Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-03 / 2. (450.) szám

3 Csütörtök, Január 3. Az uj esztendő és a külföld Prága, január 2. Az uj esztendő első napja az európai államok mindegyikében kiváltott államfői ás kormányelnöki nyilatkozatokat. Franciaországban Párisi jelentés szerint a Eiy&eeben meg­tartott újévi fogadásnál megjelent Hoesch német ügyvivő is. A pápai nomcius üdvözlő szavai után Millerand köztársasági elnök mondott válaszbeszédet. A megértés, a végle­ges béke hajnala közeledj — mondotta az elnök —. Franciaország a gyűlölet szellemé­től mess zenesük és forrón óhajtja, hogy u; aSlcadáiyok ne tornyosuljanak a megértés és a béke útjába. Franciaország helyet kér a jóakaratai munka e'.sö sorában. Seipef Amerikához fordul A Neue Freie Presse újévi számában Selpel ár. kancellár Amerikához intézi újévi üzenetét és kijelenti, hogy Ausztriának teljes biztosi tékái vannak arra nézve, hogy állami; költségvetése 1924-ben az ismét meghálált egészség állapotába jut. Az osztrák nép kö­veti azt a Fiaimat, aimifit va! amikor Loth adott a feleségének, hogy sohase tekintsen vissza a pusztulás városára, d(e a segítség útját járja. Oviglió igazságügyminiszter mondotta az üdvözlő beszédet s hangoztatta, hogy a fascizmus tizennégy hónap alatt a csekély kissebbségből nemzeti többséggé fejlődött. Mussolini válaszában küé len-tette. hogy a politikai működés mérlege igen erősen aktív. A politika nem nagyon könnyű művészét, — mondotta — mert b;zonytatau és meg nem fogható elemekkel dolgozik és ezért igen nehéz miunka a tömegeket meghatározott irányba vezetni. Nem könnyű dolog egy föl­kelés! mozgalomból törvényes állapotba átmenni. Oly problémák mutatkoznak itt, melyekre és állandóan gondolok, — mon­dotta — még ajkkor is mikor mások nyugodni szoktak. Az alapkövet letet hűk, de a házat is fel kell építeni, akár teljhatalommal, akár anélkül. Fzutén a faseista mi icia és a fascista szervezetek vezetői tisztelegtek a minisz­terelnök előtt. A lengyel elnök a békevágyról Varsói jelentés szerint Wajciechowsky lengyel köztársaság' elnök előtt Lauri págai nuncius tolmácsolta a diplomáciai kar újévi üdvözletét. A köztársasági elnök válaszbe- szédében k jelentette, hogy az újévi jókíván­ságok szokása a népek érzésvilágából fakad, amely még sohasem érezte oly nagy mér­tékben a béke és a nyugodt fejlődés bizto­sításának vágyát, niint most. Hoower: „A világ hely. , zete reménytelen" Hoower amerikai államitkár újévi üzene­tében kifejti, hogy az 1923-as évet Ameriká­ban a legmagasabbmérvü termelés jellemez­te. Amerkában nincs munkanélküliség, ma­gas béreket fizetnek s Amerika elérte a leg­magasabb életstanardot és a legnagyobb komfortot. A világ helyzete reménytelen, csak ke­vés kilátás van arra, hogy a német prob­lémát teljesen meg lehet oldani. A francia franknak a stabllizá ása s az európai fegy­verkezésnek erős leszá lltása föltétlenül szükséges előfeltételei a világ boldogságá­nak. Prascfs politikai Halott Masaryk nem fogadta a szemitus elnökét Berlinben Berlini jelentés szerint a német birodalmi elnököt az ujeszteradő alkalmával Paoeli pápai nomcius üdvözölte. Ebért elnök vála­szában elégtétellel állapitotfta meg, hogy az idegen nemzetek széles körei tudatában va/nnak Német ország nyomorúságának s az igazi emberiesség szellemében sietnek segít­ségére. A birodalmi elnököt a birodalmi kan­cellár is üdvözölte, aki ama reményének adott kifejezést, hogy a következő évben sikerülni fog Németországot a gazdasági és pénzügyi javulás állapotába hozni. Poincaré az amerikai néphez Poincaré a New Tvmesben újévi üzene­tet küld az amerikai népnek, amelyben k je­lenti, hogy az elmúlt évben a franciák kény­telenek voltak komoly erőfeszi léseket tenni jogaik véde Intézésé céljából. Ha ezt nem tet­ték volna, akkor a győzelemnek gytimö'csei, amelyek eléréséhez Amerika segítette a fran­ciákat kérdésessé váltak volna, a franc a né­pet megrabolták volna a jogos jóvátételektől. Most, am'kor a föltétlenül szükséges zá'ogok a franciák kezében vannak, nem kíván sem­mi jobbat, mint hogy Európa gazdasági újjá­építéséhez a legerőteljesebb eszközökkel hoz­zájáruljanak. El van ragadhatva attól, hogy amerikai polgárok Európában tanulmányozni akarják ezt a hatalmas prob’émát és kije­lent7, hogy tanácsaik értékesek lesznek szá­mukra. Bár lenne az uj esztendő — mondja Poincaré — a kontinensen a békés tevékeny­ségé s bár lenne szerencsés év Amerika számára. Mussolini A Stefani ügvmök<tég ró ma7 telentése szerint Mussolini újév napján fogadta a mi­niszterek és allamtiktáro'k üdvözlését. reálissá tette, hitelt adott neki. Aztán a há­ború izgalmai, szemé'yes és irodalmi har­cok, bántódások jöttek közbe, az író töre­dékben hagyta regényét s csak most, nyu- godtabb idők megenyhült lélekáljapotában vette újra elő és befejezte, eredeti tervei szerint. A sok évi hézag a regény két fele közt alig érzik meg, nemcsak a kompozíció teljes és hiánytalan, hanem a hangban és e’őadásban is csak a legfinomabb fül vehet észre valami kis különbséget. Babits, aki ed­digi elbeszélő müveiben egy-két alak lélek­tani elmélyítésével dolgozott, a Kártyavár­ban egész nagy galériáját mozgatja meg az alakoknak, szé'esen kirészletezett társadal­mi képet ad és bonyolu’tságában is arohitek- tónakusan kiépített kompozíciót. Móricz és Babits regényeit a.z Athe- naeum adta ki. * Versek? Kevés versesikönyv jelenik meg mostanában. Ami van, azok közül ki­emelkedik Vargha Gyula Vitézi énekek Thury Györgyről című históriás éneke, mely a törökverő végbeli vitézek legvitézebbekét énekli régiesen egyszerű nyelven, meleg elő­adással. Nagy Zoltánnak tiz év után most jelent meg újra verseskönyve Elégiák cím­mel. Az uj magyar líra legjavához tartoznak e versek, értékben mindjárt Ady. Babits, Tóth Árpád mellé tartoznak, egy az é’etre mély és igaz hangokkal reagáló aeolhárfa hangja szól belőlük, dús hurozattah befeje­zett formai művészettel. Szegedi István Busód a szív cirrumel adott ki egy terzinák- ban irt verses növel'át, amely játékos rímek­be, meghatottál! mé'ázó képekbe foglalja a húsz év előtti fiatal emberek líráját. Prága, január 2. A cseh sajtóiroda lanai jelentése szerint a köztársasági elnök újévi fogadásai ezidén azért nem bírtak hivata'os jelleggel, mivel az államfő a köztársaság ötéves évfordu’ója alkalmával jelentős politikai nyilatkozatokat adott. Az elnök ezért Danában fogadta a lá­togatókat. Délelőtt izenegy óraikor Marmag- gi pápai nunciust, a diplomáciai kar doyen­jét fogadta az elnök, aki után a nemzetgyű­lés képviseletében Burival képviselőházi és Souikup szenátusi ale'nökök jelentek meg az államíő előtt. A minisztertanács újévi jó­kívánságait Svehla' miniszterelnök tolmá­csolta, mire Udrzal nemzetvédelmi minisz­ter, Mitte'ihauser tábornok vezérkari főnök és Maohár dr. hadseregfelügyelő a véderő szerencsekivánataít fejezték ki. London, január 2. (Saját tudósítónk tó!.; A Daily Tel. közli, hogy Benes e hó végén Londonba érkezik, hogy a Franciaországgal kötött szerződésre* * az angol kormánynak fölvih'gositásokat adjon. Ez a híradás min­den va'ószinüség szerint a prágai kormány részéről válasz a Timesnek egyik félhivata­los és rendkívül barátságtalan cikkére, mely Angia sajnálkozását fejezi ki aiö’ött, hogy Cseh Szlovákia föladta az antant egyes álla­maival szemben tanúsított független maga­tartását, noha a külpolitikai he'yzet ezt a lé­pést sem nem igazolja, sem szükségessé nem teszi. A Times kijelenti, hogy ebben a szövetségben Cseh-Szlovákia mindig az alá­rendelt fél szerepét fogja játszani. Berlin, január 2. A Béri. Tgb1. római je­lentése szerint Benes közölte az o'asz kor­mánnyal hogy a francia cseh-szlovák szer­ződésnek nincs olyan klauzulája, mely Olaszországot érintené. Itt úgy tudják, hogy a kisantant alig lesz haj’andó arra, hogy Ke­nőssel azonosítsa magát. Francia fölháborodás a kisantánthoz küldött angol demárs miatt Prága, január 2. Napoiklkal edőlt jelentette londoni tudó- sütónlk, hogy az angol kormány fölvdágositá- sokat kér Bukarestitől, Varsótól és Beígráid- tól arnanézve, hogy a hadiMöilszenélésre ka­póit francia kölcsön bíz'tosiill'éfcaii nem érin­tik-e az. angol kormány érdekeit. Ezt a jelen­tésünket a cseh-szlovák fálhivaitalos sajtó is megerös'Ji s egyes hírek szerint az angol kormánynak ez az érdeklődése demars fon májában történt A ma étkezett párisi lapok közül a Temps foglalkozik ezzel az üggyel és csodálkozásának ad kifejezést, hogy az angol külügyi hovaital oly fölülte éber, mikor a kisantant államairól van szó de nyugodtan elnézte azt, hogy Németország a kereske­delmi tengerészet újjáépítésére mily óriási összgeket fordított s ezáltal a j óv átél éli fizetéseket veszélyeztette. A lap kijelenti, hogy a kisantant államai részéről Francia- országban történt vásárlások fedezésére szolgál a kölcsön. A Temps szerint Curzon demarsának Bukarestben, Varsóban és Bel- grádban balsikere lesz. Az angol külügyi űv a falnak ez az utta nem jól megválasztott ut és nem fog célhoz vezetni. Az angol kor­mány ma Európában, éppen úgy minit azelőtt Kisázsiában egy oly diáiméra uitián fűk amely Politikai körökben élénk föl tűnést kel­tett, hogy ez alkalommal a törvényhozás két házának ale’nökei, nem pedig azok elnökei jelentek meg az államfőnél. Tomasek kép­viselőházi elnököt mára kérette Masaryk el­nök Danára, míg Prásek szenátusi elnök Ilyen meghívást nem kapott. Nemzeti demo­krata körökből arról értesülünk, hogy Pré­seknek ez a mellőz te tése szándékos volt. A Právo D'gu örömmel veszi tudomásul a köztársasági elnök eljárását és úgy véli, hogy az elnök ugyan nem dönthet, vagy nem adhat tanácsot abban a tekintetben, hogy kn legyen szeátus elnöke, azonban senki sem akadályozhatja meg, hogy kerüljön olyan érintkezést, aminek nem örül. A lap elvárja, hogy Prásek, aki szinte tegnap óta politikai halott, levonja a helyzet következményeit. számára csak csalódásokat hozhat. Nagyon érdekes az, hogy a Temps londoni tudósító­jának jelentése szerint lord Cuírzonnak eme .épése válasz akar lenni a francia kormány­nak arra az ellenzéki maga tort á sara, amelyet a Németországnak adandó é.ielaniszerkölcsön- nel szemben tanúsít. Prága és Páris szerződése nem szolgálja a béke ügyét Az olasz és angol lapok kommentárjai Róma, január 2. Az olasz lapok még mindig élénken tárgyalják a francia—cseh­szlovák szövetségi szerződést. A félhivatalos Corriere ddtaiia kijelenti, hogy Franciaor­szág a szerződéssel egy szláv Ausztriát akar megteremteni, amelynek éle látszólag Né­metország ellen irányulna, de valójában Olaszországot fenyegetné. Az ellenzéki Stampa a szövetséggel kapcsolatban az olasz külpolitika számára ezt a föladatot jelöli meg; közeledni kell Angliához. Németországhoz és Oroszországhoz. A Mattinó kijelenti, hogy ez a szerződés a cseh-szlovák és a francia állam gyöngeségének jele. Poincaré külső támaszpontokat keres, mert őt, mint a francia háborús szindikátus kimagasló képviselőjét a belső fronton a demokrácia veszedelme fe­nyegeti. A Messagero figyelmezteti Cseh-Szlo- vákiát, hogy szerencséje az elővigyázatos belső egyensuiypolitikútól függ, attól, hogy miképpen tudja megoldani a nemzeti ki­sebbségi kérdést. Az olasz külügyminisztériumhoz közel­álló Corriere Italino hevesen kikel Benes föl- izgetott önhittsége ellen. London, január 2. Saját tudósítónktól.) Az angol sajtó a francia cseh-szlovák szer­ződés konzekvenciáit vázolja. A Daily Tele- graph élénken csodálja, hogy a prágai előre­látó dip'omáoiia ily szövetséget köt, mely előbb, vagy utóbb Európát két fegyveres táborba osztja, amelynek küzdelménél Anglia és a skandináv államok a szemlélő szerepét Hőtök be. A lap szerint a szerződés elő fogja segíteni, hogy Olaszország közeledjék és összekötőpontokat találjon Magyarországhoz és Bulgáriához és hogy még szorosabbra fórja a Spanyolországgal megteremtett kap­csolatát. A lap határozottan kon stett állj a. hogy al szerződés nem szolgálja aj európai bélke ügyét. Az Observer sajna'ja, hogy a cseh­szlovák külpolitika eltérít eddigi irány­vonalaitól. Benes e hó végén Londonba utazik Fölvilágoslíást ad az angol kormánynak a francia szerződésről — A Times barátság­talan cikke — Bene' Olaszországot is „fölvilágosítja". A minisztériumok programja az 1924. évre Prága, január 2. A cseh lapok újévi számukban részlete­sen fog atkoznak az egyes közigazgatási ügyágak föladataival az uj esztendőben. Adataik alapján igy foglalhatjuk össze az egyes minisztériumok programját: A belügyminisztérium Szlovenszlkó és Ruszinszkó területén bizonyos változtatáso­kat tervez az önkormányzati testületek ha­táraiban. (!) A községek statisztikai adatai­ról lexikont fognak kiadni. A kereskedelmi törvény unifilkáíása esetén a részvényjog unifiká'ását tervezik Olaszországgal, Német­országgal és Ausztriával, szerződést készí­tenek elő a biztosító intézetekről, továbbá el akarják intézni a külföldi biztosító társasá­gok engedélyeinek ügyét és a magánbiztosi- tási jog unifíkálását. A pénzügyminisztérium előkészíti a há­ború előtti fundáít államadósságok kamatai­nak kifizetését, az egyenes adók, valamint a szesz- és cukqradó reformját. Folytatni fog­ják az uj autonóm vámtarifa mutatójának kiadását is. Az állami tisztviselők és a régi nyugdíjasok illetményeinek mérsékelt fel­emelését is tervezik. A kereskedelemügyi miniszterium a no- sztrifilkációs törvényjavaslaton dolgozik. A vasutügyi minisztérium a vonatok menet- sebességének gyorsítását és a csehországi helyiérdekű vasutak menetjegyárainak le­szállítását tervezi. A postaügyi minisztérium az év elején ismét fel akarja venni a posta­utalván yíonga’imat valamennyi európai ál­lammal, az Egyesült Államiokika! és a brit gyarmatokkal. Az uj postatörvényt is riö- készitik. Becska, EngÜs és Kramár a pénzügyi kelvzekroi Prága, január 2. Bectoa pénzügyi miniszter a Národni Listyben úgy nyi atkozott, hogy az állami gazdálkodás az 1924. évben nem lesz köny- nyü feladat, mivel egynémely bankbukás kö­vetkezményeinek elhárítása és pénzügyeink rendes mérlegének megteremtése nagy figyelmet igényel. A badiikölcsönök és azok lombardjaimaík kérdését is meg kell oldani, •ha azt akarjuk, hogy gazdasági életünk szi­lárd alapokon nyugodjék. Gazdasági fejlő­désünk hosszú időre a jóvátétel! kérdéstől függ. Englis a Lidové Novinybe irt ckket. Szerinte válságos esztendő van mögöttünk és az iskolai deflációnistákon kívül senki sem gondol további kísérletekre. A stabili­záció teljes győzelmet aratott. Ha az elmúlt évben ért súlyos károfcbó’ okulunk, akkor a válság nem volt hiábavaló. Kramár a Národni Listyben a költség­vetésről azt állítja, hogy annak minden téte­lét .revideálni kell és a takarékosság elvét Racionálisabban kell végrehajtat főként sze­mélyi és tárgyi tételek leszállítása tekinteté­ben. Ha a költségvetést Így szabályozzák, •akkor hozzá lehet fogni az adóreformhoz. Kramár vé’eménye szerint minden igyeke­zetnek oda kell irányulnia, hogy a termelést olcsóbbá tegyék, de ez addig nem 'lehetsé­ges, amíg az érthetetlenül magas adók meg­drágítják az iparcikkeket. Ba^dwiu feVos • London, január 1. A „Star" jelentése sze­rint a közvélemény Baldwin miniszterelnököt teszi felelőssé azért, hogy a nemzetközi adós­ságok kérdésében nem történhettek meg az általános megállapodások. Lemondott a görög kormány Zaimis alakit kormányt — Venizelosz lesz a külügyminiszter? Páris, január 2. A Petit Journal jelentése szerint a görög kormány lemondott. Liberális körökben az a vélemény uralkodik, hogy Ve­nizelosz Zaimist fogja fölszólítani az uj kor­mány megalakítására. Zaimis kormányában Venizelosz a külügyminiszteri tárcát kapja, Athén, január 2. Száznegyvennégy köz- társasági párti liberális képviselő elhatározta, hogy holnap nyilatkozatot terjesztenek a nemzetgyűlés elé, amelyben a dinasztia trón­fosztását követelik. Az ortodox liberálisok elhatározták, hogy bevárják Venizelosz haza­érkezését. Belgrád, január 2. (Hav2s.) Belgrádból hivatalosan megcáfolják a különböző lapok­nak híreit Karagyorgyevics Pál hercegnek a görög trónra való ielöltetéséről. /f gondofatnnft a ml (Tápunk «* fiaiH^adóia f

Next

/
Oldalképek
Tartalom