták össze és köveitek azoknak minél előbb való összehívását. Ma a külpolitikát baj emeltekkel és ágyukkal kell csinálni Ez a fascista fölfogás érvényesüli Mussolini politikájánál a. jugoszláv—olasz tárgyalá­soknál — Poincaré sakkot ad: Mussolini elfenhuzást tesz Róma, január 24. (Saját tudósitónktól.) Giuata, a nápolyi fascista párt titkára tegnap külpoli­tikai kérdéseket tárgyaló beszédet mondott. Beszédében szólt a jugoszláv—olasz szerződésről is és kijelentette, hogy Mussolini úgy kezdte meg a jugoszlávokkal a Fiume sorsáról dönteni hivatott tárgyalásokat, hogy Olaszország keleti határán ötvenzer katonát és öt tüzérhadtestet összponto­sított és százezer íeketeingest helyezett készenlétbe, hogy azok az első Intésre támadjanak. Mus- soiininek ez a tette szorította reá a jugoszlávokat arra, hogy szerződést kössenek Rómával. De ez nem minden — mondotta Giunta — Mussolini mást is csinált! Akkor, amikor Franciaország azt hitte, hogy ö domináija a kontinens politikáját, amikor Németország le volt törve ás Anglia belső ügyeivel volt elfoglalva és igy Poincaré Európa urának érezte magát, Mussolini elhozta Madridból Rómába a spanyol királyi párt és megteremtette a földközi tengeri szövetséget. Amikor Francia- ország Mussoíinlnek ezt a lépését azzal ellensúly nzta, hogy Prágával kötött szerződést, akkor Mussolini ellenhuzást tett és rászorította Belgrádit arra, hogy vele szerződést kössön. A Mussoli­ni politikájának van stílusa — mondotta a fascista titkár — és a iascisták nem felejtik el azt, hogy ma az európai külpolitikát bajonettekke! és ágyukkal kell csinálni. M mentei magyarság számanlséri Máraigttél az dsszcgyQfföM ialiárete! Kunfi ötezer dollárt kapott — Mire fordított Károlyi huszonegyezer dollárt? Budapest, január 24. (Budapesti szelik észt őségnnik telefonjelentése.) Berkó Géza, a Newyorkbiau megjelenő Amerikai Magyar Népszava szerkesztője, valamennyi budapesti lapban fölhívást intéz Károlyi Mihályhoz. Hivatkozik árra,, hogy az Amerikai Magyar Népszava, amely huszon­öt esztendeje szolgálja az amerikai magyarság ügyét, mindig Kossuth Lajos politikáját követte. A lap. szerkesztősége a háború előtt Károlyi Mihályt, aki akkor a magyar füg­getlenségi pártnak vezére volt, meghívta Amerikába, hogy az amerikai magyarok közt a függetlenségi mozgatom céljaira pénzt gyűjtsön. Károlyi 1914-ben valóban össze is gyűjtött Amerikában hatvanezer dollárt. Ebből a pénzből azonban ezer dollárt az Előre című ultraradifkális lapnak, ötezer dollárt pedig Kunfi Zsigmondnak adott, akinek pedig semmi köze sem volt a függetlenségi párthoz. Mikor Károlyi 1914-ben eltávozott Ame­rikából, az összegyűjtött pénzből harminchét ezer dollárt egy amerikai bankban helyezett el. 1919 októberében ebből a pénzből már csak tizenhatezer dollár volt a bankban. Károlyi tehát huszonegyezer dollárt elköltött. A lap, amely hozzájárult Károlyi gyűjtésé­nek sikeréhez, az amerikai magyar közvélemény nevében fölszólítja Károlyi Mihályt, hogy számoljon el arról, hogy ezt a pénzt mire fordította. Az amerikai magyarság ugyanis azt hiszi, hogy Károlyi a pénzt a hazaáruló propagandára fordította, amellyel az amerikai függetlenségi érzelmű magyarság sohasem azonosította magát és erre a célra nem hajlandó egy fillért sem adni. Berkó Géza gondoskodott arról, hogy a megmaradt tizenhatezer dollárhoz sem Károlyi, sémi pedig a ■ newyorki Miagyar Hírlap, amelynek Hock János és Jászl Oszkár a szerkesztői, ne nyúlhassanak hozzá. ^/fÍH^Af^TLT 0^ .... 2!. <«•>.) «*. ~P,í!*'T*I,M*”””25 Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Kfisziaszkéi Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő. PETSOGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom