Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)
1924-01-03 / 2. (450.) szám
Kétélű, fegyver (fi.) Prága, január 2. A francia—cseh-szlovák politikai és katonai szerződés hatásáról érkező jelentésekből mindenekelőtt az tűnik ki, hogy Lengyel- ország a konvenció publikálása után körülbelül úgy érzi magát, mint egy ember, akit váratlanul leöntöttek hidegvízzel. A lengyel államot keletről hagyományos történelmi ellensége, az orosz kolosszus fenyegeti, nyugaton a német birodalom sohasem fogja megbocsátani a felsősziléziai sebet, északon Litvánia duzzog Wilna miatt, mig a déli határon a cseh-szlovák állammal támadnak mindig újabb súrlódások, amilyen például a rendkívül elkeseredett jávorinál viszály, amely csak nemrég is oly kellemetlen vereséget hozott Varsónak. Az uj szerződés most tudomására hozza Lengyelországnak azt a szomorú valóságot, hogy a jövőben hatalmas francia protektorára sem számíthat az eddigi mértékben, tehát egymagában marad e veszélyes szomszédságban. A másik állam, amelyet föltűnő módon idegesít az uj helyzet, Olaszország. A Con- sulta nem nézheti Jószemmel a francia befogás megerősödését Középeurópában. amelyet kizáróan a maga nagyhatalmi érdekszférájába tartozó területnek szeretett volna tekinteni. De nem nézheti jószemmel azt sem. hogy a konvencióval közvetve megerősödik a .kisantent is... ainelvnek . népesebb alkotórésze: Jugoszlávia szüntelenül keresztezi az olasz érdekek érvényesülését. A cseh-szlovák köztársaság leguiabb szerződése tehát kimélyitette a szakadékot, amely közötte és a nagysn-atnt egyik állama: Olaszország között eddig is tátongott, aminek hatását érezni fogja Anglia részéről is, amely szívesen megy együtt Olaszországgal a francia törekvések gyöngitésére. Mindeddig, amíg a kisantant belgrádi konferenciája le nem zajlik, nem láthatjuk tisztán, hogy milyen hatást vált ki a francia— cseh-szlovák konvenció Romániában, amely mindig leggyöngébb pillére volt a középeurópai szövetségnek. A romániai sajtó mélyen ha liget. Hogy nem üdvözölte elragadtatással Poincaré és Benes párisi megállapodásait, az annak jele, hogy azokat a maga részére nem tartja előnyösöknek. Romániának valóban nincsen oka az örömre. A belföldi és külföldi sajtó egybehangzó kommentárjai szerint a szerződés az első lépés a cseh-szlovák—orosz, majd a cseh-szlovák—francia szövetség nyélbeütésének megkísérlése felé. Franciaország erősen pályázik' a mostanáb • n veszedelmeset! körülrajongott- Oroszország kezére és meg akarja előzni az angol vetélytársat. A nagy partié közvetítésére Cseh-Szlovákiát -akarja igénybe venni, amelyet pánszláv összeköttetései miatt legalkalmasabbnak tart erre a szerepre. Mivel Oroszországot Kolcsak. Wrangel és Denikin hadjáratainak segítségével legyőzni nem tudta és vele előreláthatóan a jövőben sem tudna katonai eszközökkel boldogulni, a lengyel előőrsre többé nincsen szükség és ezért inkább Cseh-Szlovákián át hidat akar építeni Moszkva felé. Benesnek ez a terv természetesen kapóra jött, amelynek belpolitikáikig az az értéke, hogv végre kie’égifheíi Kramáré'kat, akik állandóan Oroszország kolosszális erejében látják Cseh-Szlovákia jövőjének legnagyobb biztosítékát. Az uralmon lévő szovjettel azonban bajos volna az óhajtott politikai szerződést megkötni, Kramárék ehhez aligha járulnának hozzá. A terv megva’ósulásáirak elsőrendű előföltétele a cseh-szlovák köztársaság szempontjából, hogy Oroszországban rendszerváltozás következzék be. Benes so- \ hasem csinált titkot abból, hogy az orosz z, polgári és mérsékeltebb szocialista forradak Bymárok iránt rokonszenvet érez. A bolseviz- bairnus elől menekült orosz diákok mindig me- bc/fcg fogadtatásra találtak Prágában és tanul- husA Hiányaik elvégzése céljából milliós támogatásban részesültek a cseh-szlovák kormány részéről. Miljukov és Kerenszki iránya felelne meg a legjobban Benesnek és ezért az ő érvényesülésüket minden rendelkezésére álló eszközzel előmozdítani igyekszik. Mindezeket tekintetbe véve, egyáltalában nem látszik valószínűtlennek az az információnk, hogy Benes az antik ommuhista orosz forradalmároknak Ígéretet tett arra nézve, hogy a moszkvai szovjetkormánynál igyekszik keresztülvinni az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, ami azután lehetővé tenné az orosz emigráció hazatérését. Romániára nézve mindenképpen -a legnagyobb veszélyt jelenti természetesen Oroszország aktív belépése az európai diplomáciába és egészen mindegy reá nézve, vájjon Lenin, vagy Kerenszki gyakorolja-e a hatalmat. Szövetségeseinek megegyezése Oroszországgal reá nézve esek kedvezőtlen lehet. Ezért nem nézheti elragadtatással azt a konvenciót sem, amelyet — Oroszországra gondolva — kötöttek meg az 5 fején keresztül Benes és Poincaré. A helyzet tehát az, hogy Lengyelország Olaszország és Románia érzik legközvetlenebbül az uj aUiance hatását. Ennek a helyzetnek a következményeit legelsősorban ez a három állam lesz kénytelen levonni. Lengyelország a kellemetlen meglepetés után aligha csatkkpzihatik a kisantanthoz, minden hír, amely az első napokban erről a kombinációról szólt, egészen önkényes föltevés, j Sokkal valószínűbb, hogy Lengyelország1 szorosabb közeledést fog keresni Románia felé, amellyel eddig is igen szives viszonyt j tartott fönn. Románia viszont az uj helyzet- í ben különös jelentőséget fog tulajdonítani. „latin testvérének", a hatalmas Olaszország-j nak. A lengyel, román, olasz kooperáció' gondolata ilyen körülmények között egyálta- j Iában nem tartozik a lehetetlenségek birodal- ' mába. De ez a lánc mindaddig nem teljes, amíg Romániának és Olaszországnak közvetlen csatlakozása nincsen. Fölmerül az a kérdés, hogy Magyarországra ilyen irányban i nem vár-e a jövőben szerep? Olaszország az j elmúlt esztendőkben többször megmutatta, bogi'- rokonszenvve! viseltetik Magyarország iránt, a lengyel nép hagyományos magyar- barátsága ismeretes, tehát az említett kombinációnak természetes kiindulási pontja van. Hogy egyszer, a jövőben a komoly mérlegelések stádiumába kerül-e, az természetesen Esősorban Romániától függ, amely nyugati szomszédja iránt eddig rendkívül kevés előzékenységet tanúsított. A kérdés azon fordul meg, hogy Romániában inkább félnek-e az oroszoktól, mint amennyire ellenségei a magyaroknak? A cseh-szlovák köztársaság i szempontjából Benes legújabb müvének veszélyességét. éppen abban látjuk, hogy szövetségi rendszerének kiépítésével más államokban is megérleli az uj alakulás szükségességének érzését. Mi tmmtMmu bombamcrftigtöft ilillillii A főtettes Németországba szökött .— Kiadatását kérik — Befejezték a nyomozást a csongrádi merénylet ügyében — Az ellenzék követeli az ÉME feloszlatását Budapest, január 2. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A „101-es bizottság" leleplezésével és a bombamerényletek tetteseinek elfogásával a rendőrség még mindig nem fejezte be a bombamerényietek nyomozását. Az Erzsébetvárosi Kör elleni bombamerénylet tetteseit még nem tudta elfogni a rendőrség. A merénylet íöíeíiese egy Fodor nevű állítólagos mérnök, aki a rendőrség tudomása szerint Németországba szökött. Kiadatására megtették a szükséges intézkedéseket. Újabb jelentések szerint a nyomozás ügyében szenzációs fordulat várható. Hír szerint a rendőrségnek konkrét adatai tannak a tettesekről és egynéhányat! közű- lök már őrizetben is vannak. Az Est arról értesül, hogy az Erzsébetváros! Kör elleni bombamerénylettel kapcsolatban ma délben két eddig meg nem nevezett férfit és egy nőt állítottak elő megkötözve a rendőrségen, ahol pillanatok alatt elterjedt a hír, hogy az Erzsébetvárosi Kör elleni merénjdetteL gyanúsítva kerültek a rendőrségre. Az Uj Nemzedék szerint az Erzsébetvárosi Kör elleni merénylet ügyét még ma tisztázzák. Ezt a merényletet a lap szerint szintén Márfíy József és társai követték el. Amint a nyomok Márffyra irányultak, úgy őt, mint Chriasztyt és Hesz Károlyt az ügyészségről a főkapitányságra szállították, ahol megkezdték kihallgatásukat. A lap szerint a rendőrség ma estére, legkésőbb holnap reggelre döntő fordulatot vár. A csongrádi merénylet ügyében a sebesültek állapota változatlan. Valószínű, hogy valamennyien fölgyógyulnak. Aggasztó csak {(rizsán Béla gyógyszerésznek és Grosz Magdának az állapota, akiknek éietbenmara- dásához alig van remény. Krizsánnak egyébként már halálhírét is költötték, mindezideig azonban életbe nvan. A rendőrség végleg befejezte a nyomozást. Piroska János főhadnagyot a budapesti katonai ügyészség Margit-köruti fogházába szállították. A többi tettest a szegedi ügyészség fogházában helyezték el. Az Est értesülése szerint a rendőrség Fülöp Andor volt hadnagy kihallgatása folyamán szenzációs adatok nyomára bukkant és leleplezte azt a szervezetet, amely a bombamerényleteket készítette elő. Fülöp bevallotta, hogy mely tényezők állottak a bombavetök háta mögött és hol vannak még titkos bombarakíárak. A rendőrség még a mai nap folyamán jelentést tesz a belügyminisztériumnak. He in ri oh Ferenc újévi beszédében akasztófát és statáriumot követelt a boimiba- merénylőkre. Az ellenzék az ÉME feloszlatását követeli A nemzetgímlés holnapi ülése elé nagy érdeklődéssel tekintenek. Úgy tudják, hogy a miniszterelnök napirend előtti felszólalás formájában nyilatkozni fog a kölcsöntár- gyalásokról és a bombamerénylet ügyéről. Valószínű, hogy Klebelsberg Kunó gróf, a szabadságon lévő Rakovszky Iván belügyminiszter helyettese, is fölszólal, akihez Rakovszky István intéz sürgős interpellációt, hogy miért nem tartotta szükségesnek a merénylet ügyéről eddig nyilatkozni. Ma este az ellenzék a Rassay-párt helyiségeiben közös értekezletet tart. Az ellenzék véglegesen le akar számolni a különböző merényletek titkos szervezőivel. Az ellenzék követelni fogja a Házban, hogy a kormány oszlassa föl mindazokat a szervezeteket, elsősorban az Ébredő Magyarok Egyesületét, amelyeknek az ilyen bombamerényletek előkészítésében megállapíthatóan részük volt. Követelik, hogy a kormány kíméletlen eszközökkel fojtsa el a demagógiát és azt az izgatást, ámelyeknek a bombamerényletek a következményei. Kívánják azt is, hogy a kormánypárt vezetősége szorítsa ki az egységes pártból azokat az elemeket, amelyek titokban a szélsőségesekkel rokonszenveznek és garanciákat adjon arra, hogy iagzságügyi téren megszünteti az ellenzék által fölhozott visszásságokat. A legélesebb harcra a kormány ellen a szocialisták készülnek, akiknek az a szándékuk, hogy fölhozzák a régebbi, még kiderítetlen bombamerényieteket is. Az ellenzék aikciója, a 8 órai Újság értesülése szerint, nem ia kormány etilen irányuk csupán azt akarja lehetetlenné tenni, hogy a jövőben a csongrádihoz hasonló merényleteik fordulhassanak elő. A II. számu jegyzőkönyv tartalma Budapest, január 2. ' (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Magyar Hirlap közli a Parisban kötött II. számú jegyzőkönyv tartalmát.-rf- Az I. és II. cikkek a kölcsön pénzügyi vonatkozásait határozzák meg. A reíormpro- gnaimimiak egy hónappal a magállapodások után meg keli kezdő dnie. A kőik égvetési hat hónapomként kell megáíllapitianii, azonkívül meg 'kel szorítani a kiadásokat és növelni az adókat, — A ;jegyzőkönyv IV. cikke a Laíal- mazásoíkaJt írja elő, amelyeket a magyar kormánynak a nemzetgyűléstől meg kell kapnia, a kölcsön által föltételezett pénzügyi reformok megvalósítására, illetve ezeknek a reformoknak parlamenti jóváhagyására. A VI. oilkik előírja, hogy a kormány köteles a főmeg- biízoTnak a legteljesebb támogatást biztosijaim. Ez utóbbi viszont köteles a népszövetség tanácsának havonkinit egyszer beszámolni. —- A jegyzőkönyv Vlí. cikke az ellenőrzés föláUiiJásiáról intézkedik, a IX. pedig a bizalmi emberek kinevezéséről. Ezeket a külön megbízottakat a népszövetségi tanács fogja kijelölni az első kölcsönösszeg kibocsátása alkalmából, s fe’adaKnfk a hitelezők érdekeinek képviselete. A X. cikk az elsőrendű zálogjogokról intézkedik, ezek pedig a következők: vám- és adóiöveddimek, oukor- és sóadó és esetleg más jövedelmek is. Ez a cikk a következő kikötést) tartalmazza: — Ha vatamely időpontban a fenti záiog- jövedeiimek összege a szükséges évi összeg 150 százaléka, alá esik, a külön megbízottaknak jegük van újabb zálogok hozzáadását kívánni. Amennyiben a magyar kormány az ■esetleges újabb zálogjogokra vonatkozó, ilyen kívánsághoz nem hajlandó hozzájárulni joga van két héten belül a Népszövetséghez fordulni, mely véglegesen dönt. Az újévi üdvözlések Az MTI. jelenti: A Budapestien alkreditáft diplomáciai kar Sdiioppa Lőrinc pápai nuncius vezetésével megjelent Horthy Miklós kormányzónál, aki előtt Sohioppa Lőrinc pápai nuncius hangoztatta, hogy a műit sztendöben csaknem minden nemzet hódolattal adózott Petőfi centenáriumának és a magyar nemzetnek évszázadokra visszanyúló kultúráját ünnepelte. Horthy kormányzó válaszában kiemelte, hogy az 1923. év Magyarországot úgy gazdasági, mint pénzügyi tekintetben a 100 cseti-szl. Koronáért fizettek ma, január 2-án: Zürichben 16.65 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 207000.— osztrák koronát BeFÜnbeD 12 344 000 0Ö0 00Ö--— német márkát Y t; \ 1 (/ÓfiÁCrAT JjjP ^ Prága, csütörtök, 1924 január 3 jS'ji‘TfflUffrr-Tfr mnr» iiiwiin mm* ^^0^^ Előfljetáfi árak bd- külföldöm . JZVl7}(ÍÜAJ*TrIRTA>T* mm&m. ^ — Sürgönyeim: Hirlap, Praha.— Főszerkesztő: A Szlovenszkői és Rnszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETRGGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.
