Prágai Magyar Hirlap, 1923. december (2. évfolyam, 273-295 / 426-448. szám)

1923-12-24 / 291. (444.) szám

Hétfő, december 24. &/ti(írUML(íwt7ímwep o MAPIHIREK Éjszakába szaladó téli este volt —kicsifiam, aki mtg nem tudod, hogy az éjszaka, este és tél az több, tartalmasabb valami, mint csak sötétség, időbeli kimérettség és záróvonal napok és évszak határán, mikor egy valaki, akinek a személye most egyáltalában nem fontos — beszélt nekem. Tudod, mi ez: beszélt nekem? Ez nem megfestett szavak játékos mozaikja, nem keresett gondol­tok előráncigálása és kipréselt szellemeskedések elpuffogtatása, ez nem markirozása az emberek közötti életérintkezés nagy és buta unalmának — beszélni valakinek: kibom'ás és többetmutatás annál, hogy szőke vagyok vagy barna, hogy fest­ve vagyqk vagy sem, hogy jó a ruhám, vagy le­kopott és magamraunt, megnyilatkozás és kitere­getés, odaadása annak, ami az enyém, amiben van valami a lelkemből, a véremből, ta'án még a vörösre festett, rőzsasziniire elbőrözött húsom­ból is. Ezen az estén, vagy talán a polgári idős á- mitás órájára nézve: éjszakán, elmondta ez a va­laki, hogy az apját elérte a sors. a tragédiás, a hitte! megcukrozott és mégis keserű — meghalt. Az Íróasztalának fiókjában, ami bizonyosan ren­desebb és üresebb volt, mint a papírral meleg viszonyba került apádé, egy naplót talált N:m események és é’ettörténések dátumok alá sora­koztatott följegyzéseit, nem hangulatdiktálta im­pressziók, vagy az okos élet elkönyvel ésszerű íerögzitéselt, de egy apa intelmeit a holnapra, a lövő évre, talán a jövő évtizedre a gyermek szá­mára, egy apa szemével meglátott apróságokat, amik fölött örülni vagy elszomorodni lehet, egy lélek, egy más élet és mégis az „én“ mindensé­givel Összenőtt élet számára irt marsrutát — És azóta ez az én bibliám és ez az én menetrendem — mondotta az a va’aki, aki be­szélt nekem akkor, mikor sötét volt és csendes­séget parancsolt volna az éjszaka. És anrnt a szavak muzsikába csendülve ösz- szefonódtak, nekem eszembe jutottál, kicsi fiam és eszembe jutott, hogy egyszer a te gondod lesz az apád iróasztalfiókja, a te kezedbe kerül az a sok írással összegyötört papír, ami ma ha’ómban fekszik. Egyszer föltámadnak azok az _ Írások, amik fölött ma múlnak az évek és te ott ülsz majd a barnabórös karosstékben és keresni fogsz valamit közöttük a magad számára. Találsz-e majd valamit? Talá'sz-e írásba fog­lalt szavakat, amiket elvihetsz magaddal az élet nagy kirándulására, ta’álsz-e mondatokat, am'kből kisír vagy fö’nevet a lelkem, a sok lehervadt aka­ratéra, amiből melegét érzed annak a lobogásnak, amit az én élethajszám szított föl apró hamva­sán szürke parazsakból? Viert könybeszedeti- naplóba írt !ő tanácsodat ne teress a fiókomban. Csak elszálló vékony la­pokit találhatsz, csak az óráknak és az esteknek emÚkei kerülhetnek kezedbe, mert az én életem nem vo't bekötött könyv és kigondolt, logkus, összefüggő és egész gondolat, csak apró szilán­kodra forgácsolt ötlet, csak egy pár kezdő mon­dat és megpendített húr, csak színes papiros röp­ködő foszlánya, amire a tapsoló gyereksziv föl­kacag, de am:t minden rendes takarítónő a sze- máthpátra söpör a reggeli takarításnál. Nem ta’álsz utánam életelveket, utak felé vi­lágitó lámpást, tapasztalatokból kipréselt tanács- eüxirt, nem találsz utánam problémákat, anrken gondolkodni és anvke't az é’et sok hidján szüksé­ges garashoz fölváltani lehet, csak nagy érzések elhullatott morzsáit, a. sok papír között itt-ott egy sárga száraz virágot, , csupa apró semmiségeket, amikre hidegen néz az ész, de am:k fölött sírni vagy mosolyogni tud az emlékek jó pajtása: a szív. És lehet, hogy a sok elhajigált életdarab kö­zött rátalálsz erre is. Rátalálsz egy bestéradt fa­kóra kopott töltőtollra is, am‘t beledobok majd egyszer a lim-lomos fiókba, ha úgy fogom érezni hogy amit ad, az haszonta'an lím-lom és semmi más. Ha megtalálod, ne tedd ercklyés polcra, ne néz rá úgy, mint ahogy az elmentok emlékeire, a feketekerctes fényképekre, vékany jegygyűrűk­re és múltakat látott és Kihagyott cvfkkerekre szokás, de töltsd meg kékes tintával az e'száradt szivét s vedd a kezedbe és ird le vele azt, amit diktál, mond beszél és akar a lelked... Amit akkor ir majd az én toliam, az az én életemnek ajándéka lesz a te életed szárrtea. 9 • _____ — (A prágai me‘eorológ'al Intézet I:*öjós;ása) december 23-ára: Változó, később valamivel me­legebb idő várható. * — (A Prágai Magyar Hirtép) minden olvasójának kellemes karácsonyi ün-n-peket kíván a P. M. H. szerkesztősége és kiadó- hivatala. — (Lapunk mai száma) hatvan oldal tor- jedetarü. Ebből tizenhat oldal esik a főlapra, tizenhat a karácsonyi mállók le tünkre, hu­szonnyolc oldal a Szepesi Hírlap kassai szá­mára. A Szepesi Hírlap szerkesztősége föl­kérte kiadóh'vatahinkat, hogy kassai mellék­letét csatoljuk karácsonyi számiunkhoz, ami­hez kiadóhivatalunk hozzá is járult. Magától érteleik, hogy e mellékletért a Szepesi Hír­lap szerkesztőségét ülteti a poétikai és jogi feieJősség. Pozsony, december 22. (Saját tudósítónktól.) Pénteken délután újabb himnusz-pert tárgyalt a pozsonyi tör­vényszék R i e d 1 e r-tanácsa. A vádlottak padján Molnár Dánki vackai földbirtokos, Tóth Kármán volt só- mórjai szolgabíró, Csóka József sü'yi ven­dég, ős és Nagy Péter sülyi munkás üllek azzal a váddal terhelten, hogy 1921 október 12-én Vajkéin Vonik János gazdá.kodó ká­nyának lakodalmán a magyar himnuszt éne­kelték, Magyarországot éltették és egy gumyd'aít énekeltek. A vádirat szerint e cse­lekményükkel a cseh-szlovák köztársaságot alkotó országok állami közössége ellen iz­gattak, valamint gyűlöletre izgatták a ma­gyar nemzetiségei a szlovák nemzetiség el­ten. A vádanáes a biinetőtörvénykönyv 172. és 173. szakaszaiba ütköző buntéit miatt he­lyezi' a vádlottakat vád alá. A pénteki fő tárgya ásón a vádat Tere- bessy János dr. államéi gyász képviselte. Molnár Dánielt és Tóth Kálmánt Párkány, Csókáit és Nagyot Neumann Tibor dr. ügyvéd védte. Az első kei vádlott besmerte, hogy a hjnrmrszí énekelte. Azzal védekeztek azon­ban, hogy nem ők kezdték az éneklést, ha­nem a mintegy haman-bstven fényi lakodal­mi társaság az első feliköszöntő után mlnO va­lami varázsütésre egyszerre a himnuszt kezdte énekem. A gúny dal éneklését és Ma­gyarország éltetését tagadták. A feljelentést Jenicsok Bobusláv és Fejeik József pénz­ügyőrök tetteik, akik nem voltak hivatalosak a lakodalomra,- de az ablak mögött leselked­tek. (!) őket is kihall garíúk tanú gyanánt és azt válották, hogy a gunydaüt egész éjjel .öbbször is elénekelték. Az elnök: Értenek Önök magyarul? A fináncok: Igen, egész jól értünk. Az elnök felhívja őket, hegy beszéljenek pár mondatot. Ezt a tanuk meg is akarják tenni, de alig bírnak kinyögni egy pár szót... Azután még vagy húsz tanút haígattalk ki a lakodalmas népből. így kihallgatták nagy derültség közben Sárközit, a falu egány- orimását, aki „zenekarával** a zenét szolgál­tául. „Én csaik azt húztam, rostálom amit az urak parancsoltak — vallotta a prímás. — Mikor pedig a himnuszt elénekelték, tusst ad?am rá. Ez is igaz.'** A b'róság Molnár Dánielt és Tóth Kál­mánt izgatás vétségéért fejenként egy havi lllamioghczra és 100 korona pénzbüntetosre ítélte, de az ítélet végrehajtását egy évre felfüggesztette. A másik két vádlottat felmen­tették. Az ügyész súlyosbítás végett, a védők az elitéitetés miatt ídebbeztek. Mmwmwm fekete _ félhold A Prágai Magyar Hírlap uj regénye A P. M. H. újévi számában uj címet és aj nevet iktatunk regénysorozatunk élcre. A név csak a P. M. H. regénysorozatában uj, mert a budapesti lapok szépirodalmának ha­sábjain ©Ismert érték s a közönség szívesen látott kedvence. A P. M. H. tárcarovatában is gyakran szerepel ez a név, a CSERMELY GYULA neve s közönségünk szereti és élvezettel Ol­vassa friss, kedves írásait, tökéletesen meg­konstruált és mindég természetes történe­teit és meleg, közvetlen hangját. Csermely Gyula uj regénye, melyet la­punk számára irt a Három fekete félhold Történelmi miliőbe, az utolsó török har- cdk idejébe ültetett szerelmes história ez a regény, a régelmult kor minden színével meg­festett ez az irás, sablon és Elhasznált patrítt nélkül a konstrukció, eleven és érdekes imái­dén fejezete, úgy hogy Csermely Gyula uj regénye a mai magyar irodalomnak egyik legföltünöbb eseménye lesz. — (Benes párisi tárgyalásai.) A Lidové Noviny Benes párisi tárgyalásáról jelent-: Ez idő szerint csupán véleménycsere folyik, melynek részleteiről Ereket közölni „:ndisz- kréció** lenne. Egyelőre csak annyit lehet közölni, hogy arról tanácskoznak, miképpen lőhetne a cseh-szlovák—franc’a viszonyt oly­képpen stabMIzálni. hogy az mindké't állam intenctéinak megfeleljen és ne függjön sem a franca, kém pedig a cseh-szlovák parlamen­ti többség vételien alakulásától. — (Egyelőre nem adják át Somosköul- falvát.) A cseh sajtóiroda egyes lapoknak ama hírével szemben, hogy Somoskőújfalu, Somoskő és Erszvény községeket rövidesen átadják a magyaroknak, megállapítja, hogy a községek átadása nem jöhet előbb tekintetbe, amíg a két állam nem köt külön megállapodá­sokat a somoskői vasúti állomásnak határ- vámállomás gyanánt való fölhasználása és a somosköi bazaltkőbánya üzeme tekintetében. Ez a két szerződés ugvanis része a népszö­vetségi tanács 1923 április 23-án kelt dönté­sének és előíöltétele e területek átadásának. — (Letartóztatták a hermaneci papír­gyár igazgatóját.) A hermaneci papírgyárat az utóbbi időben több milliós károsodás érte, melynek következtében a részvénytőkéből hat millió koronát törölni kellett. Az Igaz a- tóság hűtlen kezelés miatt följelentette Ló­ránt Sámuel igazgatót. Lórántot a pozsonyi rendőrség letartóztatta. Az igazgaóság azt állítja, hogy Lóránt igazgató h bájától a gyárat mintegy négy millió koronás veszte­ség érte. A pozsonyi rendőrség a negyv nőt esztendős Lórántot az á.htnügyés-zség f g- házába száll-toíita. Lóránt féimiH'ó korona kauc'ófc ajánlott fel. A váditanács még nem döntött szabadlábrabe'yezése ügyében. — (Téli menetrend a Poprádfelka csorbá­tól vonalon.) Poprágfelka és Csorbató közöt­ti vil’amosvasutak vasárnap és ünnepnapo­kon Poprádfelkárói 7 óra 38 perckor, Ót'tra- fiiredről 14 óra 8 perc’ or; szombaton és az ünnepnapot megelőző hétköznapokon Pop- rádieikáról 15 óra 50 perckor "odúinak. V'sz- szafe'é Csorbatóról a vonatok 12 óra 30 p rc- kor és 17 óra 48 perckor indul-ak. A menet­rend csak abban az esetbe tartható be, ha a havazás nem teszi lehetetlenné a vonatok közlekedését. A csorbatói. állami felügyelőség részletes információkkal szolgál az érdeklő­dőknek. — (Schmidt szenátor nyilatkozott kl- záratás'ró’.) Pozsonyi tudósítónk jelenti te­lefonon: Schmidt Károly Jenő dr. szenátor a Deutsche Nachrichten szombati számában nyilatkozik kizárási afférjáról. Kijelenti, hogy a keresztényszociális párt pozsonyi szervezete már azért som zárhatja ki a pártból, mert annak egyáltalában nem tagja. — (A P. M. H. 1924. évi zsebnaptáré ) a január 1-én megjelenő újévi számmal együtt kapják meg ©löfizetoiTük és olvasóink. — (Kirabolták a zó’yomí járásb’ró laké sát.) Zólyomból jelenti tudósítónk: December 14-éről 15-ére v rradó éjjel ismeretlen tette­sek behatoltak Groszpitsch dr. ző'yomi járás- biró bezárt lakásába, több öltöny ruhát, téli kabátokat és ctoőket loptak el. Azután eltá­voztak és a lakást ismét bezárták. Valózinü. hogy csak olyanok követték el a betörést, ak:k a helyi viszonyokkal ismerősök voltak. A nyomozás megindult. — (A pozsoisymegyei szöv. ellenzéki bi­zottsági tagok értekezlete.) Pozsonyból je­lenük: A pozsonyi nagy zsúpénak kérész- íényszoctalistia és magyar kisgazda-párti bi­zottsági tagjai megái apadtok, begy a légre 1- jesebb együttműködési fogják kifejtem' az összehívandó megyei képviseletben. Hogy ez a íübbi nagy megye bizottságaival lehetőleg azonos elvek szerint történjék, egyhangúan hczzá'áiuslt'aik ahhoz a felvetett eszméhez, hogy még a nagyzsupai bizertírágok össze- ülése ©ott a többi négy sáp árnak a szövetke­zeit ellenzékhez tartozó b’zoüisági tagjaival közös értekezletet tartsanak, amelyeknek emelté'» föladata lesz az is, hogy a többi el­lenzéki párokkal való együttműködésre di­rektívát adjon. Egyben a pozsonyi nagy-me­gyében képviselt eme kát párt nevében va’ó tárgyalásra, esv Jeges intézkedésekre Bittó Dénest kérték föl. — (Lapunk legközelebbi száma) hétfőn este jeletek meg, miikor egy négyoldalas táv­irati kiadást küldünk olvasóinknak. Az ün­nepek után, csütörtök este lapunk isiméi* tel­jes terjedelemben jelentik meg. — (Románia nem tógád be több Idegen ál­lampolgárságú szakmunkást) Bukaresti távirat jelenti: A közmunkaügyi minisztérium érteskette Románia külxö’di konzulátusait, hogy az ország elegendő számú szakmunkásokkal rendelkezik és igy ne adjanak töblé beutazási engedélyt, illetve útleveleikre vízumot azoknak az idegen álampol- gárságu szakmunkásoknak, akik Romániába akar­nak utazni, hogy itt munkadkalmat keressenek. A közmunkaügyi minisztteiuíti véleménye szerint a román’ai iparvállalatok jelen'eg több idegen ál­lampolgárságú szakmunkást nem tudnának foglal­koztatni. — (A pozsonyi ellenzéki újságírók meg­kapták a fegyverviselési engedélyt.) Pozso­nyi tudósítónk jelenti: A megismétlődő utcai inzu tors-óikra való behintettel a pozsonyi el­lenzéki sajtó képviselői pénteken délben -nogtetéutelk a rend őr -ga zga tó sá gons ah^1 3öbnd főtanácsost, a rendörigazgató helyet­tesét arra kérték, hogy az ellenzéki saltó •mmlkásaitő" ne tagadja meg a fegyvervise­lési engedélyeiket, mivel rövid egy hét le­forgása alatt két újságírót is inzu!toltak. A rendörigazigatöhclyettes k.i'tekn-tatte, hogy nem zárkózik el a kérés elől. a formaságok miatt azonban az újság' rőten ak egyenkint 'cél! kérniük az engedélyt, amit' nem tagad meg tőlük. Egyben kijelentette, hogy mától kezdve az utcán több polgári ruhás rendőrt fog szolgálatra kironde'ni, akiknek kötelessé­gük utcai inzultus esetén nyomban a legeré- lyesebben beavatkozni. Garay rendörtamá- csos, a bűnügyi osztály vezetője is jelen vdt a megbeszélésen. Kije entette, hogy Re- horovszky újságíró támadóit azért kellett ~zaba'dláibrabéyezni, mert semmiféle éíefve- ■'zélyes eszköz (tör, revolver sib.) az elfoga- tásnfidkor nem volt náluk. (A vasbotohit ugyanis menekülés közben átadták cínkostár- saiSkmk. A szerk.) Az ügy aktáit egyébként sürgősen átteszi a bírósághoz. — (Sienkiewicz Henrik földi maradvá­nyait a krakítél székesegyházba Ítélik el­helyezni.) Megírtuk, hogy Siteniktewiez Hen­rik hamvainak Svájcból Lengyelországba va­ló hazaszállíitására mozgalom indult meg. Varsóból most azt jelentik, hogy a kiváló 'ró földi maradványait a krakkói székesegy­ház királyi kriptájába fogják örök nyuga­lomra .db&lyczaoíL — (Maeter.inck nem tud felejteni.) Brüsí­szelbői táviratozzak: Maeterlinck, az ismert belga iró Németországnak a világ intellek- iueljeihez intézett ama fölhivására, hogy se­gítsenek az éhező német intellektueleken, azt a választ adta, hogy nem tudja elfelejteni Né­metországnak a háborúban Belgiummctt szem­ben elkövetett bűnét. — (A kassHi Ung-to-bankháznak) mai szá­munkhoz csatolt mellékletére fölhívjuk olva­sóink figyelmét. — (a hüííemil elhagyott szerető bosszúja.) Ruszinszkói szerkesztőségünk je’enti: Tóth An­drás István 26 éves nagyszelmencl legény a falu­beli lányok közül többnek udvarolt. Az udvarlás­nak komoly következményei lettek. A lányok ugyanis egymásután adták be a legény ellen az apasági keresetet. Mikor már kettő megnyerte a port, a legény félvén a további következmények­től, amelyek anyagilag teljesen tönkretették,,vol­na, a harmadik apasági keresetnek úgy vette ele­jét, hogy a leánnyal titokban megesküdött.^ Ezt megtudván az egyik hűtlenül hagyott szerető, el­határozta, hogy végez a legénnyel, aki most már házasevteer lett. December 19-én. mikor a nagy- kaposi járásbíróságon a kettőjük ügyét tárgyal­ták. Tóth András István tagadta a terhére rótt cselekményt és azt állltota, hogy a lányok most már valósággal üldözik őt a törvény e’ott Tár­gyalás uDn a leány az anyjával a járásbíróság udvarán Tóth Andrásnak esett, amiből parázs veszekedés támadt. A leány anyja a veszekedés közben kosarából egy bögrét hnzotí elő és annak tartalmát Tóth András arcára öntötte. A bögre­ben vitriol volt amely Tóth András arcát a fel- ismerhetedensértg összeégette, de elégette a rö- bálát is. A férfin kívül azonban a *eány fs meg­sebesült a kerto. A sulvosan sérültet at ungvári kórfto-ha szántották, ahol élet-ba’ál között lebeg. A hütténül elhagyott szerető ellen a cscndőrség megindította az eljárást. — (A Szegedi egyetem tanárai lipcsei koflé­■’áikért.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti te’e- íonon: A szegedi egyetem tanári kara gyűjtést indított az insévet szenvedő lipcsei kartársainak. Eddig hárommillió koronát gyűjtöttek össze. — (Nyolvanezer kard a hadkeregnek.) A cseh-szlovák hadkereg részére a smichovi R’nghoffer-gyár eddig ötezer tiszti és őrmes­teri hardot készített. A gyár a tartalékos tisztek nagy számára való tekintettel össze­sen mintegy nyolcvanezer kardot készít. — (Az atomok világa.) Berlinből jelen­tik: Stook professzor, az ismert berlini ve­gyész, a Vilmos császár társaság legutóbbi ülésén az atomok oszthatóságáról beszélt. Alig pár évtizede még a kísérleti kutatótudo­mány hallani sem akar azoknak az atomok­nak az oszthatóságáról, melyeknek átmérő­jét éleseiméül matematikai számításokkal a 'miliméter tizedinrlliomodrészében álTapitoí!ák meg. A matematikai fizika azt tanítja, hogy egy köbcentiméter levegő harminc miihó mo­lekulát tartalmaz. Hogy a trillió fogalmát va- lanTképpen megvilágítsa, Stock tanár azt a példát hozta föl, hogy egy billió egymárkás papírpénz egymásrarakva 85.000 kilométer magas lenne és 500.000 tonnát nyomna, el­raktározására pedig 50.000 vasúti kocsi len­ne szükséges. Egy emberöltő előtt a kutatás megállt az atomoknál, ma azonban már tud­juk, hogy ezek koránt sem alkotják az anyag­nak legkisebb épttőkövét. A katédsugarakkaí szorosan rokon elektronok sokkal kisebbek a közönséges atomoknál. Egy ilyen elektron, melyet a negatív elektromosig egy atomjá­nak fognak föl, kétezerbe*; kisebb súlyú a Újabb hioiuszpor Égy havi államfogház, száz korona pénzbüntetés, feltételes felfüggesztés

Next

/
Oldalképek
Tartalom