Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)
1923-12-02 / 274. (427.) szám
Vasárnap, december 2. 9 Tucsny és Staaek is tudnak a megvesztegetési kísérletről? Prága, december 1. Mentettük, hegy a komrmmiista^ sajtó Sajód cseh nemzeti szocúabsta képviselőről azt hirésztéibe, hogy három millióval meg alkarták vesztegetni. Sajdil képviselő a cseih lapokban most nyi latkozatot tett közzé, amely szerint .a szeszipar szervezetének egy képviselője annakidején, amikor a szeszadó kérdése a parlamentet foglalkoztatta, arra aikar- ta őt rábimi, hogy szaktudását bocsássa az ő rendelkezésükre. Ezt az ajánlatot azonban Sajdil visszautasította. Miikor pedig megalakították a miniszterközi szeszbizottságot, mely az átmenetet jelentette a szabadgazdaság félé, Said'l ez nem tartotta helyesnek és kijelentette, hogy a szeszügyben többet nem fog dolgozni. — A Rude Pravo Sajd nelk erre a nyilatkozatára újból követeli, hogy nevezze meg azt az embert, aki vele tárgyalt és bejelenti, hogy értesülése szerint Tucsny közmunkaügyi miniszter és Sta- nek, a cseh agrárius klub elnöke is tudnak ezekről a megvesztegetési kísérletekről. A légionáriusok egyik lapja, a Legionarskl Smer, a legutóbb szintéin ellesem lóikéit a szeszbotrány .részesei er3en és cinikus hazar- dőröíkmelk mondja őket, akik vabankot játszanak. Jt s>**£a*. a íe ejc? Amikor a főhercegasszoey cigarettázik — Margutti tábornok könyvéből — Prága, december 1. Sok szó esik a külföldi sajtóban Margutti tábornok uj könyvéről, amely a Habsburgokról szól. A tábornok tizenhat esztendeig szolgált Ferenc József katonai irodájában, amely a legközvetlenebb kapcsolatban és érintkezésben állott az uralkodóval. Ebben a pozíciójában persze alkalma volt Marguttinak arra, hogy sok mindent lásson, halljon. Az öreg uralkodóról állandóan nagy ro- konszenvvel emlékezik meg könyvében s meg is védi sok igaztalan ráfogással szemben. Azonban nem hallgatja el különösségeit sem, amelyek a környezetével való érintkezésében megnyilvánultak. így elmondja, hogy ez a szó: jó barát, egyáltalán hiányzott az uralkodó szótárából. Miniszterei, tanácsadói nem voltak neki egyebek, mint egy óriási gépezet kisebb-na- gyobb kerekei. Környezete férfitagjaival sohasem fogott kezet, még Mayer püspökkel, udvari papjával sem. Marguttit is, tizenhat- esztendei szolgálata alatt, egyetlenegyszer tüntette ki kézszoritással, akkor, amidőn személyesen közölte vele, hogy brigadérossá nevezte ki. Az uralkodó ez-t oly nagy kitüntetésnek tartotta, hogy főhedsegédének, Paar grófnak említést is tett róla. Az udvarnál megforduló hölgyekkel azonban kezet fogott qgnia«a«ra'««^nwMmimtrg332Z53ffEW«K»a^ nap este Hubay körül szivek dobogtak és lelkek mozdultak meg. Kevés, nagyon kevés lenne, ha csak azt konstatálnám, hogy Hubaynak <a prágai hangversenyek szokásos sikeréhez viszonyítva nagy és forró sikere volt, mert az a siker, ami a véget nem érő tapsban, a kipirult arcokban és megmozgatott lelkekben éledt föl, több volt mint egy művész sikere s Hubay többet vihet magával Prágából, mint egy magával ragadott közönség szivéből feltörő lelkesedés megnyilatkozásának emlékeit. A hangverseny a Lucerna nagytermében volt, ahol sarágás márványtömbök között ömlik el az est életének langyos melege, ahol a miliőbe nagyszerűen illik bele az asszonyok esti felöltözködése, a férfiak fehér ingvilágitása és fekete ruhájuk, ahol legalább háromezer ember számára nyílik meg a művészi élvezet s ahol hangversenyek alka'mával a prágai közönség zenétkedve'ő részének legválogatottabb s a magasabb- rendü művészi élvezetekhez szokott csoportja van otthon. A Lucerna nagyterme megtelt tegnap este. Ez csak kivételes, négy nevek hangversenyének dukál ki Prágában, ahol minden este több helyen tartanak hangversenyt s igy a közönség megoszlik. A prágai cseh és német közönség elitjén kivü! Hubay odavonzotta a prágai magyarokat is, akik jóformán kivétel nélkül megjelentek s a s ha valakivel ezt nem tette meg, ez büntetésszámba ment. így egyszer a budai várban Mária Jozefa föhercegasszony egy udvari ebéd után néhány udvarhölggyel egy szomszéd szobában cigarettára gyújtott. Azonban váratlanul a szobába lépett a király. Körülnézett, rosz- szalólag fejet csóvált és szótlanul távozott. Ezen a napon a cigarettázó hölgyek közül egynek sem nyújtott kezet. Mindezek azonban csak apró részletek a szenzációs tartalmú könyvből. A református lelkészek és tanítók állampolgársága A belügyi és iskolaügyi miniszter álláspontja Prága, december 1. Szent-Ivány József magyar kisgazda- párti nemzetgyűlési képviselő egy konkrét esetből kifolyóan interpellációt Intézett a belügyi és iskolaügyi miniszterekhez a szloven- szkói református egyház lelkészeinek és tanítóinak állampolgárositása tárgyában. A miniszterek a minap válaszoltak az interpellációra és miután a konkrét esetre nézve kifejtették azt az álláspontjukat, hogy az 1907: XXVII. törvénycikk értelmében a felekezeti iskolák tanítóinak, mint közhivatalnokoknak, cseh-szlovák állampolgársággal kell birniok, rátérnek az interpelláló képviselő ama követelésére, hogy a szlovenszkói református lelkészeknek és tanítóknak adják meg a cseh-szlovák állampolgárságot és ékes magyarsággal a következőket mondják: — Amennyiben az interpelláló urak azt kérdik, hogy hajlandó-e a belügyi miniszter a református egyház konventjének az állam- fordulat idején Slovenskón levő lelkészek és tanítók állampolgárositása iránt beadott kérésének helyt adni s nekik a csehszlovák állampolgárságot megadni, erre nézve megjegyzendő, hogy ilyen kérvényre a nevezett egyház lelkészeinek és tanítóinak az állam- polgárságod megadni nem lehetne, minthogy az állampolgárság csak magának a folyamodónak kérésére adatik meg. Az interpelláló urak valószinüleg a belügyministériumhoz 1922. junius 28-án benyújtott memorandumra gondolnak, amellyel azonban nevezett 'egyház nem lelkészeinek és tanítóinak állampol- gárositását, hanem csupán az állampolgárságról szóló 1920. április 9-ki 236. sz. törvény l§-a 4. bekezdésének általános módosítását célozta oly irányban, hogy annak érvénye kiterjesztessék a ref. egyház azon lelkészeire és tanítóira is, akik a csehszlovák köztársaság bármely községében leikészi vagy tanítói állást töltenek be. — Ezen követelményt tekintetbe venni nem lehetett, mert az állampolgárságról szóló 1920. Április 9-ki 236. sz. törvény t§-a 4. bekezdése csupán állami hivatalnokok és alkalmazottak, valamint állami intézetek és vállalatok alkalmazottainak álíampo'gárságát rendezi s nincsen indok arra, hogy éppen a Sloven- skoi ref. egyház lelkészei és tannór ©-tekintetben az állami hivatalnokokkal azonos színvonalra helyeztessenek. Ez okból a ref. egyház azon lelkészeinek és tanítóinak, akik az állampolgárságról szóló alkotmánytörvény értelmében 1920. julius 16-án csehszlovák állampolgárokká nem letsa38»a;ij>g*sgasgs3BSi^^ saBSMagagnffBaaaHB Prágában székelő külképviseletek diplomatái közül is többen vettek részt a hangversenyen. Az egyik páholyban ott láttuk Benes külügyminisztert is. Hubay a cseh filharmonikusok kisérete mellett játszott, akik Stupkia karmester pálcájára figyeltek. A műsor első részét Mozart koncert darabjai alkották, a második részben Hubay, Hándel-Hubay, Massenet- Hubay és Swendsen opusai szerepeltek. Minden egyes szám külön érdemelne méltatást, mert mindegyik föltárt egy ajtót a Hubay művészetének szépen megépített és tiszta stílusban tartott palotájában. Mindegyiken át ömlött az ia meleg, belülről fakadó és a belső érzésekhez férkőzni tudó flnidum, aminek kiindulási pontja a komponistamüvész lelke, aminek az interpretáló művész adja meg az emanáció lehetőségét s ami élménnyé finomul a hallgatóközönség lelki világában, Mindegyikből kimelegedett a művész lelkének és a hegedűjének egybeforrása, taz a ritka, kivételes és gyönyörű jelenség, hogy a hallgató ember nem hangot adó instrumentumot lát a vöröses fában, de egy lélek- részt, egy a belső érzésvilághoz hoz- zánőttet, élőt és érezni tudót, meleget hordozót és adót. Hubay játékában a brilliáns technika csak másodrendű erény, az első, a legelső, ami megfogja és lázba hozza az embert, az a játék érzésbelisége, az a finom lágyság és haragos erő, ami kicsendül-a — Válasz Szent-Ivány interpellációjára tek, kötelességükben állott az állampolgárság elnyerése iránt az illetékes hivatalnál idejekorán folyamodni és nem várni addig, amig ezen törvény módosítása iránti kérésnek hely adatik, amely kérés egyébként is a törvény életbeléptét követő majdnem két év elmúltával adatott be, amikor minden lelkész nek és tanítónak már csehszlovák állampolgárnak lennie kellett volna. Amint az elmondottakból látható, a kormány egy és ugyanabban az ügyben két, egymással homlokegyenesen ellenkező elvet alkalmaz, aszerint, amint az neki kényelmesebb. Hivatkozik az 1907: XXVII. törvénycikk 1. szakaszában kifejezett arra az elvre, hogy a községi és felekezeti tanítók közhivatalnokok, de ennek az elvnek valamennyi következményét nem vonja le, sőt ellenkezőjére csap át. Amikor ugyanis arról van szó, hogy az 1920. évi 236. számú törvényt terjesszék ki a tanítókra is, a kormány egyszerre azt mondja, bogy a tanítókat nem lehet állami hivatalnokoknak tekinteni. Furcsa logika ez, amely csak a prágai hétpróbás soviniszták agyából pattanhatott ki. Megteremteffflf ai sulii! látszólagos harmóniáját Bradbury szerint sem az angol, sem a francia álláspont nem győzött — Amerikai szakértőket hívnak meg a szakértői bizottságba Prága, december 1. A jóvátételi bizottság tegnap esti döntése Poinoaré újabb látszólagos győzelmét jelenti. A jóvátáteli bizottság egyhangúan azt a határozatot hozta, hogy elfogadja a szakértői bizottság fölállítására vonatkozó francia javaslatot. Két szakértői bizottságot létesítenek, melyben a szövetséges és társult hatalmak delegátusai vesznek majd részt. A bizottság három évre fogja megállapítani Németország fizetőképességét. A bizottságiból a semleges országok szakértőit kizárták, mint azt Franciaország kívánta. Az első bizottság főképpen a német pénzügyek és a német valuta szanálásával fog foglalkozni, mig a másik a német töke kivándorlását fogja tanulmányozni és meg fogja vizsgálni azokat az eszközöket, melyekkel a tőkéket ismét a német gazdaság szolgálatába lehetne állitani. A jóvátételi bizottság tegnapi ülésén természetesen nem tárgyalták a Ruhrvidék jövedelmeinek elosztásának kérdését, mert ez könnyen kirobbanthatta volna az ellentéteket. Bradbury angol delegátus tegnap este az angol sajtó képviselőinek nyilatkozott a konferencia üléséről. Bradbury szerint a konferencia döntése ném jelenti sem a francia, sem az angol álláspont győzelmét. Szükséges volt az általános megegyezés érdekében elhárítani a nehézségeket a konferencia ufjából. A jóvátételi bizottság ülése azt mutatja, hogy az elmúlt napokban ismét barátságosabb lett a viszony Franciaország és Anglia között. Poinoaré újabb győzelme mellet azt látjuk, hogy a Tanger kérdésben is tényleges megegyezés jött létre a két ország között és az idevonatkozó egyezménynek aláírása már küszöbön áll. A közeledésnek jele az az egyhangú határozat is, hogy a nagyhatalmak legközelebb jegyzéket intéznek Németormuzsikájából, az az életbeliség, ami lélekké finomítja a technika művészetével kihozott hangokat. Csodálatosan biztos és finom volt, mikor Mozart A-dur szonátájának Adagioját látszotta, elragadó -virtuozitással és a szép- ségnüanszok mindegyikét kicsiszolva játszotta Massenet-Hubay Le Roi de Laboré suite-t, de a legnagyobb volt akkor, mikor Hándel Larghettojában a borongos mélységet felhőzte elénk s a legforróbban zúgott a taps, mikor a kapriciózus, kedves Zefirjét pengette és lebegtette. Ezt az utóbbit a közönség még egyszer akarta hallani s Hubay kedvesen, szívesen teljesítette az akaratot. A cseh filharmonikusok játéka tökéletes volt, technikailag a pillanatokig egybevágó és harmonikus. A műsor végén hosszú tizpercekig zúgott a taps. A közönség a dobogó körül csoportosult és látni, hallani akarta Hubayt, aki meghatva köszönte meg a tapsokat s a műsort megtoldotta egy magyar fantáziájával. Meleg érzésekkel és hálás szeretettel hagytuk el a Lucerna termét. Meleg volt a szivünk, amit megtöltött, egy magyar művész, háiával és szeretettel gondoltunk az estre, ami a prágai magyarság életének első fényes és az életigéretét ragyogó csiJaga volt azon az szürke égbolton, amit fölénk vont és terített a sors . . . szághoz a lipcsei incidens miatt. Páris, december 1. A párisi lapok nagy örömmel köszöntik a jóvátételi bizottság egyhangú határozatát és hangsúlyozzák annak nagy jelentőségét a francia-angol viszonyra. A Matin beszélgetést közöl a bizottság egyik tagjával, ki a lap munkatársának kijelentette, hogy a nagyköveti konferencián megindult tisztulási folyamatban tegnap praktikusan tűnt ki az angol-francia viszony. A lap megjegyzi, hogy az angol kormányt a Ruhrvidék kizsákmányolásánál tapasztalt eredmények arra indították, hogy belátta a Franciaországhoz való közeledés célszerűségét. Nyilvánvaló, hogy a közeledést nagyrészt Poincaré engedékeny magatartásának lehet köszönni. A Petit Párisién azt Írja, hogy az antant megújította a szívélyes jó viszonyt. Ha Ba'dwin győzni fog a választásokban, akkor itt lesz az utolsó alkalom arra, hogy a francia-angol egységet szilárdan megalapozzák. Franciaországnak ezt az alkalmat nem szabad elszalasztania. — A Le Journal szerint Bradbury lojálisán elismerte Franciaország jogait. Páris, december 1. A New York Héráid úgy értesül, hogy a jóvátételi bizottság tegnapi tanácskozásának eredményeként haladéktalanul föl fogják szólítani az amerikai kormányt, hogy adja beleegyezését ahhoz, hogy a jóvátételi bizottság két, esetleg négy amerikai szakértőt nevezzen ki. fflughes az európai Hcrdósekről Kívánja Franciaország biztonságát és Németország egységét Filadelfia, december 1. (Havas.) Hughes egy most tartott beszédében a többi közt a következőket mondta: Nagyon rokonszenvezünk Franciaországgal, amelynek kívánjuk, hogy biztonságban éljen, a háborúban szerzett sebeit heverje ki és jogos követeléseit teljesítve lássa. Németországnak azt kívánjuk, hogy egységes maradjon s elvárjuk tőle, hogy fizetőképessége teljes határáig teljesítse kötelezettségeit. Azt kívánjuk, hogy a bosszú szelleme tűnjön el Európából. W // M A legfoMs Be$o2csóf»b fi || Karácsonyt afántiéK m légig M6A óra I i .- j mm xm IS áfa £ & IU. Rpcrcrplpnlrpnl télpohár SCHMIDTHAUER-íéle Igmándi keserüviz. melegítve | 1 i W | i p, | jjM ISII M' iffí 8 ■ fll 9W VB t; Cili éhgyomorra, mint ivókúra bármely évszakban kiváló ered- í 8 w Éfü || M «j| mik w, ü ilÉ 'llfF JlfÍe ménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u. m. étvágy-és a 'í-fSbn “* enuésztéshiány, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkövéretíé' I agyvértódulás, vérbőség stb. Sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is. — Kapható minden gyógyszertárban7 és jobb füszerüzletben \ l ^ ........ ......... ......................WT | Az ^ lymáncn ^ ^ össze másKyj^ g J
