Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-03 / 2. (450.) szám

Csütörtök, január 3. kőkeményebb próba elé á’hitotita. Magyar- ország ennek ellenére még sem esetit kélt­ségbe. A magyar kormányzat szilárdan e! van tökélve arra, hogy a haladás és a civili­záció újra megkezdett munkáját folyta Úja őszintén akar törekedni arra, hogy szomszé­daival megerősítse a barátságos kapcsolato­kat és szilárdam kitart a gazdasági újjáépíté­sére és az ország békés fejlődésire célzó tő reíkvése m ellet«. Bethlen Budapesten Bethlen István gróf miniszterelnök ma délben Radványbóí visszaérkezett Buda­pestre és átvette a miniszterelnökség veze­tését. Vass József helyettes miniszterelnök hosszabb kihallgatáson jelent meg nála, majd a többi miniszterek tették meg jelentésüket. Az egységes párt holnap esti értekezletén megjelenik a miniszterelnök és abban az esetben, -Iha a Ház ülésén nem nyilatkoznék, beszélni fog a csongrádi merénylet politikai vonatkozásairól. A miniszterelnök a kölcsön ügyéről csak «i hét végén fog nyilatkozni. Folytatják a magyar-román tárgyalásokat A Nemzeti Usjág illetékes helyről arról értésül, hogy a magyar-román tárgyalásokat január húszadika körül Bukarestben tovább folytatják. A tárgyalásokon eddig a keres­kedelmi egyezmény tervezeten kívül a leíOíeík kölcsönös felszabadításáról, a követelések és tartozások rendezéséről, a vasuk és határ­széli forgalom szabályozásáról, valamint azokról a kö itiezeitségekről esett sző, melyek Magyarországot természetben való resti-tudó címén terhelik. Megállapodás eddig még egy kérdésben sem jött létre, de a két ■tárgyaló fel álláspontja között kezdetben mutatkozó nagy ellentétet sikerült redukálni, úgy hogy a húszadikán Bukarestbe induló magyar delegációval már olyan szakreferen­sek is elutaznak a román fővárosba, akik az eddigi tárgyalásokon csak nagy vonalakban érintett kérdéseik részleteit' tárgyalják meg. A magyar-cseh-szlovák delegáció 'munkája egylőre szünetei. :r............ — ■ -----—.....—■ - ------­KI lesz Nagy Gyula íitóda? A mandátumától •megfosztott Nagy Gyula utódjának személye ko­rül élénk vita folyik. A mandátumot Mikié Vince hindi gazdának kellene megkapnia, aki után Ham­uiért pozsonyi nyomdász következik a listán. Az utóbbi a magyar-német szociáldemokrata pártban beállott szakadáskor a magyar szociáldemokrata pártba lépett be, amiért a német szociáldemokra­ták tiltakoznak esetleges képviselősége ellen. A kommunisták viszont azt hangoztatják, hogy Nagy Gyula utódjának is kommunistának kell lennie, mert Nagy Gyula a kommunista párthoz tartozott. A választási bíróságnak azonban nem ez az elvi álláspontja E bíróság ugyanis egy konkrét eset­ben úgy határozott, hog3^ egy megüresedett kom- 'niunista mandátumot a következő szociáldemok­rata jelölttel kell betölteni, mivel a választások alkalmával a kommunista párt még nem létezett és csak a szociáldemokrata párt kandidált Katn- merl után sorrendben Mikies István következik, aki azonban szintén kilépett az őt jelölő pártból s ma pártonkivüli. .................................... eBMWJMawni Szlovák n yilatkozat a szlovák-magyar testvériségről és az egységes ellenzéki frontról Losonc, január 2. (Saját tudósítónktól.) Belánsky Károly, Losonc város polgármestere és az autonó- mista „Síovenská Národná Jednota szer­kesztője a L. H. szerkesztője előtt hosszabb politikai nyilatkozatot tett, amelyből a követ­kező érdekes részek a nagyobb nyilvánosság elé kívánkoznak: — Mindig azt tapasztaltem, hogy az ezeréves együttélés sokkal mélyebbre ható szálakkal fűzte össze a két nemzetet, mint­sem azt egyes sovim'cztikus politikusoknak íerombolniok lehetne. Én, aki mindig a ter­mészeti törvények alapjára szeretek helyez­kedni, Szlovenszkót éppen ugy az itt élő ma­gyarok hazájának tekintem, mint saját nem­zetemének, mert hiszen a haza mégis csak az a föld, „hol születtünk44. Ugy látom a vi­szonyokat, hogy ez a kapocs, amelyet oly vakon szerettek volna a gyűlölet szavával rongyokká szakítani, az elmúlt esztendőben erősbödött. Főképpen azért, mert a súlyos gazdasági válság, amely kihatással van Szlovenszkő lakosságának minden rétegére, egyenlően sújtja a szlovákot és a magyart, ugy akár a németet. Az elmúlt év. amit a vá­lasztási kampányból láttak, ha nem is egé­szen közel, de a fegyverbarátság egy vona­lába hozta a két nemzetet. — Én magam — nem csinálok belőle titkot — azon íáradozok, hogy az összes elelnzékí pártokat, a kommunistákat sem kizárva, egy harcvotia’ba állítsuk a jelen­legi antidemokrata prágai kormánnyal szemben. Ez nehéz föladatot ró mind­azokra, akik bason’ő irányban fáradoznak, de nem lehet föladni a reményt, hogy vég­tére mégis csak a természetes á’íáspont fog győzede’meskedüí: „Szlovenszkó a szlo­venszkóiaké!** — A hajlam ehhez mind a két oldalon megvan és azt hiszem, nem csdódom, ami­kor azt mondom, hogy már tényleg nincs messze az az idő, amikor a föl nem szabadí­tott „fölszabadított44 nemzetek vállvetve fog­nak küzdeni a nemzeti szabadság természe­tes és magasztos eszméjéért. A szlovenszkő! minisztérium végnapjai. Hrusovszky Igor a Ceské Slovóban azí írja a szlovenszkői minisztériumról, hogy teljesen fölöslegessé válik, mihelyst az uj megye­rendszer az állam egész területén életbelép. A kormánypárti szlovák képviselő szerint ez a minisztérium a modern államok közigazga­tásában tulajdonképpen unikumnak számit, mert törvénnyel megállapított hatásköre nincs és a többi minisztériumhoz való viszo­nyát homály födi. Ebben az idillikus helyzet­ben a gyakorlat, a személyes összeköttess állapítja meg, hogy Szlovenszkó teljhatalmú miniszterének mennyi befolyása van az egyes tárcák szlovenszkői vonatkozású intézkedé­seiben. ssBSESKKasesans T árcaro vetünk: Péntek: Törköly A. Géza: Végrendeletünk. (Vers.) A 1 a p y Gyufa: Bírák uraitnéknak az ő irgal­mas sziveik. Szombat: Maróthy Jenő: A szatyor. Vasárnap: Mécs László: Csöndes esti vágj''. (Vers.) S. Szigeti Vilmos: A mese vége. Könyvek, írók — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Schöpfíln Aladár Csak ugy futtában, a lodoágoikról. A ka­rácsony oly bőven hozta az uj könyveket, köztük nem egy jelentékenyet is, hogy ki­merítően szólni róluk lehetetlenség igy ha­marjában. Az ismertető fontartja magának a lehetőséget, hogy alkalmilag külön, részlete­sebben szóljon egyes könyveikről, melyekre nyomatékosabban kívánná íclhivni az olva­sók figyelmét. $ Riedi Frigyes és Beöthy Zsolt. Párhuza­mos két pálya, ellentétes két egyéniség. Az irodalmi gondolkodó két különböző tipusá- maik legjellegzetesebb ntcgszcmélyos:tői. Az egyik telítsen politikamentes, csak művészi szempontjai vannak. A másiknak minden gondolata át vau szőve politikával. Az egyik magában, mint művészi szépséget nézi az irodalmat, csak a magánéletre, a pszicholó­giai magyarázatokra gondol, mikor az iro­dalom és élet kapcsolatait keresi. A másik nem lát egyebet az irodalomban, mint a nemzeti, politika egy erötcnyczöjét, az egyé- tíi intimitás alig kelti fel érdeklődését. Az egyik el vonultán a művész és tudós szemlé­lődő életét élte, a máisiilk a közéleti ember kifelé néző életét. Az egyik Irtózott szemé­lyének nyilvános exponálásától, a másiknak a reprezentál ás volt az eleme. Az egyiknek az aperszü, az aforizma, a széllémasem ki­hegyezett elmésség az adequát kifejezési formája, a másiknak a szélesen ívelő, pom­pázó drapériáiktól díszes szónoki körmendit. Az egyik belefuródik a témába-, belülről dol­gozik kifelé, ki alkarja kutatni titkos zugait, a másik kívülről nézi, a saját pátoszából, a műnek és művésznek a világra való hálásá­ból, előre megfogalmazott szempontokból. Post'lmmus könyv eleveníti meg mind- kettejük emlékét. Riedi Petőfiről szóló mo­nográfiája most került forgalomba. Valami­vel bágyadtabb, mint a már rég klasszikus­sá vált Arany-monográfia, amelynek a té­mája kongetiiábsabb Riedtlivel, minit Petőfi, d-e mégis ezer finom vonásból összerakott, gazdagon árnyalt képét adja a költőnek és nem egy verséről olyan elemzésit, amely méltó volna a világirodalom legkiválóbb kritikusaihoz is. Mindenesetre a legteljesebb és leghívebb Petőfi-arokép, amelyet eddig kaptunk. Beöthy 1? o ni e m lékek cimmei gyűjtötte össze még maga, életében, irodal­mi tanulmányait és szónoki beszédeit. A cim maga is jellemző rá, r din au tiikius gesztu­sával és nagybátyjára, az ötvenes évek Beöthy Lászlójára való utalásával, aki an­nak idején, az 1848-49 bukásakor, adta ki ilyen citnü könyvét. Az egyes tanulmányok végig mennek a magyar irodalom jóformám minden nagy alakján és korán, kiemelkednek közülük a Széchenyire, VörÖ&martyra, Aranyra, Jókaira, Kemény Zslgrniondna és Gyulaira vonatkozó dolgok. Hangban, elö­Eeiies ízj évi cikkei Prága, január 2. Benes dr. külügyminiszter a Prager Presse újévi számában irt vezércikkében ki­jelenti, hogy az 1924. esztendőt nehéz gon­dok fogják terhelni. Hét esztendeje kérdezi a világ, mi lesz az orosz problémával Az 1924. év nyilván Szovjetoroszország jogi el­ismerésének esztendeje lesz. De ezzel nem lesz megoldva az orosz probléma. A tulaj­donképpeni nehézségei: a politikai, gazda­sági és pénzügyi nehézségeik csak azután kezdődnek. Ami a jóvátételt kérdést illeti, Benes kétkedik abban, hogy az 1924. év megoldja ezt a problémát. Szerinte az angol munikásik ormány, a francia választások, Oroszország elismerése, esetleges választá­sok Németországban csak legfeljebb provi­zórikus megoldást hozhatnak. Ez a kérdés azonban a szövetségközi adósságok kérdése nélkül nem o'diható meg. Ez viszont Amerika problémája és Amerika a következő elnök­választás előtt ebben az ügyben semmi vég­legeset sem tehet. Dolgozzunk tehát leg­alább az európai adósságok megoldásán és rezerváljuk. az amerikai adósságokat. Az 1924. évben a parlamentarizmus és a konsti- tucionalizmns nagy általános válsága vár­ható. A háború minden állaimban mély mo­rális válságot okozott, megsemmisítette a két párt rendszerét és megsokasitottia a pár­tok számát. Európának felül kell bírálnia a kormányzati rendszerre vonatkozó alap­elveit és speciálisan ia> parlamentarizmus problémájának helyes megoldására kell töre­kednie. Ez mélyebb és nehezebb kérdés, minit az első pillanatban látszik és több fáj- dalmat és nehézséget okoz, mint amennyit várnak. Azt kívánja, hogy az 1924. év ebben az irányban is legalább részleges megoldást hozzon. Az 1924. év Angliában nyilván a munkáspártot hozza kormányra. A kormány átvétele a munkáspárt részéről hatalmas és rendkívül merész lépés, mely megmutatja, hogy ia párt tisztában van föladataival és kötelességeivel. Még ha talán csak rövid ideig is lesz kormányon, ennek történelmi jelentősége lesz Európára nézve. Az 1924. év meghozza a Franciaországgal kötött ba­rátsági szerződés aláírását is, ami az állam biztosítását jelenti a jövőre és egy „további lépés a nemzetközi politikában, erősítése és hangsúlyozása a mi ötéves békés és rekon­strukciós munkánknak, amelyet a mi ré­szünkről egészen logikusan további politikai lépések követnek a rekonstrukció és az európai együttműködés szellemében44. Benes a Ceské Sliovóban is ünnepi cik­ket, irt, amelyben két belpolitikai kívánságát fejezi ki. Az egyik az, hogy az uj esztendő oldja meg a békeszerződésből folyó gazda­sági és pénzügyi kötelezettségeket, mivel ezeknek az összegeknek a megállapítása alapja a valutaikérdés megoldásának, továb­bá' az adó leszállítása, a költségvetés, a s-zo- ciárpolitika, az életszínvonal és a belföldi drágaság kérdésének. A külügyminiszter azonkívül kívánja, hogy az uj esztendőben normális politikai állapotok következzenek be olyan értelemben, hogy politikai életünk ismét visszatérjen a kultúrához, azaz többet foglalkozzék kulturális kérdésekkel, a művé­szet és tudomány, az iskolaügy és az iroda­lom szükségleteivel és nagyobb gondot for­dítson például az uj középületek művészi vo­natkozásaira, mint a szeszk érdesek re. 99 A béke és a jólét kulcsa Európa szivében van" Az angol munkáspárti kormány és Közép- európa — Az 1924. év szerencsét hoz! London, január 2. A Times egy közle­ményében azt mondja, hogy Anglia történe­tében most fordul elő először, hogy az ural­mat munkáskormány vegye á't. Minél ha­marabb fogja a munkáspárt a saját szemé­lyén megtanulni azokat az óriási nehézsége­ket, melyeket a kormányzás és a felelősség gondjai okoznak, annál jobb és biztosabb lesz ez a történelmi angol állam számára. London, január 2. Az angol sajtó újévi közleményei javarészt bizakodó hangnak. A munkústkormány megalakulására való kilá­tást mindenütt első helyen tárgyalják. A Daily Teíegraph azt Írja, hegy az uj év An­glia történetében fordulópontot jelent. A szo­ciális kormány meg alakítására való kilátás emberemlékezet óta a legnagyobb esemény az angol politikában. — A radikális Daily News megjegyzi, hogy az eddig oly gondo­san táp’ált pánik a munka sík ormány megala­kításával a valóság világosságában csaik- haimar meg fog semmisülni. Az eljövő kor­mány változás csak jót ígér az angol nemzet számára. Az Oroszországban tartózkodó nagyszámú kiváló angol kereskedőre való tekintettel, akik a szovjetkormánnyal na­gyobb arányú tranzakciókat akarnak 'létesí­tem, a lap igy folytatja: — A legközelebbi angol kormány első feladata lesz az uj Oroszország elismerése. Csak ez az elisme­rés teszi lehetővé, hogy a két ország keres­kedelmét a . háború előtti arányra állítsák vissza. Anglia mindkét haladó pártjának köte­lessége, hogy a középeurópai politikai és gazdasági helyzet iijjáteremtésén fára­dozzanak. A munkanélküliség problémáját csak ak­kor lehet megoldani, hogyha a világon béke lesz. A béke és a jólét kulcsa Európa szivé­ben van. — A Daily Chronicle megjegyzi, hogy minden liberális és baladópáríi számá­ra az elkövetkezendő események inkább re­ménységet, mint veszélyt hozhatnak. — A Daily Express az 1924. évet szerencsehozó­nak tartja. A miunkanéiiku Iség. enyhül és az ipar újjá épülésének első jelei már mutatkoz­nak. Oroszország helyzete már stabilizáló­dik és még talán ebben az évben el fogja foglalni a világiban az őt megillető régi helyét. 'i[em sm&r ftfijasjedrairft tfflnrí©*®/?. #<nrűsdl fix&eföetf is in niii—«nin wwti mi in nini mmiiii—iin > Hinni n i iiiiinm adásban alig van különbség ia tanulmányok és. szónoklatok közt — Beöthy mindig egy kicsit szónoik volt, még akkor is, ha csak olvasóközönség, számára dolgozott Mimikét könyv kiadásáért a Kísfaludy- Társaságnak tartozunk köszönettel. Kiállítá­suk egyszerű Ízlésessége a Franklin-Társu- lat érdeme. • Még egy posthunmus könyv: Gárdo­nyi utolsó regénye: Ki-ki a párjával. A tel­jes Gárdonyi benne van; ha soha mást nem irt volna, ajkkor is meg lehetne belőle ismer­ni maradéktalanul minden tulajdonságát, az erejét es a gyöngéit; • szivének csaknem gyermeteg gyengédségét, eumberszeretétét, csodálatos érzékét a jellemző vonások iránt, szemérmességét a szerelem dolgaiban, mely egyáltalán nem akadálya annak, hogy ha kell, forró legyen, kifejezésének csaknem muzsikál is báját, érzésének közvetlenségét és minden konvenciótól niggercnségét. Er­ről a könyvről még okvetlenül akarok be­szélni önöknek. Móricz Zsigmond közvetlenül a há­ború kitörése előtt belefogott egy regénybe, amely eredeti _ terve szerint a magyar Oer- minal lehetett volna. Bányászregény, egy göm űr megyei bánya társulatban koncentrá­lódott élet^ a tárgya, hőse tulajdoniképpen maga a bánya, hősei a bánya vezetői, mér­nöke!, munkásai. Az egyet’en kísérlet a ma­gyar ^ irodalomban a bányászélet rajzára, ö bányának és mindenféle technika! berende­zéseinek fi.Mplasztikus hátterében. A regény­ben, mint egy bányában a bányalég, lépésről lépésre sűrű Alik a dráma, indulatok és szenvedélyeik készülnek összerobbanni, a cselekvény egyre jobban komprmiáiódik, az alakok egyre élesebb profillal bontakoznak ki a háttérből. Egy darab békebeli Magyar- ország tárul az olvasó elé. Mialatt azonban az .író készült az emberi összeütközések ki- robbantásán, egy sokkal nagyobb, végzete­sebb dolog robbant ki: a háború. A regény fé.benmaradt, az egyéni szenvedélyek és szenvedések érvényüket vesztették a közös nagy szenvedésben és erőfeszítésben, iró és olvasó lelkét uj, mindeneket kizáró feszült­séggel töltötték el a nagy világesemények. Móricz ékkor abbahagyta a regény írását és később is osatk nagyjában fejezte be, a téma már nem volt többé .annyira az idegeiben, nem izgatta eléggé. Most, hogy könyvalak- ban jelent meg a regény, olyan hatást tesz, mint nem egy a háború előtt megkezdett pondpás építmény, amelyet aztán hirtelen, befejezetlenül tető a’á hoztak, ahogy éppen .lehetett. Ez persze csonkává teszi a regény kompozícióját, de nem von le semmit az in­dulás vehemens lendületéből, a részletek drámái erejéből és az alakok exponálásának reális va'ószerüségéből. Címe a bányászok üdvözlő szaváról van véve: Jó szerencsét! * Babits Mihály is kezdett regényt a háborít alatt, Kártyavár volt a elme. egy Budapest közvetlen közelében levő kisváros hirtelennött, gyökér te len furcsa élete a tár­gya, furcsa alakjaival, fantasztikus, a bűn­ügyi romantika területét súroló történetei­vel, küsizia társadalmi életévek Olyan izgal­mas. fordulatról fordulatra rohanó cselek vény; szőtt bele az iró ebbe a keretű amely vetekszik a romantikusok in csesz" sével, osak éppen hogy a fordulatok aJ tosan megokolta pszichológiailag, az i / * _____________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom