Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-02 / 274. (427.) szám

Vasárnap, december 2. 9 Tucsny és Staaek is tudnak a megvesztegetési kísérletről? Prága, december 1. Mentettük, hegy a komrmmiista^ sajtó Sajód cseh nemzeti szocúabsta képviselőről azt hirésztéibe, hogy három millióval meg alkarták vesztegetni. Sajdil képviselő a cseih lapokban most nyi latkozatot tett közzé, amely szerint .a szeszipar szervezetének egy kép­viselője annakidején, amikor a szeszadó kér­dése a parlamentet foglalkoztatta, arra aikar- ta őt rábimi, hogy szaktudását bocsássa az ő rendelkezésükre. Ezt az ajánlatot azonban Sajdil visszautasította. Miikor pedig megalakí­tották a miniszterközi szeszbizottságot, mely az átmenetet jelentette a szabadgazdaság félé, Said'l ez nem tartotta helyesnek és ki­jelentette, hogy a szeszügyben többet nem fog dolgozni. — A Rude Pravo Sajd nelk erre a nyilatkozatára újból követeli, hogy nevez­ze meg azt az embert, aki vele tárgyalt és bejelenti, hogy értesülése szerint Tucsny közmunkaügyi miniszter és Sta- nek, a cseh agrárius klub elnöke is tud­nak ezekről a megvesztegetési kísérle­tekről. A légionáriusok egyik lapja, a Legionarskl Smer, a legutóbb szintéin ellesem lóikéit a szeszbotrány .részesei er3en és cinikus hazar- dőröíkmelk mondja őket, akik vabankot ját­szanak. Jt s>**£a*. a íe ejc? Amikor a főhercegasszoey cigarettázik — Margutti tábornok könyvéből — Prága, december 1. Sok szó esik a külföldi sajtóban Margutti tábornok uj könyvéről, amely a Habsburgok­ról szól. A tábornok tizenhat esztendeig szol­gált Ferenc József katonai irodájában, amely a legközvetlenebb kapcsolatban és érintke­zésben állott az uralkodóval. Ebben a pozí­ciójában persze alkalma volt Marguttinak arra, hogy sok mindent lásson, halljon. Az öreg uralkodóról állandóan nagy ro- konszenvvel emlékezik meg könyvében s meg is védi sok igaztalan ráfogással szem­ben. Azonban nem hallgatja el különösségeit sem, amelyek a környezetével való érintke­zésében megnyilvánultak. így elmondja, hogy ez a szó: jó barát, egyáltalán hiányzott az uralkodó szótárából. Miniszterei, tanácsadói nem voltak neki egyebek, mint egy óriási gépezet kisebb-na- gyobb kerekei. Környezete férfitagjaival so­hasem fogott kezet, még Mayer püspökkel, udvari papjával sem. Marguttit is, tizenhat- esztendei szolgálata alatt, egyetlenegyszer tüntette ki kézszoritással, akkor, amidőn sze­mélyesen közölte vele, hogy brigadérossá nevezte ki. Az uralkodó ez-t oly nagy kitünte­tésnek tartotta, hogy főhedsegédének, Paar grófnak említést is tett róla. Az udvarnál megforduló hölgyekkel azonban kezet fogott qgnia«a«ra'««^nwMmimtrg332Z53ffEW«K»a^ nap este Hubay körül szivek dobogtak és lelkek mozdultak meg. Kevés, nagyon kevés lenne, ha csak azt konstatálnám, hogy Hubaynak <a prágai hangversenyek szokásos sikeréhez viszonyítva nagy és forró sikere volt, mert az a siker, ami a véget nem érő tapsban, a kipirult arcokban és megmozga­tott lelkekben éledt föl, több volt mint egy művész sikere s Hubay többet vihet magá­val Prágából, mint egy magával ragadott közönség szivéből feltörő lelkesedés megnyi­latkozásának emlékeit. A hangverseny a Lucerna nagytermé­ben volt, ahol sarágás márványtömbök között ömlik el az est életének langyos melege, ahol a miliőbe nagyszerűen illik bele az asszonyok esti felöltözködése, a férfiak fehér ingvilágitása és fekete ruhájuk, ahol legalább háromezer ember számára nyílik meg a művészi élvezet s ahol hangversenyek alka'mával a prágai közönség zenétkedve'ő részének legválogatottabb s a magasabb- rendü művészi élvezetekhez szokott cso­portja van otthon. A Lucerna nagyterme megtelt tegnap este. Ez csak kivételes, négy nevek hang­versenyének dukál ki Prágában, ahol min­den este több helyen tartanak hangversenyt s igy a közönség megoszlik. A prágai cseh és német közönség elitjén kivü! Hubay odavonzotta a prágai magyarokat is, akik jóformán kivétel nélkül megjelentek s a s ha valakivel ezt nem tette meg, ez bünte­tésszámba ment. így egyszer a budai várban Mária Jo­zefa föhercegasszony egy udvari ebéd után néhány udvarhölggyel egy szomszéd szobá­ban cigarettára gyújtott. Azonban váratlanul a szobába lépett a király. Körülnézett, rosz- szalólag fejet csóvált és szótlanul távozott. Ezen a napon a cigarettázó hölgyek közül egynek sem nyújtott kezet. Mindezek azonban csak apró részletek a szenzációs tartalmú könyvből. A református lelkészek és tanítók állampolgársága A belügyi és iskolaügyi miniszter álláspontja Prága, december 1. Szent-Ivány József magyar kisgazda- párti nemzetgyűlési képviselő egy konkrét esetből kifolyóan interpellációt Intézett a bel­ügyi és iskolaügyi miniszterekhez a szloven- szkói református egyház lelkészeinek és ta­nítóinak állampolgárositása tárgyában. A miniszterek a minap válaszoltak az interpel­lációra és miután a konkrét esetre nézve ki­fejtették azt az álláspontjukat, hogy az 1907: XXVII. törvénycikk értelmében a felekezeti iskolák tanítóinak, mint közhivatalno­koknak, cseh-szlovák állampolgársággal kell birniok, rátérnek az interpelláló képvi­selő ama követelésére, hogy a szlovenszkói református lelkészeknek és tanítóknak adják meg a cseh-szlovák állampolgárságot és ékes magyarsággal a következőket mondják: — Amennyiben az interpelláló urak azt kérdik, hogy hajlandó-e a belügyi miniszter a református egyház konventjének az állam- fordulat idején Slovenskón levő lelkészek és tanítók állampolgárositása iránt beadott kéré­sének helyt adni s nekik a csehszlovák ál­lampolgárságot megadni, erre nézve meg­jegyzendő, hogy ilyen kérvényre a nevezett egyház lelkészeinek és tanítóinak az állam- polgárságod megadni nem lehetne, minthogy az állampolgárság csak magának a folyamo­dónak kérésére adatik meg. Az interpelláló urak valószinüleg a belügyministériumhoz 1922. junius 28-án benyújtott memorandumra gondolnak, amellyel azonban nevezett 'egy­ház nem lelkészeinek és tanítóinak állampol- gárositását, hanem csupán az állampolgár­ságról szóló 1920. április 9-ki 236. sz. törvény l§-a 4. bekezdésének általános módosítását célozta oly irányban, hogy annak érvénye kiterjesztessék a ref. egyház azon lelkészeire és tanítóira is, akik a csehszlovák köztársaság bármely községében leikészi vagy tanítói ál­lást töltenek be. — Ezen követelményt tekintetbe venni nem lehetett, mert az állampolgárságról szóló 1920. Április 9-ki 236. sz. törvény t§-a 4. bekezdése csu­pán állami hivatalnokok és alkalmazottak, valamint állami intézetek és vállalatok al­kalmazottainak álíampo'gárságát rendezi s nincsen indok arra, hogy éppen a Sloven- skoi ref. egyház lelkészei és tannór ©-tekin­tetben az állami hivatalnokokkal azonos színvonalra helyeztessenek. Ez okból a ref. egyház azon lelkészeinek és tanítóinak, akik az állampolgárságról szóló alkotmánytörvény értelmében 1920. julius 16-án csehszlovák állampolgárokká nem let­sa38»a;ij>g*sgasgs3BSi^^ saBSMagagnffBaaaHB Prágában székelő külképviseletek diplomatái közül is többen vettek részt a hangversenyen. Az egyik páholyban ott láttuk Benes külügy­minisztert is. Hubay a cseh filharmonikusok kisérete mellett játszott, akik Stupkia karmester pálcájára figyeltek. A műsor első részét Mozart koncert darabjai alkották, a második részben Hubay, Hándel-Hubay, Massenet- Hubay és Swendsen opusai szerepeltek. Minden egyes szám külön érdemelne mélta­tást, mert mindegyik föltárt egy ajtót a Hu­bay művészetének szépen megépített és tiszta stílusban tartott palotájában. Mindegy­iken át ömlött az ia meleg, belülről fakadó és a belső érzésekhez férkőzni tudó flnidum, aminek kiindulási pontja a komponistamüvész lelke, aminek az interpretáló művész adja meg az emanáció lehetőségét s ami élménnyé finomul a hallgatóközönség lelki világában, Mindegyikből kimelegedett a művész lelké­nek és a hegedűjének egybeforrása, taz a ritka, kivételes és gyönyörű jelenség, hogy a hallgató ember nem hangot adó instru­mentumot lát a vöröses fában, de egy lélek- részt, egy a belső érzésvilághoz hoz- zánőttet, élőt és érezni tudót, meleget hor­dozót és adót. Hubay játékában a brilliáns technika csak másodrendű erény, az első, a legelső, ami megfogja és lázba hozza az em­bert, az a játék érzésbelisége, az a finom lágyság és haragos erő, ami kicsendül-a — Válasz Szent-Ivány interpellációjára tek, kötelességükben állott az állampolgárság elnyerése iránt az illetékes hivatalnál ideje­korán folyamodni és nem várni addig, amig ezen törvény módosítása iránti kérésnek hely adatik, amely kérés egyébként is a törvény életbeléptét követő majdnem két év elmúltá­val adatott be, amikor minden lelkész nek és tanítónak már csehszlovák állampolgárnak lennie kellett volna. Amint az elmondottakból látható, a kor­mány egy és ugyanabban az ügyben két, egymással homlokegyenesen ellenkező elvet alkalmaz, aszerint, amint az neki kényelme­sebb. Hivatkozik az 1907: XXVII. törvény­cikk 1. szakaszában kifejezett arra az elvre, hogy a községi és felekezeti tanítók közhiva­talnokok, de ennek az elvnek valamennyi következményét nem vonja le, sőt ellenkező­jére csap át. Amikor ugyanis arról van szó, hogy az 1920. évi 236. számú törvényt ter­jesszék ki a tanítókra is, a kormány egy­szerre azt mondja, bogy a tanítókat nem le­het állami hivatalnokoknak tekinteni. Furcsa logika ez, amely csak a prágai hétpróbás so­viniszták agyából pattanhatott ki. Megteremteffflf ai sulii! látszólagos harmóniáját Bradbury szerint sem az angol, sem a francia álláspont nem győzött — Amerikai szakértőket hívnak meg a szakértői bizottságba Prága, december 1. A jóvátételi bizottság tegnap esti dön­tése Poinoaré újabb látszólagos győzelmét jelenti. A jóvátáteli bizottság egyhangúan azt a határozatot hozta, hogy elfogadja a szakértői bizottság fölállítására vonatkozó francia javaslatot. Két szakértői bizottságot létesítenek, melyben a szövetséges és tár­sult hatalmak delegátusai vesznek majd részt. A bizottság három évre fogja megálla­pítani Németország fizetőképességét. A bizott­ságiból a semleges országok szakértőit kizár­ták, mint azt Franciaország kívánta. Az első bizottság főképpen a német pénzügyek és a német valuta szanálásával fog foglalkozni, mig a másik a német töke kivándorlását fogja tanulmányozni és meg fogja vizsgálni azokat az eszközöket, melyekkel a tőkéket ismét a német gazdaság szolgálatába lehetne állitani. A jóvátételi bizottság tegnapi ülésén természetesen nem tárgyalták a Ruhrvidék jövedelmeinek elosztásának kérdését, mert ez könnyen kirobbanthatta volna az ellenté­teket. Bradbury angol delegátus tegnap este az angol sajtó képviselőinek nyilatkozott a konferencia üléséről. Bradbury szerint a konferencia döntése ném jelenti sem a francia, sem az angol álláspont győzelmét. Szükséges volt az általános megegyezés érdekében elhárí­tani a nehézségeket a konferencia ufjából. A jóvátételi bizottság ülése azt mutatja, hogy az elmúlt napokban ismét barátságosabb lett a viszony Franciaország és Anglia kö­zött. Poinoaré újabb győzelme mellet azt látjuk, hogy a Tanger kérdésben is tényleges megegyezés jött létre a két ország között és az idevonatkozó egyezménynek aláírása már küszöbön áll. A közeledésnek jele az az egy­hangú határozat is, hogy a nagyhatalmak legközelebb jegyzéket intéznek Németor­muzsikájából, az az életbeliség, ami lélekké finomítja a technika művészetével kihozott hangokat. Csodálatosan biztos és finom volt, mikor Mozart A-dur szonátájának Adagioját látszotta, elragadó -virtuozitással és a szép- ségnüanszok mindegyikét kicsiszolva ját­szotta Massenet-Hubay Le Roi de Laboré suite-t, de a legnagyobb volt akkor, mikor Hándel Larghettojában a borongos mélységet felhőzte elénk s a legforróbban zúgott a taps, mikor a kapriciózus, kedves Zefirjét pen­gette és lebegtette. Ezt az utóbbit a közön­ség még egyszer akarta hallani s Hubay kedvesen, szívesen teljesítette az akaratot. A cseh filharmonikusok játéka tökéletes volt, technikailag a pillanatokig egybevágó és harmonikus. A műsor végén hosszú tizpercekig zú­gott a taps. A közönség a dobogó körül csoportosult és látni, hallani akarta Hubayt, aki meghatva köszönte meg a tapsokat s a műsort megtoldotta egy magyar fantázi­ájával. Meleg érzésekkel és hálás szeretettel hagytuk el a Lucerna termét. Meleg volt a szivünk, amit megtöltött, egy magyar mű­vész, háiával és szeretettel gondoltunk az estre, ami a prágai magyarság életének első fényes és az életigéretét ragyogó csiJaga volt azon az szürke égbolton, amit fölénk vont és terített a sors . . . szághoz a lipcsei incidens miatt. Páris, december 1. A párisi lapok nagy örömmel köszöntik a jóvátételi bizottság egyhangú határozatát és hangsúlyozzák annak nagy jelentőségét a francia-angol viszonyra. A Matin beszélgetést közöl a bi­zottság egyik tagjával, ki a lap munkatársá­nak kijelentette, hogy a nagyköveti kon­ferencián megindult tisztulási folyamatban tegnap praktikusan tűnt ki az angol-francia viszony. A lap megjegyzi, hogy az angol kormányt a Ruhrvidék kizsákmányolásánál tapasztalt eredmények arra indították, hogy belátta a Franciaországhoz való közeledés célszerűségét. Nyilvánvaló, hogy a közeledést nagy­részt Poincaré engedékeny magatartásá­nak lehet köszönni. A Petit Párisién azt Írja, hogy az an­tant megújította a szívélyes jó viszonyt. Ha Ba'dwin győzni fog a választásokban, akkor itt lesz az utolsó alkalom arra, hogy a fran­cia-angol egységet szilárdan megalapozzák. Franciaországnak ezt az alkalmat nem sza­bad elszalasztania. — A Le Journal szerint Bradbury lojálisán elismerte Franciaország jogait. Páris, december 1. A New York Héráid úgy értesül, hogy a jóvátételi bizottság teg­napi tanácskozásának eredményeként hala­déktalanul föl fogják szólítani az amerikai kormányt, hogy adja beleegyezését ahhoz, hogy a jóvátételi bizottság két, esetleg négy amerikai szakértőt nevezzen ki. fflughes az európai Hcrdósekről Kívánja Franciaország biztonságát és Né­metország egységét Filadelfia, december 1. (Havas.) Hughes egy most tartott beszédében a többi közt a következőket mondta: Nagyon rokonszenve­zünk Franciaországgal, amelynek kívánjuk, hogy biztonságban éljen, a háborúban szer­zett sebeit heverje ki és jogos követeléseit teljesítve lássa. Németországnak azt kíván­juk, hogy egységes maradjon s elvárjuk tőle, hogy fizetőképessége teljes határáig telje­sítse kötelezettségeit. Azt kívánjuk, hogy a bosszú szelleme tűnjön el Európából. W // M A legfoMs Be$o2csóf»b fi || Karácsonyt afántiéK m légig M6A óra I i .- j mm xm IS áfa £ & IU. Rpcrcrplpnlrpnl télpohár SCHMIDTHAUER-íéle Igmándi keserüviz. melegítve | 1 i W | i p, | jjM ISII M' iffí 8 ■ fll 9W VB t; Cili éhgyomorra, mint ivókúra bármely évszakban kiváló ered- í 8 w Éfü || M «j| mik w, ü ilÉ 'llfF JlfÍe ménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u. m. étvágy-és a 'í-fSbn “* enuésztéshiány, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkövéretíé' I agyvértódulás, vérbőség stb. Sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is. — Kapható minden gyógyszertárban7 és jobb füszerüzletben \ l ^ ........ ......... ......................WT | Az ^ lymáncn ^ ^ össze másKyj^ g J

Next

/
Oldalképek
Tartalom